Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)

1962-10-31 / 87. szám

1962. október 31.

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG

5

A balassagyarmati könyvesboltban

Szép forgalmat bonyolít le a balassagyarmati könyvesbolt. Képünkön Németh Antalné választását könnyíti meg szakszerű könyvajánló munkájával Telek Erzsébet eladó

Növekedik a tsz-ek közös vagyona

Az idei évben igen jelentős volt az az összeg, amelyet a balassagyarmati járás termelőszövetkezetei a különböző létesítmények építésére, gépek vásárlására fordítottak. A termelőszövetkezetek közös vagyona — amely e tényezőkből tevődik össze — így igen jelentős emelkedést mutat az idei gazdasági évben is. A termelőszövetkezetek közös vagyonának értékét jelző

összeg évről-évre emelkedik a járásban. 1959-ben 18,4 1960- ban pedig már 47,2 millió forint volt. Az elmúlt évben pedig már több mint egymillió forinttal haladta túl a 70 milliós összeget. Több mint 1200 forinttal növekedett az | elmúlt évben, az 1960-as évhez viszonyítva a járás szövetkezeteiben az egy tagira jutó közös vagyon értéke is.

Főorvosi engedély nélkül

Több olvasónk ment orvos- tól-orvosig bizalmatlansággal, mert az utóbbi időben az eddigi megszokástól eltérően nem kellett rendelőintézeti főorvossal láttamoztatni a drágább és hathatósabb gyógyszerrecepteket. A betegek nem értették, miért szűnt meg az eddigi rendelkezés. Munkatársunk kérdéssel fordult Smetana Aladárhoz a megyei tanács egészségügyi osztálya főgyógyszerészéhez, tájékoztassa olvasóinkat, miért szüntették meg a főorvosi engedélyezést.

— Az Egészségügyi Minisztérium saeptemper 1-én megjelent 41/1962. számú utasítása hatályon kívül helyezte a főorvosi engedélyek szükségességét bizonyos gyógyszerek engedélyezésére. Ezzel egyszerűbbé vált az összes beszerezhető gyógyszer felírása és megszűnt a betegek főorvosi engedélyért való küldése. Ezt a társadalombiztosítás és az orvosok szakmai fejlődése tette lehetővé. Ezentúl az utasítás mellékletében szereplő tizenhat gyógyszer (Androfort inj., Exa- thin inj., Prednisolon tabl., Rheosolon tabl., Strepomy- cin inj., Exathin inj., Prednisolon tabl., Rheosolon tabl., Streptomycin inj., Tetran készítmények, a Vitamin B 12 inj. féleségek, stb.) és a külföldi gyógylis- tán szereplő gyógyszereket is felírhatják a betegek ellátásával megbízott orvosok. Annyi megszorítás van, hogy ezeket a gyógyszereket a társadalombiztosítás terhére két példányban kiállított vényre kell felírni. A másolati példányra az orvosnak rá kell vezetni a „Másolat” szót. Másolati példány nélkül a gyógyszertár a gyógyszert nem szolgáltathatja ki. Az utasítás értelmében a jövőben főorvosi engedély egy gyógyszerhez sem szükséAz Insulinra vonatkozóan is megszűnt a főorvosi engedély, de a cukorbetegek nyilvántartására és az Insulin egységek megállapítására vonatkozó eddigi utasítások érvényben maradnak, ezért a cukorbetegeknek továbbra is a rendelőintézetekben írják fel az Insulint és Bucarban tablettát — fejezte be tájékoztatását Smetana Aladár főgyógyszerész.

Eredményesebb

segítségnyújtáshoz

összehangoltabb

munkát

Üléseztek a Népfront akcióbizottságok

Napról-napra újabb eredmények születnek a Hazafias Népfront akcióbizottságaink munkája nyomán. Az akcióbizottságokba tömörült emberek segítenek az erózió elleni küzdelemben, a szövetkezeti tervezésben, az új termelési módszerek elterjesztésében és sok egyéb fontos, a szövetkezeti gazdálkodást elősegítő kérdés megoldásában.

Az elmúlt hét szombatján az eddigi tapasztalatokat értékelték Salgótarjánban a megyei tanácson az akcióbizottságok vezetői, illetve a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya részéről megjelent munkatársak. Egyöntetűen állást foglaltak abban, hogy a jövő feladatait, hatékonyabb szakpropagandát, eredményesebb segítségnyújtást csak akkor lehet megvalósítani, ha az akcióbizottságok összeegyeztetik munkájukat a mezőgazdasági osztállyal. Ügy várhatók jobb eredmények, ha ezek a szervek harmonikusan összehangolják tevékenységüket. A jövő évi tennivalók részletes megvitatására rövidesen értekezletet hívnak

A gondos szervezés hoz csak sikert

kJ éhány napja lehet, hogy Tóth Istvánnál, az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet elnökével beszélgettem. Öröm- kezeiben.

a munkák helyes szervezésével, legkésőbb november 25- ig befejezzék ezt a munkát is valamennyi termelőszövetmel újságolta: ezekben a napokban befejezik teljes egészében a kukorica betakarítását. S nem mulasztotta el hozzátenni, jóval felül van a 30 mázsán az a termés- mennyiség, amelyet egy-egy katasztrális holdról takarítanak be. S amikor azután érdeklődtem, véleménye szerint melyik volt az a tényező, amely leginkább befolyásolta a gazdag termést, habozás nélkül válaszolta: a mé’y- szántás. A termelőszövetkezetben az elmúlt év őszén minden olyan területet mélyen szántottak, amelybe a tavasszal vetés került. így volt ez a kukorica termő- területével is, s most a mélyszántás az, amelynek köszönhető, hogy az érsekvadkertiek az idén kifogtak a rendkívül szeszélyes, kedvezőtlen időn.

A mélyszántással lényegében már az elmúlt évben sikerült előbbre jutni a megye valamennyi termelőszövetkezetében. Azokat a területeket, amelyekre a tavasz- szal valamilyen vetés került, lényegében megszántották a gépállomások. Az idén meg, hogy a gépállomások, a termelőszövetkezetek helyes

munkaszervezésének, az anyagi érdekeltség szélek körű alkalmazásának eredményeképpen két héttel korábban befejeződött a megyében az ősziek vetése, mint az elmúlt évben, minden lehetőség megvan arra, hogy valameny- nyi szövetkezetben időben, . , még november hónapban,

Talajvédelmi továbbképző megfelelő minőségben elvégez- tanfolyamra megy a jövő hó-\zé\ a mélyszántási feladato- napban négy agronómus, a i kát is. rétsági és balassagyarmati járásból. A Földművelésügyi Minisztérium Növénytermesztési Főigazgatósága Öntözési és Talajerőgazdálkodási Igazgatósága által Budapesten rendezésre kerülő háromhetes tanfolyamon elsősorban a Lókos vízgyűjtő területével érintett termelőszövetkezetek mezőgazdászai vesznek részt.

Továbbképző , tanfolyam a talajvédelemről

A több mint 68 ezer katasztrális holdnyi területből, amely az idén őszön mélyszántásra vár, mintegy 25 ezer holdon már elvégezték a munkát a gépállomások, termelőszövetkezetek. S ha a meglevő gépegységeket nézzük — figyelembe véve a kettős műszakban dolgozó gépek számát is — a számítások szerint minden reális lehetőség megvan arra, hogy

A kettős műszakra, az erőgépek csoportos üzemeltetésére — ha a korábbi években nem is alkalmaztuk volna a megyében — jó példát szolgáltatott eleget az idei nyár és az ősz. Éppen ezért a gépállomások megyei igazgatósága megfelelő intézkedéseket foganatosított arra vonatkozóan, hogy a gépállomásokon, termelőszövetkezetekben a mélyszántás során is megfelelő ütemben növekedjék a két műszakban dolgozó gépek száma, s dolgozzanak azok a traktorosok is, akiket az ipari munkások engedtek át néhány hónapra a mezőgazdaság megsegítésére. A hét-nyolc gép együttes munkájának előnyei is ismeretesek. Könnyebb így az erőgépek műszaki ellátása, az ellenőrzése, s ami nagyon fontos, csökken ilyenformán a különbség is az egy csoportban dolgozó traktorosok munkája között. A munkaszervezés effajta módja azonban csak akkor éri el célját, ha ezekbe a gépcsoportokba beosztják a termelőszövetkezetek saját erőgépeit is.

A Szécsényi Gépállomás ” körzetében igen helyesen az őszi mélyszántás végzésénél is különös gondot fordítanak a gyenge termelő- szövetkezetekre. így volt ez a nyári és az őszi munkák során is és az eredmény nem maradt el. A hollókői termelőszövetkezet például az elmúlt években mindig a gyenge termelőszövetkezetek sorát gyarapította. Az idén az elsők között végezte el a szécsényi járásban az ősziek vetését, s a munkák végeztével volt ideje és ereje arra is, hogy segítséget adjon a zsuny-pusztai szövetkezetnek, ahol elmaradtak a munkával. Miért ne lehetne hát ezt az igen eredményes módszert megvalósítani most a mélyszántásnál valamennyi gépállomás körzetében?

Ezekben a napokban már

“ egyre több azoknak a termelőszövetkezeteknek a

száma, ahol gyorsan, minden különösebb időveszteség nélkül átállították az erőgépeket a mélyszántási munkákra. Az érsekvadkerti Magyar —Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet éppen az idei tapasztalatok alapján, felhívással fordul a megye valamennyi termelőszövetkezetéhez: a pártkongresszus tiszteletére fejezzék be időben az őszi mélyszántást is. A szövetkezet vállalta, hogy a gépállomás vezetőségével együttesen úgy szervezik a munkálatokat, hogy november 15-ig végezzenek a mélyszántással is. A termelőszövetkezetek mellett csatlakoztak a kongresszus tiszteletére indított munkaversenyhez, a gépállomási traktorosok is. Az egyre nagyobb embertömeget magával ragadó munkaversenynek azonban csak akkor lesz eredménye, ha a termelőszövetkezetek megteremtik a munkához szükséges feltételeket, szabaddá teszik a mélyszántást végző gépek előtt a területet. Most ugyan még a vágatlan kukoricaszár nem akadályozza a munkát, később azonban, ha a munka ütemét nem gyorsítják meg a szövetkezetekben, kerékkötője lehet a mélyszántás időbeni befejezésének.

N

agy tervszerűség a munkában, gondos szervezés, a gépállomási és a szövetkezeti gépek együttes munkája, azok a tényezők, amelyek a sikeres vetési munka után most eredményt hozhatnak. A szervezési intézkedések mellett azonban nem szabad elhanyagolni egyetlen gépállomáson, termelőszövetkezetben sem a traktorosokat, akiken végső soron e munkák sikere múlik. Még a hideg idő beállta előtt biztosítsák részükre a meleg ruhát, s ahol arra szükség van, a meleg védőitalt s a megfelelő szállást, pihenőhelyeket is. Hiszen ezen intézkedések végrehajtása egyetlen szövetkezetben sem jelent kidobott pénzt, mert a tratorosok eme gondoskodást a nyár és a* ősz folyamán tanúsított na® munkalendülettel, újabb munkasikerekkel hálálják meg.

.;. .*. .%.;. .*. .*..;..;. .*• •*..;..;..% »:* *;. *;» *:««:»*:• »:• »:* •:* »:• »:• %. »:• •:* •:* •:* *:• *:• *:• *:• •:* k- •:* *:• *:• *:*•:* •:* *:• *:* *:• •:* v *:• •:* •:* *:■ *:* *:• *:* *:* *:* •:* v *:* *:• •:* *:* •:* •:* •:* *:* *:• •:* *:*

Szép legyen kívül is, belül is

OLYAN EMBEREK ÜLIK KÖRÜL itt, az üveggyári pártbizottságon az asztalt, akik nemcsak lakói, építői is városunknak, Salgótarjánnak. Néhány hónappal ezelőtt felhívást adtak közzé: vegyenek részt a város építésében, szépítésében a gyárak, hivatalok, intézmények dolgozói is. Azóta sok százan töltöttek

megyeszékhelynek, ipari centrumnak.

Milyen lesz hát a város, s milyen legyen? — mindennapos vita tárgya ez; az építés láza, különleges hangulata, atmoszférája behatol ide is, erre a rögtönzött, de szabály- szerű kis ankétra. Négy szocialista brigád: a Horváth-, a Preissler-, a Maurer- és a

sok ezer munkaórát társadalmi Gyuris-brigád tagjai ülik kö- munkában, hogy a legfontosabbat építésen

— a szocialista címre törő finomcsiszoló üzem munkásai

— naponta forgatva ügyes ujjaik közt a törékeny poharakat, kelyheket, hogy az éles köszörűkő belesikongja az anyagba a szépséget, százféle emberi fantáziaszülte mintát,

— munka után nehéz csákányt, ásót, lapátot fognak, törik, túrják a földet, utat az éltető víz áradásához.

Nem a véletlen vezetett hát ide bennünket, megkérdezni ezeknek a munkásoknak a véleményét, Salgótarján építéséről. S nem véletlen, hogy

rül az asztalt. Olykor egyikmondjam: csatorna- másik, mondókáját elmondva, Ezek az emberek is feláll, elnézést kér: iskolába megy, technikumba.

Dolgoznak, tanulnak és építik városukat. Miért? — tolul előre önkéntelen az első kérdés.

Semmi különös.

— Minden embernek érdeke — mondja Preissler Ferenc —, hogy szép városban lakjék, hogy munka után jobban érezze magát. Mi sem vagyunk kivétel. Nekünk sem jó például a vásártéri házakban rozsdás vizet inni. Ezért

és újra felbontanak utakat, mert kiderül, hogy amit röviddel ezelőtt csináltak. már nem megfelelő. De ez nemcsak a közművesítésnél fordul elő. Itt a Csizmadia Sándor utcában háromszor is építették a hidat, mert úgy látszik, valamit mindig kifelejtettek. S ilyenkor bontani kell, rombolni, amit már egyszer megépítettek. Nem jól van ez. Itt a gyár előtt majd minden évben felszedték a járdát. Akadályozza a forgalmat is. Ismétlem, jó az, ha építünk, — mi is azt csináljuk —, de előrelátóan tegyük. Hiszen a mienkről, a mi pénlenség a munkások közt is. Selmeci György elismeri, igen jó, hogy van már két park. De több kell. Ügyes dolog volt emiatt elhelyezni ezeket a kővázákat az utcán, de ez nem helyettesíti a parkokat. Mások vitába szállnak Horváth elvtárssal: nemcsak a parkosítással van baj a Lenin téren, valahogy a szökőkút sem olyan, amilyennek lenni kéne, különösen ha nem működik, nincs víz. Olyan, mint egy meztelen ember — jegyzi meg roppant találóan Vojtkov- szky Erika, a fiatal üvegcsiszoló segéd. Másvalaki — már nem győzöm jegyezni a neveket — az építőipari vállalat előtti parkra hivatkozik: nagy fákat ültettek ide át, miért nem csinálják máshol

zünkről van szó, a dolgozók is. Ott sem csinálnak ilyet,

pénzéről. Hogy milyen lesz a város? — azt most még nem tudjuk. Mindenütt nagy építkezések folynak, láttuk az új szállodát. Nagyon szép lesz. Eljutottunk odáig, hogy két parkunk is van, bár nekem

ahol pedig nagyon-nagyon szükséges — szól újra Vojt- kovszky Erika. — Például a Május 1. úti iskola környéke sivár. Ott bizony elkelne az ilyesmi. És több szobor kéne. Felmordulnak erre az

őszintén szólva a főtéri park apák:

jobban tetszik. Sokkal hangu- járunk a csatornaépítkezésre latosabb, árnyékos, kedves,

munka után.

Horváth György — szintén szocialista brigád vezetője —

t™^L^Zéleg€tÜn^’nCn^CSak még messzibbre tekint

a célszerűség, a tempó, az arányok, hanem a szépség is, a szépség, amellyel az ő kétkezi munkája is el van jegyezve.

Minden szempontból illetékes emberek.

És van miről tárgyalni, vitatkozni. Mert Salgótarján talán most éli igazi hősi korszakát, most, ezekben az években. A gyárak nagyarányú rekonstrukciójával egyetemben nyújtózkodik, ropogtatja izmait a város is. A szemünk előtt születik újjá, válik nagykorúvá, méltó társává a többi

— NEM MONDOK ÜJAT=

mindenki szereti a szépet. Azt is láttuk, szükség van ránk, azért jelentkeztünk társadalmi munkára, s hívtuk a többi társunkat, ők is jöjjenek. Jönnek is. Egy-két megjegyzésünk éppen azért nekünk is van ehhez a hatalmas arányú építkezéshez. Ha valamit csinálunk, az alapoknál szoktuk kezdeni. S ha például közművesítünk, necsak a mának, hanem sok évtizedes előrelátással csináljuk. A

nyugalmas. Jólesik ott pihenni, ücsörögni. Az a másik... az a szökőkút szép, esténként elnézem, mikor ki van világítva ... Mégis van abban a parkban — nem is park ez, hiszen sem bokrok, sem fák, — van benne valami ridegség, üresség...

És már kinn vagyunk valamennyien a városban — gondolatban persze — és felborul a parlamentaritás, a felszólalások szabályos rendje vitatkozásba csap át, elevenné, izgalmassá válik a légkör. És a megjegyzések, közbeszólások jó esztétikai érzékről tesznek tanúságot, amelyen úgy

Nincs a városban valamire való gyermek- játszótér. — Ha már a vásártéri lakótelep úgy sikerült, s a gyárból is megy oda a füst. meg a por, mert a keverő üzemet rossz helyre építették — szól egy másik megint —, legalább próbálnák parkosítani. Emlegetik a 76-os bérház környékét, a fogászati rendelő előterét. Elhanyagolt, rendetlen. A tatarozásnál pedig pont azt a házat nem vették elő, amelyik a legrégibb talán.

S egyszerre benne vagyunk egy új témában: a házak színezése. Valaki szemrehányást tesz egyes épületek csiri-csáré színezéséért. Máris kirobban az új vita. Milyen legyen?

csatornák, kábelek lefekteté- látszik, lassacskán nevetséges Mind szürke? Többen Is féltésénél gyakran nem ezt tapasztaljuk. A városban újra

lesz álmélkodni, mert természetes, magától értetődő jekiáltanak: színes, sokszínű! Horváth elvtárs egy pesti

építkezésre emlékezik, nemrég látta, valahol a Hungária út környékén, nem jut eszébe pontosan hol, de a színek* a változatos színek azok most is előtte vannak: más színű a fal, a balkon, az ablakkeretek, nagyon szép volt. Él építsenek olyan homlokzatú házakat, mint a Nemzeti Bank fiókja. Modern, szép, ízléses — mondja. — Mikor felépítették, nem szégyellem, irigyeltem azokat, akik itt laknak, boldogság ilyen házban lakni. — Es ha Salgótarjánban kevés a hely, — szól közbe valaki —, építsenek magas házakat. Lapostetejű házakat, az szebb, mint az a régi... Sopotnyik Károlyi szintén a legfiatalabb munkásgeneráció képviselője szigorúan mondja: — És ne csak a főútvonalat tartsák rendben.

Sok szó esik a lakások belsejéről is. Preissler elvtárs mondja: hiába lesz szép a város, ha bemegyek a házba s az elhanyagolt. Pesze Gábor a lakások felszerelésének fogyatékosságait hánytorgatja. Ha az építők hiányosan adják át, a lakó sem érzi any- nyira kötelességének rendben tartani. Maurer János csatlakozik ehhez, Gyuris János pádig summázza: a városnak kívül is, belül is szépnek kell lenni.

... MOST MÁR MINDENKI az óráját nézegeti. Any- nyira belemelegedtünk a vitába, hogy alaposan eljárt az idő. A gyárkapunál ki erre, ki arra széled, s akik egy úton mennek, folytatják a vitát. És folytatják holnap és holnapután is. Érdekli őket; milyen lesz a város. Az ő városuk. Mert a városnak kívül is, belül is szépnek kell lenni. Akárcsak az embereknek, akik benne élnek.

Csizmadia Géza