Nógrádi Népújság. 1962. július (18. évfolyam. 53-60. szám)

1962-07-25 / 59. szám

/NÓGRÁDI NfiPÜJSÄG 1962. július 25. Jó utat, küldöttek A három fiatalember, aki a Nógrád Megyei KISZ bizottság szobájában szombaton délelőtt beszél­getett, a VIT küldötte. Sze- mükbe-i. már az indulás izgalma, türelmetlen sür­getése bujkált. S az útra- készülés öröme. A kérdések, melyeket hozzájuk intéztem, persze, a ritka alkalomból adód­tak: — Milyen érzéssel in­dulnak Helsinkibe? Kovács László, a balas­sagyarmati városi KISZ bizottság titkára válaszolt mindhármuk nevében: — Ahogy az indulás kö­zeledik, egyre nehezebb összefoglalni, mit érzünk. Vasárnap, 29-én a VIT megnyitását a televízió is közvetíti este 7 óra 30 perces kezdettel s na­gyon boldogok lennénk, ha a képernyőn üdvözletét int­hetnénk haza nógrádi ba­rátainknak, — azoknak, akiknek bizalmából ezen a fesztiválon megyénk if­júságát képviselhetjük. — Visznek-e ajándékot a világifjúság idei főváro­sába? — Személyi ajándékként megpakoltuk zsebünket jel­vényekkel, azokkal aka­runk odakint kedveskedni. — Hogyan állnak nyelv dolgában? Sikerül-e majd megértetniük magukat? A kérdésre Nagy Lajos, a Salgótarjáni Táblaüveg­gyár KISZ vezetőségi tag­ja felel: — Tanulgattunk egy ke­veset finnül, angolul, oro­■i ■i ■t szül... De úgy hisszük, a\* barátság nyelvén mindent ■ i meg lehet érteni. — Úgy tudom, mindhár-- man házasok. Mit szólnak* a feleségek az úthoz? A küldöttség harmadik * tagja, Bakos Gyula, a < ménkesi bányaüzem KISZ ■ < titkára adja meg a kérdés­re a „sajtótájékoztatást”. — Nagyon szeretnének velünk jönni... Persze, £ — fűzi hozzá mosolyogva, — '* nem is lenne rossz, mert t a föztjük biztosan hiányzik* majd. — Attól ne féljetek, — nyugtatja társait Ko- \ * vács László, — mert ma- ■ t gyár konyhánk lesz egész * idő alatt. Balatonaligán megismerkedtem egy pin- < cérrel, ott lesz Helsinki ben, az főz. i — Üzennek-e valamit in-'* dulás előtt az itthon ma--t radó fiataloknak? ‘ A kis csoport vezetője, •1 Kovács László komolyra{ és ünnepélyesre változik, 1 míg szavakba formálja a. ( küldöttek üzenetét: ; ‘ — Mindhármónk névé- * ben köszönjük a bizalmat. \ Mi tőlünk tellően igyek- ■' szünk megfelelni a ránk-'.{ bízott kötelezettségnek. ■ * * -c • t külöttek< FEJEZZÜK BE AUGUSZTUS 20-RA A GABOMCSÉPLÉST A magyar falvak régi ha- | gazdasági osztálya munkaver­A megyei VIT vasárnap utaztak el Buda-M pestre, ahonnan néhányna-.[ pos előkészítő után előre- í láthatólag csütörtökön, vagy pénteken repülővel indulnak Helsinkibe. Jó utat, küldöttek. gyománya, hogy augusztus 20-át már az új kenyér je­gyében ünnepük, maguk mö­gött hagyva az aratás és a cséplés nagy munkáját. A rendkívüli idő miatt most későbben sárgult a kalász, ké­sőbben indultak meg az ara­tógépek, kombájnok, és ké­sőbb zúg fel egy-egy község határában, a szövetkezet ma­jorjában a csép'őgép is. Több mint 72 ezer holdnyi gabona! Ennyit kell az idén levágni a gépeknek, a szövet­kezeti tagoknak és ezt a ter­mést kell elcsépelni a kom­bájnoknak, a cséplőgépeknek. S a cél most is az: augusztus 20-ra befejezni az aratás és cséplés nagy munkáját. Nagy és komoly feladatot jelent ez, de gondos munká­val, szervezettséggel befoghat­juk, utolérhetjük az időt. S éppen az elmúlt év aratásl- cséplési tapasztalatai igazol­ják, milyen rendkívül sokat jelent most céljaink megvaló­sításában a termelőszövetke­zeti tagok munkalendülete, alkotó kezdeményezése: a munkaverseny. A hét elején a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályán megbeszélésre jöttek össze a megyei pártbizottság és a ta­nács. a Hazafias Népfront, a MÉSZÖV, a Nőtanács képvi­selői. Figyelembe véve lehető­ségeinket, született meg a jel­szó: fejezzük be augusztus 20-ra a gabonacsénlést! Ezért a megyei tanács VB. mező­senyt hirdet — a pártkong­resszus tiszteletére kibontako­zott versenymozgalom keretein belül — a termelőszövetkezeti tagokból alakult cséplő mun­kacsapatok részére. A verseny elsődleges felté­tele: augusztus 20-ra befejezni a gabonacséplést. Egy-egy cséplőcsapatnál a verseny ér­tékelésekor az értékelő bizott­ság figyelembe veszi az elcsé­pelt gabonamennyiséget, és azt, milyen szemveszteséggel dolgozott a csapat. Igen fon­tos feltétele a versenynek, hogy a cséplés során fokozott gondossággal, körültekintés­sel dolgozzanak a cséplőcsa­pat tagjai, hogy elkerüljék a balesetet. A megyei tanács VB. mező- gazdasági osztálya járásonként a legjobb termelőszövetkezeti munkacsapatokat 1500—1500 forinttal jutalmazza, A leg­jobb cséplőgépvezetőket pedig a gépállomások részesítik pénzjutalomban. A vetélkedés! kedvvel, a munkalendülettel eddig sem igen volt baj nálunk, hiszen szövetkezeti parasztjaink min­dig sokat adtak arra, hogy a legjobbak között emlegessék munkájukat. S most arról van szó, hogy minél előbb biztos helyen tudjuk a megtermelt gabonát, a kenyeret. A me­gyei tanács VB. mezőgazdasá­gi osztálya annak reményében hirdeti meg a versenyt, hogy minél több termelőszövetke­zeti cséplőmunkacsapat csatla­kozik a versenyhez, segít a gabona mielőbbi betakarításá­ban. k ** ************ ****** kickirkictckirAkA ********* A termelőszövetkezetek pénz- és hitelgazdálkodása a tanácsi végrehajtó bizottság napirendjén Hétfői ülésén a megye gaz­dasági, politikai életének újabb fontos feladatairól tár­gyalt a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó bizottsága. Hankó Jánosnak, a megyei tanács vb. elnökének megnyitója, majd a megyei tanács vb. igazga­tási osztályának irányító, el­lenőrző tevékenységéről szóló jelentés megtárgyalása után, a Magyar Nemzeti Bank Nóg­rád megyei fiókja és a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályának előterjesztése alapján a termelőszövetkezetek pénz- és hitelgazdálkodásának hely­zetét vitatta meg. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a ter­melőszövetkezetek gazdál­kodásának színvonala egészségesen fejlődik. A megye közös gazdaságaiban megszilárdult a vezetés, javult a szakemberellátottság. Mi­után a megye termelőszövet­kezeteiben rendszeressé lett a teljesített munkaegység utáni előlegfizetés, a közös gazda­ságokban zömmel megoldódott a közös, nagyüzemi táblák nö­vényzetének művelése és idő­beni > betakarítása. Az idén például negyven­egy millió forintot fizettek ki munkaelőleg címén Nógrád megye termelőszö­vetkezeteiben, a múlt év hasonló időszakában kifi­zetett huszonöt millióval szemben. [Ser A közös gazdaságok hitelgaz­dálkodásáról és beruházási te­vékenységéről szóló vitában elismeréssel szóltak arról, hogy az összesen nyolcanegy milliós idei beruházási címen nyújtott állami támogatást csakneim 10 milliós, saját erő­forrásból biztosított összeggel egészítik ki a közös gazdasá­gok. Ugyanakkor azonban á termelőszövetkezeti tágók ter­mészetbeni, társadalmi hozzá­járulása a beruházási tevé­kenységhez sokkal kevesebb, a múlt évihez képest. Gépesítési feladataikat is sikeresen old­ják meg a termelőszövetkeze­tek az idén. Az egész évre tervezett százharminc erőgépből eddig már nyolcvannégyet állítottak munkába a kö­zös gazdaságok. A termelőszövetkezetek pénz- és hitelgazdálkodásának to­vábbi javítása érdekében több határozatot hozott a végre­hajtó bizottság. Különösen a pénzügyi szervek és a tanácsi mezőgazdasági osztályok aktí­vabb együttműködését szor­galmazta, a termelőszövetke­zetek megszilárdítása, gazdál­kodásuk színvonalának még gyorsabb fejlesztése érdeké­ben. Elkészültek a műszaki napok előadásainak . tervei Már hírt adtunk arról, hogy az MSZBT Nógrád me­gyei Elnöksége mellett mű­ködő műszaki bizottság a szeptemberben induló ma­gyar-szovjet műszaki napo­kon a legfejlettebb szovjet műszaki eredményekről tájé­koztatja az üzemek dolgozóit. A műszaki bizottság Dehény Zoltán mérnök vezetésével, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a TIT közreműködésével elkészítette éves tervét. A műszaki na­pok szeptember 1-vel kezdőd­nek, s egy éven keresztül tartanak, de nem kampány­szerűen, hanem az üzemek igényeinek megfelelően. Je­len pillanatban azon tevé­kenykednek, hogy megkeres­sék azokat a legalkalmasabb előadókat, akik a magyar­szovjet műszaki napok kere­tében megtartják az előadáso­kat. Az előadókat elsősorban azok közül a műszakiak kö­zül választják ki, akik ta­nulmányaikat a Szovjetunió­ban végezték, valamint elő­adást tartanak olyan műsza­kiak is, akik tanulmányúton vettek részt a Szovjetunió­ban, vagy pedig a magyar­szovjet műszaki napok köz­ponti előkészítésén tevékeny­kedtek. Az első előadásra szeptem­berben kerül sor, amikor^ a gépipar műszaki fejlesztése korszerű szervezési mód­szerekkel címmel tartanak előadást. Ez az előadás a sal­gótarjáni nagyüzemekben lesz. Sor kerül olyan előadásra is, mint például Bányászatunk tizenhét éve a szovjet tech­nika segítségének tükrében. Az építőipari feladatok elő­segítését Szovjet tapasztala­tok az építőiparban címmel kívánják támogatni. Előkészítik az órarugó gyártás automatizálását Salgótarjánban A Salgótarjáni Acélárugyár régi hideghengerművében másfél éve kezdték el az óra- és játékrugók gyártását. Az üzemszerű gyártást megelőző hosszas kísérlet után is kez­detleges technológiával, gépe­sítés nélkül készültek el az első órarugók. A gyár műsza­ki dolgozói azóta több gyár­tási műveletet tökéletesítet­tek, s múlt évben már össze­sen 880 ezer óra- és játék­rugó készült a hideghenger­műben. Több mint félmillió exportra készülő órát Salgó­tarjánban gyártott rugó mű­ködtet már. Idén még nagyobb felada­tot kapott az órarugó készí­tésével megbízott Gaál Lász- lóné tíztagú leánybrigádja. A gyár műszaki dolgozói ugyan­is a helyes hengerlési és hő­kezelési technológia megvá­lasztásával a Svájcból és Nvugat-Németországból im­portált órarugók minőségével azonos rugók gyártását készí­tették elő, s így a Magyar Op­tikai Művek egyedül egymil­lió órarugót igényelt már a gyártól. Óra- és játékrugó gyártásunk képviselői a tiz hónapja üzembehelyezett új hideghengermű még finomabb szalagacél gyártmányaira be­jelentették. hogy jövőre telje­sen megszüntetik az órarugó- importot. A hazai órarugógyártás megalapozásaként most, a kongresszusi munkaverseny­ben újabb gyártási műveletek gépesítésére, sőt ez alkalom­mal már automatizálásra ke­rül sor. A gyár kísérleti mű­helyében megkezdték egy automatikus órarugó adagoló berendezés elkészítését. Eddig ugyanis a leánybrigád ügyes­ségétől függött a rugók da­rabolása, s a kézzel végzett munka általában nagy selejt- tel járt. Az új berendezéssel megszűnik az órarugó-gyártás egyik legnagyobb figyelmet, türelmet és fáradságot igénylő fizikai művelete, jelentősen növekszik a termelékenység. A 117|1962 megyei vb határozat nyomában Törés nélkül valósuljon meg A megyei tanács végrehaj­tó bizotsága felkérte a köz­ségi tanácsokat, tűzzék célul, hogy ez évben a községfej- lesztési feladatokat novem­berig befejezik. Érthető ez a megoldás, mert a téli hóna­pokban már kevésbé lehet arra számítani, hogy építési jellegű munkákat végezhet­nének. Amikor a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága június első felében v. b.-ülé- sen tárgyalta a községfej- leSztési munkák tapasztala­tait és feladatait, már olyan határozatokat hozott, ame­lyek elősegítik a községfej­lesztési feladatok november­re való elvégzését. Ezen a júniusi v. b.-ülésen született a 117/1962-es számú határozat, amely kilenc ponban rögzíti a megyei, já­rási és községi tanácsok vég­rehajtó bizottságainak tenni­valóit. Emlékeztetni szeret­nénk tanácsainkat, hogy a megyei pártbizottság ez év eleji ülésén nyomatékosan felhívta többek között a ta­nácsok figyelmét is, hogy egy« célkitűzéseink megva­lósítását mennyire befolyá­solja egy-egy határozat való­ra váltása. Ebből a gondolat­ból kiindulva szegődtünk a 117/1962. számú határozat nyomába és kerestük, hogy eljut-e a határozat, rendelte­tési helyére j és nyomában megvalósulnak-e a határozat­ban foglalt ‘ feladatok. A 117/1962. megyei v. b. határozat — eltekintve attól, hogy egy-két helyen általá­nos — jó határozat. Megmu­tatja a járásoknak a tenniva­lót. Szól a tanácstagsághoz, segítséget kér a hazafias népfront bizottságaitól, tehát társadalmunk széles rétegeit érinti. Meghatározza a köz- igazgatási szervek feladatait is. Egyszóval, ha a határo­zatot mindenütt megvalósít­ják, nem okoz gondot, hogy novemberre befejeződjék az ez évre kitűzött községfej­lesztési munka. Tegyük rög­tön hozzá, ezzel tovább gaz­dagodnak városaink, fal- vaink, jobb életkörülmények közé kerül a dolgozó népünk és végeredményben a község­fejlesztésnek éppen ez a leg­főbb célja. A pásztói járásban követ­tük nyomon a 117/1962-est. Előrebocsátjuk, ez a járás dolgozik a legeredményeseb­ben a községfejlesztési fela­datok megvalósításán. De egyik községükben, neveze­tesen Palotáson szembetűnő a községfejlesztési munkában való lemaradás. Az a kérdés, mi ennek az oka? Teljes ér­tékben jutott-e oda a 117-es? A 117-est a járásnál meg­tárgyalták. Igaz, nem v. b.- ülésen, de megtárgyalták az apparátusai. Megbeszélték a tanácselnökökkel, titkárok­kal,' /s ezen á megbeszélésen részt vettek á Hazafias Nép­front illetékes megbízottai is. Tehát a 117-es rendben elju­tott a járásig, onnan folytatta útját a községek félé. Azon­ban az 5. pontja bizonyos mértékben már a járásnál megkopott. Ez a pont intéz­kedik arra vonatkozólag. hogy a járási tanács v. b. hívja fel a járási község fej­lesztési és pénzügyi állandó bizottsági tagok figyelmét, hogy körzetükben állandóan tartsák szem előtt a község­fejlesztési munkák menetét. A járásnál nincs annak nyo­ma, hogy ez a tárgyalás meg­történt. A járási tanács ad­minisztrációs csoportvezetője Tomis László elvtárs az ipa­ri állandó bizottsági tagokkal beszélt a községfejlesztési feladatokról. Ugyanis ennek az ÁB-nek ő a titkára. A községfejlesztési előadó is kereste a kapcsolatot az ál­landó bizottsági tagokkal, de ez bizonyos mértékben öt­letszerűen, nem pedig előre meghatározott tervszerűség­gel történt. Nem becsüljük le ezeknek az elvtársaknak a munkáját, mindketten na­gyon hasznos tevékenységet folytatnak. Meg van a tekin­télyük is. De az ő egyéni be­szélgetésüknek nincs olyan ereje, mint a végrehajtó bi­zottságnak, vagy vezetőinek. Tehát a határozat végrehaj­tása itt már minden kétséget kizáróan megakadt, vagy ha tovább is ment, már veszített erejéből. Hogy ennek milyen következménye lehet, azt megismerhetjük majd a kö­vetkezőkben, amikor a 117- est nyomon követtük egészen Palotás községig. A megyei v. b- 117-es hatá­rozata. —i miiitán a járási tanács a maga területére át­ültette — 56—20/1962 járási határozattá változott. A járá­si tanács ezzel a számmal látta el. de lényegében ma­radt ami volt: a községfej­lesztési tervek végrehajtásai­nak tapasztalatai. Megje­gyezzük: a járási tanács a megyei határozat legtöbb pontját igyekezett maradék­talanul megvalósítani. Ma már ennek értelmében vég­zik is a munkát. A községek rendre értesítik a járást, hogy a 117-es határozat mozgás­ban van. Ilyen például a jö­vő évi tervek készítése, az iskolák rendbehozatala, és a többi. Tekintsünk be a palotási végrehajtó bizottsághoz, és vizsgáljuk az 56—20/1962 já­rási határozat megvalósítását. A községben a tanácsel­nök, Vida Ferenc, a titkár pedig Deák László. Mindket­ten hozzáértő szorgalmas dol­gozói a tanácsnak. Igyekez­nek elvégezni feladataikat. És hogy mégis a járásban legjobban elmaradtak a köz­ségfejlesztéssel, az nem csu­pán rajtuk múlott. Ha na­gyobb körültekintéssel tevé­kenykednek, nem maradtak volna a községfejlesztést egyik leggyengébben végre­hajtó község. Az ez évi községfejlesztési feladataikban egyetlen célki­tűzés van: felépíteni az óvo­dát, amely immár jó két éve húzódik. Amint a titkár elv­társ megjegyezte, az építés hosszú huza-vonajä rontotta a lakosság társadalmi mun­kában való részvételét is, te­hát már ■ politikai jelentőség­gel bír. Az óvoda építését zömében állami támogatással végzik. A társadalmi munka értéke mindössze 15 ezer forint. A megyei 117-es határozat a községfejlesztés végrehajtá­sára hozzájuk 56—20/1962-es számmal érkezett, de csak az a része, amelyet a járás is alaposabb körültekintés­sel dolgozott fel, s jutott el hozzájuk: a jelentéstételekre való felhívás. Ezeket mara­déktalanul meg is valósítot­ták. A jelentéseket már be- küldték a járáshoz. A moz­galmi feladatokat, mint pél­dául az állandó bizottsági ta­gokkal való beszélgetést, a dolgozók Széles tömegeinek mozgósítását, mivel nem ju­tott hozzájuk teljesértékűen, már nem valósították meg maradéktalanul. A Hazafias Népfront sem nyújtotta azt a segítséget, amit nyújthatott volna a falu dolgozóinak mozgósításához. Itt jelentke­zik a hatása: ahogyan a já­rásnál elnagyolták a határo­zatnak ezen pontjait, ugyan­úgy a községeknél is. Az el­nök ismeri az ezzel kapcsola­tos feladatokat, de egymaga jár házról-házra társadalmi munkára hívni az embereket. Ebbe azonban belefárad, s nem is csoda, hogy így nyi­latkozik: „Nagyon nehéz ez a feladat. Ez a legnehezebb.” Valóban, magára maradva nagyon is nehéz lehet. Te­hát a megyei 117-es mozgal­mi munkára vonatkozó pont­jai nem valósultak meg ebben a községben. Ez évben Palotáson éppen ennek következtében csak éppen, hogy elvégezték a községfejlesztési munkát. Hi­vatkoznak azonban más, ob­jektív okokra is, amely szin­tén abból adódott, hogy a megyei 117-es határozat nem minden pontját hajtják vég­re. Az elnök-azt mondja: „Mi dolgoztunk vplna, de a nye­regtető gerendák méretét ki­fogásolta az óvoda tervezője, mert az előírt méretnél rövi- debbek voltak. Ezért le is állították a munkát. Ez még májusban történt és valóban r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom