Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)
1963-01-05 / 1. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. január 5. (Folytatás as 1. oldalról.) termesztésére térnek át, amely a termelőszövetkezeti tagok munkája révén megfelelő jövedelmet biztosít a közösségnek, a tagoknak — mondotta Matúz elvtárs, s mint jól jövedelmező termelési ágat említette a gyümölcstermesztést. Az északi hegyvidék gyümölcstelepítése helyet kapott a pártkongresszus határozatában. Határozatot hozott erre a megyei pártértekezlet is. A tervek szerint mintegy 1200 katasztrális hold gyümölcsöst telepítünk az ötéves terv ideje alatt. A megye szakemberei már dolgoznak a húszéves gyü- mölcstclepítési programon is. Elsősorban a megyében hagyományos fajtákat, csonthéjasokat és bogyóstermésűeket termelnek majd a szövetkezetek. A cél az. hogy a kis, elszórt gyümölcsösök helyett egyre több szövetkezetünkben alakuljanak ki jól jövedelmező, nagyüzemi gyümölcstermelő telepek. A Magyarnándori Állami Gazdaságban az ország legnagyobb egybefüggő gyümölcsöse van. Az állami gazdaság az idén egy hold alma terméséért mintegy 19 600 forintot, egy hold körte terméséért pedig 20 ezer forintot kapott. Kenyérgabonából — bár a gazdaság a jól dolgozó nagyüzemek közé tartozik — ugyanilyen területről mintNógrád megye helyes termelési szerkezetének kialakítása szerves összefüggésben áll az állattenyésztéssel is. A jövőben közös gazdaságainkban az állattenyésztés számszerű növelése mellett növelni kell a hozamokat is, hiszen a közös gazdaságok túlnyomó többségében a közös jövedelem jelentős részét már most az állattenyésztés adja, — mondotta az előadó. Közös gazdaságaink az állattenyésztés fejlesztésében már eddig is komoly eredményeket értek el. Az erőteljesebb fejlődésnek, a magasabb hozamoknak s alacsonyabb termelési költségeknek az szab határt, hogy nem kielégítő, 'korszerűtlen nálunk a takarmányozás. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol szakszerűen etetik az állatokat, emelkedett, 2800 liter felett van egy tehén évi tejhozama. A patvarci Lenin és az őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezetekben, a korszerű követelményeknek megfelelően, ma már . 7—7,5 hónap alatt hizlalják a sertéseket. Az idén, a rendkívül mostoha időjárás miatt, igen nagy gondot okoz a közös gazdaságainkban az állatállomány téli takarmányozása. A nagy takarékosságon és a takarmánytápok etetésén kívül a takarmányok megfelelő előkészítésével — szecskázás, pácolás — igen sokat enyhíthetünk a téli takarmányozási gondokon. A végleges megoldást azonban a takarmányok terméshozamának növelése jelenti. Helyes tehát, ha termelőszövetkezeteink azokat a takarmányféleségeket termesztik a jövőben, amelyek tápereje magas, s a legnagyobb hozamot adják. A kukorica például 2,5- szer nagyobb tápértékű takarmány a zabnál, s az állattenyésztésben az abraktakarmány 70 százaléka kukorica. A gyenge termelőszövetkezetek helyzete, .gazdasági és politikai megszilárdítása igen tekintélyes részét képezte az előadásnak. A gyenge termelőszövetkezetekben óriási, eddig kihasználatlan tartalékok rejlenek a mezőgazdasági termelés növelését illetően. Megerősítésük azért is fontos, egy 3 ezer forint volt a jövedelem. A gyümölcstermesztés mellett a közeljövőben nagyobb lesz a szövetkezetekben, állami gazdaságokban a zöldségkertészet is. Nemcsak azért van erre szükség, hogy biztosítsuk az iparmedence zöldségellátását. A termelőszövetkezetekben dolgozó tagok túlnyomó többsége nő, akiknek a kertészetekben munkát biztosíthatnak a szövetkezeti vezetők. Mindezek mellett, a megfelelőképpen megmunkált kertészet igen jó jövedelmet jelent a közös gazdaságnak. A zöldségtermő területek nagysága évről évre növekszik a szövetkezetekben. 1962-ben mintegy 5800 holdon termeltek zöldséget megyénk szövetkezetei. A tervezett önlözőíe- Iepek létrehozásával azonban jelentős mértékben megnövelhetjük megyénkben a zöldségtermő területek nagyságát és biztonságosabbá tehetjük a termesztést is. Lehetővé válik a szántóföldi kultúrák, rétek, és legelők öntözése, terméshozamának növelése is. Néhány Ipoly- menti termelőszövetkezetben, csökutak segítségével, már eddig is sikerült jelentős területet öntözni. A továbbiakban az egyszerű vízkiemelést, a völgyzáró gátak építését is be kell vezetni, s a megyében levő nagy tavak vizét is fel kell használni az öntözött területek növelése érdekében. Mindezek ellenére néhány nagyüzemben még mindig a régi, elavult módszerekkel termesztik a kukoricát, alacsonyak a hozamok is. Kishar- tyánban például a nyáron már akkor kapáltak, amikor a kukoricát csaknem teljesen ellepte a gyom. Élenjáró szövetkezetek. állami gazdaságok példája bizonyítja: az őszi mélyszántás, a hibrid vetőmag, a holdankénti 16—IS ezres tőszám, az időben elvégzett növényápolás megtette a kellő hatást. Ezekben a gazdaságokban, az aszályos esztendő ellenére is bőven fizettek a kukoricafoldek. Hasonló a helyzet a silókukoricával is. Azokban a nagyüzemekben, ahol bőséges siló- kukoricát takarítottak be, az állatállomány téli takarmányozása biztos. Ez persze azokban a gazdaságokban van így, ahol ápolták, kapálták a silókukoricát is. A pillangós takarmányok termesztése, főleg a vöröshere és lucerna nagyon sokat jelent a takarmányozásnál. A holdankénti hozamok növelése mellett a pillangósok termelésénél — a szántóterület 18—20 százalékára — növelni kell a termőterületet is. S a takarmányban levő magas fehérjetartalom megmentése érdekében 1963-ban már mintegy 3 ezer katasztrális holdról a betakarított pillangós szénát, az új állványos módszerrel szárítják a szövetkezetek. A jövő évben 18 nagyüzemben megfelelő gépek segítségével bevezetik a hideglevegős szénaszárítást is. A rétek, legelők gondozása, a fűhozamok növelése ugyancsak könnyíti a takarmányozási gondjainkat. Helyes lenne, ha a Hazafias Népfront mozgósítaná a szövetkezeteket: a rét és legelőterületek tisztítása mellett a következő években nagyobb gondot fordítsanak e területek műtrágyázására. Hiszen a holdankénti egy-más- fél mázsás nitrogén műtrágyát a rétek, legelők 5—10 mázsa terméstöbblettel hálálják meg. mert a gyenge termelőszövetkezetekben dolgozik a megye szövetkezeti tagságának 16 százaléka. Legyen tehát az 1963-as év a gyenge termelőszövetkezetek megerősítésének esztendeje. Matúz elvtárs ezután arról beszélt, hogy a legtöbb termelőszövetkezetben az okozza a gondot, hogy a termelő- szövetkezet vezetői szakmailag képzetlenek, s nem rendelkeznek a nagyüzemi gazdálkodáshoz elengedhetetlenül szükséges szervezőképességgel sem. Ebből adódik, hogy a gyenge termelőszövetkezetekben olyan termelési szerkezetet alakítottak ki az évek folyamán, amely nem veszi figyelembe a gazdaság termelési, üzemi adottságait. Szendehelyen például az idén a szántóterület 69 százalékán kalászost termeltek. Ez nyilvánvaló igen alacsony jövedelmet hozott a tagoknak. Emellett a gyenge szövetkezetekben a termelőszövetkezeti tagok munkafegyelme is erősen kifogásolható volt. A gyenge termelőszövetkezetek erősítésének, szilárdításának egyik alapvető feltétele a vezetés erősítése, hozzáértő, jó szakemberekkel. Igen nagy lehetőségek rejlenek e tekintetben az „erősebb segítse a gyengét” mozgalomban is. Van már néhány példa meA gazdasági és szervezési intézkedések mellett a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításáért igen sokat tehetnek a pártszervezetek. Segítsenek aljban, hogy a gyenge termelőszövetkezetek élére olyan emberek kerüljenek, akik megfelelő vezetési, szervezési tapasztalattal rendelkeznek, teljes egészében élvezik a termelőszövetkezeti tagok bizalmát. Az ,ilyen vezetőket támogassák munkájukban. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, ahol jól dolgozott a pártszervezet, erősödött a szöA gépesítésben is jelentős lépést tettek előre. Nemcsak a gépek száma mutatja ezt, hanem az is, hogy a szövetkezeten belül már értékes újítások is születtek, azonkívül gépesítéssel csökkentették a szervestrágya kihordásának és kiszórásának költségeit. A szárazságot legjobban a cukorrépa érezte meg, ellenben a dohány a szárazságot jól bírja. Igaz ugyan, hogy a dohány palánták ki ültetésekor gyénkben, hogy a jól dolgozó szövetkezetek elnökei, mezőgazdászai, könyvelői vállalják egy-egy gyengébb termelőszövetkezetben az elnökséget, elvégzik a mezőgazdászi, könyvelői teendőket. Az állami gazdaságok vezetői, szakemberei azonban az eddiginél lé-, nyegesen többet kell, hogy segítsenek vezetési, szervezési és termelési tapasztalataikkal a gyengén dolgozó termelőszövetkezeteknek. Még mindig nem megfelelő a megyei és járási szervek irányító tevékenysége sem a gyenge termelőszövetkezetekben. Sokszor a gyengét mostohábban kezelik, mint az erősebbet. Hollókőn például műtrágya nélkül vetettek az ősszel és a mélyszántás is jórészt ezekben a termelőszövetkezetekben maradt el. A balassagyarmati járás vezetői igen sokat tettek a gyenge szövetkezetek megerősítéséért. Következetes munkájuknak nagy része van abban, hogy az idei zárszámadáskor a járásnak egyetlen termelőszövetkezete sem lesz, amely mérleghiánnyal zárja az esztendőt. vetkezeti vezetés, szilárdabb lett a termelőszövetkezet is. Ugyancsak a pártszervezetek kezdeményezzék, különösképpen a gyengén dolgozó termelőszövetkezetekben, az anyagi érdekeltség széles körű alkalmazását. Legyenek éber őrei annak: a szövetkezeti vezetők egyetlen szövetkezetben se éljenek vissza a tagok bizalmával. Az anyagi juttatásokat, a prémiumot, amelyet az év elején megígértek, adják is meg a szövetkezeti tagoknak. Segítsék, hogy az idén jól bevált ösztönzési forA sóshartyáni Egyesült Erő Tsz nehézségeinek okait boncolgatta felszólalásában Ta- 'kács Imre elvtárs, a szövetkezet párttitkára. Például említette, hogy Ságújfalun, ahol tudomása szerint a vezető szervek szorosan együttműködnek. ott ez«az Új Élet Tsz eredményein, a tagok hangulatán is meglátszik. De Sósmákat fejlesszék tovább a közös gazdaságokban. Terjesz- szék azt ki a növénytermesztők mellett az állattenyésztés dolgozóira és a termelőszövetkezeti traktorosokra is. A termelőszövetkezeti pártszervezetek, a kommunista szakemberek legyenek élharcosai az alapvető termelési eljárások alkalmazásának és az ú j termelési módszerek bevezetésének is. IV agyarázzák meg a szövetkéz ;ti tagoknak, hogy a régi mó< [szereknek, az alacsony hoz írnoknak maguk a szövetkéz ;ti tagok látják kárát. A me; őgazdasági termelés most a r agy forradalmi átalakulás korszakát éli. S hogy ez a fon adalom megyénkben is mié lőbb eredményt hozzon, ehh 5z az szükséges, hogy nag ^üzemeink bátran alkalma; zák az új termelési eljárási kát. A zárszámadások előkészítéséről B ífejezésül Matúz elvtárs a terr lelőszövetkezetek jelenlegi legf yntosabb munkájáról, a zárs zámadások előkészítéséről szól í. Hangoztatta, hogy a zárszámadási közgyűlések akkor érik el céljukat, ha ezek az összejövetelek minden szövet- ezetben bíráló munkaértekezletek lesznek. Reálisan értékelik az idei esztendő erei Iményeit, levonják belőle a tanulságokat a jövő évekre von itkozóan. Ez természetesen csak úgy lehetséges, ha a szöi etkezeti vezetők bevonják az előkészítő munkába a termelőszövetkezeti tagok széles töm igét is. Hiszen a cél az, hog:' a közösben végzett becsül ítes munkája után valamennyi szövetkezeti tag megtalál ja számítását. hariyánban és Kishartyánban a kot egyesült szövetkezet között rossz az összhang, s ez nehezíti az egységes paraszti oszt ily kialakítását is. Ilyen esetben azután a kis hibák is naggyá nőnek. Nehezíti a helyzetet, hogy sok a ló. Harminckét pár lóhoz csak 6—7 fogatost tudnak beosztani. \ gépállomásoktól is joggal várnak több segítséget a gyenge szövetkezetek. Helytelen, hogy egyes szolgáltató vállalatok, amint azt már az újságok többször leleplezték, elvárják az úgynevezett „kenést”. S ha a gyenge tsz nem segíti a vállalatot olcsó disznóval, borral, akkor a szövetkezet nehezebben jut hozzá alkatrészhez, vagy egyéb szükséglethez. Az is jó lenne, ha a gyenge tsz például több műtrágyát kapna, hiszen nagyobb a búzavetés területe az ilyen szövetkezetnek, noha a búza tudvalévőén nem a legjövedelmezőbb növény. Nehézségek mutatkoznak a ;alaj erőutánpótlásban és az erózió elleni küzdelemben is. Szövetkezeten belül viszont az állatgondozók megbecsülése hagy kívánnivalót maga után. Viszont jelentős segítséget nyújt a nádudvari módszer, a jövedelemelosztásnak ez az ösztönző módja, mert a tag a munkaegységen kívül a termés 15—20 százalékát természetben megkapja. Rossz azonban, ha a szomszédos tsz túlzásba viszi a részes művelést s nem is 33 százalékot, hanem mindjárt 45 százalékot biztosít a tagoknak. A felszólaló szerint helyesebb, ha járásonként, vagy akár az egész megyében, egységesebb jövedelemelosztási elvek érvényesülnek. •ló szakemberek, szakképzett tsz-lagok Raskó Kálmán, a zagyvarónai Rákóczi Tsz agronómusa kifejtette, hogy mennyire fontos az eredmények növelése érdekében, hogy a szövetkezetnek jó szakemberei és szakképzett tagjai legyenek. Ilyen esetben a kommunisták és a pártonkívüli tsz-tagok szorgalmas összefogása szép eredményeket hozhat. Ezért a szakmunkásképzést nem szabad elhanyagolni. Mert nagy lépés az előre, ha például a fogatos tudja, miért fogasai, miért simítóz. Boros Béla. a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz főagronó- musa a szövetkezetek szakosítását szorgalmazta, majd néhány új módszerre hívta fel a figyelmet, amelyeket mór eredményesen alkalmaznak Szécsényben. Elmondta, hogy a trágyakezelésnél nélkülözhetetlen a „trágyamester” személye. A műtrágyát adagolják. A háztáji trágyát is a szövetkezet használja fel, cserébe azért a tagok szalmát kapnak. Rövidebb tenyészidejű fajtákkal kísérleteznék a növénytermesztésben. Nyáron tömegtakarmányt etetnek, hogy a lucernát, herét télire tartalékolják. Sertéstáppal egyszerűbbé tették a hizlalást és Szécsényben 7—7,5 hónap a hizlalási idő. Meghonosították a mesterséges borjúnevelést, mi több, már egy újításuk is van: ötnapos koron túl már nem háromszor, ■ hanem csak kétszer itatják napjában a borjakat. A súlygyarapodás jó. elhullás egy éve nem volt, tehát a módszer eredményesnek bizonyult. Molnár Pál, a ceredi Búzakalász Tsz elnöke szintén a szakképzés fontosságát hangsúlyozta és elmondta, hogy Cereden 1962-ben a nők helytállása és a gépek segítsége döntötte el a csatát. Legalább ef v ejjy brigád küzdjön a «szocialista címért Nagyon fontos kérdésre hívta fel a figyelmet Ozsvárt Ferenc, a balassagyarmati járási pártbizottság titkára. Kifejtette, hogy az anyagi érdekeltség a jó munkaverseny- r.yel párosulva sokat segíthet a gyenge termelőszövetkezetek megerősítésében is. A premizálást minden tsz- ben alkalmazni kell és a járási vezetőknek ellenőrizniük kell, melyik tsz-ben szükséges felvenni a maradiság ellen a küzdelmet. Megoldásra szorul a tsz vezetők premizálása is. A prémium megállapításánál arra törekedjünk, hogy egyszerű és érthető legyen és ne (Folytatása a 3. oldalon.) Állattenyésztés, átteleltetés, takarmánytermelés A mezőgazdasági termelés tartalékai a gyenge tsz-ek is A pártszervezetek legy enek élharcosai az új módszereknek 1/ iíj termelési eljárások, agroteelinlkai mótlszerek fontosságát hangsúlyozták a felszólalók is Matúz József elvtárs beszédét rövid szünet követte, majd az értekezlet Kiss József, a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályvezetőjének elnökletével tovább folytatódott. Egymás után jelentkeztek szólásra a nagyaktíva-ér- tekezlet résztvevői, hogy elmondják tapasztalataikat, kifejtsék álláspontjukat a beszámolóban felvetett fontos kérdésekkel kapcsolatosan. Elsőnek Tóth István, az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet elnöke jelentkezett szólásra. „Többet kiadtunk előlegben, mint előtte az egész évi jövedelem volt” Bevezetőül Tóth elvtárs hangoztatta, hogy a zárszámadás valóban jó alkalom arra, hogy a szövetkezetek vezetői mélyrehatóan elemezzék az elmúlt év eredményeit és hiányosságait, hogy ezekből tanulságokat vonjanak le az új gazdasági évre. Ugyanígy elemezni próbálta a Magyar- Csehszlovák Barátság Tsz egyéves tapasztalatait. — Kétségtelen — mondotta hogy az alapvető munkák jó és pontosan időzített elvégzése megmutatkozik a hozamokon, a terméseredményeken. Nagyon fontos dolog az őszi mélyszántás, de ezenkívül még sok fontos, aprólékos munkaművelet van. Ilyen volt például az 1962-es tavaszon a simítózás elvégzése, a földek jó elmunkálása, amely a mélyszántáson kívül is jelentős védelmet nyújtott az aszály ellen. Nem véletlen, hogy az érsekvadkerti szövetkezetben a gyengébb helyen is 32 mázsa csövestengeri termett holdanként. 35 fogat hordta a vizet. Eredményes volt a kertészet területén a dinnyetermesztés: a dinnye 12 ezer forintot jövedelmezett holdanként. A paradicsom- és paprikatermesztés eredményességét viszont a jó premizálási rendszer növelte. A búzatermés láttán is sok tsz-tag megállapította, hogy csak a nagyüzem képes ilyen termés elérésére száraz, aszályos esztendőben. Ezek a tap; sztalatok is segítik, hogy a tiz-tagok körében egyre népszerűbb a szakmai képzés fokc zása. Huszonnyolcán végezi ek technikumot, szakiskolát és más, szakmai képzettségit is nyújtó iskolákat. — Előlegbe többet kiadtunk, mint előbb az egész évi jövedék m volt — jelentette ki Tót i elvtárs, majd az állat- tenyésztés és a premizálás néh iny kérdésére tért ki. Helyteleníti, hogy az építő váll itatok a határidőket nem tart iák be. Októberben kellett volna készen lennie a 20 ezer férőhelyes csibenevelőnek, de mé( mindig nincsen kész. A mat tár építkezésnél viszont a mur.ka minősége kifogásolható. A premizálási rendszer, amelynek alapja a nádudvari mái szer, nagyon jól bevált s nerr csak a munkafegyelmet fokozta, hanem jelentősen javult a közös vagyon védelme is. Lrős vezetőség' — erős szövetkezet Ádler István, a hugyagi Magyar-Szovjet Barátság Tsz elnöke hozzászólásában azt hangoztatta, hogy nem ismer gyenge szövetkezetei, csak gyenge vezetőséget. Ha a tsz vezetői, a pártszervezet és községi tanács hivatása magaslatán áll, a kellő szakmai képzettség, a jó együttműködés meg kell teremje gyümölcsét, az úgynevezett „gyenge szövetkezet "-nek javulnia, fejlődnie kell. Ezt a hugyagi szövetkezet példája is szemléltetően bizonyítja: 1961-ben a trz-ben 15 forintot fizettek úgy in egy munkaegységre, de csal nem ugyanannyi adósság is maradt, most zárszámadáskor 32 forintot tudnak osztani. Az is igaz, hogy ehhez a vezetőknek legutóbb 16—20 órát kell dolgozniuk naponta. Aller elvtárs a jó vezetésen kivi 1 a jó premizálást tartja még ösztönző tényezőnek, azonkívül azt, hogy a prémiumban meghatározott terményeket valóban adják ki a tageknak hiánytalanul. „Kapaszkodjunk a nádudvari m ídszerliez”
