Nógrádi Népújság. 1962. november (18. évfolyam. 88-95. szám)
1962-11-03 / 88. szám
# 1962. november 3. é NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Gépek a rónai bányaüzemben EGY ESZTENDŐ MUNKÁJÁNAK TAPASZTALATAIBÓL A nógrádi szénmedence bányaüzemeinek további gépesítése céljából a tröszt ebben az évben is súlyos milliókat költ új gépek beszerzésére, a gépek felújítására és a gépi berendezések szerelésére. A gépi beruházás 1962-ben meghaladja a 38 millió forintot. Szükséges ez azért is, mert mind jobban növelni kell a termelékenységet — ez nagy részben gépek segítségével történhetik meg. Egyébként a tröszt már eddig is országosan figyelemre méltó eredményeket ért el a gépek jobb kihasználása terén. Csupán 1962-ben — az év kilenc hónapjában — a géppel jöveszsítjük, ami az összefogás irányába hait. Ez azonban a szövetség nem holmi liberális felfogását jelenti. Valljuk, hogy a szocialista nemzeti egység harcban alakul ki. Harcolunk azért, hogy a munkásosztálynak ne csak politikai céljait, hanem világnézetét, a marxizmus-leninizmusl is magukévá tegyék a szocializmus építésében vele együtt működő különböző társadalmi osztályok és rétegek. Amilyen méretekben nő eszmei nevelő munkánk hatékonysága — a párt helyes politikájával összhangban —, olyan mértékben erősödik népünk szocialista nemzeti egysége és válik ezáltal egyre nagyobb hajtóerejévé további fejlődésünknek. Általános előrehaladásunk szükséglete és követelménye tehát eszmei-politikai munkánk fokozása, a marxizmus propagandájának további szélesítése és színvonalának emelése. Az igények megnövekedése mindenekelőtt azt követeli meg, hogy a propagandamunka még közelebb kerüljön az élethez, szocialista építőmunkánkhoz. A pártoktatásban résztvevő tömegek azt várják, hogy a marxizmus tanulmányozásával választ kapjanak az őket érdeklő kérdéseikre, fejlődésünk törvényszerűségeire, a megoldásra váró gazdasági, politikai feladatokra, a nemzetközi események bonyolult összefü ggéseire. A most induló oktatási ” év tananyaga kiválóan alkalmas arra, hogy propagandánk élet- és emberközelségbe kerüljön. Az idő nagy részét a VIII. kongresszus tatéit szénmennyiség meghaladja a 43 ezer tonnát. A gépi felrakás túl van a 700 ezer tonnán. A géppel továbbított, elszállított szénmennyiség közel 1,5 millió tonna az év kilenc hónapja alatt. Az erre az évre biztosított gépészeti beruházás azt is lehetővé tette, hogy a szénmedence valamennyi bányájába eljussanak a gépek. Utoljára a rónai bányaüzem szilváskői üzemébe szerelték fel a gépeket — az elsőket a bánya életében. Ez nagyon kedvezően érezteti hatását elsősorban a termelékenység növekedésében. nulmányozása tölti ki, azoknak a határozatoknak, és beszédeknek a tanulmányozása, amelyek vilägosan mutatják meg, hogyan alkalmazza pártunk a marxista-leninista elméletet hazánk viszonyaira, hogyan érvényesíti ezeket az elveket a szocializmus építéséért folytatott harcban. De már a kongresszus anyaga előtt feldolgozásra kerülő témák (a kommunista erkölcs, a szocialista országok gazdasági együttműködése, az ipari termelés napi kérdései, a mezőgazdasági munka termelékenysége is a VIII. kongresz- szus szellemének irányelveit tükrözik. Az 1962/63-as oktatási év fő feladata ezért az, hogy az irányelvek és a kongresszus dokumentumainak tanulmányozásán keresztül terjesszük és értessük meg, minél szélesebb körben a tudományos szocializmus eszméit. A propaganda offenzívvá, hatékonyabbá tétele megköveteli a módszérek állandó javítását, tökéletesítését is. Kétségtelen, hogy a párt politikája, a pártmunka jelenlegi stílusa, a pártban uralkodó őszinte, nyílt légkör, a propagandára eddig is jótékony, megtermékenyítő hatással volt. Az élettel való kapcsolat a módszerekben is jelentkezett. Az utóbbi években csökkent a szürkeség, a sablonosság, az iskolás módszer, az öncélú ismeretközlésre való törekvés, — de még nem szűnt meg. Tovább kell fokozni a vi- " taszellemet. A nézetek szembeállítása, az élénk véleményharc nagy segítség a Huszonegy fiatal ácstanuló versenye A tervezettnél gyorsabban épül az iparmedence legnagyobb kenyérgyára Salgótarjánban. A terv szerint ugyanis az idén kétmillió forint értékű munkát kellett volna végezniük az építőmunkásoknak, a kongresszus tiszteletére indult munkaversenyben azonban további egymilliós értékkel szárnyalják túl feladataikat. A kenyérgyár építésének érdekessége, hogy a vasbeton épületszerkezetek miatti jelentős ácsmunkát az idős brigádé vezető Bódi Ferenc huszonegy fiatal ácstanulóval végzi el. Mindössze négy idősebb ácsmester dolgozik a kenyérgyár építésénél. Az új kenyérgyár építésének gyorsabb ütemét is a kongresszsusd munkaversenynek ezek a legfiatalabb- jai „diktálják”. A fiatal ácstanulók a négy idősebb mester felügyelete mellett egymást szárnyalják túl a zsaluzásban. így még az idén elkészül a kemenceépület és az egymás melletti egyenként hetven köbméteres négy lisztsiló. Tető alá kerül a kenyérgyár irodaépülete is. A város déli peremén épülő kenyérgyárban több mint százhúz mázsa kenyeret sütnek majd naponta. Amikor a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága elhatározta, hogy az újítómozgalom segítését és az ügyintézés ellenőrzését új, jobban megszervezett alapokra helyezi, több tényező vezette. A helyi ipar, jellegénél fogva nem tudja olyan mértékben koncentrálni a termelő marxista-meggyőződés erősítésében. A pántra jellemző nyíltság, őszinteség, az egészséges vitaszellem hassa át még jobban a foglalkozásokat, hogy azok ne pusztán az oktatás különböző formái, hanem a politikai eszmecserék fórumai legyenek. Ha az oktatás egyéb feltételei biztosítottak, a propagandista személyén, felkészültségén, odaadásán múlik, mennyire sikerül olyan- vonzó formában ismertetni a szocializmus eszméit, hogy azok közel kerüljenek a hallgatókhoz,^ s mindenki számára érthetővé váljanak. Ma, amikor az emberek olvasnak, művelődnek, növekszik általános műveltségi igényük, egyre többet várnak a propagandistáktól. Ez a körülmény — növekvő feladat elé állítja a propagandisták felkészítését végző és irányító pártszerveket. Az eddigieknél jobban meg kell oldani a propagandamunka jó tapasztalatainak cseréjét, terjesztését is. A marxista eszmék uralomra juttatása, általánossá tétele az élet minden területén hosszú időt igényel. Pánbszer- vezeteimk egyik legnagyszerűbb feladatuknak tesznek eleget, amikor a tagság marxista tudását mélyítik, és segítséget nyújtanak ahhoz, hogy azok a pártonkívüü tömegek — amelyek kívánják ezt — rendszeresen tanulmányozhassák a marxizmus-le- ninizmust. Bandur Károly a megyei pártbizottság munkatársa LASSAN EGT ESZTENDEJE, hogy a Salgótarjáni Acélárugyárban új osztály kezdte meg működését: a gyártóeszköz és szerszámgazdálkodási osztály, vagy ahogyan csak röviden emlegetik, a Gyegó. Az osztály nemcsak az Acélárugyárban új. Üj az egész megyei iparban, tehát egy kicsit kísérlet is. Milyen meggondolások Sürgették létrehozását? Egy olyan árukat, gyártmányokat előállító vállalatnál, mint a Salgótarjáni Acélárugyár, nagy jelentősége van a különböző szerszámoknak, készülékeknek, gyártó eszközöknek. Nemcsak a termelés zavartalan menetében tükröződik, de a termékek előállítási költségeiben is megmutatkozik- jó-e, szervezett-e a velük való gazdálkodás. Különösen áll ez olyan gyárrészlegekre, amelyek közismerten „szerszámigényesek”, a többi között, a kovácsoló gyárrészleg. Az önálló osztály létrehozása előtt az Acélárugyárban sem volt intézményesen megszervezett a gyártóeszközök előállítása, felújítása, ezt a különböző gyárrészlegekhez tartozó szerszámműhelyek végezték; egymástól jobbára függetlenül. A gyártóeszközök gazdasági kihatását: a szerszámokra fordított költségeket, műszaki tartóssági mutatóikat sem elemezhették alaposan, hasonlóképpen nem volt kellően tisztázott, hogy az egyes gyártmányokhoz milyen arányban és számban szükséges a szerszám- készletet biztosítani. Egy sor műszaki intéznivaló maradt eszközöket, gépeket, berendezéseket, mint a nagyipar, természetesen a beruházásokból sem részesülhet olyan mértékben, mint „idősebb” testvére. Éppen ezért az újítómozgalomnak még nagyobb a jelentősége, mint a műszaki fejlesztés egyik módjának. Csak ösztönözte a megyei bizottságot az újítómozgalom fellendítésére az a tény, hogy a beruházási és felújítási keret felhasználása napjainkban is nagyon vontatottan halad a helyi iparban. Az újítómozgalom ellenőrzésével és segítésével ez év nyaráig a megyei bizottság újítási felelőse foglalkozott, s természetesen egymagában nem foghatta át a megye minden részében szétszórt helyi- ipari vállalatokat. Ez, és a már említett meggondolások alapján a megyei bizottság júniusban munkabizottságot alakított, amelynek öt tagja közül négy társadalmi munkás. Az újítási társadalmi munkabizottság azóta folytatott tevékenysége ékes bizonyítéka annak, hogy helyes volt a kezdeményezés. Már a júniusban meghirdetett újítási verseny is szép eredményeket hozott. A könnyűiparban például, az 1962 első felében benyújtott újításoknak a fele jut az újítási hónapra. A Szé- csényi Vegyesipari Vállalatnál júniusban 13 újítást nyújtottak be, amelyből 12-őt el is fogadtak. A hatás azért észrevehető, mert a munkabizottság létrehozása után, az egész megye helyi iparára kiterjedő vizsgálatba kezdett, hogy a fogyatékosságok, hibák feltárásával is elhárítsa az akadályokat a mozgalom útjából. A megyei bizottságon hangsúlyozták — s a bizottság ebben a szellemben is működött —, hogy a vizsgálat célja nem a merev ellenőrzése a vállalatnál meglevő újítási ügyintézésnek, hanem elsősorban a segítés, tapasztalatcsere. Hogy tevékenységük hasznos, jellemző rá a Balassagyarmati Ingatlankezelő Vállalatnál tett látogatásuk. Kiszervezetlen: a termeléshez szükséges gyártóeszközök programozása, az ehhez szükséges rajzellátottság, technológiai előírások, a szerszámok legmegfelelőbb anyagának kiválasztása. S ennek hiányában, természetesen a gazdaságos mutatószámok kialakításáról, a gyártóeszközök előállításában, illetve fel- használásában, továbbá — mint már említettük — az előállítási költségek befolyásolásának lehetőségeiről a gyár vezetői nem kaphattak tiszta és átfogó képet. Lényegében ezért vált szükségessé a Gyegó felállítása, amelyet egyelőre a szervezés és irányítás szempontjából centralizáltak — a szerszámok, gyártóeszközök előállítása körülbelül 16 helyen történik. De a távlati tervekben ennek öszevonása és a központi gyártás megszervezése is az új osztály feladatai közé tartozik. Az osztályt tavaly novemberben hozták létre. Munkatársaivá tapasztalt mérnököket, technikusokat műszaki rajzolókat neveztek ki, többségük több, mint 20 éves gyakorlattal rendelkezik. Az osztály vezetője, Váraljai László — aki maga is több mint 30 esztendős főtechnológusi, géptervezői gyakorlattal rendelkezik, dolgozott német, osztrák, csehszlovák gyárakban — büszkén mondja: a vállalat legjobb szerszámkészítői dolgoznak itt és csupa olyan ember, akiket a gyártmányok legjobb ismerőinek tartanak. derült, hogy ennél a vállalatnál semminemű újítási ügyintézés nem volt idáig. Ennek következményeként 1961-ben összesen 3, 1962-ben 1 újítást nyújtottak be. A vállalat vezetőit és az SZB illetékeseit tanácsokkal látták el, s még az idén újra elmennek Balassagyarmatra, hogy felmérjék a változást. Egyébként ez a visszatérés a már vizsgált vállalathoz, a munkabizottság módszerének fontos eleme. A Bútorgyárba például a júliusban tartott vizsgálat után szeptemberben visszatértek. A kontroli-vizsgálatok alkalmával általában az volt a.tapasztalat, hogy a vállalatok igyekeztek kijavítani a hiányosságokat. Előfordult azonban az is, hogy a vezetők ellenállásába ütköztek. Az ilyen esetekben a megyei tanács illetékes szakigazgatási osztályának beavatkozását kérték. A munkabizottság, a második félévi ellenőrző vizsgálatok közben már a jövő évi tennivalóin munkálkodik. Folyik a vállalati újítási feladattervek előkészítése, amelyeket már a megyei tanács ipari osztálya is felülvizsgál. A munkabizottság jövő évi tevékenységénél jól fel tudják használni az idei tapasztalatokat. Általános benyomás volt például, hogy a műszaki dolgozók többségükben tehernek tartják foglalkozni az újítókkal. Ebben közrejátszik az is, hogy nem alkalmazzák a közreműködők díjazását. A szakszervezeti bizottságok elhanyagolják a mozgalom népszerűsítését. Ugyancsak nem fordítanak kellő gondot az újítók anyagi érdekeltségére. A szocialista brigádokban rejlő tartalékok kiaknázásával is többet fognak törődni jövőre. El szeretnék érni, hogy az újítási ügyintézésben sehol sem legyen hiba. A megyei bizottság újítási munkabizottsága máris igazolta a várakozásokat, s egyben lépést jelent a szakszervezeti munka, vezetés magasabb színvonalra emelésében, a szakszervezeti tevékenység még fokozottabb társadalmasításában. AZ ÜJ OSZTÁLLYAL járó szervezeti intézkedéseket úgy hajtották végre, hogy az zökkenőket ne okozzon a termelőmunkában. Ez az esztendő tehát nem mondható teljesnek még az átállást illetően sem. Mégis, az osztály vezetői és munkatársai voltak annyira merészek, hogy a kongresz- szus tiszteletére tett önköltségcsökkentési felajánlásokban már felírták a maguk nevét, mégpedig hóromne- gyedmillió forint erejéig. S ha ebből a szempontból vizsgáljuk az osztály tevékenységét, máris a javára írhatunk egyet és mást. A második negyedévtől, például egyenletesen javul a huzalmű önköltsége. Ebben nem csekély szerepe van annak, hogy az osztály gondolkodik a húzókő szerszámok, valamint a továbbfeldolgozó üzemek szerszámainak ellátásáról. Persze, ezt nem azért említettük, mintha az új osztály igazi eredményei máris jelentkeznének. Akár hangoztatni ilyesmit, akár türelmetlenül követelni hasonlót, elhamarkodott dolog volna. Az igazság az, hogy az első esztendő a szervezésé volt, a nagy, szemmel látható gazdasági eredmények még az osztály tarsolyában vannak. Terveznek, szerveznek, előkészítik ezeket az eredményeket. Ide tartozik például, hogy a hideghengermű körolló gépeinek késejt importálás helyett belföldön állíttatják elő, az idetartozó szerszámalkatrészeket, különleges gumigyűrűket hasonlóképpen. Ezzel lényegesen olcsóbbá teszik a szalagacél hasítását. Ez a vállalkozás annál is inkább kifizetődő, mert a kölni cég ajánlata a nyugatnémet gazdasági életben ae utóbbi időkben megfigyelhető erős labilitást tükrözi: olyan várható áremelkedésre céloz, amely mintegy 8 százalékkal megdrágítja a kések árát. Ezzel szemben, a már eddig tapasztaltak alapján, a belföldön előállított kések ára nem éri el annak 40 százalékát sem, minőségileg pedig alig marad el mögötte. Most először történt a vállalat életében, hogy a hideghengerműhöz egyszerre futottak be angol, belga és nyugatnémet hengerek. A műszaki vezetők árgus szemekkel figyelik alkalmasságukat, tartósságukat, s máris keresik a megoldást, hogy ezeket a hengereket is — legalább részben belföldi gyártmányú hengerekkel helyettesítsék. Ennek a feladatnak a megoldása is nagyrészt a Gye- gó-ra hárul. Láttunk egy tervezetet, amely szerint az ötéves terv időszakában kilátás van a most importált hengerek mennyiségét annak 20 százalékára leszorítani, a hazai gyártmányú hengerek és a szocialista államokból behozott hengerek javára. S hogy mennyire érdemes ez- zel a feladattal foglalkozni, csak egy számadatot: a hengerek közt van olyan fajta is, amelynek kilogrammja eléri a 800 forintot — természetesen devizáról átszámítva magyar pénzre. Egészséges folyamait tapasztalható a gyártóeszköz és szerszámgazdálkodási osztály majdl egyesztendős fennállása óta. Az intézményessé tett utalványrendszer (anyagkivitelezési kísérőcédulák, bárcák), a szerszámok felhasználásával kapcsolatos adatok felmérése, összegyűjtése, hogy egy-egy gyártmányt pontosan megterhelhessenek a szerszámköltséggel, egyáltalán műszaki előkészítő, és a gazdasági számszaki munka tudományos analitikus rangra emelése biztató eredményekkel kecsegtet. A gyár üzemfejlesztési tervéi nek megvalósítása során most vizsgálják a KGMTI tanulmányát egy központi szerszámüzem létrehozását Illetően van tennivaló az Acélárugyár Jegfiatalabtx de sok reményre jogosító osztályán. Cs. G. Megszűnt a többszöri átlapátolás a szilváskői bánya egyes munkahelyein. Fekete István és Mag Pál az új rázócsúszdára lapátolják a szenet. Hulitka Tibornak sem kell a csillébe lapátolni a szenet, elvégzi helyette a gép
