Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)

1962-12-08 / 98. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. december 8. Az egészségügy egységes irányítása fontos feladatunk Nyilatkozik a megyei tanács vb. egészségügyi osztályvezetője A Nógrádi Népújság hasábjain hetek óta tart a vita: hogyan tovább az egészségügyi munka minőségének javítá­sáért. Ezt a továbbfejlődést c élozta hónapokkal megelőzően az is, hogy a megyei tanács egészségügyi osztálya élére fiatal orvos került dr. Nyúl Lajos személyében. E pár hó­nap alatt is lemérhető az a lényeges változás, ami tör­tént az egészségügyi munka irányításában. Felkerestük az egészségügyi osztály új vezetőjét, hogy nyilatkozzon: a to­vábbiakban hogyan kívánja javítani az irányító munkát. — MIT TART ELSŐ LEG­FONTOSABB MEGVALÓSÍ­TANDÓ FELADATÁNAK? — Mindenekelőtt az osz­tályt kívánom megerősíteni. Ezt Mocsári Zoltánná megyei védőnő beállításával kezdtük el. Személyében jó irá­nyító kádert kaptunk, kitűnt kiváló munkájával, jelentősen hozzájárult máris az anya- és csecsemővédelem feladatai­nak megoldásához. Az osztály és általában az irányító mun ka megerősítését szolgálja az is, hogy két új megyei főor­vost fogunk alkalmazni a kö­zeljövőben. Az üzemek önnál- ló főorvosa, dr. Bánhegyi Ist­ván az üzemegészségügyi munka javításában tölthet majd be jelentős szerepet, míg a gyermekvédelmi főor­vos beállításáról tárgyalások folynak. Az osztály irányító munkájában előtérbe kerü’t az egészségügy egységének megteremtése. Igyekszünk máris összehangolni az anya, csecsemő- és gyermekvédel­mi, a gyógyító, megelőző, a körzeti orvosi, a közegészség- ügyi, járványügyi, valamint a szociálpolitikai munka irá­nyítását. Csak ez együtt te­remtheti meg a kiegyensúlyo­zott egészségügyi munkát. — MIT TESZNEK AZ egészségügyi ellátás SZÍNVONALÁNAK EMELÉ­SÉÉRT? — Az egészségügyi ellátás színvonalában és tegyük hozzá az irányításban is nagy szere­pük van a járásoknak abban, hogy a járások vezetésében elérjük: csak a járás irányí­tásával foglalkozzon a főorvos és ne a közvetlen gyógyító munka töltse ki napja legna­gyobb részét. Az egészségügyi ellátás színvonalát, a munka minőségét növeli a szakmai­politikai továbbképzés is. A következő esztendőtől növel­jük a továbbképzési napok számát és az előadások szín­vonalában is előbbre szeret­nénk jutni. Ezt érvényesíteni kívánjuk orvosokra, közép­káderekre egyaránt. — MIT TESZNEK AZ OR­VOSI MUNKA FELTÉTELEI­NEK JAVÍTÁSÁÉRT? — A megelőző és gyógyító munka javítása érdekében e vonatkozásban is javulást szeretnénk elérni. Az eddigi nél lényegesen többet köl­tünk műszerellátásra, a ren­delők karbantartására, fel­szerelésére, általában az or­vosok munkakörülményeinek javítására. Változtatni kívá­nunk a körzeti orvosok élet- körülményein, az új körzeti orvosok számára 150—200 ezer forint értékű lakásokat vásá­rolunk. Még nem kielégítő az orvosok területi munká­jánál a kiszállások biztosí­tása. De az a véleményünk, ennek megvalósítása sokban múlik az orvos és a tsz vi­szonyán. Az orvosok teher­mentesítését, a betegek jobb ellátását biztosítja majd a falusi inspekciós szolgálat továbbfejlesztése is. A kör­zeti ellátás javítása érdeké­ben néhány újabb hely be­töltése is folyamatban van. — HOGYAN FEJLESZTIK TOVÁBB AZ EGÉSZSÉG­ÜGYI INTÉZMÉNYEKBEN TÖRTÉNŐ GYÓGYÍTÓ MUN­KÁT? — Jelentősen megnövekedett és nő a közeljövőben is a kórházi ágyak száma. Nógrád- gárdonyban 60, Pásztón és Ba­lassagyarmaton az orvosok ki- költöztetésével ugyancsak több új kórtermet tudunk létesíte­ni. Így nőtt tizenöttel az ágy­létszám Nógrádgárdonyban már eddig is. A tbc eredmé­nyes gyógyítását jelenti, hogy megkezdték itt egy új vizs­gáló laboratórium építését. Szinte országos hírűvé vált a balassagyarmati stabil ernyő- képszűrő állomás, amely men­tesíti a kórházat, mert az üze­mi munkások, hivatalok dol­gozóinak tüdőszűrését itt tud­ják lebonyolítani. Terveink vannak a pásztói és salgótar­jáni rendelőintézetek fejlesz­tésére és később a balassa­gyarmatira is. Az osztályvezető és a főor­vosok arról is tanácskoztak, hogy az új kórház felépítésé­vel a régi egészségügyi objek­tumokat továbbra is egészség- ügyi célra használják fel. Ezenkívül nálunk is folyik a 20 éves távlati fejlesztési terv elkészítése, amely jelentős vál­tozást jelent az eddig elha­nyagolt részek számára is, Feladataink megvalósításában! többet várunk a tömegszerve­zetek és társadalmi szervek segítségétől, de javítani kí­vánjuk a különböző társadal­mi szervek — tbc társadalmi bizottság, egészségügyi állan­dó bizottság stb. — tevékeny­ségét is — fejezte be nyi­latkozatát az egészségügyi osz­tály vezetője. A nevelési terv vitáját Salgótarjánban rendezik meg A Pedagógus Szakszervezet Megyei Bizottsága és a me­gyei tanács művelődési osztálya közös rendezésében december 11-én az SZMT székházában rendezik meg a nevelési terv megyei vitáját. A vitára pártvezetők, okta­tási szakemberek, iskolaorvo­sok készülnek fel, hogy el­mondják: véleményük szerint megvalósítható-e yagy sem a jövő évtől kötelezően beve­zetendő nevelési tervjavaslat. Mint ismeretes, eddig az or­szág néhány kísérleti iskolá­jában történt csak a nevelési terv szerint az általános is­kolások oktatása. A felvetődött kérdésekre a tanácskozáson az Országos Pedagógiai Intézet képviselő­je, Dobos László adja «meg az országos tapasztalatok alapján a választ. Diagnózis: bárányhimlő CKéitnÁziái kóM/jü A világ legnagyobb és leg­súlyosabb könyvét, amely 210 kilogrammos és 160 oldalas, Genfbe szállították, ahol rö­videsen kiállításra kerül. A hatalmast mű pergamentla­pokra írt részleteket tartal­maz János jelenéseiből, to­vábbá írásokat és illusztráció­kat Rostand, Cocteau, Giono, Foujita, Buffet és Dali tollá­ból. Óvónők tapasztalatcseréje Nógrádmarcalon A napokban Nógrádmarca­lon találkoztak a balassa­gyarmati járás óvónői és az általános iskolai igazgatók. A megbeszélésen a résztvevők tanácskoztak az óvodai ne­velés tartalmi munkájáról és az óvodák anyagi helyzeté­ről. Az óvónők meghallgatták a járási óvodai szakfelügyelő beszámolóját az intézmények­ben szerzett tapasztalatairól, tárgyaltak az óvodai belső és a gyermekek külső foglalkoz­tatottságáról, az óvodák szé­pítéséért tett erőfeszítésekről, valamint a nevelési eredmé­nyekről. Megbeszélték azt is, mennyiben készíti elő a gyermekeket az iskolai élet­re az óvoda. Ezután járási pénzügyi szakemberek ismertették a gazdasági vonatkozású tenni­valókat, valamint az óvodák anyagi helyzetét is elemez­ték. A helyi tanács VB. ve­zetője a nógrádmarcali kor­szerű óvoda létrehozásában kifejtett társadalmi munka eredményeiről beszélt. Szó volt az iskolák, óvodák kap­csolatának javulásáról is. Az ősz végi, téli hetekben gyakran találkoznak a kis­gyermekes anyák a gyerekek körében szinte csoportosan terjedő fertőző betegségekkel. Palotáson dr. Bognár Géza körzeti orvos Szabó Józsikánál is ilyen fertőző betegséget állapít meg, a kisfiú bárány himlőt kapott. A gyógyulás mindössze pár nap — nyugtatja az izgatott anyukát az or­vos — csak a következőket k ell betartani: a gyermek me­leg helyen legyen és hogy testét ki ne vakarhassa, sűrűn hintsék be a kiütéseket, viszketést enyhítő babahintőpor­ral PAPP LÁSZLÓ: Üzem, éjszaka A szereidében hallgatnak a tárgyak, Alusznak már a félkész dömperek, őrzik dalát egy fiatal brigádnak, A fémillatú csönd, mint köd lebeg. Mily különös az arca most a gyárnak... Az egész telep mélyen szendereg, Mint erős, komoly férfi, hogyha fáradt, Csörömpölések, lármák sincsenek. Csak hajnalban, ha ébrednek a fények, Kezdődik a hajrás, zajos élet. UTMAPLÓ Pillanatképek az ISDK-ból II. A Magyar Földrajzi Társaság szervezésében 31 tagú, földrajz­tanárokból álló pedagóguscsoport járt a Német Demokratikus Köztársaságban. Két hét alatt 3500 km-es útvonalat jártak be vo­naton, hajón, autóbuszon. Az útnak három nógrádi résztvevője Is vált. Egyikük útinaplójából, feljegyzéseiből közlünk részlete­ket L-:.;- .. -ür •­....... >• : W eimar. A Thüringiai Er­dő északi lábánál, nem mesz- sze Jénától 1000 éves város, a thüringiai fejedelmek szék­városa, de a költészet és a zene fejedelmeié is. Kicsit izgatottan széliünk ki a busz­ból és meghatottan lépünk az ócska kövezetre. Ezeket koptatta évtizedeken át a két legnagyobb német költő, Goethe és Schiller, és a mi Liszt Ferencünk is. Veze­tőink udvariasak. Először a Liszt-házba megyünk. A Ma­rienstrasse sarkán gyönyörű környezetben a nagy weima- ri parkban áll az emeletes ház: ma múzeum. Liszt és Wei­mar neve összefonódik, hi­szen élete egy részét itt élte le, és 1847 és 61 között pedig Weimar zenei életének a ve­zetője is volt. Megilletődve nézzük a múzeumnak beren­dezett szobákban a Liszt re- liquiákat. Barokk íróasztal, kottatartók, a fal mellett könyvállvány, rajta a fran­cia enciklopédia kötetei és két zongora. Sőt, az egyik szobában egy harmadik is, egy kis pianíílóféle, de a billentyűi is egyszerű fából vannak. Kalauzunk adja meg a rejtélyes szerkezet nyitját. Ez a „néma zongo­ra”. Ezen végezte Liszt na­ponta ujjgyakorlatait. Any- nyira fontosnak tartotta, hogy ezt a zongorát minden turnéjára magával vitte. — Külön üvegszekrényekben van kiállítva a levelezése. Böngészgetjük a címeket: Smetana, Mendelssohn, Schu­mann, Berlioz. Kora legis­mertebb zeneszerzőivel bará­ti kapcsolatban állt. S egy érdekes oklevél: „Éljen Liszt Ferenc, elhíresült hangmű­vész és zongorászl” Sopron város díszpolgári oklevele 1850-ből. Őszinte örömmel állapítjuk meg, hogy német barátaink híven őrzik nagy zeneszerzőnk emlékét. Búcsú­zóul egyik kolleginánk meg­szólaltatja Liszt zongoráját. Lágyan szállnak az egyszerű népdal hangjai, s mi megha­tódva, némán ballagunk le a lépcsőkön... Elsétálunk a weimari Nem­zeti Színház előtt. Valamikor Goethe volt a vezetője. A há­borúban elpusztult, de újjá­épült s 1948. augusztus 28-án Goethe Faustjával nyitották meg. A két költőfejedelem szobra is ott áll újra a szín­ház előtt. Újjáépítették a háborúban elpusztult Goethe-házat is, ahol fél évszázadig lakott és alkotott a nagy költő. Ma ez is múzeum. Megnézzük. Kel­lemes meglepetés fogad. Be­vezetnek egy vetítőterembe, ahol magyar nyelven (mag­nószalagról) vetítettképes előadásban mutatják meg a múzeum értékeit. Utána ki-ki megnézheti a számára legér­dó: Bükkerdő. De ami a név mögött van! — Megdöbbenve hallgatjuk vezetőnket, aki maga is átélte a szörnyűsége­ket. Hitler már 1934-ben fel­állította ezt a koncentrációs tábort, a hegy északi oldalán. SS pribékjeinek szép lakta­nyákat épített (ma Jugend- herbergék, turistaszállások), áldozatainak barakokat és krematóriumot. Tíz év alatt 250 000 embert hurcoltak ide, német kommunistákat (Ernst Thälmannt is itt ölték meg!), lengyel, szovjet hadifoglyo­kat és zsidókat Európa min­den részéből. A villanydrót­tal körülvett tábor vaskapu­ján gőgös felirat pöffeszke- dik: Jedem das Seine. (Min­dekesebbet. Modern, nagyvo­nalú idegenvezetés. Tetszett... Buchenwald. Weimartól, a német szellem fellegvárától néhány kilométerre, az Ettersberg oldalán hatalmas torony emelkedik, égnek meredő felkiáltójel. Embe­rek, vigyázzatok! A náci bar­bárság itt ölt meg hatvan­ezer embert! Buchenwald! Olyan szelíd szó, a jelenté­se is egyszerű, semmitmon­.r'' i'.í.l.r, ' d enkinek a magáét.) — Veze­tőnknek el-elesuklik a hang­ja, amikor a kiállott szen­vedésekről beszél, az Appel- platzon való órák hosszat tartó vigyázzállásról, az ál­landó létbizonytalanságról, idegizgalmakról, a nehéz tes­ti munkáról (a buchenwaldi kényszermunkások fegyver­gyárban dolgoztak), az ellen­állási kísérletekről, majd a várva várt felszabadulásról. Megborzongva hagyjuk el a tábort. Délután hat óra van. A kapu melletti hőmérő 11 fokot mutat, júliusban. Mi lehetett itt télen? ... Rostock. Hajnalban érke­zünk. Az állomáson vöröske­resztes nővérek, ahol kell, segítenek, útbaigazítanak. Az állomás előtt hatalmas szö­kőkút s mindenütt zászlóer­dő. Ma kezdődnek a Keleti­tengeri Hetek, immáron ötö­dik alkalommal. A Keleti­tenger menti országok jönnek össze baráti találkozóra; sportversenyek, kulturális rendezvények, kiállítások bi­zonyítják, hogy az „Ostsee” a béke tengere. Rostock különleges helyet foglal el az NDK életében. „Ablak a világba” — ahogy az itteniek mondják. A kö­zépkorban virágzó Hanza-vá- ros volt, a kapitalizmus ide­jén azonban iparilag elma­radt. S csak a szocialista rendszer indította fejlődés­nek. A háború alatt a belvá­ros majdnem teljesen elpusz­tult. Ebből azonban semmit se látni, mert azóta újjá­épült, mégpedig a régi Han- za-városokra jellemző „vö- röstégla-gót” stílusban. Ros­tock a legszebben újjáépített német város. Izgatottan készülünk a ten­gerrel való találkozásra. A város tíz kilométerre van a tengertől, a Warnow folyó ki­szélesedő torkolatában. Kis vízibuszra ülünk. Elvonul előttünk a régi kikötő, a ha­jógyárak, a száz éve alapí­tott Neptun hajógyár, s a német ipar büszkesége, a Warnow-művek. Ez; az NDK legnagyobb és legmodernebb hajógyára, 10 000 tonnás ha­jókat építenek. Itt működik Európa legnagyobb kábelda­ruja is. Elhaladunk a „Hal­kombinát” mellett is. (Más­nap belülről is megnéztük. Itt gépesítették először a sós- hering hordóba rakását. 250 százalékos termelésnöveke­dés!) A folyótorkolat kiszélese­dik, az új kikötőben vagyunk. A fiatal német szocialista állam 1957-ben kezdte építe­ni s 60-ban már 1100 hajót fogadott 25 országból s 3 millió tonna árut raktak ki. Kis hajónk elúszik óriás test­vérei mellett. A Clan Mur­ray angol hajó néger rako­dómunkásai barátságosan in­tegetnek, kálisót rakodnak India számára. A lengyel Baltyk kubai cukrot rak ki, a szovjet Szeveromorszk apa- titot hoz a Szovjetunióból. — Valóban az egész világ ta­lálkozik itt. (Senki ne vádol­jon meg nagyotmondással. A hatalmas bálákról, ládák­ról, való igaz, nem tudtuk megállapítani tartalmukat, de a helyi lap, az Ostseezeitung állandóan közli a kikötő for­galmát. Onnan írtam ki az adatokat.) Vízibuszunk a „Szolidaritás” közben tovább halad. Feltűnik Warnemünde, a világhírű fürdőhely s a vi­lágítótorony. Hirtelen kitá­gul a horizont, nyílt tenge­ren vagyunk.' Hajónk erősen himbálódzni kezd. A hullá­mok taraján megcsillan a napfény, s a hosszú ezüst ke­resztcsíkok elvesznek a messze távolban. Összehúzott szemmel figyelem a nagy vi­zet. S egyszerre valami nyug­talanító hiányérzetem támad. Balatonhoz szokott szemem a ködös túlsó partot keresi. — Hiába, a tengerhez is szok­ni kell... Czakó György (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom