Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)
1962-08-11 / 64. szám
2 NÓGRÁDINfPÜJSA» 1962. augusztus 11. Baráti essmecsere a drezdai nőtanács titkárával A közelmúltban pár napot Salgótarjánban töltött Hildegard Pohl, a drezdai városi nőtanács titkára. A német nőmozgalmi vezető tiszteletére a salgótarjáni városi nőtanács fogadást adott, hogy baráti találkozó formájában folytassanak eszmecserét megyénk nőmozgalmi vezetői a kedves szavú, sok tapasztalattal rendelkező német vendéggel. A baráti találkozó alkalmából munkatársunk is intézett néhány kérdést Hildegard Pohlhoz, a drezdai nőtanács titkárához: — Hogy érzi magát Salgótarjánban, milyen élményeket szerzett, tetszenek-e a fejlődő város eddig elért gazdag eredményei? — A több százezer lakosú Drezda után szinte felüdülést jelentett ebbe a kicsi, hegyek közé épülő városba jönni. Én, az idegen, az első pillanatban láttani, hogy nagy jövőjű, hatalmas fejlődés előtt álló városba jöttem, a leendő szálloda, a modem házakból kialakított új városrészek csak megerősítették első benyomásomat. Meglepett, hogy milyen szépen, ízlésesen öltözködnek az itteni emberek, célszerűség és praktikusság jellemzi a nődivatot is. — Szeretnénk néhány szót hallani a német asszonyok életéről, hogy milyen feladatokat old meg a német nők fejlődése elősegítésével az ottani nőszervezet, nőmozgalom? — Mindenekelőtt engedjék meg, hogy ezúton is hadd tolmácsoljam szűkebb hazám, Drezda asszonyainak üdvözletét, amellyel magyar asz- szonytársaik szocialista építőmunkában kifejtett tevékenységét köszöntik. Szeretnénk, ha testvérvárosi kapcsolat kiépítését is elősegítené itt-tar- tózkodásom. Céljaink, problémáink közösek, évszázadok elnyomását megszüntetve elő kívánjuk segíteni a nők fejlődését, irányítjuk, szorgalmazzuk a szociálizmus építését, a béke védelmét támogató tevékenységüket. A fejlődés az asszonyoktól is megköveteli, hogy tanuljanak, művelődjenek. Mi ebben egy kis előnynyel rendelkezünk, hiszen nálunk mindig . nyolcosztályos tankötelezettség volt. tehát a nők szakmai képzése és az általános műveltség megszerzése gimnáziumokban, technikumokban az előttünk álló legfontosabb feladat. Nálunk is nehéz az asszonyok megnyerése a továbbtanulásra. Állandóan kutatjuk, keressük azokat az oktatási formákat, amelyek vonzóak az asszonyok számára. Az úgynevezett nők akadémiája nálunk is népszerű, elsősorban falun találjuk igen alkalmasnak a nők ismeretgyarapítására. Emellett még egy sor egyéb forma is — köztük több kötetlen forma — segíti a nők fejlődését. — Milyen tapasztalataik vannak a sokat emlegetett második műszak megszervezésében, köny- nyítésében? — Az itteni módszerekhez viszonyítva ezzel kapcsolatban sok újat nem tudok mondani. Bővítjük a különböző szolgáltatásokat, a háztartás majd mindenütt gépesítve van, kölcsönzés, vagy saját gépesítés formájában, és egyre bővül az óvodai napközi hálózata is. Talán egy olyan dolog van, amiről itt nem hallottam. Elsősorban a nők ta- nuiasa es művelődése eiosegi- sere mi mar bevezettük az úgynevezett kolcson-nag ymu- ■tna szolgalatot. Szamos iao- seob asszonyt, . es a nálunk sajnos eieg nagyszámú, oz- vegyasszonyt tuuumí így foglalkoztatni, könnyítve ezaluu a dolgozó nőkön is. — így értük el, hogy az úgynevezett esti tagozatos to- vaDDkepzőkön, melyeken ei- sosoroan nyelveket tanulnak, taian Drezda iaegeniorgalma miatt nagy kultusza van a különböző nyelvek tanuiasa- nak — rengeteg nő tanul. — Hogyan látja el feladatát az iskolai szülői munkaközösség, jó- e az iskola es a szülői Ház kapcsolata? — Németországban éppúgy, mint itt, az iskolákban osztályonként, és csúcsszervenként alakítottuk iá a szülői munkaközösségek hálózatát, az öZMK csúcsszerveinek min den tagja meg van bízva egy- egy osztály szülői munkaközössége patranalasával, részt vesz azok minden rendezvényén, segíti a menetközben állandóan felvetődő problémák megoldását, átadja tapasztalatait. A jobb névélőmunka és tanulmányi ered mény kialakítása érdekében gyakoriak, nálunk a szülők találkozói, a nevelők és szülök, és a szülők és gyermekek találkozói. (Érdekes, követésre méltó gőndolat!) Ezeken e jobb tanulmányi eredmények feltételeinek megteremtéséről a gyermekekkel kapcsolatos egyéb problémák megoldásáról beszélgetnek. Jól bevált formák ezek és elértük, hogy maguk a gyermekek is segítségünkre vannak az egyes problémák megoldásában. A szülői munkaközösségi munkát a német ifjúsági szervezet és az úttörőmozgalom is segíti, közösen dolgozzák ki például a beiskoláztatási programmot. Fiataljaink kezdik megérteni, hogy olyan diplomát kell szerezniük, ahol a legnagyobb szükség van szakképzett, müveit fiatalokra. — Es végül még egy kérdést, van-e Németországban, és milyen formában működik a szocialista brigádmozgalom, - természetesen elsősorban az asszonyok brigád- iáiról szeretnénk hallani? — Az egyik kongresszusunkon megfogalmaztak egy jelszót a dolgozó asszonyok: ahogy ma dolgozunk, úgy fogunk holnap élni. Ez a nők követésre méltó jelszava lett azóta, és ennek szellemében dolgoznak a különböző brigádokban, így a szocialista munkacsoportokban is a leányok, asszonyok. A szocialista brigádok célkitűzései nagyjából azonosak az önökéivel. IJj vonás az, hogy egy-egy tagot megbíz a brigád gyengébb munkacsoport megsegítésével. Ezek szocialista megbízatásként meghatározott ideig dolgoznak a segítségre szoruló brigádban, és amikor sikerült a tervbe vett eredményt elérni, visszatérnek brigádjukba. Ez nagyon bevált módszer és az egymást segítés szép példái születnek meg ebben a formában. Én is viszek azért hasznosítható tapasztalatokat a tarsolyomban — mosolyog kedvesen a német vendég —, a szocialista brigádok tiszteletbeli tagjai nálunk még ismeretlen fo- “^Ebben nem lenne különöseb- gálomnak szamitanaK, es Nemcsak kenyérrel él az ember... Hogy termelőszövetkezeteink milyen sikerrel tudják megvalósítani többlettermelést feladatukat, az ma már j'elentős mértékben parasztságunk korszerű gazdálkodási ismereteitől függ. A mezőgazdasági ismeretek iskolán kívüli elsajátításának helye a falusi művelődési otthon, ahol szakkörökön, gazdalanfolyamo- kon szakemberek segítik a tud- nivágyókat, miként termelhetnek az eddiginél könyebben, eredmény esebben. A művelődési otthonok szerepe ezen a téren rendkívül megnőtt az utóbbi évek során a falu életében s ahol ezt kellőképpen érzékelni tudják, ott meg is tesznek mindent, hogy az otthon a rendeltetésének megfelelő feladatot láthassa el egész esztendőben. Az is igaz viszont, hogy a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésével ma még sok helyütt problémát jelent a nyári hónapokban a kenyérgabona megfelelő elhelyezése a művelődési otthon nélkül és szükség törvényt bont alapon azok telnek meg termésKétezer épitőmunkás második otthona A megyében dolgozó mint- j a sagótarjáni 250 személyes egy 8 ezer építő- és építő- szállóban egyes dolgozók renugyancsak ismeretlen nálunk az is, hogy értelmiségiek körében, vagy a tsz-ass zonyok közül alakuljanak brigádok. Azt mondhatom, hasznos napokat töltöttem a szép Palócföldön — fejezte be nyilatkozatát Hildegard Pohl- asszony, a drezdai nőtanács városi titkára. Kibővített pártbizottsági ülés az Acélárugyárban ben kifogásolható. A baj csak az, hogy számos helyen kényelmességből, egyéb meggondolásból akkor is magtárrá akarják lefoglalni a művelődési épületet, amikor arra nincs különösebb szükség. S ami a legrosszabb az egészben: a termény sok esetben még a tavaszi hónapokban is minden zugot lefoglal a tanulni, művelődni, elől. anyagipari munkás egynegyede munkásszállásokon lakik. A több mint 2100 dolgozó elhelyezése nem egyszerű fekvőhely biztosítása. A munkásszállásoknak biztosítaniuk kell a családjától távcl élő dolgozók számára a második otthont, amely pótolni tudja a családi i környezetet. A szakszervezeteknek, a gazdasági vezetéssel együtt kell betölteniük a szocialista ne detiensége, fegyelmezetlensége okoz gondot. A mosdó és a zuhanyozó csapjai csaknem kivétel nélkül letörtek már. Másutt sem a szakszervezeti bizottságok, sem a gondnokok nem fejtettek ki megfelelő tevékenységet, azért, hogy a dolgozók hasznosítsák a rendelkezésükre álló kulturális lehetőségeket. Salgótarjánban a nagymértékű építkezés, a dolgozók magas velés feladatait. A szervezett száma miatt egyes szállás o- munkásoknak a szálláshelyen 1 kon zsúfoltság tapasztalható, is megfelelő szervezeti életet kell biztosítani, amely jelentős segítője az üzemi kollektív munka kialakításának. A politikai és kulturális nevelés mellett gondoskodni kell a szálláshelyek szociális és egészségügyi feltételeiről is a rendről, a fegyelemről. A feladatok sokoldalúak, de minden esetben megvalósíthatók a dolgozók bevonásával, megfelelő szervezeti a vállalat nem tudja megtartani a szociális normákat; A munkásszállóval rendelkező vállalatok mozgalmi és gazdasági vezetői a szociális és kulturális körülmények javításában sok segítséget kaphatnak a szobabizalmiaktól, illetve a szállásbizottságoktól. Két hónappal ezelőtt zajlott le a bizalmiak és a bizottságok újraválasztása. A választások iránt nagy érdekhálózat kiépítésével. A szoba- j 16dés nyüvánult meg> számos bizalmiak és a szállásbizott-: ! i dolgozó hozzászólásában is el- Ságok tevékenysége nyomán mond(jtta véleményét> javas. ■mind hatni fi V I íü H D _ A falusi tudatformáló munka otthona a feladatától eltérő célra az I960, január 6-i és a kiegészítő, 1961. december 30-1 kormányrendelet érteimében csak szerződés alapján és csupán 90 Szerdán délután kibővített ! napos időtartamig használható pártbizottsági Ülést tartottak : magtár céljára, október 15-ig vemind jobban betöltik feladatukat a munkásszállások. Általában kialakult már szervezeti életük. A rádió, a sajtó, a könyvtárak, az ismeretterjesztő előadások hozzájárul- szórakozni vágyók nai^ a kulturális igények kielégítéséhez. Sokat javult az utóbbi időben a munkás- szállások rendje, tisztasága is. a Salgótarjáni Acélárugyárban. A tanácskozás megvitatta a Központi Bizottságnak a gépipar helyzetéről és 'feladatairól szóló határozatával kapcsolatos gyári tennivalókat, valamint az első félév munkájának tapasztalatai;, a kongresszusi munkaverseny további feladatait. A pártbizottsági ülés határozatokat hozott, illetve munkaprogramot dolgozott ki a gyár előtt álló további feladatok megoldása érdekében. hető igénybe. Megyénkben sok a magtár- hiánnyal küzdő termelőszövetkezet, amin segítfeni az adott lehetőségek szerint kötelességünk. De az is bizonyos, hogy termelőszövetkezeteink nem élhetnek vissza ezzel a segítséggel saját, igen fontos művelődési életük kárára. 'Mert nemcsak kenyérrel él az ember ... (barna) Mégis szóvá kell tenni néhány olyan mulasztást, amelyet különösebb anyagi befektetés nélkül is megszüntethetnének. A megyei Építőipari Vállalat női szállásán például a dolgozók számára nincs olyan helyiség, ahol látogatóikat fogadhatnák, vagy egyéb megbeszéléseiket közösen megrendezhetnék. Ugyanakkor a szállás közelében megfelelő szoba áll redel- kezésre, de abban különböző anyagokat tárolnak. Az egyik legkorszerűbb szállásunkon, HASINÁLIA ÜN IS az új R A P I D típusú szintetikus mosóport Olcsó, gazdaságos, Vz kg-os és 1 kg-os csomagolásban. (462) Dr Molnár József — Dér Ferenc: A társadalmi tulajdon büntetőjogi védelme ii. Természetesen az egységes büntetőjogi szabályozás előtt napvilágot láttak olyan jogszabályok, amelyek ha kerülő úton is, a társadalom fokozottabb védelmét szolgálták. így egy 1948-ban létrejött jogszabály az államosított vállalatok, az állami kezelésbe vett vállalatok és azon üzemeik alkalmazottai, amelyekben az állam érdekeltsége húsz százalékot elért, közhivatalnokoknak minősülnek az illető vállalat sérelmére elkövetett csalás, sikkasztás, vesztegetés, tiltott ajándékozás és befolyással üzérkedés bűntetteiben. Jelentős lépés volt e jogszabály megalkotása, mert megkülönböztető módon emelő# ki az állami vállalatok alkalmazo*- tainak felelősségét. Ugyancsak a társadalmi tulajdon védelmét és megszilárdítását segítette elő egy 1949-ben létrejött kormányrendelet, amely a termelőszövetkezeti csoportok tagságának személyi és vagyoni jogait védelmezte — egyben segítséget nyújtott a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez is. E jogfejlődés kiemelkedő állomása a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelmét egységes egészben átfogó 1950. évi 24. tvr. létrejötte. E törvényerejű rendelet szerint a társadalmi tulajdon büntetőjogi meghatározása a következő: „Társadalmi tulajdon az olyan vagyon, amely az állam, az állami vállalat, szövetkezet, vagy más közület tulajdonában van. Társadalmi tulajdonban lévőnek kell tekinteni az olyan vagyont is, amely az állam, állami vállalat, szövetkezet, vagy más közület használatában van, illetve rendelkezése, vagy kezelése alatt áll. E törvényi meghatározás az Alkotmány 6. §-ának konkrétizálása; ez a paragrafus ezt szögezi le: „Az egész nép vagyonaként, az állam és a közületek tulajdona, a föld méhének kincsei, az erdők, a vizek, a természeti erőforrások, a bányák, a jelentős ipari üzemek, a közlekedési eszközök — vasút, szárazföldi, vízi és légutak — a bankok, a posta, a távíró, a távbeszélő, a rádió, az állam által szervezett mező- gazdasági üzemek: állami gazdaságok, gépállomások, öntözőművek stb. Az állam vállalatai látják el a külkereskedelmet. az állam irányítja az egész kereskedelmi forgalmat.” Az állami szocialista tulajdonjog tárgyainak ez a felsorolása mindenekelőtt any- nyit jelent, hogy a felsorolt termelési eszközök kizárólag állami, szocialista tulajdon tárgyai lehetnek. A kizárólagos állami tulajdonjog folytán ezek a vagyontárgyak ki vannak véve a forgalomból. De az Alkotmány idézett paragrafusában foglaltak nem jelentik azt, hogy csupán a felsoroltak lennének tárgyai az állami, szocialista tulajdonjognak. A felsorolást teljesnek már csak azért sem -lehet tekinteni, mert az „stb”- vel fejeződik be. Ez azt jelenti: az állami szocialista tulajdon tárgyainak köre korlátlan, a felsorolás erre nézve csak a legfontosabbakat adja. A fentebb idézett jogszabály messzemenően gondoskodott arról, hogy a társadalmi tulajdon fokozottab jogvédelmet nyerjen- és arról is, hogy ne maradjon semmiféle, a társadalmi tulajdont sértő emberi magatartás sem büntetlenül. 1956-ban a jogszabályt — a fejlődésnek megfelelően — módosították. A módosítás nem jelentett enyhítést a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelmében, csupán a társadalomra való veszélyesség megfelelő súlya szerint értékelt át bizonyos cselekményeket és ezzel az arányosabb és igazságosabb ítélkezést tette lehetővé. A társadalmi tulajdon a büntetőjog szempontjából speciális. Forgalma büntetőjogilag szélesebb körben nyer védelmet. A törvény büntetni rendeli a társadalmi tulajdonban lévő dolog lopását, elsikkasztását, jogtalan kisajátítását, szándékos megrongálását és a társadalmi tulajdonban kárt okozó csalást. Ha az előbb felsorolt cselekményeket két, vagy több személy bűnszövetségben, vagy ismételten követte el, lényegesen súlyosabb a büntetés. Ugyancsak súlyos latait. Hasznos tevékenységet fejthetnek ki az egyes helyeken működő fegyelmi bizottságok is a rend, a fegyelem biztosításában. Követendő példa lehet a már előbb említett 250 személyes szálló bizottságának kezdeményezése, amelynek keretében ismeret- terjesztő előadáson foglalkoztak a szocialista együttélés szabályaival. A műszaki, természettudományos, politikai, vagy más jellegű rendezvények megtartásában nagy szerepük van a vállalatok mozgalmi, gazdasági, műszaki vezetőinek. A munkásszállás rendkívül alkalmas arra, hogy megvitassanak a dolgozók életével, munkájával ösz- szefüggő fontos feladatokat, otthonosabbá és hasznosabbá tegyék a szabad időt. Garamszegi Tibor az építők szakszervezetének titkárhelyettese börtönbüntetést szabnak ki, ha a bűncselekmény különösen nagy kárt okozott a társadalomban. Az itt felsorolt súlyosabb minősítő körülmények együttes előfordulása a bíróság számára — ha vagylagosan is — halálos büntetési tétel kiszabását teszi le- hetőyé. Ugyancsak halálbüntetés is kiszabható akkor, ha a társadalmi tulajdont felgyújtják, felrobbantják, vagy abban rablás útján különösen nagy kárt okoz a bűncselekmény elkövetője. A törvény külön kiemeli annak a személynek büntethetőségét, aki a társadalmi tulajdon kezelésével, vagy gondozásával van megbízva és ezt a helyzetét arra használja fel. hogy a maga, vagy mások előnyére társadalmi tulajdonban kárt okozzon. De nemcsak a szándékos, hanem egyes gondatlan cselekmények is bün- tetendőek a törvény rendelkezései alapján. A társadalmi tulajdon elleni cselekményeket illetően — mint a fentiekből is kiderül — speciális jogi fogalomként jelentkezik a törvény- könyvünkben az ismételtség, amelyre nézve a jogszabály törvényi egységet alkot. Ki kell hangsúlyozni, hogy nemcsak azt kell visszaesőnek tekinteni. aki a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett miatt legalább egyszer már el volt ítélve, hanem azt is, aki megelőzően ugyanilyen címen büntetve ugyan nem volt, de a bíróság két, vagy több társadalmi tulajdon elleni bűntettért vonja egyszerre felelősségre. Az idevonatkozó büntetési tétel maximuma tíz év. (Folytatjuk)
