Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)
1963-01-30 / 8. szám
6 NÖGRÁDT NÉPŰJSÄG 1963. január 30; Jleiwlezóiiik írják Új otthon születik Ha végigmegyek Mihály- sokat tanácskoztak azon, hogy az anyagii eszközök lassan gerge főútvonalán, akaratla- jó lenne egy új kultúrház. szaporodtak. Két év alatt nul is megakad a szemem a Tanácskozni lehetett, de meg- mégis sikerült a tanácsnak szunnyadó téli házikók közül valósítani nem. Nem volt beszereznie 85 ezer forint érkiemelkedő egyetlen emeletes anyagi erőforrás. A ház pe- tékű anyagot, s így 1962-ben épületen, a még vakolatlan dig roskadozott, s egyszer- megkezdhették az építést. A kultúrházon. Ott vörösük a csak le kellett bontani. Azó- lakosság már a kezdetnél is község közepén a mihályger- ta kultúrház nélkül volt a társadalmi munkával siettette geiek új büszkesége. falu. Soha egy színdarab, az építést. 1962. szilveszterén tették te- melyet előadhattunk volna. A lakosság által végzett tő alá a szorgos emberek. Egyetlen hely az iskola, ahol társadalmi munka meghalad- Hatalmas brigád végezte ezt teaesteket lehetett rendezni, ja a 148 ezer forintot, ígv a nagyszerű munkát. Bányá- vagy filmet vetíteni. juthatott el az egymillió toszok, termelőszövetkezeti pa- 1960-ban jött a fordulat, rintos beruházást igénylő mű- rasztok, gyári munkások, hi- amikor a községi tanács hoz- velődési otthon addig, hogy vatalnokok és nyugdíjasok zálátott a kultúrház tervezé- az építésnek már 60 száza- egyaránt ott szorgoskodtak a séhez. Mihálygergén ekkor léka befejeződött, tíz tokos hidegben, hogy be- már készen állott az új óvó- A község lakói alig várják tetőzzék a házat, melyet a da, s a lakosság most a kul- a tavaszt, hogy folytathassák kultúrának és haladásnak túrház építését sürgette. A a munkát, emeltek. Ezzel a munkával tervek hamar elkészültek, de Dudás Pál zárták az évet, s bár tudták, ÍSn'a elende?cSdí köt- Megdorgálták a sorompóőrt me" dolgoztak”’ hwef^jövő A január első napjaiban kérdéses időben a felnyitás- Szilvesztert már ebb-n a kul megjelent, a Szerkesztőség pos- ról megfeledkezett az épp ott tiírot+hnnhan iilhesséü tájából című rovatunkban ir- szolgálatot helyettesítő vezető tunk egy sorompókezelő lel- váltóőr. Tekintettel arra, hogy Nem nehéz még visszagon- kiismeretlenségéről. A Ma- az érintett dolgozó egyébként dőlni a tíz év előtti időkre, gyár Államvasutak Salgótar- munkáját kifogástalanul végzi, amikor Mihálygergén ott ros- jáni Külső Pályaudvar álló- ezért csak szigorú dorgálás- kadozott a mai óvoda helyén másfőnöksége megvizsgálta az ban részesítettük. Egyben az a kultúrháznak nevezett vá- ügyet és a következőket ál- összes érdekelt figyelmét fel- lyogbáz. Emlékszem, milyen lapította meg: r, < a örömmel jártak oda a fiata- „December 11-én az útátjá- 1 lók, öregek egyaránt, ha né- ró sorompó valóban indoké- esetek megelőzése érdeke- ha-néha táncmulatságot, vagy latlanúl volt zárva, mivel a ben.” előadást rendeztek. Még élnek bennem a képek: az akkori DISZ tagok maguk meszelték fehérre a penészes falakat, s a község iparosai bádoggal foltozgatták a beázó tetőt. Mégis milyen eleven élet volt abban a roskatag házban is. Ott volt a párt- helyiség, oda jártak a kom- Nekem az a véleményem — hogy nem a beteg doigozomunisták tanácskozni, s be kezdi levelét olvasónk — *>an 7an mindig a hiba. persze en itt a valóban beteg emberre gondolok. TapasztalÉszrevételeim a 189-es tejboltról g” Az Üveggyár sarkán van a Kis- ki. Egy másik alkalommal az ép- orvos, sajnálom ki kell lr- kcreskedehnl Vállalat ISS-es tej- pen elromlott pénztárgép javítását nom Aztán az ilyen beteg boltja. Itt vásárolja meg a kör- nézték az eladók, közben a vá- természetesen hamarossan nyék sok családja a tejet, a ke- sárlók ott idegeskedtek, mert ,. . . . nyeret. En még csak egy-két al- sietniük kellett volna. Ez csak ulrs jelentKezett a2 orvosnál. galommal jártam ott. Akkor vi- két alkalom alatt tett megfigye- Ugyanakkor némely álbeteg síont azt tapasztaltam, nem megy lésem^ de az a véleményem, ja- bennmarad a táppénzben és olyan zökkenőmentesen a kiszol- vitani kellene ezen a helyzeten, gaj^gg rné° itt-ott az is elő- gálás, mint ahogy az elárusítók hogy itt is gyorsabban, zökkenő- ' . , vezetők lelkiismeretesebb mentesebben menjen a kiszolgá- fordul, hogy az OT'\ OSOk borravalót is elfogadnak a betegtől. Rajtunk, dolgozó embereken múlik, hogy ezt mielőbb megszüntessük. Négy évtizede dolgozom már, összegyűlt néhány tapasztalatom. Ezt akartam röviden elmondani; Sarkad! Ferenc Nagybátony Mi van a táppénzállomány statisztikája mögött? Hozzászólás a cikkhez es munkájával ' mehetne. Az egyik. lás. alkalommal bármilyen sokan is voltak, a vezető nő nem szolgált Mező Sándor Salgótarján Zárszámadás után VÁSÁROLJON márkás fényképezőgépet! Szmena—6 fényképezőgép Beirette fényképezőgép Penti II. fényképezőgép Beirmatic fényképezőgép Kapható az 5« Ft. 70« Ft. 900 Ft. 1100 Ft. OFOTERT boltokban, az áruházakban és a földművesszövetkezeti boltokban. Hasznos és kellemes szórakozás a fotózás! 51 SÍBUSZ a Mátrába Február 3-án és 10-én nemzetközi síugró-műlesikló verseny megtekintése: Mátraházán és Galyatetőn Részvételi díj egy ebéddel: 64.80 Ft Jelentkezési határidő: indulás előtt csütörtök délig. Sí és szánkó hozható. (59) JtáCMtTntQN Garanciában és garanciaidőn túli javítások az ország egész területén. 48. Felújított gördülőcsapágyak Gyártja: Maglódi Gépgyár és Öntöde Maglód. Megrendelhető és vásárolható, korlátlan mennyiségben. Budapesti Csapágyüzletünkben, V. Alkotmány u. 18. Az új ár 50 százalékáért. 55. Tervszerűbb munkával dolgozzanak a nőtanácsok A közelgő tanácsválasztások előkészítő munkálataiba jelentősen kapcsolódnak be a nőtanácsok is. Hogy ez menynyire így van, mutatja az a tény is, hogy míg az előző tanácsválasztások idején a jelölteknek mindössze 12 százaléka volt nő, az idén már 20— 22 százalék a női jelöltek aránya. Ez azt is jelenti, hogy lényegesen javult a nőtanácsok mozgalmi munkája, a nők között végzett sokoldalú tevékenysége. A nőtanácsok egyik feladata az, hogy mindig újabb és újabb nőt vonjanak he a mozgalomba a közéletbe, az állami és társadalmi élet irányításába. És e feladat megoldását segíti a női tanácstagok számának emelkedése is. A szocialista erkölcs kialakításának egyik feltétele, hogy minél több embert és köztük nőt jellemezzen a társadalom javára végzett munka, a közügyek iránti érdeklődés, hogy a nők is elítéljék az egyéni önzést, a hatalommal való visszaélést. Az asszonyok egy része általában jó meglátású, sokoldalúan érdeklődik a különböző ügyek, bajok, feladatok iránt és jellemző rá a bátor, őszinte véleménynyilvánítás. A megyei nőtanács legutóbbi ülésén azonban az is szóba került, hogy egy-egy eredménnyel, munkasikerrel nem lehetnek elégedettek, következetes, szívós, kitartó munkára van szükség az eredményeknek, sikereknek megerősítése, tartósítása érdekében. Mert bár előrelépést jelent és az eddigi munka eredményét tükrözi, hogy az idei tanácstagi jelöléseknél lényegesen több nőre gondoltak a négy évvel ezelőttinél, de ez még nem minden. Nem a szám a fontos, hanem az, hogy meg is állják a helyüket ezek a leendő tanácstagok. Ha a nőtanács nem foglalkozik rendszeresen, visz- sza-vissza térően a már meglevő és újonnan választandó tanácstagokkal, munkája nem is lehet teljes. Ezért a nőtanácsoknak többet kell törődniük a jelölt és majd megválasztott nőkkel, hogy ne mondhassák, kár volt nőt jelölni, a nő nem alkalmas irányító munkára. Mert azért itt-ott előítéletekkel, maradisággal kellett megküzdeni, míg elérték, hogy a nők számuknak megfelelően küldjék be képviselőiket az állami és egyéb vezető szervekbe. A most jelölt nők között lesznek olyanok, akik még járatlanok a tanácstagi teendőkben, és a fogadóórák, tanácstagi beszámolók tennivalóiban és a népfronttal együtt foglalkozni kell velük, hogy feladataikat mielőbb elsajátíthassák. A rétsági járásban a nőtanács körzetenként hívta össze a női tanácstagokat, hogy megbeszélje velük a problémákat és tennivalókat. Megéri, hogy ezt. a kezdeményezést valameny- nyi járás magáévá tegye. Legyen ez az esztendő a gyenge tsz-ek megerősítésének éve — hangzott el még év elején a jelszó. Ebben a tevékenységben nagy szerepük lesz a nőknek is. A termelő- szövetkezetekben kibontakozó szocialista címért induló versenymozgalomnak annak idején éppen a nőtanács volt az elindítója. Most is, a tavaszi munkakezdésig újabb harminc ilyen brigád létrehozását tervezik. De hogy ezek a brigádok csakugyan azt a feladatot töltsék be, amiért életre hívták őket, igen fontos, hogy évközben ia foglalkozzanak velük; Az eddiginél is jobban kísérjék figyelemmel e brigádok munkáját, gondjait, problémáit, és az eredményeket Is, hogy érezzék, nemcsak a szervezés időszakában állt mellettük a nőtanács, hanem mindennapos gondjaikban is. Volt olyan kezdeményezés, hogy az SZMT nőbizottsága segít a falusi nőtanácsoknak a tapasztalatok átadásában; Eleinte üzemi szocialista brigádok keresték fel falusi párjaikat, hogy a kibontakozáshoz segítséget, tapasztalatot* útmutatást adjanak. Hasonlóképp falusi brigádok is jöttek az üzemi partnerekhez ellesni a munkastílust, a szervezési feladatok módszereit és még sok egyebet. Igen hasznos volt ez a kezdeményezés, azután valahogy gyengült, később teljesen abbamaradt. Pedig az új ember jellemvonásait kikovácsoló brigádoknak szükségük lenne az állandó, tartós segítségre. És így tovább sorolhatnánk a példákat, amelyek azt bizonyítják: tervszerűségre, következetességre és kitartásra van szükség az egyes feladatok elvégzésének biztosításához. A kampányszerű munka nem vezethet eredményre. Ez vonatkozik arra is, hogy a nőtanácsok ülésein szinte vissza-visszatérő refrén a falusi és városi értelmiségi nők megnyerése a társadalmi tevékenységre. Azonban ezt csupán egy-egy ankét, találkozó megszervezésével nem lehet megvalósítani. E feladatokat: a munka tervszerű szervezésének fontosságát felismerték a nőtanács vezetői is. Ezt mutatta a legutóbbi nőtanács ülés, amelyep többen is szóvá tették, hogy a nőmozgalom sem elégedhet meg csak a szervező munkával; Azon kell fáradoznia, hogy választott testületéi és a társadalmi aktívák nagyobb önállósággal* több tervszerűséggel végezzék munkájukat. Így, e tervszerű* szívós munka alapján juthatnak el a közös célhoz: a szocializmus teljes felépítéséhez* amely elképzelhetetlen a dolgozó nők aktív közreműködés se nélkül* Ü. M, Tolmáesiak az öttantermes iskola példája nyomán — Igen, sok mindé» között egy, a mostaninál moder- nebb és nagyobb művelődési otthon is kellene már itt — mondja beszélgetésünk végén Dávid János, a községi tanácselnök. — Idővel arra is, és egy korszerű tanácjsházára is sor kerül majd. Jelenleg az orvosi rendelő és a betegeknek szükséges váróhelyiség a legfontosabb. Valóban, Tolmácsra Rétságról jár a körzeti orvos, akire a tanács egyik hivatali szobájában vár-i nak a vizsgálatra jelentkezők, sőt, a vizsgálat is ugyanabban a helyiségben történik. Ezen a lehetetlen állapoton akarnak változtatni a tolmácsiák még ebben az esztendőben, amikor a pártszervezet, a, KISZ és egyéb mozgalmi szervek részére tervezett épülettel egy fedél alatt saját hozzájárulással és az Egészségügyi Minisztériumtól remélt támogatással egészségházat szeretnének létesíteni. A tanácstagi jelölő gyűléseken sokan tették szóvá ezt a problémát s minden egyes esetben úgy, hogy a falu lakossága erejéhez képest részt vesz az építési munkákban. Ezeknek a fogadkozásoknak a komolyságát és nagy értékét Tolmács lakóinál senki nem vonhatja kétségbe, hiszen az itteni emberek meggyőző bizonyítékát adták az elmúlt években a közügyekért érzett felelősségüknek. Először 1959-ben a sütőüzemet építették társadalmi munkával. Ez a vállalkozás volt a próbálkozás s egyben az alap is a még nagyobb jelentőségű feladat elvégzéséhez: a gyönyörű, nagy és egészséges, öttantermes általános iskola megépítéséhez. Tavaly ősztől tanítanak benne s büszkén tekinthet rá a falu apraja, nagyja: szinte kivétel nélkül mindenki keze munkáját dicséri. — Még 1960 elején tanácsülésen volt szó az új iskola szükségességéről — emlékszik vissza Dávid elvtárs. — Volt nekünk egy régi iskolánk két tanteremmel, azután a Hercz- feld-féle kastélyban is kiszorítottunk két tantermet. De a felső tagozatosak így is délelőtti-délutáni váltó műszakba jártak. Jött a körzetesítés s a mi gyermekeinknek vagy Rétságra. vagy Diósjenőre kellett volna járniok. Ezt nem akarták a szülők, s közülük egyre többen sürgették egy új iskola építését. Nehéz helyzetben, volt a tanács, hiszen az évi községfejlesztési alapunk alig több valamivel 60 ezer forintnál, ez még a meginduláshoz is kevés. Meg másra is kellett ebből költeni, nemcsak az iskolára. Mégis megpróbáltuk a lehetetlent: a megyei tanácshoz fordultunk segítségért. Ott komolyan fogadták a lakosság felajánlását. Tantermenként 60 ezer forint állami támogatással biztattak, ha a körülbelül ugyanannyi hiányzó összeget biztosítani tudjuk. Tanácstagok, pedagógusok Mogyoró Imre iskola-igazgatóval az élén, azután a gépállomás, az Erdőkémia dolgozói, a termelőszövetkezet, a nőtanács tagjai járták hetekig a falut. Mindenkit meglátogattak, mindenkitől megkérdezték, hajlandó-e dolgozni az új iskoláért, ha igen, akkor mennyit. ... A községben minden épkézláb ember, még a gyermekek is ott dolgoztak azután 1961 tavaszától kezdve az új iskolán. Kezdték a földmunkával, a kő, » homok kitermelésével, az anyagszállítással. A tanács helyi építési szakembereket bízott meg a munkával, a segédmunkára meg ott volt a sok önkéntes kéz. Sok segítség származott a két állami üzemtől: a gépállomástól és az Erdőkémiától, a termelőszövetkezet fogatokat bocsátott rendelkezésre, mikor kellett, a tűzoltók testületileg vettek részt, a KISZ brigá- dókat szervezett. Lázban volt - egész Tolmács s a nagy je* lentőségű munka fá- radhatatlan motorja Mogyoró Imre igazgató elvtárs volt. Még abban az évben tetőt húztak az új iskola fölé. Azután tavaly tavasszal tovább folytatták a belső szerelési munkálatokat, hogy az új iskolai évre készen álljon a nagyszerű épület. S az elhatározásból valóság lett. A több mint négyszáz ember közös munkájával készült iskolát augusztusban ünnepélyesen felavatták. A társadalmi munka értéke meghaladta a 240 ezer forintot, ezért is jutalmazta vándorzászlóval a Művelődés- ügyi Minisztérium a tolmácsiakat. Az országos értékelés szerint második helyezést ért el a művelődésért hozott áldozatkészségért ez a község. Tizenöt társadalmi munkást tüntettek ki arany-, ezüst- és bronzéremmel, oklevelekkel. Köztük olyanokat, mint Fodor Ferenc ácsot, Németh Béla Erdőkémia-dolgozót, Fejes Ferenc kovácsot. — Nos, nekünk már van rutinunk az ilyesmiben, azért mondom, hogy biztos lehet benne: ebben az évben késsen less az egészségház, —> nyújtott kezet a szimpatikus, fiatal tanácselnök. K. %
