Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)

1963-01-05 / 1. szám

I 1963. január 5. NÓGRÁDINfiPÜJSÁG ÓHAJOK ALAPJA Tl/fit kíván az ember az új esztendőben? Valamikor az ilyen körkér­désre leginkább valami elér­hetetlen és megfoghatatlan áb­rándvilág sóvárgása volt a fe­lelet. Szilveszteri délibáb, mely szétfoszlott az új év első józanodó napján. Hogy mi valósulhat meg a ma emberének vágyaiból, mi­lyen mértékben válhatnak va­lósággá terveink, az elsősor­ban mirajtunk múlik. A sült­galambok csodájában már nem hisznek az emberek. Számunkra az is mese, hogy a tizenkét találat, vagy a lot­tó öt száma a boldoguláshoz vivő egyenes út; A boldogu­lás nem szerencse dolga; a szocializmust építő ember sze­rencséje, terveinek, kívánal­mainak valóraváltója a fárad­hatatlan szorgalom. Éppen a napokban olvas­hattuk például azokat a nagy­fontosságú intézkedéseket, amelyek a szociális és egész­ségügyi ellátás újabb javítá­sára történtek. Felemelték a dolgozó nők szülési szabadságát. Az ed­digi 12 hét helyett 20 hét lett a szülési szabadság idő­tartama. Az intézkedés meghatároz­za, hogy az anyának a gon­dozás biztosítására a gyermek harmadik életéve betöltéséig köteles fizetés nélküli szabad­ságot engedélyezni munkahe­lye. Hát íme, ilyen lehet nap­jainkban egy valóravált új­évi kívánság. De azok, akik ezért fára­doznak, hogy kívánságaink minél teljesebb egészben ölt- hessenek testet, nemcsak az anyák óhaját hallgatták ki. Határozattá vált egy másik rendelet, hogy a munkások és alkalmazottak özvegyeinek, valamint a hadiözvegyeknek az 500 forintnál alacsonyabb özvegyi nyugellátását emelni kell. A dolgozó ember szor­galmának csaknem 180 millió forintos évi kamata jut így el az özvegyek otthonába. A be­tegségi biztosítás keretében az eddigiekkel szemben korláto­zás nélkül kell kórházi ápo­lást nyújtani a rászorulók­nak, több kedvezménnyel kap­hatók a gyógyászati segéd­eszközök, s további jelentős új intézkedés, hogy minden dolgozó nő, akinek eltartásra szoruló hozzátartozója van, kórházi ápolásának idején az eddigi 50 százalék helyett táppénze 80 százalékát kapja. TIagy ezek az intézkedé- x sek napvilágot láthat­tak, az dolgozó népünk ke­mény szorgalmának eredmé­nye. Szociális haladásunk anyagi alapját a munka te­remtette meg, s ez ad lehető­séget életünk minden terüle­tén előbbre jutni; 1962-es esztendőnk eredmé­nyességét jelzik a január 1-én életbelépett árleszállítások is. Tartós fogyasztási cikkekhez, textilárukhoz, lakáskarbantar­tási szolgáltatásokhoz jutha­tunk ezáltal jóval olcsóbban. Ezek az eredmények azonban további feladatokra is köte­lezvényt jelentenek minden becsületes. a szocializmus építésén dolgozó embernek. Napvilágot láttak 1963. évi népgazdasági terveink. Fontos feladatok állnak előttünk, mik azok a tennivalók, amelyek életünk további teljesedését segítik. Növelnünk kell mint­egy 8 százalékkal ipari ter­melésünket úgy, hogy ennek mintegy kétharmada a ter­melékenység növekedéséből származzék. Biztosítanunk kell, hogy a termelés össz­hangban legyen a belföldi szükségletekkel, a külkereske­delem igényeivel, s a gyárt­mánykibocsátás egyenleteseb­ben történjék. A mezőgazdaság eddigi eredményeivel sem le­hetünk elégedettek. Az elő­irányzat szerint 12-14 száza­lékkal kell meghaladnunk az 1962. évit, s ez nem lebecsü­lendő feladat. Megvalósítása érdekében növekedik a mező- gazdaság gépellátása, terjesz­kedik öntözéses területünk, az ország búzaterületének több, mint felét nagyhozamú fajták­kal vetjük be, szőlőt, gyümöl­csöst telepítünk, a tervezett­nél nagyobb határban. Javításra vár közlekedé­sünk, vannak tennivalóink külkereskedelmi téren is, hogy helyt állhassunk a világpiacok versenyében, s mindez jelen­tős beruházásokat kíván. A tavalyinál mintegy 14 száza­lékkal magasabb összeget, 39,4 milliárd forintot kell okosan, gazdaságosan, jól kamatozó módon beruházásokra áldoz­nunk, hogy életszínvonalunk további egyenletes fejlődésé­re számíthassunk. Arra a fej­lődésre, ami több fogyasztási cikkét, élelmiszert, háztartási gépet, autót, lakást, iskolát, óvodát, kórházat jelent. Amelyek körül újévi kíván­ságaink is rajzanak. Barna Tibor Az év első munkanapi án Az új év első munkanapja kissé ünnepélyes is. Nem­csak azért, mert nagy eredményekre tekinthetünk vissza, hanem azért is, mert még nagyobb, még szebb jeladatok végrehajtása vár valamennyiünkre. Ezekben az ünnepé­lyes percekben, órákban erre is gondolunk, arra, hogy újabb lépéseket teszünk hazánk, megyénk fejleszté­séért. Erről szólnak alábbi írásaink. Útnak indították az első irányvonatot Míg milliók szórakoztak, vagy már a szilveszteri éj­szaka kissé bódító mámorá­ban emlékeztek vissza az el­múlt percekre, órákra, a Sal­gótarján Külső-pályaudvar vasutasai már az új év első sikerein dolgoztak. Tavaly a tervezett 365 irányvonattal szemben 467-et továbbítottak az állomásról. S hogy az idei év még jobb legyen, már az első munkanapon meg kell kezdeni az alkotó tevékeny­séget. Sikerült is. Január el­sején a Külső pályaudvar dolgozói útnak indították az év első irányvonatát Lökös- házára szénnel és vasáruval megrakva. 2 ezer négyzetméter táblaűveg terven felül Az 1963-as év újabb nagy feladatok végrehajtását hatá­H at millióval több huzal — g'épgyorsitstssal A Salgótarjáni Acéláru­gyárban kísérletként két éve kezdték meg néhány régi dróthúzógép gyorsítását, hogy a munka termelékenységében és a gyártás gazdaságossá­(Folytatás a 2. oldalról.) _ növelje az adminisztrációt túlságosan. Az új módszerek felkarolása érdekében is hasz­náljuk fel a premizálást: az állványos szénaszárítást, vagy az öntözéses gazdálkodást előnyösebben premizálják. Szélesítsék ki a mezőgazdasá­gi munkaversenyt. El kell ér­ni, hogy minden tsz-ben leg­alább egy brigád küzdjön a szocialista címért. A balassagyarmati járásban sokat tettek a gyenge tsz-ek megerősítéséért is. A gyenge szövetkezetek­re is következetesen négyéves fejlesztési tervet dolgoztak ki, amely nem­csak a szakmai, hanem a politikai tennivalókra is kiterjed. Ahány tsz, annyi jellegzetessége van ezeknek a terveknek. ­A járást vezetőkből- szak­mai és politikai felelősöket jelöltek ki a gyenge szövetke­zetekhez s ennek is nagy ré­sze van abban, hogy egy-két kivétellel közepesen termel­nek már a járás gyenge szö­vetkezetei is. Mindenesetre nagyon fon­tos, hogy előre távlatokban megszabják a gyenge szövet­kezetek fejlődési irányát. Egyes esetekben a szövetkeze­tek összevonása is eredmény­nyel járhat, mint azt Cserhát- surány, Érsekvadkert és Mo­hosa egyesített szövetkezetei­nek példája is igazolja. Küzdelem a bürokrácia ellen A bürokrácia még a jó szö­vetkezetele tervszerű gazdál­kodásában is zökkenőket okozhat. Erre hívta fel a fi­gyelmet Illés Gyula, a palo- tási Május 1. Tsz főagronó- musa. Ebben a szövetkezetben most is negyven forinton fe­lül fizet egy munkaegység, mégis sokszor problémát okoz a vállalatok bürokratikus magatartása. A MÉK például mai napig sem vette át a tavaly leszer­ződött ötholdnyi ciroktermést, ráadásul a tsz gondoskodik a szállításról, de a minősítés nem helyben, hanem a disz­pozícióban megjelölt szervnél, Budapesten, a háziipari szö­vetkezet raktárában történik majd meg. Tehát a tsz hát­rányos kényszerhelyzetbe ke­rül. Az Állatforgalmi Vállalat átvevői szeretik az átvételre kerülő állatokat eggyel ala­csonyabb osztályba sorolni, viszont vita esetén a próba­vágás rendszerint a szövetke­zetei igazolja. A Terményforgalmi Válla­lat a tápért járó csereter­ményt nem hajlandó a „tsz­közeli” raktárában átvenni, s így nagy szállítási költség terheli a szövetkezetét. Ezek után Micsik Imre elv- társ, á nagyoroszi Egyetértés Tsz párttitkára hívta fel a figyelmet a szerinte legfőbb tennivalóra: a szövetkezeti vezetés megjavítására, majd Gebri Pál, a Magyarnándori Állami Gazdaság főkertésze szólalt fel s elmondotta, hogy ez a bemutató gazdaság mi mindent tesz a gyümölcster­mesztés előnyeinek megismer­tetéséért Nógrád megyében. Részletesen vázolta a megye távlati gyümölcstermesztési tervét. Többi között elmondotta, hogy a nagyüzemi gyümöl­csös, ha üzemeltetéséhez a szövetkezetben minden felté­tel adva van, holdanként 20— 22 ezer forint bevételt ered­ményez. A gazdaság a szövetkeze­tekből tanulókat szerződ­tet, akik három év után felszabadulnak és szak­munkás bizonyítványt kapnak. Lantos László, a megyei ta­nács agropropagandistája a megye 16 bemutató gazdasá­gának működését bírálta. Mindegyik egyszer tartott csak szaktanácsadást és a já­rási vezető szervek sem for­dítottak kellő gondot a szak­propaganda bírálatára. A pártsiervezetek, szakemberek legyenek bátrak, kezdeményezők A vita tanulságait Matúz József elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára foglalta ösz- sze. Elmondotta, hogy szak- és módszertani szempontból többet várt a szakemberek felszólalásaitól és különösen azt tartja hibának, hogy az állami gazdaságok és gépállo­mások nem vállalnak erejük­höz méltó részt a szövetkeze­tek megsegítéséből, pedig ne­kik „húzótényezőként” kelle­ne szerepelniük. — Ma már nem lehet csak a mának élni — mondotta az­után. — Két-három évre szóló terveket kell kitűzni és az irányításnak a tervekhez kell alkalmazkodnia. Keressük az újat, amellyel hamarább tud­nánk jó eredményeket elérni. A szakemberektől azt várják, hogy az új kere­sésében legyenek bátrak, kezdeményezők: kísérle­tezzenek. Pártszervezete­ink álljanak élen a ma­radisás elleni küzdelem­ben. A tsz-tagok igénye évről évre nő: olyan termelést kell folytatni, hogy az igényeket kielégítse. Ennek érdekében valóban indítsák meg a „szo­cialista brigád” mozgalmat s a nőtanácsok segítsék elő, hogy minél több női brigád nyerje el a megtisztelő címet. Az anyagi érdekeltség elvé­nek hangsúlyozása után Ma­túz elvtárs a következőkben fejezte be összefoglaló beszé­dét: — A párt végrehajtó bizott­sága nevében eredményekben gazdag újesztendőt kívánok. Kiss József elvtárs, a nagy- aktíva-értekezlet elnöke, mi­előtt bezárta volna az ülést, három fontos elvre irányítot­ta a résztvevők figyelmét: 1 A szocialista tanítások • alapján tartsuk napi­renden állandóan az embe­rekről való gondoskodást. »> Minden új hatásos tech- rvikai és gyakorlati módszert bátran alkalmaz­zunk a jobb eredmények el­éréséért. •> Legyen 1963 a gryen- *-*• ge termelőszövetkezetek megszilárdításának esztendeje. Ezzel a mezőgazdasági nagyaktiva-értekezlet, mely távlatokban is irányt szab termelőszövetkezeteink mun­kájának, befejeződött. gában — lényeges beruházás nélkül — jelentős növekedést érjenek el. A gyorsítás ered­ményeként 10—15 százalék­kal nőtt egy-egy húzógép tel­jesítménye. A múlt év elején újabb húzógépek gyorsításá­hoz fogtak hozzá és elhatá­rozták, hogy az év végéig tartó kongresszusi verseny­ben a gyár minden dróthúzó­gépét meggyorsítják. Előbb a nagyszilárdságú acélhuzalok gépeinek gyorsítását oldották meg, majd ezt követte a rúd­acél, később pedig az ala­csony szilárdságú vashuzal húzógépeinek gyorsítása. Az utóbbiaknál az ötfokozatú gépeket hatfokozatúra állí­tották át a gyorshúzással kombinálva. Ezek a gépek most huszonnégy óránként két tonnával gyártanak töb­bet, múlt azelőtt. Az ala­csony szilárdságú vashuzalt gyártó gépek termelékenysé­ge átlagosan tizenöt száza­lékkal nőtt, ugyanakkor a ki­szolgáló munkáslétszám a jobb munkaszervezés követ­keztében csökkent. A huzal­műben jelentették, hogy be­fejezték a dróthúzógépek meggyorsítását. összesen tizenegy ötfoko­zatú dróthúzógépet alakítot­tak át hatfokozatúra, s továb­bi hat húzógép sebességét gyorsították meg tavaly. Ez utóbbi hét-nyolc fokozatú és a vékonyabb drótot gyártó gépeket az előző kétszáz­hatvan méteres preenkénti húzósebességről négyszáz­nyolcvan méter húzósebesség­re alakították át. rozza meg a gyár kollektívá­jának. Annak ellenére, hogy a Zagyva Il-őn ebben az esz­tendőben végzik el a nagy­javítást, 75 napos kiesést je­lent a termelésben, mégis 400 ezer négyzetméterrrel több üveget kell gyártaniok mint tavaly. Ennek felelőssé­gét érzik a gyár dolgozói. Az év első munkanapján is úgy dolgoztak már, hogy zökkenő r 3 legyen ebben az évben. A január elsejei napi tervüket 2 ezer négyzetméter tábla­üveggel teljesítették túl. Ha késéssel is Az új év napján beköszön­tött rendkívüli időjárás ne­héz próbára teszi a bányászt, gépkocsivezetőt, az útfentar- tás dolgozóit is. A bányászok számos nehézség közepette láttak munkához az új év el­ső napján. Rónára például háromórás késéssel érkez­tek meg a munkásszállító bu­szok, mert az útak nagyon nehezen járhatók. Ménkesen szerelvényszakadás gátolta a bányászok kisvasúti szállítá­sát. A legtöbb kötélpályán nehéz vo1. a szállítás. Lefagy­tak a vonalhorgok, s csak több órás kísérletezések után indulhatott meg a zavarta­lan szállítás. Ennek ellenére bányászaink már az év első napján jó munkát végeztek. Szólnunk kell az autóköz­lekedés és az útíenntartó vál­lalat dolgozóiról is, akik min­dent elkövettek, hogyha ke­vés késéssel is, de valamennyi munkásjárat rendeltetési he­lyére jusson el. Az AKÖV például láncokkal, lapátokkal szerelte fel az autóbuszokat, hogy közlekedni tudjanak. Az útfenntartó vállalatnál már ke­vésnek bizonyult az, hogy sa- lakozzák az útat. Az új év első napján a ceredi, a szuhai és mátraszelei útszakaszokra 5 lovashóekét küldtek ki, hogy tisztítsák a hóval takart utakat. Üzemképes a motoros­hóeke is, s ha arra szükség van, azonnal munkába állít­ják. Több és jobb kenyér Előrelátták a Nógrád me­gyei Sütőipari Vállalat veze­tői, hogy az ünnepekre a dol­gozók kenyér és sütemény igé­nyeinek kielégítése nehéz fel­adat elé állítja a pékeket. Éppen ezért — mint az már renddé is vált nálunk jelen­tősebb ünnepek alakalmával — ezekre a napokra külön programot dolgoztak ki, hogy különösebb baj ne történhes­sék. S bár itt-ott láttunk sor- banállást, kenyér nélkül sen­ki sem maradt az ünnepekre. Csak Balassagyarmaton 646 mázsa 2 kilogrammos és 84 mázsa kilogrammos, Salgótar­jánban 816 mázsa két kilo­grammos, és 342 mázsa egy kilogrammos kenyér fogyott el a karácsonyt és szilvesztert megelőző napokon, nem be­szélve a 830 ezer darab süte­ményről. Az igényességet jel- zi, hogy az egy kilogrammos fehérkenyér fogyasztás a ta­valyihoz képest 40 százalék­kal emelkedett. Az ünnepek azonban elmúl­tak, s itt is, mint a többi üzemben már az 1963-as év feladatai állnak a középpont­ban. A tavalyi 68 milliós terv­vel szemben az idén csak­nem 75 millió forint értékű árut kell termelni. Megköny- nyíti majd e terv teljesítését a litkei és káliói sütöde üzem­behelyezése. Tíz százalékkal növelik az idén az egykilo- grammos kenyér termelését, s a liszt keverési arányának megváltoztatásával a kétkilo- grammos kenyér minősége is előreláthatólag javulni fog. TOVÁBB AZ ÚTON A minőségi mozgalom ta­valyi nagyszerű sikerei után, a Tűzhelygyár idei legfonto­sabb feladatának tartja a mozgalom továbbfejlesztését. Január 3-án is erről tárgyal­tak a pártirodában a gyár gazdasági, műszaki és moz­galmi vezetői. Előző nap küld­tek egy levelet a SZOT-nak, amelyben közbenjárását kér­ték a Borsodnádasdi Lemez­hengerműnél és a Csepeli Vas- és Fémműveknél: kap­csolódjanak be ők is a mi­nőségi mozgalomba. Arról van szó, hogy a Borsodná- dasdról szállított anyag nem mindig felel meg a követel­ményeknek, s emiatt tavaly 900 ezer forint veszteség ér­te a népgazdaságot. Hasonló problémák voltak a csepeli lemezzel: az általuk szállított áruból 10 ezer forint értékű ment kárba anyaghiba miatt. Hasonlóképpen levél ment a ZIM Vezérigazgatóságára, A Salgótarjáni üveggyárban dolgozik Hajós István elvtárs, az Építőipar Kiváló Dolgozója. Mint főgépészre azt mondják az emberek: a rossz, meghibásodott gépek „orvosa”. Szakmai hozzáértéssel gyorsan javítja azokat, s igyekszik csökkenteni a géphibásodásból eredő kieséseket. Az üzemben négy szocialista brigád munkáját is elősegíti amelyben a vállalat többi testvérüzameit szólítják fel szorosabb együttműködésre, a minőségi mozgalom további sikerei érdekében. Jártak az Acélárugyár igazgatójánál, Antal elvtársnál is, akitől azt kérték, hogy a tűzhely idom­vaskeretek anyagának minő­ségét javítsák — lehetőség szerint — az Acélárugyárban. Egyelőre ugyanis revés az anyag, emiatt a csiszolás sok pénzt felemészt, az anyag mi­nősége is romlik a csiszolás­tól. Fényes felületű idomke­retet szeretnének, amely ak­kor is kifizedődik, ha valami­vel többe kerül, mert mind­járt nikkelezhetnék, s az egészségre ártalmas csiszolást is kiküszöbölhetnék. Ismer­ve az Acélárugyár segítőszán­dékát, különösen a kisebb vállalatok iránt, bizonyos, hogy figyelembe veszik ké­résüket. Persze, nem várnak min­dent a tűzhelygyáriak más vállalatoktól. Hamarosan be­vezetik a mélyhúzást a tűz­hely aljazatra és a dísztetőre. Az öntödében most elsősor­ban a felület finomságára, a sorja megszüntetésére, a ho- mokráégés csökkentésére for­dítják a legtöbb figyelmet. A kulcsöntvény selejtet is to­vább kell csökkenteni. Olyan nagy feladatokkal kell meg­birkózni az idén, mint a gáz­tűzhely gyártás bevezetése és a tisztítóműhely átépítése: ez utóbbival elérik, hogy ön­tés után a munkadarab ván­dorlása a gyáron belül 1 ki­lométerről kevesebb, mint felére csökken és a megmun­kálás technológiai sorrendje is rendeződik. Az idén 262 milliós tervet kapott a Tűz­helygyár. Máris folyik a szá­molgatás lent a műhelyekben és a vezetők irodáiban a vál­lalásokról. A beérkező jelzé­sek és számítások szerint ez a vállalás most sem lesz keve­sebb 10 millió forintnál. A hírnév — ezt ma már tudja minden tűzhelygyári mun­kás — kötelez. T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom