Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-29 / 78. szám

2 NOSRADInIpOisás 1962. szeptember 29. Ne csak szóbeszéd maradjon Ha most csak arról kez­denék beszélni, hogy mező- gazdaságunk feljesztéae, a termés és termékhozamok növelése egész fejlődésünk záloga, azt hiszem nem sok újat mondanék. Elmondtuk ezt már nemegyszer és sokat beszéltünk már arról is, hogy az ötéves terv so­rén meg kell oldani végér­vényesen kenyérgabonaellá- tásunkat is. S itt nem ar­ról van most szó, hogy ug­rásszerű emelkedést érjünk el egyik évről a másikra a kenyérgabona holdankén- M hozamában, hanem az ál­talános, tartós javulást biz­tosítsák a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok itt a megyében is. Most, ezekben a napokban vetik szövetkezeteinkben, ál­lami gazdaságainkban a ga­bona ágyát. Gépek hasítják a főidet, s az eke nyomán friss barázdaszeletek fordul­nak felszínre, a vetőgépeken meg a magvezetőcsövek, a esoroszlyák már a magnak készítik a helyet. Két ter­melőszövetkezetet kerestünk föl ezekben a dolgos, őszi napokban, hogy megnézzük mit tesznek a szövetkezeti ve­zetők, a traktorosok, a szö­vetkezeti tagok azért, hogy jövőre a 11—12 mázsa búza holdanként ne csak szóbeszéd maradjon. Eredményes a verseny Cereden a Búzavirág Ter­melőszövetkezetben a csata első része már lezárult. Föld­ben van már a rozs, s az őszi árpa is. S a gépek, ak­kor éppen hat dolgozott be­lőlük — ebből hárem a ter­melőszövetkezeté — a búza­vetésnek készítettek mag­ágyat, de úgy, hogy nyo­mukban már a vetőgép ha­ladt. A termelőszvetkezetben nagyon sok tekintetben hasz­nosítják az idén a tavalyi jó tapasztalatokat, s részben en­nek is köszönhető, hogy az egy-két éve még gyöngén dolgozó cerediek az idén a munkával mindig az élen jár­tak. így van ez most ősz­szel a gabonavetéenél is. Amit legfontosabb tanulság­ként leszűrtek maguknak a Időszerű feladatokról tanácskozik az úttörők megyei elnöksége Szombaton Salgótarjánban a KISZ megyei bizottságán ül össze, és tanácskozik a legfontosabb időszerű felada­tokról az Úttörő Szövetség megyei elnöksége. Az elnökségi ülésen az is­kolai oktató-nevelő munka elősegítése mellett, arról is tanácskoznak, hogyan alakult az iskolába járó fiatalok szer­vezettségének arányszáma, azaz hányán kapcsolódtak be az iskolai ifjúsági szerveze­tekbe. Igen jó ez az arány­iam a rétsági járás iskolái­ban, ahol a tanulóifjúság mintegy 88 százaléka tagja az Úttörő Szövetségnek, illet- ve kisdobos valamelyik csa­patban. A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI SZÍNPADON Az Állami Déryné Színház közel egyhónapos szünet után, október 6-tól újból megkez­di előadássorozatát a megyé­ben. Ez alkalommal igen nagy érdeklődésre számot tartó darab, Jókai híres regényének: A ^ kőszívű ember fiainak színpadi változata kerül első­rendű szereposztásban, igé­nyes kiállításban a közönség elé. A darab bemutatójára október 6-án este Etesen ke­rül sor, ezt követően októ­ber 19-ig még Somoskőújfalu­ban. Salgótarjánban délutáni és esti előadásban, Nagybá- tony bányavárosban, Balassa­gyarmaton, Nógrádmegyeren, Homokterenyén, Szuhán, Nemtiben, Baglyasalján, Szé- csényben, Mátraszelén, Nád­újfaluban és Karancsságon .kerül színre A kőszívű em­ber fiai. tavalyi évből, ne húzzuk-ha- lasszuk a búzavetés idejét, mert ha későn kerül földbe a mag, megbosszulja magát. Az eső most segített, a gé­pek nagyszerű munkát vé­geznek. Még a nyár elején hallot­tam először róla, de azóta sincs nap Cereden. hogy ne esne szó valamilyen formá­ban arról az egészséges ver­sengésről, ami a szövetkezeti tagok, s a Búzavirág szövet­kezet, meg a szilaspogonyiak között kialakult A termelő- szövetkezet vezetői idejében felkarolták, s megfelelőkép­pen irányítják ezt a moz­galmat s most, az ősz fo­lyamán is sokat várnak tőle. Sótér József, a termelőszö­vetkezet könyvelője magyar rázza: — Mi a következő evet úgy tervezzük, hogy a búza holdankénti hozamát 12 má­zsával számoljuk... Az idén 11 volt, azt az egy mázsát, amivel többre számolunk meghozza a gép, a műtrá­gya, meg az időbeni mun­ka... Mert október 20-ig, üyen ütemmel elvetjük a bú­zát is. Állnak a gépek Korántsem ilyen bizakodó a hangulat Litkén a Kos­suth Termelőszövetkezetben. — Mi még csak a kora ősziek vetésénél tartunk — mondja Pásztor László, a termelőszövetkezet elnöke, amikor az őszi munkák ke­rülnek szóba — De hát le­het is így haladni — bosszan­kodik. — A DT traktorunk már egy hete áll. Lánctal­pat, hengert kell cserélni. — S a gépállomás nem segít a javításnál? — kérde­zem, meat most már a sür­gős beavatkozás szükséges. — A gépállomás? Van an­nak is eléig baja a saját gé­peivel. Két lánctalpasuk áll. azzal bajlódnak a szerelők — mondja, s panaszkodik a gépek mellett az időjárásra, ami igen megnehezíti mun­kájukat. Több, kiadófeabb esőt várnak. Nem is vetet­tek mást, mint 25 holdon a takarmánykeveréket, s tíz egynéhány holdon a rozsot A 270 holdas vetési terv­nek elenyésző kis részét tel­jesítették még, s ilyen kö­rülmények között igen-igen kétséges, hogy október kö­zepén. időben befejezzék a búza vetését. — Pedig az október végi, novemberi vetés az idén sem tett jót a hozamoknak __ — m ondja — Valamivel meg­haladta a nyolc mázsát a magyar búza, a Bezosztája, meg ennél jó öt mázsával hozott többet... A megyei szakemberek, fontolóra véve a helyi adott­ságokat, az eredményes búza- termesztésnél oly fontos té­nyezőket: a talajállapotot a gépesítés mértékét a műtrá- gyaelátást, s ezek alapján jelölték a búza holdankénti hozamát 10—12 mázsában már a következő évben. Reá­lis, megvalósítható terv ez, hiszen a tervezők azzal szá­moltak, hogy az idén már lé­nyegesen több gép, műtrágya, nem utolsó sorban termesz­tési tapasztalat is segíti a terv megvalósítását. A gya­korlat azonban — éppen a két tsz példája is — azt igazolja, hogy e kérdésben csak akkor jutnak előre, ha a termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok — akiken vég­eredményben múlik, lesz-e több búzánk, mint tavaly volt — úgy igazítják, lépéseiket — szervezik, irányítják a mun­kát —•, hogy azok valóban megegyezzenek a megyei, or­szágos célkitűzésekkel. Vincze Istvánná Előkészületek a rendkívüli Gépiparisták társadalmi munkája ^ Az iskolai év megkezdése pusztán a kukoricatörésnél megyei tanácsülésre ^ után, míg a jó idő tart, sok •< hasznos közérdekű munkát A megyei tanács októberben ? végeznek a középiskolák ta- rendkivüli tanácsülést tart, ? nülói. amelyen megtárgyalják azi A salgótarjáni gépiparisták 1963. évi tanácsi költségvetést, (az .elmúlt hét végén Hényel- a tanácsi beruházásokat, va- < lamint az 1963. évi községfej- lesztési alap költségvetését. K A megyei tanácsülést megelő-5 zően a községi és járási állan- j dó bizottságok bevonásával el-1 készítették a községi és járá-1 si tanácsi költségvetést, ata-jj nácsi beruházásokat, valamint < az 1963. évi községfejlesztési | alap költségvetését. Most a ? megyei tanács illetékes állan-1 dó bizottságai a tanácsülést! megelőzően felülvizsgálják a j beérkezett költségvetési, ború- j házási és községfejlesztési ij összesítéseket. Számba veszik, jj hogy saját szakterületükön 5 az 1963. évre szükséges fela-í datokat a szükségletnek meg-1 felelően tervezték-e? Az ál- ? landó bizottság tagjai a vizs-} gálát eredményével mennek | a megyei tanácsülésre és ott j érvényre juttatják észrevéte- « is segédkeztek, meg a város vízellátását bővítő mátrasze- lei vízvezetékek árkának ásá­sát végezték. Képeink a víz­mű bővítési munkáknál ké­szültek. leiket. Együtt a KlSZ-szel az úttörőmozgalom fellendítéséért Somoskőújfalun Somoskőújfaluban hosszú éveken át sehogy sem ment az úttörőmunka, az utóbbi esztendőben azonban fellen­dült. Kétségtelen, hogy eb­ben szerepe van, és nem is kicsi az úttörőcsapat új ve­zetőjének Koós Vilmosnak is, aki tartalmait, színt is vitt az úttörő életbe. És azóta na­gyot változott a tantestület viszonya is az iskolai úttörő- csapat munkájához, szinte minden pedagógus bekapcso­lódott valamilyen formában az úttörőmunka segítésébe, a feladatok elvégzésébe. A csapat és a rajok mun­katervében már konkrét fel­adatokat szabtak meg az egyes pedagógusoknak is. Minden raj munkájához tá­mogatást nyújt maga a csa­patvezető is, így tehát az időről időre legfontosabb fel­adatok megoldásához meg­kapják a konkrét és közvet­len segítséget. Emellett igen jelentős az is, hogy a hely­beli KISZ-titkár és a kultúr­otthon igazgatója segít az út­törőmunkában. Ebben az évben már meg { is teszik a szükséges lépése- ? két az úttörő- és KISZ-szer-1 vezet kapcsolatának elmélyí- 5 tésére. A volt kiváló úttörő- £ két — mostani KISZ tago-} kát — őrsvezetői munkával S bízzák meg. Ezenkívül kö-'< zös program szerint végez-? nek el egyes ifjúságmozgalmi * feladatokat is. A mostani nyolcadikosokkal közös ifjú­sági napokat szervez a' KISZ- szervezet, amelyen úttörők, kiszesek együtt szórakoznak, közös ismereteket szereznek. Meghívják az úttörőket az ünnepélyes KISZ-taggyúLé- sekre is. Szerepe lesz a kul- túrotthannak is az eddigi­nél eredményesebb, sokolda­lúbb mozgalmi és iskolán- kívüli nevelőmunka megszer­vezésében. Jó, hogy klubokát, szakköröket létesítenék a gyermekeknek, felelevenítik a Ki mit tud? és Ki mit gyűjt? játékokat, sőt vasárnap dél­előtt j ük hasznos eltöltése ér­dekében itt is megszervezik a filmmatiné előadásokat. .-I'* mmt *VTNAV'¥V»VTV«V'¥V»V^V.\/'^.v'TV,VTV.\/^»VVV»\/'PV.v'fV.v^V.\/^.v^V.V^.\/',»V.\/VV.v'^.^Vw'^.v'1* A ghanai kormány tízéves programja az egészségügyi ellátás megjavítására A ghanai kormány tízéves programot dolgozott ki az or­szág egészségügyi ellátásának megjavítására. A tervek sze­rint 25 körzeti kórházat ál­lítanak fel, egyenként 150— 200 ággyal, továbbá hat ke­rületi kórházat, 200—400 ággyal. 1970-ig minden kilencezer lakosra jut majd egy orvos, egy egészségügyi felügyelő és egy ápolónő. A városokban egészségügyi központokat létesítenek gyógyszertárakkal. laborató­riumokkal, fogászati rendelő­vel, s röntgenfelszereléssel. 3500 éves emberi maradványok Kaliforniában A kaliforniai Alamo mel­lett ásatásokat végző ame­rikai régészek 3500 évvel ezelőtt élt emberek földi maradványaira bukkantak. Az ásatások a San Francis- co-i öböltől 16 kilométerre folynak, emberi csontok mel­lett ékszereket és fegyvere­ket is találtak. Karancsságon munkára készek A karancssági művelődési otthonnak Dénes Sándor személyében igen jó igazga­tója van. Alig több, mint egy esztendős még az otthon s, hogy híre máris 'elismerést vált ki ,mind a járás, mind a megye kulturális irányítói körében s nemkülönben ma­gában a községben, — amely­nek művelődési, kulturális ügyét előbbre vinni hiva­tott, —az nem a véletlen eredménye. Dénes Sándor, — aki alig múlott el a művelődési ott­hon avató ünnepsége, — azon­nal munkához látott: kérdő­ívet szerkesztett, bocsátott szét aktívái segítségével a faluban, felmérést végzett, mire vágynak az emberek, mire kiváncsiak, hogyan akarnak tanulni, szórakozni? Az így nyert válaszok alap­ján indult meg az élet a mű­velődési otthonban, ért el eredményeket, lett rendszere­sen látogatott nemcsak a szorgalmasan járó Déryné Színház előadásain, de a kü­lönféle tudományos, ismeret- terjesztő esteken, szakköri foglalkozásokon is. Most, a második kulturális évad küszöbén már készek a részletes tervek, hogy az el­múlt időszak tapasztalatain okulva az eddiginél még ha­tékonyabb legyen az isme­retterjesztő munka. Hogy így lehessen, igen fontos féladat­nak tekinti az igazgató a termelőszövetkezettel az ed­diginél sokkal szorosabb kap­csolat megteremtését. Az el múlt esztendőben ugyanis az volt itt a helyzet, hogy a termelőszövetkezet vezetői vajmi kevés erkölcsi és anya­gi támogatást áldoztak Ka­rancsságon arra, hogy tag­jaival hogyan sajátíttassa el a korszerű mezőgazdasági szakismereteket. A Tsz Aka­démia minimális anyagi tá­mogatásától is elzárkózott. Ezen most feltétlenül változ­tatni kell, mert a tudásban való elmaradás évről-évre sú­lyosabban bosszulja meg ma­gát a nagyüzemi gazdálko­dásban is. Az új tervekkel kapcsola­tosan ezt mondja Dénes Sán­dor: — A megnövekedett gazda­sági, politikai és kulturális igények megkövetelik, hogy a népművelési murikát rendsze­ressé tegyük és tervszerűen oldjuk meg az elénk táruló feladatokat. Most, hogy körze­ti teendőket is el kell lát­nunk, ez különösen fontos kö­telesség. A részletes elemző munkában szerzett tapaszta­latok alapján növelni kell a tsz dolgozóinak világnézeti és szakmai műveltségét, hogy megszilárduljon a munkaer­kölcsük, a közösségi tudatuk, bővüljön nagyüzemi terme­lési látókörük, ezzel növe­kedjék munkájuk eredmé­nyessége. Ennek érdekében olyan témájú előadásokat szervezünk, amelyek ezeket a hiányokat betöltik. A '•kü­lönböző ismeretterjesztő elő­adások színvonalának eme­lése érdekében minden elő­adásához kisérő filmeket biz­tosítunk a tömeghatás foko­zására. Szélesebb körűvé tesz- szük a Szövetkezeti Téli Es­teket, az egységes ráhatás cél­jából megteremtjük az is­meretterjesztés, a könyvtár és a művészeti munka együtt­működését. Gondoskodni akarunk a körzetünkhöz tar­tozó községek csereműsorral való ellátásáról s a körzeti" községeket tapasztalatcserék­kel kell segíteni. A községek között általában olyan kap­csolatot kell kialakítanunk, hogy valamennyien maguké­nak érezzék a körzeti ren­dezvényeket s azoknak ne csupán szemlélői, de aktív részesei legyenek. Fontos fel­adatnak tekintjük a cigányok­kal való eredményes foglal­kozást. Ennek érdekében ci­gány művészeti csoportot szervezünk s hetenként egy alkalommal klubfoglalkozást, fejlettségi fokuknak megfelelő előadásokat tartunk részükre. — Hogyan biztosítják a tervek megvalósítását? — Az elmúlt évben a mű­velődési bizottság és a tár­sadalmi vezetőség negyed­évenként ülésezett. A tapasz­talat sajnos az volt, hogy a bizottsági tagok nem mindig végeztek megfelelő munkát. Éppen ezért most olyan em­berekkel kell kiegészíteni a művelődési bizottságot, akik I kintik tehernek a rájuk há­ruló feladatot. Ki kell szé­lesíteni a bizalmiak körét is, 3 ezekkel legalább kéthavon- ként meg kell beszélni a soron következő tennivalókat. — Milyen biztosítékai lesz­nek az eredményes ismeret- terjesztő munkának? — Az előadások sikere ér­dekében megszervezzük az előadói munkaközösséget, amelynek tagjai a pedagógu­sok, az agronómus, tanács­elnök, vb titkár, orvos, gyógy­szerész, tsz-elnök, állatorvos lesznek, összegyűjtjük a köz­ponti kiadványokat és a mű­velődési otthonban meglevő több, mint száz előadási váz­lattal együtt helyi szemlél- fető tárat hozunk létre. — A szakköri munka ter­vei? — Községünk ifjúsága és felnőtt lakói részére gyakor­lati továbbképzést nyúltunk kézimunka, szabás-varrás és foto szakkörökben s az el­készített munkadarabokból az elmúlt évihez hasonló kiállí­tásokat rendezünk. A munka­terv készítésénél a kiadott véleménykutató kérdőíveken az az igény merült fel. hogy indítsunk főzőtanfolyamot a fiatal lányok, valamint a fia­tal asszonyok számára. A jo­gos igénynek eleget teszünk, s októberben megindul a tanfolyam. — Mik a tervek a művé­szeti munkában? — A megnövekedett fel­adatoknak megfelelően min­denekelőtt átszervezzük a színjátszó csoportot. Ez az együttes az év folyamán részt vesz a társadalmi ünnepsé­szívesen végzik, s nem te- geken, a körzeten belül pe­dig tájelőadásokat tart. A színjátszók műsorán mai té­májú egyfelvonásosak szere­pelnek, s felújítják Eötvös Józsefnek az elmúlt évben nagy sikerrel bemutatott víg­játékát, az Éljen az egyenlő­séget. A gyermekcsoport a Koldus és királyfi című me­sejáték és a Kézfogó című játék bemutatójára készül. — Színházi estek biztosí­tására az Állami Déryné Színházzal az 1962-es évre négy előadást kötöttünk le. A színházi estekkel kapcso­latosan ki kell terjesztenünk a szervező munkánkat a kör­zeti községekre is. A tervek szerint a Vízkereszt, vagy amit akartok című Shakes­peare vígjáték után ebben az évben láthatja még kör­zetünk Jókai: Kőszívű em­ber fiai című regényének színpadi változatát, Kálmán Imre: Csárdáskirálynő című operettjét, s ugyancsak Jó­kaitól a Fekete gyémántokat. Októberben vendégül látjuk a községi termelőszövetkeze­tet patronáló üzem, a Sal­gótarjáni Üveggyár együtte­sét, s ellátogatnak a ka­rancssági művelődési otthon­ba a körzeti községek szín­játszó csoportjai. — Ami a klubéletet illeti: a foglalkozások alkalmával rendszeressé tesszük a szel­lemi vetélkedőket, s ezekre meghívjuk a szomszédos köz­ségek KISZ-fiataljait is. Rendszeressé tesszük a gyer­mekfoglalkozásokat, szellemi vetélkedőket biztosítunk szá­mukra s felkészítjük a gyer­mekeket a tavaszi úttörő seregszemlére. (b. t.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom