Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)

1962-12-15 / 100. szám

1Ä82. december 15. NÖSRÁDI NfiPÜJSÄ® 5 „GYÓGYÍTJÁK“ A BETEG GÉPEKET December elsejével valamennyi gépállomáson elkez­dődött a téli gépjavítás. Hogyan készültek fel az idén a munkára? Erre a kérdésre kerestük a választ a gépállo­mások megyei igazgatóságán, az AGROKER Vállalat ba­lassagyarmati kirendeltségén és a Tolmáasi Gépállomá­sa/ Dalinak a ixömJlkezeli gáfiek? Az idei évben újabb gépek sora érkezett a szövetkezetek­hez, gépállomásokhoz. Nem húzódik-e majd el emiatt a gépjavítás? Ez volt az első kérdés, amelyet a gépállomá­sok megyei igazgatóságán, Harsányi József főmérnöknek feltettünk. — A télen 122 termelőszö­vetkezeti és közel 370 gépállo­mási erőgép vár nagyobb ja­vításra — mondja. Ez ma­gában nem jelentene komo­lyabb gondot. A munkát de­cembertől májusig kell elvé­gezni. A cél az, hogy decem­ber végéig valamennyi terme­lőszövetkezeti gép megjavítva elhagyja a javítóműhelyeket. A gépállomások így kötötték meg a gép javítási szerződése­ket is a szövetkezetekkel. — S ez a tervszerűség va­lóban jellemző is a munkára? — Sajnos nem — mondja Harsányi elvtárs —, mert a javításra váró gépek jelentős része még szállítási vagy egyéb más munkát végez a szövetkezetekben. A gépállo­mási javító műhelyekbe mind­össze 20 gépet küldtek eddig, s ez a hiba. Január 1-től már nem tudjuk folyamatossá ten­ni a szövetkezeti gépek javí­tását. Mindössze néhány iga­zán sürgős munkát végezhe­tünk majd el a szövetkezti gépeken. Q&bb az. aLkatefazelLátái mini ta valy A korábbi évek tapasztala­tai azt bizonyítják, a gépjaví­tási munkát nagyon sokszor a szervezetlen, alkatrészellátás akadályozta. Az idén van-e ilyen gond? Balassagyarmaton, az Agroker vállalatnál erre kértünk választ. — Lényegesen jobb az al­katrészellátás most, mint a korábbi években — magya­rázza Lelkes József a kiren­deltség vezetője. - Mintegy 9000 féle alkatrész van ná­lunk, a gépállomások így több­nyire megtalálják a szüksé­geset. — S mi történik akkor, ha a keresett alkatrészből kevés van, vagy egyáltalá'n nincs a készletükben? , hazai gyártmányú Sep alkatrészéről van szó, akkor egy telefon Tatára, Kecskemétre, Budapestre... Ha szerencsénk van, akkor nem is áll anyaghiány miatt a munka. Ha tehát Tatán, Kecskemé­ten van at&atresz, Balassa­gyarmatra meg mar nem jut el, akisor nem az alkatrészek gyártásánál van zavar, Taian meg alaposabban fel keltene mernie az AGROKBR-nek a gépállomáson aiKatreszszük- ségietét, mielőtt a javítási munkák megindulnak. Aztán Balassagyarmaton a raktár­helyiség is kicsi. Addig még nincs mod a bővítésre, taian érdemes lenne fontolóra ven­ni a toimacsiak javaslatát. A gépállomás Budapestre menne alkatrészért. Nem sokkal vol­na ez nagyobb távolság, mint Balassagyarmat Kevesebb lenne így a hiányzó alkatrész Tolmácson, s nagyobb meny- nyiség jutna a többi gépállo­másnak is, Gondok azért így is jelent­keznének. A külföldön gyár­tott géptípusok, kiváltképpen az Utos és a DT traktorok ne­hány alkatrésze sem Tatán, sem Kecskeméten, s»m pedig Budapesten nincs. Az Érsek­vadkerti Gépállomáson egy teljes évig állt egy DT, mert nem találtak az országban új hengerfejei. Hogyan segítenek hát ilyen esetekben magukon a gépál­lomások? Ahol „élelmes” az igazgató, a főmérnök, a mi­niszter közbenjárását kérik. így kaptak hengerfejét az ér­sekvadkertiek is. De vala­mennyi DT hiányzó henger­fejét így pótolni lehetetlen. — Budapesten, egy kisipa­ros varázsolja újjá a használ­hatatlan alkatrészt — adja meg a felvilágosítást Jakus András a Tolmácsi Gépállo­más főmérnöke, mert a be­szélgetés Tolmácson folyik to­vább. A hengerfej ára 4500 forint. A kisiparos 1500 forintért he- geszti meg. Ez azt jelenti, hogy a megye gépállomásai évente mintegy 200 ezer fo­rintot fizetnek ki a henger­fejekért. Még mindig jobb, mintha hónapokat állnának e nélkül a gépek. &zakkípzett ízerelűket Tolmácson azonban kevés a szerelő is. Motorszerelő — aki­nek szakmunkás vizsgája van — egy van a gépállomáson. Jól dolgozó, nagy tapasztalat­tal rendelkező traktorosokkal pótolhatnák gyorsan a hiányt. De 7 forintos órabérért Dósa Károlyt, vagy Malovec Istvánt — október hónapban több mint 6000 forintot kerestek — eddig hiába hívták dolgozni. Marad tehát a másik, a vég­leges megoldás: tanuljanak, szerezzék meg a szakmunkás bizonyítványt a gépállomás szerelői, traktorosai. Most négy embert, öthónapos szerelői iskolára Örkénybe küld a gép­állomás. Később esetleg újabb embereknek adják majd meg a lehetőséget, hogy tanulja­nak, szakmunkás vizsgát te­gyenek. Mert jelentkező len­ne több most Örkénybe is. Mindössze két hete kezdő­dött meg a téli gépjavítás. A javítóműhelyekből egyre több gép gördül ki, hogy aztán új­ra munkához lásson a szö­vetkezetekben. Az országos gondok ellenére lényegesen gyorsabb lenne a gépek „gyó­gyítása”, ha a szövetkezetek, gépállomások, az AGROKER most már végérvényesen ren­det teremtenének „portáju­kon”; Vincze Istvánná Traktorosnak jelentkezhetnek a falusi fiatalok A Megyei Tanács Mező- gazdasági Osztálya felhívás­sal fordul a termelőszövet­kezetek felnőtt dolgozóihoz és fiataljaihoz, hogy minél töb­ben jelentkezzenek a decem­berben meginduló traktorve­zető-képző tanfolyamokra. Tizenegy helyen oktatják majd a traktorok kezelésére a szövetkezetből jelentkező dolgozókat. Tanfolyam lesz a kistere- nyei, a sziráki, a nógrádkö- vesdi és a Szécsényi Állami Gazdaságban, a Kisterenyei Állami Gazdaság zabari üzem­egységében, a Mohorai Nö­vényvédő Állomáson, a pász­tói, a tolmácsi és a szécsé­nyi gépállomáson, valamint a nagyoroszi Úttörő és a palo- tási Május 1 Tsz-ben. A tan­folyamon az oktatás ingyenes. A tanfolyam időtartama 12 oktatási hét, a hallgatók a tanfolyam végén vizsgát tesz­nek. Jövőre 227 űj gazdasági épülettel gazdagodnak a termelőszövetkezetek A következő évben csaknem 40 millió forint értékben épí­tenek termelőszövetkezeteink különböző gazdasági épülete­ket. Ennek a munkának az el­végzése igen komoly előkészí­tő és szervező tevékenységet igényel. A Termelőszövetkeze­ti Beruházási Iroda, éppen ezért a műszaki előkészítés megkezdése előtt az év köz­beni változtatások elkerülése érdekében — még októberben — megbeszélte és véglegesí­tette a felépítésre kerülő épü­lettípusokat a járásokkal. A tervek megrendelésekor azonban kiderült, hogy ezek elkészítésére nincs elegendő kapacitás a tervező vállala­toknál. A jövőre megépítésre kerülő 227 épületből csak 76 A jövő évben 100 férőhelyes tehénistálló épül a szé­csényi II. Rákóczi termelőszövetkezet főmajorjában. Az épület elkészítésével a gazdaságban teljes egészében meg­oldódik az állattenyésztés szakosítása. Képünkön: Sümegi János elnök, Boros Béla főagronómus és Oláh Ferenc, az építési brigád vezetője, a nagyüzemi istálló terveit vitat­ja Márton Lászlóval, a beruházási iroda tervezőjével Jlemleljeti az ünnepelne tártát, Ualáeiat, lüteméfu/t Sző vetkezeti cukrászdákban épület tervét tudták elvállal­ni a tervező vállalatok. A többi tervet a beruházási iro­dának kell elkészíteni, ami igen komoly erőfeszítést, s egyben a tervezői létszám megnövelését igényli. Jelenleg már készen áll 30 építkezés dokumentációja, amelyhez csak az engedélyezési okmá­nyok hiányoznak, azonban ez kevés ahhoz, hogy megnyug­tató legyen a kivitelező vál­lalatok dokumentációval való ellátása, a gyakorlati munka megkezdése. Jövőre a beruházási mun­kákat csaknem fele-fele arányban végzik el építővál­lalatok, illetve termelőszövet­kezeti házi-brigádok. A beru­házási iroda kezdeményezésé­re és irányításával a terme­lőszövetkezetekben már hoz­záfogtak a szövetkezeti és szövetkezetközi építő brigádok szervezéséhez. Ez az előreszer- vezés segítséget nyújthat az építkezések határidőre történő befejezéséhez. Téli szakoktatás a szövetkezetekben Megyeszerte megindult a téli oktatás a termelőszövet­kezetekben is. Csaknem 70 ezüstkalászos szakmunkáskép­ző tanfolyam, több mint 20 termelőszövetkezeti akadémia, 17 helyen pedig háromhóna­pos baromfitenyésztési tanfo­lyam kezdődött november közepén. Ezeken a tanfolya­mokon több mint kétezer ter­melőszövetkezeti dolgozó ta­nul. Ezenkívül 350 tsz-tagot képeznek ki traktorvezetőnek a tél folyamán. Ennyi ember kiképzése, ok­tatása igen komoly szervező munkát kíván. Az oktatási év elején igen sokat beszél­tek erről a fontos munkáról a megyei tanács mezőgazda- sági osztályán, a különböző tömegszervezetekben, mégis késve indulhatott meg a téli oktatás. Kezdetben a szerve­zés idején sok bábája, de egyetlen igazi gazdája sem akadt ennek a fontos kérdés­nek. Éppen ezért fordulha­tott elő, hogy a különböző szervek — saját maguk jó­indulatáról meggyőződve — egymástól függetlenül, kü- lön-külön szerveztek szakmai tanfolyamokat. Ennek az lett az eredménye, hogy Vanyar- con például termelőszövetke­zeti akadémiát szervezett a nőtanács, pedig ott korábban már ezüstkalászos szakmun­kásképzést szerveztek. Ugyan­csak a központi irányítás hiánya miatt fordulhatott elő, hogy Szécsényben a szo- ciialista brigád tagjai szintén csak alacsonyabb fokú okta­tásban részesülnek, tsz-aka- démiára járnak. Vitathatatlan azonban, hogy a nőtanács sok jót is cselekedett, hiszen Egyházas- dengelegen a termelőszövet­kezeti vezetők idegenkedése ellenére is megoldotta 25 asszony részvételét a szak­munkásképzés első évfolya­mán. Külön említésre méltó a mátraverebélyi termelőszö­vetkezeti asszonyok sikere, akik egy nagybátonyi láto­gatás alkalmával szintén segítettek megszervezni a vendéglátó szövetkezet asz- szonyainak szakoktatását. Sajnos, „kicsit” elkésve, már majdnem a szervezés befejezésekor hívták össze a megyei mezőgazdasági és mű­velődésügyi osztály, valamint a különböző tömegszerveze­tek közös tanácskozását, ahol megegyeztek a közös célki­tűzésben: ezüstkalászos szak­munkásképző tanfolyamokat szerveznek, mert termelőszö­vetkezeteink számára ez a leghasznosabb oktatási for­ma. Jelenleg ugyanis a leg­égetőbb feladat a szakmun- késkérdés megoldása. A me­gyei pártértekezlet határoza­tát: „...Minden ezer ka- tasztrális holdra egy egyete-. met, 500 holdra egy techni­kumot végzett szakember és minden 50 holdra egy mező- gazdasági szakmunkás jus­son ...” — csak céltudatosan szervezett munkával lehet megvalósítani. A céltudatossággal azonban a most folyó oktatási év ele­jén is baj volt — bár a me­gyei és a járási mezőgazda- sági osztályok tanulhattak volna a múlt évi hibákból. Vajon Nézsán és Csécsén például miért nem indult meg eddig az oktatás? Mind­két helyen elegendő a jelent­kezők száma. Az okoz ne­hézséget, hogy a járási me­zőgazdasági osztályok nem biztosítottak előadót ezekre a helyekre. Mondván, majd a szövetkezet elintézi. Felelősség terheli a szak- igazgatási szerveket azért is, mert kevés gondot fordítot­tak a gyenge termelőszövet­kezetekre is, holott éppen ezeknek lenne a legnagyobb szükségük a legképzettebb előadókra, jó szakmunkások­ra. A pásztói járásban pél­dául a garábi 11. Rákóczi és a tari Május 1. Termelőszö­vetkezetben nem is szervez­tek oktatást. Az indok: nincs előadó, húzódoznak a dolgo­zók a tanulástól. Igen fur­csa kifogás ez!... A szervezésben elkövetett mulasztásokból vonják le végre a tanulságot és ezután jó gazdák módjára kísérjék gondos figyelemmel a mező- gazdasági osztályok a tanfo­lyamok színvonalának ala­kulását. Szocialista brigádot akarnak Kdíaiicskesziben i Karancskesziben a napok­ban a lNótanacs rendezéseben tanácskozáson vettek részt a község asszonyai. Karancs- keszi termelőszövetkezeti tsz parasztasszonyai arról beszél­gettek: miiyen eredménye­ket hozhat az egyén, és a kö­zösség javára a szocialista bri­gádban végzett munka. Elha­tározták az új gazdasági év­től ők is létrehoznak egy szo­cialista címért küzdő brigádot; ♦ *** *1* ♦♦♦ K* *** *** *+* *Z* *1* *1* ♦♦♦ *Z* *Z* *Z* *** *** *1* *»* *•* *»* ♦♦♦ *** *** AMI A RIPORTBÓL SOMI AKADT „.. Boldogan újságolja egy ‘fiatal balassagyarmati férfi, hogy nagy öröm érte: lakás­hoz jutott. A lakás szép, tisz­ta, nemrégiben festhették ki és a falak festése ellen csu­pán egyetlen kifogása lehet, italboltban azt szeretnék el­érni, hogy náluk kisebb le­gyen a liter és a deci. Alsó- toldon a Bableves-csárdában és Csécsén, az italboltban — a népi ellenőrzés megállapi- vári személyvonat ért el. Mi tása szerint — már a gyakor- lesz itt, ha megépül az új latban is megkezdték a ki­vasúti pálya!... sebb mérce alkalmazását. Egyelőre a régi nagyobb edé- — x— nyekbe mértek kevesebb italt, de azért az árát még úgy Lottó-autó hangszórója hív- számolták, mintha nem cson- mégpedig az, hogy „foltos a ja fel a figyelmet a tar jani kítottak volna a mércénl... festés”. „Hogy-hogy foltos?” főtéren a decemberi kétsze- — kérdezem. A válasz meg- ri tárgynyereménysorsolásra, — x — hökkentő: „Az előző lakó s az autónál, helyben, nyom­ugyanis úgy festette ki a la- ban lottószelvényt is lehet Az év végi hajrá Nógrád kást, hogy a szekrények, éj- vásárolni. Rákerül a bűvös megyében sem ismeretlen, jeliszekrények és az állótü- öt szám a szelvényre és sen- egynémelyik üzem, vagy bő­kor mögött festetten maradt ki sem titkolja, hogy nem nya a hátralevő rövid hetek- a fal. Egyszerűen körülfes- jönne rosszul egy négyes, ben igyekszik megszerezni a tették a bútorokat.” Ezek sze- vagy éppenséggel ötös talá- jogcímet a „nyereségrészese- rint az elődje csakis könyvelő lat, Karácsony előtt. Eszem- désre”. Az ember azt hinné, lehetett, aki ilyen szokatlan be jut erről egyik barátom, hogy a termelés elmaradását módon takarékoskodott a fes- aki állandóan tagadta, hogy pótolni sokkal nehezebb do- tékanyaggal és a családi lottózik, úgy gondolván, ez- log, mint pénzt költeni. De pénzügyi kerettel... zel veszít a „vonalasságából”. a könyvelési dolgozók fárad­S ha rajtakapták, hogy ti- hatatlan és izgatott igyeke- — x — tokban mégis játszik, mert a zete arról tanúskodik, hogy szelvényt a mások szeme lát- a.z év végi hajrá a pénzügyi Pestre utaztam Salgótar- tára kellett bedobnia, min- dolgozók körében is komoly jánból a reggel öt óra húsz dig egykedvűen jegyezte gondot okoz, vagyis a pénzt perckor induló gyorsvonattal, meg: „Nem a pénzért, csu- elkölteni is nehéz! Ez az az Sehol nem időztünk többet a pán a szevedélyért.” időszak, amikor a fel nem menetrendben meghatározott használt jutalmazási keret­időnél és így nyolc óra tizen- — x — bői annak is jut, aki mun­öt perckor már be is futott kájával ki sem érdemelte, s szerelvényünk a Keleti-pá- Tudjuk a cinkotai nagyit- amikor tsz-t, gyárat, állami lyudvarra. Százhúsz kilomé- céről szóló anekdotából, hogy gazdaságot a máskor oly tért tettünk meg három óra hajdanában a cinkotai pap szűkmarkú könyvelők arra hossza alatt. Negyven kilo- azzal a kéréssel kereste fel ösztönöznek, hogy költsenek, méteres átlag: szédületes se- Mátyás királyt, hadd legyen építkezzenek! S mégis egy- besség! Ez már meghaladja tkjukban nagyobb az itce némelyik vállalatnak „anya- y , y J De hat változnak az idők! kan marad a keret . Nehéz azt a sebességet is, amelyet Manapság egyes Nógrád me- idők... száz évvel ezelőtt a kapós- gyei földművesszövetkezeti SZIMAT PÉTER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom