Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)

1963-01-05 / 1. szám

Y 57 749 ? nógrádi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Pravda cikke az angolok Afrikára vonatkozó elképzeléseiről AZ MSZMP NŐGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF., 1. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1963. JANUÁR 5. A Pravda pénteki száma kommentálja az angol gyar­matosítóknak azt a tervét, hogy uralmukat bármi áron is megőrizzék Kelet-A inká­ban A lap rámutat, hogy Rhodesia és Nyasszaföld 1953- ban megteremtett föderációja, — amelynek a gyarmatosítók elgondolása szerint Kelet-Af- rika e rendkívül gazdag tér­ségében meg kellett volna szilárdítania az európai ki­M Legyen az 1963-as év a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításának esztendeje Mezőgazdasági nagy aktíva Salgótarjánban Mint ahogy arról már ko­rábban hírt adtunk, mezőgaz­dasági nagyaktíva értekezlet volt december 28-án Salgó­tarjánban. A tanácskozáson a párt és a tanácsok megyei és járási mezőgazdasági vezetői, valamint a termelőszövetkeze­tek elnökei, agronómusai, párttitkárai, a gépállomások és állami gazdaságok igazga­tói, főagronómusai vettek részt. Képviseltették magukat a mezőgazdasági termelés szervezésében, a mezőgazdasá­gi termékek értékesítésében résztvevő vállalatok is. Hankó János, a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága el­nökének megnyitó szavai után Matúz József, a megyei párt- bizottság titkára tartott vita­indító előadást. Az előadás témája: a kongresszus, vala­mint a megyei pártértekezlet határozatából adódó felada­tok. A megye szövetkezetei elsőként fejezték be az őszi vetést Matúz elvtárs bevezetőjé­ben méltatta a VIII. pártkong­resszus megállapítását, azt, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével, szocializ­must építő munkánk újabb szakaszába érkezett. Befejez­tük a szocializmus alapjainak lerakását, hozzáláttunk a szo­cializmus teljes felépítésének nagy munkájához. Ma a fő feladat falun a mezőgazdasági termelés növelése, a szövetke­zetekben dolgozó parasztok szocialista tudatának formálá­sa, az egységes termelőszövet­kezeti paraszti osztály megte­remtése. E feladatok jegyében vitatta meg a közelmúltban a megyei pártértekezlet a me­gye mezőgazdaságának hely­zetét. — A mezőgazdaság átszer­vezése óta eltelt két esztendő eredményei bizonyítják pár­tunk helyes mezőgazdasági politikáját. A mezőgazdaság szocialista nagyüzemei, a ter­melőszövetkezetek már az el­ső évben bebizonyították: a közös gazdaságokban igen nagy gazdálkodási lehetőségek vannak — mondotta Matúz elvtárs. Nógrád megyében, az el­múlt évben először kenyérga­bonából a holdankénti átlag­termés megközelítette a 10 mázsát. Jelentős mennyiséggel több ez, mint az 1931—1940-es évek termésátlaga. Az idei nyáron soha nem tapasztalt szervezettség, gyorsaság jelle­mezte az aratás nagy munká­ját. A megye szövetkezetei elsőként fejezték be áz or­szágban az őszi kenyérgabona vetését is. Az átszervezés és az azt követő időszak alatt — a szarvasmarhaállomány ki­vételével — nem csökkent, sőt bizonyos mértékben növeke­dett a megye állatállománya. Különösen erőteljes, fejlődés mutatkozik a termelőszövetke­zetek közös állatállományánál. Mindezek a tényezők együtte­sen lehetővé tették, hogy a megye mezőgazdasága több árut adjon a népgazdaságnak, mint a korábbi években. Ta­valy — az aszály ellenére is — kenyérgabonából 23, sertés­ből 44, baromfiból pedig 21 százalékkal adott többet az államnak Nógrád megye, mint 1961-ben. lag rövid idő alatt megkétsze­rezhető az az árumennyiség, amelyet egy szövetkezeti tag 1962-ben termelt. Alacsonyab­bak így a termelési költségek is. Érvényesüljön az anyagi érdekeltség* elve A munka termelékenységé­nek növelése érdekében fon­tos, hogy a szövetkezetekben a nagy közösség érdeke talál­kozzék a szövetkezeti tagok érdekeivel. A tagok anyagi érdekeltségét egyesíteni kell az erősödő szocialista öntudat alkotó erejével. Az idei év tapasztalatai azt bizonyítják: az anyagi érdekeltség széles körű alkalmazásával a szövet­kezeti tagok túlnyomó többsé­gét sikerült bevonni a közös munkába. Ennek eredménye­ként az idén nem maradt mű­veletlen kapásterület a közös gazdaságokban. Szükséges te­hát a jövőben is, hogy az anyagi érdekeltség jól bevált formáját, az úgynevezett „nádudvari módszert" — a munkaegység jóváíráson kívül meghatározott mennyiséget kap a termésből is a szövet­kezeti tag — a helyi sajátos­ságokat figyelembe véve to­vább tökéletesítsék, s széles körben alkalmazzák vala­mennyi ' termelőszövetkezet­ben. A termelékenység* tartalékai: az módszerek és a talajerŐMtanpótlás v.V ,14* AzVlőadó ezután arról be­szélt, ''megyénkben a tudo­mány és a technika vívmá­nyai, a gyakorlatban jól be­vált agro- és zootechnikai el­járások, az új módszerek eddig még jórészt kihasználat­lan tartalékai a termelé­kenység, a mezőgazdasá­gi termelés növelésének. Több termelőszövetkezet­ben az új módszerek be­vezetését az akadályozza, hogy nem alkalmazzák következetesen az alapve­tő agrotechnikai eljárá­sokat sem. ben a megye szántóterületé­nek mindössze 15 százalékát trágyázták meg. Arra van szükség. hogy valamennyi nagyüzemben gondosan, szak­szerűen kezeljék a szerves­trágyát, a hiányzó mennyisé­get a háztáji gazdaságokból és a zöldtrágyázás széles körű alkalmazásával pótolják. A zöldtrágya rendkívüli mérték­ben javítaná például a balas­sagyarmati járás tápanyagban szegény homoktalajait. Az elmúlt években egyre több műtrágyával pótolták a hiányzó szervestrágyát. 1957- ben még mindössze 38 kiló, tavaly már S0 kiló műtrágyát szórtak a gabona, kukorica, cukorrépa földek minden holdjára a szövetkezetek. A műtrágyát azonban nem min­Tudott dolog, hogy Nógrád megye talaja táperőben sze­gény. Az 1955—1960-as évek­sebbség hatalmát — ma már széthullóoan van. Észak-Rho- desiában nemrég megalakult az ország történelmében első afrikai kormány s Anglia Nyasszaföldre vonatkozóan is kénytelen volt beleegyezni abba, hogy a hatalom az af­rikai malawi-kongresszus párt kezére jusson. Ilyen körül mények között — írja a Prav­da — a gyarmatosítók elérke­zettnek látták az időt arra, hogy megvalósítsák „pót-ter­vüket”. Ennek lényege az, afrikai Köztársasággal egye­sítsék és az új államot az egyre növekvő afrikai nacio­nalizmus elleni harc központ­jává változtassák. A cikk végezetül hangsú­lyozza, hogy korunkban a gyarmatosítók nagyon sok tervet és póttervet dolgoztak ki a népek szabadságtörekvé­seinek elnyomására. E tervek közös vonása, hogy semmibe veszik a népek akaratát. Ezért közös az ilyen tervek sorsa is: valamennyi a törté­hogy Dél-Rhodesiát a Dél-1 nelem szemétdombjára kerül. Hruscsov távirata Burma nemzeti ünnepe alkalmából A Burmái Unió független­ségének 15 évfordulója alkal­mából Nyikita Hruscsov szov­jet miniszterelnök üdvözlő táviratot intézett Ne Win tá­bornokhoz, a Burmái Unió forradalmi tanácsa és forra­dalmi kormánya elnökéhez. — A szovjet emberek — hangzik a távirat — nagy meglepetéssel figyelik azo­kat a sikereket, amelyeket Burma az önálló fejlődés út­ján ért el. Burmának a bé­kés elvein alapuló külpoliti­kája, a békéért, az általá­nos és teljes leszerelésért, a gyarmati rendszer maradvá­nyainak felszámolásáért ví­vott harca méltán váltott ki elismerést az ön országa iránt. den esetben használják fel szakszerűen, a célnak megfe­lelően a közös gazdaságok, így azután a nitrogén-, ká­lium- és foszfortartalmú mű­trágyák ellenére sem növek­szik kellőképpen a búza, vagy a kukorica terméshozama. A talajerő megőrzésének másik igen fontos eszköze az erodált földek védelme. Nóg­rád megye az országnak az a területe, amelyet legerősebben sújt a csapadék és a széljárás pusztító hatása: az erózió. Mintegy 12 ezer katasztrális hold az a terület, amelyen erősen, 103 ezer katasztrális holdon pedig gyengébben pusztul, kopik a termőtalaj. 1963-ban kormányunk mintegy 2 és félmillió fo­rintot fordít e termő- területek védelmére. Emellett azonban szükséges, hogy az érintett termelőszö­vetkezetek — a gépállomások segítségével — megfelelő ta­lajműveléssel, vízrendezéssel is csökkentsék a csapadék, a víz pusztító hatását. Sokat segíílirtnek a bemutató gazdaságok Az előadás további részé­ben Matúz elvtárs elemezte az őszi mélyszántás, az idő­ben végzett munka, s a meg­felelő növényállomány kiala­kításának szerepét a hozamok növelésében. Az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben mélyen szántott földbe vetették ta­vasszal a kukoricát. Az aszályos időjárás elle­nére is 35 mázsa kukori­cát takarítottak be hol­danként. Szécsényben a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben a megfelelő növényállomány kialakítása — a szokásos 45 ezer tőszám helyett több mint 70 ezres növényállomány hol­danként — sokat segített, hogy a cukorrépa minden hold­ja 200 mázsás termést adott. Az új termelési eljárások bevezetése már az idei évben is hozott eredményt. A szovjet. Bezosztája a Szécsényi Tangazdaság­ban 25,5 mázsás termést A termelékenység* növelésének fontos feltétele a munkafegyelem Ezek azonban csak kezdeti eredmények a mezőgazdaság­ban, hiszen az átszervezés befejezésével megteremtettük a gyorsabb előrehaladás felté­teleit. A második ötéves terv­ben mintegy 23—25. százalék­kal növeljük országos átlag­ban a mezőgazdasági terme­lést. A megyei pártértekezlet meghatározta, melyek azok a legfontosabb tennivalók, ame­lyekkel jelentős mértékben növelhető Nógrád megye me­zőgazdasági termelése. Növelni kell a munkater­melékenységét, tovább kell fejleszteni az állat­tenyésztést, emelni kell a növénytermesztés és állattenyésztés hozamait, meg kell szilárdítani a politikailag és gazdasági­lag gyenge termelőszövet­kezeteket. Ez megyénk mezőgazdasá­gának legfontosabb feladata. A munka termelékenységé­nek növelésére, mezőgazdasá­gi nagyüzemeinkben szinte korlátlanok a lehetőségek. 1961-ben a megye termelőszö­vetkezeteiben egy termelőszö­vetkezeti tag mindössze 15 ezer forint értékű árut ter­melt egy év alatt. Ezer forint értékű mezőgazdasági termék előállítása 520—530 forintba került. Az elmúlt év tapaszta­latai szerint a mezőgazdaságban a ter­melékenység növelésének legfontosabb feltétele, hogy valamennyi szövet­kezeti tag, növényter­mesztő, vagy állatte­nyésztő, az állami gazda­ságok, gépállomások dol­gozói fegyelmezetten vé­gig dolgozzák a munka­napot. 1962-ben a termelőszövetke­zeti tagok mintegy 80 százalé­ka vett részt rendszeresen a közös munkában. Lelkiisme­retesebben, jobban végezték munkájukat az állami gazda­ságok, gépállomások dolgozói is. Az ősszel azonban meg­történt, hogy a traktoros nem szántotta a megfelelő mély­ségben a nagyüzemi táblát. Néhány szövetkezetben, állami gazdaságban decemberben tör­ték a kukoricát, szedték ki a csontkeménnyé fagyott föld­ből a cukorrépát. Pedig a jól szervezett, időben végzett munkával, a mezőgazdasági hozamok növelésével viszony­A Tiszai Vegyikombinát, hazánk új vegyipari központja, amely az új tervévben is to­vább épül adott, Dorogházán a szö­vetkezetben p:d g (öbb mint 19 mázsát. Vizsláson, Felsőpetényben viszont — mert igen mostoha körülmények között termesz­tették — alig volt joob az eredmény 6 mázsánál. E példák csak megerősítik: az alapvető agro- és zootech­nikai eljárások betartásáért, az új módszerek bevezetéséért igen sokat tehetnek az állami gazdaságok, az erősebb szö­vetkezetek, a bemutató üze­mek. S van mit tenniök. A kukorica- és burgonyater­mesztésben az új fajták még ismeretlenek a legtöbb szövet­kezetben. Viszonylag lassan terjed az új, itatásos módszer a borjúnevelésben is. Az ötéves terv végére kö­zös gazdaságaink mintegy 3800 borjúnak építenek szál­lást. A tervek szerint ez idő alatt mintegy 9,5 ezer borjút az új, itatásos módszerrel ne­velnek fel. Ez mintegy 28 500 hektoliter tej megtakarítását és értékesítési lehetőségét je­lenti, ezt a tejmennyiséget eddig a borjakkal itatták meg. Nagy jövedelmet jelen­tene az is,- ha a szövetkezetek rendszeresen elvégeznék a so­ron következő növényvédelmi munkálatokat. Az elmúlt év­ben a közös gazdaságok mint­egy 25 millió forint értékű árut, mezőgazdasági terméket mentettek meg a pusztulástól, hogy többé-kevésbé elvégez­ték a soron következő növény- védelmi munkálatokat. A mezőgazdasági termelés biz­tonságát, a hozamokat növeli a vegyszeres gyomirtás is. S mégis, az idei őszön a me­gyei növényvédő állomás mindössze 300 holdon készí­tette elő a talajt a kukorica vegyszeres gyomirtásához. ftjfimőlcs« és zöldségtermelés Nógrád megye talaj, dom­borzati és éghajlati adottsá­gai, a termelékenység, a ho­zamok növelése érdekében már a következő években bizonyos szerkezeti vál­toztatást tettek szükséges­sé a mezőgazdasági ter­melésben. Néhány járásban, a ha­gyományos kultúráktól elté­rően, olyan növényféleségek (Folytatása a 2. oldalon.) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom