Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)

1962-08-01 / 61. szám

6 NÓGRÁDI NBPÜJSÁG 1962. augusztus 1 Egy édesanya mondta el, aki egyedül neveli és tartja el két kamaszodó, elég élénk fiát. — Július 18-án délutános műszakban dolgoztam a gyárban. 14 és 16 éves fiaim otthon voltak a lakásban, majd a többi gyerekekkel együtt játszani mentek a még rendezetlen, mindenféle építési hulladékkal teli térre. A kisebbik gyermek, ahogy este 10 óra után nekem el­mondják, elesett és egy éles kőben széthasította a térdéi. Má t nem tud'ak csinálni, bekötő ték használt zsebken­dőjükkel és siettek a rende­lőintézetbe, hogy a sebet ott szakszerűen fertőtlenítsék. Fél öt körül volt az idő, az ügyeletes orvos már indult hazafelé, ezért elküldte a gyerekeket a kórházba. A tröszt épülete előtt találkoz­tak egy szolgálatos rendőrrel, akinek feltűnt, hogy a fiam sántít és véres a lába. Nem sainálta a. fáradságot, meg­nézte a sebet, majd visszakí­sérte a gyereket a rendelőin­tézetbe. Itt csak a nővért ta­lálták már. aki a rendőr fel­háborodására. a főovosra va­ló hivatkozással megtagadta az első~egélyt. A lelkiismeretes rendőr nem haayta annyiban a dol­got. Felettesétől gépkocsit kért, amin gyorsan kórházba Vitte a tiamat. Itt azonnal tetanuszinjekciót kapott, a sebet pedig összevarrták és szakszerűen bekötözték. Cso- dá'koztak rajta, hogy a ren­delő' nt.ézetből vizsgálat nél­kül elengedték a sebesültet. Tudja. nem könnyű az olyan szülő helyzete, mint az enyém. Soha nem tudom, mi­re jövök haza, hiszen a gye­rekek szeleburdisága, meg­gondolatlansága annyi bajt okozhat. Persze, hogy meg­ijedtem, mikor munka után késő este hazatértem és ér­tesültem a történtekről. Bán­tott, hogy akiknek hivatásuk kisebb-nagyobb baleseteknél a gyors segítségadás, azok között is akad, akik még a magányos szülő helyzetét sem veszik figyelembe. Arra gondoltam, hogy mi lenne, ha én a gyár laboratóriumá­ban, ahol dolgozom, egy-egy kohóelemzést elhanyagolnék vagy felületesen végeznék el. A hibás termékek formáit olvasztanák le, amiből fel­becsülhetetlen károk szár­maznának. Talán a harma­dik-negyedik helyen okozna életveszélyes balesetet a rossz összetételű anyagból készített gép vagy gépkomp­lexum. De jóleső volt az emberies­ség tapasztalása ennél a be­csületes rendőrnél, akinek még a nevét sem tudom. Aki nem tudott először arról sem, hogy a gyermekek ma­guk vannak itthon, aki csak egy segítségre szoruló ember­társát látta és pillanatig sem késlekedett a cselekvésben. Még a kórházból is hazavit­te gépkocsin a fiamat. ... Ennyit mondott el az édesanya, Godó Gyuláné, akinek az elbeszéléséhez azt hiszem, nem szükséges kom­mentár. Mert a tanulság kézenfek­vő. Ki mit nem tud? i . Ma megnyílt az eresztvényi Szálas erdők szélén, 550 méter magasságban, a Salgó menedékháztól egy kilomé­ternyi távolságban ima nyí­lik meg az eresztvényi turista­szállás. Nógrád megye Taná­csa Idegenforgalmi Hivatalá­nak kezelésében 9 szobában egyszerre több mint száz tú­ristát tudnak elhelyezni a társalgóval, rádióval, televí­zióval, zuhanyozókkal, vízve­zetékes mosdókkal és WC-kel, cserép- és vaskályhákkal fel­szerelt épületben. A Vendég­látó Vállalat a szállás szom­szédságában melegkonyhás üzemet tart fenn, ahol állan­dó étkezést lehet biztosítani.-------------­N égytalálatos A Lottó 26. játékhetében Fortuna tarsolyából Nógrád- sipekre is jutott ajándék. Ki­tartó és szorgalmas lottózás után Jusztin János is el­mondja — mint előtte már sok nyertes — végre sikerült. Nyertesünk 1957 óta, ami­kor a lottó megszületett — állandóan lottózik. Hol több, hol kevesebb szelvényen pró­bálta behúzni azokat a szá­mokat, melyekről gondolta, talán ezek lesznek a jók. Ebben az évben azonban el­határozta, hogy rendszeresen meghatározott mennyiségű szelvénnyel fog játszani. Az elhatározást tett követte és lottózónk így vásárolta meg hetenként a 12 darab szám­táblás havonta pedig a há­rom darab előfizetéses lottó- szelvényét. A 115 876 forintos összegű nyereményt nyilvános kifize­tés alkalmával vette át a boldog tulajdonos a község kultúrházában. A község ki- csinye-nagyja összegyűlt, hogy szemtanúja lehessen túristaszállás A Kiskereskedelmi Vállalat­nak is van itt üzlete, A megnyílt túristaszállás díja személyenként 12 fo­rint, téli időszakban ehhez fűtési pótdíjat számolnak. Szállásbiztosítást telefonon vagy levélben is lehet eszkö­zölni az Idegenforgalmi Hiva­talnál. Festői tájak, gyönyörű ki­rándulóhelyek, történelmi em­lékek, hidegvízű források te­szik széppé, értékessé az új túristaszállást, amely az or­szág minden részéből erre a környékre kiránduló túristák régi igényét elégíti ki. ----------------­N ógrádsipeken annak a pillanatnak, amikor a nyertes kézhez veszi jogos tulajdonát, a négyes találat­ra járó nyereményösszeget. Sokan a jelenlévők közül bizonyára még nem láttak annyi pénzt egy csomóban, mert amikor a nyertes úgy nyilatkozott. hogy a nyere­ményt takarékbetétbe kíván­ja helyezni, ilyen felkiáltást lehetett hallani: — Jusztin, csak egy éjszakára tedd a fe­jed alá azt a rengeteg pénzt! A kifizetés után néhány szót intéztünk a nyerteshez: — Milyen tervei vannak az összeg felhasználását illetően? — Először az elmúlt évben felépített családiházunk tel­jes befejezését és berendezé­sét kívánjuk biztosítani, a maradvány pedig az egész család életét fogja szebbé, boldogabbá varázsolni. A televízió nagyszerű „Ki mit tud” című műsorá­nak jubileuma alkalmával munkatársunk beszélgetést folytatott Folyton Álmossal, a televízió műsorszerkesztő­jével, aki a következő nyi­latkozatot adta: — Műsorszámunk, amely a televízió fenállása óta a leg­jobb tévé ötlet volt. sajnos befejezése felé közeledik. Bele kell abba törődnünk, hogy k’s nemzet vagyunk és összlakossánunk száma mind­össze t:zmiVió. Ebből, a tíz- milHóból eddig kilencmillió- kilencszáz-ötvennégyezer em­ber mutatta be a nagy nyil­vánosság előtt, hogy mit tud. Hátra van még egy marok­nyi negyvenhatezres csoport, kiknek szereplése után ezt a műsorunkat vagy be kell fe­jeznünk, vagy újra kezde­nünk. Sajnos, a lakosság nem elég szapora és ez a műsorszámunk elhalálozásá­hoz vezet. Ez is csak nálunk fordulhat elő. Ilyenkor sai- ná^om, hogy nem születtem Moszkvában. Pekingben, vagn New Yorkban, mert ebből az ötletből nyugdíjazásomig jól megélhetnénk, ha a hős orosz, kínai vagy amerikai nép fiaként látom meg a tévé kameráját. — Hoay jutott eszükbe ez. a zseniális ötlet — tesszük fel a kérdést a kitűnő szak­embernek. — Az . ötlet úgy jutott eszünkbe, hogy semmi nem jutott eszünkbe, és műsort kellett adnunk. És akkor azt mondtam, hogy csináljon ki mit tud, én hazamegyek aludni. Hát így kezdődött. A műsort először csak fiatalok­kal kezdtük, de később be­kapcsolódott az egész nép. — A tévé kedves nézőinek véleménye szerint az utóbbi években csökkent a „Ki mit tud” műsorok színvonala. Igaz ez? — Lehet, hogy van benne valami. Az első ötmillió sze­replő után mi is úgy érez­tük, hogy a második ötmillió nem mindenben éri el a kí­vánt színvonalat. Az óbudai kávénénik gúlagyakorlata kissé vontatott volt, nem volt elég meggyőző a süketek szimfonikus zenekara sem és a vakok téli tárlata sem ér­te el az általunk várt sikert. — Hátra van még negy­venhatezer ember fellépése. Milyen számok sikerében bízhatunk? — tesszük fel az újabb kérdést. — Nagy sikert jósolunk Bimbó Mari néninek a mo- csoládi téeszcsé fejönöjének, aki a „Dalold el ezüst gitár” című dalt adja majd elő szájharmónikakisérettel. Kor­hely Tibor kátéesz főköny­velő kesztyűbe fog dudálni és Tejfel Vendel úttörő egy kis verset ad majd elő az empi- riókriticizmusról. De ezeken kívül még számos meglepe­tést tartogatunk kedves né­zőinknek. — És mik a további ter­vek? — „Ki mit tud” című mű­sorunk után megrendezzük a „Ki mit nem tud” című mű­sorunkat. Biztos sikerünk lesz, mert tízmillió ember mutatja be majd a televízió képernyőjén keresztül, hogy mit nem tud. — Befejezésül hallhatunk egy-két meglepetést ebből a műsorból is? — Nagyon szívesen. Bemu­tatjuk majd Major Tamást, amint éppen nem tud libát tömni, Német Lehelt, amint éppen nem tud akácmézet pergetni, Albert Flóriánt, amint éppen nem tud űrha­jót tervezni és Gyurkovics Máriát, amint éppen nem tud toronyugrani. És szerepel természetesen a televízió mű­sorszerkesztősége is. Hogy mi mit csinálunk, azt még nem tudjuk, de biztos, hogy van, amit mi sem tudunk. — Mi is biztosak vagyunk ebben és további sikereket kívánunk. Miklósi Ottó Termelőszövetkezeti tagok! Egyéni állattartók! Uj akciók, változatlan kedvezmények az 1961. évi kocakihelyezési akcióban! Az Allatforgal- mi Vállalat nem csupán hitelbe adja át a to- vábbszaporításra alkalmas sertést, hanem an­nak a tartásához állami áron 150 kg takar­mányt is biztosít. A kiadott koca vemhes- ségének igazolásakor a takarmányra jogosító utalványokat járási kirendeltségeink adják ki. A hitelben kiadott sertés ellenértékét csak a szerződés alapján leadásra kerülő 3 db. süldő ellenértékéből keli rendezni. Hasonlóan KEDVEZŐ FELTÉTELEKKEL indul az 1963. évi KOCATARTÁSI ÉS SÜLDÖNEVELÉSI akció is. Abban az esetben, ha meglévő vem­hes kocájára köt vállalatunkkal szerződést, 600,— forint kamatmentes előlegen kívül álla­mi áron 150 kg TAKARMÁNYT IS BIZTOSÍTUNK A süldőkért mindkét akcióban a mindenkori szerződéses árat fizetjük. Haladéktalanul keresse fel AZ ÁLLATFOR­GALMI V. JÁRÁSI KIRENDELTSÉGÉT ÉS KÖSSÖN SZERZŐDÉST AZ 1963. ÉVI KOCA­KIHELYEZÉSI, VALAMINT AZ 1963. ÉVI KOCATARTÁSI ÉS SÜLDÖNEVELÉSI AKCIÓBAN. Pest-Nógrád megyei Állatiorgalmi V. Budapest, V. Széchenyi rkp. 6. MŰSZAKI BECSLÉST tartunk Salgó tárj áriban 1962. augusztus 7-én' délelőtt 10 órakor a Magyar Hirdető Kirendelte ségén Dimitrov út 15 szám alatt. Telefon: 11—83. írásbeli bejelentéseket a fenti címre kérjük. Budapesti címünk: Műszaki Anyag- és Gepkereskedelmi Vállalat Budapest, VI., Nép­köztársaság út 28. Telefon: 127—731. Foglal­kozunk használt mezőgazdasági és egyéb gé­pek, kompresszorok, műszerek stb. eladásával, vételével és közvetítésével. 446. ROMLOTT SÖR ÉS TÍZÓRAI A HŰrŐSZEKRÉNYREN! , Ellenőrző körúton a földmövesszövelkezetek vendéglátó egységeinél A lakosság érdekvédelme, ** jó áruellátásának biz­tosítása szükségessé teszi a kereskedelmi hálózat folyama­tos ellenőrzését. Ilyen ellen­őrzést tartott a karancskeszi, karancssági, ságújfalui és szi- ráki egységekben a MÉSZÖV kiskereskedelmi és vendég­látóipari szakbizottsága a földművesszövetkezetek bolt­bizottsági tagjaival közösen. Hogy a vizsgálatra milyen nagy szükség volt, azt bizo­nyítják a Karancsság és Vi­déke Körzeti Földművesszö­vetkezet vendéglátóipari háló­zatában feltárt hiányosságok, így például az 1-es számú italbolt vezetője, annak elle­nére, hogy e hó 8-án a vevők kifogásolták a sör minőségét, 10-én, az ellenőrzés napján is, savanyú sört árusított. Ugyan­csak régi sört talált a bizott­ság az eszpresszóban is. A szörp és gyümölcslé kedvelők­nek sem nagy örömük telik a karancssági és ságújfalui egységekben, mert válasz­ték nem igen van. S ami fellelhető lenne, azt is elrej­tik a vezetők a raktárakba, nehogy megvásárolja valaki! Ugyanez a helyzet a hideg­ételekkel is. Egy-két fajta konzerven kívül semmit sem talál az éhes vendég. Pedig hűtőszekrény mindenütt van, de azt legtöbbnyire még a hű­sítő italok hűtésére sem hasz­nálják. A presszó 400 literes hűtőszekrényében például 2 üveg romlott sört és a vezető tízóraiját találtuk ezen a na­pon. Fagylaltot is csak egy­félét lehetett kapni a ka­rancssági presszóban. Fagy­laltgép ugyan a falatozóban is van, de a vizsgálat nap­ján hiába mentek ide fagy­laltért a gyerekek. A vezető nem volt otthon, az alap­anyagot pedig a hűtőszekrény­ből elővenni nem tudták. Baj van ezekben az egysé­gekben a vagyonvédelemmel is! A 3-as számú italboltból például a pénztáros igen sű­rűn eltávozik s ilyenkor a csapos szedi a pénzt. Ez a vásárlóknak sem tetszik, a panaszkönyvbe is bejegyezték. A presszóban pedig június 4-e óta nincs beírva a kávé­fogyasztás. A pénzfeladást meg a szabályos kétszeri he­lyett csak egyszer végzik na­ponta, de — megtévesztésül — két csekket használnak hozzá. Nem valami jó gazdálkodás jele az sem, hogy olyan cso­koládét is tartanak, aminek a szavatossági ideje rég le­járt ... A göngyölegekkel sem bánnak helyesen, mert ahelyett, hogy visszaküldenék, az egységben tárolják. Karancskesziben az ellen­őrző bizottság a cukrászda áruellátását kifogásolta. A patyolattiszta, virágdíszes egy­ségben a fényes üveglapon néhány linzerkarika és isler búslakodott. Igaz, hogy a cukrász kétnapos szabadságá­ról jött vissza éppen, de a hűtőszekrényt azért vásárolta a földművesszövetkezet, hogy abban az előre elkészített süteményt tárolják. A községben levő falatozó ” viszont az egészség- ügyi követelményeknek nem felel meg egészen. Ha azután az udvaron kö­rülnézünk, ott sem fogad bennünket vigasztalóbb lát­vány! A nyitott szemetes­gödör — különösen melegebb napokon — kellemetlen bűzt áraszt és a legyek tömegét vonzza bőséges „lakmározás- ra”. Úgy véljük, hiába van példás rend az újonan ta­tarozott falatozóhelyiségben, hiába pontos a mérés és az adminisztráció, ezeknek * a betegségeket terjesztő „apró­ságoknak” a megváltoztatása is igen fontos. Az ellenőrző bizottság a sziráki 1-es és 2-es számú italboltban majdnem teljeses rendben talált mindent. De csak majdnem! Az 1-es ital­bolt belső termében göngyöle­gek „díszlenek” s a falai friss festésért „sírnak”! A 2-es számú egységben viszont az árakat csak kérdezőskö- désre lehet megtudni, ár­cédula nincs az ételfélesé­geken. Csinos kis cukrászdája is van Sziráknak. Kár, hogy az édes italokat, likőröket pré­selt poharakban szolgálják fel a vendégeknek. Ennél azonban sokkal nagyobb hiá­nyosság hogy a műhelyben kevés a tortakarika, a mig­nonforma, a kés. És kevés a hely! A szállítórekeszeket a cukrász kénytelen a kőre le­rakni elegendő polc hiányá­ban s így azután ezektől, az asztaloktól, meg a kemencétől alig tud megfordulni a pa­rányi helyiségben. A raktár meg még ennél is szűkebb. Az egész cukrászüzemre rá­férne már egy kis „tágítás”! U an tehát javítanivaló ’ bőven! Pedig az ellen­őrzés eddig a megye helysé­geinek kis hányadára: csak négy községre terjedt ki. Ezeket a hibákat azonban észre kellett volna vennie az illetékes földművesszövetkeze­tek elnökeinek és üzemágve- zetőinek is! Miért nem intéz­kedtek ott, ahol a „keretek” megengedik, amikhez — és ilyen tennivaló sok van — még csak pénzre sincs szük­ség? — kemény — köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszö­netét a Salgótarjáni Üveggyár szakszervezetének, valamint munkatársainknak, akik fér­jem elhunyta alkalmából fáj­dalmamat enyhíteni igyekez­tek. özv. Üjvári Pétemé (441) Állami Biztosító keres 5, esetleg több éves gyakorlattal rendelkező mezőgazdasági akadé­miát végzett, vagy legalább 10—15 éves gya­korlattal rendelkező, mezőgazdasági techniku­mot végzett mezőgazdászokat kárbecslői beosztásba, mezőgazdasági károk rendezéséhez. Salgótar­jánban, vagy környékén lakók előnyben része­sülnek a felvételnél. Jelentkezéseket az Állami Biztosító megyei igazgatósága címére kérjük beküldeni írásban. 440

Next

/
Oldalképek
Tartalom