Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)
1963-01-30 / 8. szám
1963. Január 30. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 A megyében a csapadékviszonyok igen változatosak. A Börzsönyben és a Mátrában 800 milliméter, az Ipoly és Zagyva folyók völgyében, valamint a Cserhát hegységben 550—600 milliméter az évi csapadék. A nyári fél év — április—szeptember — átlagcsapadéka 325—350 milliméter. A maximális, illetve minimális évi csapadékmennyiség 850— 950, illetve 375 milliméter. Az évi maximális, illetve minimális hőmérséklet +32—33°, illetve —17—18° között van. A megye területének elég nagy a szélvédelme, ezért gyakoriak a késő tavaszi és kora őszi fagyok. Az uralkodó szélirány az Ipoly vízgyűjtőjén: nyugati, illetve keleti, a Zagyva vízgyűjtőjében pedig nyugati, illetve északnyugati irányú. A nógrádi medence talaja az erdővegetáció alatt kialakult — részben kilúgozott — vörös agyag. Értéke a tele- vénytartalom minősegétől és mennyiségétől függ, amely általában 1—2 százalék A leggyengébb termékenységű terület a Cserhát. Termőrétege csak 20—30 centiméter, a talaj tápanyaga szegény. Az Ipoly medrét kísérő területek homoktalajai vízgazdálkodás tekintetében kedvezőtlenek, vízvezetésük jó, de víztárolásuk gyenge és ezért gyorsan száradnak. A Zagyva völgy talajai között a jóminőségű vályog mellett a mélyebb területeken öntéstalajokat és jelentős mértékben kötöttebb réti talajt találunk. Az öntéstalajok nagyobbrészt agyagosak és mész- igényesek, rossz vízvezetőképességgel. Valamennyi talajfajta termékenysége általában jó. A humuszréteg vastagsága 30—80 centiméter között változik. Nógrád megye vízrajza A területre kezdettől fogva rányomta bélyegét a patakok és vízmosásaik okozta károk elleni harc. így tehát _ a víz- gazdálkodásnak elsősorban mezőgazdasági jellegűnek kell lennie. A lakosság legfőbb követelése: a vízjárta területek víztelenítése, a szántóterület növelése, valamint a talajerózió megakadályozása. Az erózió elleni küzdelem egyre nagyobb szerephez jut, ugyanis a második világháború után igen sok volt az összefüggő tarvágás, ahol az erdőtelepítés elmaradt és így a talaj elpusztult, különösen a Ménes és Szentlélek patak, valamint a Feketevíz vízgyűjtőterületén. Nógrád megye vízrajzára az erős tagoltság jellemző. A megyét észak-kelet—dél-nyugat irányban kettészeli a Duna— Tisza vízválasztója, amely meghatározza a hegységekben eredő vízforrások folyási irányait. Az így kialakult két vízgyűjtő terület fő vízfolyása: az Ipoly és a Zagyva. Az erős domborzati tagoltság következtében mindkettőnek sok a mellékága. A megye és egyben az ország határán folyó Ipoly kis- esésű, aránylag kiegyenlített vízjárású folyó. Főbb mellékvizei: a Dobroda, Ménes, Szentlélek, Dókos és Derék patakok, valamint a Fekete- víz. A több megyén átfolyó Zagyva folyó legfelső szakasza tartozik Nógrád megyéhez. Ezért a fővízfolyás jellege — ezen a területén még — azonos a mellékvízfolyásaiéval. A főbb mellékyízfolyások: Barna, Tarján, Kis-Zagyva, Kövecses patakok és a Heréül Bér-rendszer. Az ipartelepek a vizet szennyezik, ezért hasznosítása korlátozott. Az öntözés lehetőségei Nógrád megye mezőgazdasági nagyüzemeinek biztosi- taniok kell a megye ipartelepeinek egyre növekvő zöldség-, gyümölcsellátását. Ezt azonban — az évi csapadék- eloszlás, valamint a talajadottságok következtében — csak úgy tudjuk elérni, ha a talajvédelmet, valamint az öntözéses gazdálkodást a talajerőutánpótlással együttesen megvalósítjuk a közös gazdaságokban. A megyében az öntözéses gazdálkodásra a kis kiterjedésű felületi öntözés volt jellemző a múltban. Az 1950-es években a tsz-ek megalakulása után, megépült ugyan néhány öntözőtelep Ipolytar- nócon, Balassagyarmaton, Romhányban és Pásztón, de a felületi öntözés munkaigényessége és költólégessége miatt hamarosan megszűntek. Nógrád megyében csak az 1962-es évben használták ki az öntözéses gazdálkodás lehetőségeit az eddiginél jobban. A barázdás öntözőtelepek helyett, amelyek akadályozták a gépi talajművelést, a természetszerűbb, esőztető berendezéssel öntöznek most már több helyütt Nógrádban is. Ennek a módszernek több előnye is van. Kevesebb így a vízfelhasználás, a csapadék arányosan elosztva, esősze- rűen hull a talajra, nem sodorja el a felső termőréteget. A második ötéves terv első három esztendejében Nógrád megyében az öntözött területek nagysága az alábbiak szerint alakult: Tsz neve Kultúra Ont Vfzzőldség, rét-le*. mód forrás kh isse. évben Balassagyarmat „Palóeföld” SS »perm. Ipoly Pásztó „Szabadság” It fém w Zagyva Szurdokpüspöki „Béke” 12 P-i 90 m Jobbágyi „Üj Otthon" s H barázdás 99 Nagyoroszi „Üttörő” 7 H a* Derék p. Romhány ,41. Rákóczi” * a* perm. Lókos p. Nógrád „Béke” 3 ■«— barázdás kút Kisterenye „Vörös Október” 10 Zagyva Maconka „Megértés útja” 5 <n-é *» 99 Salgótarján „Üj Élet” 4-* M Tarján p. Tsz-ek összesen: 89 —r Pásztói Állami Gazdaság 105 «0 Nógrád megye ossz: 194 40 Tsz neve Kultúra Ont. Vízlöld ség szántó mód forrás kh I5W. évben Pásztó „Béke” to — barázdás Zagyva Szurdokpüspöki „Béke” 40 — perm. m Jobbágyi „Üj Otthon” S — n 90 Erdőkürt „November 7.” 4 ** barázdás Céglás- völgyl p. Balassagyarmat „Palócföld” 90 perm. Ipoly Ersekvadkert „M. Cs. B.” 12 *— 99 Lókos Nagyoroszi „Üttörő” C barázdás NagyoroSZÍ p. Diósjenő „Üj Barázda” s perm. halastó Kisterenye „Vörös Október” 10 ** 99 Zagyva Ipolytarnóc „Béke” 50 — 90 Ipoly Tsz-ek összesen: 175 — Pásztói Állami Gazdaság 108 70 Nógrád megye össz.: 283 70 Az öntözéses gazdálkodásról Év Szántó Zöldség Rét össz. kh kh kh kh 1382 7« 283353 1940 -194 60 254 I960—62 között öntözésfejlesztés összesen: 99 1383. évben a megyében újabb 840 hold lesz öntözhető az alábbi megoszlásban: Tsz neve Kultúra összesen Vízzöldség, rét-leg. kh forrás kh Orhaloin „Hazafias Népfront” 50 50 csőkút Ersekvadkert „M. Cs. B.” 50 50 Lókos Patvarc „Lenin” 20-4 20 Fekete víz Szügy vn. Pártkongresszus 20 —» 20 99 Szécsény „II. Rákóczi Ferenc” 50 200 250 csőkút, Ipoly Dejtár „József Attila” 40 — 40 Lókos Drégelypalánk „Szondy” 50 — 50 Ipoly Hont „Győzelem” 20-*4 20 Buják „Zöldmező” 20 —4 20 esókút Diósjenő „Üj Barázda” 120 — 120 halastó Romhány „II. Rákóczi” 40 —i 40 Lókos Szátok „Aranykalász*? 20 ma* 20 99 Karancskeszi „Március IS.” 20 4-» 20 csőkút Varsány „Dózsa” 20 amm 20 * Rimóc „Üj Elet” 20 —j 20 99 Ludányhalászi „Ipolyvölgyi” 20 —1 20 holtág Szécscnyfelfalu „Egyetértés” 20 — 20 csőkút Egyházasdengeleg „Kossuth” 20 —* 20 Litke „Kossuth” 20 — 20 Dobroda Összesen: 640 200 840 Megvizsgáltuk az öntözés fejlesztésének további lehetőségeit, s a talajtani adottságokat, a domborzati viszonyokat és az öntözéshez szükséges víz mennyiségét figyelembe véve, a megyében az öntözésnek háromféle módja lehetséges: vízfolyásból, talajvízből és tározók építésével. Vízfolyások Mint már előbbiekből láthattuk, az Ipoly és a Zagyva folyó kivételével a megye vízfolyásai nem egyenletes víz- járásúak. Nyári kisvizük nem számottevő, egyes vízfolyások medre a szárazabb években augusztus—szeptember hónapokban, teljesen kiszárad. Vízkészletük már nagyobbrészt le van kötve. Kisebb mérvű öntözésre a következő vízfolyásokon van még lehetőség: az Ipoly völgyében a Dobroda patak, a Ménes, a Szentlélek és a Derék patak vize használható öntözésre. De Szécsény és Pest megye határa közötti szakaszon még az Ipolyból is nyerhetünk vizet, mintegy 40 litert percenként. Amennyiben a Dobroda, a Szentlélek és a Derék patakok vizét a környező termelőszövetkezetek nem használják fel öntözésre, akkor megnövekszik az Ipoly hasznosítható vízmennyisége is, s így együttesen mintegy 107 liter vizet nyerhetnek a mezőgazdasági nagyüzemek percenként. A Zagyva és mellékfolyóinak viszonylag kevés vizét jórészt az ipari üzemek használják fel és tekintve, hogy az ipar vízigénye egyre növekszik, további öntözésre itt nincs lehetőség. A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy Nógrád megyében mintegy 400 hold kertészet öntözhető azokból a vízfolyásokból, amelyek itt, a megyében folynak. És e terület öntözése lehetséges, hordozható, felszín feletti esőztető berendezésekkel. Az ötéves tervben elsősorban e vízkészletek teljes felhasználására törekedjünk. A talajvíz Nógrád megye talajvízben igen szegény. A két nagyobb folyó, valamint a mellékvizeket kísérő kavics mederágyazat, amely az Ipolynál átlagosan 5 kilométeres, a Zagyvánál pedig 2 kilométer szélességben húzódik, összefüggő talajvízkészlettel rendelkezik. A vizsgálatok alapján a szabad talajvízkészlet az Ipolynál 400 liter, a Zagyvánál pedig 100 liter percenként. Az altalaj szerkezete azonban csőkutak létesítését nem teszi mindenütt lehetővé. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1962-ben az Ipoly mentén próbafúrásokat végzett és ezek ugyancsak azt bizonyítják, nincs lehetőség arra, hogy az Ipoly menti termelőszövetkezetek mindenütt csőkutakból öntözzenek. A Zagyva völgyéhez tartozó talajvízkészletet, figyelembe véve az ipartelepek és a lakótelepek gyors ütemű fejlődését, nem használhatják Öntözésre a mezőgazdasági nagyüzemek. A megyében pedig több összefüggő talajvízkészlet nincs. Kisebb csőkutas öntözőtelepek létesítésére van ugyan mód, azonban' minden esetben próbakutak fúrásával lehet megállapítani, hogy van-e az öntözéshez elegendő víz. A Zagyva völgyében tehát ilymódon nem fejleszthető tovább az öntözéses kertészetek területe. Az Ipoly völgyében összesen 1200 katasztrá- lis hold öntözéséhez elegendő talajvízkészlet van, az altalaj szerkezetét figyelembe véve 50 holdas táblák kialakítása volna lehetséges, azonban a nógrádi medencében a ' helyi próbafúrások j alapján legfeljebb 20 holdnyi nagyságú öntözőtelepek létesíthetők. Ezt az öntözési módot azonban csak akkor javasoljuk a termelőszövetkezeteknek, ha a felszíni vizeket teljes egészében felhasználták öntözésre, s az öntözött terület növelésére más mód nincs. Tározók építése Nógrád megye vízgazdálkodásának, a távlati öntözési programnak azonban legfontosabb bázisa: tározók építése.. Erre a megyében számtalan lehetőség kínálkozik. A folyók őszi, tavaszi, valamint időszakos nyári nagy vizeit ezeken a helyeken vissza lehet tartani és segítségükkel a nyári csapadékszegény hónapokban is öntözni lehet a vízigényes növényeket. A Zagyva völgyében még Nádújfalu, Nemti és Tar községeknél is lehetőség kínálkozik tározók építésére. Ezenkívül Csehszlovákiával együttesen is építünk két tározót, ebből mintegy 9 ezer hold területet lehet öntözni, 4500 holdat felületi, ugyanilyen területet pedig esőszerű öntözéssel. Mint ahogy a példák is bizonyítják, a tározók megépítése igen nagy pénzösszeget igényéi, meghaladja egyes termelőszövetkezetek erejét. Ezért a tározók építésére mindenképpen ajánlatos a termelőszövetkezetek társulása, azoké a termelőszövetkezeteké, amelyek földterülete a tározók környékén terül el. Somogyi Miklósné a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság főmérnöke „Takarmányózzák” a nógrádi erdők vadállományát A szokatlan időjárás: a kemény hideg és vastag hótakaró újból mozgalmassá tette a nógrádi vadászberkeket. A megye vadásztársaságainak mintegy hétszáz puskása ez alkalommal fegyver nélkül járja be a Karancs, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny nagykiterjedésű erdőit, hogy a szűkös téli eledeltől megfosztott vadállományt „takar- mányozzák”. Az elmúlt években ugyanis a helytelen vadgazdálkodás következtében erősen megcsappant a nyulak, a fácánok, a foglyok, az őzek és szarvasok száma. Olyannyira, hogy egy évvel ezelőtt az ország- gyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja foglalkozott már a vadvédelem megszervezésével. Ennek nyomán a vadásztársaságok csökkentették a nagy hajtóvadászatok számát, meghosszabbították a tilalmi időket és a vadállomány gondozására is jobban ügyeltek, mint régebben. A közel Ötven holdnyi vadföldről begyűjtött takarmánynyal etették az értékes vadállományt. A múlt hét végi havazások és a továbbra is tartó kemény hideg következtében vasárnap és hétfőn több vadásztársaság ismét megkezdte a nógrádi erdők vadállományának „takarmányozását!’. A következő napokban is több száz vadász járja majd az erdőket az állatok etetése végett Nagy F. 13 ezer forint koldankénti jövedelem kertészetből A szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet egyre inkább jól jövedelmező, belterjesen gazdálkodó nagyüzemmé alakul. A szövetkezet többek között, az eddigi 40 hold kertészet helyett most már 100 holdon termel zöldségféléket, amelynek egy részét öntözik. A zöldségkertészet a termelőszövetkezeti asszonyok szorgalmas munkája révén katasztrális holdanként 13 000 forint jövedelmet hozott tavaly a szövetkezetnek. ITATÁSOS BORJŰNEVELÉS Az év elején bevezetik az itatásos borjúnevelést a varsányi Dózsa Termelőszövetkezetben. Megteremtették már a szükséges feltételeket is. Uj borjúnevelőt, elletőt építettek, s jnár tavaly megkezdték az idős tehénállomány kicserélését, s az év végére szeretnék befejezni a tbc-mentes állomány kialakítását is. A szövetkezet vezetői már előre gondoskodtak arról is, hogy a dolgozók szakképzettségüket is gyarapítsák. Az ezüstkalászos szakmunkásképző tanfolyamra 45-en járnak. Pet- rovics Gizella pedig már másodéves szarvasmarha-tenyésztő tanuló. Lelkiismeretből jeles Ki hinné Jászapáti Annáról, erről a csinos fiatal kislányról, hogy annyira szivén viseli a rábízott csibék sorsát, hogy még sírni is tud értük. Pedig így van. Anna a nagyoroszi Egyetértés Termelőszövetkezetben dolgozik. Először az építőbrigádban kapott munkát. Feltűnt a tagoknak, meg a nehogy Annát fényképezni akarták munka közben. Tiltakozott, hogy minek az és azzal érvelt, hogy a csibék, ha zavarják őket, csak összenyomják egymást. A fénykén ellcészült. Annának igaza lett, néhány csibét összenyomtak a többiek. Nem lehetett megvigasztalni. Sírt és sírt. Hiába mondták neki, hogy nem az ő kára, nem zetöknek is szorgalmával, lelkiismeretességével. Egy félévvel ezelőtt megkérdezték tőle, hogy vállalná-e a baromfiak gondozását. „Miért ne” — válaszolt Anna, s ettől a perctől kezdve Gere Jó- zsefnével együtt hűségesen gondozza a jószágokat. Történt egy alkalommal, tudott megnyugodni. Nagyon bántotta a kár — pedig sosem kell megfizetnie — saját magát okolta a történtekért. amit megakadályozhatott volna — ha nem engedi meg a fényképezést. Haragudott mindenkire és kisírt szemmel ment haza. De sok ilyen Anna kellene! 0
