Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)

1963-01-12 / 3. szám

4 NÓGRÁDINÉPÚJSÁG 1963. január 12. \ Ma tartja küldöttértekezletét a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa ma tartja Salgótarjánban, a megyei ta­nács nagytermében küldött- értekezletét. Az értekezleten megvitatják a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa beszá­molóját, amelyet Sándor Ist­ván elvtárs, az SZMT vezető titkára terjeszt elő. Ebben sw» lesz az SZMT két és fél év alatt a termelés segítésé­ben, a dolgozók nevelésé­ben, az élet- és munkakö­rülmények javításában, s egyéb szervezeti vonatkozás­ban végzett munkájáról. A meSye mintegy 51000 szerve­zett dolgozójának 180 küldöt­te meghatározza a megye szakszervezeti mozgalmára vonatkozó feladatokat. Vitát indítanak a számvizsgáló bi­zottság jelentése felett is, majd megválasztják a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa és a számvizsgáló bizottság tagjait. Hétfőn ülést tart a megyei tanács végrehajtó bizottsága Január 14-én hétfőn tanács­kozást tart' a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen a téli népműve­lési munka tapasztalatain kí­vül megvitatja a végrehajtó bizottság a tanácsi erdőgaz­daságok művelésével, az 1963. évi vállalati tervek lebontá­sával és a villamosítási terv megvalósításával kapcsolatos tennivalókat. A virágzó Palócföldön Péntek óta vetítik már Salgótarjánban és sorra Nóg­rád megye valamennyi hely­ségében azt az érdekes do­kumentumfilmet, amely a Palócföld elmúlt négy eszten­dejének fejlődéséről, gazda­sági és kulturális eredmé­nyeiről, új létesítményeiről ad számot. A virágzó Palócföldön cí­mű kisfilm tanulságos koc­kákban mutatja be a festői táj múltját, dicsőséges, har­cos eseményeit, munkáséletét s az ellenforradalom utáni kibontakozás valóságos képét. Nyomon követi a bányászat, a kereskedelem, a közlekedés, az ipar korszerűsödésének fo­lyamatát, bepillant fejlődő termelőszövetkezeteink éle­tébe, az iskolába és művelő­dési otthonba, hogy hasznos mérlegül szolgáljon az elért eredmények felméréséhez. A filmet a Budapest filmstúdió kollektívája készítette. A for­gatókönyv szövegét Barna Ti­bor és Csizmadia Géza, la­punk munkatársai írták. A kisfilmet bizonyára nagy érdeklődéssel fogadják a mo­zilátogatók. POLITIKAI KÖNYVEK HETE A Kossuth Könyvkiadó az elmúlt év legjobb politikai írásainak újra kiadásával s eddig nem ismert munkák megjelentetésével segít az orszggyúlési és tanácsi válasz­tások agitációs munkájában. Politikai könyvek hete cím­mel január 14-19 között Sal­gótarjánban, január 21-28 kö­zött pedig megyénk 54 köz­ségében, üzemében, intéz­ményében szervez könyvvá­sárt. Nagy érdeklődésre tarthat számot Dobi Istvánt Vallomás és történelem című kétköte­tes, Nógrádi Sándor: Emléke­imből, Fqldes Péter: Drámai küldetés című, Szamuelly Ti­bor életéről Írott, Kulcsár Zsuzsanna: Inkvizíció és bo­szorkányperek, Horváth J. — Nemes J. — Pintér I. — Szabó L.: Régi jó világ cí­mű, a Horthy-korszak pana­máiról készült írása. Kádár János elvtárs 1953 őszétől 1962 tavaszáig elhang­zott, illetve megjelent jelentő­sebb beszédeit és írásait fog­lalja magában A szocializ­mus teljes győzelméért című kiadvány. A Magyar Szoci­alista Munkáspárt VIII. kong­resszusa címmel pártunk nagy tanácskozásának eseményei, határozatai jelenek meg. Sólyom József. Söptei János a kommunista elvhűségről, il­letve falusi fiatalokról meg­jelenő írásain kívül külföldi szerzőktől Kubáról, Lumum­báról; szakemberek tollából a szocialista mezögazdasag fejlődéséről, gazdasági mód­szerekről szóló írások gazda­gítják a könyvterjesztés szé­les skáláját. Egy-két forintos áron ismertető kiadványok je­lennek meg a lakáskérdésről, a tanácsok szerepéről, az ér­telmiségi problémákról, a nők szerepéről társadalmunk­ban. A 'klasszikusok: Marx-En­gels, Lenin néhány művén kívül érdekesnek ígérkezik új dokumentum anyagával Ro- zanov G. L.: Hitler végnapjai és Szinai Miklós—Szűcs Lász­ló: Horthy Miklós titkos ira­tai című írása és Guljaski Andrej: Kémelhárítás című második kiadásban megjelenő műve. A bolthálózat fejlesztésére, a kereskedelem színvonalá­nak növelésére, korszerűsíté­sére évről-évre jelentős ösz- szeget fordítanak a megye földművesszövetkezetei., Ta­valy 10,5 millió forint volt az az összeg, amelyet az új bolt­egységek építésére, a meg­lévő boltok korszerűsítésére, szakosítására használtak fel. Drégelypalánkon például új vegyesbolt épült 320 ezer MŰSOROS RENDEZVÉNYEK FALUN Mintegy 140 műsoros ren­dezvényt tartottak a múlt év folyamán, a falusi szövet­kezeti vendéglátóipari egy­ségekben. A rendezvényeken több mint 17 ezer ember vett részt. Rétság, Balassa­gyarmat, Szécsény és Pász­tó járási székhelyek mellett, műsoros esti összejövetele­ket rendeztek a megye több kisebb községében is. Megjutalmazott földművesszövetkezeti dolgozók A MÉSZÖV Igazgatósága jó munkájáért pénzjutalom­ban részesítette a Mátravere- bély és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet igazgatósá­gának elnökét: Bottyán Ist- vánnét, főkönyvelőjét: Vere- bélyi Józsefnét és üzemágve- zetőjét: Palkovics Gyulát. Pénzjutalmat kapott még Lukács Imre, a salgótarjáni MÉK dolgozója és Illés Piros­ka, aki a Pásztó és Vidéke Körzeti Földművesszövetke­zetnél . tanulói minőségben vigzi kiválóan a munkáját. A salgótarjáni MÉK Kiren­deltség fizikai brigádja közöt­ti szétosztás céljából egy összegben 1200 forintot adott a MÉSZÖV Igazgatósága. Mindezeken felül elismeré­se jeléül — ugyancsak a MÉSZÖV Igazgatósága — pénzjutalomban részesítette a mátraverebélyi földműves­szövetkezetnek azokat a dol­gozóit, akik az egyesülés után a vagyonvédelem megszilárdí­tásában és a gazdálkodás te­rén jó munkájukkal kitűntek. forintos költséggel. A cserhát­halápi vegyesbolt építésére 300 ezer forintot fordítottak. Az új épületeken kívül ta­valy 12 boltegységet korsze­rűsítettek is. Rétságon ipar­cikkbolt, Pásztón önkiszolgá­ló üveg- és porcelánbolt nyílt. Nógrádsipeken 320 •ezer forintot, Nógrádmegyerben pedig közel 200 ezer forintot költöttek a vegyesbolt korsze­rűsítésére. Több mint 10 millió forint a falusi bolthálózat fejlesztésére Ezer népművelési munkás továbbképzése kezdődik meg a megyében Január első napjaival megkezdődtek Nógrád megyé­ben a függetlenített és tár­sadalmi művelődési munká­sok továbbképző tanfolyamai. Csaknem ezer, a kulturális élet különböző feladataival megbízottat érint az idén a továbbképzés, amelynek eredményességétől a megye kulturéletének fellendülésében igen sokat várhatunk. Január első napjaiban Ba­lassagyarmaton a megye kör­zeti művelődési otthon igaz­gatói kezdték meg tovább­képző tanfolyamuk második esztendejét. Az, első év anya­gáról szóló beszámolók azt bizonyították, hogy a körzeti művelődési vezetők komolyan vették feladtukat, lelkiisme­retesen tanultak. Az idei első továbbképző napokon a részt­vevők előadásokat hallgattak az erkölcsi nevelésről, az ön­tevékeny mozgalom helyzeté­ről, időszerű kérdéseiről, a klubmunka keretében végez­hető népművelésről, a könyv és a könyvtár szerepéről, a Lovász József Kulturális Szemlével kapcsolatos tenni­valókról, megvitatták a Nép­művelés című folyóiratot és megbeszélték a soron követ­kező legfontosabb feladato­kat. A megye 25 művelődési körzetének igazgatója a járá­si ankétok mellett a nyári időszakban egyhetes, az év vé­gén pedig kétnapos tovább­képzésen vesz részt. A megyei Népművelési Ta­nácsadónak az a terve, hogy a TIT-tel karöltve újból meg­indítja a függetlenített kul- túrmunkások elmúlt eszten­dőben abbamaradt tanfolya­mát is. Nagy feladat ebben az év­ben a községi művelődési igazgatók képzésének biztosításai Ezt úgy akarják megoldani, hogy a Népművelési Tanácsadó hat napra szóló tematikát dolgoz ki s a járásonkénti oktatáson a községi igazga­tókon kívül részt vesznek a a KISZ kultúrfelelősök. A termelőszövetkezeti kul­túrfelelősök képző tanfolya­ma már megindult a járások­ban. Itt a mezőgazdaság új termelési viszonyairól és az új paraszti életkörülmények­ről, a családi ünnepségek, szertartások jelentőségéről, a régi és új falusi élet elemei­ről, erkölcsi szabályairól esik szó többek között az új ter­melési közösségekkel kapcso­latosan. A termelőszövetkezeti kul­, túrfelelősök képzése egy-egy napos, de problémát jelent és hátráltatja az előrehaladást, hogy igen sok helyen még nem töltötték be ezt a posz­tot és a mezőgazdasági osz­tályok sem sokat törődnek a tsz-kultúrfelelösök oktatás­ban való részvételével. A Salgótarján városon be­lüli művelődési, otthon veze­tők, szakkörvezetők, KISZ és SZB kultúrfelelősök részére a Népművelési Tanácsadó a A mezőgazdasági nagyaktí- va-értekezlet javaslatára a megyei Nőtanács hozzálátott új, szocialista címért küzdő termelőszövetkezeti brigádok szervezéséhez. A tervek szerint o balassa­gyarmati járásban minden termelőszövetkezetben egy munkacsapaton belül megszer­vezik a versenybrigádot. Ezenkívül a pásztói, a szé- csényi, salgótarjáni és rétsági járásban öt-öt, e magasabb versenyformát képviselő bri­Csütörtökön ülést tartott az Egészségügyi Szakszervezet Nógrád megyei bizottsága. Az ülésen a megyebizottsá­gi tagok megbeszélték az egészségügyi dolgozók sport- tevékenységével kapcsolatos eredményeket és tennivalókat. Megállapították, nem a leg- kielégítőbb az egészségügyiek sportmunkában való részvéte­— Az országgyűlési és ta­nács-választás tiszteletére 1963. január 11-én délelőtt 10 órakor „A fejlődő Salgótar­ján” címmel kiállítás nyílt a „József Attila” Kultúrotthon kiállítás" termében. — A NAPOKBAN BEFE­JEZTÉK a vízvezetékszerelé- si munkákat, a karancslapúj- tői Uj Barázda Termelőszö­vetkezet majorjában a patro­náló vállalat, a Zagyvái Gép­műhely dolgozói. A három gazdasági épület vízellátásá­hoz mintegy 300 folyóméter csövet fektettek le. — Szécsényben január 20­án szakoktatással egybekötött járási méhész gyűlést ren­deznek. Ezúttal — többek kö­zött — Faluba Zoltán, a Föld­művelésügyi Minisztérium Szakszervezetek Megyei Ta­nácsával karöltve indít to­vábbképzést. Tanfolyamok folynak há­rom szinten is a megyei táncoktatók részére, két szin­ten, kezdő és haladó fokon a színjátszó rendezőknek s meg­indul a bábosok, valamint a klubvezetők továbbképzése. A klubvezető képzés érde­kében három megyei „klu- bos” budapesti oktató-képzőn vett részt s a megyei tanfo­lyamon ezek tapasztalatait hasznosítják. B. T. Uj szocialista címért küzdő brigádokat szervez a Nőtanács léseken megkapták-e a címet. Megyebizottsági ülést tartott az Egészségügyi Szakszervezet RÖVIDED PÁR SORBAN.. gádot szerveznek majd. A ter­vek szerint két hónapon be­lül mintegy harminc új szo­cialista címért küzdő brigád alakul a megye tsz-eiben. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályával közösen megkezdték a még múlt év elején a szocialista címért in­dított verseny értékelését. A feltételeket, követelményeket elért brigádoknak a közgyű- mondják ki, hogy ;-e a címet. tartott zervezet le. Második napirendi pont­ként az Egészségügyi Szakszer­vezet országos kongresszusáig, márciusig meghatározták a megyebizottság előtt álló fel­adatokat. Az országos kongresszuson egyébként négy Nógrád me­gyei orvos, illetve egészség- ügyi dolgozó képviseli Nógrád megyét. munkatársa tart előadást „Egy vándorméhészet egy esztendeje” címmel. — A KŐTELEZŐ BERU­HÁZÁSON FELÜL 500 000 forintot fordítottak a gazda­ság fejlesztésére tavaly a nagyoroszi Egyetértés Ter­mel őszövetkezetben. Közlemény. Az IBUSZ köz­li, hogy április hónapban tár­sasutazásokat szervez Fran­ciaországba és Hollandiába. Az érdeklődők bővebb felvi­lágosításért január 14-én for­dulhatnak az IBUSZ salgótar­jáni irodájába. — KULTÜRMÜSORRAL KÉSZÜLNEK a zárszámadási közgyűlésre a pásztói Béke Termelőszövetkezet fiataljai. A színjátszók bemutatják az „Egy falat boldogság” című egyfelvonásos vígjátékot. Emlékezetes nap 1945. januárja volt. Már néhány napja fel­jöttünk a pincék mélyéről, a földalatti odúk nyomorúságos zugaiból a simogató, januári napfényre. Valahogy sokkal melegebben sü­tött a nap mint máskor, talán azért, hogy biztatást, életerőt sugározzon az elgyötört, annyit szenvedett "emberek megtört fényű szemeibe. Szomszédok, barátok, egykori „ellenségek” egyszerre kezdtek hozzá, hogy eltüntessék a romokat, mintha egész múltbeli szenvedésü­ket, szégyenletes sorsukat akarták volna el­takarítani, olyan serényen dolgoztak. Né­hány nap alatt sikerült a mi kis házunk ki­dőlt falát, összetört cserepeit is helyreállíta­ni, és így történt, hogy az egyik munkában, eseményekben gazdag nap után a vacsoránál már tréfára is futotta kedvünkből. Még el sem hallkult a tréfát kísérő első felszabadult nevetés, máris kopogtattak az ajtón. Gon­doltuk, bizonyára valami váratlan vendég. Anyám ment ajtót nyitni, és tíz szovjet ka­tona lépett ‘ be nyomában, szállást kértek éjszakára. Anyám először ránk nézett, vo­nakodott egy kicsit, de kérésünkre igent bó­lintott fejével. És ettől a naptól kezdve tíz taggal szaporodott amúgy is népes családunk, mert a tíz ember úgy a szívünkhöz nőtt egy rövid este alatt, hogy ettől fogva családtagok­nak számítottak. Az egyik délelőtt apám az udvaron fog­lalatoskodott Ivánnal, az egyik katonával. Vaszil a lovakat etette. Szergej vizet hozott anyámnak a kútról. Mi gyerekek, Robi, kis­pajtásom és én lekváros kenyeret majszol­tunk és kacagva kapkodtunk a piros labda után, amit Andrej hozott ajándékba. Javában folyt a munka, a játék, mikor re­pülőgépzúgás törte meg a békés januári csendet. Nekünk, gyerekeknek nem tűnt fel ez, hiszen repülőtér közelében laktunk, ahol nem volt ez újság. De Andrej hirtelen fel­kapta fejét, mintha fejbevágták volna és ösz- szeráncolt homlokkal nézett a magasba, ke­ze megállt a levegőben a repülni vágyó pety- tyes labdával. Néhány pillanatig állt így és ekkor egy hatalmas robbanást hallottam, füstfelhő burkolt be, és éreztem, hogy And­rej erős karja ölel át. Kilencéves voltam.:. Nem értettem meg azonnal, hogy mi is történt, csak azt láttam, hogy Robi, legjobb barátom fekszik, száján a baracklekvár piros vérével keveredett — meghalt. Egy szilánk találta el. Tudtam mit jelent ez, hiszen az elmúlt hónapok a kilenc­évesekkel is megismertették a halál fogal­mát és szomorú valóságát egyaránt. Tudtam, hogy nem labdázok többé Robival, hogy nem kísérhet el ezentúl iskolába, tudtam, hogy nincs többé. .. Robi, akit bátyám, élete koc­káztatásával mentett meg a nyilas banditák karmai közül, akinek szüleit haláltáborba hurcolták, akit ránkbíztak és akit annyi gon­dos szeretettel rejtegettünk szekrényben, ágy alatt... Robi nem él már. Szörnyű volt ez a valóság, és én a kilencéves gyermek naív- ságával és tehetetlenségével álltam Andrej elé; toporzékolni kezdtem: — azt mondtad nem lesz többé háború! kiáltottam sírva, és teljes erőmből vágtam Andrej arcába öklei­met. Andrej csak néhány szót tudott ma­gyarul, de megértette a vádat, mert ökölbe szorított kezével az ég felé mutatott, ahol nemrégen haladt el a két halált hozó re­pülőgép és ezt kiáltotta: — Nyémecki, nyémecki! Igen, a németek voltak; Mikor már né­hány napja melegen sütött ránk a szabad­ság napja, két német gép, mert menekülés közben könnyíteni akart halálos terhén, le­dobta a bombákat, mindegy volt, hova. Meg­halt töblj) szomszédunk, jó barátaink, akikkel pedig mar annyira örültünk a szabadságnak. Ez a két1 német gép újra jeget fagyasztott szívünk köré, durva kézzel eloltották azt a parányi, pislákoló, éledező fényt bennünk, amit életkedvnek neveznek. És ezután jött az újabb szomorúság. And­rej és kilenc társa búcsúzott, indultak Berlin felé. Mikor mindannyiunk szeme könnyes lett a búcsú pillanatában, Andrej magasra emelt és a szemembe nézett, keményen, elszán­tan, arca mély ráncokba futott, és tört ma­gyarsággal csak ennyit mondott: Andrej fog megbosszulni a kicsi Robi halálát! Most 1963 van. Ülünk barátságos szobánk­ban, férjem olvas, én pedig szótlanul fi­gyelem fiamat, a hároméves Robit, amint vi­dáman dobálja a nagy piros labdát kis paj­tásának, Katának. Hosszan nézem őket, és egy pillanatra eszembe jut az a 18 évvel ez­előtti szomorú nap, mikor a béke első tiszta örömét egy tízéves kisfiú halála vonta gyász­ba számunkra. Látom Andrej mindenre el­szánt arcát, meg a többiekét, ahogy Berlin felé indultak. Végül gondolataim megpihen­nek Robi csillogó szemén, Kata aranyhaján. De furcsa jószág a gondolat, nem tud soká pihenni, száll, csapong, nyugtalankodik és én szinte félhangosan mondogatom: — Nem! Az én Robim kezéből nem fogja bomba kitépni a pettyes labdáját, és a lekváros kenyeret soha! Csengetnek..; Talán váratlan vendég ér­kezett? Nem. A postás jött, levelet hozott. Ismert betűk a borítékon, Andrej Sztyepano- vics írt Leningrádból. Tizenhét év óta rendszeresen érkeznek ezek a fehér borítékok, melyeknek tartalma be­mutatja Andrejt, mint a Vöröshadsereg tag­ját, aki megtartotta szavát Berlinnél, bemu­tatják a sorok, mint Ólja férjét, mint Natasa vidám apukáját és mint a leningrádi egye­tem tanárát, sok fiatal szerető barátját, ne­velőjét. Férjem kérésére most is, mint mindig, han­gosan fordítom magyarra a sorokat. Fiam is leteszi a labdát, idedugja kócos kis fejét, nézi a levelet, és kérdez szünet nélkül, ahogy csak egy eleven hároméves apróság tud kérdezni: — Mami, ki írt? Miért írt? Mit írt? Hát lehet ellentállni ilyen érdeklődésnek? Elmesélém hát neki Andrej történetét. Fiam érdeklődve figyel, néha mosolyog és közbe­csacsog, majd sírásra görbül a szája, sajnál­ja Robit, a halott kisfiút. Befejeztem az egyszerű igaz történetet, fiam felugrik és ő az első, aki megtöri a csendet. Leplezetlen izgalommal kérdi: — És ha azok a csúnya nyémeckik megint idejön­nek, Andrej is eljön bosszút állni? Férjem­mel egymásra mosolygunk és egyhangúan nyugtatjuk meg, hogy egész biztosan. Robi ajkát megkönnyebbült sóhaj hagyja el, fel­pattan, és gyors, ügyes mozdulatokkal „repü­lőgépet” formál Andrej leveléből. És ebben a pillanatban fejük felett egyszerre száll a piros labda, meg a levélből készült repülő, mint egy hófehér galamb. Nem vad motor adja zúgását, hanem csengő gyermekkacaj kí­séri útján és nem bombákat hordoz, hanem egy távoli ország fiának vidám üzenetét. Leopold Györgyi \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom