Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)

1962-08-11 / 64. szám

1982. augusztus 11. NÓGRÁDI N E t OJSAG 3 Egy hónappal a vállalt határidő előtt Medenceszerte megtartották már a termelési tanácskozá­sokat a nógrádi bányaüze­mekben. Tizennégyezernyi bányász vitatta meg a na­pokban a második féléves feladatokat az üzemek mű­szaki vezetőinek tájékoztató­ja alapján. A termelési ta­nácskozásokon a bányászok medenceszerte a kongresszu­si munkaverseny nagyszerű sikereiről adtak számot, és a műszaki fejlesztésre alapozott nagyobb termelési feladatok pontosan ütemezett teljesíté­sét vállalták. Több szocialis­ta címet viselő bányászbrigád jelentette be, hogy a kong­resszus tiszteletére tett fel­ajánlását már a bányásznapig teljesíti. A verseny második féléves szakaszának jó megalapozását jelentő műszaki fejlesztési munka kimagasló sikereiről számolt be szerda reggel Bo- ródi Antal, a salgói bánya­üzem bányamestere. Salgó- bánya a múlt évben ünnepel­te fennállásának századik esztendejét, s egyben a nóg­rádi bányászkodás üzemszerű megindulásának százéves ju­bileumát is. Tavaly az ün­nepségek idején még a régi hagyományos módszerekkel, gépesítés nélkül dolgoztak a salgói bányászok. Akkor ha­tározták el, hogy az idén gé­pesíteni fogják Salgó-bányát. A most már százegy éves bá­nyaüzem első gépesített bá- nyakörletének előkészítése ez év márciusában kezdődött meg, s az elővájási-feltárási feladatokkal Hulitka Tibor szocialista címet viselő bri­gádját bízta meg a bánya vezetősége. A terv az volt, A pásztói tejüzemben Tenyérnyi kis vállalat a Pásztói Tejüzem, munkása Is kevés a nagy­ipari vállalatokhoz képest, mégis gozókat a szakmai gyakorlat megszerzésében, vigyáznak rá, hogy baleset ne történhessék. Kö­havonta körülbelül hatmillió fo- vetendő példa, hogy valameny­rint értkű árut termel. S még hozzá tartozik a szécsényi sajt­nyien részt vesznek a József Attila olvasómozgalomban, emellett üzem, ahol az illatosnak egyál- együttes színházlátogatást is tér­falán nem mondható Merinofort veznek, amely után természeté­ig a közkedvelt Kocky sajt ké- sen vita következik otthon, az szül, Balassagyarmat, ahonnan üzemben. tej és túró kerül a boltokba, és A vajasok eredményein felbuz- Héhalom, ahol a juhtejet dolgoz- dúlva, mozgolódás tapasztalható zák fel: az itt készült kaskavál a többi dolgozók körében is. Üj- sajt keresett exportcikk. ságolják, hogy új szocialista bri­Kongresszusi verseny felajánló- gád van kialakulóban: az átvételi sukat becsülettel teljesítették szocialista brigád lenne a vaja­idéig a gyár dolgozói. Különösen sok kezdeményezte jó ügy folytá­vá j term elésben figyelemreméltó tója. Tagjai a „nyersanyag” be- a teljesítményük: öt százalékkal érkeztétől a készáru kiszállitá- szárnyalták túl a tervet, ellátva sáig bánnak az árukkal. Nógrádon kívül Vác, Hatvan, A kongresszusi verseny egy má- Gyöngyös körzetét. sik megnyilvánulása, ameUyel A fö érdem a vajtermelés túl- méltán dicsekszenek az üzemben, teljesítésében a vajkészítő és cső- az újítómozgalom fellendülése. Az magoló brigádé, amely már el- elfogadott újításokból körülbelül nyerte a szocialista címet. Ez a 300 ezer forint megtakarítást vár­kicsiny, de jókedvű, összehan- nak évente. Különösen kiemel- golt kollektíva, Kozák József mű- kedd a júniusi újítási hónap ered- helyvezető, egyben szocialista ménye: 10 javaslatot nyújtottak brigádvezető irányításával olyan be. Közülük elsősorban Hidy célokat tűzött ki maga elé, mint László művezető újítását kell em- a mennyiségi és minőségi követel- líteni, aki a tejszínpasztőrözés mények kifogástalan teljesítése, a időtartamát mintegy négy órával tisztaságra vonatkozó egészség- csökkentette, emellett a gép ka- flgyi szabályok feltétlen betartása, paritását a kétszeresére emelte, szakmai és politikai oktatásban a megtakarítás csaknem hatvan­való részvétel. Segítik az új dől- ezer forint évente. A vajasok jókedvű szocialista brigádja naponta zsa vajat dolgoz fel. ^ 20 hogy ez év utolsó negyedé­ben meg kell indulniok a bányagépeknek Szilváskő-tá­róban. A Hulitka-brigád kongresszusi felajánlásában vállalta, hogy az első gépe­sített bányakörletben már a bányásznap előestéjén meg­indulnak az első gépek. A kilenc tagú brigád példásan teljesítette felajánlását, egy hónappal a vállalt határidő előtt megindultak. a bányagé­pek a százegy éves Salgó-bá- mya első gépesített Körleté­ben. Az üzem egyik egymillió tonna szénvagyonnal rendel­kező tárója, Szilváskő-táró egyes számú siklója baloda- lán képezték ki a koncent­rált gépi művelést, amelyhez két fejtési és két elővájási munkahely tartozik majd. A banyakörlet központi munka­helyének eléréséig még ugyan hatvan méter hosszú szállító fővágatot kell a Hulitka-bri- gádnak kiépíteni, ezt a mun­kát azonban már nagytelje­sítményű B-típusú kaparóbe­rendezés és a kisebb bánya­gépek segítségével végzi el a brigád. A munkahelyen Kóta- féle felrakógép helyettesíti a bányászok eddigi nehéz fizi­kai munkáját. A rakodógép kisebb teljesítményű kaparó­berendezésre dolgozik, amely a fővágatban levő B-típusú nagyteljesítményű kaparóbe­rendezésre továbbítja a kiter­melt szenet. Az első műszak eredménye 2« csille jó minő­ségű szén. A régi módszerrel tizenhat-tizenhét csillét tudott csak termelni a Hulitka bri­gád. Hamarosan újabb fejté­si csapatok kapnak majd he­lyet az új bányakörletben, amelynek előkészítése közben több mint hatszáz méter hosszú, új elektromos ká­belhálózatot építettek be, s megoldották a bányafolvosók friss levegővel való ellátását is. Rend lett Kisterenyén Mi ia történt Kiaterenyén? Szénmedence-szerte ismer­tek voltak azok a gondok, bajok, amelyek elsősorban az elmúlt esztendőben komolyan gátolták a Kisterenyei Bánya­üzem termelését, a jó kollek­tív szellem kialakulását. Míg a korábbi években a bánya kollektívája sorra nyerte el az élüzem címet, komoly „fa­vorit” volt más versenyekben, a 60-as évek igen rosszul kezdődtek. Egymást követték — éppen a segítés céljából a különböző kivizsgálások is, amelyben részt vett a járási pártbizottság, a tröszt. La­punk is foglalkozott a kiste­renyei problémákkal, s még az év elején „Lesz-e rend Kisterenyén” címmel bíráló cikket jelentetett meg. MÚLT Okulás céljából, érdemes néhány szót szentelni még most is az akkori állapotok­ra. A korábban tapasztalt hanyag vezetés „eredménye” a múlt év végén, ez év ele­jén jelentkezett igazán. A bánya nem rendelkezett meg­felelő feltárt szénvagyonnal, ez komoly kihatással volt a csapatok telepítésére. A fő­mérnökök szinte egymást váltották, rendet egyik sem tudott teremteni, — ideje sem volt hozzá. A vezetésben je­lentkezett lazaság az egész gazdasági tevékenységre, első sorban a munkafegyelemre is rányomta bélyegét. Kistere­nyén volt például a legma­gasabb a táppénzes állomány. Számtalan dolgozó akadt olyan, hogy alig 10 hónap alatt 14 esetben volt betegál­lományban — indokolatlanul. Sok volt az Igazolatlan mű­szakmulasztás, ami végső so­ron a munkahelyek telepíté­sét, a terv lemaradását ered­ményezte. A bányákban és külszínen a legnagyobb tre- hányság volt tapasztalható. Drága bányafa, gépalkatré­szek, kábelek hevertek a sárban, azok felhasználásával, megmentésével senki sem tö­rődött. Mindezekből követke­zett aztán a kapkodás, a vi- szálykodas, a megnemértés műszaki és fizikai dolgozók, vezetőik és vezetettek között. A műszaki, a gazdasági veze­tésben jelentkező lazaság, a előtt a nehézségeket, s kér­ték a segítséget. A bányászok 'V'OIWWWWWWV ÍWWWWWWWI — VVWWWWÍ^yVVVWWVVVVWWWVlA^VS személyeskedés és intrika legjobban a termelésben érez­tette hatását, a bánya hosz- szú hónapokon keresztül a tröszt legrosszabbul termelő üzeme volt, adósságai hónap­ról hónapra gyűltek. JELEN Elöljáróban kell leszögezni, hogy a bánya mai vezetése nehéz hagyatékot vett át. A kivezető utat is nehéz volt megkeresni, mert a határo­zott vezetés, az utasítások, a határozatok végrehajtásának megkövetelése, ellenőrzése — époen a korábbi évek la­zaságai után nem igen tet­szett jó néhány műszaki kö- zépkádemek. A kitartó mun­ka azonban eredményekkel végződött. A járási pártbizott­ság, a tröszt egyes osztályai­nak, a bányaüzemi nártbizert sá~ és a szakszervezet közös segítségnyújtása határozott irányításra serkentette az új műszaki és gazdasági veze­tést. Mindinkább csökkent az intrika, a személyeskedés, mindjobban eggyé kovácsoló- dott a bányaüzem kollektí­vája. A bánya gazdasági és mozgalmi vezetői igen helye­sen ismerték fel a bányászok­ban rejlő akaratot, segítség­nyújtást. Nagyon őszintén tár- ................................. , . ... Amit meg el kell mondani, tak fel a csapatvezetők, a , atni e nagyszerű számok mö­szocialisfa brigádvezetők gött van, az, hogy egységes lett a vezetés, közös úton jár a párt, szakszervezet, a mű­szaki és gazdasági irányítás. szabad vasárnapjukat áldoz­ták fel azért, hogy vitatkoz­zanak a bánya helyzetéről, keressék a kivezető utat. A műszaki segítségnyújtás ered­ményeként fellendült a szo­cialista munkaverseny, s éppen a párt VIII. kong­resszusa tiszteletére újították meg versenyszerződésüket a szénmedence egyik legjob­ban dolgozó, a szorospataki üzem bányászaival. Rend lett a bányában, a külszínen, s igazolatlan hiányzásról, eset­leg álbetegekről ma már alig lehet beszélni Kisterenyén. Jelenleg, — örömmel kell megállapítani, hogy a légkör teljesen megváltozott, jó és kölcsönös a bizalom a fizikai és műszaki dolgozók között. A műszakiak igyekezzenek biztosítani a termeléshez szük­séges feltételeket, a fizikaiak pedig e lehetőségek kihaszná­lásával olyan termelési ered­ményeket érnek el, melyek méltóak a kisterenyeiek régi hírnevéhez, dicséretére válik a bánya valamennyi dolgozó­jának. íme néhány adat. A kongresszusi munkaverseny­ben — az év eddig eltelt szakaszában — a kjsterenyei bányászok az élenjárók közé küzdöttek fel magukat, s valamennyi mutatójukat tel­jesítették. illetve túlteljesí­tették. A mennyiségi terme­lés 100.6 százalékos teljesíté­se mellett a bánya életében az eddig legmagasabb, 950 ka- lóriás összüzemi teljesítményt értek el. Akadt azonban olyan hónap is, amikor ez elérte az egy tonnát is! S míg koráb­ban igen sok baj volt a mi­nőséggel, a kongresszusi mun­kaversenyben — bár csak féléves adat a tervezetthez viszonyítva — 5 kalóriával javították a szén fűtőértékét. Küzdelem a kemencéért mw rw JOVO Hidy László művezető, újító a tejszínpasztőröző-gépnél Vannak a Romhányi Cserépkályhagyár- ban statisztikai adatok, amelyek több száz­ezer forint megtakarításról beszélnek a fél év leforgása alatt. Most néhány percre mé­gis hagyjuk a számokat, a statisztikát, gra­fikonokat. Vasárnap, úgy alkonyattájban, egy újdonsült szocialista brigád vizsgázott itt olyan tárgyból, amelyet nem tanítanak sgm általános, sem középiskolában, egyete­meken sem szerepel az órarendben. Külö­nös tárgy ez;, amely munkásszivekben érle­lődik, alakul, erősödik, s bár írott szabá­lyai nincsenek, néhány munkás mégis ki­tűnőre vizsgázott emberségből, hősiességből, gyára iránti felelősségérzetből. Alig néhány hónapja, hogy megalakult az alagútkemece kiszolgálására rendelt égető- munkásokból álló szocialista brigád. A ter­melési vállalások mellé, akkor egy másik tiszta papírra azt is leírták, hogy ezentúl másként fognak otthon is, és kinn a világ­ba is élni, úgy, ahogyan az méltó a munkás emberhez, a teljességgel szocialistává válni akaró munkásemberhez. Nem megy ez na­gyon könnyen — hiszen ez csak az első pillantásra látszik annak — poharazgatni nem egy, nem kettő szeret, s már azóta hogy a brigád megalakult, azóta is előfor­dult, hogy egyik-másik nem állt meg annál a pohárnál, amelyiknél meg kellett volna állni. Az erő, akarat, az hiányzott volna...? Ám most olyan mérlegen méretett ez az erő, akarat, melynél másik pontosabbat, hívebbet nehéz lenne találni. Benn a kemencében 1100 fokon tombol a tűz, azaz inkább dehogy tombol: hevé­vel csengő keménnyé égeti a csempét. Nem pusztít, értéket termel ez a láng. Csak né­ha fordul gazdájával és parancsol&jával szembe. Akkor aztán nagyon komisz tud lenni . . . Hegedűs Ferenc égetőmunkás vette ész­re, hogy bent a kemence-alagút mélyén az egyik kocsi orra megemelkedik, a tetejére rakott csempe a kemence mennyezetébe akad, dűl lefelé. Baj van! Nem sokáig töprengett, rohant Kiszner Károly művezető lakására. Az éppen szun­dikált. Az asszony alig tudta szemével kö­vetni, oly villámgyorsan készült, s rohant a gyárba. Az első pillantásra látta, hogy ha gyorsan nem cselekszenek, kutya világ lesz itt. Tizennégy kocsit tolnak be a ke­mencébe egymás után. A tizediktől már a fő tűz-zóna kezdődik, itt már 1100 fok a meleg. Kiszner Károly tudja, két megoldás van. Vagy kioltják a lángot, lehűtik a ke­Rend lett Kisterenyén — állapíthatja meg bárki. ,, . ... .. ,, .Hiba lenne, ha ezeket a vál­mencet s úgy emelik ki az összedőlt ko-$ tozásokat nem vennénk &z_ esti, rakomanyaval együtt — de akkor 600 foknál a finom, tűzálló téglából épített’ kemence tönkremegy, újra kell építeni három hét munkakiesés . . . három hőt) munkakiesés . . . nem ezt nem lehet! He­gedűst, azt aki ő érte is elszaladt, küldte, hívja be a gyárba a főmérnököt, Gyökéri elvtársat, ő pedig haladéktalanul hozzáfo-‘ gott, hogy előkészítse az összedőlt kocsi ki-} emelésének másik módját. De vajon lesz-e rá önkéntes jelentkező? . . Vasárnap este hat-fél hét lehetett az idő. A hőfok tartását leállította. Közben befu­tott a főmérnök, és átvette a mentés irányi-* tását. Arról van szó, hogy a kocsikat egyen­ként ki kell húzni a kemence-alagútból, míg a karambolhoz nem érnek. Üj emberek1 jönnek: Bakos István, Máté János, Nyírig Sándor, a brigád másik három tagja. A falu­ban hallották, hogy kemence-karambol történt. Ügy ahogy voltak, vasárnapi öltő-' zetben rohantak be a gyárba. Le a kiska-« bátot, inget, fel az aszbeszt-kabátot, sapkát, s beálltak a sorba: egy-egy ember 30-40\ másodpercnél tovább nem bírja ki odabenn. Mennél beljebb mennek, annál rosszabb. < Ezer fok meleg! Hát ezt is kibírja az em-\ bér? Hogy vág az arcába a tűz? Kibírja,1 s miért? Hiszen eszébe sem jut senkinek:* megkérdezték-e, vállalkozik a mentésre? Kellett is ott kérdezni! Egy kivételévelJ negyven-ötven éves emberek 20-25 éve ai gyár munkásai, akiknek már nem szólam,' hogy második otthonuk van itt, amelyneki minden téglája két kezük évtizedes munká­ját őrzi... hogy is lehetne most azt keserves órájában magó.ra hagyni! Nyolc kocsit szedtek ki így, tovább már sem ember, sem az asZbeszt-kabát nem\ bírja: meggyulladt az eleven testen. A fő­mérnök és a művezető megállapodnak, ZeS Hosszú ideig tartó kisérlete'- kell állítani a munkát: az órára néztek, fél}zés után egy nyugat-németor- tíz. Észre sem vették az idő múlását. A ke-\szági kerámiai laboratórium- mence hőfokát 720 fokra kell lehűteni, s? ban sikerült fekete porcelánt kiemelni az utolsó kocsikat,. kitakarítani as előállítani. Nem fekete zo- kemencét. cmáncú porcelánt, hanem Hétfőn félnégykor újra a kemencénél van? olyat, amelyik egész tömegé- a brigád, s kilenckor megkezdték a kernen- > f , . .. Dorce]4n_ ce fölfűtését. Nem kell 360 ezer forintért' " -IP újra építeni a kemencét, három hétre le­állni a termeléssel. A munkások nagyon fáradtan, de elégedetten mosolyognak. Mikor kilépek a gyárkapun, felnézek az égre. Szikrázó kékség. Az egyik fúj nagyot: affene, de meleg van... re, ha ezekért a változáso­kért, nagyszerű eredménye­kért a nyilvánosság előtt is nem dicsérnénk meg a bánya egész kollektíváját, azt, amely képes volt a változta­tásra. De nagy hiba lenne, ha most már megelégednénk, megnyugodnánk a kisterenyei helyzettel. A segítség a jö­vőben sem maradhat el. még nem hagyhatjuk magára ezt a kollektívát. A párt és a szak- szervezet a maga területén, a tröszt pedig műszaki se­gítségnyújtással patronálja továbbra is a kisterenyeie- ket. Tegyék például sürgősen lehetővé az új Pócsháza fel­tárását, hogy újabb szénva- gvonok biztosításával váljék lehetővé a bányászok ered­ményeinek fokozása, hogy végre kibont akozhassék Kís- terenye új jövője, hogy az éves tervek maradéktalan teljesítésével köszönthessék pártunk kongresszusát. ■ Mert a most már összekovácsoló- dott kollektíva a legnagyobb feladatok végrehajtására is képes. És ez így van rend­jén. .. Somogyvári László FEKETE PORCELÁN fajta könnyebben munkálható meg a fehérnél. Egyelőre la­boratóriumi kerámiai tár­gyakat, iparművészeti cikke- két és díszítő elemeket ké­Csizmadia GézaAszítenek belőle.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom