Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)
1962-08-01 / 61. szám
1962. augusztus 1. NÓGRÁDI NEjtOJSAG 3 TARTSUK BE A TŰZRENDÉSZEI ELŐÍRÁSOKAT Az aratási munkálatokkal egyidejűleg a megye területén megkezdődött a cséplés is. A -cséplés munkafolyama^ ta nagyobb tűzveszélyt rejt magában, ezért természetszerű e munkánál a fokozottabb óvatosság, a tűzreindészeti szabályok, előírások betartása. A tűzesetek megelőzése érdekében a megyei tűzrendészed osztály parancsnoksága felhívja a termelőszövetkezetek figyelmét arra, hogy a hordás megkezdésétől egészen a cséplési munka befejezéséig őriztessék a szérűt. Területén gyermekek csak felügyelet mellett tartózkodhatnak. Gondoskodni kell a szérűre előírt ' tűzvédelmi eszközök — -kazlanként 200 liter víz, egy lapát és egy vasvilla — biztosításáról. A cséplést mindig az uralkodó széliránynak ellentétes oldalon kell megkezdeni. A szérű, illetve a kazal közelében dohányozni, nyílt lángot használni tilos, s ezt jól láthatóan jelezni kell. Dohányzás a szérű, illetőleg a kazal szélétől 30 méterre engedélyezett. Tüzet gyújtani pedig csak 100 méteren túl lehet. A cséplés ideje alatt a cséplőgép közelében 500 liter vizet, egy lapátot, egy ásót és egy vasvillát kell mindig készenlétben tartani. A cséplőgép meghajtására csak az első fokú tűzrendészet! hatóság által előzetesen felülvizsgált erőgépet lehet igénybe venni. Az izzófejes erőgépek kipufogóját el kell látni a szabvány szeriinti szikrafogó berendezéssel és ezt mindig üzemképesen, tisztán kell tartani. Az erőgépek előmelegítése csak a szérű területén kívül történhet. Üzemanyagot naptól védetten, a szérű, illetőleg az asztag szélétől számítva legalább 20 méterre tároljuk. Cséplési munkálatokat csak a'gép felelős vezetője jelenlétében lehet végezni. A tűzrendészed szabályok és előírások betartásáért az erőgép kezelője a felelős. A cséplőcsapat tűzrendészed kioktatását is az erőgép kezelője köteles elvégezni, s ezt az oktatást hetenként egy alkalommal ismételni kell. Változó munkacsapatoknál mindig a munka megkezdése előtt kell rövid oktatást tartani. Több mint 600000 forint ni | i A Nógrádkövesdi Állami Gazdaság dolgozói az 1962-es márciusi párthatározatból adódó feladatok megvalósítása érdekében csatlakoztak a pártkongresszus tiszteletére indított mezőgazdasági versenyhez. A gazdaság dolgozói vállalták: növelik a növénytermesztés hozamait, csökkentik a termékféleségek előállítási költségeit, ezáltal olcsó áruk nagy tömegét adják a népgazdaságnak. A versenyt, a vállalt feladatok teljesítését hetemként értékelték az állami gazdaságban. Erre a célra külön bizottságot alakítottak, s a versenyben élenjárókat faliújságokon, plakátokon, hangoshíradón keresztül népszerűsítették. A verseny szervezésiénél, az értékelésnél, az élenjárók népszerűsítésénél igen nagy segítséget adott az értékelő bizottságnak az állami gazdaság szakszervezeti bizottsága. A közelmúltban értékelték a Nógrádkövesdi Állami Gazdaságban az első fél év eredményeit, s azt, hogyan hat az eredményekre a kongresz- szusi munkaverseny. A dolgozók a kongresszusi versenyben vállalták, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamainak növekedése révén \ Megtárgyalta és elfogadta a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az 1962. évi harmadik negyedév operatív munkatervét. A munkaterv igen érdekes vizsgálatokat tűz a népi ellenőrök feladatává. Elvégzik a második ötéves tervben előirányzott növénytermesztési és állattenyésztési hozamok növelését biztosító főbb feltételek vizsgálatát. Ennek a vizsgálatnak célja: megállapítani, hogy az erre vonatkozó tanácsi intézkedések miként kerültek végrehajtásra, hogyan biztosítják a második ötéves tervben megjelölt célkitűzéseket. A vizsgálatban neves mezőgazdasági szakemberek vesznek részt. A harmadik negyedévben kerül sor a vaskohászat és a feldolgozó iparágak igényeinek kielégítése érdekében tett a fél év végéig 373 ezer forint többletjövedelemre tesznek szert, a különböző költségek csökkentése révén 611 ezer forintot takarítanak meg az év végéig. Takarékoskodnak a felhasználható munkabérrel is, az év végéig mintegy 138 ezer forintot takarítanak meg nymodon. összegezve a fél év eredményeit, megállapítást nyert, hogy a gazdaság dolgozói a hozamemelkedésből, a különböző költségmegtakarításokból 1,212 000 forint többletjövedelmet vállaltak, s a fél év végén ennek több mint a felét, 647 ezer forintot már teljesítették. A kongresszusi munkaver- seny sikeréhez nagyban hozzájárult az állami gazdaságban, hogy a gazdaság vezetői helyesen alkalmazzák az eredmények növelése érdekében az anyagi ösztönzést. Ennek megfelelően a sertéstelep dolgozói vállalták, hogy a 14 és 1 fél kilogrammos átlag helyett a hízósertéseknél 15 kilogramm lesz a súlygyarapodás. A süldők gondozói pedig 8 kilogrammal növelték a süldőállomány átlagos súlyát a 7 kilogramm helyett. A sertéstelep dolgozói a fél év végéig teljesítették vállalásukat, s jutalomként mintegy 1100 forintot kaptak. vizsgálatok a népi féléves tervében intézkedések eredményeinek ellenőrzésére. Ennek a vizsgálatnak a célkitűzése, hogy megállapítsák: az értékesebb kohászati termékek, finomlemezek, finomsori termékek, hidegen alakított ötvözött acél és hegesztett csövek térmelósének nagyobb mértékű fokozása mellett a tervidőszakban milyen importanyagokat kell igénybevenni. A terv ugyanis előírja, hogy törekedni kell a termelés volumenének csökkenése árán is a választók figyelembevételére. Nagy érdeklődésre tart számot az a vizsgálat, amelyet a szövetkezeti és öröklakásépít- kezések területére irányítanak. Ennek a vizsgálatnak az a célja, hogy megállapítsa: az illetékes szervek, az OTP és Következetes, szilárd vezetés esz eredmények záloga Megtárgyaltok a megye gyenge termelőszövetkezeteinek helyzetét Termelőszövetkezeteink túlnyomó többsége az elmúlt években politikailag és gazdaságilag megszilárdult, szervezetileg megerősödött. Ezzel a ténnyel létrejött — mint ahogy azt a Központi Bizottság márciusi határozata is elemzi — a legkedvezőbb feltétele a mezőgazdasági termelés gyors ütemű növelésének. Azonban, ha az elmúlt év gazdasági eredményeit vizs- gálgatjuk, megyénkben még 32 gyenge termelőszövetkezet van, ahol szükséges úgy megjavítani a termelőmunkát, hogy ezek a gazdaságok minél előbb a közepes, illetve a jól gazdálkodó termelőüzemek sorába kerüljenek. Szükség van erre, hiszen a gyenge termelőszövetkezeitekben mintegy 7#)00 csialád megélhetéséről kell gondoskodni. Másrészt, ha a gyenge szövetkezetek gazdálkodási színvonalát az átlagosan gazdálkodó termelőszövetkezetek, vagy a jól működő szövetkezetek gazdálkodási színvonalához tudnánk emelni, a párt- határozatban előírt 23—25 százalékos termelésnövekedésnek csaknem 10 százalékát elérhetnénk így. Vizsgáljuk az okokat Mielőtt arról beszélnénk, hogyan fogjunk hozzá a gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodási színvonalának emeléséhez, feltétlenül fontos néhány eddig elkövetett hibát elemezni és az okok ismeretében meghatározni a legcélravezetőbb módszereket. Mikor legutóbb Rétságon összegyűltek a megye és a járások párt- és tanácsvezetői, megvitatták a legközvetlenebb tennivalókat, megállapították, hogy az élteit fél évben már némi javulás tapasztalható a gyenge termelőszövetkezetek munkájában is. Néhány korábban gyenge termelőszövetkezetünk említésre méltó eredményeket ért el és biztatóan halad előre gazdálkodásának megszilárdításában. A gyenge termelőszövetkezetek többsége a rétsági járásiban van. Tehát a rétsági járás és a gyenge termelőszövetkezetek vezetői számára a legfontosabb, hogy alaposan mérlegeljék helyzetüket és vonják le a tanulságokat az elmúlt években elkövetett hibákból, hogy valamennyi termelőszövetkezetben, amely korábban gyengén gazdálkodott, meginduljon az egészséges fejlődés. A rétsági elvtársak — de mások is — az elkövetett hibák okainak keresése közben sokat emlegetik az objektív ellenőrzés az építők részéről, valamint a megrendelők részéről milyen hibák és hiányosságok gátolják a szövetkezeti és öröklakás építés meggyorsítását. Megvizsgálják a harmadik negyedévben a kereskedelmi gépekkel való gazdálkodást is. Szerepel a negyedévben többek között egy utóvizsgálat, amely a közétkeztetés területére terjed ki. A népi ellenőrzési bizottság 1960-ban már tartott vizsgálatot, ahol számos hibát, hiányosságot állapítottak meg, egyes üzemi, tanácsi, gépállomási, állami gazdasági étkezdéiknél. Az utóvizsgálat célja megállapítani,. hogy az alapvizsgálat során feltárt hibákat ikijaví- tották-e, az étkezdékben milyen fejlődés van, megfelelők-e a korszerű követelményeknek. nehézségeket. Kétségtelen, hogy ebben a járásban a gyenge erdőségi talajok nagyon megnehezítik a gazdálkodást. Az is igaz, hogy a rétsági járásban a legtöbb termelőszövetkezet egy évvel későbben alakult meg, mint ahogyan végbement a nagy átszervezés. Az elhanyagolt földeken folyó gazdálkodást még megnehezíti a pusztító talajerózió. Ezek az objektív nehézségek tehát megvannak és súlyosbítják azoknak a termelőszövetkezeteknek a helyzetét, ahol a gyenge vezetés, — ez a gyengeség legfőbb oka — a laza munkafegyelem, a tagok távolmaradása a közös munkától egyébként is sok gondot okoz. De a vezetés gyengesége nemcsak a rétsági járás szövetkezeteinek problémája. Jellemző ez általában a megye gyengén dolgozó valamennyi közös gazdaságára. A vezetésben leggyakrabban e’őforduló hibák: a határozatlanság, az összhang hiánya a termelőszövetkezeti vezetők és a községi vezetők között. Nézsán például a tanácselnök a termelőszövetkezeti vezetők tudta nélkül intézkedett háztáji területek kiosztásáról. A szövetkezetiek nem készültek fel a munkára, s így nem is tudták végrehajtani azt. Természetesen az így keletkezett zűrzavar tovább rontotta az egyébként is kedvezőtlen hangulatot a szövetkezetben. A gyenge termelőszövetkezetek vezetési színvonalát vizsgálva megállapíthatjuk azt is, hogy a vezetők szakmai képzettsége sok helyen alacsony, nincsenek minden esetben tisztában a termelő- munka tervezési és szervezési kérdéseivel. Diósjenőn a termelőszövetkezet vezetői például a tervezésnél kihagyták a számításból saját gépeiket és komoly gépkapacitást kötöttek le a gépállomásnál. Ez a tervezési hiba most gondöt okoz a gépállomásnak, de azoknak a termelőszövetkezeteknek is, amelyeknek nincs gépük és a gépállomástól várták a segítséget. A helytelen munkaszervezés még abban nyilvánul meg leginkább, hogy kevés a közös munkában résztvevő szövetkezeti tagok száma. Álljon itt ennek bizonyítására Keszeg, Nógrádsáp példája. Amikor rendet teremtettek e téren a szövetkezetek vezetői, teljesen helyreállt a közös munka becsülete. A vezetési gondokat azután tetézi az állóeszközök helytelen ütemű felhalmozása,- a gazdálkodás elaprózása, a rosszul kidolgozott anyagi érdekeltség. S ebben a járásban most követelőbben lépnek előtérbe a szakmai, a szociális és kulturális kérdések, mint másutt, mert eddig — és éz a megyei vezetés hibája is — a rétsági járási, a megye másik négy járásához viszonyítva ilyen téren mostoha gyermek volt. Elsőrendű feladat az intézkedési tervek megvalósítása De a hibák és hiányosságok felsorakoztatásával nem oldjuk meg a gondokat. Vannak a járásban s a megyében is olyan példák, amelyek világosan mutatják, ha hozzáértő vezetők kerülnek a szövetkezet élére, rövid idő alatt gyökeresen megváltoztathatják a termelőszövetkezet életét. Keszegen tavaly félmilliós mérleghiánnyal zárták az esztendőt. Ma viszont mindenki szívesen és becsületesen dolgozik s már 100 ezer forint többletbevételük van. S mindezt az magyarázza, az intézkedési tervet ezekben a szövetkezetekben nem süllyesztették a fiókba, hanem annak megfelelően hozzáláttak a munkaszervezeti egységek megszilárdításához, az anyagi érdekeltség kidolgozásához, széleskörű alkalmazásához. Néhány községben a tanács vezetői is sokat segítettek a termelőszövetkezeti vezetésnek. Még gyorsabbá válhatna a megerősödés, ha a jobb termelőszövetkezetek elnökei patronálnák a gyengébbeket. Felsőpetényben például a mezőgazdasági állandó bizottságot bízta meg a tanács a szövetkezet segítésével. Nóg- rádsápon a mezőgazdasággal kapcsolatos egészségügyi intézkedések végrehajtását ellenőrizte az állandó bizottság. Azonban néhány jó kezdeményezés ellenére sem vált a község és járási tanácsszervek kollektív ügyévé még a meg- szilárdítási munka. Enélkül pedig nincs biztos előrehaladás. Egészen má,s a helyzet a balassagyarmati járásban, ahol a járás vezetői vizsgálatuk során hét termelőszövetkezetet találtak gyengének, amelyek segítségre szorulnak. A járási tanács vezetői vállalták a szövetkezetek patronálását. Ezeknek az elvtársaknak első feladatuk volt, hogy megvitassák a termeléskiesések pótlásának lehetőségeit. Ezek a felelősök hetente egyszer meglátogatják a szövetkezetét, segítenek a munkában és mindig egy hétre előre megbeszélik a feladatokat. Ennek az> érdekes és hasznos kezdeményezésnek csak egyetlen eredményét említsük: a szandai termelőszövetkezet gazdálkodásában 270 ezer forintos terméskiesés mutatkozott. Az időben történt intézkedések eredményeképpen a fél év végére ezt a kiesést megszüntették és ma csaknem 100 ezer forintos többletbevétel mutatkozik. A nehézségeket le lehet győzni A gyenge termelőszövetkezetek megerősítéséhez nem lehet általános receptet adni, hiszen nincsenek általános érvényű elvek erre vonatkozóan már azért sem, mert minden szövetkezetben sajátos problémák jelentkeznek. Azt azonban látni kell, hogy a gyengeséget, az eredménytelenséget okozó szubjektív és objektív nehézségeket le lehet győzni! Ehhez azonban a j termelőszövetkezeti vezetőket meg l^ell tanítani arra, hogy a mindennapi munkát úgy szervezzék, irányítsák, hogy azzal végeredményben a következő éveket, a jövőt alapozzák meg. A. gyenge termelőszövetkezetek munkájának megjavításához államunk is jelentős segítséget nyújt. Ebben az évben a megyében levő gyenge szövetkezetek gazdálkodá sának megszilárdításához 13 millió forinttal járul hozzá. Nos, erről a pénzről a gazdálkodási év végén számot kell adni termelőszövetkezeti vezetőinknek. Ezt nem azért kapják, hogy jövedelemkiegészítésre használják fel, hanem azért, hogy a gazdálkodás színvonalát emeljék. Ezt viszont csak abban az esetben tudják megtenni, ha a további munkák során érvényesül a szigorú , gazdasági szemlélet, a rendszeres elemző munka és minden intézkedésnek meg lesz a hatékonysága. Ezenkívül tovább növeljük a termelőszövetkezetek gépkapacitását. Egyre több nagyteljesítményű erőgéppel, munkagéppel segtíjük elő munkájuk sikerét. Több műtrágyát, vegyszert, tenyészállatot juttatunk számukra a növény- termesztési és állattenyésztési hozamok növelése céljából. A gazdasági tevékenység, az ellenőrző munka megszilárdításának nagyon fontos feltétele a tömegpolitikai munka megjavítása, a tsz pártszervezetek, tömegszervezetek aktivizálása. Az idei tavasz és a nyár fényesen bizonyítja, hogy jó a termelőszövetkezeti tagok munkakedve; azonban ezt a munkakedvet nekünk tovább kell fokoznunk. Még annak az árán is, ahol erre szükség van, — ha a vezetők képtelenek felmérni <iz előttük álló feladatok nagyságát, nem tudják ezeket megoldani, elszakadnak a .tagságtól, eredménytelenül dolgoznak — új embereket állítunk helyükre, mert az ilyen tevékenységgel nem okozhatnak másoknak károkat. Ha tehát céltudatosabbá tesszük gazdasági tevékenységünket, a politikai, nevelő munkát, ösz- szehangoljuk a tömegszervezetek erejét, tovább javíthatjuk az eredményeket. Pádár András Négymillió forint évi jövedelem a komlóból ötven holdon telepítenek komlót az ősszel a Sziráki Állami Gazdaságban. Az elő. készítő munkálatokat még május hónapban megkezdték. Az 50 holdnyi területen több mint hétszáz, 8 méter magasságú betonoszlopokat állítanak fel. A betonoszlopokat összekötő fő tartókötelek hosszúsága eléri a 25 kilométert, és az előkészítő munkálatokhoz felhasznált különböző minőségű és vastagságú kötelek hosszúsága megközelíti a 250 kilométert. Képünkön: a komlótelep előkészületi munkálatait végzik a gazdaságban 000201020131
