Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)

1962-12-12 / 99. szám

1962. december 12. NÓGRÁDI NBPUJSÁG 5 Takarékosan, ésszerűen takarmány ózzunk A jól gazdálkodó szövetkezetek már most gondolnak a jövő évi takarmány biztosítására A rétsági járásban ankéton foglalkoztak az állatok átte- leltetésével, Szécsényben pe­dig tanácsülés tárgyalta meg a járás nehéz takarmányhely­zetét. A szécsényi járásban az előzetes felmérés szerint mintegy 100 vagon szálas­takarmányt és több mint 70 vagon abrakot kell pótolni takarékossággal, a takarmány­tartalékok feltárásával és szakszerű, gazdaságos etetés­sel, állatgondozással. Elhatározták, hogy a járás valamennyi szövetkezeténél bevezetik a takarmányporció- zást és a pácok etetését, megszervezik a tsz-közi takarmány-segítséget, s az átteleltetés zökkenőmen­tes biztosítása érdekében takarmány-gazdálkodási bizottságot hoznak létre. Az alkalmi intézkedésekkel egy időben azonban már most felkészültek a jövő évi ta­karmány-szükséglet biztosítá­sára és arra, hogy a helyes takarmánytermelést és fel- használást állandósítsák. Ne forduljon elő még aszályos évben sem az ideihez hason­ló takarmányhiány! Melyek azok az állandó jel­legű takarmány-gazdálkodási intézkedések, amelyek előre­lendíthetik az állattenyésztés fejlődését? Igyekeznek a szükséges ta­karmány-bázist megteremteni. A meglevő takarmányokat előírásszerűén, szakszerűen használják fel. A koratava­szi és nyári „zöld futószalag” biztosítása érdekében több­féle takarmánykeveréket vet­nek. A takarmányt kimérve és szecskázott, pácolt álla­potban etetik. Nagy gondot fordítanak a fehérjében gaz­dag pillangósok termelésére. Takarmánytápokat etetnek. Megszüntetik a pazarlást. Gondozóknak a legjobb, hoz­záértő tagokat választják ki, ösztönző jövedelemelosztási és premizálási módszereket al­kalmaznak. A háztáji állatok takar­mányellátását is a szövet­kezet tervezi meg. Minden módon növelni igyekszenek a szálas, abrak és lédus takarmányok termésho­zamát. A koratavaszi zöldtakar­mány-ellátás érdekében az őszi takarmánykeverék veté­seit a talajerőtől függően megfelelő mennyiségű nitro­gén-műtrágyával fejtrágyáz­zák. Már most felmérik az egyes keverékekhez szükséges vető­mag-mennyiséget és a meg­rendelésről, beszerzésről még a tél folyamán gondoskodnak. Tisztítással, árkolással, talajerő-visszapótlással nö­velik a legelők fűhozamát. A zöidtakarmányokat idő­ben,jó minőségben betakarít­ják, gondoskodnak a kazlak szabályszerű berakásáról, be­tetőzéséről és állandó hőmé­rőzéséről. Az abrak és szálastakar­mány pótlására több és jó minőségű silót készítenek. Növelik az őszi árpa, a ku­korica és a takarmány borsó vetésterületét. Azonkívül még sok célsze­rű és korszerű intézkedéssel, az állványos szénaszárítással, az abrak-keverékek szélesebb körű alkalmazásával, a répa­fej, szelet és egyéb mellék- termékek felhasználásával, a rétek, legelők, szántóföldi ta­karmánynövények öntözésével biztosítanak több és minősé­gileg is jó takarmányt. A megyei pártértekezlet ha­tározottan kimondja: Növelni kell a szálas- és abraktakarmány-ter- melést. Az abraktakar­mány terület jelenlegi meghagyása mellett nö­velni kell az átlagtermé­seket.” A határozat megvalósítása felé nagy lépést tett előre a szécsényi járás, amikor meg­határozta az átteleltetés és takarmánytermelés feladatait. Most már a tetteken, az el­határozások végrehajtásán a sor! A héten befejezik a zárszámadási oktatást Hétfőtől leltároznak a szövetkezetekben Minden termelőszövetkezet­ben a zárszámadási előkészü­letekkel foglalkoznak ezekben a napokban. A járási taná­csok mezőgazdasági osztályai négy járásban már lebonyo­lították a zárszámadási ok­tatást, ahol a legfontosabb tudnivalókat beszélték meg a termelőszövetkezeti elnökök­kel, ellenőrzési bizottsági el­nökökkel, főkönyvelőkkel és agronómusokkal. A rétsági és a szécsényi járásban a kol­lektívabb munka érdekében részt vettek az oktatáson a községi párttitkárok és ta­nácselnökök is. A salgótar­jáni járásban ezen a héten tartják az oktatást, amelyen 34 elnök, főkönyvelő, s ag- ronómus vesz részt. A jövő héten már megkez­dik munkájukat a szövetke­zetekben a leltározási bizott­ságok. Mindenütt ütemtervet készítenek a leltározási mun­kák sorrendjének betartása érdekében. -4 bizottságoknak december 31-re kell elkészí­teni a leltárakat. A leltár- készítés után a szövetkeze­tekben azonnal hozzáfognak a zárszámadás készítéséhez. Az idei évről 134 termelő- szövetkezet készít zárszám­adást, s — egy összevonás következtében — 133 készít a jövő évre végleges ter­vet. Táj-ankét Őrhalomban Öntözési és takarmányozási tájankétot rendezett a Haza­fias Népfront és a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya a múlt hét péntekjén ör- halomban. A helybelieken kí­vül a hugyagi, a csitári, pili- nyi és a patvarci szövetkeze­tek küldöttei vettek részt az ankéton. A termelőszövetke­zetek képviselői megbeszélték a legfontosabb takarmányo­zási és öntözési tennivaló­kat. Felhívással fordultak a megye valamennyi termelő- szövetkezetéhez: végezzék el a rétek és legelők gondozási munkálatait, indítsanak moz­galmat a legelők fűhozamá­nak növeléséért. Ezer vagon Pétisó Mintegy 50 féle növényvédő­szer, állati tápszerek, műtrá­gyák és kilencezer féle gép- alkatrész előzetes rendelését, szállítását, értékesítését végzi Nógrád megyében az AGRO- KER vállalat balassagyarmati kirendeltsége. Az AGROKER vállalat, az elmúlt évben mintegy 950 va­gon nitrogén, foszfor és káli­um tartalmú műtrágyát szál­lított Nógrád megye termelő- szövetkezeteinek, állami gaz­daságainak. Az idén csak a nitrogén tartalmú Pétisóból, elérte az ezer vagont a nagy­üzemekben felhasznált, vagy a későbbiek során felhaszná­lásra kerülő műtrágya meny- nyisége. Ezenkívül még közel 740 vagon foszfor és kálium műtrágyát is igé- a közös gazdaságok. tartalmú nyeltek Száz kiló helyett 110 kiló húst adott holdanként az érsekvadkeiti Dimitrov Isz A múlt évben alig több mint 40 ezer, az idén már öt­venhétezer 800 kiló vágó­állatot adott közfogyasztásra az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezet. Ebben a 400 hold szántóval rendelke­ző közös gazdaságban két éve született meg az elhatározás, hogy holdan­ként egy mázsa húst ér­tékesítenek. Noha Nógrád megye egyik legrégibb és legeredménye­sebben gazdálkodó termelő- szövetkezete a Dimitrov, és ebben a közös gazdaságban már évek óta az állattenyész­tés adja a jövedelem nagyobb részét, az egy hold szántóra jutó 100 kiló hús előállítása mégis nagy feladatot jelentett. Az idén azonban, a múlt évi eredményeken is túltett a termelőszövetkezet. A kö­zös gazdaság állattenyésztésé­re jellemző, hogy megyénk termelőszövetkezetei közül el­sőként szállított közvetlen ex­portra is fiatal hízottmarhá­kat. A belföldi piacok ellátá­sára gondoltak, s ez a törek­vésük a termelőszövetkezeti gazdálkodás eddigi legna­gyobb sikerét hozta Dimitrov- pusztán. Most a hét elején mintegy 22 mázsa hízott­sertést, pénteken pedig hí­zottmarhákat szállítottak el a termelőszövetkezettől, s ezzel együtt 578 mázsára nőtt az idén értékesített vágóállatok összsúlya, így az idén nemcsak telje­sítette, hanem az egy holdra jutó 140 kiló hús termelésé­vel csaknem másfélszeresét érte el két évvel ezelőtti vál­lalásának a Dimitrov Tsz. Az állattenyésztésből a közös gaz­daságnak az idén egymillió forintos jövedelme lett. KIZÁRTAK EGY TEHENÉSZT A BRIGÁDBÓL Egyszerű, hétköznapi eset, leírva is szürkén hat: „Egy új tehenészt vettek fel Pusz- tamárkházán a Kisterenyei Állami Gazdaság híres szo­cialista brigádjába, amelynek Demény János a vezetője.” Pedig ez a köznapian hang­zó hír emberi sorsokat ta­kar. Valaki eljött egy távo­labbi faluból a pusztai ma­jorba, hogy tizennégy addig ismeretlen társával vállvetve küzdjön a tej hozam növelé­séért, a selejtezési százalék fokozatos csökkentéséért s vállalja, hogy munkában és magánéletben éppen olyan példásan viselkedik, mint akik maguk közé vették társ­nak a meghitt, összekovácso- lódott közösségbe. Valaki pe­dig elment, mert hiszen a helye megüresedett. Valaki nem mondhatja többé, hogy tagja a szocialista brigád­nak ... S aki eltávozott, két éven át tagja volt a brigádnak, szekrényében ő is ott őrzi az első évben kapott okleve­let és a második évben el­nyert „kiváló dolgozó” kitün­egy éven át tettekkel, maga­tartásával bizonyítja, hogy megváltozott. Két éven át temérdek gon­dot okozott a brigádnak P. Béla szégyenteljes viselkedé­se. Ha józanon vette kezébe a villát, vagy öltötte magára a fejőköpenyt, akkor nem volt vele baj. Égett a keze alatt a munka, igyekezett, mint a többiek. De ha elér­kezett tizediké, a fizetés nap­ja, amikor P. Béla is pénz­hez jutott, akkor első útja a kotyházai kocsmába vezetett és ivott, amíg a pénze en­gedte. Ilyenkor kötekedővé vált, hazafelé menet végig­ordítozta az utat és otthon embertelenül garázdálkodott. Verte a feleségét, a gyerme­keket, rémületben tartotta a szomszédokat. A brigád tagjai mindent megpróbáltak, hogy jó útra térítsék: a lelkére beszéltek, hogy nem illő magatartás ez egy hatgyermekes családapá­hoz, lejáratja önmagával együtt a brigádot is. Fogad- kozott erre, hogy többé nem fordul elő hasonló eset. Az­tetést de a szép jeivénytmár után elkövetkezett az újabb csak otthon, titokban tűzheti ^ a mellére. A harmincöt éves P. Bélát, hat gyermek édes­apját ugyanis kiközösítette, kizárta soraiból a szocialista brigád és csak akkor hajlan­dó visszavenni, ha legalább Programmegbeszélést tar- « TAiTlT A THÍ TTTí^/f^ 70) S7TITC)5Az emberek nem egyfor- tanak atarjaniSalgo-etterem- |r\/l| I Mr I )) Mr I rj\(( )) _ mák. Erre a megállapításra a béna Karancsságra készülő ■ Jiiis.ll.JL ^/JL\\. li. JUí'^JUí tarjáni főpóstán jutottam, mi­vadászok. A másnapi talál- T^^*TT A TO) A TT^^TT5 közben — és nem is egy íz­kozás időpontját tíz másod- Jtv/1L JaJInC -/TaJIJ/ iL o <. . ben! — végtelen türelemmel perc alatt rögzítik, de órákig bélyegre és borítékra vára­tart a már annyiszor elismé- kezetek megerősödésének „Mit csinált a minap is! Oda- koztam. Mert van az érték­telt vadászhistóriák féléiévé- egyik fontos feltétele, hogy adtam 100 forintot, hogy hoz- cikkeket árusító leányok kö- nítése. A két bősz vadász, aki szilárd legyen a vezetőség, zon húst, s hazajön nekem zött olyan, aki mit sem tö- a tsz juhászának öt süldő- Az elnök, az agronómus, a késő este részegen. Se hús, se rődve a sorbanálló „kuncsaf- jét terítette le vaddisznó gya- főkönyvelő és a brigádvezető pénzt! És még ő vitte magasra tokkal” fiúismerőse ki- és nánt. A másik két koca-va- biztos kézzel, szakmai hozzá- a hangját. Meg is mondtam bejelentő lapját tölti ki, azu- dász, aki össztüzet adott a értéssel, a nagyüzemi feltétel- neki: most már vége, ez volt tán van olyan, aki mogyorót jámboran legelésző szarvasra, nek megfelelően irányítsák a az utolsó. Ilyen embert a tör- rágcsál és telefonál, s van aki amelyről azután kiderült, szövetkezet munkáját. Az is vény is bünteti.” Fiatalabb előszeretettel otthagyja mun- hogy a szénégető szamara igaz, hogy ilyen tapasztalt, asszonytársa meghatottan kahelyét. Azután olyan is volt. A nyúlbörbe bujtatott azonkívül Nógrád megyei sa- hallgatja a kifakadások sorát van, aki azonnal, kötelesség- macska, amely a rosszul cé- játos körülményeket is értő és megkérdezi: „Tán ügyvéd- tudóan kiszolgálja a várako- lozó vadász elől felszaladt a tsz-vezetőkben nagy a hiány, hez megy Tarjánba, mert fára. Vadászok, akik csak „Azért az se jó, ha gyakran hogy válni akar?” A panasz­élve tudtak nyulat fogni, s cserélődnek a vezetők” kodó asszony meghökkent hogy mégis legyen zsákmány, mondja nagy nyugodtan a „Oh dehogy! Csak a piacra madzaggal kikötötték a nyu- cserháthalápi ember — „Ná- megyek. Nem akarok lat és így lőttek rá, de még lünk úgy változnak az elnö- én válni. Rendes, dolgos em­zókat, de azzal én még nem találkoztam... —x— így is csak a madzagot lőtték el, a nyúl pedig elszaladt. Végre egy újabb történet: ,Az egyik vadász fához tá­masztotta puskáját, a vad­disznó éppen akkor váltott kök, mint a SBTC futball­csapatában az összeállítás. —x— Az „ellentmondások" filo­Olvastam a Nógrádi Nép- ber az én uram, hogy az isten újság egyik riportjában, hogy tartsa meg erőben! —ár­ki a sűrűből, s a vállszíjnál zófiai és irodalmi jelentőségé­Most elmondom, mitől lettek ősz hajszálaim: „Van a me­et megyében öt állami gazda­ság van. Számolom az újjai- mon: a pásztói, a kisterenyei, a magyarnándori, a nógrádkö- vesdi, a borsosberényi és a Sziráki Állami Gazdaság, ez a nyakán ragadt a puska, ről beszélgettünk. „Mert mi gyei tanács épületével szem- eddig hat: azután van két Három kilométert üldözték, is az az ellentmondás?” — te- ben egy kis utca, abban az tangazdaság is, mégpedig míg végre megtalálták ki- szem fel a kérdést. Mire az utcában egy fodrász-szövetke• múltán, de a puska még min­dig a nyakában volt.” „Jó, jó, de mitől pusztult el a vad­disznó?” — kérdezik egyszer­re többen is. „öngyilkos lett” — jegyzi meg nem kis iróniával a társaságukban lé­vő asszony. Egyetértünk mindannyian abban, hogy a termelőszövet­egyik vitatárs: „Ha például valaki bemegy a tarjáni Jég­büfébe egy forró feketére...” Az urát szapulja rendület­lenül a vonaton a sokszok­Szügyben és Szécsényben, ez zet annak a férfi-osztályán pdM lc Azonkívül a Gö- pedig három szék. Az ablak- ... * * . , , , . „ tói a harmadikra én ültem dollm Agrártudományi Egye­ié, mert szeretek borbélynál lemnek is van egy kísérleti borotválkozni. A tanulólányra várt, a feladat, hogy megszabadítson boros­nyás, harmincéves-forma asz- a bizonyos borbélyszék ingott szony, s csak addig tart pilla- le-s-fel, jobbra-balra, mint a natnyi szünetet, amíg a kosa- mérleghinta a játszótéren, rakat ellenőrzi az ülés alatt. Hát ezért...” gazdasága Ujmajorban... Még jó, hogy dr. Árgusnak, a Lu­das Matyinél, éppen úgy ” nem jár a Nógrádi Népújság, mint egynémelyik falusi ta­nácselnökünknek!. . Szimat Péter fizetési nap és kezdődött minden elölről. S amikor látnivaló volt, hogy a jó szó nem használ, rendszabályo­kat alkalmaztak vele szem­ben. Egyszer egy hónapra el is küldték más munkaterü­letre. Ettől megdöbbent, egy hónapig tartotta magát, nem ivott egy korty szeszesitalt sem. De amikor visszaküz­dötte magát a brigádba, is­mét felkereste az italboltot... Annyira tisztában volt emberi gyengeségével, hogy fizetési napon már szabad­napot kért, nehogy igazolat­lanul mulasszon a munká­ból, a kocsmázás miatt. Tár­sai azonban figyelmeztették, hogy a szocialista brigád tag­jának magánéletében is pél­damutatónak kell lennie és hogy mint igyekeztek rávenni, menjen elvonókúrára, Sz. Sándor a másik üzem­egységből, aki ugyancsak ilyen rabja volt az alkohol­nak, de amióta visszajött Ba­lassagyarmatról, a kórházból, azóta csak málnát iszik és szemmel láthatóan gyarap­szik a család. P. Béla arra hivatkozott, hogy szégyell el­vonókúrára menni. Végre betelt a pohár. Egy napon összejött a brigád, megbeszélésükre kihívták Kisterenyéről a főállatte­nyésztőt és az állatorvost is és határozatot hoztak, mely szerint P. Béla nem tett ele­get a szocialista szerződés­ben vállalt kötelezettségei­nek s ezért kizárják a bri­gádból. Mennyivel nagyobb szégyen ez, mint az elvonó­kúra! Pedig ez csak első megszégyenülése volt. A má­sodik akkor érte, amikor el­ment munkát keresni, de nem vették fel, mert része­ges, garázda híre oda is el­jutott. A brigád intézte el, a hat kisgyermek érdekében, hogy P. Béla a gazdaságban, a növénytermesztő brigádban kapjon munkát. S minthogy a pusztán la­kók életét még mindig hábo­rítja gyakori részegeskedésé­vel, goromba, fenyegető kia­bálásaival, már azon fárado­zik a közösség, hogy hatósá­gilag kényszerítsék a fiatal, harmincöt éves embert az elvonókúrára. Mert a brigád még most sem feledkezett meg róla. Szeretnék, ha visz- szajönne közéjük és úgy dol­gozna, ahogyan józan órái­ban szokott és elfelejtené mindörökre, hogy bor és pá­linka is van a világon, amely elhódítja az agyat és állattá alj ásít ja az embert. Ez szunnyad tehát a szür­ke, semmitmondó hír mö­gött. L. Gy. Készül az 1963-as táblát örzskönyv az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben. A mintegy 3000 holdas nagyüzemben dolgozó mezőgazdászok már most tisztázzák, hogy mii yen növényféleségeket, melyik táblába vetik majd a tavasszal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom