Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)

1962-10-03 / 79. szám

nógrádi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI bizottsága és A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVF. 79. SZÄM. ARA: 60 FILLÉR 1962. OKTÓBER 3. A TERV - ERŐ Ipari üzemeinkben, a szó- bele magukat a tervbe, nap eialista mezőgazdaságban most mint nap világos legyen előt- munkálkodnak, tárgyalnak a tűk a következő feladat is. jövő évi tervekről. Számba veszik az idei teljesítéseket, Ezzel a módszerrel az óva- tapasztalatokat, mérlegelik a toskodó tervkészítők elkerü- további fejlődés lehetőségeit lik azokat a meglepetéseket, s mindezek alapján számok- amelyekre, most apellálnak, ban rögzítik az elérhető célo- Csak az a terv állítja várai­kat. A számok, az elképzelé- lan fordulat elé a gazdaság sek életté, valósággá váltója vezetőit, amely felszínesen, a a legfontosabb termelőerő, az realitástól elvonatkoztatva, ember. A sok tízezer ember, íróasztalnál készül. Ebben az a dolgozók alkotó tömege. S á esetben válik jellemzővé a tervek készítésénél, a reali- kapkodás, a bizonytalanko- tások megállapításánál épp- dás. a hullámzó termelés. Itt úgy nem nélkülözhető a kü- kell utalni arra a követel- lönböző képességű, de egyet ményre is, amit a párt irány­akaró dolgozók véleménye, elvei a tervezést illetően meg- egyetértése, mint a felada- szabnak tok végrehajtásánál. Tegyük a tervezést tudomá- A következő években gaz- nyosabbá. Javítsuk a tervszá- dasági tevékenységünk közép- mítások módszerét, a fonto- pontjában a második ötéves sabb fejlesztési elgondolások terv teljesítése és gazdasági kidolgozásába fokozottabban céljainkkal összhangban álló vonjuk be a tudományos in- túlteljesítése áll. Ez az egész tézményeket. a tudósokat és a néptől jelentős erőfeszítéseket szakértőket. Egy-két ipari követel. A terveknek olya- üzemünk már eddig is ered- noknak kell tehát lenniük, ményesen hasznosította az így hogy mindenkit mozgósítani létre hozott kapcsolatait a tudjanak, azokat minden dől- műszaki fejlesztésben, az új gos ember a magáénak vallja, technológiák kidolgozásában, Nem haszontalan idő és erő a komplikált gépek kapacítá- tehát az, amit a sokak ja- sának hasznosításában. Mező- vaslatain'ak meghallgatására, gazdaságunk színvonalának feldolgozására fordítanak emelését gyorsítja az egyete­gazdasági vezetőink. A mun- mek, kísérleti intézetek és ka fortélyait, a még parlagon kísérleti gazdaságok tapaszta- heverő tartalékokat, a szer- latnának széleskörű elterjesz- vezés egyszerű megoldásait tése. A termelőszövetkezetek legjobban ismerő munkások, most csírázó nagyüzemesíté- parasztok nem egyszer többre séhez nagy segítséget adhat- lennének képesek, mint amit nak és ahol igénylik, ott ad- előírnak nekik, ha őket is nak is az állami gazdaságok, megkérdeznék. Jó pár példa a régibb, nagy termelőszövet­igazolja ezt a most folyó kezetek, kongresszusi munkaversenyek tapasztalataiból is. A számok- Különösen az iparban, de a ban gvakran elvesző tervek mezőgazdaságban is nagy len­készítőire jelentős túlteljesí- dítő erőt jelentenek a szocia- tésekkel nem egyszer cáfolt lista brigádok, amelyek a ter- rá a dolgozók versenylendü- melési követelmények teljesí­ted tése mellett a munka erköl­csi, politikai ösztönződnek is Az óvatos terv, a tartaléko- legfejlettebb mai élharcosai, lás más tanulságot is ad. Azt Ezeknek a brigádoknak a a szándékot árulja el. ami a tapasztalatai, kezdeményezé- népgazdasági érdekek szem- sei nagyszerű támpontul szol- előtt tartása helvett szűklátó- gálhatnak a jövő évi tervek körűségből helyi, kiugró készítéséhez. Helyes lenne eredményekre pályázik, ami- már most olyan módszert bői erkölcsi, de főként anya- építeni a tervekbe, hogy a gi elismerés remélhető. Rossz szocialista brigádok legyenek gazda az, aki csak az út mel- menetközben és egy-egy idő­lett szántja meg a földjét, szak lezártával is a munka hogy az arra menők megdi- végrehajtásának első ellenő- csérjék, s hogv abban a föld- rei. Tevékenységüket és jo- ben a maga kenyere megte- gaikat, befolyásukat is bőví- rernjen. Rossz gazdasági ve- tenj lehetne ezáltal. Még zető az, aki nem töpreng, tovább fejlődne önállóságuk nem igyekszik minden lehető- és kezdeményező készségük, séget figyelembe venni, ami- példájuk vonzaná és serken- kor a holnapi munka prog- tené a környezetükben tevé- ramját összeállítja. A laza kenykedő többi dolgozót is. terv, amely a sablont alkal­mazza nem ösztönöz gondol- A történelmi forduló, ami­kodásra, a bonyolultabb meg- kor a szocializmus alapjainak oldások keresésére, megelége- lerakása után a szocializmus dettséget. tumvasáeot szül Az teljes felépítéséért indulunk ilyen terv emellett meleg- harcba, az eddiginél alapo- ágva a munkafegyelem rom- sabb^ elemzőbb, elmélyültebb K munkát igenvei jovo évi ter­lásának, a munkaerkolcs yejnk készítőitől. Annál is alacsony színvonalának is. inkább, mert gazdasági ered­ményeink mértékétől, a tár- A jó terv, amelv • számta- sadalmi termelés növakedésé- lan vélemény és mindén lá+- tői függ majd, hogy milyen ható adottság felhasználásával ará"vba" emelkedhetnek a . , „. , , reáljövedelmek, hogyan no készül, mozgósítja a dolgozo- doigoz5 népünk életszínvona­kat, erősíti a közösségi mun- ja. Ezért a pártszervezetek, kát, így a kollektív szellemet a szakszervezetek tekintsék is. Mind a szocialista építés fontos ügynek a terv­céljainak valóra váltásában, munkát, kisérjék azt figye- mind az ezt feltételező szó- ]ernmel, érvényesítsék abban eialista tudatosság formálá­az említett legfontosabb sában komoly politikai feav- szempontokat. Ismereteik, ak- ver a jó gazdasági terv. En- közreműködésük révén nek a helyes alkalmazásához kitűn6 mozgósító erő jut a tartozik aztán az is, hogy ké birtokukba, jól tudják össze­szítés közben és kész állapot- kapcsolni a termelés során ban újból a legszélesebb dől- tevékenységüket a gozó tömegek elé bocsássák, gazdasági cé]okkal. megismertessék velük. Lás­sák meg a tervben az embe- A terv erő, amely határo- rek saját javaslataikat, éljék zottá teszi lépteinket. Holnap az országgyűlési képviselők ülést tartanak Pasztán Csütörtökön délután 2 óra­kor Pásztón tartja legköze­lebbi ülését az országgyűlé­si képviselők Nógrád megyei csoportja. A képviselők a megye községfejlesztési ter­veinek végrehajtásáról tár­gyalnak, majd tájékoztatót hallgatnak meg a megyei ta­karékossági mozgalomról, ezt követően pedig a legutóbbi országgyűlésen elhangzott in­terpelláció óta — bányai la­kóterületek és lakások kar­bantartásával kapcsolatban — tett intézkedésekről. Október Hol az Állami Biztosító megyei igazgatóságai rendezik a károkat Az Állami Biztosító októ­ber 1-től a megyei igazgató­ságok hatáskörébe utalja az összes vagyonbiztosítási — a kötelező autószavatossági — az önkéntes gépjárműbiztosí­tási, valamint az állami autó- és állami tűz- és betörés­károk rendezését. A rendezés a biztosítás fej­lődésének következtében vált időszerűvé, s az Állami Biz­tosító ezzel a biztosított la­kosság érdekét és kényelmét kívánja szolgálni. Emléktáblán örökítették meg a partizánok volt szálláshelyét ÜNNEPSÉGEK A FEGYVERES ERŐK NAPJÁN A fegyveres erők napfa alkalmából ünnepi rendezvé­nyeken emlékeztek meg megyénk különböző részein bé­kénk és társadalmi rendünk védőiről. Salgótarjánban a katonai, rendőri szervek és a munkásőrség megkoszorúz­ta a szovjet hősi emlékművet. Este a városi művelődési házban dlszünnepségen méltatták a fegyveres erők tag­jait, akiknek képviselőit a KISZ Központi Művészegyüttes színvonalas műsorral ajándékozta meg. A délutáni órákban kedves összejövetel színhelye volt a karancsberényi erdőben helyreállított vadászház. az 1944-es partizánharcok egyik kiinduló pontja. A község lakosainak kezdeményezésére és a Hazafias Népfront tá­mogatásával emléktáblán örökítették meg a hősi idők ese­ményeit. Erre az alkalomra eljöttek a volt partizánok, az egység volt parancsnoka Nógrádi Sánor elvtárs, a volt po­litikai helyettes Tömpe András elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagjai, Kurinszky Sándor, Bodnár László, Kerényi Dezső, Molnár János, Papp Béla, Benyus Ferenc és mások. Ott volt a hősi halált halt Bandur Ár­pád édesanyja és két testvére, a hősi halált halt Valasek József özvegye is. Megjelent az ünnepségen Jakab Sán­dor elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára, va­lamint a fegyveres erők és a társadalmi szervek vezetői és képviselői. Az emléktábla leleplezése után Nógrádi elvtárs em­lékezett meg a régi harcokról, partizántársairól. A partizán egység volt parancsnokának beszéde Kedves elvtársak, bará­taim! — kezdte Nógrádi Sán­dor elvtárs, — jelen lévő har­nak és az országgyűlési kép­viselő csoportnak, hogy fi­gyelmességükkel lehetővé tet­Az emléktábla leleplezése costársaim és a magam nevé­ben megköszönöm a megyei pártbizottságnak, a népfront­vakban általában. A palánta fejlődése közben egyszer ön­tözött tábláról nyolcvan, a kétszer meglocsolt tábláról közel száz mázsa télikáposz­tát szednek és szállítanak a kereskedelem részére. Endre- falváról és Rimócról nyolc­van mázsa káposztát szállítot­tak el eddig, s hamarosan hozzálátnak a téli káposzta szedéséhez az Ipoly völgye többi közös gazdaságában is. Szedik a téli káposztát az Ipoly völgyében A gondozottabb táblákról ötven százalékkal több káposztát értékesítenek az endrefalvaiak Nógrád megye Ipoly menti községeiben: Dejtáron, Pata­kon, Litkén, Endrefalván, Lu- dányhalásziban és Szécsény környékén a talaj és éghajlati adottságok rendkívül kedve­zőek a téli káposzta termesz­tésére. Az itt honos tájfajták »keményfejűek« nyersen is hosszú időn át tárolhatók. Ezért bel- és külföldi piaco­kon egyaránt keresett az Ipoly völgyi káposzta. Idén is négyszáz holdon, több mint ötmillió káposztafejet nevel­tek az Ipoly menti falvak ter­melőszövetkezetei. A káposzta szedését évtize­dek óta rendszeresen a hiva­talos ősz első napjaiban kez­dik ezen a vidéken. Az idei nyári szárazság után későn jött szeptember elejei esők azonban még az elmúlt na­pokban is sokat javítottak a káposzta minőségén, ezért né­hány napot késleltették a kö­zös gazdaságok ezt a munkát. Pénteken azonban Rimócon és Endrefalván is megkezdték a téli káposzta szedését. Noha a teljesen eső nélkül elmúlt nyár idén nem kedvezett a té­li káposzta fejlődésének, az ötven-hatvan mázsás holdan- kénti hozam így is öt-hatezer forintot jövedelmez a közös gazdaságok egy-egy holdjáról. Azokról a táblákról azonban, amelyeket gondsabban művel ­tek, s a korszerű öntözőberen­dezések híján egyszer-kétszer a hagyományos módszerekkel meglocsoltak, a termelőszövet­kezetiek sokkal több termést takarítanak le. Endrefalván például harminc holdon ter­melték idén a téli káposztát, s a termés ötven százalékkal több mint a Ipoly völgyi fal­ték számunkra a régi harcok élményeit idéző helyen egy kedves ünnepségen való rész­vételünket. Tiszteletre méltó az az elhatározás és cseleke­det is, hogy ennek az emlék­táblának az elhelyezésével megörökítik és ápolják a par­tizánharcok emlékét, hogy hősi magyar népünk hagyo­mányait felkarolják. Mi magyar partizánok, an­nak idején messziről, az Ala­csony Tátrából érkeztünk ide. S nem véletlenül, hanem igen határozott céllal. A párt küldött ide, , amely tudta, hogy ezen a vidéken minden támoga­tást megkapunk a néptől harcunk eredményes megvívásához. Itt, ebben a vadászházban rendeztük sorainkat, itt erő­södtünk meg szervezetileg, létrejött felderítő csoportunk, századaink, alakult át csopor­tunk egységgé, amelyet itt ké­szítettünk elő a későbbi har­cokra. Megerősödtünk, meet amikor elterjedt a környé­ken a partizánok híre, a szénmedence bányászai, Sal­gótarján munkásai, ragyol- ciak, somoskőiek, lapujtőiek, és sokan mások jelentkeztek sorainkba. Itt csatlakozott hoa- zánk a három Benyus-testvér is, a később Abroncsos-pusz- tán hősi halált halt Valasek József és Bandur Árpád is. Jöttek az emberek har­costársként, ’ testvérként. Idősek és fiatalok egyaránt. Tanyákról és falvakból. Ér­deklődtek, van-e élelmünk, ruhánk. És azután hozták szinte nap, mint nap szeké­ren és zsákokban a sokszor maguktól megvont eleséget. Tőzsér erdész felesége minden­nap elhozta a 25 liter tejet. Nagy dolog volt ez akkor elvtársak. Hit és bátorság kellett hozzá, mert a velünk kapcsolatot tartó emberek az életükkel játszottak. Hiszen még az élelemnél is fontosabb híreket, értesüléseket is a névtelen, a szabadságra áhí­tozó emberektől kaptunk, így mértük fel rövid idő alatt az egész iparvidék katonai és politikai hely­zetét s tudtunk magunk­nak tervet készíteni. Kiadtuk a jelszót, hogy senki ne vonuljon be a Szálasi-fé- le hadseregbe, aki ott van, szökjön meg, s az itteni tala­jon gyorsan felszökkent a ve­tés. Hallgattak ránk és bíztak bennünk. Elterjedt. hogy az erdők tele vannak partizánokkal, a németek is úgy tudták, hogy hétszázan vagyunk, pedig az egységnek mindössze kilenc­ven valahány szervezett tag­ja volt. Erről a helyről indultunk aztán két hét után Salgótar­ján északi hegyeibe s Ab- roncsos-pusztán véres harcot vívtunk a németekkel. Hamarosan utána győzel­mesen bevonultak a szov­jet csapatok, amelyekkel felvettük a kapcsolatot és feladataink más helyekre szólítottak bennünket. Ma itt prtizántársainkra emlékezve, tiszteletünket és hálánkat fejezzük ki a fel­szabadítók iránt. A szovjet emberek sok éves szörnyű harc és veszteség után ide is eljöttek, vért áldoztak a mi szabadságunkért. Mi csak az ő támogatásukkal, áldozatuk­kal érhettünk el eredménye­ket. Helyes és követendő te­hát, 'ahogyan itt Nógrád megyében ápolják a sza­badságharcos hagyomá­nyokat, ahogyan ezek megbecsülésére nevelik az ifjúságot. A volt. partizánok élő tagjai ma is megállják a helyüket, segítenek építeni a szocializ­must szép hazánkban. Hűsé­gesen a párthoz, a párt poli­tikájának sikeréért, hogy soha többé fasiszta diktatúra, el­nyomó reakciós társadalmi rendszer ezen a földön ne legyen. Segíteni a gyenge termelőszövetkezeteket, emelni a dolgozók műveltségét Járási tanácsülés volt az elmúlt hét végén a szécsé- nyi járásban. A tanácsülés a járás gyenge termelőszövet­kezeteinek helyzetéről, vala­mint az ismeretterjesztő és művészeti munkáról tárgyalt. Első napirendi pontnál a ta­nácsülés megállapította, hogy szükséges volt a járás terü­letén levő gyenge termelő­szövetkezetek helyzetéről tár­gyalni, mert ezen keresztül is ráfordítják a figyelmet ezek­re a termelőszövetkezetekre. Széles társadalmi alapokon megszervezett, szakmai szín­vonalon megvalósítható és a szövetkezeti tagság egyetér­tésével találkozó segítség ve­zethet a gyenge termelőszö­vetkezetek megszilárdításához. A járási tanács utasítással fordult mind a járási mind a községi végrehajtó bizott­ságokhoz, hogy elsőrendű kötelességüknek tekintsék a gyenge ter­melőszövetkezeti gazdasá­gok megszilárdítását. A munkában, a Szécsényi Tangazdaság, valamint a var­sányi, rimóci és más jó ered­ménnyel dolgozó termelőszö­vetkezetek, gépállomás szak­emberei is a legmesszbbmenő segítséget adják. A járási tanácsülés felkér­te az ipari üzemeket is, hogy a lehetőségekhez mérten ők is adjanak segítséget a já­rás területén levő gyenge ter­melőszövetkezetek megerősí­téséhez. Szerepeltek a járási tanács­ülésen az 1962—63. évi isme» retterjesztési és művészeti munka tennivalói is. Ennél a napirendi pontnál a tanács­ülés megállapította, hogy már az elmúlt évben is komoly segítséget adott ez a tevé­kenység a társadalmi fej­lődéshez. Emelkedett a mun­kások, a tsz-parasztok, az ér­telmiségiek általános szakmai műveltsége. Növekedett a különböző társadalmi szervek fele­lőssége a tömegek műve­lődésének fokozásáért. Tanácsaink is megértették ennek a munkának a jelen­tőségét. De még mindig nem kielégítő az eredmények mel­lett a művelődési otthonok tö­megbefolyása. Ezért ebben a tanévben javítani kell a mun­kájukat. Hozzá kell járulja­nak ,hogy gazdagodjon a tö­megek művelődésének szocia­lista eszmeisége, segíteni kell a közösségi tudat, a szocia­lista erkölcs kialakítását a közízlés formálását. Egyálta­lán az új szocialista életfor­ma mielőbbi megvalósítását: A járási tanácsülés a fel­adatok megvalósításához fon­tos határozatokat hozott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom