Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)

1962-12-12 / 99. szám

4 NÓGRÁDI NEPÜJSAG 1962. december 12. Mesés vasárnap Érdekes bemutatók a Déryné Színház műsortervében A decemberi vasárnap dél- előttön mesére vágytam egy falusi művelődési házban, ahol kis emberkék lesik a szót, a csodatáró történetet. Valójában nem a mese von­zása ültetett kocsiba bejárni a Karancs és Mátra völgyét, hanem azokkal találkozni, akik hétről-hétre számon tart­ják a napot, amelyen néhány ölfeledt órára egészen magu­kénak bírják a művelődési hajlékot. A gyermekeket. Nem kell az ilyen alkalom után különösen keresgélni, hogy rátaláljon az ember. Dejtártól Ceredig ismertek és kedveltek lettek a vasárnapi mesedélelőttök, játékos pasz- sziók, egyéb kellemes fogla­latosságok. Egyaránt megvan­nak az apró hívei a televízi­ónak, a mozi meseműsorai­nak éppúgy, akár a báb ren­dezvényeknek, vagy izgalmas tásasjátékoknak. Lelkes peda­gógusokon, kultúrotthon veze­tőkön múlik, hogy hol és mi­lyen bőségben, változatosság­ban lehet köztük válogatni. Ebben a dologban ma már nem egy művelődési otthon­nak sajátos arculata van. Naaylócon például Simon Já­nos nevelő a bábjátékot, a nógrádmegyeri igazgató, Csó­kás József a zenés, dalos ren­dezvényeket, a karancssági Dénes Sándor tanító pedig a társasjátékokat tette kedveltté a művelődési otthonban, má­sutt az iskolás színjátszók kö­tik le társaik figyelmét hasz­nos, szép műsorokkal. És ma mar a televízió példája nyo­mán mind elterjedtebbé vál­nak a gyermekek ki mit tud vetélkedői is. Ezen a vasárnapi portyán a karancslapujtői művelődési otthon könyvtártermében a televízió képernyője előtt ül­tek tömött' sorokban a kiván­csiak, hogy nézői legyenek Timur és csapata történeté­nek. Az ennél is izgalmassabb esemény azonban délutánra ígérkezett. Kovács Géza neve­lő iskolai vetélkedőt hirdetett. De ugorjunk a mérföldlé- po csizmával mi is. mint a mesében. Mátranovák, Május I. művelődési otthon. A be­járatnál legényke ácsorog. — Mesélnek-e nálatok? szólítom meg a kérdéssel. — Nálunk délután szoktak. Ma éppen mozi lesz. — S mit adnak? — Nem is tudom, de azt mondják, izgalmas. — Vagytok-e sokan? — Mindig. Minden vasár­nap. Vasárnap mindig a mienk az első mozi. A kazári művelődési ott­honban már végefelé pereg a film. Bandi és Bundi törté­nete kacagtatja, hozza lázba a nézőtéri apró mese-lesőket. S mikor világos lesz a terem, a szemekből azt olvasom: ez a vasárnap is csodálatosan szépen telt el. Igen. A legfogékonyabb, leghálásabb publikum a gyer­mek. Éppen ezért sajnálko­zom Nemtiben, hogy zárt aj­tókkal találom a kultúrott- hont és zárva Kisterenyén és Mátraszelen is. Itt talán nin­csenek gyerekek? Vagy nem szeretik a mesét? Aligha. Csak egy kicsit gondolni kel­lene rájuk. Csak egyetlen kulcselfordításnyit a záron egyetlen gombnyomásnyit a televízión — ha már többet nem, — s már ennyi is elég, hogy szebb és hasznosabb le­gyen az a vasárnap. Az Állami Déryné Színház a jelek szerint ebben az évad­ban az előbbinél jóval na­gyobb érdeklődésre számot- tartó művekből válogatta egy­be műsorát. Legközelebbi be­mutatója december H-én Jó­kai: Fekete gyémántok című regényének színpadi változata lesz, amely az első megyei turné idején Szécsényben, Nógrádmegyeren, Balassagyar­maton, Szuhán, Somoskőúj­faluban, Etesen, Mátraszelén, Nádújfaluban, Nemtiben, Ka- rancsságon valamint decem­ber 14-én két ifjúsági é:s 21-én felnőtt közönség részé­re Salgótarjánban kerül szín­re. A Fekete gyémántokkal egy időben, december 25-én mutatja be a színház Dunai Ferencnek, az ismert humo­ristának a budapesti Vígszín­házban most műsoron levő. nagysikerű vígjátékát: A nad­rágot. Ez a darab az első elő­adási sorozatban többek kö­zött Karancs] apújtőn, Érsek- vadkerten, Mátranovák köz­ségben, Cereden, Dejtáron, Sóshartyánban és Szuhán kap színpadot. (b. t.) POLNER ZOLTÁN: Dal Immár a gyöngyszinü fák csapkodó kénsárga szárnya sodorja tőlem lépteidet messze idegen, más határba. Szemedre emlékszem most, s hűségedre, amint elhagy, lehet, hogy egyszer elfelejtlek, de ma még felejthetetlen vagy. A kulturális élet tervei Felsőtoldon Néhány száz lelket számlá­ló, aprócska község Felsőtold, ám amióta villanyt kapott, itt is sokmindenben érezhető és mérhető a kulturális igények erőteljes növekedése. Elterjed­tebbé vált a rádió, megjelent a televízió a faluban s a művelődési otthonban is eleven az élet, pedig még sok nehézséggel kell megküzde­niük a kulturális munka irá­nyítóinak. A rossz közlekedé­si viszonyok miatt például az ismeretterjesztő előadások te­rén nagyobbára csak helyi előadókra lehet számítani. Nagyrészt ennek tulajdonít­ható az is, hogy a művelő­dési otthon klubfoglalkozásai­nak eddig nem sikerült meg­felelő színvonalat biztosítani. JÓL beváltak ezzel szemben a rendszeres gyermekfoglalkoz­tatások, amelyekhez a vasár­nap délelőtti televíziós adá­sokat használják fel. A te­levízió általában nagy érdek­lődésnek örvend Felsőtoldon, műsorait igen sokan látogat­ják. Örvendetesen növekszik a községben az olvasó emberek száma is. A helyi tanács a rendelkezésére álló anyagi le­hetőségek között igyekszik az igényeket kielégíteni, szív­ügyének tartja az állomány állandó növelését. Az új művelődési évad ter­vei az előző időszak tapasz­talatai alapján születtek meg s elsőrendű célkitűzés a fel­nőtt lakosság általános mű­veltségének, világnézeti, po­litikai tájékozottságának erő­sítése. Ennek érdekében meg­szervezték az általános is­kola esti tagozatát, s az is­meretterjesztő előadásokat az általános érdeklődésnek meg­felelően állították .össze. A művelődési otthon veze­tősége az ifjúság nevelése ér­dekében fokozott támogatást kíván nyújtani a KISZ mun­kájához. Az eddiginél jóval több figyelmet fordít a klub­estek tartalmi színvonalára, a társas foglalkozások kulturált formájára. Bővül az új évadban a gyermekfoglalkozások tartal­mi része is. A televíziós mű­sorokat játékos szórakozások egészítik ki. Az ismeretterjesztő prog­ram keretében a téli idő­szakban a Szülők iskolája, a Szövetkezeti Téli Esték, egész­ségügyi és agrártudományi előadások szolgálják a tanul­ságos időtöltést. A szakköri munkában a község érdeklő­désének megfelelően a mé­hészet gyakorlati kérdéseivel foglalkoznak a felsőtoldiak. A művészeti munkában a színjátszók tevékenységére számít a művelődési otthon. Támogatásukkal nemcsak rendszeres szórakozási lehető­séget teremt a községben, de a fiatalok kulturált maga­tartásra való nevelését is se­gíti. A felsőtoldi művelődési ott­hon hasznos célkitűzései csak úgy valósíthatók meg, ha a munkához a termelőszövetke­zet és a tömegszervezetek is támogatást nyújtanak s ez­zel a község egésze a kul­turális mozgalom aktív része­sévé válik. Január 7-én tartja a Déry­né Színház megyei első elő­adásait A siker titka című darabnak. Január 12-én Ker­tész Imre—Fényes Szabolcs: A szerelem nem válóok című zenés művének megyei pre­mierje lesz, ezt követően a Csárdáskirálynő nagysikerű együttese tér vissza Nógrádba, majd A nadrág című vígjá­ték társulata. Február 28-án Jacobi Vik­tor: Sybill című nagyoperett­jének színrehozása jelent ese­ményt a Déryné Színház me­gyei programjában. Ezt a Fe­kete gyémántok és a Szere­lem nem válóok újabb soro­zatai követik. Április 1-én új­ból az igényes nagyoperett­muzsika barátainak kedvez a színház a Denevér bemutató­jával, s április 12-én komoly érdeklődésre számíthat Örsy Ferenc új drámájának színre­hozása. Április utolsó hetétől június 11-ig A siker titka és a Csárdáskirálynő további előadásai lesznek, június 12-én kerül sor az évad utolsó be­mutatójára. Címe: A sült­galamb. A szezon utolsó nap­jai a Sybill együttesének ven­dégjátékaival fejeződnek be. Előadás magnószalagról Érsekvadkerten újszerű mó­don oldja meg a község or­vosa a község lakóinak egész­ségügyi felvilágosítását. Az orvos magnóra veszi fel az előadást és a hallotta­kat közben gyakorlati tudni­valókkal kiegészíti. Magnóra felvett népdalokat is énekel­tet, nem egy alkolommal az énekes maga is falubeli. A műsorral színesített előadást igen sokan tekintik meg. A kutya és a közmondás „A jótett mindig elnyeri jutalmát”.Ennek az angol köz­mondásnak igazságáról győ­ződhetett meg nemrég egy angol erdész, aki életét koc­káztatva mentett meg a víz­be fúlástól egy nőt és kutyá­ját. Bátor tettéért az erdész kétszeres jutalomban része­sült: 1 fontot kapott a vízbe fúlók megmentésén munkálko­dó brit társaságtól és 10 fon­tot az állatvédő ligától. Folyik a KST-betélek visszafizetése A Kölcsönös Segítő Taka­rékpénztárak megkezdték az 1962. év során összegyűjtött betétek visszafizetését. A leg­több üzemben már a zár- számadási közgyűlést is meg­tartották, újjáválasztották a vezetőségeket. Az Országos Takarékpénz­tár megyeszékhelyi fiókja 43 Salgótarjánban műkö­dő KST-nak közel hat­millió forintot fizetett ki az elmúlt napokban. A Salgótarjáni Üveggyárban például 450 KST-tag 700 000 forint megtakarítását kapta kézhez, mely összeg csaknem 150 000 forinttal magasabb, mint az elmúlt évben. Jelentős volt az év folya­mán a KST-k hiteltevékeny­sége is, mert mintegy 7,5 mil­lió forint kölcsönnel támogat­ták tagjaikat, kisebb vagy nagyobb bevásárlásaik meg­valósításához. A megye területén műkö­dő 125 Kölcsönös Segítő Ta­karékpénztár évi megtakarításainak összege 20 millió 200 ezer forint volt, ugyanakkor a kölcsönfolyósí­tás összege meghaladta a 13 millió 500 ezer forintot. A KST-k taglétszáma az év fo­lyamán 12 500-ról 15 200-ra emelkedett. Fenti számadatok azt bi­zonyítják, hogy az üzemi dol­gozók körében igen kedvelt a takarékosságnak ez a formá­ja. Egyre több dolgozó lép be munkahelyén a KST-tagok sarába, hogy az ott megtaka­rított pénzével terveit megva­lósítsa, illetve tagságával hoz­zájáruljon a Takarékos üzem szint eléréséhez. DCedaes. ünnepiéi} az iskolások részéle Az Állami Biztosító Nógrád megyei Igazgatósága 1962. de­cember 12-én délután 5 órai kezdettel mindazon tanulók részére, akik a balesetbiztosí­tási díjat befizették, nagysza­bású ajándéktárgy sorsolást rendez a központi iroda helyi­ségeiben. Az ajándéktárgy sorsoláson kisorsolásra kerül 200 darab értékes ajándéktárgy. A nye­reménytárgy sorsolását szel­lemi vetélkedő, táncverseny, ügyességi verseny előzi meg, mely alkalommal a győztesek szintén értékes ajándéktárgy jutalomban részesülnek. CJTINAPLO Pillanatképek az TSDK-ból in. A Magyar Földrajzi Társaság szervezésében 31 tagú, földrajz­tanárokból álló pedagóguscsoport járt a Német Demokratikus Köztársaságban. Két hét alatt 3500 km-es útvonalat jártak be vo­naton, hajón, autóbuszon. Az útnak három nógrádi résztvevője is volt. Egyikük útinaplójából, feljegyzéseiből közlünk részleteket. Potsdam. Berlin délnyugati elővárosa. Ügy is mondhat­nék, Berlin zöldövezete. Potsdam csupa park, erdő, meg tó‘. A város múltja — Sanssouci. Királyi nyaraló, ahol „gond nélkül” (ez a név magyar fordítása) mulatha­tott II. Frigyes porosz király és minden utóda. A kastély maga rokokó stílusú, előtte teraszosan kiképzett park, nyírott fákkal s a teraszfa­lakba épített melegházakkal. Szőlőt termeltek benne. Az épület belülről csodála­tos: minden márvány, tükör, vagy üveg. A padló fényesre kefélt parkett. Mi keféljük menet közben, mert 'minden­ki hatalmas nemezpapucsot kap a cipőjére, anélkül nem léphet be. A termeket velen­cei csillárok, antik márvány- szobrok és gyönyörű festmé­nyek, freskók díszítik. Leg­érdekesebb a könyvtárszoba. Ha becsukod magad mögött az ajtót, kényelmetlenül ér­zed magad, mintha börtön­ben lennél. Nem látod a ki­járást. A könyvszekrények ugyanis a falba vannak épít­ve s az ajtó is könyvszek­rénynek van álcázva. Való­ban meglepő ötlet. De siet­nünk kell, mert a bejáratnál hosszú sorokban várják a bebocsáttatást. Nagy az ide­genforgalom ... És Potsdam s vele együtt egész Németország jövője? Egy másik kastélyban, a Cecilienhofban van! Fafaragásos oszlopokon nyugvó, favázas, emeletes kastély áll az Új Kert nevű park közepén. Szép belső ud­varán nyíló rózsák. Megille- tődve lépjük át a történelmi jelentőségű épület küszöbét. Ugyanis Szokolovszki marsall javaslatára itt tartották a győztes szövetséges hatalmak vezető államférfiai 1945. jú­lius 17. és augusztus 2. között azt a konferenciát, melynek eredménye a „potsdami egyezmény” lett. A kastély földszinti nagytermében volt a konferencia. Ma is úgy van ott minden, mint akkor. Kö­zépen egy hatalmas kerek asztal, 3 vöröspárnás karos­szék a három államfőnek, s mellettük 4—4 szék a tanács­adóknak. Az asztal közepén és a falakon is a három szö­vetséges hatalom zászlaja. Középen a szovjet zászló, mert mint ahogy az angolok mondták, a szovjet állam vi­selte a háború legnagyobb terhét. A karzaton az újság­írók helye. (Kennedy is itt volt, mint különtudósító.) A falakon eredeti fényképfelvé­telek, térképek, az egyez­mény szövege. Elgondolkozva olvasom: „A szövetségesek­nek nem szándéka Németor­szág megsemmisítése, vagy rabszolgasorba döntése. Le­hetőséget akarnak adni a német népnek, hogy felké­szülhessen életének demok­ratikus és békés alapokon való újjáépítésére...” — Igen, a Szovjetunió megtar­totta a potsdami egyezmény pontjait. Bizonyítékát az NDK-ban járva mindenütt láttuk. S hogy azóta mi van Nyugat-Németországban, azt hiszem, nem kell bővebben magyarázni... Hoyeswerda. Az egyik né­met Dunaújváros (a másik Eisenstadthütte), a cottbusi ipari körzet déli részén. Gyárváros és mégsem az, mert az üzemek jó messze, több mint 10 km-re vannak a várostól. Schwarze Pumpe „Fekete Szivattyú” a neve annak a barnaszénkombinát­nak, amit Hoyerswerdába menet meglátogattunk. Évek­kel ezelőtt csak fenyőerdő volt itt, meg egy vendégfo­gadó, a Schwarze Pumpe. No, és a föld alatt rengeteg szén. Erre a nyersanyagbázisra kezdték építeni az ötvenes évek közepén ezt a 4-szer 2,8 km területen fekvő ha­talmas üzemet. Az üzem mo­dern ebédlőjében álljuk kö­rül a gyár makettjét, s hall­gatjuk a főmérnök magyará­zatát. A Scnwarcze Pump- ra a 3-as szám a jellemző. Három gyáregység kapcsoló­dik egymásba mint a fogas­ul rV kerék. Egy hőerőmű 124 m magas kéményekkel föld alat­ti bunkerekből nyeli a sze­net, mellette a brikettgyár és a kokszolómű. (Barnaszénből egyedül itt állítanak elő kok­szot!) Mellékesen még gázt is termelnek. A hármas szám még úgy is érvényes, hogy mindegyikből 3 van, illetve lesz. Az első hármas egység 1959. május 1-én kezdte meg működését, a harmadik 1970- re lesz kész. Az egész kom­binát 16 000 munkást fog fog­lalkoztatni, most csak 8000-en dolgoznak. Nos, ezeknek a munkások­nak építenek korszerű várost Hoyerswerdában, német pon­tossággal, rendszerességgel. Alapelvük a lakóhely és mun­kahely teljes különválasztása, az építés teljes gépesítése s így a hagyományos költségek 60 százalékos csökkentése. Megnézzük az épülő házakat is. Hatalmas, különleges ket­tős daruk emelik be a szoba- falnyi paneleket, amiket szin­tén különleges autók hoznak az épületelemgyárakból. Egy- egy háromemeletes bérház »összerakási« ideje mindössze 5-6 hét. A belső munkák már hosszabb időt vesznek igény­be. Ottlétünkkor 25 blokkház várta a belső munkákat. Bemegyünk egy kész lakás­ba is. A háziasszony szíve­sen fogad. Szép, 3 szobás la­kás, mosható műanyag pad­lóval, derűs színű falakkal, földig érő ablakokkal, az egyik szobából erkély is nyí­lik. A konyha és fürdőszoba egymás mellett, mindkettő »villamosítva* van, villany- bojler szolgáltatja a meleg vizet a konyhának illetve für­dőszobának. Modern bútorok, nagy rádió s az egyik sarok­ban egy Munkácsy televízió. Felcsillan a szemem s öröm­mel közlöm vendéglátónkkal, hogy nekünk is ilyen van. S Xícsit izgatottan kérdezem meg, hogy van megelégedve vele. — őszinte hangon vá­laszol: Öh, piima, két éve vet­tük, még nem volt baj vele! (Itt éreztem legerősebben, hogy mennyire felelősek va­gyunk egymás munkájáért, s gondolatban megszorítottam az ismeretlen fehérvári TV munkások kezét)... Drezda. Egyetlen élmény. Fenn vagyunk a drezdai vá­rosháza 90 m magas tornyá­nak erkélyén. Vezetőnk Anna- liese fiatal tanárnő elcsukló hangon meséli a város tragé­diáját. 1945. február 13-án este Lortént az első angol­amerikai terrorbombázás, amely a gyönyörű barokkvá­rost felgyújtotta és romhal­mazzá változtatta, s ezt kö­vette éjfélkor a második. Négy napig égett a város. — Tíz évig hordták a romokat! És most?... Büszkén mutat körbe. Romok helyett minde­nütt újjáépült városrészek. Hatalmas, modern városne­gyedek, új egyetemi épületek, s a város szélén gyárak, ipar­telepek. A belváros barokkne­gyede is jórészt újjáépült, s a Zwinger képtárban mi is megcsodálhattuk Rafael, Rembrandt, Rubens és Tinto­retto képeit. Csak a Frauenkirche üszkös falaihoz nem nyúltak. Me­mento marad az utókor szá­mára. .. Sok szépet, érdekeset lát­tunk két hét alatt az NDK- ban. Utunk legnagyobb élmé­nye és eredménye mégis az, hogy az új Németországgal találkoztunk, amely a fasiz­mus 12 évig tartó éjszakája és egy szörnyű háború után magára találva bizakodó len­dülettel építi a szocializmust Czakó György

Next

/
Oldalképek
Tartalom