Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)

1962-10-17 / 83. szám

1962. októbes 17. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Már megint csak KO... Az ősz, ha egy kicsit meg is tréfált bennQnket, hosszú időn át megjátszotta a jó­fiút - a késői nyarat — azért ránk köszöntött. Nemcsak az­zal érezteti jelenlétét, hogy rövidebbek a napok, hanem azzal is. hogy esténként már duruzsolnak a kályhák, min­denképpen jól esik egy kis meleg. Jól esne, bizony na­gyon jól, ha ... Es ez az egyetlen szócska de sok mindent takar. Ha bányászaink eleget tennének ■ minőségi követelmények­nek, akkor meleg lenne a la­kásokban, több pénz jutna a borítékba is. Ha bányászaink minden kő megmozgatása helyett a szenet termelnék, nagyobb meleg áradna a bányászok. ipari munkások, mezőgazdasági dolgozók, ér­telmiségiek, egyszóval vala­mennyiünk lakásába. De saj. nos nem igy történik. A Tüzép telepekre egyre rosszabb szén érkezik, mind több az a panasz, amely a szén minőségére elhangzik s nem is egy esetben fordul elő, hogy a fogyasztók kép­telenek azt átvenni. A Tüzép, hogy tervét teljesítse, vagy legalábbis „kielégítse” a több ezer igénylőt, gyorsan kiszál­lítja telephelyéről. Azzal azon­ban már mit sem törődik, hogy annak mi lesz a sor­sa, a szén eleget tehet-e „ren­deltetésének”, fontos, ami fontos, eljuttatja a fogyasz­tóhoz. De hogy az ipari mun­kás, vagy az értelmiségi dol­gozó a kiszállított mennyiség­ből mennyit használ fel, az­zal mit sem törődik sem a bányász, sem a Tüzép. Ezer és egy ilyen panasz hangzik el, éppen az utóbbi napokban nemcsak a salgó­tarjáni, de a megye vala­mennyi Tüzép telepére. De miért van erre szükség? Két- tégtelen, legfontosabb az len­ne, ha bányászaink jobb mi­nőségű szenet biztosítanának dolgozó társaik számára. A másik legfontosabb, ha a Tü­zép idejében észrevételezné, hogy a vagonokban nagyobb mennyiségben nem szén, ha­nem kő érkezett és kiszállí­tásával nem bosszantanák a vásárlót. De ha már ez elő Is fordul, legalább ne bosz- szantanák egymást azzal, hogy az egyiknek kicserélik, a má­siknak nem. Hiszen minden­kinek joga van ahhoz, hogy szén minőségében szenet és l ne követ kapjon. \ Szavak és tettek TELJESÍTIK KONGRESSZUSI VÁLLALÁSUKAT A ROMHÁNYIAK — A Központi Bizottság a kongresszusi irányelvekben rögzíti: „A lakáshelyzet meg­javítását pártunk nagyfontos­ságú szociális feladatnak , te­kinti. El kell érnünk, hogy az ötéves tervben előírt 250 000 helyett legalább 300 ezer lakás épüljön.” A pártnak ez az elhatá­rozása élénk visszhangra ta­lált a Romhányi Cserépkály- hagyár dolgozói között, hi­szen ez azt is jelenti, hogy Romhányban is fokozni kell a termelést, a program sike­res megvalósítása több cse­répkályhát is igényel. Nem lehet mondani, hogy a Cserépkályhagyár dolgozói az év elején megtett éves vállalásuknál talán szűkmar­kúak lettek volna. Akkor azt ígérték, hogy a megfelelő műszaki intézkedések segít­ségével a párt Vili. kongresz- szusa tiszteletére kezde­ményezett munkaverseny­ben 100 tonna kályha­csempét gyártanak éves tervükön felül. Javítják a csempék minősé­gét, s a selejt csökkentése is a többtermelést segíti elő. Amikor azonban azt olvas­ták, hogy több lakóház épül. tőlük is többet vár a párt, a népgazdaság — fokozták a munkalendületet, mind job­ban növelték termelésüket. Külön műszaki intézkedési tervet dolgoztak ki. nyolc pontban. Ez a terv olyan fel­adatok végrehajtását tartal­mazza. mint a termelés fej­lesztése, a termelékenység fokozása, a műszaki színvo­nal növelése, a dolgozók szakmai továbbképzése, a he­lyes munka- és üzemszerve­zés, a beruházások tervszerű végrehajtása. Így tehát bőven akadt tennivaló a műszaki dolgozók ré­szére, de volt mit tenni a fizikaiaknak is. A műszakiak azt kérték a fizikaiaktól, hogy a techno­lógiai fegyelem legszigorúbb betartása mellett végezzék munkájukat, ügyeljenek az égetőkemence hőfokának biztosítására, amellyel nem­csak mennyiséget, de minő­séget is nyernek. A műszakiak is megtették a magukét. Az új generátor üzembehelyezésével megvál­toztatták a szén keverési ará­nyát, s nemcsak, hogy jobb minőségű generátorgázt biz­tosítanak a kemencéknek, a széntakarékosság évente mint­egy 300—400 ezer forintos kötbércsökkenést is jelent. Műszaki normát készítettek az alagútkemence kocsirako­dásához, a masszagyártáshoz, amely lényegesen meggyor­sította a különböző munka- folyamatok végzését, sőt, le­hetőség nyílt az egyes he­lyeken jelentkező bérfeszült­ség korrigálására is. Töre­kednek az új technológia ki­alakítására is. Új mázológé­pet terveztetnek, amellyel kiküszöbölik az egészségre ártalmas kézimázolást — a nagyüzemi kísérletet már befejezték. És ha már a mű­szakiak tevékenységéről szó­lunk, szólni kell arról is, hogy házilag készített mű­szárítót helyeztek üzembe, a régi, úgynevezett térszárí­tás helyett. Ennek eredmé­nye, hogy lényegesen csökken a se­lejt, de csökken a belső anyagmozgatás ideje is. A több lakás nemcsak több cserépkályhát, hanem ízlésesebbet, szebbet is kö­vetel — gondolták Romhány­ban. A választék bővítésére éppen ezért 12 új mintával gazdagították a csempék szépségét, .elsősorban rajzban és színben. A kongresszusi munkaverseny jelenlegi sza­kaszában .már 25 féle min­tás, rajzos, színes kályha­csempe készül Romhányban. Szeptemberben pedig az egy­szerű, sima falburkoló lap gyártásáról áttértek a rajzos, mintás idomok készítésére, melyekből az első darabokat Budapestre, a Felszabadulás téri IBUSZ-palota burkolásá­hoz szállítják. A műszaki intézkedésekre mivel válaszolhattak a dol­gozók? Feltétlen jobb mun­kával! A formázásnál, tisztí­tásnál a fizikaiak több, mint 50 százaléka egyéni verseny­ben van. A kemencénél megalakult az első szocialista címért küzdő brigád. A második műszak könnyítésére Új részleggel gyarapodott a Salgótarjáni Szolgáltató Kis­ipari Szövetkezet — a Tem­pó. Az új részleg, a szövetke­zet tájékoztatása szerint igyekezik levenni a háztar­tási munkák terhét az asz- szonyok válláról. A Tempó vállal takarítást, pihcétől- padlásig, háznál vasalást, mosást, szénberakást, favá­gást, aprítást, anyagok, áruk, csomagok házhoz szállítását, költöztetést. A szövetkezet fi­gyelme kiterjed a feledékeny férjek (esetleg feleségek) tennivalóira: alkalomadtán az ajándékot megveszi helyettük és a megadott címre szállít­ja.**-- -----­A z érsekvadkerti termelőszövetkezet nevét veszi fel az Ipolyszka Szokolec-i JRD MEZŐGAZDASÁGI GÉPEKKEL, SZAKMAI TANÁCSOKKAL SEGÍTI EGYMÁST A HATÁRMENTI MAGYAR ÉS CSEHSZLOVÁK TERMELŐSZÖVETKEZET A Csehszlovák Szocialista Köztársaság felszabadulási ünnepén, május kilencedikén jelentette be a két ország határmenti közös gazdasága, az érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Ter­melőszövetkezet és az Ipolyszka Szokolec-i közös gazdaság vezetősége, hogy több évre szóló versenyszer­ződést kötnek egymással, a fejlett szocialista nagyüzemi gazdálkodás mielőbbi kialakí­tása érdekében. Az Ipoly völgyében gazdálkodó két szövetkezet azóta gyümölcsö­ző baráti kapcsolatot terem­tett a magyar és a szlovák termelőszövetkezeti tagok közt. A szokoleciek az aratás idején aratógépet küldtek át Érsekvadkertre, hogy a ma­gyar versenytársak kenyér- gabona betakarítási munkáit segítsék. Az érsekvadkertiek aprómag-vetőmaggal és főleg fajtatiszta törzsállatállomá­nyukból növendékállatokkal segítenek majd a szlovákiai szövetkezetnek. A két termelőszövetkezet egyformán hétezer holdon, illetve mintegy háromezer hektáron gazdálkodik. Egy­forma éghajlati és talaj adott­ságaik teszik lehetővé a ki­alakult vetélkedést. Most az őszi munkák idején a mély­szántáshoz ajánlották fel segítségüket a szlovák ver­senytársak, az érsekvadker­tiek azonban a tervezett ha­táridőnél és a községben év­századokon át kialakult szo­kásoknál is jóval hamarabb, november első napjaiban vé­geznek az őszi munkákkal, s így erre a gépi segítségre már nem kerül sor. Az érsekvadkerti közös gazdaság ugyanis, amely egy­ben megyénk legnagyobb termelőszövetkezete, az ezer- négyszáztizenöt hold őszi ka­lászos vetését már befejezte. Ugyanakkor jól haladnak az őszí mélyszántással is. Szom­batig a tavasziak alá mély­szántott terület már túlha­ladta a hatszáz holdat, s előreláthatóan november 7-ig ezzel a munkával is végez­nek az érsekvadkerti határ­ban. A szokoleciek ellátták az eddig nélkülözött Zetor-pót- alkatrészekkel is az érsek­vadkertiekét, akiknek saját gépparkjukban több cseh­szlovák gyártmányú mező- gazdasági gép van. Különö­sen kedves meglepetés érte szerdán az érsekvadkerti ter­melőszövetkezet vezetőit és tagjai. Az Ipolyszka Szokole­ciek arról értesítették őkét, hogy az év végi zárszámadás­kor a közös gazdaság eddigi nevét megváltoztatják és ma­f yarországi versenytársaik ermelőszövetkezetéhez ha­sonlóan a Magyar—Cseh­szlovák Barátság nevet adják háromezer hektáron gazdál­kodó szövetkezetüknek. Többen állami oktatásban vesznek részt. 35 dolgozó szakmai tudását növeli a munkás akadémián. Az ál­talános iskola VII—VIII. osztályába négyen járnak. Tízen, köztük Molnár László- né tisztító, Hollman István samottidomformázó. Kiss László formázó a gimnázium­ban növeli általános mű­veltségét. És mindez a terme­lésben érezteti gyümölcsöző hatását. A kölcsönös összefogás eredményezte, hogy a kemen­ce tervezett egyéves üzemel­tetése után sem áll le a ter­melés, két és fél évig kíván­ják javítás nélkül üzemel­tetni az égetőkemencét, ez­zel is biztosítják a 300 000 lakáshoz szükséges cserép­kályhákat. Az egész évre vállalt 100 tonna helyett pe­dig eddig több mint 314 tonna kályhacsempét gyártottak terven felül — 688 ezer forint értékben. A. tavalyi 81,5 százalékos I. osztályú áruval szemben 89 százalékot értek el — 57 ezer forintot jelent ez is —, s az 5,6 százalékos 1961. évi se- lejtet a kongresszusi munka- versenyben már 4,26 száza­lékra csökkentették. Az eb­ből nyert többletbevétel megközelíti a 79 ezer forin- tot. ; ' Azt mondják Romhányban: szívük teljes melegével támo­gatják az irányelvekben rög­zített. feladatok megvalósítá­sát, az egész nép érdeke az. És tetteikkel valóban ezt is bizonyítják. S. L. Gazdagodik Salgótarján Hatalmas ütemben folyn;: k a strandépítkezés földmun­kái. A munkálatokat a Budapesti Földgép Vállalat végzi. Naponta 1200—1400 köbméter földet mozgatnak meg ójjó' ~ ' . y ~ — ­...JÉ Ä kórház építkezésénél rr egkezdték az előregyártót! elemek beemelését, s építik-a-második darupályát Magasabb színvonalra az egészségügyi ellátást NYILATKOZIK A BALASSAGYARMATI KÓRHÁZ IGAZGATÓJA — Az utóbbi hónapokban egyenes arányú fejlődés in­dult meg a Balassagyarmati Járási Tanács Kórháza veze­tésében. Legutóbbi párttag­gyűlésükön a kommunisták már arról beszéltek, egyre inkább adottak a feltételei a klinikai színvonal megterem­tésének. Munkatársunk fel­kereste dr. Oppe Emil főor­vost, a kórház igazgatóját, hogy megérdeklődje, hogyan érték el eredményeiket a gyógyítás színvonala növelé­sében és milyen terveik van­nak e munka további javí­tására. — Milyen körülmények kö­zött vette át a kórház veze­tését, milyen feladatokat kellett megoldania? — A balassagyarmati kór­ház igazgatói székét az utób­bi esztendőkben sűrűn válto­gatták a főorvosok és éppen e személyi cserék miatt hosszabb, perspektivikusabb irányvonal nem alakult ki a kórházban. Én 1961 január­jában kerültem ide. Első feladatként a kórházon be­lüli ellentétek kiküszöbölé­sét szabtam magam elé. Én, a mai szellemnek megfelelő, bátor kezdeményezésű, ugyan­akkor a jövő feladataira is felkészítő vezetés megvalósí­tására törekedtem. A kórház orvosai örömmel fogadták ezt a lépést és szinte egy em­berként támogattak elképze­léseim megvalósításában. Nagy örömmel tapasztaljuk, hogy a párt és a tanácsi szervek már látják, hogy az egészségügy nemcsak a szakmabeliek dolga, hanem egyre inkább társadalmi üggyé válik. Megértésükkel, támogatásukkal szinte napról napra segítik munkánkat. — Az utóbbi időben na­gyobb átalakításokat végez­tek a kórházban. Hogyan se­gíti ez elő a gyógyító mun­kát? — Közel ezer ágyas kórhá­zunkban mintegy 500 alkal­mazott dolgozik. Nagy fele­lősség a jelenlegi körülmé­nyek között ennyi teendőt ellátni. Ha napi 12 órát dol­gozom, sem érzem elégnek. De nem sajnálom a fáradt­ságot, mert a kórház fejlő­dése valamennyiünket öröm­mel tölt el. Az idén meg­nyílt egy teljesen korszerű röntgen osztály, amelynek már röntgen terápiás rész­lege is van. Nyitottunk egy új munka-terápiás osztályt is, ahol kedvezően tudjuk el­helyezni és kezelni a bete­geinket. Megvalósítottuk a sebészeti osztályon a súlyos betegek számára létesített úgynevezett „őrző” osztályt. Bővítettük a szülészetet egy csecsemőszobával, a nőgyó­gyászatot pedig két kórte­remmel. A sebészet új, mo­dern altatógépet és lélegez­tető gépet kapott. Az ideg­osztály az agyműködés elek­tromos elváltozásait mérő készülékkel bővült, amely a finomabb agyvizsgálatokat teszi lehetővé számunkra. Létrehoztuk a kórház könyv­tárát is, ahol megfelelő he­lyiségben közel 2 ezer kötet szakmai könyvben válogat­hatnak a továbbképzést igénylő egészségügyiek, emel­lett külön szépirodalmi rész­legünk is van. Sajnos, nem fejlődtek megfelelően a kór­ház kiszolgáló részlegei. Vo­natkozik ez elsősorban a konyhára, a mosodára és a fűtésre. — Hallottuk, hogy a gyó­gyító munka színvonalának továbbfejlesztése érdekében a kórházi nívóról klinikai színvonalra szeretnék fej­leszteni a betegellátást. Kér­jük, erről is nyilatkozzon. — Minket is magával ra­gadott a XXII. kongresszus azóta szállóigévé vált gon­dolata: mindent az emberért, az ember szolgálatában. Az orvosi rendtartás kötelesség- szerűen írja elő számunkra, hogy a betegnek joga van a legmagasabb színvonalú or­vosi ellátásra. Ezt a legma­gasabb formát nálunk klini­kai szintnek mondják. Ennek elérése érdekében tettünk már egyet s mást és néhány feladatot még el kell végez­nünk a közeljövőben. így például szükség van arra, hogy mennyiségileg és minő­ségileg egyaránt tovább fej­lesszük a betegellátást az egészségügyi létszám vonat­kozásában is. Egy budapesti hasonló jellegű kórházban megközelítőleg 50 százalék­kal több orvos dolgozik, mint például nálunk, a középká­dereknél pedig még kirívóbb az aránytalanság. Emellett a korszerű gyógyító munkában az eddiginél több gépre is szükségünk lenne. Ez min­denekelőtt a gyógyítás szín­vonalában jelentené ered­ményt, hiszen az orvos mun­kaenergiájának jó részé más célokra szabadulhatna fel. A jelenlegi beteglétszám és az egyre növekvő betegforgalom visszahúzó erőként hat a to­vábbképzésre. Dolgozóink a szórakozásból és a pihenésből elvett idő alatt képezik to­vább magukat. Mivel a kór­ház csaknem valamennyi or­vosa ismer egy, vagy több idegen nyelvet, az osztályo­kon rendszeresen külföldi fo­lyóirat-referátumokat tar­tunk. Ezenkívül a fiatal or­vosok tudományos kiselőadá­sokat tartanak szakmájuk te­rületéről. A kórbonctani kon­ferenciák rendszeres megtar­tása és az ott referálásra kerülő esetek értékelése is komoly segítséget ad az or­vosok' további munkájához. — Megjelenés előtt áll a kórház tudományos évköny­ve, ez lesz az első ilyen ki­advány a mi megyénkben, melyben közel harminc tu­dományos dolgozat ad szá­mot a kórház munkájáról. Novemberben pedig „Egész­ségügyünk szolgálatában” címmel rendszeres folyóira­tot indítunk, melynek az a célja, hogy élőbbé, közvetlen nebbé tegyük a terület és a kórház elvi és gyakorlati gyógyító-megelőző tevékeny­ségét. Minőségi változás azonban csakis a fentiek megvalósításával lehetséges — fejezte be nyilatkozatát a kórház igazgató főorvosa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom