Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)

1962-10-27 / 86. szám

4 nógrádi népújság 1962. október 28. (Folytatás a 3. oldalról) Ebből származik a tagság ellentéte, a termelőszövetkeze­tek egy részében lévő rossz hangulat. A gyenge termelő- szövetkezetek működése rossz hatást vált ki a munkásosz­tály soraiban is. Felmerül a kérdés: mi a termelőszövetkezetek gyenge­ségének az oka?. Erre sok okot szoktak felhozni, de az alapvető okot kerülgetik. Vé­leményünk szerint a termelő- szövetkezetek gyengeségének alapvető oka a nem megfe­lelő vezetés. Ez vonatkozik a megyei, járási, községi szint­re egyaránt. Miután befejez­tük a fejlesztést, sokan úgy gondolták, a forradalmi mun­kát elvégeztük, a gazdálkodás megszervezésének gondja már a termelőszövetkezeti paraszt­ságé. Nagy erőkifejtésbe tel­lett, amíg ezen változtatni tudtunk, de amíg ezt elértük, a vezetésben járatlan, hiá­nyos szakmai felkészültséggel rendelkező, vagy tehetetlen vezetők a gyenge, kislétszá- mú pártszervezetekkel induló termelőszövetkezetekben sú­lyos bajokat akoztak. Tetéz­te ezt a hibát, hogy a mező- gazdaság irányító apparátu­sában nem foglalkoznak meg­különböztetett módon a gyenge termelőszövetkezetek­kel. Majd minden vonatkozás­ban háttérbe szorítják a gyen­ge termelőszövetkezeteket. Ta Ián a bírálatból, szidásból ju: nekik több, mint a jól dolgo­zó szövetkezeteknek. Tavaly a gyenge termelőszövetkezetek holdanként 24 kilogrammal kaptak kevesebb műtrágyát, mint a jók. Az egy kh-ra ju­tó összberuházásból 565 fo­rinttal jutott kevesebb nekik. A gépállomások is itt végez­tek kevesebb munkát, a szer­ződtető vállalatok pedig a rosszul fizető, sok munkával járó növényeket tuszkolják a gyenge termelőszövetkezetek­re- Nem kívánom részletezni a dolgokat, de ideje lenne már ezen változtatni, vagy néhány irányitó szakembert a gyenge termelőszövetkeze­tekbe gyakorlati munkára kül­deni, az elkészített intézkedé­si terveket végrehajtani, amely az irányító szervek munkájának fő részét képez­ze. A termelőszövetkezetek munkájának másik fontos kérdése a munkaerő biztosí­tása. A termelőszövetkezetek­nek jelenleg több mint 30 ezer tagja van. Az egy főre jutó földmennyiség alacsony: mindössze 3,5 kh. Munkaerő helyzetük sem jó. A tagság kétharmada nő, a férfi tag­ság 40 százaléka 60 éven fe­lüli. A nők túlnyomó többsé­ge ipari munkás felesége, a férfiaké pedig ipari nyugdí­jas. Mindez nehezíti a helyze­tet, állandó visszatérő téma az SZTK-díjak rendezése. Me­gyénk gépellátottságának ja­vulásával változott a helyze­tünk, de a munkaerő bizto­sítása állandó feladat. E vonatkozásban kell szól­ni az anyagi érdekeltség ala­kulásáról. A megye szövet­kezeti mozgalmát átfogó egy­séges anyagi érdekeltséget elő­ször az 1962 gazdasági évben vezettük be. Ez már eddig is igen pozitív hatást váltott ki a termelőszövetkezeti tag­ság közös munkában való részvételére, a termelés nö­velésére és a szövetkezeti va­gyon védelmére egyaránt. A nyilvánvaló helyessége el­lenére vannak, akik ezt kifo­gásolják. Egyesek ettől féltik a szocializmust, azt mondják, hogy az anyagi érdekeltség­gel egyes termelőszövetkezeti tagok meggazdagodnak. Má­sok az amvagi érdekeltség be­vezetésével a háztáji meg­szüntetését szorgalmazzák — imitt-amott meg is próbál­ják. Ezeket a nézeteket poli­tikai munkával nagyrészt szétzúztuk és a párt. állam' szerveink elősegítették az anyagi érdekeltség bevezeté­sét. Eltökélt szándékunk, hogy az idei év tapasztalatai­nak összegezése és elemzése után 1963-ban és a követke­ző éveket il)e+ően is állan­dóan fejlesztjük, szélesítjük az an vari érdekeltséget. A közös gazdaság állandó erősítése mellett politikai és gazdasági szempontból egya­ránt nagy jelentősége van a háztáji gazdaságoknak. Párt- szervezeteinknek szembe kell szállni minden olyan nézettel és gyakorlattal, mely a ház­táji felszámolását célozza. Po­litikai jelentőségén túl fontos gazdasági, árutermelési szere­pe is van a háztájinak. A nö­vénytermesztésben és az állat- tenyésztésben egyaránt jelen­tős árutermelési lehetőségek vannak- Az ötéves terv vé­gére megyénkben a szarvasmarha 32 százaléka, a sertés 42 százaléka, a baromfi 80 százaléka háztájiban lesz. Éppen ezért a háztájiban rej­lő árutermelési lehetőségeket bátran ki kell használni. A háztáji jelentőségének hangsúlyozásával egy időben azonban nem szabad megen­gedni, hogy egyes tagok a háztáji föld nyílt, vagy bur­kolt növelésével a közös gazdálkodás rovására egyéni­leg nyerészkedjenek. A termelőszövetkezeti moz­galmunk fejlesztésében na­gyon fontos feladat a szo­cialista vonások erősítése, megteremtése. Jelenleg sok termelőszövetkezetnél csak A mezőgazdasági termelés fellendítésében és a termelő- szövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdításában nagy szerepük van falusi pártszervezeteinknek. Falusi pártszervezeteink az átszer­vezés és a megszilárdítás munkájának közepette politi­kailag és szervezetileg meg­erősödtek. Ez az össztagság 10 százaléka. A termelőszö­vetkezeti pártszervezetek fej­lődése mellett azonban jelent­kezik néhány olyan negatív tényező, amely fékezi a to­vábbi eredményes munkát. Nincs rendszeres, szisztema­tikus utánpótlás a jól dolgozó A két pártértekezlet között eltelt időszakiján bekövetke­zett gazdasági és társadalmi politikai változások ösztönző­leg hatottak a kulturális élet fejlődésére. Az elmúlt három év egyik jellemző vonása volt, hogy a kulturális nevelés egész társadalmi fejlődésünk fontos tényezőjévé vált. Ez érthető is, ha a gazdasági és társadalmi életünk fejlődése által felvetett igényeket vesszük figyelembe. További célunk — a szo­cializmus teljes felépítése — megvalósítása: a szocialista gazdaság megszilárdítása és fejlesztése mellett magában foglalja a szocializmus meg­szilárdítását, magukban az emberekben is. A szocializmusra jellemző együttélési formákat, életmó­dot, magatartást, gondolko­dást, érzéseket és erkölcsöt kell mind szélesebb körben terjesztenünk és végered­ményben általánossá tennünk. Jelenlegi helyzetünk a szo­cialista ideológia eszmei offenziváját követeli meg minden téren. Ennek fontos területe, eszköze a kulturális nevelés, a maga sokoldalú lehetőségeivel. A következő években tehát a kulturális munka szerepe tovább foko­zódik és a szocialista tár­sadalom teljes felépítéséért folyó osztályharcnak egyik fő területét képezi. Eredményes megvalósításán való munkálkodás nemcsak a pedagógusok, népművelők és művészek feladata, hanem valamennyi pártszervezetünk, állami és tömegszervezeteink, az ipari üzemek gazdasági vezetésének és a termelőszö­vetkezetek vezetőségeinek, egész értelmiségünknek a fe­lelőssége is. A kulturális munka szere­pének ilyen irányú változását felismerve, a megyei párt­ós állami szerveink fokozott figyelmet és jelentős anyagi eszközöket fordítottak erre a területre. A társadalmi erők­nek a kultúra érdekében ki­bontakozó öntevékenysége, elsősorban a művelődés félté- i a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges keret van meg. Ma már egyes helyeken önkényes­kedés tapasztalható. Előfor­dul, különösen hitelfelvételek­nél, beruházásoknál, hogy azt a tagság véleménye nélkül eszközük. A szövetkezeti demokrácia megsértése jelentkezik ab­ban is, hogy egyes termelőszö­vetkezeti vezetők a közgyű­lés hatáskörébe tartozó ügyek­ben — termelőszövetkezeti tagfelvétel, elbocsátás — ön­állóan döntenek. Ezt sajnos, több helyen a párt és állami vezetés is elősegíti, ahelyett, hogy a közgyűlést fontos ne­velő testületté, határozathozó szervvé fejlesztené. Ma már a szövetkezeti vezetőknek nem kell félni attól, hogy a tagság nem veszi szívesen az állami beruházást, a gépet, az istál­lót sib. De igaza van a tag­ságnak abban, ha a szövet­kezettel kapcsolatosan tudni akar mindenről. A szövetke­zeti demokrácia betartása nö véli a tagság felelcsségérz - tét a közös ügy, a közös va­gyon iránt. termelőszövetkezeti tagok kö­zül a termelőszövetkezeti pártszervezetekben. E kiala­kult helyzetnek több oka van: mindenekelőtt a még meglevő szektás szemléletben keresendő. Több helyen eluta­sítják a felvételt azzal, hogy „utoljára lépett be”, hogy vigyázzunk, mert a középpa­raszt a fejünkre nő, stb. Több helyen maximalista követel­ményeket állítanak fel, csak azért, hogy megakadályozzák a felvételt. Másrészt a még meglevő paraszti szemléletben keresendő. Egyes jól dolgozó termelőszövetkezeti tagok párt­ba való jelentkezésénél félnek a falu szájától stb. Falusi teleinek megteremtése és ja­vítása területén az előrehala­dás fontos ösztönzője és segí­tője volt. Az eredmények nem maradtak el. A beszámoló ezek után szá­mos tényt sorolt fel, amelyek igazolják megyénk jelentős kulturális fejlődését. ■ A felsorolt tények olykor száraznak tűnő számaiból az a kép bontakozik ki, hogy megyénk dogozói ma kultu­ráltabban élnek, szívesebben tanulnak, több időt és anya­git fordítanak művelődésre, mint néhány évvel ezelőtt. Ennek lehetőségét pártunk helyes politikája teremtette meg. elsősorban az életszín­vonal emelésével, aminek kö­vetkeztében több jut művelő­Az 1959-es megyei pártérte­kezlet óta eltelt időszak egyik legfontosabb kultúrpo­litikai feladata iskolarendsze­rünk szocialista továbbfejlesz­tésének megindítása volt. Az iskolareform célkitűzéseinek széles körű ismertetése mellett megtettük az első lépéseket a végrehajtás tárgyi és sze­mélyi feltételeinek biztosítá­sára. Néhány területen máris kedvező eredmények mutat­koznak. Erősödött iskoláink kapcsolata az élettel, fokozó­dott a társadalom figyelme és segítsége az iskolák iránt, nagyobb hangsúlyt kap a ta­nulók oktatása mellett a ne­velés. A munkára nevelés, és a termelésben való részvételre történő felkészítés érdekében 66 általános iskolában vezet­tük be a politechnikai képzést és valamennyi gimnáziumban az 5-}-l-es oktatást. A fizikai munka kedvezően hat a ta­nulók fejlődésére, életszemlé­letére, pályaválasztására. En­nek ellenére üzemeink veze­tőinek egy része nem része- i sítette megfelelő támogatás­pártszervezeteink munkájának javításánál legfontosabb fel­adat gazdaságszervező és se­gítő munkájuk javítása. Po­litikai munkájuk a már el­mondott gazdasági feladatok­ra es a dolgozó parasztok gondolkodásmódjának átfor­málására irányuljon. Biztosí­tani kell a párttagok példa- mutatását a közös gazdaság erősítésében. Meg kell töl­teni tartalommal a párton- kívülí aktíva-csoportok mun­káját rendszeres tájékoztatás útján. Rendszeressé kell ten­ni a termelőszövetkezeti párt- szervezetek utánpótlását jól dolgozó termelőszövetkezeti tagokból és a nők köréből. Mezőgazdaságunk termelé­sünk növelésében, a gyenge termelőszövetkezetek megszi­lárdításában a helyes terme­lési, felvásárlási összhangok megteremtésében, szövetkezeti mozgalmunk szilárdításában, igen nagy szerepe van a me­zőgazdasági irányító appará­tusnak, a megye mező- gazdasági szakembereinek, s apparátusunk többé-kevésbé ezidáig jól oldotta meg fel­adatát a gazdaságok szerve­zésében, termelési és üzem- szervezési feladatokban. En­nek ellenére azonban mun­kájuk, különösen a jövő fel­adatainak szempontjából sok kívánnivalót hagy maga után. Irányító apparátusunk, a megyei és járási taná­csok mezőgazdasági osztá­lyainak munkájában legna­gyobb hiba, hogy nem fejlő­dött megfelelően a munka- módszerük, szervezetük. A munkában kevés előrelátás van. Hiányzik az egész me­zőgazdasági munka irányítá­sából az új termelési eljárá­sok gyors, széles körű beveze­tése. Esetenként lebecsülés ta­pasztalható az agrárpropagan­da munkában. A helyes ter­melési és szervezési tapaszta­latok, kezdeményezések igen lassan terjednek a megye gaz­daságaiban. désre is. öt év alatt a csa­ládok kulturális célokra for­dított kiadásai falun 1,5, vá­rosban 2—5-szörösére emel­kedtek. A nagy tanulási kedv a dolgozók jövőbe vetett bi­zalmát, biztonságérzetét is mutatja, ami az elmúlt évek következetes politikájának eredménye. A rendelkezésünk­re álló anyagi erőforrásoknak megfelelően tovább javítot­tuk a művelődéshez szüksé­ges feltételeket. Űj középis­kolák, tantermek és műhelyek létesültek, 19 új, korszerű művelődési ház nyitotta meg kapuit, művelődési autókat állítottunk a vidék szolgála­tába. Jelentősen emeltük a lakosság művelődését szolgáló dolgozók számát. ban szociaüsta nevelésünk­nek ezt az új hajtását, lélek- telenül kezelte a tanulók üzemi munkájának ügyét, nem gondoskodott a legjobb felté­telek biztosításáról. Tudato­sabban folyik a tanulók er­kölcsi és világnézeti nevelése, főleg a szocialista haza szere- tetére nevelés. A tudományos világkép megalapozásában el­ért eredményre utal, hogy a hitoktatásra járó tanulók szá­ma négy év alatt a felére csökkent. A már tapasztalha­tó eredmények az osztályfő­nöki, az úttörő és KISZ-mun- ka javulásának köszönhetők. Ugyanakkor tapasztalható az is, hogy a tanítási anyag­ból következő világnézeti és erkölcsi következtetések, ér­zelmi hatások még gyakran nem kapják meg a szüksé­ges hangsúlyt. Ez a pedagó­gusok egy részének felkészült­ségében és meggyőződésében meglevő problémákra vezet­hető vissza. Az iskola szerepe mindjob­ban kiterjed a felnőttek ok­tatására és nevelésére is, s igy az egész nép művelődésé­Erősítaük a falusi pártszervesetek munkáját .4 HzoeiuUsmus váljon uralkodóvá as emberek gondolkodásában is Az iskola kerüljön közelebb az élethez, a munkához nek fontos eszközévé válik. Erre utal a felnőttoktatás kereteinek szélesedése, ezt a tendenciát erősítik a további fejlődés igényei. A feladato­kat illetően elég arra utalni, hogy 45 ezer olyan 20—40 év közötti lakosa van megyénk­nek, aki még nem végezte el az általános iskola 8 osztá­lyát. A tanuló felnőttek magas száma ellenére sem kielégítő a munkások, tsz-parasztok és nők bekapcsolódása. Gyorsab­ban kell előrehaladnunk a párttagság körében is az is­kola^ végzettség javításának területén. A következő évek; ben a felnőttoktatást széle­sebb mozgalmi alapokra kell helyezni. Mozgalmi szerveink, üzemeink és tsz-eink vezetése gondolkodjon az általános iskolát végzettek számának tömeges emeléséről és a kö­zépiskolai végzettség javítá­sáról dolgozóik körében. Kér­jék ehhez a munkához — a pedagógusok mellett — az értelmiség más rétegeinek se­gítségét is. A termelés igényei és a felnőttek ideológiai, politikai tájékozottságának növekedése szükségessé teszi, hogy a fel­nőttoktatás keretei között helyet biztosítsunk bizonyos szakirányú ismereteknek és a felnőttek értelmi színvonalá­nak megfelelő társadalmi, po­litikai ismereteknek a párt­oktatás anyagában. A szocialista iskola megte­remtése új követelményeket állít a nevelők elé. Az elmúlt évek munkája bizonyítja, í hogy pedagógusaink vállal- ] ják ezt a feladatot, odaadóan I kívánják szolgálni népünk kö­zös ügyét. Sokan aktívan részt vettek a tsz-ek létreho­zásában, s ez komoly politi­kai iskola volt számukra. Lassú fejlődés tapasztalható világnézeti vonatkozásban. So­kan tanulmányozzák a mar­xizmus—leninizmust. Meg kell azonban őszintén mondani, hogy az esetek egyrészében a tanultak még nem váltak meggyőződéssé és nem hatnak eléggé a nevelői gyakorlatban. A nevelők nagy részének pe­dagógiai felkészültsége nincs összhangban az iskolareform­ból rájuk háruló feladatok­kal. Megyénk nevelőinek fel kell készülniük a szocialista iskola megteremtésében rájuk váró nagy feladatokra, s ehhez minden segítséget meg kell adnunk. Gondoskodni kell élet- és munkakörülményeik javításáról, a falusi nevelők lakásviszonyainak javításáról, az iskolánkívüli felesleges terhelésük csökkentéséről. Ugyanakkor nagyobb akti­vitást, több helyi kezdemé­nyezést várunk a pedagógu­soktól. Az iskolareform célki­tűzéseinek vitájában társa­dalmi szerveink aktívan ki­vették részüket A megvaló­sítás mindennapos segítéséből azonban keveset vállalnak. Az eredmény pedig csak úgy biztosítható, ha ez a munka nem szűkül le az iskola „re­szortfeladatává”, hanem párt- szervezeteink, állami és társa- ! dalmi szervezeteink napról ; napra hatékonyan gondoskod- i nak az iskola tartalmas mun- ! kájáról. A termelési kultúra, a szakmai képzettség Iparunk és mezőgazdasá­gunk előtt álló feladatok azt az igényt tűzik napirendre, hogy a kultúrforradalom a maga eszközeivel nyújtson ha­tékonyabb segítséget a ter­melési kultúra emeléséhez. A munkások és az üzemve­zetők nagy része felismerte a szakmai képzés jelentősé­gét. Az üzemek szakmai tan­folyamain résztvevők száma 3 év alatt kétszeresére emel­kedett. A technikum esti és levelező tagozatán többszörös a túljelentkezés. A műszaki ismeretterjesztés munkásaka­démiákon és önálló előadáso­kon fejlődésnek indult, főleg ott, ahol a műszaki értelmi­ség üzemi előadó csoportok megszervezésével vállalta en­nek végzését. Sajnos, nem mondható ugyanez el a mezőgazdaság­ról. Pedig a nagyobb hoza­mokat biztosító termelési el­járásoknak — a gépek isme­retének széles körű elterjesz­tése —, a szövetkezeti gazda­ságok fellendítésének fontos emelője. Ma úgy látszik, hogy nincs felelős gazdája ennek az ügynek falun. A szövetkezetek figyelme nem terjed ki eléggé erre, a nép­művelők pedig többségükben úgy tartják, hogy „nem az ő asztaluk”, de meg nem is ér­tenek nagyon a mezőgazdasá­gi termeléshez. Vegyék ke­zükbe a szövetkezetek tagjaik szakmai képzésének ügyét, a népművelés pedig gyakorlati emberek bevonásával ezt a maga eszközeivel filmmel, szakkönyvvel, szakkörökkel, stb. segítse sikerre. Külön kell szólni a szak­munkásutánpótlás biztosítá­sának problémájáról. A me­zőgazdaság számára csak igen kis számban, a megfelelő in­tézmény híján hiányos fel- készültséggel képeznek szak­munkásokat. Az iparitanuló­képzés széles keretek között folyik, de színvonala több te­kintetben nem készít megfe­lelően fel a jövő techniká­jának kezelésére. Kulturális forradalmunk fontos feladata és további fejlődésének feltétele nálunk a megye helyi értelmiségének a kialakítása Az előttünk álló nagy feladatok csak meg­felelő számú és jól felkészült, alkotóképes értelmiség közre­működésével oldhatók meg. Az elmúlt években egészében biztatóan nőtt a megyében dolgozó értelmiségiek száma, de nem a szükséges ütem­| ben. Üzemeink mérnökökkel való ellátottsága egyharmada I az országos átlagnak. Nagy I hiány van mezőgazdasági mérnökökben és technikusok­ban, szakorvosokban és szak­tanárokban. Az itt dolgozó szakemberek egy része még most sem tud véglegesen gyökeret ereszteni. Egyidejűleg kell megoldani két feladatot Egyrészt a meglevő szakembereinkkel való rendszeres foglalkozással, élet- és munkakörülmények javí­tásával, tudományos és mar­xista továbbképzésük ösztön­zésével kell segíteni alkotó tevékenységük kibontakozá­sát, aktivitásuk fejlődését, sa­ját munkaterületükön és a társadalmi életben egyaránt. Másrészt céltudatos intézke­désekkel kell gondoskodni az értelmiség létszámának to­vábbi, az eddiginél gyorsabb ütemű emeléséről, elsősor­ban az említett területeken. Ennek elősegítésére tovább kell emelnünk a megyében érettségizők számát és a leg­jobbakat a szükséges pályák­ra kell irányítanunk. Széle­sebb körben kell erre a cél­ra felhasználni a társadalmi ösztöndíjat a mezőgazdaság­ban is. Gondoskodni kell a felsőfokú oktatás megyei fel­tételeinek megteremtéséről, részben önálló intézmények létesítésével, részben kihelye­zett osztályok, konzultációs központok szervezésével. A vezetők rendszeresen irányít­sák az egyetemek és a felső­fokú technikumok esti- és le­velező tagozataira a munká­ban helytállt tehetséges dol­gozóikat, biztosítsák számuk­ra az eredményes tanulás fel­tételeit. A kulturális munka eszmei­leg tudatosabb lett az elmúlt években. Népművelőink sokat tettek azért, hogy kulturális intézményeink, rendezvé­nyeink formálják dolgozóink gondolkodását. Tovább kell erősíteni ezt a tendenciát. Teljesen fel kell számolni a helyenként még kísértő, az üzem és a tsz problémáitól el­rugaszkodott, a dolgozók szo­cialista emberré nevelésében mit sem segítő kispolgári kulturosdii A művelődés min­den eszközével a szocialista életforma és erkölcs terjesz­tését, a tudományos világné­zet és a szocialista haza sze- retetének elmélyítését kell szolgálnunk. Ugyanakkor azonban nem (Folytatása az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom