Nógrádi Népújság. 1962. július (18. évfolyam. 53-60. szám)

1962-07-21 / 58. szám

1962. július 21. nösradi nIPÜJSAO 5 c iratnak a iné gyében Búcsú a kaszától A jövő héten érkezik az új gabona Aratunk. A gabonaföldeken munkához láttak az aratógépek, a kombájnok, s egyre kevesebb a lábon álló gabona. Több mint 71 ezer holdról kell betaka­rítanunk az új termést, s ehhez az idén már annyi a gépünk, hogy egyre több szövetkezetben tehetik félre a szövetkezeti tagok a kaszát, mert az aratás igen nehéz, fárasztó munkáját elvégzi helyettük az aratógép, a kombájn. A gabona háromnegyed részét gépekkel aratjuk az idén. Egyre szaporodik azoknak a termelőszövet­kezeteknek a száma is, ahol teljes egészében gépesí­tik az aratást. Nagyorosziban, Diósjenőn, Palotáson, Héhalomban, Pásztón, Varsányban, Szécsényben, meg még jó néhány közös gazdaságban az idei aratásnál csak éppen annyi lesz a szövetkezeti tagok dolga, hogy- körülvágják a táblák sarkait a gépek előtt . . . —Halló!... Itt a Nógrád me­gyei Malomipari és Termény­forgalmi Vállalat... Demeter János főkönyvelő beszél... —Érdeklődni szeretnék, hogyan készültek fel a malmok az új gabona fo­gadására? —A megyében dolgozó hat malom közül, négyben már befejeződött a szokásos nagy­javítás. Megtörtént a mal­mok, a raktárak fertőtleníté­se is, s most már csak az új gabonát várjuk, ami bizony Szervezettség, állandó készenlét Szécsényben Napok óta dolgoznak már, elcsépelt gabonát megfelelő­képpen szárítani, kezelni tud­ja a szövetkezet, míg az a malomba kerül. Az egyik kombájn Szécsényben, a U. Rákóczi Ferenc Termelőszö­vetkezetben dolgozik. Nagy területről, mintegy 600 hold­ról kell betakarítani a gabo­nát. s a kombájnszérű kevés­nek bizonyult. A szövetkeze­tiek a gépállomáshoz fordul­tak, segítsenek ha lehet. Per­sze, hogy lehetett. Az arató­gépek, kombájnok, cséplőgé­pek úgy is kinn vannak már a szövetkezetekben. A fedett szint nagyszerűen felhasznál­hatja a Rákóczi Tsz kom­bájnszérűnek. A gépek megfelelő elosztá­sa. a gépátcsoportosítások, na arra szükség van, a szerve­zettség a munkában nagyon sokat jelent a gabonabetaka­rítás meggyorsításában. Rendkívül sok múlik azon­ban azokon az embereken, akik az aratógépekkel, a rendrearatókkal és a kom­bájnokkal dolgoznak. Nyil­vánvaló. csak fokozza mun­kakedvüket, ha látják, a gép­állomás. a termelőszövetkeze­a kombájnok és az aratógé­pek a Szécsényi Gépállomás körzetéhez tartozó termelő- szövetkezeteknél is. Az őszi árpának már a végén járnak, s most a búza van soron. Egyre nagyobb területen he­ver már kévébe kötve a ka­lász és ahol meg a kombáj­nok dolgoznak, gyors egymás utánban fordulnak a vonta­tók, s terhüket, az acélos bú­zát — a szövetkezetek portá­ján — szorgalmas szövetke­zeti tagok terítik szét, hadd száradjon. Veres Zoltán a gépállomás főagronómusa éppen Var- sányból érkezett, alig néhány perce állította le motorkerék­párját. Mert azzal, hogy az aratás előtt felmérik, melyik területen dolgozhatnak a gé pék, kijavítják és időben ki küldik a szövetkezetekhez a rendrearatókat, kombájnokat, még nincs elintézve a gabona- betakarítás ügye. Az idő nem olyan, mint azt aratásban el­várná az ember, s ez bizony nem egy termelőszövetkezet­ben felborítja a korábbi szá­mításokat. — Varsányban például tíz gépünk dolgozik most. Gyor­san érett a búza, másutt meg még várnunk kell a búza aratásával. Ne álljanak itt a gépek, hadd haladjon ott a munka, ahol dolgozni lehet. S a gépátcsoportosítás eme formáját minden olyan ter­melőszövetkezetben alkalmaz­zák, ahol arra Szükség lesz, ezen a rendkívül csapadékos, szeszélyes nyáron. Varsány­ban például azt tervezték, teljes egészében gépek dol­goznak majd. S most a búzá­ba mégis csak bele kellett állítani a kézi kaszásokat is. A termelőszövetkezet mező­gazdászával azt is megbeszél­tár, a gabonát amit a kom­bájn vág le és csépel el, nagyszerűen megszáríthatják a magtár és istálló padlásán. De nemcsak ez a mai nap ilyen mozgalmas. A gépállo­más vezetői nap-nap után járják a szövetkezeteket. Kö­zösen beszélik meg hol me­het a munka géppel és me­lyik táblát lehet kézzel arat­ni. Aztán egyéb problémák is előfordulhatnak. Nem műkö­dik megfelelően a gép, vala­mi alkatrész felmondta a szolgálatot, ezen is gyorsan segítem kell. A gépállomás körzetéhez tartozó 22 terme­lőszövetkezetben öt gépesített brigád dolgozik. Ezeket a brigádokat mindennap fel­keresik a brigádvezetök és gyakran látogatnak el hozzá­juk a brigádszerelők is. Azt mondják eddig még nem igen akadt dolguk, de hát jobb megelőzni a bajt, mert ha már későn veszik észre, napokig állhatna a gép, míg megjavítják. Most négy kombájnból még csak kettő dolgozik, s húsz aratógép vágja a gabo­nát a szövetkezetek földjén. A többi is készenlétben áll, várja a megkezdett munka folytatását. A négy kombájnt azokba a szövetkezetekbe osztották el, ahol a levágott. tek vezetői gondoskodnak róluk, meleg étel várja őket, hogy megfelelő szállásuk le­gyen, ahol kipihenhetik hosz- szúra nyújtott napjaik fára­dalmait. Makkai László Szé­csényben dolgozik a kom­bájnnal. Nem a faluban la­kik, s így neki igen sok gon­dot jelentene, ha magának kellene gondoskodnia élelme­zéséről, szállásáról. A szövet­kezet vezetői levették — a gépállomás segítségével — válláról ezt a gondot. Általában a gépállomás ve­zetői az idén azt a gyakorla­tot követték, hogy egy-egy szövetkezetbe olyan dolgo­zót küldtek aratni, akik hely­ben laknak. így aztán köny- nyebb a dolga az aratógépke­zelőnek, kombájnvezetőnek, meg a szövetkezetnek is. Brigádszállás nincs is a kör­zetben, csak Litkén. De gya­korlatilag ennek sincs külö­nösebb jelentősége, hiszen az ott dolgozó traktorvezetőik is helyben laknak. Szervezetten, jól halad a munka a gépállomás körze­tében. a kedvezőtlen időjárás miatt később érkezik mint szokott. —Hogyan értékeli a két vállalat egyesítését? —Igen pozitiven. így meg­felelőképpen tudjuk elhelyez­ni a felvásárolt gabonameny- nyiséget. Növekszik a mal­mok kapacitása, s az új ga­bonából őrölt liszt rövidebb úton jut el a fogyasztók­hoz. .. —Engedjen még meg egy utolsó kérdést. Mi a hely­zet a szerződésekkel, s mikorra várják az új ga­bonából az első nagyobb szállítmányt? — Az első szállítmányt a szokásosnál későbben, csak a jövő hétre várjuk. Ami pe­dig a szerződéskötéseket illeti, még az aratás megkezdése előtt tisztáztuk valamennyi termelőszövetkezettel, milyen mennyiségű gabonát értékesít, ad az államnak. Az a tapasz­talatom, a termelőszövetkeze­tek a fölösleges gabonameny- nyiségre szerződést kötöttek a vállalattal, s a kedvezőtlen időjárás ellenére nem csök­ken — az elmúlt évhez viszo­nyítva — az értékesítésre ke­rülő gabonamennyiség. Nem idős ember még Bali serves esztendők emlékét János, csak 54 éves, de meg- hordja magában, dolgozta már a magáét. Vi- S az emlékek? Mi emlékei lágéletében a föld adott neki maradhattak egy ilyen cm- munkát, kenyeret. De milyen bernek? A hajnaltól éjszakáig munkát, milyen kenyeret? É“ríó emberfeletti munka? Hiszen a fold: akkortájt úgy Alig volt 13 éves, mikor a nyomta a kisembert, mint a pirkadat már őt is ott találta hant a koporsót. Benne is volt valami becsvágy, kitörni- akarás. Kiben nincs, aki em­ber? Viaskodni kellett belső önmagával is. A keze, az ar­ca tanú minderre. De hová jutott Báli János ennyi időre? Megszépült-e benne az emlékezés? Az so­sem, de az élete megválto­zott Csécsén, a termelőszövet­kezetben. Még tavaly sem gondolta volna, hogy az idén talán utoljára veszi kezébe a kaszát. De nem is tudna már kemény holdakat rendre kényszeríteni. Igaz erre nincs is szükség. Elvégzik helyettük a gépek, amelyekben nemcsak Báli János, hanem sok-sok Báli János — az ember ere­je munkálkodik. Az alkotó emberé, akit azért feszit a tenniákarás, hogy jobb legyen a Báli Jánosoknak. Könnyebb legyen a boldogulás. Emlékezik. Megcsattan a kő a fényes acélon, s messze peng a hang. Széles rendet suhint, s a sóhajtva rendre dűlő gabonával mintha rossz emlékei is elszálltak volna. Mosolyra húzódnak a szigorú ráncok. Mögötte zúgva köze- a búzában. Gyerekfejjel ara- ie(nj- a g£p tott, mert kellett az élet. Ke- — pádár — Nyári mély & sántán Dolgoznak a gépek Egyre fogy a lábon álló gabona. Július közepéig 5 ezer holdról vágták le a gépállomási kombájnok az aratógépek és a rendrearatók a kalászosokat. Képünkön: munkában a Pásztói Gépállomás aratógépei A nyári mélyszántás, mint módosított nyári talajművelé­si módszer, a múlt év nyarán honosodott meg a szövetkeze­tek gazdálkodásában. Azóta gyakorlatilag is beigazolódott helyessége. A jelenlegi száraz nyár ellenére, a múlt nyáron mélyen szántott talajba ve­tett kapásnövények szépen díszlenek. Ez is igazolja, hogy a nyári mélyszántás jól és hosszú időre raktározza a csa­padékot, s megőrzi a növény fejlődésére legkritikusabb időszakra is. Talaj- és éghajlati adottsá­gaink mellett a nyári mély­szántás jó módszer, mert biz­tonságosabbá teszi a növény- termelést. E munka végzésé­ben a múlt nyáron jó hírne­vet szerzett a megye. A hír­név most még inkább köte­lez! Több szövetkezeti gazdaság­ban késve szántották fel a tarlót. A takarónövénytől megfosztott talaj kiszáradt, betonkemény lett. Az ilyen talajokban végzett szántás számos munkagéptörést oko­zott, s jelentősen növelté az egy holdra jutó szántási költ­séget. Ennek elkerülése végett helyes, ha a kombájn után azonnal munkához látnak a szántógépek, hogy még a ked­vező nedvességi állapotban jó minőségű munkát végez­hessenek. Számos szövetkezet nem mörítették a szántást. Az így hagyott talajok majdnem a szántás mélységéig kiszárad­tak. Ugyanez vonatkozott az őszi vetések alá középmélyen szántott talajokra is. A vető­magvak száraz talajba hullot­tak. Hiába volt a korai ve­tés, mert a magvak csírázása csak a késő őszi esőzések után indult meg.' Ezért min­den mélyszántást, a közép­mélyet is — a lejtős terüle­tek kivételével — azonnal a szántással egy menetben le kell zárni. Erre legalkalma­sabb eszköz a borona, száraz talajviszonyok között pedig a gyűrűshenger. A technológia végrehajtása közben elkövetett hibák kö­zül az volt a legkárosabb, amikor a télen szérvestrágyát hordtak a nyáron mélyen szántott talajra, s azt tavasz- szal újraszántották. Több mint 10 ezer hold mélyen szántott területet trágyáztak le télen a szövetkezetek. Az újraszán- tás többletköltséget okozott, s jelentősen csökkentette a ta­laj vízkészletét. Ezt a hibát lehetőleg kerülje el minden szövetkezet. A nyári istálló­trágyázást kössék össze a nyári mélyszántással. Legjobb megoldás az lenne, ha a szer­vestrágyát, és az alapműtrá­gyát mindjárt egyszerre alá­szántanák. Ehhez viszont több feltétel megteremtése szükséges. végzett talajzárást. Nem tö- Ez az időszak döntő jeien­Fábián József az Érsekvadkerti Gépállomás dolgozója, az idei nyáron először dolgozik kombájnnal. Ha Patakon, a Kossuth Termelőszövetkezetben befejezik a munkát, Ipoly- vecén dolgozik tovább. Az 1963 évi óllalrievelési és hizlalási akciókról Megjelent az 1963. évi állat- cenyésztési és hizlalási szer­ződéses akcióról szóló minisz­teri utasítás, amely több vo­natkozásban is eltér a koráb­bi szabályozástól. 1. Kocatartási és süldőneve­lési. valamint süldőkoca hi­telezési-kihelyezési szerződést a vállalatok ezentúl csak e­gyéni állattartókkal kötnek. Mezőgazdasági termelőszövet­kezetekkel nem. 2. A kész sertéseket a meg­állapodásban megjelölt idő­ben és rakodóállomáson kell átadni Ez utóbbi nem lehet messzebb 10 km-nél, a terme­lőszövetkezet telephelyétől. A rakodóállomásra való szállítás költsége a termelőszövetkeze­tet terheli. 3. Gümőkórosnak minősülő marha vételárából kg-onként 20 fillért von le a vállalat. 4. Bika—. tinó— és szar- vasmarhahizlalási szerződés felbontása esetén az előleget 15 napon belül vissza kell fi­zetni. 5. A termelőszövetkezeti borjúnevelési szerződés sze­rinti kötbér összege késede­lem esetén napi 10 forint, összesen legfeljebb 1000 fo­rint, meghiúsulás esetén pe­dig 2000 forint lehet. Üsző esetében napi 8 forint, össze­sen legfeljebb 800 forint, ille­tőleg 1600 forint lehet a ké­sedelmi, illetve a meghiúsu­lási kötbér összege. . Az említett eltéréseket meghatározó utasítás az Élel­miszeripari Értesítő 26. szá­mában jelent meg. tőségű. Ezért jól ki kell hasz­nálni a szántó traktorok és a trágyaszóró gépek kapacitását. A lánctalpas traktorokat ilyenkor kell két műszakban üzemeltetni, nemcsak gépállo­másokon, hanem a termelő- szövetkezeteknél is, nem pe­dig késő ősszel, sáros, fagyos talajviszonyok között. A munkát úgy kell végezni, hogy ne legyen akadályozója az aratásnak és a takarmány­betakarításnak. Egyszerre nagy szervezettséggel kell vé­gezni a fontos nyári idény­munkákat. A mélyszántást addig kell befejeznünk, amíg tartós talajélet van. Ilyen kö­rülményekkel november kö­zepéig számolhatunk. A nyá­ron végzett mélyszántást oly mértékben kell fokozni, hogy ősszel a vetéssel egy időben fejezhessük be a tavaszi ve­tésű növények legfontosabb alapozó talajmunkáját. Mit tervez az aratási verseny győztese? A tavalyi nagy aratási ve­télkedésben Baiga Pál. a pásztói gépállomás ifjú trak­torosa győzött. Ö lett az első a gépállomási traktorosok kö­zött folyó aratási versenyben. Aratógépével 355 hold gabo­nát vágott le. A lelkes fiatalember jól felkészült az idei aratásra is. Már az év elején nagy len­dülettel fogott munkához. A tavaszi munkák idején a bu- jáki és a kisbágyoni termelő- szövetkezetnél dolgozott. Sok gondot okozott a nehéz talaj, de minden nehézség ellenére kiválóan elvégezte a talajelö- készítést és a vetést. A ta­vaszi munkák. során összesen 461 normálhold munkát vég­zett el traktorával, s ez a tel­jesítménye a legjobb a me­gye ifjú traktorosai között. Ba'ga Pál nyári aratási ter­ve 150 hold. ö azonban vál­lalta, hogy az idei nyáron legalább 240 katasztrális hol­don vágja le a gabonát. Az aratási munkákat is el­sősorban az említett két szö­vetkezetnél végzi, ahol na­gyon elégedettek eddigi mun­kájával is. Továbbra is meg akarja tartani, illetve növelni kívánja a tavaszi munkák so­rán szerzett előnyét, mert — mint mondta — ebben az év­ben a megye legjobb ifjú traktorosa szeretne lenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom