Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)
1962-10-27 / 86. szám
1962. október 28. nógrádi népüjság 5 (folytatás a 4. oldalról) tartjuk megengedhetőnek, hogy a nevelés címkéjét ráragasztva erőltetett, sematikus és unalmas rendezvényekkel árasszák el a közönséget, s ezekkel elvegyék a kedvét a művelődési intézmények további látogatásától. Kialakítjuk a megye kulturális központját Végül ki kell térnünk egy sajátos megyei problémára. Csaknem valamennyi megyében a kulturális élet fejlődésének fontos ösztönzője, a vidék művelődésének bázisa, irányadója egy-egy kulturális központ. Nagyobb részük már régi történelmi hagyományokra tekint vissza, szerepük azonban az utóbbi évekoen növekszik, egy-egy új színnel gazdagítják hazánk kulturális arculatát. A mi megyénkben nem alakult ki a múltban jelentős kulturális központ. Ez részben következménye, részben újabb oka volt a kulturális elmaradottságnak. Egy megyei kulturális központ hianya egyre éreznetőbbe válik az utóbbi években. Fiataljaink csak más megyeben tanulhatnak tovább, nagy részük már nem találja meg vissza az utat. Színházat, neves művészegyüttest, szimfonikus zenekart csak vendégként üdvözölhetünk megyénkben. Értelmiségünk tudományos továbbképzését, sokak végleges letelepedését, termelési problémáink es történelmi hagyományaink helyi kutatását, egy egészséges, az egész megyére kisugárzó közvélemény kialakulását is gátolja ez a hiány. További fejlődésünk feltételeinek biztosításához hozzátartozik egy megyei kulturális központ kialakítása is. Ezt legtöbb eredménnyel a napjainkban igazi szocialista munkásvárossá fejlődő megyei székhelyünkön: Salgótarjánban hozhatjuk létre. Az ilyen szerep betöltéséhez szükséges intézmények egyrészének építése (modem művelődési ház, új megyei könyvtár, nyomda, gimnázium, megyei kórház) már folyamatban van. Fokozzuk a felsőoktatási intézmények létrehozására irányuló erőfeszítéseinket. Később kerülhet sor modem mozi, múzeum, állandó helyi galéria, képcsarnok, szimfonikus zenekar és esetleg színház létesítésére is. Egy ilyen cél megval sítása természetesen hosszú időt — talán évtizedeket követel. Fejlődésünk távlatait kutatva, a további kulturális fel- emelkedéshez vezető utakat és eszközöket megjelölve azonban szóvá kell "tennünk néhány olyan gátló tényezőt is, amely ma akadályozza, megnehezíti a tömegek műveltségének emelését. Fel kell figyelnünk arra, hogy kulturális intézményeink tömegbefolyása, rendezvényeink látogatottsága az utóbbi években nem emelkedik a szükséges ütemben. Nem hunyhatjuk be szemünket afölött sem, hogy rendezvényeinket csaknem mindig azonos emberek látogatják. A tsz-parasztság, a szálláson lakó és a megyénkben nagylétszámú rétegeket alkotó bejáró munkások többségét még nem sikerült a rendszeres kulturális nevelés hatókörébe vonni. Nagyobb gondot kell fordítani a falusi vezetők tanulásira, művelődésére. Politikai, szakmai és általános műveltségük emelését úgy kell tekinteni, hogy ez a falusi osztályharc forf- tos területe. Gátló tényezőként jelentkezik ma már az a közömbösség és nemtörődömség is, amit még az üzemi igazgatók és a tsz-elnökök egy része tanúsít a kulturális munka, általában a dolgozók nevelése és tanulása iránt. A kulturális rendezvények színvonalában — főként falun — mutatkozó hiányosságok is nehezítik a növekvő igényű közönség érdeklődésé- | nek felkeltését, megnyerését a rendszeres művelődés szá- i mára. Növeljük a kultúrmunka irányításának színvonalát E téma befejezéséül röviden foglalkoznunk kell párt- szervezeteink, tanácsaink és tömegszervezeteink feladataival a kulturális élet területén. A szocialista kultúra megteremtése, maguknak a szocializmust építő tömegeknek a műve. Kialakulása, fejlődése azonban nem spontán folyamat. Fejlődésének üteme, eszmei hatékonysága nagyrészt attól függ, hogy mennyire céltudatos különböző szinteken a párt és állami irányítás, milyen aktív és szervezett a tömegszervezetek nevelő és mozgósító munkája. A kulturális munka párt és állami irányítása helyes irányban fejlődött az elmúlt években. Elsősorban a tervezés vonalán szembetűnő a változás, amihez a VB által évente elkészített irányelvek szolgáltak alapul. Járási és községi szinten azonban az eddiginél nagyobb igénnyel kell kimunkálni a helyi konkrét feladatokat. Az irányítás hatékonyságának növelése nagyobb hozzáértést, a problémák beható tanulmányozását es munkára ösztönző tárgyalásokat kívánják meg a választott szervek tagjaitól. Több helyszíni segítséget kell nyújtani a munka megjavításához. A nevelés, a népművelés eredményessége — a dolog jellegéből következően — nagyrészt a kulturális káderek meggyőződésén, felkészültségén kezdeményező készségén, munkakedvén múlik. A velük való mindennapos foglalkozás, felkészítésük a feladatokra, az irányító munka fontos része. Bizakodással mondhatjuk el, hogyha feladatainkat sikeresen megoldjuk, megyénk nemcsak fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkezik majd, hanem művelt szocialista, kommunista emberekkel is. Eredményeink forrása, fejlődésünk biztosítéka a párt marxista-leninista politikája és fejlődése A gazdasági építőmunkában, társadalmi és kulturális életünkben elért eredmények forrása és további fejlődésünk sikereinek biztosítéka a Magyar Szocialista Munkáspárt marxista-leninista elveken nyugvó politikája volt és marad a jövőben is. A párt tagjait a kommunista eszme, a helyes politika és annak megvalósításáért érzett felelősség egyesíti. Pártunk célt és irányt ad a szocializmus építésében. Tudományos elméletére támaszkodva jelöli meg a bonyolult gazdasági, politikai, társadalmli, kulturális, feladatokat, szervezettségével, meggyőző szóval biztosítja anak végrehajtását. A párt vezető szerepe a szocializmus építése során növekedni fog. A kitűzött feladatokat egységes, szervezett párttal tudjuk végrehajtani. A legutóbbi pártértekezletünk óta tovább erősödött párttagságunk eszmei-politikai egysége, kommunista öntudata. A párt vezető szerepe biztosításának feltétele és eszköze a párt eszmei-politikai. cselekvési egységének megőrzése és erősítése. Pártunk leszámolt a pártegység kialakulása útjában álló személyi kultusszal. Bebizonyította. hogy a személyi kultusz idegen a marxizmus-leniniz- mustól, hogy az nem a szocialista rendszerből ered, nem másíthatta meg a rendszer társadalmi jellegét, hiszen épDen a szocialista társadalom és a kommunista mozgalom tárta fel és vetette el a személyi kultuszt. Ezért megyénk lakossága megnyugvással és helyesléssel fogadta a Központi Bizottság 1962. augusztus 14—16-i ülésének határozatát, mely öszszefüggésében tárta fel a személyi kultusz okozta törvénysértések okát, igazságot szolgáltatott azoknak az ártatlan embereknek, akik a személyi kultusz áldozatai lettek. vagy oktalan büntetést szenvedtek, eltávolította a pártból a törvénysértésekért fő felelősséggel tartozókat és megteremtette a biztosítékát annak, hogy a törvénysértések soha többé ne ismétlődhessenek meg. Pártunk és népünk hálás a Szovjetunió Kommunista Pártjának, amely elsősorban nyíltan elitélte és leküzdötte a személyi kultuszt. Ez az egész kommunista világmozgalom érdeke, további győzelmeink feltétele volt A személyi kultuszt megyénk dolgozói, párttagjai elítélik, látják ennek káros következményét. Állhatatosan őrizzük pártunk egységét A pártegység alapja a párttagság eszmei és ideológiai egysége. Pártunk eszmei alapja a marxizmus-len inizmus, mely legyőzhetetlen eszme, élő, fejlődő tudomány, nöbb mint száz éve a munkás- osztály fegyvere. Azonban látnunk kell — s ezt pártunk gyakorlata világosan bizonyítja — hogy a marxizmus- 'eninizmus eszméinek diadala nem harc nélkül megy végbe. Ezeknek az elveknek a gyakorlati megvalósítása =orán állandóan kisért mind „balról” mind jobbról való eltorzításuk, a párt politikájá- oak megsértése. Ezért a párt két fronton harcol, mégpedig a revizionizmus ellen és a dogmatizmus ellen a marxista-leninista ideológia tisztaságáért. Az 1959-es megyei párterte- kezlet elemezte a szektaria- nizmus, az álradikalizmus okait és gyökereit és meghatározta az ellene folytatandó harc feladatait is, s ezzel nagymértékben hozzájárult a szektás nézetek szétzúzásához. Az eltelt idő óta bátor elvi harcot folytattunk a dogmatikus, szektás nézetek és azok gyökerei ellen. Különös figyelmet fordítottunk az SZKP XXII. kongresszusa határozatainak, anyagainak ismertetésére. A gyors, a marxizmus tanításain nyugvó propaganda munkánk meghozta az eredményt. Nagy gondot fordítottunk a pártoktatás szervezési és tartalmi kérdéseire. A pártoktatásban résztvevők száma emelkedett és sikeres oktatási formaként lépett be a Marx- izmus-leninizmus Esti Egyetem és az úgynevezett Egyéves Esti Iskola. Igen hasznosak a falusi téli tanfolyamok. A pártoktatásban egyre több a jóldolgozó propagandista, akik szintén növelik propagandamunkánk hatékonyságát Pártértekezletünk idejére igazoltnak látjuk az irányelveknek azt a megállapítását, hogy „a dogmatizmus és a revizionizmus csődbe jutott, lelepleződött, a marxista-leninista politikát igazolta az élet”. Véleményünk szerint ez a megállapítás megyénkre teljesen áll. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a dogmatikus, szektás nézeteknek a maradványai fellelhetők. Melyek ma a fontosabb megnyilvánulásai a dogmatikus, szektás nézeteknek? A leggyakrabban előforduló, a legtöbb helytelen következtetésre vezető álláspont a régebben megtanult dogma ismételgetése, azokhoz való görcsös ragaszkodás. Gyakran visszatér még az osztályharc állandó éleződéséről, a lenini hármas jelszó alkalmazásának mechanikus fenntartásának szükségességéről vallott tanítások, nézetek „magyarázga- tása”. Azok az eivtársak, akik ezeket hangoztatják, nem veszik észre, hogy a helyzet alaposan megváltozott. A szocializmus világrendszerré vált, hazánk társadalmi, politikai helyzete megváltozott, amelyet a marxizmus-leni- mzmus élő tudománya. A helyzet megváitozasa- sanak figyelmen kívül hagyása pedig elméleti es gyakorlati munkánkban vihet helytelen útra. Az ilyen nézetek képviselői nincsenek sokan és eppen a megyére jellemző polniKai helyzet miatt nem tudnak fellépni. Önmaguk igazoiasara, szűk baráti körökben — sokszor iszogatás közben — mondanak egymásnak »'biztatókat“. De jellemző "szilárd« elméleti álláspontjukra, hogy az ilyen emberek, na onzö saját egyéni érdekükről, a baráti kör előnyéről van szó. a legteljesebb oportunizmusba, liberalizmusba csapnak at. Eimeleti képzetlenségük, ami ide juttatja őket, hiúságuk, a butaság, a makacsság kultusza, ami- nem engedi meg álláspontjuk íeiaaasal. Datjak, hogy az élet mas, a fejioaes jo irányú, a tömeg enorüut tőlük, de ők titkon remélik a régi „keménykéz” politikájának visszatérésétugyancsak sok eivtársunkat juttat helytelen kóvetkezte- tesre a kategórikus, a végletekben való gondolkodás. Sokszor vagy-vagy alapon nemek meg jelenségeket, nem fejlődésében vizsgálják a dolgok menetet, türelmetlenek a fejlődés ütemével stb. A dogmatikus, szektás gondolkodás a parttagság igen kis részére jellemző. A szektás gyakorlat azonban meg sok jóhiszemű elvtárs munká- jaoan elotordui. A part helyes politikáját régi módszerekkel akarja vegrenajtaní, csak szervezéssel, meggyőzés nélkül. Igen gyakori, hogy a tömegek nélkül próbálja elérni célját. Mostanában, a megnövekedett feladatok végrehajtása során helyenként ismét tapasztaltuk, hogy az emberi hang, az emberséges bánásmód háttérbe szorul és durvaságok, parancsolgatások jönnek előtérbeIsmételten az a véleményünk, hogy bátor elméleti harcban nagy eredményeket értünk el a dogmatizmus, a szektasság ellen amely nagyban segítette a párt tekintélyének növekedései, a tömegkapcsolat további elmélyítését, munkánk eredményességét. A revizionista nézeteket a párton belül szétzúztuk. Ezekkel megyénk párttagsága körében gyakorlatilag nem találkoztunk. Társadalmi életünkben azonban, ha nyíltan kevésbé is, de burkolt formában még gyakran fellelhetők revizionista nézetek. Ezek táptalaját egyrészt a kispolgári környezet, másrészt es döntően az ellenséges propaganda képezi. Helyenként még fel-felbukkan a párt vezető szerepének félremagyarázása, az SZKP XXII. kongresszusa és határozatából levont helytelen, nem egyszer rosszindulatú, a szovjet társadalmi rendet becsmérlő nézetek. A revizionizmus elleni harc nemcsak a nyílt, kifejlett opportunista nézetek ellen irányul. Tévedés volna azt hinni, hogy a revizionizmus veszélye egyszerűen kimerül a felszínre került nézetekben. A revizionista nézetek táplálója, előidézője az a kispolgári életfelfogás amellyel a múlt maradványaként még viszonylag széles körben találkozhatunk. Az egyéni érdeknek a társadalom fölé való helyezése, a túlzót anyagiasság, a karrierizmus, az irigységből egymás iránt táplált rosszindulat és más kispolgári tartalmú életszokássá kifejlődött nézetek szocialista építésünk zavaró, hátráltató tényezői, a kispolgári szemlélet, illetve ennek elemei mély gyökerekkel rendelkeznek. Bár a szocialista építés szinte naprói-napra mutat fel újabb és újabb eredményeket, a tudatbeli elmaradás e tényezőit sokkal nehezebb leküzdeni. Nem egyszer olyan esetednek is tanúi lehetünk, hogy a régebben aktív, a közösségért dolgozó eivtársak miután életkörülményeik megváltoztak ,s úgymond céljaikat elérték, elkényelmesked- nek, igyekeznek távol maradni a mozgalmi élettől, s úgyszólván csak magukért élnek. Ebben az értelemben a Kispolgári életszemlélet állandó potencionális lehetőséget jelent a revizionista, opportunista nézetele megjelenésének, esetleg erősödésének is. Ezért a pártszervezeteink állandóan küzdjenek mindenféle kispolgári megnyilvánulás ellen, bárhol jelenjenek is meg azok. Párttagságunk elméleti színvonalának további emelése megköveteli, hogy állhatatosan küzdjünk a továbbiakban is mind a revizionizmus, mind a dogmatizmus, a szubjektivizmus — a marxizmus mindenféle eltorzítása ellen. Erősítsük ideológiai munkánk, s ezen belül pártpropagandánk egészséges vonásait és küzdjük le a még meglévő gyengeségeket. Egységes cselekvést az élet minden területén A burzsoá, kispolgári eszmék, nézetek elleni következetes harc magában foglalja a kommunista erkölcs kialakításáért és megszilárdításáért folyó küzdelmet is. Ezért mindenekelőtt a párttagok körében kell érvényt szerezni a kommunista erkölcsi szabályok betartásának. Pártunk, ügyünk tekintélyét és becsületét védjük, na keményen fellépünk a kommunista erkölcs szabályai ellen vétő párttagokkal szemben. Nem érthetünk egyet o kommunista erkölcsi követelmények kispolgári liberális értelmezésével sem- Az a véleményünk, hogy egy embernek nem lehet kétféle erkölcse. Egy ember nem élhet, kétféle életet. Nem lehet valaki fegyelmezett, elvhű kommunista munkahelyén, magánéletében pedig feslett, burzsoá erkölcsű. Pártszervezeteink fontos feladata fáradhatatlanul tevékenykedni azon, hogy az alábbi erkölcsi tulajdonságok minden párttag sajátjává váljanak harc mindenféle elnyomás és társadalmi igazságtalanság ellen, odaadás a szocializmus ügye iránt, a szocialista hazaszeretet, testvéri szoladari- tás minden ország dolgozóival, a társadalom javára végzett lelkiismeretes munka és a közügyek iránti szenvedélyes érdeklődés, kérlelhe- tetlenség, a társadalom és az egyes emberek kárára elkövetett visszaéléssel, az önteltséggel és kritikátlansággal szemben. erkölcsi tisztaság, egyszerűség és a szerénység a társadalmi és magánéletben. Ezeknek az erkölcsi normáknak következetes érvényesítésére szólítanak fel a pártunk VIII. kongresszusára kiadott irányelvek. Hisszük, hogy a pártértekezAz alkotó bírái Pártunkban nyílt, szabad, elvtársias légkör uralkodik és ez az egész párttagság folyamatos. harcának nagy vívmánya. A fejlődés kétségtelen pozitív vonásai mellett rá kell mutatnunk egy-két problémára, amelyek megoldása nem közömbös pártunk számára. Bár egészében növekedett a bírálat és önbírálat szerepe, mégis nem mehetünk el szótlanul egy-két jelenség mellett. Még találkozhatunk — inkább gazdasági területen — a bírálat elfojtásával, vagy burkolt megtorlással. Még hallani olyan véleményeket, hogy ne szólj szám, nem fáj let véleménye egyezik abban, hogy e téren van feladat, ez időben eredményesen végrehajtható és végre Is kell hajtani. Meg kell válni az olyanoktól, akik magatartásukkal súlyosan ártanak. Az ilyenek a párttagságnak csak töredékét alkotják. Viszont a párttagság óriási többsége harcos, áldozatkész, pártszerű magatartású, azért a felmerülő problémák megoldásának útja ezek esetében csakis a nevelés lehet A párttagság egyre egységesebben vesz részt a párt politikája megvalósításában. Erősödött a szavak és a tettek egysége. Azonban bőven vannak még feladataink a párttagok cselekvési egységének javításában. A párttagság egy, igaz nem jelentős része úgy gondolja, elég, ha egyetért a párt határozataival, de ugyanakkor nem tesz végrehajtásukért jóformán semmit. Mások eltűrik, hogy jelenlétükben megjegyzéseket tegyenek a párt határozataira, esetenként olyanokra is, amelyekkel az illető elvtársak nemcsak egyetértnek de m^g is szavaztak még sem védik meg ezeket, nem magyarázzák meg kellően. Előfordul, hogy egyes pártszervekben és pártszervezetekben a határozatok meghozatala előtt kisebbségben levő néhány elvtárs a határozat meghozatala után csak fenntartással fog hozzá a végrehajtásnak Minden pártszervezet es kommunista szent kötelessége, hogy teljes igyekezetével törekedjen a párt cselekvést egységének teljes megszilárdítására. A párt egysege, a pántagság egységes, aktív részvétele a párt poliHkn iának végrehajtásában, előrehaladásunk feltétele A párt vezető szerepének növelésében javítani kell munkánkat a határozatok végrehajtásánál. Legfontosabb határozatok alapos tanulmányozása. szellemének megértése, végrehajtásai, Több figyelmet kell fordítani az okok keresésére, a határozatok el - készítésében. Nagyobb helyet kell kapni munkánkban a végrehajtás megszervezésének, az ellenőrzésnek^ mert az a káderek nevelésének módja is. A pártmunka konkrétságának érdekében több kezdeményezés történt á pártmunka társadalmasítására. Pártszerveink mellett több helyen •találunk különböző bizottságokat, amelyek eredményesen dolgoznak. A kép viszont igen tarka és gyakran különböző álláspontokkal találkozunk a pártmunka társadalmasításánál abból kell kiindulni, hogy az nem divat, hanem a fejlődés követetel- ménye A pártmunka társadalmasítása már korábban elkezdődött. A Központi Bizottság több határozatának kidolgozásánál igen sok párttag, pártonkívüli munkáját igényelte. Nálunk is a brigád- vizsgálatok, a pártonkívMliek sok segítséget adtak a különböző feladatokhoz. Most, amikor a pártmunka társadalmasításáról beszélünk, akkor a tömegeknek a végrehajtásba való bekapcsolása a fő cél, hogy minél több emberrel jobban oldjuk meg feladatainkat. Formáinál leg- iobnak választott testület tagjaiból és szakértőkből alakult bizottság látszik. Munkájuk viszont égy lesz sikeres, ha megadunk minién támogatást. szükséges felvilágosítást tevékenységükhöz. at fejlesztéséért fejem, nekem családom van, nekem is kell prémium stb. A vállalati, valamint területi egyeztető bizottság döntései is azt igazolják, hogy sokszor törvényes látszatot keresnek igazuk bizonyítására. Többen azzal utasítják el a bírálatot, hogy ezeknek egy része na* helytálló. Ilyenkor belekapaszkodnak a valóban téves megjegyzésekbe, ahelyett, hogy tárgyilagosan átgondolnák az egész bírálatot és ezeknek jogos részéből vonnának le következtetést. Más elvtársak figyelmesen végig(folytatás a 6. oldalon)
