Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)

1962-08-15 / 65. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. auguaztei* 15. Mit igér az új színházi évad? Az Állami Déryné Színház Éva utcai, budapesti irodá­jában beszélgetünk Pados István üzemigazgatóval. Az új évad műsorgondjai van­nak szőnyegen, a színpadi irodalom körüli problémák, hogy nincs zenés vígjáték. — amikor a házigazda felemel­kedik, elnézést kér, kimegy és kisvártatva másodmagával tér vissza. A további társalgás har­madikja Kárpáthy Gyula író, az Országos Rendező Iroda lektora, őt hívja önigazolás­ra az igazgató a műsorterv néhány fogyatékosságának magyarázására. — A helyzet, — kapcsoló­dik a témába Kárpáthy Gyu­la, — valóban az, hogy az írók valami okból fáznak a zenés vígjáték írásától. Egye­sek rangon alulinak érzik a műfajt, mások attól félnek, hogy írótársaik szemében ve­szítenek, ha a „könnyű” m.ű- faj felé kalandoznak. Külö­nösen igényes parasztvígjáté­kokban vagyunk rendkívül szegények, s meg tudom ér­teni a Déryné Színház gond­jait ezen a téren. Pedig ezekért a darabokért rendkí­vül hálás a közönség. — Mire számíthatunk te­hát a Déryné Színháztól a most induló szezonban? A kérdésre az üzemigaz­gató megkezdi a felsorolást: — Nógrád megyében az Egyszerű kislány néhány elő­adása után az első bemuta­tónk a Nászutazás című szovjet zenés vígjáték lesz. — Űgv tudom, a darabot már jónéhány színjátszó cso­port játszotta ... — vetem közbe — Es mégis műsorra vet­tük, mert a darab jó. és egyelőre ebben a műfajban nincs más. Legalábbis ma­gyar nincs. *— S a továbbiakban? — Az év folyamán bemu­tatásra kerül a falun is bi­zonyára nagy érdeklődésre számot tartó Kálmán operett, a Csárdáskirályvő. Nagysza­bású ifjúsági előadásunk lesz az Egri csillagok. Gárdonyi Géza híres regényét Kár­páthy Gyula írta színpadra. Sajnos, a darabot nagy sze­mélyzete miatt csak Buda­pesten játszhatjuk. Ha kelletlenül is, tudomá­sul kell vennünk a közlést, — azt, hogy a színháznak ilyen irányú, pesti elkötele­zettsége van, bár nem tu­dom, szükséges-e efalta vál­lalkozás, a gárda jelentős ré­szének elvonása éppen attól a rétegtől, amelynek kielégí­tésére hivatott. De menjünk tovább: A tervek szerint Tóth Mik­lóstól, Török Rezsőtől, Csiz- marek Mátyástól. Boross Ele­mértől számít a színház ze­nés vígjátékra, színre kerül Török Tamás feldolgozásá­ban Jókai: Fekete gyémántok című regénye, november li­án a pártkongresszus tiszte­letére ünnepi bemutató lesz, valószínűleg örsi Ferenc új falusi színművéből, amely a termelőszövetkezetek egyesí­tési problémái körül játszó­dik. Nagyszabású esemény­nek ígérkezik Sophokles: An­tigonéié. amelyet Kertész László főrendező görögorszá­gi tanulmányút nyomán állít színpadra. Ebben az évben kap színpadot a már előző szezonra tervezett csehszlo­vák falusi vígjáték, a Disz­nótor. Nógrádban is közön­ség elé kerül Shakespeare víg játéka, a Vízkereszt. Az évad második felében ugyancsak Budapesten játsza a színház a Twist Olivért, az országos előadásrenden szere­pel Jacobi világhírű operett­je, a Sybill, egy még isme­retlen zenés vígjáték. Dobozi Imre új drámája, Mikszáth Kálmán’ Mádsik, a nagyerejű című elbeszélése Bondy End­re színre alkalmazásában. Strauss: Denevér című nagy­operettje. valamint E. Ko­vács Kálmán, illetve Taar Ferenc vígjátéka. E kettő közül elsősorban E. Kováé5 darabjára lehet számítani. Hogy a színház miként ke­resi az új magyar műveket, Pados István tájékoztatójá­ból a következőkben világlik ki: — Színházunk igazgatósá­ga, — ha jól emlékszem, — kilenc magyar szerzőnek adott megbízást és előleget darab megírására, de ezek közül jó, ha háromra számít­hatunk műsorunkban. A műsorgondok után es­sék néhány szó arról: történ- nek-e lépések az előadási színvonal erősítésére? — Jól tudjuk, hogy ma már falun sem lehet tíz év­vel előbbi színvonallal ered­ményt elérni. De ez a tény nem csupán az előadások ki­dolgozottságára értendő, ha­nem sok_ egyéb körülményre. Véleményem szerint a tele­vízió fő „veszélye” nem. ab­ban van, hogy nivósabbat nyújthat, hanem abban, hogy kényelmessé teszi az embere­ket. Hideg teremben, szűk. kényelmetlen körülmények között nézni egy előadást, a legjobb élvezetet is megront­ja. Ezzel számolni kell. Ép­pen ezért olyan nézőtéri vi­szonyokat kell teremteni, ahova szivesen jönnek el élő színházat látni. No, ami a színvonal érdekében bennün­ket illet: elsősorban csökken- tenünk kell az előadások szétszórtságát. Ki kell alakí­tanunk a megfelelő földrajzi központokat, ahol egy-egy darabból több előadást tart­hatunk. Meg kell találnunk annak a lehetőségét, hogy ezekbe a Körzetekbe autó­buszokkal, termelőszövetke­zeti j ál-művekkel hozhassuk el a környező kisebb közsé­gek szinházkedvelőit. A kör­zetesítés az előadásoknak is feltétlenül hasznára válik, s a látogatottság növelésében is eredményesebbek lehetünk az eddiginél, mert könnyen megvalósíthatjuk úgynevezett „teltház akció” elgondolá­sunkat, ami annyit jelent hogy egy-egy előadásunka' megvásárolja a kultúrház. Ez az előnyös lehetőség komoly anyagi támaszt biztosíthat a művelődési otthonnak, mer* a nézőtérrel önállóan rendel­kezik, jó propagandával, tel­jes ház esetén az előadási dí­jon felül komoly összeget tud megtartani. A „teltház akciónak” Zalában és számos más helyen igen komoly si­kere van és bizonyosan az lesz Nógrád megyében is. — Bízunk abban, — mon­dotta befejezésként Pados István, — hogy az idei évad­ban új elgondolásaink meg­valósításával művészeti, és szervezési téren jelentős lé­pést tehetünk előre színház­látogatóink megelégedésére. Barna Tibor Ismét meghirdették a takarékossági versenyt A korábbi évek jó tapasz­talatait hasznosítva a megyei takarékossági bizottság ismét meghirdette a takarékossági versenyt. Az elmúlt év folya­mán a takarékbetétesek szá­ma több mint 7 800-al emel­kedett, a betétállomány pe­dig megközelíti a 116 millió forintot. Az elmúlt év elején nyilvántartott hat takarékos község mellé már újabb 37 község zárkózott fel. A verseny ez év június 1-től 1963. április 30-ig tart. A fel­hívásban a takarékossági bi­zottság közzétette a feltétele­ket is. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága 125 ezer forint céljutalmat tűzött ki a járásonként előírt feltételek­nek legjobban megfelelő két község számára, amelyek 15, illetve 10 ezer forint juta­lomban részesülnek. NÉGYKÖTETES KÍNAI GYÖGYSZER-KÖNYV Pekingben négykötetes kí­nai gyógyszerkönyv jelent meg. Az első három kötet le­írja a gyógyszerek előállítá­sának módját, a negyedik pe­dig az állatokból és az ásvá­nyokból kivont gyógyszereket ismerteti. Egészségügyi tanácsok: Vérhas és társai „Csak egy kis hasmenés” —. Pedig a hasmenések nagy ré- szokták mondani. „Azért van, sze — különösen, ha nagy mert vizet ivott a gyümölcs- számban, csoportosan jelent­re! Na, semmi baj! Majd egy | kezik — legtöbbször fertőzé- kis koplalással elmúlik ... ” i ses eredetű. Főleg a vérhas bacilusa, de több más kórokozó is felelős lehet ezekért a has­menésekért. A vérhas kóroko­zói olyan parányiak, hogy egy milliméter hosszúságú egye­nes vonalon — szorosan egy­más mellett_— mintegy ezer fér el belőlük. Érthető, hogy csak mikroszkóppal, sokszo­ros nagyítással lehet meglát­ni őket. Hogyan jön létre a vérhas és a többi fertőző hasmenés? ügy, hogy a kórokozók a szájon át bejutnak a gyomor- bélcsatomába, a bélben meg­telepednek és elszaporodnak, majd mérgeket termelnek. A megtelepedett kórokozók vagy méreganyagaik hatására bél­gyulladás alakul ki. A beteg­ség legfőbb tünete a has­menés (amely esetleg görcsös fájdalommal, gyakori székelé­si ingerrel, lázzal, nagyfokú gyengeséggel is társulhat, sőt véres is lehet). Sokszor azonban a hasme­nés egészen enyhe, annyi­ra, hogy a beteg nem is ér­zi betegnek magát. Ez veszé­lyes a környezet szempont­jából, mégpedig azért, mert a rövid ideig tartó, jelenték­telennek látszó hasmenés nem hívja fel a környezet figyel­mét a védekezésre és így újabb fertőzéseket, újabb meg­betegedéseket okozhat. Még veszélyesebbek a közösségre az idült vérhas­ban szenvedők, akiknek csak időnként vannak panaszaik, és azok, akik „titokban” ürí­tik a kórokozókat, az úgy­nevezett bacilusgazdák. Az ilyenek magukban hordozzák a bacilusokat anélkül, hogy tudnának róla és hogy ők ma­guk betegek lennének. A legyek és a piszkos kéz — ez a kettő egészségünk leg­nagyobb ellenségei. A kór­okozók apró, csak sokszoros nagyítással látható székletré­szecskékben kerülnek a kül­világba és ezek a részecskék a piszkos kézzel megfogott vagy a légytől beköpött — bepiszkított étellel jutnak az egészséges emberbe. A szék­letrészecskékkel szennyezett tárgyak — mint a betegek használati tárgyai, bútorai, evőeszközei — is közvetíthe­tik a betegséget. Hogyan védekezzünk? Bár a kórokozók különbözők le­hetnek, a védekezés mégis ugyanaz. A fő feladat: meg­akadályozni, hogy a kórokcr zókat tartalmazó emberi ürü­lék veszélyeztesse egészségün­ket. Ezért, ahol ilyen beteg van, ott állandóan fertőtlenítsék a beteg ruháját, ágyneműjét, mindazon tárgyakat, amelyek a széklettel szennyezettek le­hetnek. Fertőtlenítő anyagnak klórmeszet, meleg lúgot, Neo- magnolt vagy Sterogenol ol­datot (utasítás szerint) hasz­náljunk. A beteg székletét ol­tott mésszel kell fertőtlení­teni. Mosatlan kézzel ne nyúl­junk élelmiszerhez. Gyakran, de étkezés előtt, WC, vagy árnyékszék használata után minden alkalommal szappan­nal mossunk kezet. A fer­tőző hasmenésben szenvedő beteg környezete naponta elő­re megfelelően elkészített Neomagnol vagy Sterogenol oldatban mossa rendszeresen kezét. Szüntessünk meg minden légytenyésztő helyet, nyitott szemétdombot, szétszórt trá­gyát, fedetlen pöcegödröt. Le­takarással védjük ételeinket a légytől, szereljünk légy­hálót az ablakra és irtsuk minden eszközzel a legyeket Hozzuk rendbe a helytele­nül megépített ámyékszékeket, amelyeknek ülőkéje fedetlen, falai hézagosak, vigyázzunk ■az ámyékszékek tisztaságára és tartalmukat időnként fer­tőtlenítsük oltott mésszel. A gyümölcsöt és a nyers­fogyasztásra kerülő zöldség­féléket lehetőleg folyóvízzel alaposan mossuk meg, még akkor is, ha étkezés előtt meghámozzuk. Csak frissen készített ételt együnk! Élel­miszerekhez készítés, főzés, vagy árusítás közben csak tiszta kézzel és eszközökkel nyúljunk. Azt talán mondani sem kell, hogy földre esett élelmiszert ne együnk meg Az édesanyák nyáron lehe­tőleg ne válasszák el csecse­mőjüket, az anyatejjel táplált csecsemők ritkábban betegsze­nek meg és betegségük lefo­lyása is enyhébb. Védjék a babát tüllhálóval a légy ellen, tart­sák tisztán, csak gondosan megmosott kézzel nyúljanak hozzá, ételeit lefedve, hűtve tárolják és lehetőleg ne ad­janak cuclit neki, mert az könnyen fertőződhet. A pisz­kos pelenkát fedett tartóban kell gyűjteni és minden hasz­nálat után ki kell főzni. Az édesanyák gondoljanak arra, hogy — bár felnőttnél is ve­szedelmes lehet a fertőző has­menés, de — a csecsemő szer­vezetére sokszorta veszedel­mesebb, még halálos kime­netelű is lehet. Védjük a kutak környékét is minden szennyeződéstől. Fedjük le a kutat és vigyáz­zunk arra, hogy a trágya­domb. a szemétgödör, az ár­nyékszék legyen minél távcr labb á kúttól, lehetőleg 20 méterre, de legalább 10 mé­teren túl. Ne felejtsük: a kút a talajon át ezektől könnyen fertőződhet és a fertőzött víz is terjesztheti a betegséget. Hasmenéses beteg forduljon azonnal orvoshoz. Csecsemőt már enyhe tünetek esetén is feltétlen orvoshoz kell vinni. Vagyis itt is igaz a régi köz­mondás: „Tisztaság — fél egészség.” Műemlék- és természetvédelmi bizottság alakult a Hazafias Népfront kezdeményezésére Salgótarjánban Pénteken délután újabb társadalmi bizottság alakult a Hazafias Népfront Nógrád megyei titkárságán. Ez alka­lommal a megyében ugyan­csak gazdátlan terület, a mű­emlékvédelem megszervezésé­re és kiterjesztésére alakult társadalmi bizottság, amely a Hazafias Népfront kezde­ményezésére a természetvé­delemre is kiterjeszti tevé­kenységét. A műemlék- és természet­védelmi megyei bizottság alakuló ülésén gazdag prog­ramot körvonalaztak a fel­szó álók, s azonnal meghatá­rozták az első feladatokat is. Dr. Somoskői István nemzet közi jogász javaslatára első feladatai közé vette a bizott­ság, hogy Borbás Vincze egykori nagyhírű magyar bo tanikus litkei szülőházát fel­kutatják és emléktáblával je­lölik meg. A Munka című lap emlékezett meg legutóbb erről a neves bo+aníkusról 1934. január 9-i és január 16-i számában, amikor az Ipoly menti kis község lakói is ünnepséget tartottak a ma­gyar tudós születésének ki- l "ncvenedik évfordulóm al­kalmából. A flórakutató geobotanikus egyetemi tanár szülőházának műemlékké nyilvánítását kéri majd a Hazafias Népfront megyei műemlék- és természetvédel­mi bizottsága. Többen is szóvá tették, hogy nemzeti történelmünk jelentős eseményei fűződnek Nógrád megyéhez, annak el­lenére mégis kevés műemlék és néprajzi kutatómunka őr­zi ezeknek a történelmi ese­ményeknek az emlékét. A most alakult műemlék- és természetvédelmi b izotság irányítja majd az alsópeté- nyi és a romhányi kastélyok hamarosan sorra kerülő fel­újítási munkáit is. A bizott­ságban résztvevő jogászok, mérnökök, gyárimunkások sorra járják és felülvizsgál­ják Nógrád megye három- százötvenkét nyilvántartott műemlékéi, s ajánlásokat tesznek az Idegenforgalmi Hivatalnak a látogatások megszervezésére. Az alakuló ülésen javasolták már az br- szágoran ismert salgói vár környékének védetté nyilvá­nítását is. A Műemlék- és Természetvédelmi Bizottság megalakulásával a természet- barátok. a túristák és mű- emléktisztelök újabb százai­val gyarapodik a Hazafias Névfront társadalmi mozgal­mi munkásainak már eddig is több ezres tábora a megyé­ben. FELHÍVÁS a mezőgazdasági termelőszövetkezetekhez! A termelőszövetkezetek Általános Vagyonbiztosítása keretébe tartozó állatkárokat 15 napon belül lehet az Állami Biztosító területileg illetékes járási (vá­rosi) fiókjának be,jelenteni. Felhívjuk a termelőszövetkezeteket, hogy a sürgős mezőgazdasági munkák miatt esetleg elmulasztott állatkárbejelentésekct haladéktalanul pótolják és a JÖVŐBEN ÁLLATKÁRAIKAT LEGKÉSŐBB 15 napon belül jelentsék be. A késedelmes kárbejelentés a kárigény elutasítását vonhatja maga után. Kényszervágásnál a kárbeje­lentőhöz minden esetben csatolják az értékesítési elszámolást, mert ennek hiánya felesleges levelezést okoz és a kárkifizetést késlelteti. A kárt azonban ennek hiányában is 15 napon belül be kell jelenteni és ez esetben az elszámolás pótlólag küldendő be. Állatelhullást 12 órán belül a tanácsnál is be kell jelenteni. Az elhullott állatok értékesítése fontos népgazdasági érdek. A biztosítás célja, hogy a kö­zös gazdálkodás biztonságát és zavartalanságát, az előforduló károk gyors megtérítésével mozdítsa elő. Ehhez kérjük a termelőszövetkezetek segítségét. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ 473 Elektromos háztartási gépek: mosógép, parkettkefélőgép, porszívógép, kávéfőzőgép, vilíaiivvasaló J stb. garanciális és garat cián túli javítása. B lassa^yarrnai: (470)- Rákóczi út 69. GONDOS ELŐRELÁTÁS Az Állami Biztosító 112 ezer forint kárösszeget utalt ki a közelmúltban a balassa­gyarmati Palócföld Termelő- szövetkezetnek a nemrégiben ieégett dohánypajta kártala­nítására. Az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezet is mintegy 100 ezer forint összegű kártérítést kapott az Állami Biztosítótól, mert az ewik istállója villámcsapás­tól kigyulladt és percek alatt a tűz martaléka.lett. Mindkét termelőszövetkezet vezetősége még az év elején megkötötte az általános va­gyonbiztosítást. Most az így kapott kártérítésből az el­pusztult mezőgazdasági épüle­tek építési költségeit fede­zik. Apróhirdetések Kárpitozott garnitúra eladó, Sal­gótarján Vasvári Pál u. 23. (For­gács). (469) Költözködés miatt 2 saobás la­kás eladó. Salgótarján, Zéja krt. 22. (Rokkant-telep) Juhásaék. (47*) Zongorát vagy pianínó» bérel­nék egész évre. Cím: A salgótar­jáni Hirdetőben. (475)

Next

/
Oldalképek
Tartalom