Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)
1962-12-15 / 100. szám
4 < NÓGRÁDI NEPÜJSÁG 1962. december 15 Színházi ankét — megyei tanulságok Sajtóankétot tartott a napokban az Állami Déryné Színház igazgatósága Budapesten, hogy tájékoztatást nyújtson a színház eddig végzett munkájáról, a közeljövő feladatairól, terveiről s választ adjon a tevékenységével kapcsolatos kérdésekre. Az ankéton Ascher Oszkár igazgató beszámolt 12 év értékes eredményeiről, tapasztalatairól, arról az útról, amely a csasztuskáktól, brigádműsoroktól az Antigone mostani színrehozásáig vezetett. Különös hangsúllyal foglalkozott a Déryné Színház ifjúsági előadásainak jelentőségével. A színház az ifjúság részére 1958 óta tart rendszeres bemutatókat. Ezek hasznosságát mutatja, hogy a négy év alatt közel ezer előadásnak félmillió nézője volt országszerte. A színház mindig fontos feladatának tekintette, hogy eredeti művekkel, ősbemutatókkal segítse drámairodalmunk egészséges bontakozá- sát. Ezen a téren most újabb lépést tesz előre, mert az évad második felében három eredeti művet tűz műsorára. Színre kerül — és amint már jeleztük: Nógrád megyében január első felében — Kerekes Imre: A siker titka című falusi szatírája. Kerekes Imre személyében elsőműves írót avat a bemutatóval a Déryné Színház s a darab egy termelőszövetkezet elnöke és tagsága közötti viszály mulatságos ábrázolása. A másik ősbemutató — Nógrád megyébe április derekán jut el — örsy Ferenc: Keserves szerelem című parasztdrámája lesz. örsy a termelőszövetkezetek egyesítésének kérdését veti fel művében, míg a harmadik ősbemutató Boros Elemér: Sültgalamb c. vígjátéka egy falusi orvos és egy gyógyszerésznő élete körül bonyolódik. • Ez utóbbi bemutató júniusban kerül a megyébe. Az előadásokkal kapcsolatosan feltett kérdésekre Kertész László főrendező válaszolt. Elmondotta, hogy a Déryné Színháznak sikerült kialakítania egy sajátos ka- maraf ormát, úgy, hogy az előadás különböző méretű színpadokon egyforma hatással állhassa meg helyét. Arra a kérdésre: esett-e a Déryné Színház látogatottsága és mi ennek az oka, Pados István gazdasági igazgató adott feleletet az ankéton. — A legnagyobb baj az — mondotta —, s ez legtöbb színházunkra érvényes —, hogy nem vagyunk elég izgalmasak. A televízió inkább kényelmi szempontból jelent „konkurrenciát”. Pados István elsőrendű fontosságúnak tartja, hogy művelődési otthonainkban valóban kulturált, kényelmes nézőteret kell biztosítani, ahova szívesen ülnek be az emberek. Szóvá tette azt a problémát, hogy a tanácsok általában harcolnak az előadásokért, de csak addig, amíg a rezsi másokat terhel. Megfelelő propagandát nem adnak a szervezéshez, az előadásokért nem mernek anyagi felelősséget vállalni. A tapasztalat az, hogy ahol a tanács vállalja az előadás anyagi terhét, ott a szervezésre is odafigyel és telt ftá- zat biztosít. Sok szó esett az ankéton arról, milyen új irányú feladatai vannak a falusi élet változó viszonyai között az ország legnagyobb színházának, a Déryné Színháznak. Az általános vélekedés egyre inkább az, hogy az előadásokat egy-egy ilyen célra megfelelő művelődési otthonban Gazdaságosabb az új módszer A szécsényi II. Rákóczi termelőszövetkezetben egy esztendeje már az új, itatásos módszerrel nevelik a borjakat. Korábban, a régi módszerrel nevelt borjak, mintegy 800 liter teljes tejet fogyasztottak el a választásig. A termelőszövetkezet egy liter tejet átlagosan 2 forint 96 fillérért értékesít. így, a hagyományos borjúnevelési módszerrel egy borjú felnevelése 2370 forintjába került a termelőszövetkezetnek. lobén 296 kilogram teljes és 500 kilogramm fölözött tejet kapnak a fiatal állatok. Emellett- lucernaszénával és abrakkeverékkel egészítik ki az „étrendet”. A számítások szerint az új módszer mintegy 1200 forint megtakarítást jelent borjúnként a termelőszövetkezetnek. Rendkívül nagy előny az is, hogy az állatok súlya, 4 hónapos korra eléri a 130-200 kilogrammot, s az egy esztendő alatt állatelhullás a borjúnevelőben nem volt. körzetesíteni kell, ez jelentős színvonaljavulás lehetőségét teremti meg. A színház törekvése tehát ma már nem az előadásszám, hanem az előadásszint emelése. Mi az, ami az ankéton felvetett problémákból Nógrád megyét „testközelségben” érinti? Úgy gondolom, mindeddig igen keveset tettünk annak érdekében, hogy a színház ifjúsági előadásai a mi fiataljainkhoz is nagyobb számban juthassanak el, s ne engedjük elkerülni a megyét olyan jelentős bemutatókkal, mint a mostani Antigone, ami kőszínházaink műsorán sem mindennapos irodalmi esemény. Ennek érdekében hatékonyabb szervezőmunkát kell kifej teniök pedagógusainknak és ifjúsági szervezeteinknek egyaránt. Elgondolkodtató művelődési otthonaink nézőterének kulturáltabbá, otthonosabbá tétele is. Érthetnek a szóból megyénkben is számosán és sok, rengeteg az igazság a szervezés körüli panaszokban. A vendégvárás nem merülhet ki a színház invitálásában, éreznünk kell az előadás anyagi felelősségét is. Kétségtelen, hogy az új évadban a Déryné Színház műsorpolitikai és előadási szintjében szembeszökő javulás mutatkozik. Ha azt várjuk a színháztól, hogy a falu egyre növekedő igényével tovább is megfelelő lépést tarthasson, szükséges, hogy annak alapfeltételeit mi biztosítsuk. (barna) Patkányháború Ezúttal a segítségkérés nem a süllyedő hajóról, hanem Inászó bányatelepről hangzik. A kis bányatelep lakói gyors segítséget kérnek, addig míg meg nem eszik őket a patkányok. A történet rövid előzményei hogy a telep szomszédságiban levő Ferenc II. akna megszűnt, s ezzel az ott levő patkányok elvesztették főbérletüket. S most jobb híján a kis telep házaiban ütöttek tanyát, albérletet váltva. Kürti József, s a telep több lakója, állatbarát hírben áll, de mi tagadás, mégsem szívesen közösködnek a patkányokkal. Különösen úgy, hogy a patkányok a házigazdák beleegyezése nélkül fúrnak, rágnak. S ami a legkellemetlenebb, mégcsak okosan beszélni sem lehet a fürge állatkákkal, mert mindig akkor tűnnek el lyukaikba, mikor a gazda épp felelösségrevonást akar eszközölni. A háború tart, s legújabb hírek szerint a patkányok diadalmasan nyomulnak előre a padlózat alatt, s fölött. Sőt, az előcsapatok már a szekrényekbe is eljutottak. Reméljük, a telepiek segítséget kapnak, mert ugye, ha a patkányok beszéd nélkül is megértik egymást, mennyivel könnyebb helyzetben vannák az emberek. — Ezért szállnak hát az SOS jelek Inászó bányatelepről mindaddig, míg a patkányok szégyenletes megfutamodásra nem késztetik őket. Mi azonban hisszük, erre talán nem kerül sor. Legalábbis akkor, ha a zagyvái üzemegység a három hét óta hadifegyverként kért mérget sürgősen eljuttatja a bajbajutottaknak. H. A. § § § § § C § § § § § I § | § § § § § § § § § § s § § § § § TAMÁS ISTVÁN: Homlokukon vörös virágot Virágzott a gyolcs — Vörös virágot: egyforma vöröset. Azóta: Szebbet nyílik nálunk is a pipacs, És ércesebben kong a harangvirág. Vonalaznak a gágos vadlibák: Az évszakok Nem változnak. A Rio Negron Húrt pattant egy négerajkú gitár, S összereccsen a coca-colás üveg. Feléd úszik: vigyázz! Halált hord a hal A vízben És a konzervdoboz sárga olajában. Virágozzatok fel S tárjatok ki minden ablakotl í Egy ölelést Szorítsatok a század Derekára! És lábunkhoz szelídül Az uránmancsú század. Mert: Homlokukon vörös virágot Virágzik a gyolcs: Vörös virágot: Egyforma vöröset. Kodály-hcmgverseny Nógradmegyeren A nyolcvan éves Kodály Zoltán ünneplése jegyében igen jól sikerült hangversenyt rendezett vasárnap Nógrádme- gyeren a megyei Népművelési Tanácsadó. A hangversenyen a helybeli általános iskola kórusán kívül, a salgótarjáni és nagybátonyi állami zeneiskolák tanárai működtek közre. A hangversenyt énekkari számok vezették be. Csókás József énektanár szakavatott vezetésével egymásután csendültek fel Nenwach, Mozart, Kodály és Bárdos kórusművei. Előadásukban különösen Nenwach: Régi dalocska című kompozíciója tetszett, de szépen szólaltatták meg műsoruk többi számait is. Az énekkar igen jó _ hanganyagú, s ami a legfontosabb: látni, illetve hallani lehet, hogy a gyerekek szeretik a muzsikát, Most a mesterséges neve^ •> •> •> ♦> •> ♦> *> ♦> <• •> ♦> ♦> ♦> •> *> ♦> ♦> ♦> •> •> •> ♦> «5» ♦> ♦> •> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> «> ♦> ♦> ♦> ♦> *> ♦> ♦> ❖ ❖ <♦ ❖ ♦> ♦> ♦> ♦> •> ♦> ❖ ❖ ❖ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> •> •>* Esti portyán egy művelődési otthonban Kint a szabadban csontba vágó a téli est hidege, itt bent, a művelődési otthonban barátságos-meleget ontón du- rozsol a kályha. Az emeleti Amíg az esti vendégek gyülekeznek, vele váltunk néhány szót a munkáról. A drégelypalánki művelőklubszobában komoly felnőt- ... ... raknpm eevkorú tek gyűlnek lassan válasz- desl otthon csaknem egykorú tásokat megbeszélő taggyűlésre, a földszinti nagyteremben lármás és vidám gyerekhad üt tanyát ismerkedni a társasjáték és illemtan tudományával. Felsőfokú általános iskolások. A drégelypalánki művelődési otthonban vagyunk, amely ebben a távoli világban csakugyan második otthona az embereknek. A fénylő ablakok mögött eleven itt az esti élet, az előcsarnokban a termelőszövetkezettel, ami annyit tesz, hogy mindössze két esztendős. A termelőszövetkezet e rövid idő alatt a járás egyik legerősebb gazdasága lett, mert az emberek szivvel és akarással láttak a közös munkához, közös erőfeszítésekhez. Ez jellemző valahogy a művelődési otthon életére, eredményeire is. S, hogy a palánkiak szeretik, gítőhöz csatlakozik majd a januárban induló, közegészségügyi hasznosságú tanfolyam, valamint a nők szabóvarró tanfolyama. — És milyenek a nevelés szórakoztatóbb formái? — kérdezzük Muzsik Ilonát. — A művelődési othonban havonta egy alkalommal klubestet rendezünk a fiataloknak, ahol szellemi vetélkedők, politikai tájékoztatók adják a programot és táncolhatnak is. Sajnos, — meg kell mondanom, ezen a területen van javítani való, mert a földművesszövetkezet s a termelőszövetkezet is adósunk egy klubesttel. — Egyéb rendezvények? — Nemrég járt nálunk a Budapest Táncegyüttes igen színvonalas műsorral. Előadásukhoz telt nézőteret biztosimagúkénak érzik és szívesen tottunk, a tsz kulturális alaplátogatják a művelődési ott- ját hasznosítottuk erre. A kö- hont, az azt mutatja, hogy a zeljövőben vendégként fogad- olvasható munkaterv bizony- falak között olyan munka fo- juk két előadásra a Déryné sága szerint mindennapos. Színjátszók, táncosok próbálnak rendszeresen, ismeretterjesztő előadások szerepelnek a programon, klubestek, most például az év útolsó hónapjában a nagy palóc mesélőről lesz szó, — így utal nyilvánvalóan Mikszáth alakjára az lyik, amit érdekesnek és hasz- Színházat is. Az a törekvé- nosnak éreznek. Az emberek sem, hogy a tömegszervek mindennapos életének kérdé- kultúrális alapjának összeseire igyekszik okos választ adásával, a munkában ered- adni például a különféle tan- ményesek jutalmazásával folyamsorozat, mint többek ezeknek az előadásoknak is között a Termelőszövetkezeti teljes háza legyen Drégelypa- Akadémia, a termelőszövetke- iánkon, zeti szakmunkásképző, vagy a otthonigazgató, Muzsik Ilona, termelőszövetkezeti asszonyok Muzsik Ilonát szólítja az aki egyszemélyben pedagógus akadémiája. E három, a tér- esti munka, várják a tánco- is. meló munkát leginkább se- sok, — vége a beszélgetésnek. és szívvel-lélekkel énekeinek. Karnagyuk és tanítójuk Csókás Joszef helyesen irányítja fejlődésüket. Nemes és áldozatos munkája nagy elismerést érdemel. ** A koncert további részében a hangszeres muzsikáé volt a szó. Kodály 1920-ban komponált Trió-szerenádját Füzes Zsigmond, Virág László és Královszky János adták elő stílusosan és erőteljes megformálással. Borsányi Mátyás a tőle megszokott pontossággal játszotta Bartók: 3 csíkmegyei népdalát. Szép sikert aratott Apagyi Anikó zongora és Virág László hegedűjátéka is. Mindketten Bartók: „Gyermekeknek” című művéből játszottak egy esokorravalót. Igen elmélyült előadásban hallhattuk Szüts Páltól Kodály fiatalkori alkotását az Adagio-t. Gordonkajátéka ragy hatást tett a halgatóság- ra. Radicsné Baranyi Mariann Kodály három zongoradarabját játszotta. Az egyes darabok hangulatát jól megérezte, s előadása zongoratechnikai- lag is megalapozott volt Füzes Zsigmond, Bartók Román táncainak temperamentumos előadásával bizonyította be, hogy kitűnő muzsikus és hogy Bartók stílusában is otthonos. Az est zon- gorakisérője Molnár Mária volt. Feladatát lelkiismeretesen és muzikálisan látta el. Kelemen Imre Ki volt nagyobb...? A világ legnehezebb embere Robert Hughes volt, az amerikai Illinois államban: 394 kilogrammot és 62 dekát nyomott 1958-ben halt meg, életének 32. évében. A világ leghosszabb bajú- szával Masudua Din bombayi illetőségű lakos dicsekedhe tett: bajúszának hossza (egyik végétől a másikig) 193 centiméter volt! A leghosszabb szakáll Hans Lanaseth norvég származású amerikai büszkesége. A rekord szakáll hossza: 3 méter 45 centi. Álmodozás, tanulás közben Szakmai továbbképzés Szakmai továbbképző tanfolyamot indít, a termelési felügyelők részvéteiével, a tél folyamán a megyei magtermeltető és ellátó vállalat,. A tanfolyam célja: felkészíteni a termelési felügyelőket, hogy segítsenek a termelőszövetkezeteknek, az éghajlati és talaj adottságok ismeretében megválasztani a legnagyobb termést, legmagasabb jövedelmet adó növényféleségeket. A tapasztalatok azt bizonyítják, a szakmai hozzáértés hiánya a korábbi években jelentős pénzbevételtől fosztott meg nem egy szövetkezetünket; Nagyorosziban például az elmúlt évben a tervezett 4 vagon szarvaskerep helyett mindössze 2 vagonnal takarítottak be, mert rosszul választották meg, e rendkívül jól jövedelmező növényféleség betakarításának idejét. Esküvő“ Mohorán Igen eredményesen tevékenykedik a moharai művelődési otthon műkedvelő színjátszó együttese. A több egy- felvonásos színdarab után e hónap elején kezdte meg a főkképen fiatalokból álló csoport, Tabi László: Esküvő című darabjának próbáit. Az együttes alig egy hónapja, Tabi László: Különleges világnapjával lépett színpadra. A darab folytatását képező Esküvővel, karácsonykor lépnek a mohári közönség elé. KÁLYHA Az este hűvös volt és én kabátban ültem Szegediéknél, mert fáztam. — Most már nem kell sokáig várnunk, amíg megjavítják a kályhát — jegyezte meg csendesen Szegediné, s megkínált egy féldeci rummal, ami egy kicsit felmelegített. Amikor látták, hogy még mindig didergek, vigasztalni kezdtek: — Olvastuk, hogy tíz-tizenöt év múlva a nap energiájával fogunk fűteni. Nem kell kályha, központi, vagy etázsfűtés. Az ember bekapcsolja a napot és remek meleg lesz. — És ha nem fog sütni? — kérdeztem, miközben a sálat összébb húztam a nyakamon. — Az alezánsz. A napot konzerválják. Ebben a pillanatban füstfelhő jött be a fal egy kis résén a lakásba. A szomszédban fűiének — hangzott a magyarázat —, de füstöl a kályhájuk. A házigazda örömteli hangon folytatta: — Ez se fog húsz év múlva előfordulni. Olvastam, hogy a jövőben nem lesz füst, mert az égési folyamat során a füstből a kályhán belül újra szén, vagy fa lesz. Persze csak ott lehet szó ilyesmiről, ahol még nem vettek napbekapcsoló készüléket. Robbanás hallatszott. A fal megrepedt, két tégla kiesett és a fejemre zuhant. Nevettek: — Csak a kályha robbant fel a szomszédban. Ilyesmitől sem kell majd 1975- ben félni. A rádió bemondta, hogy a hetvenes évek közepén megszűnik a tégla, a malter, csak nylon- és plasztikfal lesz. Nagyokat nyögtem. A fejem vérzett. — Nyugodjon meg — vígasztalt most az asszony —, egy híres tudós éppen tegnap tartott előadást, hogy két-három évtized múlva minden gyógyszertárban árulnak koponyacsontot. A betört fej helyébe egyszerűen házilag behelyettesíthetjük a mükopo- nyát. Most erre várok... Palásti László
