Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)

1962-12-15 / 100. szám

4 < NÓGRÁDI NEPÜJSÁG 1962. december 15 Színházi ankét — megyei tanulságok Sajtóankétot tartott a na­pokban az Állami Déryné Színház igazgatósága Buda­pesten, hogy tájékoztatást nyújtson a színház eddig végzett munkájáról, a közel­jövő feladatairól, terveiről s választ adjon a tevékenysé­gével kapcsolatos kérdések­re. Az ankéton Ascher Oszkár igazgató beszámolt 12 év ér­tékes eredményeiről, tapasz­talatairól, arról az útról, amely a csasztuskáktól, bri­gádműsoroktól az Antigone mostani színrehozásáig veze­tett. Különös hangsúllyal foglalkozott a Déryné Szín­ház ifjúsági előadásainak je­lentőségével. A színház az ifjúság részére 1958 óta tart rendszeres bemutatókat. Ezek hasznosságát mutatja, hogy a négy év alatt közel ezer előadásnak félmillió nézője volt országszerte. A színház mindig fontos feladatának tekintette, hogy eredeti művekkel, ősbemuta­tókkal segítse drámairodal­munk egészséges bontakozá- sát. Ezen a téren most újabb lépést tesz előre, mert az évad második felében három eredeti művet tűz műsorára. Színre kerül — és amint már jeleztük: Nógrád me­gyében január első felében — Kerekes Imre: A siker titka című falusi szatírája. Kerekes Imre személyében elsőműves írót avat a be­mutatóval a Déryné Színház s a darab egy termelőszövet­kezet elnöke és tagsága kö­zötti viszály mulatságos áb­rázolása. A másik ősbemutató — Nógrád megyébe április de­rekán jut el — örsy Ferenc: Keserves szerelem című pa­rasztdrámája lesz. örsy a ter­melőszövetkezetek egyesítésé­nek kérdését veti fel művé­ben, míg a harmadik ősbe­mutató Boros Elemér: Sült­galamb c. vígjátéka egy falusi orvos és egy gyógyszerésznő élete körül bonyolódik. • Ez utóbbi bemutató júniusban kerül a megyébe. Az előadásokkal kapcsola­tosan feltett kérdésekre Ker­tész László főrendező vála­szolt. Elmondotta, hogy a Déryné Színháznak sikerült kialakítania egy sajátos ka- maraf ormát, úgy, hogy az elő­adás különböző méretű szín­padokon egyforma hatással állhassa meg helyét. Arra a kérdésre: esett-e a Déryné Színház látogatottsá­ga és mi ennek az oka, Pa­dos István gazdasági igazga­tó adott feleletet az ankéton. — A legnagyobb baj az — mondotta —, s ez legtöbb színházunkra érvényes —, hogy nem vagyunk elég iz­galmasak. A televízió inkább kényelmi szempontból jelent „konkurrenciát”. Pados István elsőrendű fontosságúnak tartja, hogy művelődési otthonainkban valóban kulturált, kényelmes nézőteret kell biztosítani, aho­va szívesen ülnek be az embe­rek. Szóvá tette azt a prob­lémát, hogy a tanácsok álta­lában harcolnak az előadá­sokért, de csak addig, amíg a rezsi másokat terhel. Meg­felelő propagandát nem ad­nak a szervezéshez, az elő­adásokért nem mernek anya­gi felelősséget vállalni. A ta­pasztalat az, hogy ahol a ta­nács vállalja az előadás anyagi terhét, ott a szerve­zésre is odafigyel és telt ftá- zat biztosít. Sok szó esett az ankéton arról, milyen új irányú fel­adatai vannak a falusi élet változó viszonyai között az ország legnagyobb színházá­nak, a Déryné Színháznak. Az általános vélekedés egyre inkább az, hogy az előadá­sokat egy-egy ilyen célra meg­felelő művelődési otthonban Gazdaságosabb az új módszer A szécsényi II. Rákóczi ter­melőszövetkezetben egy esz­tendeje már az új, itatásos módszerrel nevelik a borja­kat. Korábban, a régi mód­szerrel nevelt borjak, mintegy 800 liter teljes tejet fogyasz­tottak el a választásig. A termelőszövetkezet egy liter tejet átlagosan 2 forint 96 fillérért értékesít. így, a ha­gyományos borjúnevelési módszerrel egy borjú felne­velése 2370 forintjába került a termelőszövetkezetnek. lobén 296 kilogram teljes és 500 kilogramm fölözött tejet kapnak a fiatal állatok. Emel­lett- lucernaszénával és ab­rakkeverékkel egészítik ki az „étrendet”. A számítások sze­rint az új módszer mintegy 1200 forint megtakarítást je­lent borjúnként a termelőszö­vetkezetnek. Rendkívül nagy előny az is, hogy az állatok súlya, 4 hónapos korra eléri a 130-200 kilogrammot, s az egy esztendő alatt állatelhul­lás a borjúnevelőben nem volt. körzetesíteni kell, ez jelentős színvonaljavulás lehetőségét teremti meg. A színház tö­rekvése tehát ma már nem az előadásszám, hanem az előadásszint emelése. Mi az, ami az ankéton fel­vetett problémákból Nógrád megyét „testközelségben” érinti? Úgy gondolom, mindeddig igen keveset tettünk annak érdekében, hogy a színház ifjúsági előadásai a mi fia­taljainkhoz is nagyobb szám­ban juthassanak el, s ne engedjük elkerülni a megyét olyan jelentős bemutatókkal, mint a mostani Antigone, ami kőszínházaink műsorán sem mindennapos irodalmi esemény. Ennek érdekében hatékonyabb szervezőmunkát kell kifej teniök pedagógusa­inknak és ifjúsági szerveze­teinknek egyaránt. Elgondolkodtató művelődési otthonaink nézőterének kul­turáltabbá, otthonosabbá té­tele is. Érthetnek a szóból megyénkben is számosán és sok, rengeteg az igazság a szervezés körüli panaszokban. A vendégvárás nem merül­het ki a színház invitálásá­ban, éreznünk kell az elő­adás anyagi felelősségét is. Kétségtelen, hogy az új évadban a Déryné Színház műsorpolitikai és előadási szintjében szembeszökő javu­lás mutatkozik. Ha azt vár­juk a színháztól, hogy a fa­lu egyre növekedő igényével tovább is megfelelő lépést tarthasson, szükséges, hogy annak alapfeltételeit mi biz­tosítsuk. (barna) Patkányháború Ezúttal a segítségkérés nem a süllyedő hajóról, hanem Inászó bányatelepről hangzik. A kis bányatelep lakói gyors segítsé­get kérnek, addig míg meg nem eszik őket a patkányok. A történet rövid előzményei hogy a telep szomszédságiban levő Ferenc II. akna megszűnt, s ezzel az ott levő patkányok el­vesztették főbérletüket. S most jobb híján a kis telep házaiban ütöttek tanyát, albérletet váltva. Kürti József, s a telep több la­kója, állatbarát hírben áll, de mi tagadás, mégsem szívesen közösködnek a patkányokkal. Különösen úgy, hogy a patká­nyok a házigazdák beleegyezése nélkül fúrnak, rágnak. S ami a legkellemetlenebb, mégcsak oko­san beszélni sem lehet a fürge állatkákkal, mert mindig akkor tűnnek el lyukaikba, mikor a gazda épp felelösségrevonást akar eszközölni. A háború tart, s legújabb hí­rek szerint a patkányok diadal­masan nyomulnak előre a padló­zat alatt, s fölött. Sőt, az elő­csapatok már a szekrényekbe is eljutottak. Reméljük, a telepiek segítséget kapnak, mert ugye, ha a patkányok beszéd nélkül is megértik egymást, mennyivel könnyebb helyzetben vannák az emberek. — Ezért szállnak hát az SOS je­lek Inászó bányatelepről mind­addig, míg a patkányok szégyen­letes megfutamodásra nem kész­tetik őket. Mi azonban hisszük, erre talán nem kerül sor. Leg­alábbis akkor, ha a zagyvái üzemegység a három hét óta ha­difegyverként kért mérget sür­gősen eljuttatja a bajbajutottak­nak. H. A. § § § § § C § § § § § I § | § § § § § § § § § § s § § § § § TAMÁS ISTVÁN: Homlokukon vörös virágot Virágzott a gyolcs — Vörös virágot: egyforma vöröset. Azóta: Szebbet nyílik nálunk is a pipacs, És ércesebben kong a harangvirág. Vonalaznak a gágos vadlibák: Az évszakok Nem változnak. A Rio Negron Húrt pattant egy négerajkú gitár, S összereccsen a coca-colás üveg. Feléd úszik: vigyázz! Halált hord a hal A vízben És a konzervdoboz sárga olajában. Virágozzatok fel S tárjatok ki minden ablakotl í Egy ölelést Szorítsatok a század Derekára! És lábunkhoz szelídül Az uránmancsú század. Mert: Homlokukon vörös virágot Virágzik a gyolcs: Vörös virágot: Egyforma vöröset. Kodály-hcmgverseny Nógradmegyeren A nyolcvan éves Kodály Zoltán ünneplése jegyében igen jól sikerült hangversenyt rendezett vasárnap Nógrádme- gyeren a megyei Népművelé­si Tanácsadó. A hangverse­nyen a helybeli általános is­kola kórusán kívül, a salgó­tarjáni és nagybátonyi állami zeneiskolák tanárai működ­tek közre. A hangversenyt énekkari számok vezették be. Csókás József énektanár szakavatott vezetésével egymásután csen­dültek fel Nenwach, Mozart, Kodály és Bárdos kórusművei. Előadásukban különösen Nen­wach: Régi dalocska című kompozíciója tetszett, de szé­pen szólaltatták meg műso­ruk többi számait is. Az ének­kar igen jó _ hanganyagú, s ami a legfontosabb: látni, il­letve hallani lehet, hogy a gyerekek szeretik a muzsikát, Most a mesterséges neve­^ •> •> •> ♦> •> ♦> *> ♦> <• •> ♦> ♦> ♦> •> *> ♦> ♦> ♦> •> •> •> ♦> «5» ♦> ♦> •> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> «> ♦> ♦> ♦> ♦> *> ♦> ♦> ❖ ❖ <♦ ❖ ♦> ♦> ♦> ♦> •> ♦> ❖ ❖ ❖ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> •> •>* Esti portyán egy művelődési otthonban Kint a szabadban csontba vágó a téli est hidege, itt bent, a művelődési otthonban barátságos-meleget ontón du- rozsol a kályha. Az emeleti Amíg az esti vendégek gyü­lekeznek, vele váltunk néhány szót a munkáról. A drégelypalánki művelő­klubszobában komoly felnőt- ... ... raknpm eevkorú tek gyűlnek lassan válasz- desl otthon csaknem egykorú tásokat megbeszélő taggyű­lésre, a földszinti nagyterem­ben lármás és vidám gyerek­had üt tanyát ismerkedni a társasjáték és illemtan tudo­mányával. Felsőfokú általá­nos iskolások. A drégelypalánki művelő­dési otthonban vagyunk, amely ebben a távoli világ­ban csakugyan második ott­hona az embereknek. A fény­lő ablakok mögött eleven itt az esti élet, az előcsarnokban a termelőszövetkezettel, ami annyit tesz, hogy mindössze két esztendős. A termelőszö­vetkezet e rövid idő alatt a járás egyik legerősebb gazda­sága lett, mert az emberek szivvel és akarással láttak a közös munkához, közös erő­feszítésekhez. Ez jellemző va­lahogy a művelődési otthon életére, eredményeire is. S, hogy a palánkiak szeretik, gítőhöz csatlakozik majd a januárban induló, közegész­ségügyi hasznosságú tanfo­lyam, valamint a nők szabó­varró tanfolyama. — És milyenek a nevelés szó­rakoztatóbb formái? — kér­dezzük Muzsik Ilonát. — A művelődési othonban havonta egy alkalommal klubestet rendezünk a fiata­loknak, ahol szellemi vetélke­dők, politikai tájékoztatók adják a programot és táncol­hatnak is. Sajnos, — meg kell mondanom, ezen a terü­leten van javítani való, mert a földművesszövetkezet s a termelőszövetkezet is adósunk egy klubesttel. — Egyéb rendezvények? — Nemrég járt nálunk a Budapest Táncegyüttes igen színvonalas műsorral. Előadá­sukhoz telt nézőteret biztosi­magúkénak érzik és szívesen tottunk, a tsz kulturális alap­látogatják a művelődési ott- ját hasznosítottuk erre. A kö- hont, az azt mutatja, hogy a zeljövőben vendégként fogad- olvasható munkaterv bizony- falak között olyan munka fo- juk két előadásra a Déryné sága szerint mindennapos. Színjátszók, táncosok próbál­nak rendszeresen, ismeretter­jesztő előadások szerepelnek a programon, klubestek, most például az év útolsó hónap­jában a nagy palóc mesélőről lesz szó, — így utal nyilván­valóan Mikszáth alakjára az lyik, amit érdekesnek és hasz- Színházat is. Az a törekvé- nosnak éreznek. Az emberek sem, hogy a tömegszervek mindennapos életének kérdé- kultúrális alapjának össze­seire igyekszik okos választ adásával, a munkában ered- adni például a különféle tan- ményesek jutalmazásával folyamsorozat, mint többek ezeknek az előadásoknak is között a Termelőszövetkezeti teljes háza legyen Drégelypa- Akadémia, a termelőszövetke- iánkon, zeti szakmunkásképző, vagy a otthonigazgató, Muzsik Ilona, termelőszövetkezeti asszonyok Muzsik Ilonát szólítja az aki egyszemélyben pedagógus akadémiája. E három, a tér- esti munka, várják a tánco- is. meló munkát leginkább se- sok, — vége a beszélgetésnek. és szívvel-lélekkel énekeinek. Karnagyuk és tanítójuk Csó­kás Joszef helyesen irányít­ja fejlődésüket. Nemes és áldozatos munkája nagy elis­merést érdemel. ** A koncert további részében a hangszeres muzsikáé volt a szó. Kodály 1920-ban kom­ponált Trió-szerenádját Füzes Zsigmond, Virág László és Královszky János adták elő stílusosan és erőteljes meg­formálással. Borsányi Mátyás a tőle megszokott pontosság­gal játszotta Bartók: 3 csík­megyei népdalát. Szép sikert aratott Apagyi Anikó zongora és Virág László hegedűjátéka is. Mind­ketten Bartók: „Gyermekek­nek” című művéből játszottak egy esokorravalót. Igen elmélyült előadásban hallhattuk Szüts Páltól Ko­dály fiatalkori alkotását az Adagio-t. Gordonkajátéka ragy hatást tett a halgatóság- ra. Radicsné Baranyi Mariann Kodály három zongoradarab­ját játszotta. Az egyes dara­bok hangulatát jól megérezte, s előadása zongoratechnikai- lag is megalapozott volt Füzes Zsigmond, Bartók Román táncainak tempera­mentumos előadásával bizo­nyította be, hogy kitűnő mu­zsikus és hogy Bartók stílu­sában is otthonos. Az est zon- gorakisérője Molnár Mária volt. Feladatát lelkiismerete­sen és muzikálisan látta el. Kelemen Imre Ki volt nagyobb...? A világ legnehezebb embe­re Robert Hughes volt, az amerikai Illinois államban: 394 kilogrammot és 62 dekát nyomott 1958-ben halt meg, életének 32. évében. A világ leghosszabb bajú- szával Masudua Din bombayi illetőségű lakos dicsekedhe tett: bajúszának hossza (egyik végétől a másikig) 193 centi­méter volt! A leghosszabb szakáll Hans Lanaseth norvég származású amerikai büszkesége. A re­kord szakáll hossza: 3 méter 45 centi. Álmodozás, tanulás közben Szakmai továbbképzés Szakmai továbbképző tanfo­lyamot indít, a termelési fel­ügyelők részvéteiével, a tél folyamán a megyei magter­meltető és ellátó vállalat,. A tanfolyam célja: felkészíteni a termelési felügyelőket, hogy segítsenek a termelőszövet­kezeteknek, az éghajlati és talaj adottságok ismeretében megválasztani a legnagyobb termést, legmagasabb jövedel­met adó növényféleségeket. A tapasztalatok azt bizonyítják, a szakmai hozzáértés hiánya a korábbi években jelentős pénzbevételtől fosztott meg nem egy szövetkezetünket; Nagyorosziban például az elmúlt évben a tervezett 4 va­gon szarvaskerep helyett mindössze 2 vagonnal takarí­tottak be, mert rosszul vá­lasztották meg, e rendkívül jól jövedelmező növényféleség betakarításának idejét. Esküvő“ Mohorán Igen eredményesen tevé­kenykedik a moharai műve­lődési otthon műkedvelő szín­játszó együttese. A több egy- felvonásos színdarab után e hónap elején kezdte meg a főkképen fiatalokból álló cso­port, Tabi László: Esküvő című darabjának próbáit. Az együttes alig egy hónap­ja, Tabi László: Különleges világnapjával lépett színpad­ra. A darab folytatását képező Esküvővel, karácsonykor lép­nek a mohári közönség elé. KÁLYHA Az este hűvös volt és én kabátban ül­tem Szegediéknél, mert fáztam. — Most már nem kell sokáig várnunk, amíg megjavítják a kályhát — jegyezte meg csendesen Sze­gediné, s megkínált egy féldeci rum­mal, ami egy kicsit felmelegített. Ami­kor látták, hogy még mindig didergek, vi­gasztalni kezdtek: — Olvastuk, hogy tíz-tizenöt év múlva a nap energiájával fogunk fűteni. Nem kell kályha, közpon­ti, vagy etázsfűtés. Az ember bekap­csolja a napot és re­mek meleg lesz. — És ha nem fog sütni? — kérdeztem, miközben a sálat összébb húztam a nyakamon. — Az alezánsz. A napot konzerválják. Ebben a pillanat­ban füstfelhő jött be a fal egy kis résén a lakásba. A szomszédban fű­iének — hangzott a magyarázat —, de füstöl a kályhájuk. A házigazda öröm­teli hangon folytat­ta: — Ez se fog húsz év múlva előfordul­ni. Olvastam, hogy a jövőben nem lesz füst, mert az égési folyamat során a füstből a kályhán belül újra szén, vagy fa lesz. Persze csak ott lehet szó ilyes­miről, ahol még nem vettek napbekapcsoló készüléket. Robbanás hallat­szott. A fal megre­pedt, két tégla ki­esett és a fejemre zuhant. Nevettek: — Csak a kályha robbant fel a szom­szédban. Ilyesmitől sem kell majd 1975- ben félni. A rádió bemondta, hogy a hetvenes évek köze­pén megszűnik a tégla, a malter, csak nylon- és plasztikfal lesz. Nagyokat nyög­tem. A fejem vér­zett. — Nyugodjon meg — vígasztalt most az asszony —, egy hí­res tudós éppen teg­nap tartott előadást, hogy két-három év­tized múlva minden gyógyszertárban árulnak koponya­csontot. A betört fej helyébe egyszerűen házilag behelyettesít­hetjük a mükopo- nyát. Most erre várok... Palásti László

Next

/
Oldalképek
Tartalom