Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)

1963-01-09 / 2. szám

1963. január 9. NÓGRÁDINÉPOJSAG 5 TETTEKEM A SOK it itka és kivételes alka­dási módszereket, amelyek lom, hogy valamennyi nélkül elképzelhetetlen ma felelős vezető, akitől a megye már a nagyüzemi gazdálko- mczőgazdasági termelésének dás. Azzal is egyetértett vala- alakulása függ, egyhelyütt ta- mennyi felszólaló, hogy a Iálkozzon, mint legutóbb a gyenge szövetkezeteknek is salgótarjáni művelődési ott- mielőbb meg kell adni azt a honban tartott „nagyaktíva- támogatást, amely a tagság értekezleten.” ötszáznál töb- szorgalmával párosulva a ben gyűltek össze a megyei még nehézségekkel küzdő és járási irányító szervektől, szövetkezetek gyorsabb meg­termelőszövetkezetekből. álla- erősödéséhez vezet. Aki leg- mi gazdaságokból, gépállomá- utóbbi számunkat olvasta, sokról, mezőgazdasági jellegű meggyőződhetett arról, hogy vállalatoktól, hogy évekre nem hangzatos szólamok, ha­megszabják a mezőgazdasági nem hasznos gyakorlati ta- munka irányát Nógrád me- pasztalatokon alapuló, meg­gyében és szabatosan megfő- fogható tanácsok hangzottak galmazzák a mezőgazdaság el a nagyaktíva-értekezleten legsürgetőbb feladatait. s ha az építő javaslatoknak Elkerülhetetlen ilyenkor, c*ak a fele valósul meg, ez az hogy ne bukkanjon fel né­hány részeltkérdés is, mégis megállapíthatjuk, hogy vala­mennyi felszólalót egy nagy cél fűtötte: előrébb vinni, ma­gasabb szintre emelni a ter­melőszövetkezetek gazdálko­értekezlet a megye mezőgaz­dasági fejlődésének mérföld­köve lehet. $ az most valamennyi résztvevő, de vala­mennyi szövetkezeti tag felada dását és ezzel együtt a megye ta is. hogy ezt a hatalmas ta- mezőgazdasági termelését. Paszta latcserét munkájában Talán csak a. „hogyanéban gyümölcsöztesse. Honosítsa mutatkoztak meg különbsc- a bevált, eredményes gek. Volt aki az alapvető agro­technikai eljárások alkalma­zásától, volt aki a merőben új, bátorszellcmű kísérletek­től, s volt aki a gyenge ter­melőszövetkezetek fokozot­tabb megsegítésétől, az erős- kezű vezetéstől, az ösztönző premizálástól, vagy épnen a bürokrácia elleni kérlelhetet­len harctól remélt felszólalá­sában lendületesebb előreha­ladást. De mindenki hozzájá­rult ezy módszereket, a jó szövetkezet és a kevésbé jó is keresse a körülményeihez mérten leg­célravezetőbb termelési eljá­rásokat, ne tétovázzanak, ne késlekedjenek, váltsák tettek­ké, ami szavakban jónak bi­zonyult s hagyják kihullani a rostán mindazt, ami a fejlő­dés akadálya lehet. Zárszámadásra készülnek szövetkezeteink. Nincs jobb alkalom, mint a zárszámadá- , _ si közgyűlés, hogy számot észrevétellel, épi*ö adjon a tsz vezetősége arról, gondolattal ahhoz, ho"y 1963- hogy milyen új elképzelések- ban jobban, eredményeseb- kel, konkrét tervekkel kezdi ben menjen a munka, nem az áj £vef s ugyanitt a tocsog csak szorgalmasabbak és ;s számon kérheti vezetőitől, szakmai hozzáértésben gazdv- gultak. hanem boldogabbak, megelé<’-edel*ebbck, anvarálag is gazdagabbak legyenek ter­melőszövetkezeteink tagjai. Minden felszólaló egyet ér­mit terveznek, mi az, amit megvalósítanak 1963-ban a gazdálkodás fejlődése, a tag­ságban egyre növekvő igé­nyesség kielégítése érdekében, ley válnak a zárszámadási Érdemes volt csatlakozni Az eredményeken kívül ta­nulságokkal is szolgált az óesztendő a Salgótarjáni Üveggyárban. Elsősorban: be­váltak a tűzhelygyári minő­ségi mozgalom tapasztalatai itt is: érdemes volt csatlakoz­ni. A súlycsökkentés a se- se-ljtcsökkentésért folytatott harc sok millió forintot ho­zott a konyhára. S ezúttal az üveggyáriak sem vártak már semmiféle felhívásra, előkészületeiket az 1963-as év munkaversenyének megszer­vezéséhez elkezdték már 1962 végén. A gyár dblgozói az 1962. év alaptgrvére tett vál­lalásukat csaknem megdup­lázták, teljesítették minden exportkötelezettségüket, a ter­melékenység emelkedett, ja­vult a minőség, s a meglévő szocialista brigádok és a szo­cialista üzemmé vált csiszo­ló üzem mellé várható, hogy újabb üzemek és üzemrészek tesznek kollektív szocialista vállalást. Megállapították azonban azt is, hogy nem a kívánt ütemben fejlődik a versengés a „Szakma ifjú mestere”, „Kiváló ifjú mér­nök és technikus” címért; rá­mutattak, hogy a jövőben rendszeresen kell tájékoztat­ni a munkásokat, a műszaki intézkedési tervről, végrehaj­tásáról — ez sok tekintetben hasznára válik majd a gyár­nak. Az idén — a tavalyi 168 milliós tervvel szemben — 200 millió értékű árut kell termelniük, közte majd 40 millióért exportra. Minden erőre szükség lesz tehát, s a gyár vezetői munkálkodnak is összefogásukon. SEGÍTSÉG A TAKARMÁNYHIÁNYBAN A takarmányjuttatás mértéke különféle szerződések alapján 1 A szarvasmarhatenyész- -*-• tés fejlesztésére a ter­melőszövetkezetek a tejipari vállalattal kötött értékesítési szerződés alapján átadott teZ- jes tej után literenként 25 deka, a megállapított fölözés- ből származó tejszín után pe­dig — 3,6 százalékos tejre át­számítva — literenként 15 de­ka korpát, vagy — kívánsá­guk szerint — ennek megfele­lő szarvasmarhatápot kapnak. A tsz-ek abban az esetben is kapnak korpát, ha a tejet az értékesítési szerződés alapján, a megállapított felvásárlási áron, közvetlenül a felhasz­náló intézménynek (kórház, üdülő stb.) adják át. A termelőszövetkezetek a juhtej után is takarmányjut­tatásban részesülnek. Tejlite­renként 20 deka szarvasmar­hatápot kapnak, kilónként 2,5 forintos áron. O Tsz-tagok és egyéni ál- “• lattartók a tejipari vál­lalattal kötött értékesítési szerződés alapján átadott tel­jes tej után az őszi és téli hó­napokban — az október 1-től május 1-ig terjedő időszakban — tej literenként 20 deka kor­pát kapnak. A „tejkorpán” kívül a tsz-ek 100 kiló korpa juttatásban ré­szesülnek abban az esetben, ha az Állatforgalmi Vállalat­tól megvásárolt 4 hónaposnál AZ ÜJÉVI MALAC, VAGY A JÓL DOLGOZÓ TSZ lett azonban abban, hogy közgyűlések igazán munkaér- az előrehaladás akarása egy- tekezletekké, ahol a nagyak- nttnl szakítással is Jár: el tiván elhangzott javaslatok, kell hacvni. el kell felejtem észrevételek néhány lépéssel az idejétmúlt, maradi szemlé- ismét közelebb kerülnek a \ letet és bátran alkalmazni megvalósításhoz. Mert most j keM ,azokat az űiszerű, yyorr már nem a szavakon, hanem, sabb fejlődést Ígérő gazdálko- a tetteken a sor. A rét- és legelőhozamok növelése érdekében Rét- és legelő műtrágyázá- si kísérletet végeznek kis parcellákon az idén a szécsé- nyi II. Rákóczi Ferenc és a ludányhalászi Alkotmány és Ipolyvölgye Termelőszövetke­zetekben. A kísérlet során 140 mázsa pétisót és 60 má­zsa szuperfoszfátot használ­nak fel. Az a célja a kísérletnek, hogy megállapítsák az egyes, különböző arányban összeál­lított műtrágyaadagok hozam­növelő hatását. — Mit csináljak?/ Kisebb nem volt!!! (Gerő Sándor rajza) iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiniiiiiiitiiifiiiiiiitiiiiiiiiiiiniiminmnnmniinmnmiimninnnnniinmiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiminiiiniiniiMiiiiiHiiiiiiiiiniiHiiiiiiiiiiiMiiiiiiimiiiiiniiiiiiii! az Ismerkedés uj motorfűrésszel r • Köznapi dolog állandóan terepjáróval sem. Félcipőben másfélhetes ismerkedés után. kát a kesztyű, mert kesztyű- méter fa kitermelésével meg- ben csak nagyon nehezen le- takarítanak egy deci benzint, hét dolgozni. Ez újabb ötszáz köbméter fa Az új gépre terelődik a szó. kitermeléséhez elegendő. — Nehéz, szokatlan — hang- — jva és a tanulás, műve- zik egyértelműen. Azt csodál- lődés, szórakozás ... ? Hiszen nám, ha nem ezt mondanák, szocialista brigádról van szó. hangoztatni, hogy az emberek istenksíértés járkálni, sőt, le­tanulnak, fejlődnek. Ez na- hetetlen. Itt csak a csizma se- gyon természetes, s törvény- gít. Az is kerül Riz Pál ké­szem. Ezt a törvényszerűséget rületvezető erdész jóvoltából, még Szabó János brigádvezetö S így már biztonságos a járás, sem kerülheti el, mint valami Zajlik a Vecseklő. Süvít a' útban álló szikladarabot. Róla motorfűrész. Szaggatottan, beszélik, hogy évekkel ezelőtt Mélyebb a hang, mikor na- a világért sem cserélte volna gyobbat harapnak a hétezer fel a baltát, meg a két embert fordulattal pergő lánc fogai, is kenyérhez juttató kézifű- * valami furcsa vijjogás csap részt, korszerű, kényelmesebb, feit amint kisebb a fogás, termelékenyebb gépre. O ve- _ Vigyááázz!... _ harsam s nyomában nagy recsegéssel dobban a földre egy büszke — Szakkönyveket kell majd olvasni, meg filmet nézni — előz meg mindenkit a válaszai Varga László, az egyik bri­— A Druzsba jobb volt? (Ez a gép egy ismert, bevált mo­torfűrész típus.) —' Nézze, mi a Druzsbával gádtag. 2700 köbméter fát termeltünk ki a múlt évben — kerüli' ki Ez lesz szamukra a nehe- a kérdést a brigádvezető. zebb> hiszen gyakran dolgoz­— Ez több, mint kétszeres nak lakott 'helyektől távol, tervteljesítés — szól közbe szinte „elzárva” a kultúrától Makói Oszkár, az erdőgazda- s ,ez nagy akadály. Igaz, min- ság műszaki osztályvezetője. dig együtt van a hattagú kis kollektíva, de ez csak egyet — Ez igen! De miért nem gye el más kenyerét? Színét sem akarta látni a motorfű­résznek! . , , , . len feltétele — s nem a leg­dolgoznak továbbra is a regi font^sabb _ az ilyen gondok geppel. megoldásának. Van tehát A válasz igen egyszerű: tennivalója a gazdaság veze­— A Druzsbát is használjuk, tőinek, a szocialista brigád­bár ez az új gép termeiébe- mozgalom avatott pártfogói- nyebb. S a műszaki fejlesztés nak! Ha lesz a lakókocsikban, óriásbükk. Fröccsen, porzik a hó, s a szél az emberek arcá­ba szórja a hófüggönyt. A hir­telen támadt csöndbe ismét Ez a Szabó János éppen a napokban sajátította el az új, nyugatnémet, Contra Stihl, egykezes fakitermelő motorfű- ... - --------- ----<— , , , - , ... .. ,, . .. , .. . .. r ész kezelését Az örökké vizs- döntenek. Szabó János gya-, eppen tanfolyamon vagyunk, jól osszevalogatott könyvtár, gálódó'tekintetű Szabó János horlott mozdulatokkal vágja hogy elsajátítsuk az új gép amelynek könyveit gyakran ° 7-- » I, ~ „'7 í _ " ii. -j ... i ncnrn/i L- fi L- -me nrf at? c/~i (/■/•* + belezúg a fűrész. Üjabb fát sem állhat meg. Most meg erdészházakban, szállásokon most egy szocialista címért ki^ a hajkot, a döntőéket, mely kezelését. küzdő brigád vezetője. A iványt ad a dőlésnek, majd a — A gép eddig jól vizsgá­Cserháti Állami Erdőgazdaság mdsik oldalon ereszti neki a zott, de mi lesz ezután? — bujáki erdészetében ő és em- fűrészt^ a fatörzsnek. Szeme tárja szét a karját Szabó Já­berei érdemelték meg eddigi összeszűkül. Minden idegszá- nos. — A gépnek harminc szá­munkájukkal, hogy új gépet tapintja a motort, s zalékkal jobb a hatásfoka, kapjanak, amelyből egy tucat közben éberen figyeli a dőlni könnyebben kezelhető, prakti- ar'}lJ1} ezt Bujakon mar csi­érkezett a gazdaságba. Velük készülő szálfát, a veszélyezte- kusabb... — magyarázza, de naljak — s megoldjak a szak­tett környezetet... érezni a szavain a még lap- tnai, politikai képzést is . cserélik, akkor ez is sokat jelent. De ennél többet vár­nak s a gazdaság vezetői tud­ják ezt. Ügy hírlik, hogy rend­szeres filmvetítéseket rendez­nek minden erdészetben, — találkoztam az Inászói Erdé­szetben megrendezett tanfo- _ Vigyáázz! lyamon. _ Szép munka ez nagyon, Fenséges látvány a téli er- csak hideg van, s amikor csi- dő. Fák, hó, szél, s ezeknek korog a hó, az égő máglyara- valami csodálatos harmóniája, kás nem sokat segít, mi kell több? Majd térdig . . , ,, süvvediink a hóban mikor ~ A hlde0et túrni kell - süppedünk a hóban mikor S„ÓJ mosolyogva Szabó brigád_ kilépünk az autóból. Tovább vezető, de már komolyra for­nem ajánlatos menni, még dítja a szót: — Zavarja a mun­. pangó bizalmatlanságot. .4 „tanfolyamos brigádok' — Vállaltuk, hogy az idén már útnak indultak, köztük 300 köbméterrel túlszárnyal- Szabóék is. Újabb köbméte- juk a tavalyi eredményt. Re- rek, újabb gondok elé. Szor- mélem, sikerül... galmuk, hozzáértésük átsegíti Ez mintha mégis helyrebil- őket az akadályokon. Tudás- lentené a kételkedés és biza- üan, tapasztalatban sokat gaz­kodás mérlegét. Méltó Sza- dagodtuk, fejlődtek a két hét bóékhoz a vállalás másik ré- alatt. sze is. Az idén minden köb- Pádár András fiatalabb borjúra kötnek ne­velési szerződést, miszerint a szerződéskötéstől számított 12—24 hónapon belül hízott állapotban — üszőborjút leg­alább 380, bika-, vagy tinóbor­jút legalább 430 kilós élősúly­ban — az Állatforgalmi Vál­lalatnak eladják. *) A termelőszövetkezetek az átadott libatenyész- tojás után darabonként egy kiló, pulyka-tenyésztojás után darabonként 40 deka, tyúkte- nyésztojás után pedig 10 deka abrakjuttatásban részesülnek. Ezenkívül az árutojás átadás­ra szerződést kötő termelőszö­vetkezet tojásdarabonként 8 dek^ abraktakarmányt kap. Ugyancsak 8 deka abrakot kapnak állami áron az áru- tojásra szerződő tsz-tagok és egyéb állattartók is. A háztáji és az egyéni ter­melők lúdtenyésztojás után 60 deka, pulykatenyésztojás után pedig darabonként 30 deka kukoricát kapnak. A A termelőszövetkezetek, sertéstenyésztésük fej­lesztése érdekében, az állo­mánynövelésre beállított ko­cák után kocánként 3 mázsa abraktakarmány juttatásban részesülnek. A háztáji és egyéni gazda­ságok sertéstenyésztésének to­vábbfejlesztését takarmány­juttatással segíti az állam. A süldőkoca hitelezési és ki­helyezési akció keretében a háztáji kocatartásra szerződők a vemhesség igazolása alap­ján 1,5 mázsa takarmányt kapnak. A kocatartásra 1963-ban különösen kedvezőek a felté­telek. Ha a háztáji szerződő vállalja, hogy kétszeri fialás- ból származó 3—3 továbbtar- tásra alkalmas süldőt áz Ál­latforgalmi Vállalatnak átad, a vemhesség igazolásakor 3 mázsa takarmányt kap állami áron. Ezenfelül a szerződő az első fialásból átadásra kerülő 3 süldő után elléskor süldő­ként 50 kiló, a második fia­lásból származó 3 süldő után ugyancsak elléskor süldőnként további 50 kiló, tehát a sül­dők után összesen újabb 3 mázsa takarmányt kap. Mód van arra is, hogy a süldőkoca hitelezési és kihelyezési ak­ció keretében 1962. július 1-e óta megkötött szerződések he­lyett új szerződést kössenek. Az új szerződés alapján — amennyiben a szerződő már átvette a másfél mázsa takar­mányt, mert igazolta a vem- hességet — további másfél mázsa takarmány átvételére jogosult, illetve a vemhesség igazolásának alapján a más­fél mázsa helyett 3 mázsa ab­rakot kap. A háztáji gazdaságokban a meglevő vemhes kocákra kö­tött szerződés alapján is a szerződés megkötésekor más­fél mázsa takarmányjuttatás­ban részesül a szerződő. A koca leellése után az átadás­ra vállalt süldőkre darabon­ként további 50 kiló takar­mányt utalnak ki részére. A süldőnevelési akció kere­tében a háztáji és egyéni ál­lattartók az átadásra vállalt süldődarabonként 50 kiló ab­raktakarmányt kapnak, ha a süldők szállítását 1963. január elseje utáni időpontra vállal­ják. Az 1963-as sertéshizlalási szerződés alapján január else­jétől átadásra vállalt hizott- sertés darabonként 150 kiló abraktakarmányt kapnak a szerződők állami áron. EJ Az állattartási és állati termék termelési szer­ződéseken kívül a növényter­mesztési szerződések után is takarmány juttatásban része­sülnek a tsz-ek. A beltenyész- téses hibridkukorica-vetőma­got termesztő gazdaság az át­adott vetömagkukorica min­den mázsája után 150 kiló szokványkukorica természet­beni átvételére jogosult. A rövid tenyészidejű és a nor­mál tenyészidejű szerződött kukoricavetőmagot termelők az átadott vetőmagnak meg­felelő szokványkukoricát kap­hatnak vissza és ezenkívül mázsánként 20 kiló szokvány­kukorica helyi felvásárlási áron számított árát kapják felárként. Az olajlenmag, a repce, a ricinus, a szójabab, a kender­mag, a hibrid kendermag minden átadott 100 kg-ja után 40 kiló, a napraforgó-vetőmag mázsája után pedig 30 kiló, a termelő választása szerinti céltakarmány jár hatósági áron. A rizstermesztők a 9? szá­zalék tisztaságú és 15 száza­lék nedvesség tartalmú rizsre átszámított rizsmennyiség minden 100 kg-ja után 1,8 kiló rizstakarmánylisztet vá­sárolhatnak hatósági áron. A cukorrépatermesztők az : átadott cukorrépa - minden mázsája után 65 kiló, legalább 7 százalékos, vagy 35 kiló; legalább 12 százalékos, ille­tőleg 26 kiló, legalább 16 szá­zalékos szárazanyag tartalmú nyers, vagy 3 kiló, legalább 87 százalékos szárazanyagtar­talmú répaszeletet, esetleg 3 kiló sajtolt (brikettirozott), szárított répaszeletet és 0,50 kiló, legalább 4| százalék cuk­rot tartalmazó melaszt kap­nak. A cikóriatermesztők az át­adott mennyiség minden má­zsája után térítés nélkül, a cukorgyár telepén 65 kg, leg­alább 7 százalék, vagy 35 kg, 12 százalék, illetőleg 26 kg, legalább 17 százalék száraz­anyagtartalmú nyers, vagy 3 kg, legalább 87 százalék szá­razanyagot tartalmazó szárí­tott répaszeletet, illetve bri­kettált szeletet kapnak. A komlótermelők az átadott és minősített komló minden mázsája után 400 kg szárított malátacsírát kapnak hatósági áron. A tsz-ek munkaverseni/e A Termelőszövetkezeti Ta­nács elnöksége és a Földmű­velésügyi Minisztérium felhí­vással fordult a termelőszö­vetkezetek vezetőihez és tag­ságához. A felhívás a többi között megállapítja, hogy a mezőgaz­daság előtt álló feladatok megvalósításának fontos esz­köze a termelőszövetkezetek közötti és a szövetkezeteken belüli munkaverseny. Ezért kérik a tsz-eket, hogy csatlakozzanak a forra­dalmi munkás-paraszt kormánynak a termelési versenyről 1962. év szep­temberében hozott határo­zatához. A verseny célja: a közös gaz­daságok fejlődésének előmoz­dítása, a népgazdasági terv termelési és gazdaságfejlesz­tési célkitűzéseinek megvalósí­tása, a termelőszövetkezetek terveinek teljesítése, és túltel­jesítése, a termelékenység nö­velése, az önköltség csökken­tése, valamint a tagok anya­gi jólétének előmozdítása. A versenyben legjobb eredményt elért termelőszövetkezeteket a kormány kitüntetésekben és pénzjutalomban részesíti. A felhívás javasolta a ter­melőszövetkezeteknek, hogy közgyűlésen tárgyalják meg a kormány határoza­tát, cs sajátság iknak meg­felelően döntsenek a ver­senyben való részvétel, valamint az ezzel kapcso­latos tennivalók felől. Ugyancsak — a felhívással egy időben — megjelent a föld­művelésügyi miniszter utasí­tása a termelőszövetkezetek országos termelési versenyé­nek megszervezéséről és a leg­jobb eredményeket elért ter­melőszövetkezeti gazdaságok kitüntetéséről. Az utasítás in­tézkedik a versenybizottságok szervezéséről, azok feladatai­ról, és arról is, hogy a ver­seny értékelését milyen cso­portosításokban és szempont^'- szerint kell végezni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom