Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)

1962-12-08 / 98. szám

1962. december 8. NÓGRÁDI NEPÜJSAG 3 Hasznos kezdeményezés a szénbányászatban Pályásat a bányák rekonstrukciójára A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemeinek gazdaságos- sági vizsgálatánál megállapít­ható, hogy a jelenleg kis kapacitású Üzemek bővítése, rekonst- rukcióia időszerű feladat az egész szénbányászat jö­vőjének biztosítása céljá­ból. Ez ésszerűbb és gazdaságosabb megoldás, mint új üzemek nyitása. A feladat végrehaj­tása azt is megköveteli, hogy a rekonstrukciók megvalósítá­si lehetőségei közül is a leg­jobbat kell kiválasztani. En­nek a gondolatnak a jegyében széles alapokra kell helyezni az elképzelések, lehetőségek felmérését és tervezését. Ezért a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igen helyesen az el­múlt napokban pályázatot hirdetett a bá­nyaüzemek rekonstrukciós A magyar pártküldóttség baráti találkozója PRÁGA (MTI): A CSKP kongresszusán résztvevő magyar pártküldött­ség — Fehér Laios minisz­terhelyettes, az MSZMP KB politikai bizottságának tagja, Szurdi István, a KB ipari- és közlekedési osztályának veze­tője és Marjai József, ha­zánk prágai nagykövete — csütörtökön délután a nrégai Magyar Kultúra helyiségében' baráti beszélgetésre jött ösz­sze a Prágában élő magyar állampolgárokkal. A baráti találkozón Fehér Lajos be­számolt az MSZMP VIII. kongresszusának eredményei­ről, aktuális nemzetközi kér­désekről. A népgazdaság hely­zetéről, majd kérdésekre vá­laszolt. A baráti találkozó be­fejezéseként a küldöttség tagjai hosszas eszmecserét folytattak a jelenlévőkkel. 100 ezer darab sütemény az ünnepek előtt A Nógrád megyei Vendéglátóivari Vállalat ebben az évben is egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű italáruk mellett mind több cukrászati készítménnyel lássa el megyénk lakossá­gát. A cukrászati készítmények iránt máris nagy az ér­deklődés. Mivel — főkévpen az utóbbi időben — igen je­lentős minőségi változást tapasztaltak a vevők a cukrá­szati árukban Az igények kielégítésére felkészült a vendéglátóipar. Salgótarjánban a meglevő feldolgozó üzem mellett külön­böző süteményeket készít a Salgó Étterem, a fagylalt üzemben pedig áttértek a teasütemények gyártására. Kis- terenyén és Balassagyarmaton is megfelelő alapanyag áll rendelkezésre, hogy az ellátásban ne legyen fennakadás. A Vendéglátóipari Vállalat véleménye szerint karácsony előtt három nappal több mint 100 ezer darab süteményt tud a vásárlók rendelkezésére bocsátani, 36—40 fajta vá­lasztékban. Józsa Magda tejszínhabot ké­szít a különböző sütemények­hez > Hl gjpir iP fiUH % . Klecsár Miklósné a tortala­pokat süti nagy szakértelem­mel (Foto: Tamaska) munkáinak tervezésére, végrehajtására, amelyben a szénmedence va­lamennyi fizikai és műszaki dolgozója részt vehet. A szénbányászati tröszt elő­írása szerint a pályaműben rövid vázlatos leírást kell ad­ni a jelenleg működő üzem viszonyairól. A javaslatban ki keli térni a javasolt feltárás, elővájás, fejtés, gépesítés, szállítás, légvezetés, vízemelés, energiaellátás megoldásának rövid műszaki leírására, és a minőségjavítás lehetőségeire. A tröszt előírja, hogy a pá­lyaműben mellékelni kell a vázlatos térképet, illetve mű­szaki rajzot, valamint a ja­vaslat által elérhető gazdasá­gi eredmény-kalkulációt. Nem szükséges a teljes, részletes adatok közlése, csupán olyan szinten kell azokat említeni, hogy abból a programtanul­mány elkészíthető legyen, il­letve a kivitelezési tervezés megindulhasson. Tekintettel arra, hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemeinek rekonstrukciós munkálatai igen sürgősek, ezért a pályázatok elbírálásá­ra a tröszt főmérnökének ve­zetésével öt fős bizottságot hoztak létre és a bírálat ered­ményét már 1963. február 28-án nyilvánosságra is hoz­zák. A pályázati műnél figye­lembe veszik elsősorban azt, hogy minimális ráfordítással minél wíngyobb szénvagyon maximális gazdasági ered­ménnyel leművelhető le­gyen. Figyelembe veszik a minőség javulásának várható eredmé­nyét, a teljesítményemelke­dést és az önköltségmegta­karítást. A most kezdődött pályázat­ra a tröszt értékes jutalma­kat tűzött ki. Elsp díjként 5 ezer forintot szabott meg. A második helyezettet 3 ezer fo­rint. a harmadik helyezettet 2 ezer forint díjazásban része­sítik. Ezer-ezer forint jutal­mat kap a negyedik és ötö­dik helyezést elért pályamű is. Magyarnándori látogatás tanulsággal „Legfontosabb feladat a gyenge termelőszövetkeze­tek gazdálkodásának meg­javítása*' ... „Ki kell bon. takoztatni megyénkben is az erősebb segítse a gyen­gét mozgalmat.” (A ME­GYEI PARTRERTEKEZLET HATÁROZAT ABOL.) L. Túlzás hogy az kiállítás szerzett nélkül állíthatjuk, idei mezőgazdasági országos hírnevet a Magyarnándori Állami Gazdaságnak, amely szilvájával és téli körtéjével vett részt a mezőgazdaság nagy seregszemléjén. A me­gyében viszont azt is tud­ják, hogy az állami gazdaság dolgozói a tapasztalt szakve­zetők irányításával a terme­lés többi ágazatában sem fu­karkodnak a jó eredmények­kel. Erénye az állami gazdaság­nak az is, hogy a felső veze­tés állandósult: a főagronó- mus, a főkönyvelő, a köz­ponti agronómus és az egyik üzemegységvezető több, mint hat éve Magyarnándoron dolgozik, irányít és több éve igazgató a gazdaságban Sán­dor József elvtárs is, aki bá­tor kezdeményező készségé­vel, következetes, fáradhatat­lan munkásságával szerzett magának hírnevet. Azonkí­vül 65 dolgozó, köztük igen sok szakmunkás töltött el tíz évnél több időt egyhelyben. Erős, jó állami gazdaság ez, az idén is minden bizonnyal teljesíteni fogja tervét, pe­dig az almának nem kedve­zett az év ... 2. Az állami gazdaság vezetői azzal is tisztában vannak, hogy az „erősebb segítse a gyengét” mozgalom keretén belül fokozott feladat hárul rájuk a gazdaságilag gyenge termelőszövetkezetek megsegí­tésében. Éppen ezért a hely­beli II. Rákóczi Ferenc Ter­melőszövetkezetet, amely a kezdő évben számtalan ne­hézséggel küzdött, pártfogá­sukba vették s nagyrészt tá­mogató munkájuknak kö­szönhető, hogy a szövetkezet már a patronálás első évé­ben a jobbak között zárt. Mondják, hogy az állami gazdaság, ami ritka jelenség, még gazdasági épületeket is átadott a szövetkezetnek s olyan jó a kapcsolat, hogy a szövetkezet előbb kap gépet a gazdaságtól, mint a gazda­sághoz tartozó üzemegysé­gek. S minthogy Magyarnándo­ron már egyenesbe állították a szövetkezet szekere rúdját, elhatározták, hogy a továb­biakban a terényi Béke Tsz-t támogatják. Emlegetik, hogy a nyáron kaszálógépet, az ősz folyamán lánctalpas szántótraktort küldtek a te- rényieknek s vállalták a szö­vetkezeti gépek javítását. De segítettek a szécsényi Rá­kóczi és a kétbodonyi Egyet­értés Tsz nehészségein is, az egyiknek 120 000 málna, a 10 000 feketeribizli adtak telepítésre. másiknak dugványt 3- I Ezek után felületesen azt lehetne mondani, hogy a Ma­gyarnándori Állami Gazda­ság tökéletesen betölti azt a szerepet, amelyet az „erő­sebb segítse a gyengét” moz­galom keretében elvárnak tőle. De ez csakugyan felü­letes megállapítás lenne. A gazdaság főagronómusa, Gló- zik Pál elvtárs maga szol­gáltatja a cáfolatot. Szerinte ugyanis szervezettebb, állan­dóbb szakmai segítséggel a terényi Béke Tsz-t még jobb eredmények eléréséhez se­gíthették volna hozzá. A Magyarnándori Állami Gazdaság jószándékú, dicsé­retes igyekezete ugyanis csak csökkentett eredménnyel jár­hatott, amikor a segítség- adást legtöbb esetben az anyagi jellegű támogatásra korlátozták. Az „erősebb se­gítse a gyengét” mozgalom­nak ez csak egy kisebb és nem is a legfontosabb része. Sokkal lényegesebb dolog, hogy a nagyrészt új, vagy rohamosan felfejlődött szö­vetkezetek tapasztalatlanabb vezetőit avassák be a nagy­üzemi gazdálkodás titkaiba. Tanítsák meg őket vezetni, a munkákat korszerűen és szakszerűen végezni és vé­geztetni. Segítsenek a terve­zésben és a kapcscolat ne csak az idénymunkák idején záródjon szorosabbra, ha­nem váljon állandó jellegű­vé. A közismert Fejér me­gyei példa igazolja, hogy a specialisták szakmai segítsé­ge nyújtja a legtöbbet a szö­vetkezetek gazdasági felemel­kedéséhez. (Fejérben az idei szárazság ellenére is 32 gyenge tsz-t segítettek az ál­lami gazdaságok a jók és a közepesek sorába!) I 4.| Természetesen ahhoz, hogy a mozgalom kiemelkedjék az általánosságok ködös légkö­réből s ne csak felszínes megnyilvánulásaiban hasson, feltétlenül fontos, hogy az állami gazdaságok területi igazgatósága és a járási irá­nyító szervek (elsősorban a járási tanács!) összefogják, szervezzék ezt a mozgalmat. S a legtöbb esetben önkéntes vállalkozásokat, mint amilyen a magyarnándoriaké is, ne hagyják figyelmen kívül és a segítségre kész erőket egy helyre, ahol arra legnagyobb a szükség, irányítsák. , öt állami gazdaság van a megyében s ha mindegyik csak egy szövetekezetet segít a gyorsabb, zökkenőmente- sebb felemelkedéshez, már megtette feladatát. L. Gy. Bezárják a nógrádi szénmedence legöregebb bányaüzemét BEFEJEZÉSHEZ KÖZELEG A BANYA „KIRABLÁSA” Utassaámlálás a MAV-nál Kozacsik Pál és Juhász Jó­zsef habrolókat készít Marcos Tünde ügyes keze nyomán gyönyörű díszítésű torta kerül a családok aszta­lára, az üzletek kirakataiba A vasút évről évre komoly erőfeszítéseket tesz az utazás körülményeinek megjavítása, a személyszállító vonatok uta­zási sebességének növelése, a kocsipark bővítése, a tényle­ges igényeknek megfelelő tisz­ta, rendes, világított, jól fű­tött szerelvények közlekedte­tése, az utasok tartózkodásá­ra rendelt helyiségek tisztán­tartása érdekében. Ennek biz­tosítására 1962. december 1— 1963. január 15. között a Bu­dapesti Vasútigazgatóság te­rületéről naponta vonaton be­járó dolgozók, tanulók áram­lásának felmérését, az utazá­sok mennyiségi és viszonylati mutatóit és egyéb fontosabb adatokat tartalmazó adatgyűj­tést rendeznek, amelynek eredménye alapján a követke­ző években tudományosan megalapozott — az utasáram- lati térképek adataira épült — menetrendet szerkeszthet­nek és a mennyiségi igények­nek megfelelő szerelvényeket állíthatnak össze. Az adatgyűjtés csak úgy le­het eredményes, ha a napon­ta bejáró dolgozók, tanulók az adatgyűjtés fontosságát fel­ismerve a díjmentesen renj- delkezésükre bocsátott „Adat- szolgáltató lapot” helyesen ki­töltik és azt a személyoénztá- rosnak. vagy a kijelölt vas­utas dolgozónak visszaadják. A Salgótarjánba járó ipari és hivatali dolgozók, de a ta­nulók is számtalan panaszt tettek már azért, hogy sok­szor nem megfelelő a vasúti szerelvények összeállítása, ke­vés a kocsik száma, rossz a világítás, a fűtés stb. Éppen ezek kiküszöbölése céljából minden1 utasnak saját érdeke, hogy segítse a vasutat ebben a munkában, s az Adatszol­gáltató lap helyes kitöltésével a közlekedés megjavítását se­gítse elő. 1882-ben — most nyolcvan éve — kezdték meg a zagy­vái szénbányák egyik üze­mének, Ferenc lejtősaknának a feltárását. Négy évvel ké­sőbb már több ezer tonna szenet adott ez a bánya, amelynek közel kétmillió ton­na szénvagyon kitermelése most már befejeződött. No­vemberben az utolsó csille szén is elhagyta a bányát s nyomban megszületett a ha­tározat is. amely szerint be­zárják a szénmedencének ezt a legöregebbnek tartott bá­nyaüzemét. Csütörtökön már a lejtősakna fővágatának le­szerelése, vagy ahogy a bá­nyászok nevezik „visszarab- lása” kezdődött meg. A lej­tősakna még másutt felhasz­nálható berendezéseit: a víz elvezetésére és a sűrített le­vegő ellátására beépített csö­veket, a kábeleket és ácsolat- fákat ’’rabolják ki” a bánya­üzem bezárását előkészítő bányászok. A munkával ja­nuár közepére készülnek el, s ekkor hivatalosan is törlik majd a bányaüzemek sorá­ból a 80 esztendeje feltárt Ferenc-aknát. A lejtősakna volt bányászait a szomszédos aknaüzemekben helyezték el. Felhívás a munkásvédeíem megjavítására és a közlekedési balesetek elhárítása érdekében A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa, valamint a Nógrád megyei Balesetelhárí­tási Tanács a napokban fel­hívást bocsátott ki megyénk dolgozóihoz, műszaki és gaz­dasági vezetőihez, az üzemi és közlekedési balesetek csök­kentése, megelőzése érdeké­ben. Hazánkban az elmúlt évek során — hangoztatja a felhívás — nagy eredmé­nyek születtek a baleset­elhárítás, a munkásvéde­lem tökéletesítése érdeké­ben. A gyárakban a biztonsági be­rendezések és óvó rendszabá­lyok betartása, szigorú szá­monkérése, lehetővé teszi az üzemi balesetek kiküszöbölé­sét. Közlekedésrendészeti ha­tóságaink fokozott ébersége és a lakosság egyre inkább kibontakozó józan elővigyáza­tossága dicséretes eredmény­nyel járt eddig is. Mégis elő­fordulnak még napjainkban súlyos balesetek — üzemek­ben és a közlekedési útvona­lakon — amelyeknek a kö­vetkezménye gyász, vagy egész életre szóló testi csonkulás. Jellemző példája a fegyelme­zetlenségből, a közlekedési rendszabályok be nem tartá­sából eredő súlyos tragédiá­nak- a közelmúltban Pásztón megtörtént baleset. Szabály­talan előzés, következtében egy motorkerékpár belerohant egy Wartburg személygépkocsiba. A motorkerékpár két utasa a helyszínen meghalt, a gépko­csi utasai közül ketten súlyo­san megsérültek. Sok balese­tet okoz az ittasság. Nem­régiben Zagyvapálfalván ro­hant bele egy tehergépkocsiba az ittasan vezető motorkerék­páros, s a helyszínen meghalt. Az óvó rendszabályok felhá­borító semmibe vétele okozta János Mária, a Nógrádkövesdi Állami Gazdaság dolgozójának tragikus balesetét. A fiatal lányt, aki december 14-én töl­ti be 16. életévét. olyan munkahelyen dol­goztatták, ahol csak 18 éven felülieket lehet fog­lalkoztatni, a gépen sem védőberendezés, a lányon előírásos munkaru­ha nem volt, munkavédelmi oktatásban nem részesült1 a leányt fel sem világosították, hogy munkahelye egyáltalán veszélyes-e vagy sem. Követ­kezménye: János Mária egyik karját könyéken! alul ampu­tálni kellett, s mindkét lába eltörött, testén több helyen súlyos zúzódásokat szenvedett. A két szerv felhívása tehát — az elért eredmények, a ja­vulás ellenére nagyon is idő­szerű. Társadalmi összefogás­ra apellálva, sürgetik a bal­esetek megelőzését, különös­képpen hangsúlyozva a mun­kásvédelmi őrségek nagy sze­repét, az üzemek, vállalatok vezetőinek felelősségét, vala­mint a szülők és pedagógu­sok fokozottabb gondoskodá­sát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom