Nógrádi Népújság. 1962. július (18. évfolyam. 53-60. szám)

1962-07-21 / 58. szám

6 NOSRADI NEPÜJSAS 1962. július 21, Becsület dolga MÁK A VAROS felé hala­dunk a kanyargós, hegyi szerpentinen. Egyre messzebb marad mögöttünk a falu, Ce- red. A hátsó ülésen szőke fi­atalasszony és a termelőszö­vetkezet könyvelője ül. Az asszonyka mellett barna bőr­táska. Egyik kezét ezen nyugtatja, a másik ölébe ejt­ve pihen. — Maga is a szövetkezet­ben dolgozik? — fordulok a fiatalasszonyhoz. — Nem vagyok tag, de gyakran látnak a határban... Idős már a mama, kell neki a segítség. Mert ő nem ma­radna el egyetlen napra sem a munkából ... — A köny­velőt nézi, vajon az is így gondolja-e a dolgot? S hogy igenlően bólogat, folytatja to­vább: — Higgyék el, most is egy rokonhoz kellett adni a gye­reket. mert a mama nem vállalta. Azt mondta, az asszonyok a babot kapálják, ő sem maradhat el. De szép is a határ. A közös földek egészen messze maguk mö­gött hagyják a háztájikat. Pedig egy éve még éppen, hogy fordított volt a hely­zet . . . Kifújja magát, aztán igy summáza véleményét: — Hiába no . . . Ha jók a vezetők, megy a munka! De ha olyan emberek állnak a szövetkezet élén, akik maguk is az ellen vannak, hogy előbbre haladjunk, akkor nem sokra jutunk. Valóban, az elmúlt egy év alatt rendkívül sokat vál­tozott a helyzet Cereden. Az 1961-es évet a termelőszövet­kezet mérleghiánnyal zárta. A hiányzó forintok igen te­temes összeget tettek ki. Erőtlen, határozatlan volt a vezetés, laza a munkafegye­lem, kevés a munkakedv. AZ IDÉN A JÁRÁSI szer­vek közbelépésére új vezető­ség került a szövetkezet élére. Erélyesen, határozottan lát­tak munkához, hogy rendet tegyenek, megteremtsék a nagyüzemi gazdálkodás leg­alapvetőbb feltételeit. A leg­fontosabb volt, megnyerni a szövetkezeti tagok bizalmát. hogy érezzék: figyelembe ve­ssük véleményüket, nekik is beleszólásuk van a közös dol­gok intézésébe. A munka- szervezeti egység kialakításá­nál, a brigád és munkacsapat vezetők választásánál, széles körű véleménykutatást tar­tottak, kik. legyenek a bri­gádvezetők, kik vezessék a munkacsapatokat. A szövet­kezeti tagok nagy felelősség­től vezérelve válogatták ki az arra legjobban érdemes em­bereket. S az idén valóban nagysze­rűen halad a munka. Azt mondják a szövetkezetben az asszonyok és a gépek nyerték meg a csatát. Az idén 800 ezer forintot fordítottak gép­vásárlásra. DT és Zetor trak­toruk, fűkaszájuk, tehergép­kocsijuk van. A burgonyához például nem is nyúltak kéz­zel. Hatszor munkálták meg különböző gépekkel. A kuko­rica is négyszeri gépi műve­lést kapott. Eléggé gazos volt, az igaz, s az asszonyok még kétszer megkapálták a tövek közét is. így aztán jutott ide­jük arra is, hogy segítsenek a dorogházi Május 1. Ter­melőszövetkezeten, ahol az idei tavaszon bizony meg- meg akadt a munka. A bri­gádvezetők, a munkacsapatok vezetői vitték szét a hírt az asszonyoknak: Dorogházán bajban vannak a szövetkeze­tiek, ellepi a gyom a kapá­sokat, ha időben nem érk zik segítség. í — Mi már végeztünk a magunkéval, miért ne mehet­nénk — mondták az asszo­nyok. — A gyengébbet tá­mogatni kell! így verbúválódott össze egy-kettőre több mint hatvan hol kezdik másnap a munkát. Dolgozik. Molnár Pál, a termelőszö­vetkezet sokat tapasztalt, hozzáértő elnöke mondta, hogy náluk azzal büntetik a fe- gyelmezetlenkedőket, a rend­bontókat, hogy kizárják a közös munkából. Egy ember nevét is említi, akit akkor már nem engedtek a szövet­kezeti tagok a közösben dol­gozni. A határozott, bátor ve­zetés, a szövetkezeti tagok szorgalma így szerzett becsü­letet Cereden a közös mun­kának. A FIATALASSZONY SZÓL ÜJRA: — Tudja mennénk még többen is dolgozni, ha a falu­ban óvoda lenne ... De így nagyon sokan vagyunk olya­nok, akiket az apró gyerekek tartanak vissza a munkától. Egyszer már volt róla szó ... Mennyire örültünk akkor. De aztán megint abba maradt az egész . . . — Hát olyan nagyon sok. asszonyra nem is igen van már szükség nálunk — mondja kissé bizonytalan hangon a könyvelő. — Bármennyire is jól megy a munka, azért azoknak, akik mindig a földdel dolgoztak, most is a faluban kell bizto­sítani a munkát, a megélhe­tést — mondom. — Hát ez így igaz — mondja a könyvelő, s a ker­tészetről beszélt, mint nem is olyan messzi tervről, amely­nek megvalósításával megint- csak jó pár asszonyt tud majd foglalkoztatni a termelőszö­vetkezet. A gépkocsivezető meg­nyomja lábával a féket. A kocsi megáll. Megérkeztünk. VINCZE ISTVÁNNÉ asszony, akik Dorogházán dolgoztak a Május 1. Terme­lőszövetkezetben, hogy azok se maradjanak el, mert ott is a termelőszövetkezetből akarnak megélni a tagok, s minden megmentett forint számít. No persze tévedés lenne most azt hinni, hogy már Ce­reden a Búzavirág Termelő­szövetkezetben minden a leg­nagyobb rendjén megy. A hat-hét hónap kevés rendbe­hozni, évek rossz munkáját. Itt az aratás, a nagy munkák ideje, s hiába, hogy gépek végzik a munka legnagyobb részét, szükség van a férfiak erejére is. Dolgoznak is azok, bár lényegesen növelné mun­kakedvüket, ha a 4 forint munkaegység előleget vala­mivel emelni tudnák. Erre azonban nincs mód. Azt mondják a szövetkezetben, itt most még inkább a becsü­letért dolgoznak a tagok. Azért, hogy megmutassák, ha összefognak, közös akarattal, sokat haladhatnak előre. Van egy régi ismerősöm a faluban. Zömök, pirosarcú ember, fogatos a Búzavirág­ban. Még a két tsz külön- külön dolgozott, a Március 15-ben volt tag. Dolgozgatott, de nem valami nagy lelke­sedéssel. Sok baj volt vele már itt is. Intrikált, rossz­indulatú megjegyzéseket tett a közösre, s már-már azon volt a termelőszövetkezet ve­zetősége, hogy a lovakat is elveszik tőle, amit korábban gondjaira bíztak. Aztán a ve­zetőség mégiscsak megelége­dett a figyelmeztetéssel, s a lecke használt. Most már ez az ember, ha nem is széles mosollyal, de be-be néz időn­ként a szövetkezeti irodára, A gyorsbüfében Szerte a megyében jó híre van a salgótarjáni gyorsbü­fének. A megyeszékhelyte érkezett vidékiek szívesen keresik fel a Vendéglátóipart Vállalatnak ezt az üzemét, ahol kora reggeltől késő estig ízletes hideg és meleg ételek­ben válogathatnak. Reggel 6 órakor nemcsak teát és ká­vét tudnak felszolgálni, ha­nem, ha valaki pörköltet kér, rövid, idő eltelte után ott páro­log az is az asztalán. Délben általában 30-35-féle ételfa]ta között válogathatnak a ven­dégek, nemcsak a vidékiek, hanem sokan a salgótarjániak közül is. Éppen a nagy for­galomra való tekintettel nem­rég korszerűsítették a gyors­büfét, s így a vendégek tel­jes megelégedésére végez­hetik itt munkájukat a dolgo­zók. Vízszintes: 1. A moszk­vai leszerelési és bé­ke-világkongresszus üzenetének egyik meg­állapításából idézünk (folyt. függ. 12-ben). 13. Magasra emel. 14. Egyiptomi napisten. 15. München folyója. 16. Sík vidék. 18. Hiba a betűvetésben. 21. Tolta vala. 23. Női név. 24. Egység, csoport. 26. Irány. 27. Kicsinyítő képző. 28. Az ipari nö­vény. 29. összevissza kell! 31. NT. 32. Med­réből kilépő. 34. Bur­kolatsúly. 37. Küzde­lem, harc. 39. Igavonó állat. 40. Halottas-kert. 42. Vigyázó. 43. Védő. 45. Ver. 46. Vissza: sze­mélyes névmás. 47. TL. 49. Nem fölé. 51. Ipari termék. 53. Étel­ízesítő. 54. Európai nép. 56. Lap is van Ilyen. 57. Figyel. 59. Fordított kicsinyítő képző. 60. Költői műfaj. 61. Álló­víz. 62. Távolkeleti vá­ros. 63. Férfinév. 64. Hamis. 66. Német név­elő. 67. Kicsinyítő kép­ző. 69. Vissza: járom. 70. BE. 71. Lakat. 73. A hold klasszikus neve. 74. Szomorú. 75. Illat. 78. Személyes névmás. 80. Mint vlzsz. 13. sz. 81. Az arany fokmérője. 83. Között — id. kifeje­zéssel. 84. A küzdelem jelzője. 86. Középkori kínzőeszköz. 89. Test­rész. 91. lg németül. 93. Mint leszerelési és béke-világkongresz- vízsz. 16; sz. 95. Egészséges ital. szus (folyt, vlzsz. 107-ben). 48. 96. Nóta m.-hangzói. 97. Felkiáltó Európai állóvíz. 50. Van szeme, szó. 99. Azonos betűk. 100. Me- 52. Áruba bocsát. 55. Férfi bece- netrendi rövidítés. 102. IE. 103. név. 58. Könyvben van. 60. Köl- Hivatali helyiség. 105. Magasztal, tői műfaj. 65. Hőemelkedés. 67. Függőleges: 2. Olaszországi tűz- Vízlelőhely. 68. Női becenév. 70. hányó. 3. SAA. 4. ZR. 5. Hun Dél-afrikai nép. 73. Nagyobb cso- király volt. 6. Ritka férfinév. 7. mó. 74. Nem ellenség. 76. Szemét. Vissza: szovjet hegység. 8. Kató- 77. Vízi állat. 79. Egy latinul (nő­nék viselik. 9. Les m.-hangzói. nem). 80. Visszavet! 82. Pásztó 10. EAT. 11. Elavult rang. 17. melletti község. 83. Női név. 85. Vagy németül 19. Vajon hang- Film-fajta. 87. Bibliai alak. 88. szer? 20. Élőlény. 22. A mélyben. Bőségesen szór. 90. Román pénz. 24. Névelővel: igavonó állat. 25. 92. Helyhatározó szó. 94. Ésszel TLC. 28. Közteher. 30. Csapadék, felfogja. 97. Női becenév. 98. 33. Állati fekvőhely. 35. Klasszi- Adta vala. 100. Késnek is van. kus megszólítás. 36. Kerti hö- ....... , ... „ . , „„ ... ... . 101. Lóbetegség. 103. Papírmér­vény. 38. Afrikai nép. 40. Azonos betűk. 41. Tíz fele. 44. Magot tékegység. *04. Német RT. 105. szór a földbe. 45. Ennek elfoga- Egészséges. 106. Személyes név- dásával fejeződött be a moszkvai más. —Vasarnapi lejlöro-ül»­Az oó, illetve az öő betűk kö­zött nem teszünk különbséget. Beküldendő: vlzsz. 1. (folyt, függ. 12.), függ. 45. (folyt, vízsz. 107.), valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldési ha­táridő: július 25. Kérjük olvasóinkat, hogy a he­lyes megfejtést a jövőben leve­lezőlapon, a szelvény melléklésé­vel küldjék be. Múlt heti fejtörőnk helyes meg­fejtése: Bastille, Liszt Ferenc, Ságvári Endre, Sallai Imre. Potsdam. d Könyvjutalmat nyertek: Ko­vács Györgyné Karancsalja, Bulla István Mátranovák, Tóth Károly Kisterenye. A könyveket postán küldjük el. Naponta ezerkétszáz reggeli, ebéd és vacsora Fent: A főzelé­kek és sültek il­lata árad a kony­hában. Szabó Györgyné szakács nagy mestere a főzésnek, egyszer­re többféle étel­nek ízt és zama­tot ad, úgy fűsze­rezi a2 ételt, hogy az mindenki tet­szését elnyerje. Oldalt: Az egész délelőtti járkálás. vásárlás után jó! esik a finom me­leg étel. A balassagyarmati kórház konyhája naponta körülbelül 1200 reggelit, ebédet és vacso­rát készít. Csupán húsból egy nap 80-90 kilogrammot dol­goznak fel. Tizennégyféle a diétájuk, amelyet az határoz meg, hogy fogyasztójuk mi­lyen betegségben szenved. A májbetegnek fehérjedús éte­leket készítenek, a szívbe­tegnek, a magas vérnyomás­ban szenvedőknek sótlanul főznek. Az ilyen ételek elké­szítése figyelmet követel. Öt­száz-ötszázötven adag a nor­mál étkeztetésre előírt bete­gek fogyasztása. Ezt az ételt kapja a személyzet is, amelynek a száma 270 fő. Tudvalévő, hogy az embe­rek az étkezésre reagálnak a legérzékenyebben. Ez foko­zottan jelentkezik a kórhá­zakban, ahol a betegségek következtében érzékenyebbek az emberek. A balassagyar­mati kórház konyhájának ve­zetése — amelynek élén Guth Mihály konyhavezető áll — igyekszik ezt figyelembe ven­ni. Rendszeres közvélemény­kutatást végeznek a betegek között és az így kialakult vélemény alapján alakítják az ételek elkészítését. Az eddig előforduló pana­szok csökkentek és mint a konyha dolgozóinak célkitű­zése mutatja, a még meglé­vőket is a minimumra akarják csökkenteni. A diétá­sok kifogásai a leggyakorib­bak, de itt szigorúan be kell tartaniok az orvosi utasításo­kat. A kórház konyhájának dolgozói fontos feladatukat igen nehéz körülmények kö­zött látják el. Felszerelésük elavult. Nemrégiben ugyan kaptak egy új villanytűzhe­lyet, de ezt még nem üze­meltetik különböző műszaki okok miatt. Pedig lényegesen megkönnyítené munkájukat. Tevékenységük jelentőségét bizonyítja, hogy napi 10—12 ezer forint értékű nyersanya­got készítenek el fogyasztás­ra. Raktárkészletük 150 ezer forint értékű. . . A konyhának 34, az admi­nisztrációnak 5 dolgozója van. Valamennyien igyekeznek a legjobban ellátni a rájuk há­ruló kötelezettségüket. S ebben a munkában olyan ki­váló dolgozók nőttek fel, mint Erdélyi Ferenc fősza­kács, Nátán Jánosné a diétás nővér, Pintér Sándor a sza­kács, Vida Ferencné konyha­lány. Valamennyien azért dolgoznak, hogy minél jobb és kielégítőbb legyen a bete­gek és személyzet ellátása. Nyári napok - nyári örömök Férfi Agárd tropikál Férfi vászonnadrág Férfi ingkabát Férfi sortnadrág 780.-Ft-tól 130.-170.-Ft-ig 130.-170.-Ft-ig 75.-108.-Ft-ig. KAPHATÓ: állami és szövetkezeti áruházakban, szakboltokban. 395.

Next

/
Oldalképek
Tartalom