Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-01 / 70. szám

2 nógrádi népújság 1962. szeptemfcx A vezetés színvonalának emeléséért Beszélgetés a rétsági j írási pártbizottság titkárával Az utóbbi néhány évben je lentős fejlődésen ment keresz­tül a rétsági járás. Ezek változások nemcsak a megyei fejlődésből adódnak, vagy azokkal együtt mentek végbe, hanem a járás sajátos hely­zetéből, az átlagtól való elma­radásból adódóan még erő­teljesebbek, szembetűnőbbek. Godó György elvtárs, a járási pártbizottság titkára így fog­lalja össze e fejlődés főbb vonásait: JELENTŐS FEJLŐDÉS JELZI AZ ELMÚLT ÉVEKET — A járás vezetése ezekben az években alapvető kérdése­ket oldott meg. A többi kö­zött például várakozáson fe­lül jól sikerült a mezőgazda­ság szocialista átszervezése. A viszonylag gyorsütemű fej­lődést olyan eredmények kö­vették, hogy a közös munka a legtöbb szövetkezetben meg­felelően megindult. A közös gazdálkodás állandó javulását iktatja, hogy amíg például 1960-ban 16 szövetkezetből 9 zárt mérleghiányosan, addig *av?iy 25 tsz-ből már csak kettő. Legfőbb törekvésünk, hogy az idén minden szövet­kezet eredménnyel zárjon. A terméshozamok is állandóan Hhvfkednek. A múlt évben Például búzából már többet termelt a járás, mint a ko­rábbi években, az idén pedig ftlég jobb a helyzet, mint ta­valy volt. Az eredmények alapjának azt tartjuk, hogy bátran fordultunk az embe­rekhez. és meg is értettük egymást. így akarunk legkö­zelebb dolgozni, az emberek­kel közvetlenül beszélgetni az új termelési módszerek, a korszerű eljárások megismer­tetése és alkalmazása érdeké­ben is. A VIII. pártkongresszus és a járási pártértekezlet előtt a rétsági járásban is megál­lapítható, hogy tovább erő­södtek a pártszervezetek. Bár kislétszámúak, de mégis ők voltak a mezőgazdaság átszer­vezésének motorjai, a kom­munisták — a szimpatizán­sokkal együtt — elsők között léptek be a szövetkezetbe. Az új helyzetben, a közös, nagy­üzemi gazdálkodás keretei között is igyekeznek leküzde­ni a kezdeti tapasztalatlansá­got, mind eredményesebben dolgoznak a szövetkezet fej­lesztésén. A HATÁROZATOK KÖVETKEZETES végrehajtásáért — A fő dolognak tartom — folytatja Godó elvtárs a jövő feladatait illetően —, hogy világosan lássuk: járásunk még mind'g visszahúzza az egész megyét. Kétségtelen, en­nek van néhány objektív oka, de nem ezek a döntőek. Semmi sem indokolja, hogy a rétsági járás ilyen helyzetet foglaljon el. Ha gyorsabb ütemben akarunk haladni, ak­kor a vezetésből, egyes veze­tők helytelen szemléletéből és gyakorlatából kell kiindul- kési munkában. Okait keresve nunk. Szeretnék utalni pél- rájöttünk arra, hogy egyes dául arra, hogy amikor a so- i községekben, termelőszövet­ronkövetkező feladatokat, megvalósításuk módját vitat­juk, akkor a vezetők általá­ban egyetértenek a ha'ároza- tokkal, azonban a végrehajtás már nem minden vezető ré­széről ilyen egységes. Ez tör- tént a kukorica tőszám növe­lésének esetében is. A gazda­sági, tanácsi vezetők helye­selték a növelést, de nem mindegyik gondolkozott a végrehajtás megtervezésén és megszervezésén. A 16-18 ez­res tőszám elérését tűztük ki célul, de ezt nem minden gazdaságban valósították meg. Hasonló a helyzet a nyári mélyszántással is. Tavaly ren­geteg vita .volt a szükséges­ségről, az idő azonban telje­sen ezt az új eljárást igazol­ta. Most viszont máris azt tapasztaljuk, hogy egyes ve­zetők nem biztosítják az ösz- szes lehetőségek kihasználá­sát a nyári mélyszántás érde­kében. A határozatok, a feladatok végrehajtásában mutatkozó következetlenség egyik okát a községi, helyi vezetők gyen­ge szervező munkájában lát­ja a járási pártbizottság. Nem megfelelő az előrelátás, a fel­adatok átgondolt felmérése. A helyi vezetők mindig, jó­val előbbre járjanak, necsak akkor gondolkozzanak egy egy feladat végrehajtásán, amikor már éppen csinálni kell. Godó elvtárs itt példá­nak említi, hogy milyen je­lentősége van, ha időben gon­doskodnak a silózásról, arról, hogy minél előbb elvessék a takarmánynak valót. SZOROS KAPCSOLATBAN A FALU DOLGOZÓIVAL — A helyi vezetés színvo­nalának emeléséhez tartozik — mondja Godó elvtárs, — hogy a községben erősítsük a vezetők kapcsolatát. Gon­dolunk itt arra, hogy mind a faluval, mind egymssal szoros kapcsolatban dolgozza­nak. A községi tanács és a termelőszövetkezet vezetősége ; fogjon össze. A tanács ismer­je a szövetkezet gazdálkodá­sát, problémáit, feladatait. E tekintetben már értünk el eredményeket néhány község­ben, azonban több helyen azt tapasztaljuk, hogy amíg a pártszervezet és a szövetke­zet között jó, elvtársi a vi­szony. addig egyes tanácsok­ról már ezt nem mondhatjuk el. Egyes községi tanácsok nem találták meg még he­lyüket a nagyüzemi gazdál­kodás útjára tért faluban. A községet érintő sok gazdasá­gi kérdés a szövetkezet veze­tésének feladatává vált, a ta­nács pedig nem látja, hogy a korszerű, nagyüzemi gazdál­kodás kialakításában milyen roppant feladat vár rá, hogy munkájának igazi lehetőségei most bontakoznak ki. — Az utóbbi időkben azt tapasztaltuk, hogy bizonyos megtorpanás van a pártépí- j kezetekben csorbát szenve- de t az önkezdeményezés, az aktivitás, lebecsülik a tagsá­gúi, nem igénylik vélemé­nyét, hanem egyes vezetők helytelen értelembe vett ön­állósággal intézkednek. Ezek a jelenségek megkívánják, hogy erősítsük a szövetkezeti demokráciát, a vezetőknek azt A képességét, hogy igé­nyeljék és hasznosítsák a tagság véleményét. A JÁRÁSI VEZETÉS SZÍNVONALÁNAK EMELÉSÉÉRT A határozatok következe­tes végrehajtása, a vezetés színvonalának emelése, a he­lyi ön kezdeményezés jc-bb ki­bontakozása fokozottabb követelményeket állít a járás vezető testületéi és egyes ve­zetők elé. Erről a következő­ket mondja Godó György­ei vtárs: — Mindenek előtt a járási' tanács munkájának színvona­lát kell emelni. Biztosítani akarjuk, hogy megfelelő kö­telességérzet hassa át a taná­csi apparátus tevékenységét. Az eddigiektől eltérően szük­ség van arra, hogy a járási tanács erőteljesebb politikai felvilágosító munkát végez­zen, vezetői és dolgozói ma­gyarázzák, hogy egy-egy cél­kitűzés, feladat végrehajtása milyen jelentőséggel bir a népgazdaság, a járás, a köz­ség szempontjából. Az az aka­Az éjszakák, csend­jét gépállomási és termelőszövetkezeti traktorok zaja veri jel. A hét közepén valamennyi gépállo­más körzetében éj­szakai ellenőrzést tartott a gépállomá­sok megyei igazgató­sága. Az ellenőrzés­re meghívták az il­letékes gépállomások vezetőit is. Az volt az ellenőrzések cél­ja. hogy a gépállo­mások jelentései alapján megvizsgál­ják, hogy a bejelen­tett két műszakban dolgozó traktorosok hogyan végzik mun­kájukat éjszaka. Az ellenőrzés részt­vevői megállapítot­ták, hogy a kettős műszakban dolgozó gépek valóban dol­goznak. A kistere- nyei gépállomás kör­zetében este 10 óra­kor kezdték meg az ellenőrzést Gyürki János főagronómus- sal. Sámsonháza felé letérve a műútról messziről világított Kukkely László Sz— 100-as traktora. En­nél a gépnél este Éjszakai műszakosok között 6 órakor történt a váltás, s a váltótárs Kazinczi József reg­gel 6 órakor érkezik ismét. A traktoros )ő munkát végez, nincs rá panasz. Kukkely elvtárs elmondja, hogy a szövetkezet elnöke majd minden nap ellenőrzi a mun­ka minőségét. Szorgalmas mun­kában találta az el­lenőrzés Bállá Imre traktorost is, aki Lucfalván a Székes- dűlőben dolgozott. Itt is este 6 órakor tör­tént a váltás. Bállá Imrét reggel Bujtor lános váltja fel. Ezen a hegyes-dombos te­rületen nem könnyű a munka, s a minő­ség sem egyforma. A szövetkezet részéről Bata János elnök és az agronómus rend­szeresen ellenőrzik a traktoros munkáját. tAzon az éjszakán jól dolgozóit Nádújfalun .Kuborczik Péter, JjXátranovákon Tajti I. stván. Mátraszelén Simon Elemér gépe azonban állt, s ő aludt a gépen. A traktoros elmondta, hogy van az éjsza­kának egy szakasza, amikor elfogja az embert a leküzdhe­tetlen álmosság és 20—30 percre van szüksége, amelyet pi­henéssel tölt el, hogy utána reggelig folya­matosan dolgozhas­son. Ezen az éjszakán a kisterenyei gépállo­más körzetében 10 gép dolgozott kettős műszakban, amely meaegyezett a gép­állomás jelentésével. A többi gépállomá­sok körzetében meg­tartott ellenőrzések is arról tanúskodnak, hogy a kettős mű­szakba beosztott traktorosok teljesítik feladatukat. Mentek a gépek a rétsági, a pásztói járásban is. Munkában találtát a borsosberényi, nagyoroszi, kétbodo- nyi, szentéi, szécsén­kei, szátoki trakj sokat is. Az eile zés megállapít hogy ebben a zetben a traku világítása erősen fogásolható. 1 traktoron négy l pa helyett csak világít, amely n nehezíti a trakU munkáját. A szét nyi járásban He kő, Nagylóc, Kisj Nógrádmegyer, f házasgerge háti ban dolgoztak a tr torok. A pásztói g állomás körzeté 18 gép végzett éji kai munkát. Az éjszakai mm minősége megfeh A tapasztalatok bizonyítják, hí azért a minőség a legjobb, ahol föld már tavaly mélyszántást kapi A traktorosok el vassal, üzemanyngj való ellátását biz sítják a gépállorr. sok. Különöse problémák nem rr, rültek fel. Az eile őrzés eredmény volt. s ezt a jöv ben többször is me teszik. —Schrodt A rétságiak jól csinálják — Halló! Kétáágíi Járási' Isal. Mondhatnám azt, hogy Tardies? (minden érdekel bennünket, — Igen. A mezőgazdasági'] öe főképpen az SZK^ 3-as osztályról’ Peracz László ősz- jj frombájn átalakítása silózásra, tályvezető beszéli — Kérjük tájékoztasson rat és lelkesedés, amely a já* 1 bennünket a mezőgazdasági _t. ___r ______i- _ __ ___ «„.1^ Író r ás dolgozóit áthatja, még. na­gyobb erővé válhat, ha1 szer­vezetté, és tudátosabbá tesz- szük. Erősítenünk kell a já­rás vezetésében a bírálatot és az örrbírálatot, a fegyelme­zettséget, az elvi politikát. kiállításra való látogatási ké­szülődésről. — Járásunkból csaknem: ezer termelőszövetkezeti doá­kukorica betakarításra és per .sze még egy sor növényter­mesztési és állattenyésztési módszer, amlyeket a terme­lékenység növelése érdekében szeretnénk járásunkban meg­valósítani a jövőben. — Két nap alatt mindent társ. gazét, vezetőt és ezek hozzá- 8! V“*' .................— t artozóit' visszük el a ' kiáílí- i megnézni alaposan nem lehet.- . . tásra. A látogatást három" cső- 1™“ ezért szakosítjuk a lá­— fejezte be Godó elv- Portban bonyolítjuk lé, ame-1 Ugatásokat. Az érdeklődés---------nvrs 1 -alapján felosztottuk a járást , ívek két naposak lesznek. MI ! úgy szeretnénk, hogy a kei-1 Balogh Gyula lernest öszekössük a hasznos-. 1 ihárom részre és a látogatá­sokat ennek megfelelően szer­vezzük. A mezőgazdasági os: tály dolgozói már az első hí ten megismerkednek a kiá lítás anyagával, s mire csoportok utazására sor k< rül már valóságos szakkép zett vezetők állnak rendelte zésünkre. — A szövetkezetekből tei mészetesen a legjobb dolgo zókat visszük a kiállításra Ezt az utazást tehát ki kel érdemelni. Úgy vélem, hog. e módszer segítségével hasz nosan gazdálkodunk a ren delkezésünkre álló idővel. — pádár — Számadás a egy közönséges hét- hat órára ő is sietett hazai köznapon ünneplőbe És jöttek a többiek is, mind' öltözik a falusi ember, annak akiket szólítottak, hogy le­nagy oka van. Különösképp gvenek jelen. Jamrik József,! ilyen nagy dologidőben. Se- Sebők József, H Értesítjük a PB. gázfogyasztókat, hogy szeptember 3-tól naponta 15—19 óra között megrendelés alapján a PB. gázt házhoz szállítjuk, Salgótarján város területén. A szállítás költsége palackonként 9.— Ft. Megrendelés feladható: személyesen a Karancs utca 114. sz. alatti gázraktárban, írásban a 357 sz. Kötöttáru boltban elhelyezett gyűjtőládában. (Szov­jet emlékművel szemben). A 12 óráig leadott ren­delést a tárgynapon szállítjuk házhoz. A szállítás költségét a gáz árával együtt a gépkocsi vezetőnél kell fizetni. Nógrád megyei Iparcik Kiskereskedelmi V. 2. sz. Autóközlekedési V. (530) rek, ilyen helyről hogyis for- milyen léptekkel haladtak dúlna vissza az idegen. előre az elmúlt négy év alatt. A maguk szorgalmával tét- A beszélgetést a tárgyaló ték ilyenné községüket. És a ” asztal nem merevítet­"tanácsháza tárgyaló termé- te hivataloskodásba, ha csak ben, most azt méregetik, annyira nem, hogy Sebők Jó- hogy az elmúlt négy év alatt zsef, aki a legékesebb közöt- mit, hogyan végeztek a köz- tűk, most így szólította meg Ubrankovics* . ség gyarapításáért, az embe- a tanácstitkárt. rek megelégedésére. — Akkor hát titkár elvtárs Uj formája bontakozik itt — és az elvtárs szót meg­.a számvetésnek. A Népfront nyomta — halljuk. . Bizottság kérdez, a tanácsta- Mindenki Holczer felé for­gók válaszolnak. Nincs erre dúlt, aki megnyálazta ujját, . írott törvény semmilyen tör- lapozgatott és amikor felné- ■ vénykönyvben, inkább erköl- zett maga is így kezdte. — -esi törvény adja meg rá a — Elvtársak . . . felhatalmazást. A népfront A hivataloskodás eddig tar­jelölte ki a meghívottakat, tott, mert a továbbiakban a ‘ hogy képviseljék a falu tör- felsorolás úgy hangzott, mintr vényes érdekeit á tanácsban ha egy társalkodóban volná- • és ez adja a felhatalmazást, nak. Tudták valamennyien, '.hogy most négy év távlaté- hogy a tanácstitkár mit fog bél megkérdezzék, hogyan áll- mondani, mert amiről szólott, hoztak a falunak. Érthető azt közösen végezték. A Pe- Lhát, hogy Sebők József tőfi és Dózsa utca kövezését, a népfront elnök, de Tóth amely 80-80 ezer forintot József a népfront titká- emésztett fel. Az öt kilómé­ira is ünnep'őt öltöttek. Sisa ternyi villanyhálózatbővítést, József a tanácselnök pedig a amely 10 ezer forintot. Aztán .hetedik határból sietett haza, szólott mindannyiuk büszke­Közös megbeszélésen a népfront és tanács vezetői. MŰSZAKI BECSLÉST TARTUNK Salgótarjánban 1962. szeptember 6-án de. 10 órakor a Magyar Hirdető kirendeltségén, Dimitrov-u 15 sz. alatt. Telefon: 11-83 Írásbeli bejelentéseket a fenti címre kérünk. Budapesti címünk: Műszaki és Gépkereskedelmi Vállalat Budapest VI., Népköztársaság u. 28. Foglalkozunk használt mezőgazdasági és egyéb gé­pek, kompresszorok, műszerek stb. eladásával, véte­lével és közvetítésével. (531) bők József a Hazafias Nép­front nógrádmarcali bizottsá­gának elnöke sem olyan em­ber, aki csak úgy mentesíthe­ti magát a sokféle elfoglalt­ságtól, de Tóth József a bi­zottság titkára sem, mégis ünneplőbe öltöztek. A nap még a hegyek élén kupor­gott, de már mentek a ta­nácsháza felé. Egyikük az al­végről, a másik a falu de­rekából. Ott találkoztak a ta­nácsháza előtt, de csak ad­dig álltak meg, amíg egy na­gyot szippantottak a virágil­latból, mely betölti a takaros udvart. Amilyen az udvar, olyan a tanácsháza is. Még a faira akasztva is virág illato­zik. Ragyogó tisztaság minde­nütt. Sása Józsefet, a tanácselnö­köt járási közügyek intézésé­re Bércéire parancsolták, da István, Marké Antal, Pod- liczki Ervin tanácstagok. Egy­szóval mindenki, és amikor Holczer Dezső a tanácstitkár a tanácskozó asztalra tette a nagyköteg aktacsomót el­csendesedtek és hozzáláttak a munkához. Azt mondják, hogy abból a községből, amelyikből már az út sem vezet tovább, meg a koldús is visszafordul. Le­het, hogy valamikor ez igy volt. De, hogy. ma nem így van. arra Nögrádmarcal jó példa. Enyhe dombokban megakad az országút és a dúslombú erdő állja útját az utasnak, még sem igyekszik vissza senki. Olyan marasztaló kis falut, mint ez a Marcal, nem "ws Holczer Dezső a tanácstit- ségéről az óvodáról, amely- mindenütt talál az émber. kár gondosan összegyűjtötte, nek az értéke 300 ezer ío- Lombos fákkal árnyékolt ta- azokat az adatokat, amelyek rint. És sorolja tovább a tűz- karos utcák. Jókedvű embe- papírra rögzítve is igazolják: oltószertárat, a kultúrház fel­Sebők József kérdez, a tanácstagok válaszolnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom