Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)

1962-10-03 / 79. szám

2 nooradinipoisas 1962. október 3. Taggyűlési pillanatképek Egy gyár a lemaradók között II. Közelebb a dolgozókhoz, közelebb egymáshoz Járási KISZ-titkárok értekezlete Rétságon Titkári értekezletet tartott a napokban a rétsági járási KISZ-bizottság a soron kö­vetkező feladatok megvita­tására. Az értekezlet egyik napi­rendi pontként a termelő­szövetkezetek erősítésével kapcsolatos problémákat tár­gyalta. Fontos feladatnak kell tekinteni azt, hogy a KISZ- szervezetek a továbbiakban fokozottabban kapcsolódjanak be a termelőszövetkezeti ter­vek teljesítésébe. Megtárgyalták a járási KISZ-titkárok a beiskolázás, pályaválasztás, esti iskola kérdéseit. A járásban mint­Szépítik Balassagyarmatot is Balassagyarmaton az 1962. évi költségfejlesztési tervben megjelölt célkitűzések valóra- váltása lendületesen folyik, már eddig is jelentős ered­mények mutatkoznak. A Palóc Múzeum előtti impozáns kivitelű szökőkút létesítésére eddig 54 ezer fo­rintot fordítottak, ezenkívül az ott végzett társadalmi munka is igen jelentős, mint­egy 72 ezer forint értékű. Különösen a két gimnázium növendékei, az Ipari tanuló­intézet fiataljai és a városi tanács dolgozói vették ki ré­szüket tevékenyen az új lé­tesítmény megvalósításából. A város a megyei tanács­tól egy kilométer hosszúságú villanyhálózatbővítést kapott. E célra, valamint újabb lámpahelyek szaporításá­ra a községfejlesztési alapból 39 ezer forintot használnak fel. A Süvítő-telepen megépíten­dő korszerű perembolt mi­előbbi megvalósítása érdeké­ben 70 ezer forintot adtak a Nógrád megyei Élelmiszer Kisker. Vállalat költségei pótlására. Az új üzlet he­lyének kijelölése, az építési engedély kiadása már meg­történt, a munkálatok még ebben az esztendőben meg­kezdődnek. Az ipari üzemek távlati rendezési terveinek elkészíté­sére 30 ezer forintot irá­nyoztak elő. A tervdoku­a kérdéseket az Ifjúság a szo­cializmusért mozgalom kere­tében kell megoldani. Szó volt a tanácskozáson a Lo­vász József ifjúsági kultu­rális seregszemle és a Kilián testnevelési és sportmozgalom előkészítésének fontosságáról; hogy a szervezetek minél ak­tívabban kapcsolódjanak ezekhez. A sportmozgalom fej­lesztése terén még különösen Bánkon, ösagárdon, Szentén és Pusztaberkin igen sok a tennivaló a járásban. A titkári értekezlet az egyes községi KlSZ-szerveze- tek problémáit is megtár­gyalta. tanműhelyének megvalósítá­sát 20 ezer forinttal segítet­ték. Sor került a szabadtéri színpad né­zőterének átrendezésére, s környékének rendezésére Is. Ugyanott gondnoki lakás megépítését Is tervezik, amely előreláthatólag 90 ezer forintba kerül majd. A szük­séges tervdokumentáció és a költségvetés már elkészült. A kivitelezési munkálatokat a Vasipari és Javító Vállalat még ebben az évben meg­kezdi.---­S zakmunkásokat képeznek tek le mezőgazdasági tanuló­nak, 7 fiatalt pedig ipari ta­nulónak. A termelőszövetke­zetek megértést tanúsítottak a szakmunkásképzés iránt. Nógrádsipek községből 7 fia­tal jelentkezett ipari tanuló­nak. Varsány községből 11-en, Nagylóc községből 8-an, Ri- móc községből 5-en, Ságúj- falu községből 2 és Szécsény községből szintén kettő. A jelentkezettek ma már vala­mennyien szorgalmasan ta­nulnak és törekednek, hogy elsajátítsák a legfejlettebb mezőgazdasági munkamódsze­reket. Valaki tett olyan megjegy­zést, hogy a párt VIII. kong­resszusát előkészítő küldött- választó taggyűlések az egész országot átfogó munkaérte­kezletekké nőttek. Valóban így van, mert egyetlen tag­gyűlés sem múlott el még anélkül, hogy mélyenátérezve 3 felelősséget, nagy ismeret­tel ne szólt volna azokról a gazdasági feladatokról is» amelyek az ország építését képezik. Nemcsak az általá­nos, úgynevezett országos kérdések tükröződnek azok­ban a szavakban, amelyek a taggyűlésen elhangzottak, ha­nem annak az intézménynek a gazdasági problémája, ahol él, dolgozik a pártszervezet. A taggyűléseken részt vet­tek pártonkívüliek is. A Szécsényi Tangazdaság­ban Pilinyi Jánosné párton- kívüli asszony ezt mondotta:, „Nagyon megtisztelve érzem magam, hogy részt vehetek a párttaggyűlésen. Most még inkább látom, hogy a párt mennyire képviseli a legszé­lesebb tömegek érdekeit. Én pártonldvüli vagyok, de az valamennyiünk érdeke, hogy törekedjünk az önköltség csökkentésére, az anyagtaka­rékosságra, amire a mi gaz­daságunk jelenlegi életében nagy szükség van. Ahogy hallom a beszámolót, ma­gamban is nagy felelősséget érzek mindazokért a problé­mákért, amelyekről itt a párt­taggyűlésen tárgyalnak.” Párttagok és pártonkívüliek közös felelősségének megér­téséről tanúskodnak Faragó Gusztáv, a gazdaság főagro- nómusának szavai is, aki mint pártonldvüli vendégként vptt részt a párttaggyűlésen: „El szeretném mondani a taggyűlésnek, mindannyiunk­nak azon kell fáradozni, A hét elején befejezték a silókukorica betakarítását a gépállomások és a termelő- szövetkezetek silókombájnjai, összesen mintegy 4 200—4 300 katasztrális holdról takarította le az 54 gépállomási és terme­lőszövetkezeti silókombájn a kukoricát. A silókukorica az idén különös jelentőséggel bir az állatállomány téli takar- mányellátásánál, ezért fon­tos, hogy időben, megfelelő minőségben takarítsák be va­lamennyi termelőszövetkezet­ben. Az idei aszályos esztendő nem kedvezett a takarmány- termesztésnek. Termelőszövet­kezeteink több mint 2 700 va­gon szálastakarmányt és kö­rülbelül ugyanennyi abrakta­karmányt, árpát és zabot ta­karítottak be. Az egyre nö­vekvő állatállomány áttelelte- tése azonban, a meglévő ta­karmánykészletet figyelembe- véve, igen komoly gondot okoz az idén. Ezért szükséges, hogy valamennyi termelőszö­vetkezetben minden lehetősé­get kihasználva szélesítsék a takarmányalapot. A silókombájnok a silóku­korica betakarításával nem végezték be a munkájukat. A felszabaduló gépek az elmúlt napokban a kukoricaszár le- takarításához láttak hozzá, hi­szen ennek értéke most még megegyezik a közepes minő­ségű rétiszénával, jó takar­mánypótló. Emellett a terme­lőszövetkezetekben megfelelő ütemben halad a letakarított silókukorica és egyéb zöldta­karmányok silózása is. A szé­csényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben már több mint 900 köbméter silót készítettek eddig. A letakarí­tott silókukoricából a tervek szerint több mint 900 ezer mázsa silót készítenek a ter­melőszövetkezetek. Ez mint­egy 8 köbméter silótakar- mányt jelent termelőszövetke­zeteinknél szarvasmarha és juh számosállatonként. A takarmányalap szélesíté­sének másik módja az őszi takarmánykeverékek mara­déktalan elvetése valamennyi termelőszövetkezetben. A ter­vek szerint mintegy 4 500 ka­hogy egyre magasabbra tud­juk emelni gazdaságunkat, amely már nyolcszoros él­üzem. Ehhez a párttagoknak éppen a pártonkívüliekkel való szoros összeforrottsága sokat segített. A szécsényi községi párt- alapszervezet taggyűlésén, mikor elhangzott a titkári be­számoló, nehezen indult meg a felszólalás. Ebben az alap­szervben a község különböző területéről tömörülnek a ta­gok. A nagy várakozásból arra is lehetne következtetni, hogy gyenge a tagság isme­rete a falu életéről. Mikor azután megindultak a felszó­lalások, erre a hiedelemre rácáfoltak. Márton János kezdte a felszólalást, bírálta a vezetőséget és kérte, a jö­vőben javítsa munkáját olyan irányban is, hogy fog­lalkozzon jobban a tagokkal, akik pártmegbizatást kérnek. Számonkérte, hogy a beszá­moló miért nem ad jelentést arról, hogy ezt miként hajtot­ták végre. A vezetőségnek feladata — mondotta — hogy egy-egy megbízatás végre} aj­tósát menet közben is ellen­őrizze. És adjon segítséget a párttagoknak, hogy a felada­tot minél eredményesebben oldják meg. Rozenberg Herman a pár­tonkívüliekkel való kapxso- lat javításának egyik formá­jaként azt ajánlotta, luogy rendszeresebbé kell tenn a szabad pártnapokat, hogy a pártonkívülieknek Is lehető­ségük legyen véleményük ki­fejtéséhez. Kifogásolta, hogy ezeiket a rendezvényeket el­hanyagolták. Kicsengett sza­vából a pártonkívüliek tájé­koztatásáért érzett felelősség. tasztrális holdon vetnek a szövetkezetek takarmánykeve­réket és ez annyit jelent, hegy 150—180 négyszögöl zöldtakar- mány jut termelőszövetkeze­teinkben ló és szarvasmarha számosállatonként, mely jelen­„Nyílt levél. Címzett: a Zagyvapálfalvi Üveggyár k ol- lektívája. Legutóbbi szakszer­vezeti taggyűlésünkön megál­lapítottuk, hogy tervünk, s a Vül. pártkongresszus tisz­teletére tett vállalásunk telje­sítése veszélyben forog, s emiatt népgazdaságunk sum tudja majd teljesíteni jánaű exporttervét. Oka: a zagyva­pálfalvi minőségi üveg há­nya. A taggyűlés részvevői ezért a következő kéréssel fordulnak a Zagyvapálfa vi Üveggyár dolgozóihoz, gazda­sági és műszaki vezetőihez. A kongresszusi verseny hát­ralevő szakaszában elégítsek ki minőségi üvegszükség] e- tünket, hogy vállalásunk at teljesítve elősegíthessük a népgazdaság szempontjából oly fontos járműipari export- terv teljesítését. Elvtársi üd­vözlettel a Műszaki Üveggyár dolgozói.” Ez a levél az Építők Lap­ja szeptember 3-i számában jelent meg. Ugyanakkor éti­dig soha nem tapasztalt mé­retekben megnövekedett az inkurrens anyagok raktári készlete. A régi szakmunka is üvegvágóknak az elmúlt hó­napokban 10—15 százalékkű lecsökkent keresete szintén annak a következménye, hogy a gyártási minőség romlása miatt képtelenek teljesíteni normájukat. Sokan, akik mindig becsü­letesen dolgoztak, szégyer ­Ezután szólalt fel Nyikon József né háztartásbeli és egész nagy ismerettel szó­lott a termelőszövetkezetek­ről. Elmondotta, nagyobb fi­gyelmet kell fordítani azok­ra, akik el akarják ásni a tsz tekintélyét. Tapasztalta, hogy egyesek arról beszélnek poharazás közben az italbolt­ban, hogy a termelőszövetke­zet egyes községekben nem tudja a megélhetést biztosí­tani. „Közben ismerem őket, nem is voltak egyáltalán ter­melőszövetkezetben sem. A rosszakarat cseng szavukból. Vigyük el egyszer az ilyen embereket valamelyik tsz-be, hadd győződjenek meg sze­mélyesen, hadd szégyeljék el magukat.” És így folyt a felszólalás hosszan. Rácáfolt a tagság, hogyha valaki azt gondolta, hogy nem ismeri a problémá­kat. Nem hiányzott a taggyű­léseken a személyre való te­kintet nélküli bírálat sem. Az egyik taggyűlésen a kül­döttek jelölésére került sor, amikor az egyik párttag szót kért és az egyik jelöltnek címezve elmondta: „Én az elvtársat nem javasolom fel­sőbb pártértekezletre kül­döttként. Neki sokkal nagyobb felelősséggel kellene ahhoz dolgozni. Helytelenítem, hogy lemondott brigádvezetői meg­bízatásáról. Ezzel gyengítette a tsz-t, aztán tetézte hibá­ját, hogy csoportokat tobo­rozott maga köré saját iga­zának bizonyítására. S ron­totta a dolgozók egységét. AM így viselkedik, nem kép­viselheti méltóan a tagsá­got.” A taggyűlés megvitatta az elmondottakat és mást je­lölt küldöttnek. tős mértékben enyhíti a ter­melőszövetkezetek takarmány­gondját. Ezért fontos tehát, hogy valamennyi termelőszö­vetkezetben meggyorsítsák az elkövetkezendő napokban a takarmánykeverékek vetését. keznek az ilyen reklamációk miatt, bántja őket, hogy tö­rekvésük ellenére sem érnek el eredményeket és az év második felének derekán semmi biztató remény, hogy ebben az évben nyereséggel fejeznék be a tervet. Mások, még az évtizedes múlttal sem törődve, el akarnak menni a gyárból. Azt mond­ják ezek is, amazok is, hogy a nagyobbrészt kevés gya­korlattal rendelkező fiatal mérnökök, technikusok ahe­lyett, hogy a műszaki in­tézkedések meghozatala előtt véleményt kémének az idős dolgozóktól, hiúságból, vagy presztízsből gyakran ellenté­tes és helytelen utasításokat adnak. A műszakiak és mun­kások közötti nézeteltérések egyik oka ez. A másik oka, amely a helyzetet még to­vább mérgesítette, az a szemlélet, amelyet az igazga­tó párttaggyűlésen kimondott véleménye tükröz. Minden meggondoltság nélkül kijelen­tette, hogy neki, mint a gyár egyszemélyi felelős vezetőjé­nek értékesebb egy hathóna­pos diplomával rendelkező mérnök, vagy technikus mun­kája, mint a húsz éve ott dol­gozók tapasztalata. De hogy ne korlátozzuk ezt a felfo­gást csupán egy. megjegyzés­re, példának említhetjük meg a munkafegyelem meg­szilárdítása érdekében szö- vegezett igazgatói utasítását is, amelynek úgyszólván minden bekezdése a fegyel­mi úton történő felelősségre- vonás szankciójával zárul és a fegyelmi úton való elbo­csátást helyezi kilátásba. Ugyancsak párttaggyűlésen hangzott el az a felszólalá­sa, amely az egyébként he­lyesnek mondható intézke­dést, — hogy rövidesen be­vezetik a normákat minden arra alkalmas munkahelyen — azzal tárta a gyár kom­munistái elé, hogy „ez pe­dig így fog történni, akár tetszik, akár nem, s utána mehetnek panasszal, ahová akarnak”. A Zagyva II. üzemvezető­jével és néhány más műsza­kival történt beszélgetésből azonban az is megállapítha­tó, hogy a gyári vezetés a műszakiak irányában sem következetes. Megtörtént, hogy a Zagyva I. üzem­vezetőjével szabadságáról való visszatérte után azt kö­zölték, hogy az előzőektől eltérően nem adhat techno­lógiai utasításokat, s hama­rosan ezután minden külön indokolás nélkül leváltot­ták, illetve eredeti fizetésé­nek meghagyásával más be­osztásba helyezték át. Az ilyen és ehhez hasonló bá­násmód a műszakiak között is ellentétet alakított ki. Ezek után, ha csak eb­ből a néhány kirívó eset­ből következtetünk is, látni lehet, hogy ilyen viszonyok között nagyon nehéz, szin­egy 15—20 százalék azoknak a fiataloknak a száma, akik nem végezték el a nyolc ál­talánost. Ez igen magas szám. Éppen ezért arra kell töre­kedni, hogy ezek a fiatalok esti iskolák keretében pótol­ják a mulasztást. A pálya- választásra vonatkozóan el kell émiök, hogy minél töb­ben válasszák a fiatalok kö­zül a mezőgazdasági terüle­tet A járási KISZ-titkári ér­tekezlet foglalkozott a tag- felvételi munka terén váró tennivalókkal, valamint a szervezeti élet megjavításá­nak problémáival is. Ezeket mentáció összeállítása folya­matban van, s előrelátható­lag még az év végéig át­adásra is kerül. A községfejlesztési alap­ból nem kevesebb, mint 100 ezer forint szolgálja majd a vízhálózatbővítés oly szükséges végrehaj­tását. A kivitelezési munkákat — a végrehajtó bizottság által meghatározott kerületekben — a Megyei Víz- és Csator­namű Vállalat a negyedik negyedév folyamán végzi el. A Bajcsy-Zsilinszky-utcai ál­talános iskola politechnikai Még a nyár folyamán fel­méréseket végeztek a szécsé­nyi járásban a szakmunkás- képzés lehetőségeiről. A ter­melőszövetkezetek terveket készítettek a szakmunkások számának emelésére, amely­ben részt vettek a községi ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gai, az iskoláik Igazgatói. A tervek értelmében ez év vé­gére a szakmunkásképzésre jelentkezettek számát 50 fő­ben jelölték meg. A célkitű­zésnek megfelelően megindí­tották a munkát és a ter­melőszövetkezetekben többek között 35 fiatalt szerződtet­te lehetetlen jól megszervez­ni a munkát, amelyen vég­eredményben mind a terme­lési, mind a minőségi kö­vetelmények sikeres végre­hajtása múlik. A több úton való járás, a határozatlan­ság, a helytelen módszerek — az őszinte és a minden alkotó erőt összefogó kapcso­lat megteremtésének gátlójá­vá, fékezőjévé vált a Zagy­vapálfalvi Üveggyárban. Tompult a bíráló hang, a dolgozók egymás között osto­rozzák a hibákat, de a nyil­vánosság előtt nem szívesen mondanak véleményt. Két­ségtelen, hogy így a véle­mények cseréje nélkül sok a helytelen következtetés, az elhamarkodott ítélet és in­tézkedés, ami feleslegesen köt le a termeléshez egyéb­ként nagyon szükségelt erő­ket és időt. Vezetők és veze­tettek kapcsolatának ilyen megromlása mindkét oldal­ról a tájékozottság hiányát szüli. Ezért van azután az, hogy az egész kollektívát és a népgazdasági kötelezettsé­geket érintő átfogó intézke­dések helyett apró, alsóbb- szintű hatáskörbe tartozó kérdésekben feneklenek meg a gyár vezetői. A feladatok megoldásában elsősorban azoknak a dolgo­zóknak kell megtalálni a he­lyüket, lakik a törzsgárda tagjai, akik a gyárban év­tizedek óta szerzett tapasz­talataik révén valójában a magukénak vallhatják ezt a fontos, üzemet. Ezek a dol­gozók ették a kapitalista tu­lajdonos által nagyon gramm­ra megmért kenyeret, vé­gezték a munkát napi 12 őrás műszakban is kezdet­leges. erőt Mfacsaró munka- körülmények között. Leg­jobban össze tudják hasonlí­tani a múltat azzal a fejlő­déssel, amelyen ez az üveg­gyár a felszabadulás óta át­ment és világosabbak előt­tük a távlatok is. A csak pár éve ott dolgozó és fő­ként a faluról bekerült mun­kások szakmai felkészítése és a szervezett életben való jár­tasság átadása a régiek fel­adata. Meg kell érteniük azt is a törzsgárda tagjainak, hogy a technika gyors fejlő­dése, a fokozott igények ki­elégítése műszakilag képzett, új fiatal erők munkába állí­tását teszi szükségessé. Ezek elméleti képzettségéhez nél­külözhetetlen a nagy tapasz­talattal rendelkező szakmun­kások gyakorlati segítsége. De a nagyobb részt új ve­zető gárdának is hasznos azt tudni, hogy magáért, ezért a múltért nagy tisztelet és őszinte megbecsülés jár a törzsgárda tagjainak. Az nem lehetséges, hogy az 5 részvételük és a közös cé­lok valóraváltásáért történő mozgósításuk nélkül eleget tehessenek a követelmények­nek. Akkor, amikor adottak az objektív és a szubjektív feltételek, mint ebben az eset­ben is, okosan és a legfőbb tanulságok hasznosításával él­ni kell a lehetőségekkel. Kö­zel, sokkal közelebb egymás­hoz, hogy az emberi őszin­teség melegében, mint a szennyezett üvegcserépről a kemence tüzében a szemét, a haladást akadályozó hibák, külön váljanak az erények­től. A kommunistáknak, az üzemi pártszervezetnek, a párt helyes politikai irányát követve, a gyár összes dol­gozóira való támaszkodással kell ezt a helyzetet megte- remteniök. Erről írunk leg­közelebb. Kondorosi János Somogyvári László Befejeződött a silókukorica betakarítása, a kukoricaszár vágásában segítenek a silákombájnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom