Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)
1962-08-19 / 66-67. szám
1962. augusztus 19. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Falusi asszonyok a szocialista brigádmozgalomban Kiemelkedő művészi siker Annak idején a sajtó — ba a kollekcióba, amelyből a közte a Nógrádi Népújság közeljövőben a Német Deis — írt Czinke Ferenc Derko- mokratikus Köztársaság fő- vits-díjas grafikusművész si- városában, Berlinben rendez- keres szerepléséről a IX. Ma- nek reprezentatív magyar gyár Képzőművészeti kiálli- képzőművészeti kiállítást, táson. A megyében is jól is- Czinke Ferenc egy másik mert és népszerű művészt kiállított grafikáját, a Szén- most minden eddigi sikeré- osztályozót, a Művelődésnél nagyobb kitüntetés érte: ügyi Minisztérium vásárolta a kiállításon is szereplő Szí.- meg. Ezt, és a kiállításon lícium csapoló munkás című szereplő többi grafikát ha- monumentális erejű mono- marosan Prágába viszik, ahol lípiáját megvásárolta a Mapyar Nemzeti Galéria. A gra- nemzetközi grafikai biennálét fika egyébként bekerült ab- rendeznek. Czinke Ferenc Derkovits-dijas: Varga néni Öregek napja Nógrádmegyeren és Sóshartyánban Egyre több közös gazdaságban érdeklődnek napjainkban aziránt, hogyan működnek a szocialista brigádok falun. Megyénkben Nógrád község asszonyai alakitottaK elsőként mezőgazdasági szocialista címért küzdő brigádot. A nógrádi példát gyorsan még két község követte, Dorogházán és Szécsényben is asszonyok hozták létre oz első ilyen brigádokat. Azóta sokhelyütt vitatták, van-e létjogosultsága falun a szocialista brigádnak, lehet-e ott is az ipari szocialista brigádok példájához hasonlóan már most a szocialista elvek megvalósításáért ’ harcolni. Akik ebben nem hittek, azoknak az eddigi eredmények, a számok, tények sokasága meggyőző erejével próbáljuk bizonyítani: igen. érdemes volt és lehet falun a termelőszövetkezetekben is a szocialista munkaerkölcs, gondolkodásmód és életmód kialakításán fáradozni. Olykor úgyis felvetődik a kérdés, miért pont ezek a brigádok indultak a versenymozgalom célkitűzéseiért harcba, talán őket „jelölték” ki erre a munkára, vagy egyeseket „kiemeltek” és „kiváltságosak” lettek azáltal, hogy szocialista brigádban dolgoznak. Az üzemekben ’efféle problémákkal és szemlélettel kevésbé kellett megküzdeni, a falun azonban, ahol, a nagyüzemi gazdálkodás még újkeletű, sokkal több élőit (Mettel, kétkedéssel kell megbirkózni. Hiszen manapság egyre több emberben és köztük az asszonyokban is felvetődik az igénye az úi módon élésnek. Az utat azonban, amelyen e cél megvalósításához elérnek, mée keresik, kutatják még bizalmatlanok az új iránt, és vitába szállnak olykor önmagukkal is. A falusi asszonyok közül mindenekelőtt azok választották a nemes vetélkedésnek ezt az igen hasznos formáját, akikben megvan a szándék, az óhaj szocialista módon élni. dolgozni és gondolkodni. Éppen ezért a vállalások, amiket megtesznek, nemcsak a munkasikerek növeléséről szólnak, bár példát, akarnak mutatni, helytállni a munkában is. De ennél lényegesen irányítják élet- és baráti, családi viszonyaikat is. Mindenekelőtt a termelési munkában, a terméshozamok növelésében kívánnak példamutató eredményt elérni a szocialista brigádtagok. Vállalásuk termelésre vonatkozó részében minőségi mun- kafelajánlásokat is tettek (kapásnövények többszöri megművelése, stb). A szocialista címet elnyert nógrádi Béke Termelőszövetkezet kertészeti brigádjának asszonyai még a háztáji gazdaság földjét is együttesen dolgozzák meg. Azt mondják, nemcsak a közös földjén jó ha együtt van a brigád, hasznos az is, ha a háztáji gazdaságban is együtt tevékenykednek. Vannak már olyan brigádok, amelyek elismerést szereztek maguknak és szinte húzóerőként szerepelnek a többiek előtt, követik őket a tsz többi asszonyai, mellettük dolgoznak a családtagok és a közös munkába eddig még be nem kapcsolódott lányok és asszonyok is. De sajnos, korántsincs még mindenhol becsülete a szocialista brigádnak, nem részesül mindenütt a kellő elismerésben és megbecsülésben a szoicalista elvek megvalósításáért küzdők maroknyi csoportja. Homokterenyén például — a Nógrádi Népújságban is közöltünk cikket róla — nagy lelkesedéssel, szép munkasikerekkel indultak el a versenymozgalom útján az asszonyok. Volt olyan nap, amikor külön-külön három munkaegységet is megkerestek. Az utóbbi hónapokban azonban mellőzi őket a termelőszövetkezet vezetősége. Előfordul olyan is, hogy a férfiakkal együtt végzett munkáért nem kapják meg az őket megillető munkaegységet, csak azért, mert ők nők. Ery másik termelőszövetkezetben „éhenkórásznak” nevezik a szocialista brigád asszonyait azért, mert lelkesen egységesen. bármikor készek munkába menni oda, ahová szólítja őket a kötelesség. Szinte valamennyi ilyen brigádban megvan a törekvés aziránt, hogy megpróbáljanak minél többet együtt művelődni, (szórakozni, közösen szervezzék meg tanulágazdagították ezt a nemes versenymozgalmat. Lendületet ad a falusi asz- szönyok brigádmozgalmának is a párt közelgő VIII. kongresszusa. Jelenleg már több mint 30 brigádban több száz asszony küzd e címért a faivak termelőszövetkezeteiben. A pártkongresszus tiszteletére vállalták azt is, hogy az idei oktatási évben gondos ütemterv szerint kezdik meg az általános iskolát be nem fejezett termelőszövetkezeti női tagok iskoláztatását. Azon munkálkodnak, hogy ezekben a brigádokban ne legyen lány és asszony, aki nem végezte el az általános iskolát. Elmondhatjuk, a falusi asszonybrigádok ébresztői lettek a tanulási kedvnek és a művelődési igényeknek Munkájuk sokrétűbb, hasznosabb lenne, ha több segítséget kapnának a tapasztaltabb brigádoktól. De még nem kapnak elég segítséget az ipar szocialista brigádjaitól sem. Alig egy-két olyan brigád van, amely rendszeres patronáló kapcsolatban van valamelyik nagyüzemi brigáddal. Még több támogatást adhatnának munkájukhoz a pártbizottságok és, a nőtanácsok is. Igen jók voltak, hasznosnak mutatkoztak azok a tanácskozások, amelyeket járásonként szervezitek meg a szocialista brigádvezetők részére a pártbizottságok és a tömegszervezetek. Télen meg lehetne ismételni a tapasztalatátadásnak ' ezt a formáját úgy, hogy azokra üzemi szocialista brigádban dolgozó asszonyokat is meghívnának. A mezőgazdasági tanulók politikai és szakmai képzéséhez ugyancsak segítséget adhatnának a szocialista brigádok, befogadhatnák soraikba a gyakornokokat, vagy a mezőgazdasági munkával rokonszenvező általános iskolát, középiskolát végzett fiatalokat is. A kezdeti lépések nagyon biztatóak. Fontos, hogy ahol már lehet, most kezdjék meg a vállalások értékelését és népszerűsítsék minél több irányban a munkában élenjáró asszonyokat Csakis így válhat a munka becsületének erősítőjévé a falusi asz- szonyok kezdeményező szerepe a szocialista brigádmozgalomban. ÚJLAKI MARJA A termelőszövetkezet és a fiatalok Termelőszövetkezeteink megszilárdítása szemmel láthatóan jó ütemben halad. Ez a balassagyarmati járás valamennyi termelőszövetkezetéről elmondható, de mégis erőteljesebb a fejlődés ott. ahol a fiatalokat is bevonják a munkálatokba és kielégítik igényeiket ott a faluban. Az érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Tsz ifjúsági munkacsapata részére például minden hónapban kifizeti a betervezett munkaegység értékének 60 százalékát. A tsz vezetősége elégedett a fiatalok munkájával. -4z ifjúsági munkacsapat az aratás és cséplés időszakában is megfelelően tevékenykedett. Igen szép és követendő példát adnak a falusi fiúknak, lányoknak a patvarci fiatalok. Az aratási es csép- lési időszakban húsz fiatal vállalta, hogy személyenként. 10 munkaegységet teljesítenek ez idő alatt. A tsz vezetősége viszont a teljesített munkaegységek mindegyikére 25 forint készpénzt azonnal kifezetett. így teremtettek közösen lehetőséget arra, hogy a munka után megérdemelt, pihenő következzen, mert augusztus 5-én ezek a fiatalok Balatonföldvárra mentek egyhetes táborozásra. Ugyancsak elismerésre méltó a drégelypalánki tsz kezdeményezése is. A termelőszövetkezet vezetősége határozatot hozott: a fiatalok, akik a gazdasági évben I rendszeresen dolgoznak, év, végén ezer forintos takarék- betétkönyvet kapnak a munkaegység mellett a tsz-től Akad azonban a járás területén példa ezek ellenkezőjére is. Dejtáron például az ifjúsági munkacsapat sajnálatos módon feloszlott, mert a szövetkezet és a KISZ vezetősége nem foglalkoztak megfelelően az ifjúsággal. ÚJFAJTA VAS-ALUMINIUM ÖTVÖZET A francia atomerő bizottság közlése szerint újfa.ho vas-aluminium ötvözetet sikerült előállítani, amely rendkívül szilárd és könnyű. A vas és az alumínium súlyviszonya 75:25. Az új ötvözet neve „Feal-40”, s kiválóan alkalmas vasszerkezetek megépítésére. A néhány évvel ezelőtti hasznos kezdeményezés után már rendszerré vált megyénkben az öregek napja megrendezése. Legutóbb Nógrádmegyeren és Sóshartyánban hívták ösz- sze a községek 60 éven felüli öregjeit, hogy a Vöröskereszt és a Nőtanács helyi képviselői megvendégeljék és elbeszélgessenek velük. Nógrádmegyeren az óvódások kedves műsorral is meglepték a baráti találkozóra meghívott idős embereket. A járási pártbizottság és a járási tanács titkára meleg baráti szavakkal köszöntötték a megérdemelt munka után pihenésüket töltő nyugdíjasokat. több az, amit magukévá tesznek a termelőszövetkezeti parasztasszonyok. Újfajta módon akarnak élni is, és ennek érdekében másképp szervezik meg egymáshoz való kapcsolatukat, másként sukat. neveljék. formálják egymást. Moziba, színházba iámak együtt, felolvasásokat tartanak és meg is vitatják az olvasottakat. Másutt pedig hasonló elképzelések mellett egy sor új vonással is Uj óvoda épül Romhányban Romhányban az elmúlt napokban új óvod & építését kezdték meg. A 75 személyes óvodára közel fél millió forintot költenek, amelyből az állam 150 ezer forintot biztosít. A község lakói 100 ezer forint értékű társadalmi munkával segítik az új létesítmény építését. A 75 személyes óvodában 3 foglalkoztató terem áll a gyermekek rendelkezésére. Külön öltözők, konyha és étterem biztosítja a evermekek nyugalmát, az óvónők zavartalan munkáját. Az óvoda építésére összefogott a falu. Körzetenként naponta 15-20 fő Végez társadalmi munkát, családonként összesen 2 napon át dolgoznak az építkezésen. Sokan, mint Balázs László gazdálkodó fogattal segíti a gyorsütemű munkát. A falu iparos emberei a szakipari munkák elvégzését vállalták társadalmi úton. Villamossági, asztalos' és ács szakmunkán dolgoznak a falu lakói, hogv az új óvodát még ebiben az évben átadhassák rendeltetésének. Készítik az egészségügyi intézmények költségvetéséi A megyei tanács egészség- ügyi osztályán megkezdték az 1963. évi költségvetés készítését. Az idén az alsóbb szervek javaslatait, elképzeléseit, véleményét meghallgatva sokoldalú megfontolás után került sor az egészségügyi intézmények továbbfejlesztését biztosító költségvetés elkészítésére. Gondolnak az elavult felszereléssel tevékenykedő orvosi rendelők felfrissítéséi re, új orvosi lakások építésére is. Gondosan összehangolják a tanácsok községfejlesztésére tervezett nrogrammal a továbbfejlesztést célzó elképzeléseket. Dr Molnár József -— Dér Ferenc: A társadalmi tulajdon büntetőjogi védelme IV. A kutatások során sokszor merült fel az a probléma, mi okozza a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények létrejöttét? Mi vezeti arra az egyes állampolgárokat, hogy fellépjenek a társadalmi tulajdon ellen? Ezen a téren is vissza kell utasítani azokat a hazug elméleteket, amelyek a bűnözésre való hajlamosságról, örökletes, született tendenciákról beszélnek. A született bűnözés hazug elméletének egyik képviselője: Lombrozo, aki mint tu- rini orvostanár 1876-ban megírta „Bűnös ember” című könyvét. Könyvében — a bűnözés óljait kutatva megállapítja: A bűnt nem a társadalmi életben kell keresni, mert a bűn gyökere magában az emberben található. A bűn tehát szerinte élettani jelenség, amellyel az ember úgy kerül kapcsolatba, hogy bűnösnek születik. A bűnös ember ilyen tulajdonságát az őseitől örökölte, — mert Lombrozo szerint egyedül az öröklött tulajdonságok döntik el egy ember jövőbeli fejlődését és sorsát. Lombrozo azt állította, hogy a bűntettes minden különösehb lélektani elemzés nélkül pusztán külső megjelenése alapján is felismerhető. A bűnös emberre utaló ilyen külső jegyek Lombrozo szerint a követke zők: az átlagosnál hoss zabb kar, kiálló pofacsontok, nagy és deformált fül, rossz fogazat, kisebb koponya, mélyen- ülő szemek. Vagy jellembeli tulajdonságok közül: alkalmazkodóképesség, hiúság, stb. A szocialista jog számára idegen ez a felfogás, amely a bűnt élettani jelenségnek tekinti. A marxizmus-leniniz- mus azt vallja, hogy az ember egész életének időtartama alatt nevelhető. Abból indul ki, hogy a nevelés az emberrel egyidős és a munka folyamatában jött létre. A munka által ismeri meg az ember jobban a természetet és lesz képessé átalakítani azt, amely azután reá visszahatva őt is megváltoztatja. Az ember tehát a környezet befolyása alapján áll, de nem passzív tagja a környezetnek, hanem azt állandóan megváltoztatja és így saját magát is neveli. A nevelés tehát kiemelkedő jelentőséggel bir az emberi társadalom tökéletesítéséért folytatott harcban. A marxista-leninista pedagógia ezen optimizmusa feltétlenül tükröződik a letartóztatottak, elítéltek nevelése területén is. A szocialista társadalom keretei között folyó börtönügyi nevelés nemcsak hirdeti a nevelés fontosságát, hanem rendelkezik mindazokkal a feltételekkel, amelyek szükségesek az életben való sikeres alkalmazáshoz. A bűntettesek nevelése bizonyos értelemben ugyanis egyet jelent annak a bűncselekményt kiváltó oknak megszüntetésével, amely az elkövetőt a bűncselekmény végrehajtására indította. Szükséges itt néhány szót szólni a bűnözés okairól, a bűnözés okait két csoportra — külső és belső okok — sorolhatjuk. Külső okok alatt azokat a bűncselekményekre indító körülményeket értjük, amelyek az elkövető személyén kívül esnek. így például a tőkés társadalomban: a társadalmi nyomor,, a munka- nélküliség, tőkés háborúk, szétzüllött családok, alkoholizmus, prostitúció. Ezek a bűnözés egyes legkiemelkedőbb társadalmi okai, amelyek szoros kapcsolatban állnak a kizsákmányoló rendszerek társadalmi berendezkedésével. A bűnözés említett társadalmi okai éppen a tőkés rendszer lényegével való szoros kapcsolat miatt, egyszerű nevelő munkával nem számolhatók fel. Ezért marad eredménytelen a burzsoá büntetést végrehajtó intézetek minden nevelő intézkedése — mert képtelenek megszüntetni a bűnözést kiváltó okok legjelentősebb részét. Az elkövető a börtön elhagyása után ismét szembetalálja magát azokkal a körülményekkel. amelyek őt a bűncselekmény elkövetésére bírták és az esetek többségében visszaesővé válik. Ilyen bűnözési okok a mi társadalmunkban nem léteznek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szocialista társadalomban egyáltalán nem lennének olyan külső okok, amelyek a bűnözésre hatással vannak. Ezek azonban nem a társadalmi rend lényegével függnek össze, hanem másodlagos okok, amelyeknek kiküszöbölésére az állam minden erejével törekszik. Ilyen okok lehetnek például: a válások nagy száma, a nem kielégítő lakáshelyzet, a szülők túlzott elfoglaltsága, s ebből fakadóan a gyermeknevelés elhanyagolása. Ezek az okok nem válhatnak nagyabb jelentőségűvé a bűnözés szempontjából, mert az állam intézkedései és hosszúlejáratú tervei ezek megszüntetését célozzák. A bűnözést kiváltó belső okok az elkövetők lelki, gondolatvilágában, természetében, jellemében kereshetők. Napjainkban a bűn elkövetésére legnagyobb részben az ehhez hasonló belső okok késztetik az elkövetőket. Ezek a belső okok pedik felismerhetők és tudatos nevelő munkával leküzdhetők. Megállapítható tehát, hogy az elkövetési okokban beállott változás, a bej- ső elkövetési okok előtérbekerülése — szükségképpen előtérbe helyezték az elitéltek nevelésének feladatát. (Folytatjuk)
