Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)
1962-10-27 / 86. szám
4 nógrádi népújság 1962. október 28. (Folytatás a 3. oldalról) Ebből származik a tagság ellentéte, a termelőszövetkezetek egy részében lévő rossz hangulat. A gyenge termelő- szövetkezetek működése rossz hatást vált ki a munkásosztály soraiban is. Felmerül a kérdés: mi a termelőszövetkezetek gyengeségének az oka?. Erre sok okot szoktak felhozni, de az alapvető okot kerülgetik. Véleményünk szerint a termelő- szövetkezetek gyengeségének alapvető oka a nem megfelelő vezetés. Ez vonatkozik a megyei, járási, községi szintre egyaránt. Miután befejeztük a fejlesztést, sokan úgy gondolták, a forradalmi munkát elvégeztük, a gazdálkodás megszervezésének gondja már a termelőszövetkezeti parasztságé. Nagy erőkifejtésbe tellett, amíg ezen változtatni tudtunk, de amíg ezt elértük, a vezetésben járatlan, hiányos szakmai felkészültséggel rendelkező, vagy tehetetlen vezetők a gyenge, kislétszá- mú pártszervezetekkel induló termelőszövetkezetekben súlyos bajokat akoztak. Tetézte ezt a hibát, hogy a mező- gazdaság irányító apparátusában nem foglalkoznak megkülönböztetett módon a gyenge termelőszövetkezetekkel. Majd minden vonatkozásban háttérbe szorítják a gyenge termelőszövetkezeteket. Ta Ián a bírálatból, szidásból ju: nekik több, mint a jól dolgozó szövetkezeteknek. Tavaly a gyenge termelőszövetkezetek holdanként 24 kilogrammal kaptak kevesebb műtrágyát, mint a jók. Az egy kh-ra jutó összberuházásból 565 forinttal jutott kevesebb nekik. A gépállomások is itt végeztek kevesebb munkát, a szerződtető vállalatok pedig a rosszul fizető, sok munkával járó növényeket tuszkolják a gyenge termelőszövetkezetekre- Nem kívánom részletezni a dolgokat, de ideje lenne már ezen változtatni, vagy néhány irányitó szakembert a gyenge termelőszövetkezetekbe gyakorlati munkára küldeni, az elkészített intézkedési terveket végrehajtani, amely az irányító szervek munkájának fő részét képezze. A termelőszövetkezetek munkájának másik fontos kérdése a munkaerő biztosítása. A termelőszövetkezeteknek jelenleg több mint 30 ezer tagja van. Az egy főre jutó földmennyiség alacsony: mindössze 3,5 kh. Munkaerő helyzetük sem jó. A tagság kétharmada nő, a férfi tagság 40 százaléka 60 éven felüli. A nők túlnyomó többsége ipari munkás felesége, a férfiaké pedig ipari nyugdíjas. Mindez nehezíti a helyzetet, állandó visszatérő téma az SZTK-díjak rendezése. Megyénk gépellátottságának javulásával változott a helyzetünk, de a munkaerő biztosítása állandó feladat. E vonatkozásban kell szólni az anyagi érdekeltség alakulásáról. A megye szövetkezeti mozgalmát átfogó egységes anyagi érdekeltséget először az 1962 gazdasági évben vezettük be. Ez már eddig is igen pozitív hatást váltott ki a termelőszövetkezeti tagság közös munkában való részvételére, a termelés növelésére és a szövetkezeti vagyon védelmére egyaránt. A nyilvánvaló helyessége ellenére vannak, akik ezt kifogásolják. Egyesek ettől féltik a szocializmust, azt mondják, hogy az anyagi érdekeltséggel egyes termelőszövetkezeti tagok meggazdagodnak. Mások az amvagi érdekeltség bevezetésével a háztáji megszüntetését szorgalmazzák — imitt-amott meg is próbálják. Ezeket a nézeteket politikai munkával nagyrészt szétzúztuk és a párt. állam' szerveink elősegítették az anyagi érdekeltség bevezetését. Eltökélt szándékunk, hogy az idei év tapasztalatainak összegezése és elemzése után 1963-ban és a következő éveket il)e+ően is állandóan fejlesztjük, szélesítjük az an vari érdekeltséget. A közös gazdaság állandó erősítése mellett politikai és gazdasági szempontból egyaránt nagy jelentősége van a háztáji gazdaságoknak. Párt- szervezeteinknek szembe kell szállni minden olyan nézettel és gyakorlattal, mely a háztáji felszámolását célozza. Politikai jelentőségén túl fontos gazdasági, árutermelési szerepe is van a háztájinak. A növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben egyaránt jelentős árutermelési lehetőségek vannak- Az ötéves terv végére megyénkben a szarvasmarha 32 százaléka, a sertés 42 százaléka, a baromfi 80 százaléka háztájiban lesz. Éppen ezért a háztájiban rejlő árutermelési lehetőségeket bátran ki kell használni. A háztáji jelentőségének hangsúlyozásával egy időben azonban nem szabad megengedni, hogy egyes tagok a háztáji föld nyílt, vagy burkolt növelésével a közös gazdálkodás rovására egyénileg nyerészkedjenek. A termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlesztésében nagyon fontos feladat a szocialista vonások erősítése, megteremtése. Jelenleg sok termelőszövetkezetnél csak A mezőgazdasági termelés fellendítésében és a termelő- szövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdításában nagy szerepük van falusi pártszervezeteinknek. Falusi pártszervezeteink az átszervezés és a megszilárdítás munkájának közepette politikailag és szervezetileg megerősödtek. Ez az össztagság 10 százaléka. A termelőszövetkezeti pártszervezetek fejlődése mellett azonban jelentkezik néhány olyan negatív tényező, amely fékezi a további eredményes munkát. Nincs rendszeres, szisztematikus utánpótlás a jól dolgozó A két pártértekezlet között eltelt időszakiján bekövetkezett gazdasági és társadalmi politikai változások ösztönzőleg hatottak a kulturális élet fejlődésére. Az elmúlt három év egyik jellemző vonása volt, hogy a kulturális nevelés egész társadalmi fejlődésünk fontos tényezőjévé vált. Ez érthető is, ha a gazdasági és társadalmi életünk fejlődése által felvetett igényeket vesszük figyelembe. További célunk — a szocializmus teljes felépítése — megvalósítása: a szocialista gazdaság megszilárdítása és fejlesztése mellett magában foglalja a szocializmus megszilárdítását, magukban az emberekben is. A szocializmusra jellemző együttélési formákat, életmódot, magatartást, gondolkodást, érzéseket és erkölcsöt kell mind szélesebb körben terjesztenünk és végeredményben általánossá tennünk. Jelenlegi helyzetünk a szocialista ideológia eszmei offenziváját követeli meg minden téren. Ennek fontos területe, eszköze a kulturális nevelés, a maga sokoldalú lehetőségeivel. A következő években tehát a kulturális munka szerepe tovább fokozódik és a szocialista társadalom teljes felépítéséért folyó osztályharcnak egyik fő területét képezi. Eredményes megvalósításán való munkálkodás nemcsak a pedagógusok, népművelők és művészek feladata, hanem valamennyi pártszervezetünk, állami és tömegszervezeteink, az ipari üzemek gazdasági vezetésének és a termelőszövetkezetek vezetőségeinek, egész értelmiségünknek a felelőssége is. A kulturális munka szerepének ilyen irányú változását felismerve, a megyei pártós állami szerveink fokozott figyelmet és jelentős anyagi eszközöket fordítottak erre a területre. A társadalmi erőknek a kultúra érdekében kibontakozó öntevékenysége, elsősorban a művelődés félté- i a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges keret van meg. Ma már egyes helyeken önkényeskedés tapasztalható. Előfordul, különösen hitelfelvételeknél, beruházásoknál, hogy azt a tagság véleménye nélkül eszközük. A szövetkezeti demokrácia megsértése jelentkezik abban is, hogy egyes termelőszövetkezeti vezetők a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben — termelőszövetkezeti tagfelvétel, elbocsátás — önállóan döntenek. Ezt sajnos, több helyen a párt és állami vezetés is elősegíti, ahelyett, hogy a közgyűlést fontos nevelő testületté, határozathozó szervvé fejlesztené. Ma már a szövetkezeti vezetőknek nem kell félni attól, hogy a tagság nem veszi szívesen az állami beruházást, a gépet, az istállót sib. De igaza van a tagságnak abban, ha a szövetkezettel kapcsolatosan tudni akar mindenről. A szövetkezeti demokrácia betartása nö véli a tagság felelcsségérz - tét a közös ügy, a közös vagyon iránt. termelőszövetkezeti tagok közül a termelőszövetkezeti pártszervezetekben. E kialakult helyzetnek több oka van: mindenekelőtt a még meglevő szektás szemléletben keresendő. Több helyen elutasítják a felvételt azzal, hogy „utoljára lépett be”, hogy vigyázzunk, mert a középparaszt a fejünkre nő, stb. Több helyen maximalista követelményeket állítanak fel, csak azért, hogy megakadályozzák a felvételt. Másrészt a még meglevő paraszti szemléletben keresendő. Egyes jól dolgozó termelőszövetkezeti tagok pártba való jelentkezésénél félnek a falu szájától stb. Falusi teleinek megteremtése és javítása területén az előrehaladás fontos ösztönzője és segítője volt. Az eredmények nem maradtak el. A beszámoló ezek után számos tényt sorolt fel, amelyek igazolják megyénk jelentős kulturális fejlődését. ■ A felsorolt tények olykor száraznak tűnő számaiból az a kép bontakozik ki, hogy megyénk dogozói ma kulturáltabban élnek, szívesebben tanulnak, több időt és anyagit fordítanak művelődésre, mint néhány évvel ezelőtt. Ennek lehetőségét pártunk helyes politikája teremtette meg. elsősorban az életszínvonal emelésével, aminek következtében több jut művelőAz 1959-es megyei pártértekezlet óta eltelt időszak egyik legfontosabb kultúrpolitikai feladata iskolarendszerünk szocialista továbbfejlesztésének megindítása volt. Az iskolareform célkitűzéseinek széles körű ismertetése mellett megtettük az első lépéseket a végrehajtás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására. Néhány területen máris kedvező eredmények mutatkoznak. Erősödött iskoláink kapcsolata az élettel, fokozódott a társadalom figyelme és segítsége az iskolák iránt, nagyobb hangsúlyt kap a tanulók oktatása mellett a nevelés. A munkára nevelés, és a termelésben való részvételre történő felkészítés érdekében 66 általános iskolában vezettük be a politechnikai képzést és valamennyi gimnáziumban az 5-}-l-es oktatást. A fizikai munka kedvezően hat a tanulók fejlődésére, életszemléletére, pályaválasztására. Ennek ellenére üzemeink vezetőinek egy része nem része- i sítette megfelelő támogatáspártszervezeteink munkájának javításánál legfontosabb feladat gazdaságszervező és segítő munkájuk javítása. Politikai munkájuk a már elmondott gazdasági feladatokra es a dolgozó parasztok gondolkodásmódjának átformálására irányuljon. Biztosítani kell a párttagok példa- mutatását a közös gazdaság erősítésében. Meg kell tölteni tartalommal a párton- kívülí aktíva-csoportok munkáját rendszeres tájékoztatás útján. Rendszeressé kell tenni a termelőszövetkezeti párt- szervezetek utánpótlását jól dolgozó termelőszövetkezeti tagokból és a nők köréből. Mezőgazdaságunk termelésünk növelésében, a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításában a helyes termelési, felvásárlási összhangok megteremtésében, szövetkezeti mozgalmunk szilárdításában, igen nagy szerepe van a mezőgazdasági irányító apparátusnak, a megye mező- gazdasági szakembereinek, s apparátusunk többé-kevésbé ezidáig jól oldotta meg feladatát a gazdaságok szervezésében, termelési és üzem- szervezési feladatokban. Ennek ellenére azonban munkájuk, különösen a jövő feladatainak szempontjából sok kívánnivalót hagy maga után. Irányító apparátusunk, a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak munkájában legnagyobb hiba, hogy nem fejlődött megfelelően a munka- módszerük, szervezetük. A munkában kevés előrelátás van. Hiányzik az egész mezőgazdasági munka irányításából az új termelési eljárások gyors, széles körű bevezetése. Esetenként lebecsülés tapasztalható az agrárpropaganda munkában. A helyes termelési és szervezési tapasztalatok, kezdeményezések igen lassan terjednek a megye gazdaságaiban. désre is. öt év alatt a családok kulturális célokra fordított kiadásai falun 1,5, városban 2—5-szörösére emelkedtek. A nagy tanulási kedv a dolgozók jövőbe vetett bizalmát, biztonságérzetét is mutatja, ami az elmúlt évek következetes politikájának eredménye. A rendelkezésünkre álló anyagi erőforrásoknak megfelelően tovább javítottuk a művelődéshez szükséges feltételeket. Űj középiskolák, tantermek és műhelyek létesültek, 19 új, korszerű művelődési ház nyitotta meg kapuit, művelődési autókat állítottunk a vidék szolgálatába. Jelentősen emeltük a lakosság művelődését szolgáló dolgozók számát. ban szociaüsta nevelésünknek ezt az új hajtását, lélek- telenül kezelte a tanulók üzemi munkájának ügyét, nem gondoskodott a legjobb feltételek biztosításáról. Tudatosabban folyik a tanulók erkölcsi és világnézeti nevelése, főleg a szocialista haza szere- tetére nevelés. A tudományos világkép megalapozásában elért eredményre utal, hogy a hitoktatásra járó tanulók száma négy év alatt a felére csökkent. A már tapasztalható eredmények az osztályfőnöki, az úttörő és KISZ-mun- ka javulásának köszönhetők. Ugyanakkor tapasztalható az is, hogy a tanítási anyagból következő világnézeti és erkölcsi következtetések, érzelmi hatások még gyakran nem kapják meg a szükséges hangsúlyt. Ez a pedagógusok egy részének felkészültségében és meggyőződésében meglevő problémákra vezethető vissza. Az iskola szerepe mindjobban kiterjed a felnőttek oktatására és nevelésére is, s igy az egész nép művelődéséErősítaük a falusi pártszervesetek munkáját .4 HzoeiuUsmus váljon uralkodóvá as emberek gondolkodásában is Az iskola kerüljön közelebb az élethez, a munkához nek fontos eszközévé válik. Erre utal a felnőttoktatás kereteinek szélesedése, ezt a tendenciát erősítik a további fejlődés igényei. A feladatokat illetően elég arra utalni, hogy 45 ezer olyan 20—40 év közötti lakosa van megyénknek, aki még nem végezte el az általános iskola 8 osztályát. A tanuló felnőttek magas száma ellenére sem kielégítő a munkások, tsz-parasztok és nők bekapcsolódása. Gyorsabban kell előrehaladnunk a párttagság körében is az iskola^ végzettség javításának területén. A következő évek; ben a felnőttoktatást szélesebb mozgalmi alapokra kell helyezni. Mozgalmi szerveink, üzemeink és tsz-eink vezetése gondolkodjon az általános iskolát végzettek számának tömeges emeléséről és a középiskolai végzettség javításáról dolgozóik körében. Kérjék ehhez a munkához — a pedagógusok mellett — az értelmiség más rétegeinek segítségét is. A termelés igényei és a felnőttek ideológiai, politikai tájékozottságának növekedése szükségessé teszi, hogy a felnőttoktatás keretei között helyet biztosítsunk bizonyos szakirányú ismereteknek és a felnőttek értelmi színvonalának megfelelő társadalmi, politikai ismereteknek a pártoktatás anyagában. A szocialista iskola megteremtése új követelményeket állít a nevelők elé. Az elmúlt évek munkája bizonyítja, í hogy pedagógusaink vállal- ] ják ezt a feladatot, odaadóan I kívánják szolgálni népünk közös ügyét. Sokan aktívan részt vettek a tsz-ek létrehozásában, s ez komoly politikai iskola volt számukra. Lassú fejlődés tapasztalható világnézeti vonatkozásban. Sokan tanulmányozzák a marxizmus—leninizmust. Meg kell azonban őszintén mondani, hogy az esetek egyrészében a tanultak még nem váltak meggyőződéssé és nem hatnak eléggé a nevelői gyakorlatban. A nevelők nagy részének pedagógiai felkészültsége nincs összhangban az iskolareformból rájuk háruló feladatokkal. Megyénk nevelőinek fel kell készülniük a szocialista iskola megteremtésében rájuk váró nagy feladatokra, s ehhez minden segítséget meg kell adnunk. Gondoskodni kell élet- és munkakörülményeik javításáról, a falusi nevelők lakásviszonyainak javításáról, az iskolánkívüli felesleges terhelésük csökkentéséről. Ugyanakkor nagyobb aktivitást, több helyi kezdeményezést várunk a pedagógusoktól. Az iskolareform célkitűzéseinek vitájában társadalmi szerveink aktívan kivették részüket A megvalósítás mindennapos segítéséből azonban keveset vállalnak. Az eredmény pedig csak úgy biztosítható, ha ez a munka nem szűkül le az iskola „reszortfeladatává”, hanem párt- szervezeteink, állami és társa- ! dalmi szervezeteink napról ; napra hatékonyan gondoskod- i nak az iskola tartalmas mun- ! kájáról. A termelési kultúra, a szakmai képzettség Iparunk és mezőgazdaságunk előtt álló feladatok azt az igényt tűzik napirendre, hogy a kultúrforradalom a maga eszközeivel nyújtson hatékonyabb segítséget a termelési kultúra emeléséhez. A munkások és az üzemvezetők nagy része felismerte a szakmai képzés jelentőségét. Az üzemek szakmai tanfolyamain résztvevők száma 3 év alatt kétszeresére emelkedett. A technikum esti és levelező tagozatán többszörös a túljelentkezés. A műszaki ismeretterjesztés munkásakadémiákon és önálló előadásokon fejlődésnek indult, főleg ott, ahol a műszaki értelmiség üzemi előadó csoportok megszervezésével vállalta ennek végzését. Sajnos, nem mondható ugyanez el a mezőgazdaságról. Pedig a nagyobb hozamokat biztosító termelési eljárásoknak — a gépek ismeretének széles körű elterjesztése —, a szövetkezeti gazdaságok fellendítésének fontos emelője. Ma úgy látszik, hogy nincs felelős gazdája ennek az ügynek falun. A szövetkezetek figyelme nem terjed ki eléggé erre, a népművelők pedig többségükben úgy tartják, hogy „nem az ő asztaluk”, de meg nem is értenek nagyon a mezőgazdasági termeléshez. Vegyék kezükbe a szövetkezetek tagjaik szakmai képzésének ügyét, a népművelés pedig gyakorlati emberek bevonásával ezt a maga eszközeivel filmmel, szakkönyvvel, szakkörökkel, stb. segítse sikerre. Külön kell szólni a szakmunkásutánpótlás biztosításának problémájáról. A mezőgazdaság számára csak igen kis számban, a megfelelő intézmény híján hiányos fel- készültséggel képeznek szakmunkásokat. Az iparitanulóképzés széles keretek között folyik, de színvonala több tekintetben nem készít megfelelően fel a jövő technikájának kezelésére. Kulturális forradalmunk fontos feladata és további fejlődésének feltétele nálunk a megye helyi értelmiségének a kialakítása Az előttünk álló nagy feladatok csak megfelelő számú és jól felkészült, alkotóképes értelmiség közreműködésével oldhatók meg. Az elmúlt években egészében biztatóan nőtt a megyében dolgozó értelmiségiek száma, de nem a szükséges ütem| ben. Üzemeink mérnökökkel való ellátottsága egyharmada I az országos átlagnak. Nagy I hiány van mezőgazdasági mérnökökben és technikusokban, szakorvosokban és szaktanárokban. Az itt dolgozó szakemberek egy része még most sem tud véglegesen gyökeret ereszteni. Egyidejűleg kell megoldani két feladatot Egyrészt a meglevő szakembereinkkel való rendszeres foglalkozással, élet- és munkakörülmények javításával, tudományos és marxista továbbképzésük ösztönzésével kell segíteni alkotó tevékenységük kibontakozását, aktivitásuk fejlődését, saját munkaterületükön és a társadalmi életben egyaránt. Másrészt céltudatos intézkedésekkel kell gondoskodni az értelmiség létszámának további, az eddiginél gyorsabb ütemű emeléséről, elsősorban az említett területeken. Ennek elősegítésére tovább kell emelnünk a megyében érettségizők számát és a legjobbakat a szükséges pályákra kell irányítanunk. Szélesebb körben kell erre a célra felhasználni a társadalmi ösztöndíjat a mezőgazdaságban is. Gondoskodni kell a felsőfokú oktatás megyei feltételeinek megteremtéséről, részben önálló intézmények létesítésével, részben kihelyezett osztályok, konzultációs központok szervezésével. A vezetők rendszeresen irányítsák az egyetemek és a felsőfokú technikumok esti- és levelező tagozataira a munkában helytállt tehetséges dolgozóikat, biztosítsák számukra az eredményes tanulás feltételeit. A kulturális munka eszmeileg tudatosabb lett az elmúlt években. Népművelőink sokat tettek azért, hogy kulturális intézményeink, rendezvényeink formálják dolgozóink gondolkodását. Tovább kell erősíteni ezt a tendenciát. Teljesen fel kell számolni a helyenként még kísértő, az üzem és a tsz problémáitól elrugaszkodott, a dolgozók szocialista emberré nevelésében mit sem segítő kispolgári kulturosdii A művelődés minden eszközével a szocialista életforma és erkölcs terjesztését, a tudományos világnézet és a szocialista haza sze- retetének elmélyítését kell szolgálnunk. Ugyanakkor azonban nem (Folytatása az 5. oldalon)
