Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)

1962-08-01 / 61. szám

1962. augusztus 1. A Hituani Konzervgyárban NOORADI NlPÜJSAO Ilyenkor nyár idején, ma már egyre kevesebben törik a fejüket azon, hogy télen lesz-e zöldbab, ecetes xiborka, vagy édes málna. A háziasz- szonyok nagyobb része azon­ban még manapság is sok munkát ferdít arra, hogy be­főzzön, elrakjon télire, ezt vagy azt. De sokan — s egyre többen — már nem kínlódnak a befőzéssel. Ma már konzervgyáraink gon­doskodnak a „télireválóról”. Százezerszám készítik az ■üveges zöldbabot, konzerv- borsót, ecetes uborkát, dobo­zos málnát. Mindehhez azonban meg kell termelni ezeket a nö­vényféleségeket. Jólesően mondhatjuk el, hogy ehhez mi nógrádiak is hozzájáru­lunk. Megyénk termelőszö­vetkezeteinek egy része, ál­lami gazdaságaink kertészeti termék ikri a Ua+vani Kon- zervgy4rnak szállítják, hogy innen az*án eljusson az or­szág minden részébe a nóg­rádi paprika, uborka, zöld­bab és paradicsom. Öröm hallani Gugi György, a ter­melési ősz ály adminisztrá­ciós csoportvezetőjének vé­leményét, aki nagyon elége­dett a nógrádi termelőszö­vetkezetek, áVami gazdasá­gok munkájával. De mit is szállítunk mi a konzervgyárnak? összesen csaknem 150 vagon különfé­le terméket, zöldborsót, uborkát, zöldpaprikát, zöld­babot, málnát és majd para­dicsomot. A paradicsom még nem is szerepel ebben a té­telben. A borsó feldolgozd sát már befejezte a gyár. Megtudjuk: gazdaságaink egy része a tervezettnél több borsót szállított. Pél­dául a berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezet 100 má­zsával, a romhányi II. Rá­kóczi Ferenc Termelöszövet lezet vedig 150 mázsával t Ijesitette túl borsóértékesí­tési tervét. Vagy beszéljünk a zöld­babról és uborkáról. Ezek­nek most folyik a feldolgo­zása. Zölibabból csaknem bO mázsát, uborkából 135 mázsát számítanak megyénk­ből a gyárak. Ezekben a na­pokban sokat emlegetik a konzerv-szakemberek a mo­homé zöldbabot. Vélemé­nyük szerit a mohorai Kossuth Termelőszövetkezet babja a legjobbak közé tartozik. A jóminőségű Fulctrop zöldhü­velyes bab számítások szerint legalább 20—25 mázsát te­rem holdanként. Ez csaknem duplája az átlagosnak. Emel­lett kiváló konzervkészit- ményt lehet előállítani belő­le. Fent: Naponta 250 má­zsa babot is meg­eszik a babvágó­gép. Középen: Babérlevél, kapor, bor, mustár... Készítik az ubor­kának az üvege­ket. Lent: Édes illat, édes gyümölcs. Mun­kában a málna- szalag Augusztus 5-től nagyjayítás az Acélárugyárban A szokásos évi nagyjavítást augusztus 5-től 20-ig tartják az idén a Salgótarjáni Acél­árugyárban. A nagyjavítás előkészületi munkálatait már megkezdték, kidolgozták a megfelelő munkaprogramot is. A TMK műhely dolgozói mellett még közel 550 szak- és segédmunkás vesz majd részt a két hétig tartó nagy­javítás lebonyolításában. A TMK műhely vezetősége a művezetőkkel, az egyes szak­mák csoportvezetőivel, a szo­cialista brigádokkal külön ta­nácskozáson ismertette a nagyjavítás feladatait. Párt­taggyűlésen is megvitatták a műhely előtt álló jelentős munkát Elkészült az első 200 darab süveggerenda a Erre az évre nyolcezer da­rab bányabeli süveggerenda elkészítésére kapott megren­delést a Salgótarjáni Bánya­gépgyár. Az új gyártmány el­ső 200 darabját a múlt hét végén már átadták a Mátra- vidéki Szénbányászati Tröszt­nek. A közeli napokban to­vábbi nagyobb szállítmányt küldenek maid ennek a vál­lalatnak. A Bányagépgyár ál­tal készített süveggerendákat az Ursitz-féle pajzsos fejtő­berendezés biztosítására hasz­nálják. Egyenesen, nyíltan IV incs elkeserítőbb dolog x ’ bárki számára, mint­ha arról kell tudomást sze­reznie, hogy a háta mögött különböző szóbeszédek kel­nek lábra. Ennek nyomán hideg lesz körülötte a le­vegő, elhúzódnak tőle mun­katársai, legjobb barátai el­kerülik. Mindez sok álmat­lan éjszakát okozhat, csök­kenti a munkakedvet, akti­vitást, bizonytalanná tesz. Régen ismert dolog, hogy az emberek nem hibanélkü­liek. Munkájukban, maga­tartásukban az új szocia­lista jellemvonások mellett kisebb-nagyobb mértékben olyan régi tulajdonságokat is magukban hordoznak, ame­lyek leküzdése huzamosabb nevelőmunkát, céltudatos fog­lalkozást kíván. De csak az neveli az embereket, csak az fejleszti az új, a szo­cialista tulajdonságokat, ha nyíltan, elvtársi módon, szemtől-szembe és lehetőleg azonnal megmutatják elkö­vetett hibáikat, annak ked­vezőtlen hatását és a kive­zető utat. Igaz, hogy ez a bírálat sem esik valami jól, de mennyivel károsabb a pusmogás, a szembe való ud­variaskodás és a háta mögötti intrika), pletyka. Különösen rossz ez, ha a szóba hozott dolgok részben, vagy teljes egészében alaptalanok. Sőt igaz, megalapozott kritikai véleményeket is lehet rossz módszerekkel kifejteni, való­ságos hibákat is lehet hely­telenül vizsgálni és olyan be­állításba helyezni, amely Szépségverseny, fáncverseny az acélárugyári Anna - bálon A nagyhírű balatonfüredi A na-bálok mintájára, Sal­gótarjánban is hagyományos­sá válik az Anna-bál megren­dezése. A Salgótarjáni Acél­árugyárban július 28-án megrendezett Anna-bál rész­vevői kivétel nélkül szép, elegáns öltözékekben jelentek meg. S nem kizárólag a ren­dezőség jóvoltából, de a bá- lozók fegyelmezettségéből alakult ki az a szokatlanul kedves és kellemes hangulat, amely végigkísérte az Anna- bál minden percét. Az Acélárugyárban megren­dezett Anna-bálon a belépő­jegy mellé minden férfi ka­pott egy szavazó-lapot, s így a közvélemény döntése alap­ján választották meg az An­na-bál szépeit. A szavazások értelmében Szepesi Albína lett az Anna-bál legszebbje, a második helyezést Füreder Gaborné, a harmadikat Végh Éva szerezte meg. A szép­ségverseny eredményeinek ki­hirdetésére jóval éjfél után került sor. Az Anna-bál szé­pei közül egyik sem viselte az Anna nevet, de boldogan álltak a terem közepére, ahol nagy taps közepette vették át Kovács József elvtárstól, az Acélárugyár Művelődési Há­zának igazgatójától az egy- egy hatalmas virágcsokrot. Ezenkívül Szepesi Albina egy értékes külföldi kölni készle­tet, míg Füreder Gábomé és Végh Éva egy-egy szép vázát kapott. A táncversenyre éjfél után egy órakor került sor. A keringőben annyira szép és színvonalas volt a verseny, hogy a döntőt még egyszer meg kellett ismételni, s a részvevők csak úgy tudtak dönteni a Szentgyörgyi házas­pár mellett. A tangóban a Pintér és a Godó-pár nyerte meg a közönség tetszését, míg a szambában a 28-as számot viselő fiatal pár kapta az el­ismerést kifejező legnagyobb tapsot. nem nevel, nem segíti a fej­lődést, hanem árt és lesze­rel. Az utóbbi időben találkoz­hattunk néhány olyan eset­tel, amelyek indokolják, hogy szóvá tegyük e helytelen szemléleteket, gyakorlatokat. Egyes elvtársaknál előfordul, hogy olyan légkört teremte­nek maguk körül, amelyben burjánzik az intrika, a sér­tődöttség, a felelőtlen beszél­getés. Mások előszeretettel gyűjtögetnek különböző ada­tokat, hogy alkalomadtán az érintett „fejére olvassák” azt, ahelyett, hogy mindjárt „me­legében” és pártszerűen jár­nának el. Találkozhatunk olyan fecsegéssel, „jól érte- sültséggel”, amely nélkülöz minden megalapozottságot, sokoldalú vizsgálódást, és megfontoltságot. Mások mun­kájának, eredményeinek le­becsülése, hibák, gyengesé­geik túlértékelése szintén hozzájárul egy kedvezőtlen légkör kialakulásához. Ter­mészetesen sorolhatnánk még néhány ilyen példát, külön­böző változatokban, hiszen kisebb-nagyobb mértékben az élet minden területén meg­találhatók. TV em arról van szó, hogy az alulról jövő bírá­lat teljesen feddhetetlen le­gyen, minden pontjában és mondatában maradéktalanul megfeleljen a valóságnak. Hi­szen az emberek túlnyomó többsége beosztásánál, mun­kakörénél fogva nem láthat­ja a dolgokat teljes össze­függésében és mélységében. De aki vezető, annak első­rendű kötelessége, hogy a jószándékú, építő kritikai megjegyzésekből kikeresse és hasznosítsa mindazt, ami jó. úgy kezelje azokat, mint el­sőrendű társadalmi ügyet. A vezető már úgy összegezze az észrevételeket, javaslato­kat és ügy vonja le azok­ból a tanulságokat, hogy az javára váljon az egész kö­zösségnek. A vezetőnek vi­szont igen körültekintően, alaposan, nyíltan és őszintén kell feltárnia a munka jobb kibontakozását gátló tényező­ket. Elsősorban nekik kell segítenie a jó kritikai légkör kialakulását, annak megvaló­sulását, hogy a hibákat ta- kargatás, köntörfalazás nél­kül, szemtől-szembe, egyene­sen tárják fel. Egyetlen vezető sem en­gedheti meg magának azt a fényűzést, hogy gátat emel­jed a kritikának, az alkotó, bíráló légkör kialakulásának. Ahol ez így van, ott hamar elterjed az intrika, a plety- kázás, különböző szóbeszé­dek kapnak lábra, megrendül a bizalom az emberek kö­zött, és főleg a vezetők iránt. Természetesen a bírálatot nemcsak nyíltan és durván lehet elfojtani, és ma már nem is ez a jellemző. Ügyne­vezett kifinomultabb formák „bevezetése” honosodott meg napjainkban egyes vezetők­nél. Pedig az emberek ezt is számon tartják. megjegyzik és igen jó érzékkel felisme­rik, amikor ilyen jelenségek­kel találkoznak. Ezen túl so­kat árthat az őszinteségnek, a nyíltságnak a gyávaság, a bizalmatlanság, a jellembeli fogyatékosság. Nem kevésbé visszaveti az aktivitást. a körmönfont magyarázkodást, a bíráló megjegyzések „in­doklása”. A vezetők számára minden esetben köte­lező érvényű, hogy megtart­sák a bírálat pártszerű köve­telményeit, mind saját ma­gukkal szemben, mind az alulról jövő kritika gyakor­lati hasznosításában. Elsősor­ban a vezetők, a kommunis­ták legyenek bátrak, körülte­kintőek. és következetesek abban, hogy az emberek igé­nyeljék és gyakorolják is a hibák szemtől-szemben törté­nő kölcsönös feltárását. Tud­ják és lássák, hogy észrevé­teleik, megjegyzéseik elmon­dásáért semmiféle hátrány, bántódás nem éri őket. Egyetlen vezető sem teheti meg, hogy személyi érzel­mek. jól, vagy kevésbé jól megalapozott elgondolásokra támaszkodva, körültekintő vizsgálat és megfontoltság nélkül mondjon véleményt akár mások, vagy beosztottai munkájáról, akár ezek nélkül ítélkezzen a róla szóló bírá­latról. A megfelelő jószándék és jóindulat, az alkotó kriti­kai légkör következetes erő­sítése és a tett intézkedések igazolják, hogy egy-egy veze­tő milyen jelentőséget tulaj­donít a pártélet e sarkalatos normájának. És végered­ményben a beosztottak akti­vitása, az egységes munka, az elért eredmények igazol­ják, hogyan erősíti, fejleszti a kritika, önkritika fegyve­rét. További felajánlások a Tűzhelygyárban a Vili. pártkongresszos tiszteletére A hét folyamán termelési értekezleteken vitatják meg a ZIM Salgótarjáni Gyáregysé­gének munkásai az első fél év termelési tapasztalatait és a második fél év tennivalóit. A termelési értekezletek ér­dekessége most különösen abban nyilvánul meg, hogy az első fél év munkája még a várakozáson felül is jobban sikerült, a minőség javítására, és a választék bő­-------------­A vízellátás javítására A közelmúltban érdekes bemutatón vettek részt Buda­pesten a megyei tanács épí­tési és közlekedési osztályá­nak vezetői, vízügyi szakem­berek. Az Á. G. Szerelő és Segédipari Vállalat bemutat­ta törpevízmű üzemeltetését úgynevezett mikro-hidrogló- busszal. A mikro-hiroglóbusz előregyártott vasbetonalapon álló acélszerkezet, amelyen gömbalakú tartály helyezke­dik el. A tartály 12 köbmé­ter űrtartalmú, a vizet 15 méter magasra képes továb­bítani. Napi 50—100 köbmé­ter vízigónyű sík területen elhelyezkedő kisebb települé­sek, mezőgazdasági üzemek teljes vízellátására alkalmas, 1,5 kilométer körzetben. A berendezés teljesen előregyár­tott elemekből készül, felálli- ■ ása körülbelül három nap; Ára, szállítással együtt 100— 120 ezer forint. Az építési és közlekedési osztály megbízott szakértői együttműködve a KÖJÁL-lal, máris elkezdték vizsgálni a a mikro-hidroglóbusz megyei alkalmazásának lehetőségeit. A felmérés után előrelátható­lag több helyen, állami és helyi támogatással, így oldják meg a vízellátási problémá­kat. vítésére, a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások nagy részét már most teljesí­tették, s ezért a gyár dolgo­zói újabb felajánlásokat tesz­nek. Hat hónap munkájára jel­lemző, hogy az önköltség csökkentésére vállalt 6,722 0Ó0 forintból már csaknem 5 milliót teljesítettek. A kong­resszus tiszteletére tett fel­ajánlást pedig majd százezer forinttal máris felülmúlták. A rendkívül szép eredmé­nyek, amelyek még a gyár dolgozóit és vezetőit is kis­sé meghökkentették, lendüle­tes és lelkiismeretes munká­nak a gyümölcsei. A kongresszusi verseny ki­emelkedő vállalása volt a tűzhelyek és kályhák tartós- ságáhak fokozása, ugyanakkor súlyának csökkentése. Ebből; a célból a többi között növelik az egyes lemezből készült al­katrészek vastagságát, belső zománcozással látják el, ugyanakkor csökkentik né­hány tűztéri öntöttvas al­katrész mennyiségét, másutt alumínium és műanyag al­katrészeket alkalmaznak. A probléma megoldásával meg­bízott brigád eredményesen dolgozott, s a gyár, Ígéreté­nek megfelelően, az új típusú tűzhelyek null-sorozaíát, — hatvan darabot — már meg is kapta a kereskedelem. Megérkezett a második fél­évre szóló megrendelés is. Az augusztusban megkezdődő so­rozatgyártással év végéág több ezer jobb minőségű, az eddiginél legalább kétszerié tartósabb tűzhely készül a Tűzhelygyárban. Hasonlóképpen sikeresen oldottak meg néhány olyan problémát, mint a belkeres- kereskedelem terven felül 2 ezer tűzhelyre bejelentett igé­nyének kielégítése, a Szerel­vényértékesítő Vállalat meg­rendelése 100 tonna aknake­retre, a Veszprémi Fémfeldol­gozó Vállalat 30 tonna „Lyon” kulcsra, hasonlóképpen ter­ven felül. A műszákiak és munkások összefogása lehető­vé tette, hogy az így jelentke­zett alapanyagtöbblet szük­ségletet a selej tcsökken tésből származó megtakarításból, va­lamint a lemezhulladék hasz­nosításából fedezzék. Miután éves vállalásaik zömét fél év alatt teljesítet­ték, sőt a műszaki intézkedé­sek egy része igazán még csak ezután érezteti a hatá­sát, a csütörtöki termelési értekezleteken a gyár dolgo­zói pótfelajánlásokat tesznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom