Nógrádi Népújság. 1962. július (18. évfolyam. 53-60. szám)

1962-07-25 / 59. szám

1962. július 25. NÓGRÁDINEpOJSAG 3 Felkészültek C<iti l a nyárra (Tudósítónktól.) A Ludányhalászi és Vidéke Körzeti Földművesszövetke- zethez két község, Ludányha­lászi és Nógrádszakal tarto­zik. E községekben három termelőszövetkezet működik, s most a földművesszövetkezet igazgatóságának egyik fontos feladatát képezte, hogy megfe­lelően felkészüljenek a föld­művesszövetkezeti boltok is a nyárra. A kiskereskedelmi egységek bő választékát te­remthették meg mindazon áruféleségeknek, amelyek ke­resettek ebben az időben. A másik fontos feladat volt, hogy az aratási időszakra megszervezzék a határj áró mozgóárusítást. S megfelelő mennyiségben biztosították a különféle hűsítőitalokat és a palackozott sört. A termelő- szövetkezetek három fogatot bocsátottak a földművesszö­vetkezetek rendelkezésére, hogy az aratási munkában részt vevő szövetkezeti tagok szükségleteit kielégítsék. Az MHS járási és városi csapatainak vetélkedése Izgalmas vetélkedés volt vasárnap Salgótarjánban a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség salgótarjáni járási és városi szervezetei között. Ekkor zajlottak le a Honvédel­mi Sportszövetség szervezetei között folyó versenyek dön­tői. Mintegy ötven csapat vett részt a versenyen, amelynek keretében akadá­lyok leküzdése, kézigránátdo­bás, gerendán való átkelés stb. volt. A verseny kereté­ben kiváló eredményeket ér­tek el egyes csapatok. Külö­nösen a Salgótarjáni Üveg­gyár csapata és az SBTC ke­rékpárosai. A járási győzte­sek között első helyre került Kisterenye női csapata, máso­dik Karancskeszi. A férfiak­nál első Mátranovák csapata, Karancskeszi pedig a második. JC'ézömi... A kongresszusi munkaverseny kányási tapasztalatai Nem lenne helyes, ha köz­helynek tűnne, de a kányási bánya dolgozóinak a kong­resszusi munkaversenyben el­ért sikere a szó legszorosabb értelmében a fizikai és mű­szakiak közös összefogásának eredménye. Talán egyetlen üzem a szénmedencében, amelynek kollektívája az év első felében valamennyi mu­tatóját teljesítette, s az első fél év alapján igen komolyan esélyese — bár még hart hó­nap van hátra — az élüzem címnek. A számok tükrében Érdemes a bánya dolgozói­nak versenyvállalását ponton­ként is sorra venni. Az év elején módosított felajánlá­sukban arra tettek kötelező Ígéretet, hogy az összüzemi teljesítményüket a párt VIII. kongresszusa tiszteletére 12 kilogrammal növelik. Az év első felében 54 kilogram­mal növelték telje­sítményüket. 1961-ben 13 700 tonna szenet termeltek rájö- vesztéssel a frontfejtésekben. Erre az évre már 35 ezer tonnát vállaltak, s fél év alatt 22 986 tonnát teljesítet­tek. Azt is Ígérték, hogy a művelés alatt álló 240 méter fronthomlokhosszból 100 mé­tert acéltámmal biztosítanak. A fél év átlagában 110 méteren alkalmazták a kor­szerű biztosítási módot. Az elővájásban, feltárásban az év végére 4000 méteres kor­szerű biztosítást Ígértek, hat hónap alatt 2186 méteren épí­tettek be acéltámot, TH gyű­rűt. Aztán szólhatnánk a faj­lagos fafelhasználásról, ahol vállalásukat túlteljesítve 106 köbméter bányafát takarítot­tak meg 62 ezer forint érték­ben csakúgy, mint a villamos energiánál. S míg éves szin­ten az anyagköltségnél ton­nánként 50 filléres megtaka­rítást Ígértek, az első fél év­ben 1 forint 95 fillért értek el, ami nem kevesebb, mint 238 ezer forint megtakarítás­így is volt. Azonban a köz­ség újabb gerendákat nem tudott beszerezni és kérte a tervezőt, Erdei elvtársat, a megyei tervosztály munka­társát, adjon valamilyen se­gítséget a megoldáshoz. Meg is kapták az ígéretet, de ez a segítség csak e hónap ele­jén érkezett a községbe. Es most térjünk vissza a me­gyei 117-es határozat 3. pontjához. Ez előírja, hogy a megyei tanács szakosztályai fokozottabb és gyors segítsé­get nyújtsanak a községfej­lesztéshez. Ez a huza-vona azonban nem mutatja, hogy a határozat e pontját teljes mértékben igyekeznének megvalósítani egyes megyei szakosztályok. Ez esetben a tervosztály. Hogy ilyen határozat elha­nyagolásának milyen kihatá­sa van, igazolja a palotási lemaradás. Az óvoda építésé­nél megállt a munka. Igaz, hogy a község dolgozhatott volna, hiszen a födémgeren­dákat is csak most kezdték el felrakni és akkor nem szakadt volna meg a társa­dalmi munka folyamatossága. De mivel látták a nemtörő­dést, maguk is elhanyagol­ták. De már Palotáson rende­ződtek a dolgok, megindult a munka. Legutóbb két nap alatt negyven ember dolgo­zott az óvoda építésén tár­sadalmi munkában. Szűcs István vezetésével hat kőmű­ves, mint szakmunkások, ezenkívül az óvodába járó gyerekek szülei. A Ganz- MÁVAG-tól is segítséget kértek, amely darut adott a községnek a gerendák be­emeléséhez. Palotáson kiváló társadalmi munkások van­nak, mint Micsutka János, Krácser János, Hajdú István, akik már az elmúlt évben is kitűntek. Ez évben pedig újabbak csatlakoztak hozzá­juk, mint Vida István far­kas, Molnár Mihály kiss, Ko­vács Ferenc szabó. Azonban a legutóbbi kivételével vala­mennyien üzemi munkások, tehát még nem megfelelő a parasztság körében végzett meggyőző munka a község­fejlesztést illetően. Ez kétség­telen abból adódik, hogy a tanács v. b. vezetőihez nem jutott el az olyan határozat, amely mutatná a helyes út­ját, hogy miként tegyék össz­népi érdekké a községfejlesz­tést. Hiába tehát a helyes ha­tározat, ha az nem jut el azokhoz, akiknek szól, nem válik élővé, elevenné. A pa- lotásiakhoz sem jutott el tel­jes valóságában, ezért vonta­tott, erőtlen a munka. Tevé­kenykednek, de nem a la­kosság teljes támogatásával. A párt megyei bizottságá­nak ez év eleji ülésén nyo­matékosan felhívták a figyel­met a határozatok törés nél­küli megvalósítására. Nem szabad a határozatok végre­hajtását elhanyagolni, az egy kollektív testületnek a mun­kája, amely hozzáértő embe­rek véleményéből alakul ki. j Ma még nem késő, vizsgál­juk felül, ahol szükséges, hogy maradéktalanul érvény­re jut-e egy-egy határozat. Ezeknek a határozatoknak a nyomán végezzük az ország­építésben ránk háruló fela­datainkat. mák felel meg. És ha már a számok tükrében vizsgáljuk a kányási bányászok kong­resszusi munkaversenyét, ak­kor említsük meg azt is, hogy 99,4 százalékra csökken­tették a szén tonnánkénti ter­melési költségét, s a száz ezer műszakra eső baleseti gyako­risági számot az 1961. évi 55- ről 43-ra szorították le. És a módszer E nagyszerű számok mögött feltétlen érdemes keresni azt a módszert, amivel az ered­ményeket a kányási bányá­szok és műszakiak elérték. Ahogyan • ők mondták is — semmi sem jön magától, minden terven felül kitermelt szén, minden megtakarított forint mögött igen komoly munka, akarat van. Talán mindjárt azt szögezzük le, hogy amíg korábban átjáró­ház volt a kányási bánya­üzem, ma már egy nagysze­rű, eggyé kovácsolódott törzs­gárdája van ennek az üzem­nek, olyan, amelyikre most már minden körülmények kö­zött számítani lehet. Csak úgy megemlítésre: amíg 1955-ben az alig 700-as lét­számból 556 ember ment el, vagy jött a bányához, most, a kongresszusi munkaverseny­ben a több mint ezres lét­számból a fél év alatt mind­össze 45 ember mozgott az üzemnél — ez is túlnyomó reszt átszervezés következté­ben. És akkor itt mindjárt még egyet. A törzsgárda ki­alakítása azt is jelentette, hogy tavaly 64 fő mulasztott igazolatlanul, ebben a fél év­ben csak 9. És ez nagy do­log! Megnőtt a bányászok ön­tudata. valamennyien felelős­séget éreznek a terv, a válla­lás teljesítéséért. Ebben a nagyszerű lég­körben lényegesen könnyebb a műszakiak dolga is. Az összüzemi teljesítmény ér­dekében például be tudták tartani a tervezett műszak­arányokat. Növelni tudták a kaparóra történő rájövesztést. s növekedhetett a frontfejté­seken dolgozó bányászok ter­melése. A munkaidő jobb ki­használása, az, hogy a szállí­tás a műszak vége előtt például a délelőttös harmad­ban még háromnegyed há­rom órakor is tart, hogy több munkahelyen, mint például Sándor Jánosék- nál, Szundi Lajoséknál be­vezették a szó szerinti munka­helyi váltást, azt is eredmé­nyezte, hogy a fronti teljesít­mény 2926 kilogrammról 3086 kilogrammra növekedett a muinkaverseny első fél évi szakaszában. Módszerükhöz tartozik a korszerű biztosításnál alkal­mazott eljárásuk is. Körle­tenként úgynevezett vissza- rabló brigádokat szerveztek, hogy egyetlen gyűrű, acéltám ne maradjon az elhagyott munkahelyen. Ennek tudható be, hogy 1200 méteren szed­ték ki a tárnokát, s azok ki- sebb-nagyobb javítás után. ismét beépítésre kerültek. Az anyagfelhasználást is szigorú­an ellenőrzik. A tíznapon- ként alkalmazott ellenőrzés tette lehetővé azt is, hogy az első fél évben nyolc napon át megtakarított bányafával biztosítottak, hogy csökkent a villamosenergia felhasználás, stb. Közösen Ha az érdeklődő a bánya bármelyik dolgozóját is megkérdezné: hol tartanak a vállalás teljesítésében, hogyan alakul a kongresszusi munka- verseny, legtöbben pontos feleletet tudnának adni. Arra is kielégítő választ kaphat bárki, hogy a termelés köz­ben hol „szorít a cipő”. Ez abból fakad, hogy a műszaki dolgozók állandóan tájékoz­tatják a pártszervezetet, az pedig aktíváin keresztül a legfontosabb feladatok vég­rehajtására mozgósítja a dol­gozókat. A kommunisták mellett nemcsak a szocialis­ta brigádokra, hanem az egész derékhadra támaszkod­nak, — valamennyi feladatot közösen oldanak meg. A bá­nyászok is állandóan ér­deklődnek a bánya termelése iránt, s kérésük, kívánságuk tolmácsolására elsősorban a termelési tanácskozásokat használják fel. A közös munka gyümölcsö­ző Kányáson. Büszkén mond­hatják, hogy túlteljesítették a kongresszus tiszteletére tett vállalásuk eddig esedékes ré­szét. Nemcsak közel 5 ezer tonna jó minőségű szenet adtak eddig is terven felül a népgazdaságnak, hanem a vállalt 750 ezer forinttal szemben több mint 1 millió forintos többletbevételre tet­tek már eddig is szert, noha közel 800 ezer forintot ebből a korszerű biztosítás túltelje­sítésével fel is használtak. Munkájuk gyümölcsöző, azt adják, amit tőlük a népgaz­daság elvár. S. L. Kicsi a bors - de erős Látogatás az Acélárugyár kísérleti üzemében Ez a kicsi üzem olyan sze- Ez a műanyagrészleg. Mos- rényen búvik meg a többi tanában talán itt történnek e robajló-morajló gyáregység legizgalmasabb kísérletek. A tövében, mintha azon igye- rúdvas pácolóban például ré- kezne, észre se vegyék léte- gi átok a pácgőzök elszívása, zését. Pedig gyakran olyan idáig mindenféle berendezés újítások kivitelezése megy itt rövidéletű volt, mert a dol- végbe, amelyeknek értéke, gozók májára, tüdőszövéteí- némi túlzással meghaladja re ártalmas pácgőzök az el- az egész épület és berende- szívó berendezést is megtá- zés értékét. madják. Most a szerkesztési osztály tervei alapján az el- Feladatai nagyságához bi- szívó csöveket és a terelö- zony már szűk a hely. A bejá- csatornákat PVC-ből készítik rattól egy méterre testes, e;_ Alkalmazzák a PVC-t hosszú gép a fal mellett, sgwezető csövekhez; vascső- Bent nem férne el. Ketten te húzva ott is beváltak, foglalatoskodnak vele. Szilá- ahol a PVC nagy hőnek van gyi Pál elvtárs, az üzem ve- kitéve. Pácoló kádak bélését zetője világosít fel, hogy ez jS PVC-ből fogják megoldani, nyolcfokozatú dróthúzó-gép. ólommal bélelt vörösfenyő Itt „gyorsítják”, a percen- kádak helyett, ahol pedig ként 270 méteres sebesség- nagyobb hő képződik, ott az ről 500 méterre. Meghajtású- üvegszálas polietylént kosz­ra a régi csigák helyett IFA nólják. teherautó differenciál művé- 4 műanyag részleg jelen­nek ívelt fogazású fogaskere- jegj „slágerei” a polietylén keit építik be, amely nagy- lóngszórás. Hényel Gyula szerűen elbírja a gyorsítással jólbevált újítása a berende- járó nagyobb megterhelést. zés. A pisztolyból kílövelő Bent a gépműhelyben egy lánggal elvegyült, polietylén Oldalt: Kuloványi Fe­renc, az automa­ta aprószög-cso- magoló újítója, ellenőrzi a be­rendezés műkö­dését Lent: Hényel Gyula és Füreder Tibor technikusok sav­szivattyú poli- etylénnel való lefúvását végzik Műanyag alkatrészek felhasználásával kísérleteznek a Bányagépgyárban Bobál Gyula A Salgótarjáni Bányagép­gyárban a szállító gumisza­lagpályák és más bányagé­pek néhány különlegesen öt­vözött vas és réz alkatrészét az öntvényeknél sokkal szi­lárdabb és amellett rugalma­sabb műanyagból készült al­katrészekkel helyettesítik majd. A gumiszalagpályákon például a görgőknél elhelye- zettt, úgynevezett labirinttár­csákat, továbbá ugyancsak a szállítóberendezéseknél és más bányagépeknél is a golyós- csapágyházakat kívánják mű­anyagból készült alkatrészek­kel helyettesíteni. A labirint­tárcsák és a csapágyházak el­ső ezer-ezer darabból álló so­rozatát Balatonfüreden készí­tették el a Salgótarjáni Bá­nyagépgyár részére. Ezek a kísérleti alkatrészek azonban még nem hozták meg a kí­vánt eredményt. Kopásszi­lárdság terén túlszárnyalták ugyan a hagyományos vas- és réz alkatrészeket, a bányák­ban gyakran előforduló na­gyobb ütődéseknek azonban nem tudtak ellenállni. Most a kongresszusi munkaver­seny további szakaszán újabb összetételű műanyag elméleti és gyakorlati kidolgozásának kísérletei kezdődnek meg a Bányagépgyárban, és Bala- tonfűzfőn. A bányagépek új műanyagalkatrészének egyik alapanyagát, magukkal a bá­nyagépekkel kitermelt szén vegyü létéiből készítik. A mű­anyag alkatrészekkel a Bá­nyagépgyárban és az alkat­részek élettartamának jelen­tős hosszabbodásával a szén­bányákban is több milliós megtakarítást érnek majd el évente. Névadó a ZIM-ben A ZIM Salgótarjáni Gyár­egysége kultúrtermében jól sikerült névadó ünnepséget rendezett a gyári nőtanács. Ezen a névadó ünnepségen Andó Gy. Lajosné elsőszülött kisleányát Erzsiké néven ír­ták be az anyakönyvbe. tömzsi kis masinára hívja fel por megolvad, s már ilyen Szilágyi elvtárs a figyelműn- állapotban kerül a korrózió­két: bútorrugó végcsomózó nak kitett alkatrészre. Jelen­gép. Megmutatnak egy ilyen leg pác-szivattyú bevonása exportra gyártott bútorrugót, van soron. Egy-egy szivattyú amelynek a végére tényleg belső szerkezetének élettár- csomót „kötnek’ — a külföl- tama ritkán haladta meg az di megrendelőknek ez a ki- egy hónapot, a szivattyú test kötése. Mostanában nehézsé- pedig alig 3—4 hónapig hűz- gek voltak a kikötés telje- ta ki. A műanyagbevonut lé- sítésével, mert a végcsomózó nyegében korlátlan élettarta- gépek felmondták a szolgá- mot biztosít a szivattyúnak latot. A kísérleti üzemben — hacsak törés nem követ­megépített berendezés meg- kezik be. Ha pedig a bevonat oldja ezt a sürgős problémát, megsérül, azt minden továb- Egy gombnyomás és a szer- bi nélkül meg lehet újítani, kezeire szerelt csúszdán A Hényel-féle lángszórós be­megindul az aprószög, szóró- rendezés ma egyedülálló az dik a dobozba. A mérleg országban, nyelve meglódul. A kívánt Alig végeztek az egyik újí- súly elérésénél a szögek tással az üzemben, már ott áramlását mágnes állítja is van a másik. A legjelentő- meg. Az automata mellé ál- sebbnek Mándoki Andor és lított munkás dolga — ,mi- Széki Miklós mérnökök közben a gép már a követke- krómnitálásra vonatkozó újí- ző dobozt tölti, — leplombál- tásának gyakorlati kidolgozá- ni a csomagot. Töltés, mérés, sa ígérkezik. Sajtoló szerszá- plombálás: ezeket a művele- mok gyártásánál nélkülözni teket most általában hárman lehet majd a különleges acé- végzik. Kuloványi Ferenc — lókat: a kromnitáló eljárás- egyébként nyugdíjas lakatos sál adják meg a szerszám- elmés újításával gyorsan, a nak a szükséges felületi ke- mostaninál pontosabban, egy ménységet. ember végezheti. Nem nagy üzem, munkája A szomszédos műhelyben mégis súlyos milliókat érő. Hényel Gyula elvtárs rész- Nemhiába kicsi a Í>ors — de legvezető technikus kalauzol, erős. Hs:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom