Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)
1962-12-12 / 99. szám
4 NÓGRÁDI NEPÜJSAG 1962. december 12. Mesés vasárnap Érdekes bemutatók a Déryné Színház műsortervében A decemberi vasárnap dél- előttön mesére vágytam egy falusi művelődési házban, ahol kis emberkék lesik a szót, a csodatáró történetet. Valójában nem a mese vonzása ültetett kocsiba bejárni a Karancs és Mátra völgyét, hanem azokkal találkozni, akik hétről-hétre számon tartják a napot, amelyen néhány ölfeledt órára egészen magukénak bírják a művelődési hajlékot. A gyermekeket. Nem kell az ilyen alkalom után különösen keresgélni, hogy rátaláljon az ember. Dejtártól Ceredig ismertek és kedveltek lettek a vasárnapi mesedélelőttök, játékos pasz- sziók, egyéb kellemes foglalatosságok. Egyaránt megvannak az apró hívei a televíziónak, a mozi meseműsorainak éppúgy, akár a báb rendezvényeknek, vagy izgalmas tásasjátékoknak. Lelkes pedagógusokon, kultúrotthon vezetőkön múlik, hogy hol és milyen bőségben, változatosságban lehet köztük válogatni. Ebben a dologban ma már nem egy művelődési otthonnak sajátos arculata van. Naaylócon például Simon János nevelő a bábjátékot, a nógrádmegyeri igazgató, Csókás József a zenés, dalos rendezvényeket, a karancssági Dénes Sándor tanító pedig a társasjátékokat tette kedveltté a művelődési otthonban, másutt az iskolás színjátszók kötik le társaik figyelmét hasznos, szép műsorokkal. És ma mar a televízió példája nyomán mind elterjedtebbé válnak a gyermekek ki mit tud vetélkedői is. Ezen a vasárnapi portyán a karancslapujtői művelődési otthon könyvtártermében a televízió képernyője előtt ültek tömött' sorokban a kiváncsiak, hogy nézői legyenek Timur és csapata történetének. Az ennél is izgalmassabb esemény azonban délutánra ígérkezett. Kovács Géza nevelő iskolai vetélkedőt hirdetett. De ugorjunk a mérföldlé- po csizmával mi is. mint a mesében. Mátranovák, Május I. művelődési otthon. A bejáratnál legényke ácsorog. — Mesélnek-e nálatok? szólítom meg a kérdéssel. — Nálunk délután szoktak. Ma éppen mozi lesz. — S mit adnak? — Nem is tudom, de azt mondják, izgalmas. — Vagytok-e sokan? — Mindig. Minden vasárnap. Vasárnap mindig a mienk az első mozi. A kazári művelődési otthonban már végefelé pereg a film. Bandi és Bundi története kacagtatja, hozza lázba a nézőtéri apró mese-lesőket. S mikor világos lesz a terem, a szemekből azt olvasom: ez a vasárnap is csodálatosan szépen telt el. Igen. A legfogékonyabb, leghálásabb publikum a gyermek. Éppen ezért sajnálkozom Nemtiben, hogy zárt ajtókkal találom a kultúrott- hont és zárva Kisterenyén és Mátraszelen is. Itt talán nincsenek gyerekek? Vagy nem szeretik a mesét? Aligha. Csak egy kicsit gondolni kellene rájuk. Csak egyetlen kulcselfordításnyit a záron egyetlen gombnyomásnyit a televízión — ha már többet nem, — s már ennyi is elég, hogy szebb és hasznosabb legyen az a vasárnap. Az Állami Déryné Színház a jelek szerint ebben az évadban az előbbinél jóval nagyobb érdeklődésre számot- tartó művekből válogatta egybe műsorát. Legközelebbi bemutatója december H-én Jókai: Fekete gyémántok című regényének színpadi változata lesz, amely az első megyei turné idején Szécsényben, Nógrádmegyeren, Balassagyarmaton, Szuhán, Somoskőújfaluban, Etesen, Mátraszelén, Nádújfaluban, Nemtiben, Ka- rancsságon valamint december 14-én két ifjúsági é:s 21-én felnőtt közönség részére Salgótarjánban kerül színre. A Fekete gyémántokkal egy időben, december 25-én mutatja be a színház Dunai Ferencnek, az ismert humoristának a budapesti Vígszínházban most műsoron levő. nagysikerű vígjátékát: A nadrágot. Ez a darab az első előadási sorozatban többek között Karancs] apújtőn, Érsek- vadkerten, Mátranovák községben, Cereden, Dejtáron, Sóshartyánban és Szuhán kap színpadot. (b. t.) POLNER ZOLTÁN: Dal Immár a gyöngyszinü fák csapkodó kénsárga szárnya sodorja tőlem lépteidet messze idegen, más határba. Szemedre emlékszem most, s hűségedre, amint elhagy, lehet, hogy egyszer elfelejtlek, de ma még felejthetetlen vagy. A kulturális élet tervei Felsőtoldon Néhány száz lelket számláló, aprócska község Felsőtold, ám amióta villanyt kapott, itt is sokmindenben érezhető és mérhető a kulturális igények erőteljes növekedése. Elterjedtebbé vált a rádió, megjelent a televízió a faluban s a művelődési otthonban is eleven az élet, pedig még sok nehézséggel kell megküzdeniük a kulturális munka irányítóinak. A rossz közlekedési viszonyok miatt például az ismeretterjesztő előadások terén nagyobbára csak helyi előadókra lehet számítani. Nagyrészt ennek tulajdonítható az is, hogy a művelődési otthon klubfoglalkozásainak eddig nem sikerült megfelelő színvonalat biztosítani. JÓL beváltak ezzel szemben a rendszeres gyermekfoglalkoztatások, amelyekhez a vasárnap délelőtti televíziós adásokat használják fel. A televízió általában nagy érdeklődésnek örvend Felsőtoldon, műsorait igen sokan látogatják. Örvendetesen növekszik a községben az olvasó emberek száma is. A helyi tanács a rendelkezésére álló anyagi lehetőségek között igyekszik az igényeket kielégíteni, szívügyének tartja az állomány állandó növelését. Az új művelődési évad tervei az előző időszak tapasztalatai alapján születtek meg s elsőrendű célkitűzés a felnőtt lakosság általános műveltségének, világnézeti, politikai tájékozottságának erősítése. Ennek érdekében megszervezték az általános iskola esti tagozatát, s az ismeretterjesztő előadásokat az általános érdeklődésnek megfelelően állították .össze. A művelődési otthon vezetősége az ifjúság nevelése érdekében fokozott támogatást kíván nyújtani a KISZ munkájához. Az eddiginél jóval több figyelmet fordít a klubestek tartalmi színvonalára, a társas foglalkozások kulturált formájára. Bővül az új évadban a gyermekfoglalkozások tartalmi része is. A televíziós műsorokat játékos szórakozások egészítik ki. Az ismeretterjesztő program keretében a téli időszakban a Szülők iskolája, a Szövetkezeti Téli Esték, egészségügyi és agrártudományi előadások szolgálják a tanulságos időtöltést. A szakköri munkában a község érdeklődésének megfelelően a méhészet gyakorlati kérdéseivel foglalkoznak a felsőtoldiak. A művészeti munkában a színjátszók tevékenységére számít a művelődési otthon. Támogatásukkal nemcsak rendszeres szórakozási lehetőséget teremt a községben, de a fiatalok kulturált magatartásra való nevelését is segíti. A felsőtoldi művelődési otthon hasznos célkitűzései csak úgy valósíthatók meg, ha a munkához a termelőszövetkezet és a tömegszervezetek is támogatást nyújtanak s ezzel a község egésze a kulturális mozgalom aktív részesévé válik. Január 7-én tartja a Déryné Színház megyei első előadásait A siker titka című darabnak. Január 12-én Kertész Imre—Fényes Szabolcs: A szerelem nem válóok című zenés művének megyei premierje lesz, ezt követően a Csárdáskirálynő nagysikerű együttese tér vissza Nógrádba, majd A nadrág című vígjáték társulata. Február 28-án Jacobi Viktor: Sybill című nagyoperettjének színrehozása jelent eseményt a Déryné Színház megyei programjában. Ezt a Fekete gyémántok és a Szerelem nem válóok újabb sorozatai követik. Április 1-én újból az igényes nagyoperettmuzsika barátainak kedvez a színház a Denevér bemutatójával, s április 12-én komoly érdeklődésre számíthat Örsy Ferenc új drámájának színrehozása. Április utolsó hetétől június 11-ig A siker titka és a Csárdáskirálynő további előadásai lesznek, június 12-én kerül sor az évad utolsó bemutatójára. Címe: A sültgalamb. A szezon utolsó napjai a Sybill együttesének vendégjátékaival fejeződnek be. Előadás magnószalagról Érsekvadkerten újszerű módon oldja meg a község orvosa a község lakóinak egészségügyi felvilágosítását. Az orvos magnóra veszi fel az előadást és a hallottakat közben gyakorlati tudnivalókkal kiegészíti. Magnóra felvett népdalokat is énekeltet, nem egy alkolommal az énekes maga is falubeli. A műsorral színesített előadást igen sokan tekintik meg. A kutya és a közmondás „A jótett mindig elnyeri jutalmát”.Ennek az angol közmondásnak igazságáról győződhetett meg nemrég egy angol erdész, aki életét kockáztatva mentett meg a vízbe fúlástól egy nőt és kutyáját. Bátor tettéért az erdész kétszeres jutalomban részesült: 1 fontot kapott a vízbe fúlók megmentésén munkálkodó brit társaságtól és 10 fontot az állatvédő ligától. Folyik a KST-betélek visszafizetése A Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak megkezdték az 1962. év során összegyűjtött betétek visszafizetését. A legtöbb üzemben már a zár- számadási közgyűlést is megtartották, újjáválasztották a vezetőségeket. Az Országos Takarékpénztár megyeszékhelyi fiókja 43 Salgótarjánban működő KST-nak közel hatmillió forintot fizetett ki az elmúlt napokban. A Salgótarjáni Üveggyárban például 450 KST-tag 700 000 forint megtakarítását kapta kézhez, mely összeg csaknem 150 000 forinttal magasabb, mint az elmúlt évben. Jelentős volt az év folyamán a KST-k hiteltevékenysége is, mert mintegy 7,5 millió forint kölcsönnel támogatták tagjaikat, kisebb vagy nagyobb bevásárlásaik megvalósításához. A megye területén működő 125 Kölcsönös Segítő Takarékpénztár évi megtakarításainak összege 20 millió 200 ezer forint volt, ugyanakkor a kölcsönfolyósítás összege meghaladta a 13 millió 500 ezer forintot. A KST-k taglétszáma az év folyamán 12 500-ról 15 200-ra emelkedett. Fenti számadatok azt bizonyítják, hogy az üzemi dolgozók körében igen kedvelt a takarékosságnak ez a formája. Egyre több dolgozó lép be munkahelyén a KST-tagok sarába, hogy az ott megtakarított pénzével terveit megvalósítsa, illetve tagságával hozzájáruljon a Takarékos üzem szint eléréséhez. DCedaes. ünnepiéi} az iskolások részéle Az Állami Biztosító Nógrád megyei Igazgatósága 1962. december 12-én délután 5 órai kezdettel mindazon tanulók részére, akik a balesetbiztosítási díjat befizették, nagyszabású ajándéktárgy sorsolást rendez a központi iroda helyiségeiben. Az ajándéktárgy sorsoláson kisorsolásra kerül 200 darab értékes ajándéktárgy. A nyereménytárgy sorsolását szellemi vetélkedő, táncverseny, ügyességi verseny előzi meg, mely alkalommal a győztesek szintén értékes ajándéktárgy jutalomban részesülnek. CJTINAPLO Pillanatképek az TSDK-ból in. A Magyar Földrajzi Társaság szervezésében 31 tagú, földrajztanárokból álló pedagóguscsoport járt a Német Demokratikus Köztársaságban. Két hét alatt 3500 km-es útvonalat jártak be vonaton, hajón, autóbuszon. Az útnak három nógrádi résztvevője is volt. Egyikük útinaplójából, feljegyzéseiből közlünk részleteket. Potsdam. Berlin délnyugati elővárosa. Ügy is mondhatnék, Berlin zöldövezete. Potsdam csupa park, erdő, meg tó‘. A város múltja — Sanssouci. Királyi nyaraló, ahol „gond nélkül” (ez a név magyar fordítása) mulathatott II. Frigyes porosz király és minden utóda. A kastély maga rokokó stílusú, előtte teraszosan kiképzett park, nyírott fákkal s a teraszfalakba épített melegházakkal. Szőlőt termeltek benne. Az épület belülről csodálatos: minden márvány, tükör, vagy üveg. A padló fényesre kefélt parkett. Mi keféljük menet közben, mert 'mindenki hatalmas nemezpapucsot kap a cipőjére, anélkül nem léphet be. A termeket velencei csillárok, antik márvány- szobrok és gyönyörű festmények, freskók díszítik. Legérdekesebb a könyvtárszoba. Ha becsukod magad mögött az ajtót, kényelmetlenül érzed magad, mintha börtönben lennél. Nem látod a kijárást. A könyvszekrények ugyanis a falba vannak építve s az ajtó is könyvszekrénynek van álcázva. Valóban meglepő ötlet. De sietnünk kell, mert a bejáratnál hosszú sorokban várják a bebocsáttatást. Nagy az idegenforgalom ... És Potsdam s vele együtt egész Németország jövője? Egy másik kastélyban, a Cecilienhofban van! Fafaragásos oszlopokon nyugvó, favázas, emeletes kastély áll az Új Kert nevű park közepén. Szép belső udvarán nyíló rózsák. Megille- tődve lépjük át a történelmi jelentőségű épület küszöbét. Ugyanis Szokolovszki marsall javaslatára itt tartották a győztes szövetséges hatalmak vezető államférfiai 1945. július 17. és augusztus 2. között azt a konferenciát, melynek eredménye a „potsdami egyezmény” lett. A kastély földszinti nagytermében volt a konferencia. Ma is úgy van ott minden, mint akkor. Középen egy hatalmas kerek asztal, 3 vöröspárnás karosszék a három államfőnek, s mellettük 4—4 szék a tanácsadóknak. Az asztal közepén és a falakon is a három szövetséges hatalom zászlaja. Középen a szovjet zászló, mert mint ahogy az angolok mondták, a szovjet állam viselte a háború legnagyobb terhét. A karzaton az újságírók helye. (Kennedy is itt volt, mint különtudósító.) A falakon eredeti fényképfelvételek, térképek, az egyezmény szövege. Elgondolkozva olvasom: „A szövetségeseknek nem szándéka Németország megsemmisítése, vagy rabszolgasorba döntése. Lehetőséget akarnak adni a német népnek, hogy felkészülhessen életének demokratikus és békés alapokon való újjáépítésére...” — Igen, a Szovjetunió megtartotta a potsdami egyezmény pontjait. Bizonyítékát az NDK-ban járva mindenütt láttuk. S hogy azóta mi van Nyugat-Németországban, azt hiszem, nem kell bővebben magyarázni... Hoyeswerda. Az egyik német Dunaújváros (a másik Eisenstadthütte), a cottbusi ipari körzet déli részén. Gyárváros és mégsem az, mert az üzemek jó messze, több mint 10 km-re vannak a várostól. Schwarze Pumpe „Fekete Szivattyú” a neve annak a barnaszénkombinátnak, amit Hoyerswerdába menet meglátogattunk. Évekkel ezelőtt csak fenyőerdő volt itt, meg egy vendégfogadó, a Schwarze Pumpe. No, és a föld alatt rengeteg szén. Erre a nyersanyagbázisra kezdték építeni az ötvenes évek közepén ezt a 4-szer 2,8 km területen fekvő hatalmas üzemet. Az üzem modern ebédlőjében álljuk körül a gyár makettjét, s hallgatjuk a főmérnök magyarázatát. A Scnwarcze Pump- ra a 3-as szám a jellemző. Három gyáregység kapcsolódik egymásba mint a fogasul rV kerék. Egy hőerőmű 124 m magas kéményekkel föld alatti bunkerekből nyeli a szenet, mellette a brikettgyár és a kokszolómű. (Barnaszénből egyedül itt állítanak elő kokszot!) Mellékesen még gázt is termelnek. A hármas szám még úgy is érvényes, hogy mindegyikből 3 van, illetve lesz. Az első hármas egység 1959. május 1-én kezdte meg működését, a harmadik 1970- re lesz kész. Az egész kombinát 16 000 munkást fog foglalkoztatni, most csak 8000-en dolgoznak. Nos, ezeknek a munkásoknak építenek korszerű várost Hoyerswerdában, német pontossággal, rendszerességgel. Alapelvük a lakóhely és munkahely teljes különválasztása, az építés teljes gépesítése s így a hagyományos költségek 60 százalékos csökkentése. Megnézzük az épülő házakat is. Hatalmas, különleges kettős daruk emelik be a szoba- falnyi paneleket, amiket szintén különleges autók hoznak az épületelemgyárakból. Egy- egy háromemeletes bérház »összerakási« ideje mindössze 5-6 hét. A belső munkák már hosszabb időt vesznek igénybe. Ottlétünkkor 25 blokkház várta a belső munkákat. Bemegyünk egy kész lakásba is. A háziasszony szívesen fogad. Szép, 3 szobás lakás, mosható műanyag padlóval, derűs színű falakkal, földig érő ablakokkal, az egyik szobából erkély is nyílik. A konyha és fürdőszoba egymás mellett, mindkettő »villamosítva* van, villany- bojler szolgáltatja a meleg vizet a konyhának illetve fürdőszobának. Modern bútorok, nagy rádió s az egyik sarokban egy Munkácsy televízió. Felcsillan a szemem s örömmel közlöm vendéglátónkkal, hogy nekünk is ilyen van. S Xícsit izgatottan kérdezem meg, hogy van megelégedve vele. — őszinte hangon válaszol: Öh, piima, két éve vettük, még nem volt baj vele! (Itt éreztem legerősebben, hogy mennyire felelősek vagyunk egymás munkájáért, s gondolatban megszorítottam az ismeretlen fehérvári TV munkások kezét)... Drezda. Egyetlen élmény. Fenn vagyunk a drezdai városháza 90 m magas tornyának erkélyén. Vezetőnk Anna- liese fiatal tanárnő elcsukló hangon meséli a város tragédiáját. 1945. február 13-án este Lortént az első angolamerikai terrorbombázás, amely a gyönyörű barokkvárost felgyújtotta és romhalmazzá változtatta, s ezt követte éjfélkor a második. Négy napig égett a város. — Tíz évig hordták a romokat! És most?... Büszkén mutat körbe. Romok helyett mindenütt újjáépült városrészek. Hatalmas, modern városnegyedek, új egyetemi épületek, s a város szélén gyárak, ipartelepek. A belváros barokknegyede is jórészt újjáépült, s a Zwinger képtárban mi is megcsodálhattuk Rafael, Rembrandt, Rubens és Tintoretto képeit. Csak a Frauenkirche üszkös falaihoz nem nyúltak. Memento marad az utókor számára. .. Sok szépet, érdekeset láttunk két hét alatt az NDK- ban. Utunk legnagyobb élménye és eredménye mégis az, hogy az új Németországgal találkoztunk, amely a fasizmus 12 évig tartó éjszakája és egy szörnyű háború után magára találva bizakodó lendülettel építi a szocializmust Czakó György
