Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)
1963-01-05 / 1. szám
Y 57 749 ? nógrádi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Pravda cikke az angolok Afrikára vonatkozó elképzeléseiről AZ MSZMP NŐGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF., 1. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1963. JANUÁR 5. A Pravda pénteki száma kommentálja az angol gyarmatosítóknak azt a tervét, hogy uralmukat bármi áron is megőrizzék Kelet-A inkában A lap rámutat, hogy Rhodesia és Nyasszaföld 1953- ban megteremtett föderációja, — amelynek a gyarmatosítók elgondolása szerint Kelet-Af- rika e rendkívül gazdag térségében meg kellett volna szilárdítania az európai kiM Legyen az 1963-as év a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításának esztendeje Mezőgazdasági nagy aktíva Salgótarjánban Mint ahogy arról már korábban hírt adtunk, mezőgazdasági nagyaktíva értekezlet volt december 28-án Salgótarjánban. A tanácskozáson a párt és a tanácsok megyei és járási mezőgazdasági vezetői, valamint a termelőszövetkezetek elnökei, agronómusai, párttitkárai, a gépállomások és állami gazdaságok igazgatói, főagronómusai vettek részt. Képviseltették magukat a mezőgazdasági termelés szervezésében, a mezőgazdasági termékek értékesítésében résztvevő vállalatok is. Hankó János, a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökének megnyitó szavai után Matúz József, a megyei párt- bizottság titkára tartott vitaindító előadást. Az előadás témája: a kongresszus, valamint a megyei pártértekezlet határozatából adódó feladatok. A megye szövetkezetei elsőként fejezték be az őszi vetést Matúz elvtárs bevezetőjében méltatta a VIII. pártkongresszus megállapítását, azt, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, szocializmust építő munkánk újabb szakaszába érkezett. Befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását, hozzáláttunk a szocializmus teljes felépítésének nagy munkájához. Ma a fő feladat falun a mezőgazdasági termelés növelése, a szövetkezetekben dolgozó parasztok szocialista tudatának formálása, az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály megteremtése. E feladatok jegyében vitatta meg a közelmúltban a megyei pártértekezlet a megye mezőgazdaságának helyzetét. — A mezőgazdaság átszervezése óta eltelt két esztendő eredményei bizonyítják pártunk helyes mezőgazdasági politikáját. A mezőgazdaság szocialista nagyüzemei, a termelőszövetkezetek már az első évben bebizonyították: a közös gazdaságokban igen nagy gazdálkodási lehetőségek vannak — mondotta Matúz elvtárs. Nógrád megyében, az elmúlt évben először kenyérgabonából a holdankénti átlagtermés megközelítette a 10 mázsát. Jelentős mennyiséggel több ez, mint az 1931—1940-es évek termésátlaga. Az idei nyáron soha nem tapasztalt szervezettség, gyorsaság jellemezte az aratás nagy munkáját. A megye szövetkezetei elsőként fejezték be áz országban az őszi kenyérgabona vetését is. Az átszervezés és az azt követő időszak alatt — a szarvasmarhaállomány kivételével — nem csökkent, sőt bizonyos mértékben növekedett a megye állatállománya. Különösen erőteljes, fejlődés mutatkozik a termelőszövetkezetek közös állatállományánál. Mindezek a tényezők együttesen lehetővé tették, hogy a megye mezőgazdasága több árut adjon a népgazdaságnak, mint a korábbi években. Tavaly — az aszály ellenére is — kenyérgabonából 23, sertésből 44, baromfiból pedig 21 százalékkal adott többet az államnak Nógrád megye, mint 1961-ben. lag rövid idő alatt megkétszerezhető az az árumennyiség, amelyet egy szövetkezeti tag 1962-ben termelt. Alacsonyabbak így a termelési költségek is. Érvényesüljön az anyagi érdekeltség* elve A munka termelékenységének növelése érdekében fontos, hogy a szövetkezetekben a nagy közösség érdeke találkozzék a szövetkezeti tagok érdekeivel. A tagok anyagi érdekeltségét egyesíteni kell az erősödő szocialista öntudat alkotó erejével. Az idei év tapasztalatai azt bizonyítják: az anyagi érdekeltség széles körű alkalmazásával a szövetkezeti tagok túlnyomó többségét sikerült bevonni a közös munkába. Ennek eredményeként az idén nem maradt műveletlen kapásterület a közös gazdaságokban. Szükséges tehát a jövőben is, hogy az anyagi érdekeltség jól bevált formáját, az úgynevezett „nádudvari módszert" — a munkaegység jóváíráson kívül meghatározott mennyiséget kap a termésből is a szövetkezeti tag — a helyi sajátosságokat figyelembe véve tovább tökéletesítsék, s széles körben alkalmazzák valamennyi ' termelőszövetkezetben. A termelékenység* tartalékai: az módszerek és a talajerŐMtanpótlás v.V ,14* AzVlőadó ezután arról beszélt, ''megyénkben a tudomány és a technika vívmányai, a gyakorlatban jól bevált agro- és zootechnikai eljárások, az új módszerek eddig még jórészt kihasználatlan tartalékai a termelékenység, a mezőgazdasági termelés növelésének. Több termelőszövetkezetben az új módszerek bevezetését az akadályozza, hogy nem alkalmazzák következetesen az alapvető agrotechnikai eljárásokat sem. ben a megye szántóterületének mindössze 15 százalékát trágyázták meg. Arra van szükség. hogy valamennyi nagyüzemben gondosan, szakszerűen kezeljék a szervestrágyát, a hiányzó mennyiséget a háztáji gazdaságokból és a zöldtrágyázás széles körű alkalmazásával pótolják. A zöldtrágya rendkívüli mértékben javítaná például a balassagyarmati járás tápanyagban szegény homoktalajait. Az elmúlt években egyre több műtrágyával pótolták a hiányzó szervestrágyát. 1957- ben még mindössze 38 kiló, tavaly már S0 kiló műtrágyát szórtak a gabona, kukorica, cukorrépa földek minden holdjára a szövetkezetek. A műtrágyát azonban nem minTudott dolog, hogy Nógrád megye talaja táperőben szegény. Az 1955—1960-as éveksebbség hatalmát — ma már széthullóoan van. Észak-Rho- desiában nemrég megalakult az ország történelmében első afrikai kormány s Anglia Nyasszaföldre vonatkozóan is kénytelen volt beleegyezni abba, hogy a hatalom az afrikai malawi-kongresszus párt kezére jusson. Ilyen körül mények között — írja a Pravda — a gyarmatosítók elérkezettnek látták az időt arra, hogy megvalósítsák „pót-tervüket”. Ennek lényege az, afrikai Köztársasággal egyesítsék és az új államot az egyre növekvő afrikai nacionalizmus elleni harc központjává változtassák. A cikk végezetül hangsúlyozza, hogy korunkban a gyarmatosítók nagyon sok tervet és póttervet dolgoztak ki a népek szabadságtörekvéseinek elnyomására. E tervek közös vonása, hogy semmibe veszik a népek akaratát. Ezért közös az ilyen tervek sorsa is: valamennyi a törtéhogy Dél-Rhodesiát a Dél-1 nelem szemétdombjára kerül. Hruscsov távirata Burma nemzeti ünnepe alkalmából A Burmái Unió függetlenségének 15 évfordulója alkalmából Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök üdvözlő táviratot intézett Ne Win tábornokhoz, a Burmái Unió forradalmi tanácsa és forradalmi kormánya elnökéhez. — A szovjet emberek — hangzik a távirat — nagy meglepetéssel figyelik azokat a sikereket, amelyeket Burma az önálló fejlődés útján ért el. Burmának a békés elvein alapuló külpolitikája, a békéért, az általános és teljes leszerelésért, a gyarmati rendszer maradványainak felszámolásáért vívott harca méltán váltott ki elismerést az ön országa iránt. den esetben használják fel szakszerűen, a célnak megfelelően a közös gazdaságok, így azután a nitrogén-, kálium- és foszfortartalmú műtrágyák ellenére sem növekszik kellőképpen a búza, vagy a kukorica terméshozama. A talajerő megőrzésének másik igen fontos eszköze az erodált földek védelme. Nógrád megye az országnak az a területe, amelyet legerősebben sújt a csapadék és a széljárás pusztító hatása: az erózió. Mintegy 12 ezer katasztrális hold az a terület, amelyen erősen, 103 ezer katasztrális holdon pedig gyengébben pusztul, kopik a termőtalaj. 1963-ban kormányunk mintegy 2 és félmillió forintot fordít e termő- területek védelmére. Emellett azonban szükséges, hogy az érintett termelőszövetkezetek — a gépállomások segítségével — megfelelő talajműveléssel, vízrendezéssel is csökkentsék a csapadék, a víz pusztító hatását. Sokat segíílirtnek a bemutató gazdaságok Az előadás további részében Matúz elvtárs elemezte az őszi mélyszántás, az időben végzett munka, s a megfelelő növényállomány kialakításának szerepét a hozamok növelésében. Az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben mélyen szántott földbe vetették tavasszal a kukoricát. Az aszályos időjárás ellenére is 35 mázsa kukoricát takarítottak be holdanként. Szécsényben a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben a megfelelő növényállomány kialakítása — a szokásos 45 ezer tőszám helyett több mint 70 ezres növényállomány holdanként — sokat segített, hogy a cukorrépa minden holdja 200 mázsás termést adott. Az új termelési eljárások bevezetése már az idei évben is hozott eredményt. A szovjet. Bezosztája a Szécsényi Tangazdaságban 25,5 mázsás termést A termelékenység* növelésének fontos feltétele a munkafegyelem Ezek azonban csak kezdeti eredmények a mezőgazdaságban, hiszen az átszervezés befejezésével megteremtettük a gyorsabb előrehaladás feltételeit. A második ötéves tervben mintegy 23—25. százalékkal növeljük országos átlagban a mezőgazdasági termelést. A megyei pártértekezlet meghatározta, melyek azok a legfontosabb tennivalók, amelyekkel jelentős mértékben növelhető Nógrád megye mezőgazdasági termelése. Növelni kell a munkatermelékenységét, tovább kell fejleszteni az állattenyésztést, emelni kell a növénytermesztés és állattenyésztés hozamait, meg kell szilárdítani a politikailag és gazdaságilag gyenge termelőszövetkezeteket. Ez megyénk mezőgazdaságának legfontosabb feladata. A munka termelékenységének növelésére, mezőgazdasági nagyüzemeinkben szinte korlátlanok a lehetőségek. 1961-ben a megye termelőszövetkezeteiben egy termelőszövetkezeti tag mindössze 15 ezer forint értékű árut termelt egy év alatt. Ezer forint értékű mezőgazdasági termék előállítása 520—530 forintba került. Az elmúlt év tapasztalatai szerint a mezőgazdaságban a termelékenység növelésének legfontosabb feltétele, hogy valamennyi szövetkezeti tag, növénytermesztő, vagy állattenyésztő, az állami gazdaságok, gépállomások dolgozói fegyelmezetten végig dolgozzák a munkanapot. 1962-ben a termelőszövetkezeti tagok mintegy 80 százaléka vett részt rendszeresen a közös munkában. Lelkiismeretesebben, jobban végezték munkájukat az állami gazdaságok, gépállomások dolgozói is. Az ősszel azonban megtörtént, hogy a traktoros nem szántotta a megfelelő mélységben a nagyüzemi táblát. Néhány szövetkezetben, állami gazdaságban decemberben törték a kukoricát, szedték ki a csontkeménnyé fagyott földből a cukorrépát. Pedig a jól szervezett, időben végzett munkával, a mezőgazdasági hozamok növelésével viszonyA Tiszai Vegyikombinát, hazánk új vegyipari központja, amely az új tervévben is tovább épül adott, Dorogházán a szövetkezetben p:d g (öbb mint 19 mázsát. Vizsláson, Felsőpetényben viszont — mert igen mostoha körülmények között termesztették — alig volt joob az eredmény 6 mázsánál. E példák csak megerősítik: az alapvető agro- és zootechnikai eljárások betartásáért, az új módszerek bevezetéséért igen sokat tehetnek az állami gazdaságok, az erősebb szövetkezetek, a bemutató üzemek. S van mit tenniök. A kukorica- és burgonyatermesztésben az új fajták még ismeretlenek a legtöbb szövetkezetben. Viszonylag lassan terjed az új, itatásos módszer a borjúnevelésben is. Az ötéves terv végére közös gazdaságaink mintegy 3800 borjúnak építenek szállást. A tervek szerint ez idő alatt mintegy 9,5 ezer borjút az új, itatásos módszerrel nevelnek fel. Ez mintegy 28 500 hektoliter tej megtakarítását és értékesítési lehetőségét jelenti, ezt a tejmennyiséget eddig a borjakkal itatták meg. Nagy jövedelmet jelentene az is,- ha a szövetkezetek rendszeresen elvégeznék a soron következő növényvédelmi munkálatokat. Az elmúlt évben a közös gazdaságok mintegy 25 millió forint értékű árut, mezőgazdasági terméket mentettek meg a pusztulástól, hogy többé-kevésbé elvégezték a soron következő növény- védelmi munkálatokat. A mezőgazdasági termelés biztonságát, a hozamokat növeli a vegyszeres gyomirtás is. S mégis, az idei őszön a megyei növényvédő állomás mindössze 300 holdon készítette elő a talajt a kukorica vegyszeres gyomirtásához. ftjfimőlcs« és zöldségtermelés Nógrád megye talaj, domborzati és éghajlati adottságai, a termelékenység, a hozamok növelése érdekében már a következő években bizonyos szerkezeti változtatást tettek szükségessé a mezőgazdasági termelésben. Néhány járásban, a hagyományos kultúráktól eltérően, olyan növényféleségek (Folytatása a 2. oldalon.) i