Nógrádi Népújság. 1962. július (18. évfolyam. 53-60. szám)

1962-07-28 / 60. szám

1962. július 28. NÓGRÁDI NEl-OJSÁG 3 Több száz munkáscsalád meghallgalásávat felülvizsgálták a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat végrehajtását A minőségi mozgalom félévi mérlege a Tűzhelygyárban Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága és a Megyei Ta­nács az elmúlt három és fél év alatt három-három esetben tűzte napirendjére az MSZMP Központi Bizottságának a munkásosztály helyzetéről szóló 1958 októberi határozata végrehajtásának felülvizsgálá­sát. Az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának kezdemé­nyezésére most újból napi­rendre tűzték az említett párt- határozat nyomán történt in­tézkedések felülvizsgálását. A párt száznál több tár­sadalmi munkása több mint ötszáz munkáscsalá­dot látogatott és hallga­tott meg eddig a határo­zat nyomán kibontakozott változásokról. Különösen nagy jelentőségű volt az 1958-as párthatározat, mivel a nógrádi iparmedence egyben az ország egyik leg­elhanyagoltabb vidéke volt. A párthatározat óta eltelt há­rom és fél év alatt jelentős változások következtek be a nógrádi munkások politikai, gazdasági és kulturális életé­ben is. A bánya- és ipari munkások az eddigieknél is nagyobb szerepet kaptak a tanácsokban, a tanácsok ál­landó bizottságaiban és a fal­vak különböző társadalmi szervezeteiben. Különösen a munkástelepek ellátásának ja­vításában elért eredményeket tartják jelentősnek a nógrádi munkások. A Cereden múlt évben üzembe helyezett ke­nyérgyár például a környező bányászközségek: Báma, Za- bar és Szilaspogony ellátását megoldotta. Üj élelmiszer és fogyasz­tási cikkeket árusító üz­letek nyíltak Salgótarján munkáskerületeiben és Nagy bátony ban, Kányás bányatelepen, Kisterenyén és szinte valamennyi mun­kástelepülésen. Az elmúlt évek és a második ötéves terv beruházási tételei­ből is nagy összegeket fordí­tanak Nógrédban a munka- és lakáskörülmények megjaví­tására. A bányászok például ötszáz kertes családi házat építettek a párthatározat óta. A régi gyárakban és üzemek­ben megindult rekonstrukció mindenütt egészségesebb mun- kakörülmnéyeket teremt, s az eddig nehéz fizikai mun­kák gépesítését szolgálja. Kul­turális téren is nagyot lépett előre a nógrádi iparmedence munkássága. A határozat óta mintegy ötezerre nőtt az ál­talános iskolák hetedik és nyolcadik évfolyamát végző munkások száma a megyében, s több száz munkáshallgatója van a technikumoknak és felsőbb iskoláknak is. A munkásosztály helyzete évről évre fokozatosan javul a nógrádi iparmedencében. A megyei kereskedelem például 1961-ben Jtétszázhetvenöl mil­lió forinttal magasabb forgal­mat bonyolított le, mint 1958- ban, s a kereskedelmi forga­lom az idei első félévben to­vábbi fejlődést mutat. A me­gye harmincmilliós takarék­betétállománya is százmillió fölé nőtt mostanáig. 1961-ben pedig 1822 tele­víziót, közel ezerötszáz hálószobagarnitúrát és 824 kombinált szekrényt adott el a kereskedelem. A kávéfogyasztás például az 1958-as négyezer kilóról tizen­háromezer kiló fölé emelke­dett 1961-ben. Előzzük meg a baleseteket a mezőgazdaságban is A mezőgazdasági dolgozók balesetének elhárítására még az év elején fontos intézke­déseket tettek. 137 tsz kö­zül 108-ban biztonsági megbízottakat jelöltek ki, akik háromnapos balesetvé­delmi oktatáson vettek részt. Ezek közül 102-en eredmé­nyes vizsgát tettek. A járási biztonsági megbízottak is eredményes vizsgákat tettek balesetvédelemből és csupán az első fél évben mintegy 20 ezer forint értékű balesetvé­delmi oktatási anyagot kap­tak, amelynek segítségével fokozottabban tevékenykednek a balesetek elhárítása érde­kében. Ha összehasonlítást teszünk az elmúlt év és ez év első felének a mezőgazdasági dol­gozók körében végzett baleset elhárítással, már bizonyos eredményeket tapasztalha­tunk, 1961-ben 237 nyolc na­pon túl gyógyuló baleset volt, ebből öt halálos. A bal­esetek következtében 2376 munkanap esett ki. 1962-ben 171 nyolc napon túl gyógyu­ló baleset volt, ebből Szé­csényben egy halálos.. A ki­esett munkanapok száma 2025. A balesetek megelőzésére a járási tanácsok végrehajtó bizottságai balesetelhárítási feladatokról tárgyaltak, ahol különböző intézkedésekre hoztak határozatot a balese­tek elhárítása érdekében. En­nek ellenére azonban még mindig előfordulnak hanyag­ságból bekövetkező balese­tek, mint például a nagy- bárkányi Búzakalász Terme­lőszövetkezetnél, ahol a tsz teherkocsijára felvették az AKÖV egyik dolgozóját, hogy lakóhelyére szállítsák, útközben felborultak, s az utas életét vesztette1. Az ecse- gi Béke Termelőszövetkezet­ben pedig egy 10 éves kisfiút engedtek a műtrágyaszóróhoz, akinek a gép leszakította a karját. A tanulság tehát az, hogy a balesetek megelőzése érdekében a termelőszövetke­zetekben a gépek kezelőinek iz nagyobb figyelmet kell fordítaniok. A gépekhez ide­geneket nem szabad engedni. I Az életszínvonal emelésé­nek alapvető forrása a társa- j dalmi munka termelékenysé- ' gének emelése, a termelé- ' kenység nemcsak akkor I növekszik, ha több terméket j állítunk elő, hanem akkor is, i ha javítjuk a gyártmányok I mnőségét, olyan új termékek gyártását vezetjük be, ame­lyek jobban kielégítik a szükségleteket. Ezért fontos, hogy a termelékenység növe­lésénél nemcsak a termelt ja­vak mennyiségét, hanem mi­nőségét és hasznoságukat is figyelembe vegyék. A társa­dalom szempontjából nézve tehát emelkedik a termelé­kenység, ha kevesebb mun­kával azonos, vagy nagyobb mennyiségű szükségletet elé­gítünk ki. Ennek az elvnek az alap­ján született meg január első napjaiban a munkaverseny új formája, a ZIM Salgótar­jáni gyáregységében. Az előbbi évek gyakorlatával szakítva a sablonos módsze­rek és formák helyett .célul tűzték ki a gyár fizikai és műszaki dolgozói a gyártmá­nyok minőségének emelését, a tartósabb termékek előállí­tását, illetve élettartamuk növelését. Ennél a verseny- formánál a VII. pártkong­resszus tételeiből indultunk ki, amely több, jobb, olcsóbb termékek gyártását tűzte ki feladatul Ehhez a kezdemé- ményezésünkhöz számos üzem, bánya, intézmény csat­lakozott megyénkben. A félév elteltével mér­leget készítettünk, hogy gyár­egységünk kollektívája mi­lyen eredményeket ért el a minőség javítására irányuló mozgalomban, illetve melyek a további feladatok. Az egyik legfontosabb célkitűzésünk volt az I. osztályú termékek arányának növelése, a selejt csökkenése. A múlt év első felében 321 darab tűzhelyet kellett II. osztályú áruként eladni, az elmúlt félévben vi­szont már csak 121 darabot. T eljesítették kongresszusi felajánlásukat A jó műszaki vezetés és munkaszervezés még nagyobb sikerek forrása Salgó-bányán Ott, ahol a meredek hegy­hátakon, festői szép erdők alján húzódik hazánk és a baráti Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság államhatára, ahol nyaranta a turisták ez­rei járják be keresztül-kasul a salgói vár és a Medvés-fan- sík környékét, ott van az or­szág legmagasaban fekvő és szénmedencénk százegy esz­tendős bányaüzeme, Salgó- bánya. Amikor a bánya fő­mérnökével, Farkas Bélával "beszélgettünk a bányatelep hétköznapjairól, munkaszere­tő, becsületes bányásznemze­dék története rajzolódik ki gondolatainkban. — Ma már ott tartunk, hogy a kommunista bányá­szok formálják az emberek nézetét és véleményét. Ha rendellenességet észlelnek a bányában, vagy ha a közös­ség érdekeit sértő megnyilvá­nulást tapasztalnak a bánya­telepen, hozzáértően, maga­biztosan mondják el vélemé­nyeiket, javaslataikat a munka megjavítása érdeké­ben. Nem ritka az olyan eset, hogy az aknász által elkö­vetett lazaságokra hívják fel a figyelmet kommunista, sőt pártonkívüli bányászaink is, noha gyakran saját érdekei­ket szorítják háttérbe ezzel, természetesen a közösség, az egész társadalom erkölcsi igényeinek megfelelően — mondja a főmérnök. Ezek után valahogy könnyebben értékelhető a salgói bányá­szok nagyszerű helytállása a munkában, a kongresszusi versenyben, s általában az öreg bányaüzemeink fejlesz­tésében, megfiatalításában. Hét hónap alatt Amikor év elején a kong­resszusi verseny kezdődött, az összes üzemi teljesítmény növelése lett a salgói bányá­szok felajánlásának fő pont­ja az önköltség és a fűtőér­ték javítása mellett. A régi, úgynevezett mennyiségi szemlélet, a bányászkodás közgazdasági elemzésére, a gazdaságossági vizsgálatok gyakoriságára terelődött. — összüzemi teljesítmény- tervünk ötvenkét kilóval magasabb, mint az elmúlt évben volt. Ennek ellenére, mi teljesítmény tervünket 100,1 százalékra teljesítettük. Ezzel lényegében felajánlá­sunknak a munkatermelé­kenység növelésére tett ré­szét teljesítettük. A terme­lékenység ugyanis a bánya­üzemeinkben 3,5 százalékkal emelkedett a múlt évhez ké­pest, a tervezett három szá­zalékkal szemben. Farkas főmérnök tájékoz­tatója és a bánya műszaki, gazdasági adatai azt mutat­ják, hogy kongresszusi fel­ajánlást a kalória, az ön­költség és a termelés terüle­tén is teljesítette a salgói bá­nyaüzemek hétszáznál több dolgozója. Minőségi tervét például 14 kalóriával telje­sítette túl Salgó-bánya az év első hét hónapjában, s ugyanezen idő alatt egy száza­lékkal csökkent a kitermelt szén költsége. A salgói bá­nyászok önköltségi megtaka­rításának összege mintegy kétszázezer forint, annyi, mint amennyit a kongresszusi verseny kezdetén vállaltak. Múlt év hasonló időszakához képest tizenegy forinttal ter­melték olcsóbban a szén ton­náját a salgói bányászok, a kongresszusi munkaverseny eddig eltelt hét hónapjában. 350 méterrel több vágathossz — Bányaüzemeink jó fel­készüléséről adhatunk szá­mot a kongresszusi munka­verseny év végéig hátralevő szakaszát illetően is — mondja Farkas főmérnök, amikor a bányaüzemek to- vábi termelésének megalapo­zásáról, fejlesztéséről beszé­lünk. — Ezzel a kérdéssel vágathajtásuknak áll összefüg­gésben. Az első fél évben 3S50 méter volt a vágat­hajtási tervünk. Ezt 418 7 méterre teljesítettük, s most az első hét hónap el­teltekor már arról adhatunk számot, hogy mintegy négy­száz méterrel több vágatot hajtottunk ki, az eddig esedé­kes tervnél. Elővájási és fej­tési terveink jelentős túltel­jesítésében nagy szerepük van a szocialista brigádoknak. Üzemeinknél jelenleg tíz szo­cialista brigád dolgozik. Ezek közül Müllei István, Varga Géza, Schmida Antal, Polák Ferenc és Molnár József csa­patai máris tulajdonosai a szocialista brigád címnek. Mindjárt megjegyzem, hogy a szocialista brigádok mű­szaki patronálása körül még nincs minden a legnagyobb rendben. A tájékoztatásból kirajzo­lódik, hogy a bányászok ja­vaslatai alapján gyorsított ütemben folyik a Medvesi lejtősakna feltárása és a Szilváskő táró koncentrált gépesített fejtésének előké­szítése is. Az üzem egymil­lió tonna szénvagyonnal ren­delkező tárója, Szilváskő tá­ró, háromszázötven tonna szenet ad naponta. Ennek a tárónak az egyes siklója bal­oldalán csoportos kamrafej­tést készítenek elő, amelyhez két fejtési és két elővájási munkahely tartozik. Ez a csoportos kamrafejtés lesz a 101 éves Salgó-bánya első gépesített bányakörlete. A fejtésekben és előváj ásókban Kóta-fále felrakógépek he­lyettesítik a bányászok nehéz fizikai munkáját. A rakodó-( gépek kisebb teljesítményű kaparóberendezésekre dolgoz­nak majd, amelyek a fő szál­lítóvágatban B-típusú kapa­róberendezésekre továbbítják a kitermelt szenet. A salgói bányák műszaki vezetése tehát megalapozta a bányászok kongresszusi mun­kaversenyének második fél­évre eső szakaszát is. Természetesen kinek-kinek saját pontján is van még tennivalója. Az anyagellátás, a meghibásodott berendezések kijavítása, s néhány ember­nél a munkafegyelem, a munkaerkölcs terén is akad javítani való. Ezek a problé­mák azonban szinte egy csa­pásra megoldhatók a kom­munista és pártonkívüli bá­nyászok, a fizikai és műsza­ki dolgozók már eddig is alkalmazott és igen eredmé­nyes összefogásával. Nagy Ferenc Az I. osztályú áru arányá­nak növekedése ezek szerint elérte a 48 százalékot. A kályháknál még jobb a hely­zet, mert mindössze 376 da­rab volt a II. osztályú, amely 60 százalékos javulásnak fe­lel meg. E két gyártmánynál elért minőségi javulás több mint 108 ezer forintos meg­takarítást biztosított gyáregy­ségünk számára. Dolgozóink — főképpen a szocialista bri­gádok — sokat tettek a mi­nőség megjavítására és nem voltak hajlandók selejtes anyagokat beszerelni a gyárt­mányokba. Számos intézke­dést tettünk a fél év során a selejt csökkentése érdekében is. A múlt év első feléhez vi­szonyítva 3,85-ről 3,4 száza­lékra csökkent a vállalati összes selejt. A megtakarítás mintegy 160 ezer forint. Az új, magasabb értékű, tartósabb gyártmányok kiala­kítása érdekében is sok új intézkedést vezettek be mű­szaki dolgozóink. A többi kö­zött például megoldották az egyszeri fedőzománc alkal­mazását, amely a zománco- zási kapacitás jelentős bővü­lését eredményezte. Az új eljárást az első negyedévben lefolytatott kísérletek után sikeresen alkalmazzuk a kályháknál és a tűzhelyek­nél. A termelő kapacitás bő­vítésén kívül ez az intézke­dés évente mintegy 600 ezer forintos megtakarítást ered­ményez majd. Az. első félévi adatok szerint anyagból, energiából 240 ezer*, bérből pedig 84 ezer forintos költ­ségcsökkenést érünk el az új eljárás nyomán. Fontos feladatunk volt, hogy megoldjuk a gyártmá­nyok egyes alkatrészeinél a vastagabb nikkelréteg felvi­telét, hogy jobb minőségű nikkelezést biztosítsunk. En­nek érdekében már január első feléig bevezettük hat nikkelfürdő mozgatását, az első félév további részeiben pedig valamennyi helyen al­kalmazhatjuk ezt a módszert. Egyes alkatrészek rézréteg vastagságának növelése és a réz felületének minőségi ja­vítása érdekében a rezezés- nél úgynevezett pólusváltót építettünk. A nikkelezést tel­jes egészében fényes nikkellel valósítjuk meg. így csupán minimális javító, fényesítő rétegre van szükség. A fé­nyes nikkel bevezetéséből az értékelési időszakban közel 160 ezer forintos megtakarí­tást értünk el. Gazdag eredmények szü­lettek az első félévben a súlycsökkentés bevezetésé­vel is. Vállalásunknak meg­felelően a nehéz öntvények helyett könyebb és gazdasá­gosabb lemez alkatrészeket használunk. A tea-tűzhely aljazatának lemezből történő készítése egy-egy tűzhely öntvénysúlyát 6,9 kilo­grammal csökenti. Az ebből származó félévi megtakarí­tást 228 ezer forint. Azonban a további fejlődést jelentő­sen gátolja, hogy a gyáregy­ségünk szakemberei nem rendelkeznek megfelelő ta­pasztalatokkal a mélyhúzó szerszámok gyártásánál. Ezért szükséges lenne, hogy a testvér gyáregységek (Lam­port, Bonyhád) segítséget nyújtsanak a mélyhúzó szer­számok készítéséhez. Ez újabb több százezer forintos megtakarítást jelentene a Zománcipari Műveknek, nép­gazdaságunknak. Az előbb említett műszaki intézkedések és gazdasági eredmények mellett szólnunk kell néhány más jellegű vál­tozásról is. Ezek között em­líthetjük az igazolatlan mu­lasztások alakulását. A ren­delkezésünkre álló adatok szerint a múlt év hasonló időszakához viszonyítva az igazolatlan mulasztók száma 18,3 százalékkal csökkent. A gazdasági és mozgalmi szer­vek, a szocialista brigádok — támaszkodva a műhely kol­lektívájára — nap, mint nap figyelemmel kísérik a mun­kafegyelem alakulását, rend­szeresen foglalkoznak a fe­gyelemsértőkkel. Mozgal­munk nagyon fontos vonása, hogy a fiatal műszaki dolgo­zókat széles körben sikerült bevonnunk a munkába. Sok fiatal műszakit konkrét fel­adatokkal bíztunk meg. A műszaki vezetők továbbkép­zése is megfelelően halad, a mérnök, technikus tovább­képző tanfolyamok keretében. Az elmúlt félévben a mű­szakiak 83 százaléka vett részt továbbképzésen. Mindent egybevetve meg­állapíthatjuk. hogy helyes volt a pártszervezet kezde­ményezése, a minőségi moz­galom megindítása. Az eb­ből származó gazdasági ered­mények csupán egy fél év alatt meghaladják a 900 ezer forintot. Ugyanakkor jelen­tősen hozzájárult ahhoz is, hogy gyáregységünk teljesí­tette első félévi tervét. Legutóbb a gyár párt-vég­rehajtóbizottsága megtár­gyalta a minőségi mozgalom féléves eredményeit és to­vábbi feladatait, határozato­kat hozott a vállalás máso­dik féléves végrehajtása ér­dekében. A párt-végrehaj- tobizottság egyik legfonto­sabb feladatának jelölte meg, hogy nagyobb gondot kell fordítani a két darab mély­húzógép folyamatos termelé­sének biztosítására, a mély­húzó szerszámok elkészítésé­re, a csökkentett súlyú tűz­hely sorozatban való gyártá­sára. Jelenleg ezek azok a központi feladatok, amelyek megvalósítása biztosítja, hogy a pártunk VIII. kongresszu­sa tiszteletére tett vállalá­soknak maradéktalanul elé­get tegyünk. Molnár István párttitkár Konzultáció a Schumag félautomata rúdhúzó gép fölött az Acélárugyár rúdhúzó üzemében. Húz, darabol, egyenget az új gép. A régi rúdhúzó, amelynek kiszolgálásához négy em­berre volt szükség, percenként 6,75 méteres sebességgel dol­gozott, az NDK-ban gyártott félautomata sebessége 30 mé­ter percenként, két ember irányításával. Üzembeállítása a közeljövőben várható.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom