Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)

1963-01-09 / 2. szám

6 NÓGRÁDInépüjsag 1963. január 9. KI ICONi í<« I ui Ki:u Az ellenőrzés hiánya sikkasztásra adott alkalmat A Salgótarjáni Járásbíró­ság Szabó Béla salgótarjáni lakost társadalmi tulajdon sérelmére folytatólagosan el­követett sikkasztás bűntette miatt egyévi szabadságvesz­tés büntetésre ítélte és két évi időtartamra eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Szabó Béla a Nógrád me-1 gyei Tűzrendészeti Osztály parancsnokságán pénzügyi előadóként volt alkalmazás­ban, s hosszabb időn keresz­tül a távollevő pénztárost is Greskó József, Téglás Imre és Kovács Zoltán a Kistere- nyei Állami Gazdaság dorog- pusztai üzemegységénél dol­goztak, ' s itt az állatok eteté­sére szánt eleségből rendsze­resen egy-két-három mázsás tételeket loptak el, amit sa­ját állataik hizlalásához hasz­náltak föl, illetve kisebb A Nógrád megyei Rendőrfőka- pitányság értesíti a lakosságot, hogy 1963. január 2-án a városi és járási kapitányságok megkezd­ték a személyi igazolványok ki­adását. Első esetben kapnak sze­mélyi igazolványt az 1947. év­ben született magyar állampol­gárok. Egyidejűleg kicserélésre kerül az 1942. évben születettek személyi igazolványa érvényessé­gük lejárta miatt. Ezenkívül ki­cserélésre kerül azon személyek személyi igazolványa, akiknek elvesztés, megrongálódás, házas­ságkötés miatt 1958. évben ki lett cserélve személyi igazolványuk és a személyi igazolványuk kiadása idején még 30. életévüket nem töltötték be. Az 1947-ben születetteknek ......a A z Országos Pénzügyőri Pa­rancsnokság az 1962. évi decem­ber hó 15-től, december hó 31-ig esedékes gépjármű adólapok ki­cserélését bírságmentesen, 1963. évi január hó 31-ig meghosszab­bította. A határidő meghosszab­bítás csak erre az évre, tehát 1962. évi december hó 15-től, de­helyettesítette. így a Nemzeti Banktól az ő aláírásával fel­vett összegek kifizetésére, el­lenőrzésére, könyvelésére egy- személyben volt jogosult. E lehetőséget használta ki úgy, hogy hosszabb időn ke­resztül 4—2—1 ezer forintos lételekben összesen 9211 fo­rintot sikkasztott el a köz­pénzből. Tettének felfedése után ezt az összeget visszafi­zette, így a társadalmi tulaj­donban kár nem esett. Az Ítélet nem jogerős. mennyiségben értékesítettek. A Salgótarjáni Járásbíróság társadalmi tulajdon sérelmére folytatólagosan és bűnszövet­kezetben elkövetett lopás bűn­tette miatt vonta felelősségre a nevezetteket. Greskó Józsefet 10 hónapi szabadságvesztés büntetésre. és ezer forint pénzbüntetésre, Téglás Imrét személyi igazolvány kiváltásához az alábbi okmányokat kell be­szerezni, illetve benyújtani: 1. Születési anyakönyvi kivonat. 2. Munkaadói (iskolai) igazolás. 3. 2 db. személyi igazolvány fény­kép. 4. Kitöltött állandó bejelentő lap. 5. 10.— forintos illetékbé­lyeg. 6. Személyi igazolványhoz szükséges kérdőív. Az 1942-ben született állampol­gároknak, elvesztés, megrongáló­dás, vagy házasságkötés miatt le­járt 1 személyi igazolvány tulajdo­nosoknak az alábbi okmányokat kell beszerezni és benyújtani: 1. Két darab személyi igazolvány fénykép. 2. Kitöltött állandó be­jelentő lap. 3. Tízforintos illeték- bélyeg. 4. Személyi igazolványhoz szükséges kérdőív. 5. Esetleges a03íyáAtozást igazoló okmány. cember hó 31-ig esedékessé vált gépjármű adólap kicserélésére vonatkozik. Az ezután követke­ző fdőre, tehát 1964. évre is, az adólap kicserélésének ez év de­cember hó 15-től, december hó 31-ig meg kell történni! Nógrád megyei Pénzügyőri Parancsnokság és Kovács Zoltánt pedig 6-6 hónapi szabadságvesztés bün­tetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Mivel etessük a madarakat? Beköszöntött a szigorú tél, ilyenkor madaraink etetésre, komoly védelemre szorulnak. A gyümölcstermelés szem­pontjából leghasznosabb ma­darainknak nemcsak fészkelé- sét, hanem ki telelését is se­gíteni kell. Rendkívül étkes kis mada­raink, amelyek egyébként nyáron, naponta testük súlyá­val felérő rovartömeget fo­gyasztanak el, ólmos eső ide­jén és hóviharban, mikor a jégkéreg és a hótömeg min­den táplálékot elzárt előlük, ezrével pusztulnak éhen. Innen van, hogy például ci­negéink évenként kétszer is költenek, mégis oly kevés ma­rad belőlük. Tél idején a rovartáplálék helyett olajtartalmú magvak­kal próbálnak élni, megcsi­pegetik a szabadon hagyott szalonnafélét is. Helyes tehát, ha télen nap­raforgó-, tök- és kendermagot, faggyút adunk nekik. Nagyon ügyeljünk arra, hogy a táplálék mindenkor hozzáférhető helyen legyen. Az olyan etetőberendezés, — amely csak szép időben szol­gál, hófúváskor pedig el van temetve, többet árt, mint használ, mert az odasereglett madarakat éppen az íns^g idején hagyja cserben. Téli etetőinknél megtaláljuk ilyenkor leghasznosabb mada­rainkat, cinegéket, csuszkákat, pintyeket, sármányokat, bú­bospacsirtákat, feketerigókat stb. A magevőknek maghulladé­kot, vegyes madáreleséget, feketerigóinknak főtt ételma­radékot, sült almát, vagdalt aszaltszilvát, ősszel gyűjtött bogyókat adjunk, de szívesen csipegetnek az olvasztott mar­hafaggyúból is. Kenyérmorzsával ne etes­sünk, mert ez nyirkos időben fedél alatt is megsavanyodva, halálos bélhurutot okozhat. Természet és Műemlékvédelmi Bizottság Akik a közvagyonból hizlaltak maguknak sertést Értesítés a személyi igazolványok felújításáról és kiadásáról-------- -----------­G épjárműtulajdonosok figyelmébe! cÁíii i a riporthói kimaradt... A televízió szilveszteri mű­sorában hangzott el, hogy a MÁV milyen udvarias Pesten, a vonatok már kimennek egé­szen a Nagykörútta, Erről be­szélgetünk egy tarjáni ember­rel, aki kicsinylöen legyint: „Az is valami? Pesten csak egyszer ment a Nagykorúira a vonat, de nálunk állandóan a főtéren áll meg!” — x — Finish, angol szó. Magyarra így fordítanám kötetlenül: hajrá. A múlt év utolsó nap­jaiban mindenfelé ezt a szót hallottam. Az egyik állami gazdaságunkban is majd a nyelvüket harapták el az em­berek, annyira igyekeztek ésszerűsíteni, amit elvégezhet­tek volna évközben. Ajtókat, ablakokat, közfalakat bontot­tak, irodákat helyeztek át, szóval felfordítottak mindent. Ejnye, ejnye, csak valahogy ki ne derüljön, hogy az idén nem lesz jó úgy, ahogyan a hajrában csinálták, s mindent vissza kell forgatni. .. — x — A sarki eszpresszó majd­nem üres, késő este van, alig lézeng valaki. Hárman a presszó dolgozói közül — há­rom csinos fiatal asszony — lecsüccsent az egyik asztal­hoz. Beszélgetnek. Rózsika viszi a szót: „Hja ... ! A mi házasságunk olyan, mint a le­velező tagozat. Én is például, váltó műszakban dolgozom, a férjem is. Mikor én nappalos vagyok, a férjem délutános, vagy éjszakás és megfordít­va. Háromhavonként találko­zunk ... Akkor van a beszá­moló.” Aki ezt kibírja, meg­érdemli a... szóval megér­demli az érettségi bizonyít­ványt. — x — Naponta eljárok az egyik leértékelt cikket árusító tar­jáni üzlet előtt. Az ember mentében szórakozottan be- tűzgeti a cégtáblát. Sárga fél­cipő 210 forint', női fekete cipő 125 forint. Hirtelen megakad a szemem egy fölíráson: fér­fi, strapabíró 158 forint 60 fillér. Hm ... most erre mit mondjon az ember? Milyen lehet a többi, ha már leérté­kelt áron is lehet kapni... ? Azt is mondhatnám: nem sokra ^értékelnek bennünket... Körülnézek, ha nem látok sorbanállást, tolongó vásárló­kat: én is kérek! Én is ké­rek! Szóval még ilyen áron sincs keletje egy strapabíró férfinak? Felháborító! Száz­ötvennyolc forint... nem is pénz. A minap arra járok, eltűnt a cégtábla, újat tettek ki. Benézek az ablakon: kály­hákat, tűzhelyeket árulnak. Érdekes, pedig a tűzhely drá­gább. Talán jobban melegít? Plakátok hirdetik mindenfe­lé: „Vásároljon transzparens talpú cipót. Kényelmes, tartós, vízhatlan.” Felvillany ozód- tam. Ez igen. Ilyen cipő kell nekem is. Örömmel viseltem a mutatós darabot. Viszont az örömöknek is határa van. Egy-két hét után rakétasebes­séggel vittem javítani a ci­pőt. Ugyanis teljesen Szét­esett. A cipészmester moso­lyogva fogadott. Műértő szem­mel vizsgálgatta a cipőt, mi­közben én a zsúfolt polcokat nézegettem. Az öreg felsóhaj­tott: „Hála a magyar iparnak, hogy ilyen cipőket gyárt. Jö­vő tavaszra kocsit vehetek.” — x — Mondja valaki, hogy ebben a társadalomban nincsenek ellentmondások. Litkén egy épületben folyik az alkohol- ellenes propaganda és az al­koholkínálat: a művelődési otthonban. Épületes látvány lehet a fiatalok előtt a része­gen dülöngélő páciens. De minden hiába. Tatarozzák a rozzant szövetkezeti italboltot, s addig a klubhelyiségben mérik a „tüzes vizet”. — x — A pásztói vasútállomás ar­ról lesz már híres, hogy az utasok csak életbiztosítással mernek közlekedni. A le- és felszállás ugyanis fölöttébb veszélyes. Gyakran a mozgó vonatok között, vagy a sze­mélyvonatok elé állított teher szerelvényen átmászva lehet csak közlekedni. Elvégre a torna üdít, frissít! Viszont, úgy hiszem, megigényelhetjük a veszélyességi pótlékot!... Szimat Péter Mi /an a táppénzállomány statisztikája mögött? Lapunk munkatársának az elmúlt napokban alkalma volt néhány egészségügyi ve­zető szakemberrel, egy-egy társadalmi szerv képviselőjé­vel, vállalatok gazdasági és műszaki vezetőivel megyénk magas megbetegedési arány­számáról beszélgetni. Ez a megbeszélés is bizonyítja, hogy az ötéves népgazdasági terv harmadik éve további feladatokat jelent az egész­ségügyi, a társadalmi és a vállalati vezetők számára a magas táppénzes állomány reális szintre történő leszál­lítása érdekében. Az embert önkéntelenül foglalkoztatja az a gondolat, hogy hogyan, milyen szaktu­dással és alapossággal dolgoz­nak orvosaink a betegek gyó­gyítása, az egészségvédelem érdekében és nem utolsó sor­ban megtesznek-e mindent a felülvizsgáló orvosok a hozzá­juk kerülő beteg állapotának mérlegelésére. A megyék táp­pénzes állományának összeha­sonlításakor — melynél az 1962. év november hónapját vették alapul — Nógrád me­gye bizonyult a legrosszabb­nak 5,3 százalékos arányával, míg az országos átlag mind­össze 4,5 százalék volt. Emel­lett országos viszonylatban is igen rossz pl. a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt betegállo­mányának statisztikája. 1962 novemberében az előző év azonos hónapjához viszonyít­va 7,5 százalékról 8,2 száza­lékra emelkedett, amikor is az országos átlag 7,2, illetve 7,4 százalék volt. Kiemelke­dett magas arányszámával a tiribesi üzemegység, ahol a dolgozók 11,3 százaléka volt betegállományban ezen idő­szak alatt. Ez a helyzet zethet. Ahány tényező játszik közre a betegállomány magas száma alakulásában, legalább annyi módon lehet megközelí­teni a csökkentésre irányuló tevékenységet. Az elmúlt év folyamán megtartott rendkí­vüli felülvizsgálatok megyénk betegállományának elemzése során azt mutatták, hogy a betegállomány egy része in­dokolatlan állománybavétel folytán jött létre. A táppénz- állományba kerülők között vannak, s olykor nem kis lét­számban a munkát kerülő, a lehetőségekkel és kedvezmé­nyekkel visszaélő dolgozók is. Emellett vannak jóhiszemű álbetegek is, képzelődök, akik mindenféle betegséget maguk­ra képzelnek, és kivizsgálá­sukat kérik az orvostól. j Az orvos feladata tehát, hogy szakmai biztonsá­ga révén eldöntse, csakugyan beteg-e a nála megjelenő dol­gozó. Társadalombiztosításunk minden ember részére a leg­magasabb szintű egészségügyi ellátást nyújtja. Kérdés, hogy megyénkben megvan-e a le­hetőség — helyiség, felszerelés és személyi ellátottság tekin­tetében — e legmagasabb szintű egészségügyi ellátásra. A há­rom feltétel közül a személyi kívánalmak, néhány kivételtől eltekintve, megoldottak. Ami a helyiséget illeti, a megyei kórház építése és az egészség- ügyi intézmények felszerelése, korszerűsítése megoldja ezt a másik két feltételt is. nem a legmegnyugtatóbb, magától értetődően kell, hogy foglalkoztassa megyénknek nemcsak egészségügyi és tár­sadalombiztosítási szerveit, hanem a társadalom minden egyes t tagjának kutatnia, ke­resnie kell, hogy mi' az oka a magas táppénzes arányszám­nak és hogyan lehetne azt a reális szintre csökkenteni. Véleményünk szerint a csökkentéshez többféle út ve­Gyár és Gépszerelő Vál­lalat felvesz dunaújvárosi gép, lemez és általános lakatosokat, kovácsokat és vi lla nyhegesztőket. Jelentkezni lehet a vál­lalat központjában Bp. VI. Paulay Ede-u 52. és a sal­gótarjáni kirendeltségnél: az acélgyári főkapunál na­ponta 10—11-lg. Felvétel esetén útiköltség megtérí­tés. 8 Mivel a beteg dolgozó első­sorban a körzeti orvos ellá­tásába kerül, őrajta múlik, hogy helyes szemlélettel, szak­mai tárgyilagossággal döntsön a keresőképesség, vagy kere- sőképteléhség fénye felett. A múlt évi rendkívüli fe­lülvizsgálások azt is megmu­tatták, hogy egyes körzeti or­vosok a felülvizsgálat napjára betegállományukat csökkentet­ték, de a felülvizsgálat utáni napokban ismét sok ilyen ki­esett beteget visszavettek az állományba. Ezek a tények és még sok egyéb szükségessé teszik azt, hogy egészségügyi szerveink megoldják: minden héten, minden körzetbe leg­alább egyszer eljusson a felül­vizsgáló orvos. Emellett az is nagyon fontos, hogy ott, ahol a betegállomány következete­sen és indokolatlanul magas, gyakrabban siessen a körzeti orvos segítségéré a fellüvizs- gáló orvos. Az alapos, gyógyító munka érdekében nélkülözhetetlen, hogy a felülvizsgáló orvos is beleszóljon a gyógykezelésbe. Szerepe egy kissé továbbkép­zési jellegű is legyen, hiszen módjában áll sok tapasztala­tot összegyűjteni, tehát javas­latai hasznosan alakíthatják a körzeti orvos gyógyító mun­káját, ajánlhat más, eredmé­nyesebb gyógymódot is. En­nek ellenére még mindig az a helyzet, hogy a felülvizsgáló orvosok többnyire sablonosak, adminisztratív jellegűen vég­zik fontos munkájukat. Jó lenne (Budapesten ez már így is van), ha a felülvizsgáló fő­orvos szakképesítéssel is ren­delkezne. A falura kijáró egészségügyi szakszolgálat ré­vén nálunk is megvalósulóban van ez a folyamat, azonban hosszú időbe telik, míg ez a helyes perspektíva általánosan életbe léphet. A betegállomány elemzése kapcsán fontos csökkentő té­nyezőnek tűnik azon betegek száma, akik más, könnyebb munkakörben, a termelésben maradhatnának, míg csökkent munkaképességükkel eredeti szakmájukban már nem tud­nak dolgozni. E probléma megoldásához már hozzákezd­tek üzemeinkben. Több he­lyütt, feltérképezik a küny- nyebb munkahelyeket és az üzemorvosok biztosítják, hogy ezek betöltése csak a rászoru­lókkal történhessék. Szívesen vennénk, ha e problémák megoldásához, az említett feladatok és újabbak megvalósításához az egészség- ügyi vezetés, a társadalmi szervek, az üzemek vezetői és maguk az érintettek, a dol­gozók is hozzászólnának. Műszaki becslést tartunk Salgótarjánban 1963. január 16-án d. e. 10 órakor a Magyar Hirdető kirendeltségén, Dimitrov u. 15 sz. alatt. Telefon: 11—83. írásbeli bejelentéseket a fen­ti címre kérünk. Budapesti címünk: Műszaki Anyag- és Gépkereske­delmi Vállalat Budapest, VI. Népköztársaság útja 28. Telefon: 127—731. Foglalkozunk használt mezőgazdasági és egyéb gé­pek, kompresszorok, műszerek stb. eladásával, vé­telével és közvetítésével. 11 vasion-és kész ágynemű a régi helyett! Anikó pamutvászon, 80 cm széles 24,80 Ft Lepedővászon, 140 cm széles 50,90 Ft Pannónia zefír, 80 cm széles 32,------- 78,— Ft L en lepedővászon, 140 cm széles 55,— — 62,— Ft.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom