Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)
1962-10-31 / 87. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. október 31. Tanfolyamokat, véradásokat, egészségügyi egységeket szervez télen a Vöröskereszt A Vöröskereszt megyei vezetősége a napokban megtartott ülésén megvitatta az egészségügyi szervezet téli hónapokra vonatkozó felvilágosító munkáját. Határoztak arról, hogy minden községben végeznek felvilágosító munkát, fokozottabb figyelmet fordítva azokra a településekre ahol eddig még nem tartottak tanfolyamot és egészségügyi előadásokat. Arra törekszenek, hogy a járási székhelyeken és a városokban, példamutató munkát fejtsenek ki. Salgótarjánban is minden városrészben szerveznek előadásokat. Az oktatás Színvonalának emelése érdekében szakképzett, nagy tapasztalattal rendelkező előadókat hívnak meg a tanfolyamok levezetésére. Tervbe vették azt is, hogy a dolgozók világnézeti fejlődését az egészségügyi felvilágosító munkában is elősegítik. A kiképzést az üzemekben és bányaüzemekben, az ott meglévő sajátos problémák megoldásának elősegítése érdekében szervezik meg, de | Jelenleg hat egészségügyi cso- az eddiginél nagyobb gondot port és 314 egészségügyi állo- fordítanak és tervszerűbbé más tevékenykedik megyénk- teszik a mezőgazdasági dől- ben, a közeljövőben újabb tíz gozók körében végzett felvi- j csoport és 200 állomás meglágosító munkát is. Rövid időn belül mindenütt több tsz-tagot képezünk ki elsősegélynyújtásra és balesetvédelemre, valamint a közegészségügyi ismeretek elsajátítására Ugyancsak fontos az üzletben dolgozók állandó továbbképzése. Fokozottabb fel- világosító munkát végeznek a cigánytelepeken is. A tervek szerint ebben az oktatási évben 40 ilyen tanfolyamot szerveznek ezeken a helyeken. A feladatok között fontos szerepe van az alkoholizmus elleni küzdelemnek is. Nagyobb hatékonysággal kell a térítésmentes véradók megszerzésével is foglalkozni, emellett a Vöröskeresztnek is szorgalmaznia kell más szervekkel egyetemben a véradók társadalmi megbecsülését. Bővítik a jövőben az egészségügyi egységek hálózatát. 44 éves a Lenin! Komszomol Október 29-én éppen 44 éve annak, hogy 1918-ban megszületett a világ első kommunista ifjúságának harcra- kész szervezete, a lenini Komszomol. A nagy szovjet író, Nyiko- laj Osztrovszkij, a Komszomol egyik legelső katonája azt jegyzi fel kortársairól, hogy viharban születtek. S valóban: a Szovjetunió Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetségének tagjai viharban születtek, abban növekedtek, érlelődtek és viharban adták tovább a forradalom zászlaját az új nemzedékeknek. A Komszmol életében a vihar nem mindig jelentett tényleges háborút. A születés időpontja csaknem egybeesik a Nagy Októberi Forradalommal s ezt a forradalmi vívmányok megszületésének vihara, a polgárháború követte. A szocialista építés „vihara” azonban éppúgy magával ragadta az ifjúságot, mint a harc a hatalomért, annak megtartásáért. S az építést a Nagy Honvédő Háború éveiben újból tényleges vihar váltotta fel, amelyben a szovjetfiatalok egy emberként sorakoztak fel a haza védelmében a párt zászlaja alatt, felajánlva életűket is az ügynek. De nem nevezhetjük-e viharnak a háború utáni időszakot is? Mi más, ha nem vihar az a nagyszerű tempó, amellyel újjáépítették a ledőlt városokat, gyárakat, felvirágoztatták az elpusztult mezőgazdaságot. Vihar volt a szűz- és parlagföldeken megindult munka is. A szovjet ifjúság ott volt és ott van ma is, ahol lelkes munkára, hősi helytállásra van szükség. A Komszomol története nagyszerű viharok sora a születés pillanatától, az ma is és az lesz a holnapban, mert Lenin neve ragyog a zászlaján. Méltán példaképe a Kommunista Ifjúsági Szövetség sorait alkotó magyar fiataloknak. szervezését tervezik. Szép eredmények születtek — és a jövőben ezt tovább kell fokozni — a tisztasági mozgalomban is. A megyében meglévő 65 ezer ház közül az első fél évben 2575, a második fél évben pedig 8500 ház tisztaságát vizsgálták. Szaktárgyi viták A megye középiskoláiban november 10-e és 20-a között a szakfelügyelők vezetésével szaktárgyi vitákat rendeznek. A vitákon a pedagógusok megbeszélik az egyes tantárgyak anyagát, megvizsgálják, javult-e a tanulók túlterheltsége és hogyan szolgálják az egyes tankönyvek a tanulók altalános műveltsége megszerzését. Az általános viták eddigi tapasztalatai szerint a pedagógusok sok hasznos javaslattal segítik elő az iskolai tankönyvek módosítását. Gyorsabbá válik a kárrendezés az Állami Biztosítónál Az Állami Biztosító Főigazgatósága október 1-től a megyei igazgatóságok hatáskörébe utalja az összes vagyonbiztosítási, — az utasbiztosítási, — a kötelező autószavatossági, — az önkéntes gépjárműbiztosítási, — valamint az állami autó, tűz és betöréses károk rendezésétFelkerestük Kecskés László elvtársat — az Állami Biztosító megyei igazgatóságának vezetőjét, hogy válaszoljon néhány ezzel kapcsolatos, köz- érdeklődésre számot tartó kérdésre. — Mit jelent a biztosítottak részére az, hogy a megyei igazgatóság rendezi a károkat? — A Főigazgatóság rendelkezése a biztosítás fejlődésének következtében vált időszerűvé. Ezt az intézkedést a biztosítások számának állandó növekedése indokolta. Az Állami Eiztosító ezzel a biztosítottak érdekét és kényelmét kívánja szolgálni. A kárrendezés így gyorsabbá és egyszerűbbé válik, s a károsultak jóval hamarább hozzájutnak az őket megillető kártérítési összegekhez, mint eddig. — Mit kell tudni az utasbiztosításról? — Kevesen gondolnák, hogy évente csaknem 100 utasbiz- tosításból folyó káresetet rendezünk a megyében- A kártérítés összege az elmúlt évben meghaladta a 150 ezer forintot. Utasbiztosítás belföldi és külföldi egyéni és társasutazásra köthető. — Milyen előnyei vannak az utasbiztosításnak? — A biztosítás alapján kártérítést nyújtunk azoknak a balesetkároknak az esetére, amelyek az utast az utazás alatt érhetik. Belföldi utasbiztosítás esetén a minimális biztosítási díj lefizetése uián a kárt szenvedő utas mulé- kony munkaképtelensége esetében napi 50 forint kártérítést kap. Állandó rokkantság, illetve elhalálozás esetén 50.000 forint kártérítést fizetünk. A kézipodgyász elvesztése, hianya, — sérülése vagv megsemmisülése esetén a tényleges kárt 5-000 forinton belül megtérítjük. Fontos tudni, hogy a balesetet, illetve a podgyászkárt a rendőrségen 3 napon belül jelenteni kell. MŰSZAKI SZAKEMBEREK ÉS KÖNYVTÁROSOK ANKÉTJA Szerdán egész napos tanácskozáson vettek részt Salgótarjánban az Építőipari vállalatok műszaki vezetői, igazgatói, és könyvtárosai. A tanácskozáson megjelent Németh Béla is, az EM Építésügyi Dokumentációs Irodájának igazgatója. Vitaindító beszámolója után a résztvevő műszakiak és könyvtárosok beszélgettek a műszaki ismeretterjesztés eszközeinek jobb kihasználásáról, a különböző önképzési és továbbképzési módszerek fejlesztésével kapcsolatos tennivalókról. Megállapították, még nem használják kellőképpen megyénk műszaki szakemberei az írásbeli dokumentációs kiadványokat, nem eléggé népszerűek az üzemi akadémiák és sok kívánnivalót hagy maga után a szemléltető eszközök alkalmazása is- Elhatározták, kisénletképpen egyelőre Salgótarján nagyobb munkásszállásain megkezdik szakmai jellegű filmek veu leset. Emellett Salgótarjánban és megyénk tobDi ipart településere is eljuttatjuk a különböző szakmák fejlődését bemutató vándorkiállítás anyagat. Megyénkben egyébként tizenöt építőipari vaiiatat működik, 8.500 dolgozóval. Az építőipari szakemberek — technikusok, mérnökök, középkáderek — továbbfejlődését mintegy 15 ezer kötet szakmai könyv segíti elő. Megállapították azt is, bár általában jó a műszaki tájékozódás és tájékozottság, egyes rendeletek gátolják a továbbképzést, olykor ellentmondás van egyes rendeletek és új módszerek alkalmazása között is. Ezek javítása mellett tervbe vették egyéb, a műszakiak továbbképzését elősegítő tennivalók elvégzését is az ankét résztvevőiFelvételi vizsgák a Mezőgazdasági Technikumban A termelőszövetkezetekben is egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a szakmai továbbképzés iránt. A szécsónyi Mezőgazdasági Technikum központi levelező első osztálya mellett három új kihelyezett osztály nyílik Kisterenyén, Pászíón és Rétságon. Az osztályok létszáma az ötven főt megközelíti. A jelentkezés, az élű* készítő oktatás és a felvételi vizsga már megkezdődött. Kisterenyén november 13-án, Pásztón november 14-én és Rétságon november 15-én les* a felvételi vizsga. Ezeréves népénekek — 20 éves népzenekor Nagy és szép múltja van a pásztói cigányzenekarnak... Szándékosan írtam így, mert amikor Kállai Bertala- nék 20 évvel ezelőtt bandába verődve elkezdték a muzsikálást Pásztón a „Ko- roná”-ban, akkor még így hívták őket: cigányzenekar. — Hej! szép idők volta!: azok! — emlékezik a most is még csak 40-es éveit elő prímás. — Amikor Kiss Ferinek, a híres színésznek húztam a fülébe a hallgatót... Azután hamar szűk lett Kállaiéknak Pásztó, arra vágytak, hogy a Rádióban szerepelhessenek. Hogyan lehetne ezt elérni? — gondolkozott a prímás, — azonkívül, hogy a kottaolvasást megtanulta, és hogy szorgalmas gyakorlással igyekeztek a legjobbat adni a magyarnóta szerelmeseinek: a nógrádi középkorúnknak. — A mai fiatalok már nem szeretik úgy a népzenét, mint valamikor a régi öregek. De félre bánat! — arról beszéljünk, hogyan is történt lénetét a prímás. — Megszerettük egymást. Mezővári elvtars, amioen lehet, segítségünkre van. Ha Pestre megyünk az útiköltséget az fmsz fedezi, ha gyerek születik, szülési segélyt kapunk. Házaz az első szereplés 16 év- j építésnél fuvarral, ha valaki vei ezelőtt a Rádióban. — Összegyűjtöttem a megye legszebb régi népdalait — meséli büszkén csillogó szemekkel „Berci”, — 800— 1200 évesek is voltak közöttük. Elénekelgették nékem, én meg lekottáztam őket. Azután megtanítottam rájuk a „bandáf’ is és felmentünk velük Pestre a Rádióhoz. Tetszettek nagyon... Azóta sokszor szerepeltünk, utoljára két hónappal ezelőtt. — A földművesszövetkezetnél 11 ive dolgozunk — sorolja tovább az együttes törÜ! ■ gy jöttem én harminchat évesen egy fagyos téli napon Csokonai városa után nógrádi riporternek, hogy lelkem is bele- Két pesti szerelő a szobatár- borzongott a változásba. Ha- sa,.. Pótsorok egy önéletrajzhoz lálos ítélet nem lehet kegyetlenebb. Sötéten és fürkészhetetlenül állt elém az idegen város jó szóra váró szívem első, egészen társtalan estjén. Mit hoztam útravalónak a száműzetésbe? Volt kenyéradóm intő szavát, anyám, kedvesem könnyét, barátok sajnálatát. „Felnőtt fát nem lehet új földbe, más éghajlatba vinni” — .. .Van itt még valami kocsma nyitva? Fáradt hó sara az utca. Szűk egérfogó nekem ez a szürke katlan. Milyen élet? — és milyen emberek? Kutatom a nappali várost. Dísztelen látnivalók. A váltam, — úgy érzem, — betesz a hírünk a „világban”. Hogy élője vagyok ennek az életnek, hírközlő mai krónikása, aki ama keserves téli És városok?.. Hát város ez Nádudvarra emlékeztet. S ez est óta sok-sokat meglátha- a Tarján?... Tengeri kígyó, valahogy örvendezéssel tölt tott e tájból és embereiből, amely nappal teherautóktól el. hogy belevágnak min- A szövetkező falvak népét, vonaglik. Mert azt mondják: denbe, ahol pénzt éreznek. És növekvő gazdaságát, amely ipara, az van. Hallom: acél, sikerül is minden, — általá- néhol már holdak sok ezrére meg üveg, meg tűzhely, ban. Az az érzésem: a saé- rúg. Üzemek rekonstrukciós meg vasötvözetgyár... Na, csényi II. Rákóczi még sokat folyamatát, a város gigantihallat magáról... ez a hit úgy mérgezett, szorul az utcákba s minden mint az arzén s bolondítóbb volt, mint a beléndek. Az állomástér bronzalakja alarmot kiáltott bennem s én kábultan csak imbolyogni bírtam, akár az elcsigázott majd meglátjuk. Balassagyarmatra vittek. Itt volt hát vármegyei szolgálatban Mikszáth és Madách!? Mikszáthot kedves példaképnek vallom. Szívesen keresem a nyomait. Mohorán, kus újulását, terjedését a hegyek hátára, az ég magasába. Friss vendégeim voltak Salgótarjánban egy idő óta nemrég, szemfüles riporterek. kaptatót hegynek érzek. Nyers élet ez nekem, amint látom... Úgy szól itt Horpácson izgalmas emlékei mindenki. mintha menten ökölre készülne. Ee mégis... Az este meglepőt tapasztalélnek. Mohorán a patikussal beszélgettem. A mai gyógymindent elbontanak. Olyan a főutca, mint a romos város. Törmelék, por, piszok, s ha eső jön, kegyetlen sár mindenütt. Azt mondják, hogy nagy építkezések lesznek. Kilencszázhatvanegy nyara. Vendéget kapok a szülőföldről. Kollégát, barátot. FürVelem járták a tarjáni utcákat s a megyét, hogy hírt adjanak a Palócföld lüktetéséről. Büszkén csodáitattam a szálló kilenc emeletét, a lakóházak új negyedét, meséltem hol és mi lesz n á- 1 u n k, beszámolva kórházkatona, — életem új roha- tam: a kocsmában hárman is mában. Kell ilyenkor a szesz elébük tessékeltek blokkválszertárban lakott valaha az kész módon vesz saemügyre ról, fürdőről, kulturális pagőze, hogy bátorságra jón az ember!.. kaptásra. Ez nálunk, otthon, — lehetetlen. Vagy annyira idegenszagú vagyok?... . ugye. termé— Kedves uram.. maga nagyon ideges szetű? — Miből i gondolja, nyom? — Egymás után szív... — ha nem haragszik, hogy mondom: remeg a keze. — Fáradt vagyok, asszonyom. — Bizony hosszú az út Debrecentől idáig... — Nagyon hosszú. Nagyon- nagyon... — Jó lesz talán lefeküdnie. Lenézem én ezt a szegénységet. Az Alföld méretével asszo- vagyok telítve. Nagyra vagyok a nádudvari Vöröscsil- gyújt, lag húszezer holdjával, ezerholdas brigádjával. Mi az, ami itt fogad? Baba játék. Nagyüzemi gazdaság?.. száz holdakon?.. Fenét! minap egy százhetven holdas termelőszövetkezetben jártam. Tizenhét tagja van. Nevetséges. És falvak ezek?.. Nálunk tanyák se. iró. A szoba falán sárgult házasságlevelet betűzök. a kertben öreg fáját csodálom, nagy alkotások nagy tanúját. Horpácson a kastélyban járok s egy agg kováccsal beszélek, aki ismerte, bejáratos volt hozzá. Hát így barátkoztam a Palócfölddel. Jártam egy termelőszövetkezetben. II. Rákóczi ne- öt- vét viseli Szécsényben. Tet- A szik. Az elnöke nagyon értelmes, volt középparasat. Jó gazda, van bátorsága a kezdeményezéshez. A földjük két gazdaság egyesítésével meghaladja a kétezer holdat. Temindent. És fitymál. lotáról s mentem kalauzként Dühít ez a felülről való be- el°ttük a ^dterti, érseki paradicsom helyén virágzó uj paraszti élet jövendő paradicsomába. S mert büszke voltam ez igen nagyon megnyugtat. Az otthon való érzés nyugalma ez. Hogy enyém lett a nógrádi eredmények öröme. Ugyebár, igaza lehet a „Moszkvai jellem” színmű Voropájev ezredesének, hogy: széd és leginkább az, hogy amit mond, abban alapjában igaza van. De mégis védekezem, ne higyje, hogy akár- miféle helyen kötöttem ki. ’ — Nézd csak, barátom: ha Debrecennek minden üzemét összerakod, az se tesz annyit, mint a mi Acélgyárunk. A jövő városa: az ipar városa. Salgótarján majd ezután lesz nagy, csak jusson eszed- dolgozni nemcsak „Moszkbe, még meglátod. Jó ideje alig van nap, hogy ne hallanék, ne látnék hírt Nógrádról a rádióban, tele- rületük, művelési módozatuk vízióban. Valahogy büszkévé vában” lehet. Főszerkesztő Elvtárs! Kérem, ha úgy tetszik, csatolja e néhány sort három év előtt £rt önéletrajzomhoz. Valóbb képet kap rólam. Tisztelettel: BARNA TIBOR megbetegszik, szociális juttatással segít bennünket az fmsz. Kállai Bertalan most egyszerű, de nagyon tiszta lakásába vezet bennünket. Valamit mutatni akar. A falon bekeretezve függ a „Kiváló Dolgozó” oklevél, életének egyik legnagyobb büszkesége. Igaz, van itt valami, illetve valaki más is. Két- haroméves aranyszőke csöppség szalad a „Nagyapó” elé, átöleli a térdét, úgy kéri: „sétálni, menjünk sétálni!” Ez a kis szöszi talán még a sok szép eredményben gazdag 20 évnél is többet ér... Amíg beszélgetünk, sorra nyitoyatják a kertajtót: Bangó Ignác, Bangó Dezső, Csikós József, Csikós Zoltán a zenekar tagjai. Mind jól öltözöttek, mosolygósak, látszik mennyire eggyé forrasztotta őket a közös munka. Hanem panaszunk is van. w Nem veszik fel sehová dolgozni az asszonyainkat — mondják keserűen. — Még mindig van előítélet irántunk az emberekben, pedig... Nagyon keltene a több kereset! — Nem fűznek már a hegedű húrjai közé 100 pengősöket a pénzherdáló magyar „urak”. A becsülettel szerzett kereset meg nem mindig elég az 5—6 tagú családnak ... És az fmsz mostanában is vett fel takarítónőt, „magyar” asszonyt. Kicsit komor lett a hangulat ... Kállai Bertalan azonban ennek eloszlatásához is ért. Leveleket vesz elő a fiókból, rádióhallgatók írták. Debrecenből, Szegedről, az ország messze tájairól Csupa dicséret, hálás köszönő szó... Most énekkart akarok szervezni az általános iskolásokból és pedagógusokból — élénkül mosolygósra a tekintete. — Megtanítom őket a régi szép népénekekre ét bemegyek velük a Rádióhoz. Ez már társadalmi munka. Mint ahogyan az, a kultúr- csoport fellépéséhez adott zenekíséret. De Kállai Bertalan és „bandája" szívesen foglalkozik ezekkel is, hiszen egész életüket a szép magyar zene művelésére, megszerettetésére tették fel ...1 — kemény —*
