Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)
1962-10-17 / 83. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 1962. október 1T. Tanácskoztak a járási pártértekezletek l* *1* *1* *1* **♦ *1* *1* *1* *1* *1* *1* *1* *1* *1* *1* *1* *1* *1* *1* *1* *1* ^ v* *1* ♦♦♦ ♦♦♦ * *1* *1* *1* *** *t* *1* *1* *** *1* *1* »í* *1* *1* *** *** *1* ♦!* *** l* *1* *** *1* *1* *** *** *1* *** *1* *+* *** *»* *1* *t* ***■ Szécsény: Egyetértésben, szoros kapcsolatban a dolgozókkal M nnepélyes keretek kö- ” zött tartották meg a járási küldöttválasztó pártértekezletet a szécsényi járásban. Kanyó Béla elvtárs, a járási pártbizottság titkára terjesztette a pártértekezlet elé a pártbizottság beszámolóját, amely számot adott a pártbizottság hároméves munkájáról. Mint a pártértekezlet megállapította, a párt tevékenységének legfőbb feladata a tömeges kollektivizálás befejezése, a létrejött termelőszövetkezetek megszilárdítása, és a termelés fellendítése volt. Legfőbb célkitűzése, hogy ezzel elősegítse a járás dolgozóinak magasabb életszínvonalát. Ennek a munkának következménye, hogy a szé- esényi járásban búzából a kedvezőtlen, száraz időjárás ellenére is, ez évben a járás történetében először 10,1 mázsás átlagtermést értek el. <Ez az eredmény eléri az országos átlagot.) A pártbizottság beszámolója arról adott tájékoztatást, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdításában értek el eredményeket. Az elmúlt három évben 68 millió 519 ezer 400 forintot ruháztak be a termelőszövetkezetek anyagi alapjainak megszilár- ditásához. És ha ez nem is oldott meg minden gondot, de már komoly alapot jelent a zavartalan termelés biztosításához. Ez évben már látható, hogy többségében javult a termelőszövetkezet vezetése is. A járás területén olyan tsz-el- nökökkel dicsekedhetnek, mint Nógrádsipeken Matusz- ka József, aki az átszervezés előtt, mint egyéni gazda szerényen és névtelenül dolgozott. ma pedig, mint pár- tonkívüli dicséretesen vezeti a termelőszövetkezetet. A pártbizottság beszámolója ismertette, hogy az eredményeket elsősorban azért tudták elérni, mert a párt- bizottságnak egyik legfőbb törekvése volt a párt és tömegek közötti kapcsolat megjavítása, ennek széles alapokra való helyezése. A jelentősebb intézkedéseket rendszeresen megbeszélték a dolgozók széles tömegeivel és velük egyetértésben a felsőbb pártszervek tanácsait megfogadva dolgoztak. Erősítették a községi és termelőszövetkezeti alapszervezeteket, oktatták, nevelték a dolgozókkal való jó kapcsolat megtartására, a dolgozók legszélesebb rétegeinek véleménye figyelembevételére. — Egynéhánytól eltekintve, pártszervezeteink körül aktívahálózat dolgozik, s magyarázza a párt politikáját. Jelentős előrehaladás van a tömegszervezetekkel való együttműködésben. Alapszer- ▼ezeteink bíznak a gazdaság vezetőiben. Ez biztosítja az egy nyelven való beszélést, a feladatokra való szélesebb- körű mozgósítást — hangoztatta Kanyó elvtárs. Alapszervezeteink közvetlenül is szólnak a pártonkívü- liekhez és számukra fontos megbízatásokat adnak. A pártértekezlet meghatározta az egész járást érintő feladatokat: megértetni mindenkivel, hogy a szocializmus alapjainak lerakása után új feladatok állnak előttünk. Megváltozott az oszlályharc jellege, formája és eszközei: az osztályharc fő területe a szocialista gazdaság megerősítése, fejlesztése és a szocialista tudat kialakítása. A pártértekezlet felhívta a figyelmet, hogy itt még van tennivaló a szécsényi járásban is, mert még egyesek ma sem nézik jó szemmel a volt középparasztokat a vezetésben, az általuk elkövetett hibákat eltúlozzák, de ugyanakkor magukkal szemben a hibákat bocsánatos bűnnek tartják. Meghatározta a pártértekes- let: továbbra is szakadatlanul javítani kell a tömegkapcsolatot, bátran kell támaszkodni a dolgozók legszélesebb tömegeire, mert a járás előtt még olyan nagy feladatok várnak megoldásra, mint az állattenyésztés kiszélesítése, amelyhez komoly takarmánybázist kell teremteni, a kapásnövények hozamának emelése, és sok-sok más, a dolgozók legszélesebb tömegeit érintő fontos feladatok. A beszámolót széles körű ** vita követte. A pártértekezlet résztvevői, párttagok és pártonkívüliek szenPosztó: redélyes vitában fejtették ki nézeteiket, foglaltak állást a feladatok megvalósítása mellett. Kalocsai Miklós Endre- falváról, a tanulás jelentőségéről szólott, valamint a falusi általános iskolák feladatairól. Mikula Kálmán Hollókőről, a termelőszövetkezetek helyzetéről beszélt. Farkas László Szécsényből az osztályharc mai helyzetéről szólott, Pásztor László litkei küldött a termelőszövetkezetek munkájáról, Bodnár József szécsényi járási tanácselnök, a tanácsok munkájának jelentőségét hangsúlyozta. Virág Vince Rimócról. a gyenge termelőszövetkezetek segítéséről szólott, Szercsik Pál szécsényi járási KISZ-tit- kár, az ifjúságra háruló feladatokat, valamint az ifjúság helyzetét, Garam- völgyi Istvánná, a termelő- szövetkezetben dolgozó asszonyok helyzetét ismertette. Andó Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője, a Központi Bizottság október 11—12-i ülésén hozott határozatáról szólott. Balassagyarmat: II termelékenység növelése, a gazdaságosabb termelés a szövetkezetek fejlesztésének Szombaton Balassagyarmaton gyűltek össze tanácskozásra a város és a járás kommunista küldöttei. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Hankó János elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács elnöke, és Csizmadia Ernő elvtárs, a Központi Bizottság Agitációs és Propaganda Osztályának munkatársa. Jelen volt Havas Péter elvtárs a megyéi pártbizottság Agitá- ciős és Propaganda Osztályának vezetője is. Ozsvárt Ferenc elvtárs, a járási pártbizottság titkára beszámolójának bevezető részében arról szólt, hogy a VIII. pártkongresszus népünk életében eredményekben gazdag történelmi szakaszt zár le. Dolgozó népünk a párt vezetésével, a társadalmi fejlődés fontos állomásához érkezett, leraktuk a szocializmus alapjait és eélunk most már a szocializmus teljes felépítése. Jól jövedelmező gazdaságokkal, politikai munkával az egységes paraszti osztály kialakításáért Három kemény munkás esztendőről adott számot szombaton a pásztói járási pártbizottság. Ez a pártértekezlet egyrészt mérföldkövet jelent, másrészt nagyszerű távlatokat nyit meg a további fejlődés útján, örvendetes volt az az alapos elemzés, amellyel részben a pártbizottsági beszámoló, részben pedig a felszólalóik foglalkoztak a járás tevékenységével. A pártbizottság beszámolója — amelyet László István elvtárs a járási pártbizottság titkára tartott meg — elöljáróban leszögezte, hogy a pásztói járás kommunistái becsülettel hajtották végre a VII. párt- kongresszus határozatait. Ezután arról a hatalmas átalakulásról beszélt, amely végbement a járás mezőgazdaságának életében, majd arról szólt, hogy a parasztság, a párt és tanácsi szervek erőfeszítései révén létrejöttek az egységes paraszti osztály kialakításának lehetőségei. Az egységes szövetkezeti paraszti osztály még csak kialakulóban van, és a szocialista nagyüzemek kialakulásával vált lehetségessé a valaha széttagolt falusi rétegék összeforrása. A járásban gazdasági eredmények bizonyítják, hogy a szövetkezetig ta- gpk döntő többsége becsülettel végzi a közösben a munkát. ' A szövetkezetek tiszta vagyona egy év alatt a duplájára növekedett, s az . elmúlt év végére elérte az 52 millió forintót. A közösben végzett munka mindinkább közps nevezőre hozza az embereket, az érdekek azonosságát. A beszámoló részletesen foglalkozott,' az anyagi viszonyokat tükröző, és elősegítő tényezőikkel, .hiszen az erős, jól jövedelmező gazdaságok segítik elő legjobban az egység kialakulását. A pásztói járásban egyre több az átlagosnál jobban jövedelmező gazdaság, azonban sok termelőszövetkezetben a termelési ágak között meglévő jelenlegi arányok még nem biztosítják a bevételek, a munkaegység értékének, a szövetkezeti tagok jövedelmének állandó növelését. Ezért szükséges — amint ezt a felszólalók közül többen hangsúlyozták — hogy _ az adottságaiknak és lehetőségeiknek megfelelően alakítsák ki a növénytermesztést — különös tekintettel a kenyér- gabonára, kertészeti növényekre és az évelős pillangós takarmánynövényre —, tovább növeljék az állatállományt — főként a tehén és kocalétszámot — javítsák a közös állatállomány minősé- gét. Amint a beszámoló is hangsúlyozta, a szövetkezeti parasztság csupán az anyagi alapokkal még nem válik egységessé. Az anyagi alapok megteremtésén túlmenően a járás pártszervezeteinek elsőrendű kötelessége elősegíteni, hogy gondolkozásban is egységessé váljon a parasztság. A gondok és problémák, az ellentétek és súrlódások — érthető —, hogy nem egyformán jelentkeznek minden termelőszövetkezetben. Mátra- szőllősön például, ahol gyenge a termelőszövetkezeti vezetés, alacsony a szövetkezetben dolgozó tagok jövedelme, nehezebb a dolga a pártszervezetnek, a falu kommunistáinak is, mint egy olyan szövetkezetben, ahol 35—40 forint a munkaegység értéke, egységes a pártszervezet is. Az egységes szövetkezeti paraszti osztály megteremtése — amint ezt néhány hozzászóló is megállapította — komoly erőpróbája a párttagságnak is. Ennek a kialakulásnak egyik legfontosabb feltétele a párttagság egysége abban a kérdésben is, hogy a parasztságot, az embereket manapság végzett munkájuk alapján értékeljük. Ahol szilárd, egységes a párttagság, érvényt szereznek a kongresszusi irányelveknek, ott kevésbé fordulhat elő olyan gond, mint Pásztón, ahol még problémát okoz a régi, meggyökeresedett „alvég-felvég”, „ku- lák-proletár” szemlélet. Néhány helyen él még a régi gondolkodás, így kategorizálják az embereket, azonban a pártszervezeteknek éppen az ilyen szemléletek leküzdésében kell élenjárni és ezt kell támogatniok a maguk sajátos módján a tömegszervezeteknek is. Ha a pártszervezetek az egész termelőszövetkezeti parasztságra támaszkodnak munkájukban és bátran növelik soraikat a szövetkezeti parasztok legkiválóbbjaival, nagy lépést tesznek előre az egységes paraszti osztály megteremtésében. A vita után a küldöttek megválasztották az új pártbizottságot, revíziós bizottságot és a megyei pártértekezlet küldötteit. elsőrendű útja A gazdasági eredményeket értékelve a beszámoló megállapította, hogy a járás és Balassagyarmat város területén a VII. kongresszus óta eltelt idő alatt az ipari termelés növekedése gyorsabb ütemű volt a tervezettnél. Az ipari üzemek, a KTSZ-ek össztermelési értéke jelenleg megközelíti a 240 millió forintot, ez 110 milliós emelkedést jelent az 1959-es évhez viszonyítva. Sikeresen hajtották végre a járásban a mezőgazdaság szocialista át- szevezését, s az átszervezés időszakában lényegében nem csökkent a mezőgazdasági termelés sem. A járás termelőszövetkezetei az elmúlt három év alatt több mint 3 millió 200 ezer forinttal emelték az értékesítésre került árumennyiségek összértékét. A pártértekezlet résztvevői egyöntetűen foglaltak állást abban, a szocialista termelési viszonyok általános győzelme új, nagy lehetőségét nyit az ipari, mező- gazdasági és a kulturális fejlődés meggyorsításában. A második ötéves tervben jelentősen bővülnek a járás, a város ipari üzemei/ emellett azonban egyre sürgetőbben vetődik fel a gazdaságosság, a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése az ipari üzemekben. Hasonló a helyzet a járás mezőgazdaságában is. Az a tény, hogy a mezőgazdaságban is kialakultak a nagyüzemek, lehetővé teszi — a vezetés színvonalának emelésével párhuzamosan — a belterjes gazdálkodás fejlesztését, a korszerű technika alkalmazását, az új termelési eljárások bevezetését, melyek végső soron a mezőgazdasági hozamok, a termelékenység gyorsabb ütemű növekedését eredményezik. A munka termelékenységének emelése, a gazdaságos termelés ma a legfőbb front, amelyen a küzdelem pártunk vezetésével, a szocializmus teljes felépítéséért folyik. S ezen a területen még számtalan, eddig kihasználatlan lehetőség kínálkozik a járás szövetkezeteinél. Érsekvadkerten a Dimitrov Termelőszövetkezetben már 14 mázsás holdanként! kukorica- mennyiséggel számoltak, ör- halomban a Hazafias Népfront Termelőszövetkezetben 180 mázsát adott a cukorrépa terület egyetlen holdja. Szan- dán viszont kukoricából nagyon alacsony volt az eredmény, Becskén 42 mázsa cukorrépa termett egy holdon az elmúlt évben. A nagyüzem adta lehetőségek, a természeti adottságok félhasználása a mezőgazdasági termelésben, az élenjáró módszerek bevezetése — öntözés, helyes trágyakezelés, rét, legelő gondozása — mind megannyi nagyszerű tartalékai a mezőgazda- sági termelés növelésének, a termelőszövetkezetek megszilárdításának. S a munkában igen sokat segíthetnek a viszonylag fiatal termelőszövetkezeteknek, a járás területén dolgozó állami gazdaságok, amelyek több mint 10 éves múltra tekintenek vissza, a nagyüzemben szerzett tapasztalataikkal. A pártbizottság, valamint a revíziós bizottság beszámolóját igén értékes, tartalmas vita követte. Többek között Ve- szelka István elvtárs arról szólt, miért vált szükségessé, hogy a járás és a város párt- bizottságai a jövőben együtt tevékenykedjenek. Dr. Oppe Emil, a balassagyarmati kórház Igazgató-főorvosa az egészségügyi helyzettel. Val- kár Béla pedagógus pedig a fiatalok nevelésével, új oktatási rendszerünk jelentőségével foglalkozott. Benkó János a járási mezőgazdasági osztály munkatársa, Tóth István az érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet elnöke és Sándor József a Magyamán- dori Állami Gazdaság igazgatója a mezőgazdasági termelés jelenlegi helyzetéről és az ötéves terv szabta feladatok megvalósításának lehetőségeiről szóltak. A vita után került sor a járási pártbizottság és a revíziós bizottság újjáválasztá- sára, majd a jelenlévők 31 küldöttet választottak a megyei pártértekezletre. Kulturális napok a kereskedelmi és pénzügyi dolgozóknál A KPVDSZ dolgozói az idén másodszor rendezik meg Nógrád megyében a kulturális napokat. Az október 14-én megkezdődött kulturális napok alatt gazdag eseménysorozattal járulnak hozzá a kereskedelmi, vendéglátóipart és pénzügyi dolgozók művelődéséhez. Országosan már régi hagyomány, megyénkben azonban az idén először kerül megrendezésre a kulturális napok alatt a belkereskedelmi akadémia tizenegy előA bölcsődékben is megalakulnak a szülői munkaközösségek Eddig a bölcsődékben még nem működtek a szülői munkaközösségek, nem is volt a legmegfelelőbb a család és a bölcsőde kapcsolata. A hiányosságok és hibák megszüntetése tette szükségessé a bölcsődei választmányok létrehozását. Megyénkben elsőnek Pásztón hozták létre a szülői munkaközösségi munka megindítását előkészítő és szervező választmányt. A szülők értekezletére meghívták a járási főorvost, és a bölcsőde gyermekorvosát is. A szép számban megjelent szülők, gondozónők és orvosok meghatározták a választmány legfontosabb feladatait. Mindenekelőtt a gyermekgondozás és nevelés problémáinak megoldását, a helyes és célszerű táplálkozás, valamint öltözködés tudnivalóit beszélik meg, de segítenek minden, a gyermekneveléssel, egészséges életmóddal kapcsolatos probléma megoldásában is. A közeli napókbah valamennyi bölcsődében sor kerül a szülői munkaközösségek életre hívására, az egyéves program kidolgozására. adásból álló sorozata. Salgótarjánban 80, Balassagyarmaton 40 dolgozó képezi tovább magát az akadémia szakmai előadásain. Hétfőn Salgótarjánban Kainer Gyula, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője tartotta meg az ünnepi megnyitó előadást. Ezenkívül a kulturális napok hetében került megnyitásra mintegy 20 helyen a megyében a szakszervezethez tartozók politikai oktatása is, amelyen több mint 400 dolgozó vesz majd részt. Az OTP, élelmiszerkiskereskedelmi, vendéglátóipari vállalat, állami áruház és MÉSZÖV dolgozói szellemi öttusa elődöntőket és döntőket is tartanak a közeli napokban. Ugyancsak a napokban nyílik a KVDSZ megyei bizottsága fotó-szakköre Is. Mindezeken kívül a három nagyobb vállalat, az iparcikk, és élelmiszerkiskereskedelmi, valamint a vendéglátóipari vállalat könyvvásárokat Is rendez a kulturális napok alatt, október 14—25-e között
