Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)
1962-12-01 / 96. szám
1962. december 1. vor, RADI NÉPÚJSÁG 3 A Salgótarjáni Állami Aruház kirakatai előtt napok óta nagy csoportok állnak, főleg gyermekek. A mozgó, játszadozó állatok időről időre meglepett kiáltást váltanak ki a csemetékből. De a kirakatüveg mögül is száz és száz játékszer, baba csábítja a szemeket — muszáj bemenni. Itt azonban váratlanul ismerős alak tűnik fel a bejáratnál: Télapó! A gyerekek pillanatok alatt körülfogják. De huh, ez micsoda, kicsoda! Télapó mindenkit megnyugtat, szelíd mackó ez, aki az idén elkíséri az útjára, ő is nagyon szereti a gyerekeket. A képen is látható, ezt a kislányt már egy csöppet sem zavarja, hogy Mackó bácsi a vállára tette a mancsát, miközben ő a Télapóval folytat fontos megbeszélést: ezt a könyvet szeretné ajándékba kapni. Télapó megígérte, hogy a kívánságot továbbítja a kislány szüleinek. Egészség- és munkavédelmi két a Salgótarjáni Üveggyárban Hollókői asszonyt látogatása a Tűzhelygyárban Csütörtökön 40 tagú asszonyküldöttség látogatott el a salgótarjáni tűzhelygyár! nőbizottság meghívására Hollókőről. Az asszonyok először a megyei Nőtanács képviselőinek kíséretében városnézésen vettek részt, majd megtekintették a Tűzhelygyárban dolgozó asszonytársaik munkáját. Elismeréssel szóltak a nehéz fizikai munkában is helytálló asszonyokról és élénken érdeklődtek a munkásnők második műszakjának idő és munkabeosztásáról. Érdeklődtek a háztartás gépesítése és az asszonyok művelődésben történő részvétele iránt is. A baráti légkörben lezajlott találkozó után a munkásnők és termelőszövetkezeti parasztasszonyok elhatározták, a jövőben is rendszeresen találkoznak. December 3-án egészségvédelmi és munkásvédelmi hét kezdődik a Salgótarjáni Üveggyárban. A gyár Vöröskereszt szervezete gazdag programot dolgoztt ki az egészségvédelmi hét napjaira. Ezt megelőzően a napkban elfogadták az 1963. évre szóló egészségvédelmi tervet is. Már eddig is Vöröskereszt vezetőségi ülések és taggyűlések zajlottak le, amelyeken határoztak a következő feladatokról. Ellenőrizték konyhát és szállások hetekre szóló az üzemi a munkásegészségügyi helyzetét is felülvizsgálták. Emellett nagyszabású gyár- és gyárudvar takarítást szerveztek meg. A legtisztább üzemrészeket oklevéllel jutalmazzák majd. Ellenőrizték a biztonsági beXflt$zá?hiw ezer forintos nye remény a LOTTÓI! Ismét Salgótarjánba látogatott Fortuna, a szerencse istenasszonya. Protovin Zoltán salgótarjáni lakos a Lottó megindulása óta minden héten játszott rendszeresen, csak nem rendszerrel, szisztematikusan. Ez évben azonban áttért a rendszerrel való játékra, mert hallotta és olvasta, hogy a variáció alkalmazásával könnyebben és előbb juthat nagydbb összegű nyereményhez. Tizenkét lottószám csoportos variációját játszotta meg 6 darab 8 rova- tos szelvényen — a Lottóvariációk c. füzet alapján. A 4 találaton kívül még 4 darab 3-as és 16 darab 2-es találatot is ért el, melyekkel 220 000 forint nyereményhez jutott. Legfontosabb feladatunk: a minőség javítása A Népújság ezerkesztőségének és a Trösztbizottságuak közös ankétja NagybáiODyban OrviUBvílés volt Balassacyarmatcn A rétsági, balassagyarmati és szécsényi járás orvosai csütörtökön Balassagyarmaton szokásos havi megbeszélésükön vettek részt. Az orvosokat érintő egyéb feladatok, tennivalók meghatározása és a problémák megvitatása mellett az orvosok meghallgatták a Nógrád megyei Mentőállomás igazgatójának tájékoztatóját. A minőség tekintetében évek hosszú sora óta nem állt olyan rosszul a Nógrádi Szénbányászati Tröszt, mint az idén. Az év tíz hónapj alatt több mint 7 millió forint esett ki a tröszt árbevételéből éppen azért, mert bányaüzemeink nagy többsége nem teljesíti kalóriater vét, romlott a hamuszázalék, A hétmillió forint pedig nagy összeg, s nemcsak bányászainkat érinti igen ér zékenyen, éppen a nyereség részesedés tekintetében, ha nem népgazdaságunk is sú Iyos károkat szenved. Ne csak a tonna legyen a fontos Hogy mi idézte elő ezt. a lemaradást, s hogy mi a ki vezető út. ezt kerestük azon az ankéton, amelyet a dél nógrádi bányaüzemek fizikai és műszaki dolgozói, gazda sági és mozgalmi vezetői részére a Trösztbizottsággal kő zösen rendezett szerkesztő ségűnk Nagybátonyban. Ezen az ankéton feltétlenül meg győződhettünk arról, hogy bányászainkat, műszaki vezetőinket, a mozgalmi szervek irányítóit egyértelműen és nagyon komolyan fog' lalkoztatja a minőségben bekövetkezett súlyos változás Az ankéton résztvevő 36 dolgozóból 21 kért szót, mondotta el véleményét a minőségi mozgalomról, általában a minőségi termelésről. Megpróbáljuk az elmondottakból a legfontosabbakat csokorba szedni. A vita alapján elöljáróban jelentjük ki, hogy a lemaradás egyik legnagyobb előidézője az, hogy a szénmedence egyetlen bányaüzemében sincs kidolgozva megfelelő technológiai utasítás i minőségi termelésre. A fejtési technológia sem fejlődött megfelelően, — éppen a bányák gyors ütemű gépesítésével. Míg nagy törekvés van arra, hogy minél több munkahelyen gépesítsék a jö- vesztést. a rakodást — ez magával hozza a kitermelt szén nagyobb palatartalmát is — addig úgyszólván semmi intézkedés nem történt a rendezések állapotát is. llllllliillilllillliiiiilllllllliltllilllllllllllllllllillltlIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIilllllllJlillllllilllllllliillllllilllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllillfillltililllliiiiiiiiiiiliililiiiiiiiiiiKillilllllllllllllllllllillllllllllllllJlllllllHliH, Zárszámadás elölt Még a járási pártértekezletek ideién került szóba a dolog. Ügy volt, hogy az ebéds az eddigi 50—100 sertés helyett az idén mintegy 400 ser tést értékesítsenek. Keresztúri István, a termelőszövetkezet kitüntetett sertésgondozója ma már nagyszerűen érti , . , dolgát. Tudja, hogy ennek a ezt a munkát mégis így szer- gyors hizlalásnak a lényege vezze a szövetkezet vezetösé- kihasználni a fiatal állatok Az idén sikerült létrehozni ge. S az eredmény? Azt mond- nagy fejlődési erélyét Azt a közösben a munkaszervezés ják az idős emberek, a köz- mondta: azt tartja nagyon Patvarcon a szervezettség hozott eredményt mint a oatvarciak egy-két év vei ezelőtt. nél egymás mellé kerültünk _______ „„„ ^ .. .... a balassagyarmati értekezle- olyan formáját, mely szerint ségben soha ilyen korán nem helyesnek, hogy "'"a'Szövet keton elnöklő Gajdos Jánossal, valamennyi termelőszövetke- végeztek az aratással, a csép- zet vezetői látták a tervsze a patvarci Lenin Termelőszö- zeti tag megismeri napi fel- léssel, mint az idén. " * vetkezet elnökével. Azt mond- adatát. A szövetkezetben háta akkor: rom brigád van. Egy a nörőség, a szervezettség mit Bizonyos szervezési dolgot fr’ ne^ veszí*í lembe a terveket végrehajtó- Nálunk az idén az tette vény termesztésben, a másik az kellett megoldani a sertesíe- embereket. eredményessé a gazdálkodást, állattenyésztésben dolgozik, a nyésztesben is, hogy a szóra hogy tervszerűién, szervezetten dolaoztunk ... Alkalmaztunk néhány eddig szokatlan, fék. Esténként a brigádvezeH......................iMIiSff. adnak a E lmontíharmadik brigádba pedig a sós 9—10 hónapos hizlalási — Mit kap a gondozásért? gépi és foéaterőt tömörítet- időt 5—6 hónapra rövidítsék, — szegeztük neki a kérdést. új módszert a termelésben. Fölöttébb érdekesnek láttok rövid értékelőt végzett munkákról. szott a dolog, hiszen ahogy ják: tapasztalataikat, javasla ................ ríj-ili-QT c sw omnlf o mo7nöa7. mondta: a termelőszövetkezet a rendkívül aszályos időjárás ellenére sem zaria rosszul az esztendőt. A gépvásárlás és egyéb beruházások .mellett a termelőszövetkezetben a munaikat. s az elnök a mezőgazdásszal együtt ezután dönt arról, mi is legyen a másnapi teendő. Ezt azután írásban ‘ rögzítik, s a brigádvezetők e megbeszélések alapján értesíkaegység értéke, a számítások tik; a csapatvezetőt, a csapatvezető pedig a termelőszövetkezeti tagokat a másnapi teendőkről. Így széles körben, a szövetkezeti tagokkal egyetértésben beszélték meg a szükséges tennivalókat az olyan szerint 30 forint körül mozog. De nem kevés az a juttatás sem. amit az anyagi ösztönzés bevezetésével kapnak a tagok. A beszélgetés azonban abbamaradt, mert elkezdődött tanácskozás. Ígérte, majd munkák előtt is, mint például megírja tapasztalatait, hiszen az aratás, a takarmánybeta- lassan már letelik az észtén- karítás, amelyek mindig nagy do. a harmadik is. amit Pat- gondot jelentettek a gazda- varcon. a Lenin Termelőszö- sagnak. vetkezetben tölt. mint kihelyezett elnök. A kék borítékba zárt hasznos tapasztalatok megérkeztek, s bizonyara jó — Az aratás előtt a termelő- szövetkezet vezetősége azon vitatkozott, hogy a hordást, géppel tudjuk , , , , , , , , megvalósítani — emlékezett goknak, ahol most küzdenek vissza az elnök. — A közgyűolyan gondokkal, bajokkal, lés azonban úgy határozott, tanáccsal szolgálnak az olyan me® a csépiést két szövetkezeti vezetőknek, ta- semmiképpen sem — Havonta 30- 35 munkaegységet, meg minden időben leadott hízó állat után 10 forint prémiumot... S eddig még valamennyi sertés elérte jóval idő előtt a 105-110 kilogrammos súlyt, s ez közel 600 000 forintot jelent a szövetkezetnek. A patvarciak azt tartják, ezt a módszert követik a következő évben is, hiszen a helyes munka- szervezés, a közösség és az egyén érdekének összehangolása, a további jó eredmények biztosítéka. Vincze Istvánná palaválogatás korszerűsítésére, annak megjavítására. A minőségi verseny is csak lát szólagos. Bányászaink ugyan fogadják, hogy a munkaversenyben 1-2 százalékkal csökkentik a kitermelt szén pala- tartalmát, de az értékelés mar csak formális, mi több, a jutalmak. a kitüntetések odaítélésénél ezt már nem veszik számba, csak a tonna az érdekes. Megfelelő bérezést Sajnálatos tény, de így igaz, hogy szénmedencénk bányaüzemeiben még mindég a mennyiségi szemlélet a domináló, az anyagi érdekeltség is erre ösztönönzi a bányászt és vezetőt egyaránt. Barabás István Szorospatakról, Bakos elvtárs Katalinból és még többen határozottan állították, hogy ők a kitermelt szén tonnája és nem minősége után kapják a fizetést. És ha már nagyobb gondot fordítanak a munkahelyi válogatásra, a borítékon érzik meg. Mindjárt jegyezzük meg azt is; hogy a szénfalnál dolgozók nagyon is érzik a felelősséget a 7 millió forintos hiányért, a kevesebb árbevételért. Maguk követelik — az élet is így veti fel — a minőségi bérezés bevezetését, más szóval egy olyan bérezés kialakítását, amely feltétlen ösztönző, arra serkenti a bányászt, hogy ne csak a csillét, a tonnát lássa, hanem a minőségre is törekedjék. Eddig talán elsiklottunk mellette, ez az ankét azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy jobban törődjünk az osztályozón dolgozókkal, az ott végbemenő tevékenységgel. Nemcsak Palotás! elvtárs, de az idős Pásztor néni, avagy -Fenyvesi elvtárs, a szolgáltató főmérnöke is arról szólt, hogy az osztályozókon még sokat lehet javítani a szén minőségén. Nálunk még primitív az osz- tályozói palaválogatás, de nagyobb figyelmességgel, az emberek öntudatával jobb eredményt lehetne elérni. Mert még így is csak gátolja a munkát, hogy nyáron nagy a por, télen 'a hideg, és sem a porelszívással, sem a fűtéssel nem törődnek. A válogatás is teljes embereket követel. Rengeteg a tennivaló műszaki vonatkozásban is. Akár a világítás megoldása, akár egy nagyobb törőmű beállítása. És mennyire fontos az osztályozol dolgozók munkája, csak egy példa. Az eddig elszállított több mint 1 millió tonna szénből 78 ezei tonna palát válogattak ki a nagybátonyi osztályozón — így is alig 70 százalékos a válogatás. Reális terveket— eleven agitációt Sulyok András elvtárs, a salgótarjáni járási pártbizottság munkatársa, de mások is emlegettek, hogy régen, a bányabérók idejében a nyílt szállítópályán döntötték fel a csillét, s ha egy sapkára való követ találtak a csillében, azt azonnal levonták a . bányásztól. Most persze nem erről van szó, de példának jó. A minőség ma elsődleges feladat a szénmedencében, hiszen ezzel több pénz jutna a bányász borítékjába, több hasznot hozna a népgazdaság asztalára. És mindjárt itt kell szólni a tervezés problémáiról is. Nem engedhető meg, hogy máról holnapra esetleg 100- 120 kalóriával módosítsák egy-egy üzem kalóriatervét, félhónapos késésekkel vegyék át egy-egy hónap előirányzatát — így nincs is dgitáeiós érv a bányaüzemek vezetői kezében, nem mutathatják ki egy-egy csapatnak: mi az előirányzata, milyen 'eladatok végrehajtásáért kell harcolni. És ha már ennél a gondolatnál tartunk, akkor feltétlen nyilvánosságot kell biztosítani annak a jogos követelésnek, hogy más területen, a minőség tekintetében is határozzanak meg célfeladatokat — megfelel* dotációval. A minőség javítása : létkérdés Csak. megnyugvással lehet nyugtázni a bányászok felelősségét. Bakos elvtars, a nagybatonyi üzem brigádvezetője mondotta: söpörjön mindenki a maga poirtája előtt, ne labdázzunk a felelősséggel. Ez pedig azt is jelenti, differenciáltan kell végezni a munkát a tröszttől kezdve a bányaüzemeken keresztül egészen a munkahelyekig, amelyben mindenki megtalálja a maga felelősségét, a maga tennivalóját. A műszakiak úgy, hogy megfelelő fejtési technológiát dolgoznak ki, a mozgalmi szervek úgy, hogy a verseny, a felvilágosító munka középpontjába állítják a minőség gondját, az újítómozgalom pedig azzal, hogy új gépek szerkesztésével, esetleg a már korábban megkezdett hasznos kísérletek továbbfolytatásával segítik a szén és pala különválasztását, egyszóval a minőség javítását. A feladat nagy, szénmedencénk valamennyi dolgozója előtt — beosztásra való tekintet nélkül. Hétmillió forint nyomja a vállunkat. És ha az ankét nagyon sok hasznos javaslatát az ott lévő műszaki és gazdasági vezetők a gyakorlatban is alkalmazzák, már előre is léptünk, — ez pedig kötelesség is. A további javaslatokat pedig várjuk bányászoktól, műszaki vezetőktől egyaránt. A termelés minőségének javítása ma valamennyiünk legfontosabb feladata, sőt a nógrádi szénbányák létkérdése. Somagyvári László Értékelik a mintaüzem mozgalmat a bányaüzemekben Mizserfán, Mátranovákon, Kazáron és Kányáson a napokban már értékelték, másutt most szervezik a Vöröskereszt áltál indított mintaüzem mozgalom elért eredményeinek vizsgálatát. A címért folyó versenybe bekapcsolódott valamennyi bányaüzemi vöröskeresztes szervezet. Az említett bányaüzemek különösen a kéthetenként rendszeresített felvilágosító előadásokkal, filmvetítésekkel és balesetelhárítási oktatással értek el szép eredményeket. Már elérték, hogy az eddigi bányai segélyhelyeken kiképzett dolgozók állnak a rászorulók rendelkezésére.
