Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)

1962-06-16 / 48. szám

4 NOSRADINEPÜJSAO 1982. június 18. Új tényező kulturális életünkben Szinte észrevétlen — mond- (juk meg őszintén, sokak szá­mára váratlanul — új ténye­ző bukkant fel, s követeli egyre határozottabban a he­lyét Salgótarján és a megye kulturális életében. A KISZ Lovász József Kulturális Szemléjének — mert róla van szó — bemutatóiról már ko­rábban is jelentek meg tu­dósítások, értékelő cikkek. De egyik sem adhatott hírt ar-: ról, amellyel most már szá­mot kell vetni, s mikor a megye, elsősorban a mű­velődési centrumok kulturá­lis életét kialakítandó, jö­vendő terveit szövögetjük, ezt az egyre szélesebb körben gyűrűző és egyre csillogóbb eredményeket produkáló ifjú­sági kulturális tömegmozgal­mat a rejtett tartalékok ro­vatából az aktíva oldalra je­gyezhetjük. A szóhasználatot: „számot kell vetni”, nem a kénysze- redettség érzése diktálta. In­kább a meghökkenés, amely nagyon sok örömmel vegyes. Es vajon máért ez a — bár örömteli — meghökkenés? La­punk hasábjain hétről hétre megjelenő, egymással kimond- va> _ vagy kimondatlanul vi­tázó cikkek Salgótarján és a megye kulturális Életűnek kibontakozását, ennek a ki­bontakozásnak útjait, lehető­segeit kutatják s míg so- ka." a kulturális élet vala- mifele — jelen korunkkal já- ro törvényszerűség szülte — válságáról beszélnek; s míg ? , kulturális élet nem egy irányításra hivatott személyi- , f®. ~ a vitára nem is ref- lektólva — már-már azon spekulál, hogy a palóc me­gye kulturális életét tetsz- haottsagából feltámasztandó valahonnan, az ország más részeiből — Egerből, Buda- pestről, vagy éppenséggel Du- naújvárosból — importál szé­rumot, kiderült, hogy a tetsz­halott megmozdult, kezét, lá­bat, hangját próbálgatja, sőt, alkalomadtán viharos táncot rop, hogy csakúgy rengnek hele a színpadi deszkák. És a „szérum”, nem is importált cikk, itt termett nálunk, meg­találója a KISZ, a fiatalság, közelebbről a megyei Lovász József Kulturális Szemle. Ez utóbbi az, amely a meg- lepetés mellett még fokozza az örömünket, hiszen azt je­lenti, hegy az ifjúság, ez a sokat korholt, szapult „mai fiatalság” fittyet* hányva a legymtgetéseknek, olyasmire volt képes, amire még nem igen volt példa a megye kuL turális életében. A Szemle önmagában per­sze nem új dolog. Volt pél­dául már tavaly is. De nem sokan vették észre, nem so­kan vettek róla tudomást. S ha az idén csak a számo­kat vesszük szemügyre, tudo­mást kell venni róla: igaá tömegmozgalommá vált! A Szemlére 140 csoport nevezett be, benne csaknem 9000 fia­tal. Láttak már olyan szín­házat, amelynek színpadán ennyi szereplő él, mozog, ját­szik szaval, énekel, táncol? Mert a helyi körzeti, városi bemutatók idején szinte ehhez hasonlíthattuk megyénket. De a csaknem kilencezres szám — pontosan 8800 — nemcsak a mozgalom térhódítását jelzi (tavaly ennek csak fele volt); a tény, hogy a benevezett cso­portok mindenütt megtartot­ták helyi bemutatóikat (tavaly ez is elmaradt sok helyütt), nemcsak a Szemle erősödő, izmosodó szervezettségét dicsé­ri. A számszerű növekedés, a nagyobb szervezettség. a növekedő aktivitás a színvo­nal ugrásszerű fejlődését hoz­ta. Ezt igazán csak az tudja értékelni, aki látta A TAVALYI BEMUTATÓKAT, s aki tanúja volt az idén a balassagyarmati és a salgó­tarjáni városi bemutatóknak (ilyen sem volt tavaly), aki végignézte, hallgatta a kö­zépiskolások legjobb együtte­seinek, szavalóinak, szólistái­nak egri szereplését három megye vetélkedésén. Csak az tudja igazán értékelni, aki tudja, hogy a megyében évek óta csak egy számottevő népi együttes, a balassagyarmati Palóc népi táncegyüttes volt, s ebben az egyedülvalóság- ban sokan a palócföld népi művészeteinek lassú sorvadá­sát látták; s íme _az idén, mintha a földből nőttek vol­na ki, megjelent a színen a vele egyenrangú MTH- együttes s az Acélárugyár, az Üveggyár táncoslábú gár­dája is méltán aratott forró sikert, dübörgő vastapsokat. Az irodalmi színpad-kultúra is lassan-lassan kalászba szök­ken. elsősorban Balassagyar­maton. de az idén már Sal­gótarjánban is, s nemsokára megismeri a közönség néhány nagyon tehetséges ifjú vers­mondó nevét. És hogy megváltozott a zsűri hangulata, légköre, a vita tartalma e bemutatók iránt! Hiszen van miről vi- tatkozni. S nem arról, melyik szám a kevésbé rossz. Röp­ködnek a szakkifejezések, vé­lemények csapnak össze, s azon melegében születnek a tervek, tanácsok, mivel le­hetne az együttesek tovább­fejlődését elősegíteni. Máris sok tanulsággal szol­gáltak ezek a bemutatók. Ezek közül néhány látszólag Ne csak a gyárat! Először meglepetéssel, maid a technikai haladás ifjító ha­tása iránti őszinte csodálattal olvastam a Népszabadság jú­nius 12-én megjelent számá­ban a Hetvenöt éves a Salgó­tarjáni Acélárugyár című hír­adást. Meglepett a közlemény, mert jól emlékszem, hogy ezelőtt- majdnem négy esztendővel, 1958. augusztus 19—20-án or­szágos híreszteléssel ünnepel­tük megyénk legnagyobb ipari üzemének 90 esztendős fennál­lását. Ez alkalommal kiállítás­sal, előadásokkal valóban fel­elevenítették a nagymullú gyár fejlődését, munkásainak sok évtizedes harcait és bemu­tatták, hogy milyen utat tettek meg a felszabadulás óta. Aztán arra gondoltam, hogy mégis én tévedhetek talán. Hiszen 58 óta olyan nagy- jelentőségű rekonstrukciót haj­tottak végre a gyárban, amely valóban megfiatalíthatta azt. Felépült — s arról is tudó­sította sajtó, rádió az or­szágot — Közép-Európa egyik legmodernebb hideghenger­műve, amely' megsokszorozva ontja magából a korszerű kö­vetelményeknek megfelelő hengerelt árut. Tényleg hát miért ne lehetne az aggas­tyánt fiatal szív cseréje ál­tal húsz évvel megifjítani? És ha ezzel a rekonstruk­cióval ilyen regenerácót si­került elérni, akkor hogyne siettetnénk a még nagyobb jelentőségű és költségű hu­zalmű megépítését? Ha a ter­vek szerint 1965-re az is el­készül, akkor már szinte 30— 40 éves korúvá csodálatoso­dat, vissza, s ezáltal képes­ségei, energiája legdúsabb tel­jében működő gyárunk méa sok-sok dicsőséget szerez majd rajongó munkásainak. me­gyénk minden polgárának. Ilyen rekonstrukciót mi em­berek is elviselnénk! K. ahogy mondani szokás, szi­gorúan szervezeti. A pász­tói és balassagyarmati járás­ban az idén még gyengén si­kerültek a bemutatók, mert az ottani — elsősorban járási — KISZ-vezetők mintha kissé félvállról vették volna a dol­got. Pedig észre kellett volna venniök, mi újat hozott a mozgalom fellendülése sereg­nyi alapszervezetben: örömet, játékot, szórakozást, s észre­vétlen sok tanulást hozott a művészet, s ez a fajta lélek­nemesítő „mozgalmi munka” nagyon sok KISZ-en kívüli fiatalt vonzott a szervezethez. FONTOS TANULSÁG ez azért is, mert rácáfol azok­ra az elméletekre, miszerint a technika százada techniciz- must. és a művészetek sorva­dását okozza, vagy azokra, akik hajlandók a művészetet a tár­sadalmi felépítményben vala­miféle harmad-negyedrangú szerepre kárhoztatni. A Szem­le 'ugrásszerű fejlődése is újabb bizonyíték, hogy a szo­cializmusban számíthatunk a művészet felvirágzására, nö­vekvő társadalmi jelentőségé­re. Amelyben különben Semmi csodálatos, semmi vá­ratlan nincs: hiszen a testet- lelket nyomorító fizikai mun­ka megszűntével energiák sza­badulnak fel, amelyek kirob­banó örömmel fordulnak az ember ősi eleme, a művészet felé. Vannak a Szemlének úgy­nevezett művészeti tanulságai is, amelyekre alkalomadtán még visszatérünk. Ezeket a tanulságokat elsősorban az egyes gyengébben sikerült színjátszói, énekkari, zenei produkciókból kell levonnunk, mert itt találkoztunk olyan értékekkel, amelyek kiakná­zatlanok maradtak, sürgetik a gyors és maximális hozzáér­tő segítséget. A tény azonban tény ma­rad: a Lovász József Kultu­rális Szemlére érdemes és fel kell figyelni. A megyei bemutatóra július végén ke­rül sor, egy napon a VIT kezdetével. A városi bemu­tatók által felkeltett érdek­lődés után bizonnyal a me­gye kulturális életének je­lentős eseménye lesz. Türel­metlenül, érdeklődéssel és örömmel várjuk. GYÁRAK VÁROSA SALGÓTARJÁN Cigányhegy. Még itt van. Akkor is itt van, ha a főutcán sétálva nem nézünk felé, ha el is takarják előlünk az épülő új házak. Itt van fecskefészekszerűen épült, vad szí­nekben tarkálló házaival, bádog-cserép-kát- ránypapírból szőtt tetőivel, s figyelő tekin­tetével a város szívébe lát. Szűk sikátorain éhes kutya és sovány disznó kóborol, a házakból csokoládébarna gyerekek rajzanak elő, hegyeseket köpdösve zúdulnak alá, nem kéregetni — ócskavasat gyűjtenek! Karcsú, pirosruhás lányok libeg­nek tűsarkaikon, lompos öregasszonyok, el­nehezült testtel, a küszöbön várják a sö­tétedést. Esténként a villanyoszlop vágta csapásról áramot szopnak a házak, a vilá­gos ablakok mögött jazzt bömböl a rádió, gyerek sír, hegedű cincog, magas és mély ham A*'VV>/V'V^VWV\/WWWWVVW\/VVVVVVVWW\/'VüO/W\/VWWWVVWV>/V'\/WWVt/\*7l Tűzhely gyári fiatalok társadalmi munkája a VIT tiszteletére gok titokzatos kántáló pöróléssei csapnak ősz- sze, magányos férfi énekel. Emberek élnek itt: dolgoznak, esznek, szeretkeznek, alszanak, És gondolkoznak is! Cigányhegy! Ma már mennyivel kevesebb megvetés húzódik meg e kifejezés mögötti Cigányhegy. A kitaszítottak dombját kurió­zummá szelídítette az idő! Szélroham zúg át a völgyön. Bújócskát játszik a cigányhegyi házak nyitott padlá­sain. Felkap néhány cserepet és továbbro­han vele. Még ki lehet javítani. Négy fél­tégla kell hozzá és egy darab kátránypapír. De közeleg az idő, amikor a gépekkel tisz­tára söpört domboldalra is fellépkednek a* új házak. <-> Gara » A salgótarjáni tűzhelygyári KISZ-szervezet a Világijú- sági Találkozó tiszteletére az elmúlt vasárnap nagyarányú társadalmi munkát végzett az üzem területén, részben a baglyasaljai víztároló építé­sénél. A baglyasaljai víztárolónál, belül teljesen befejeződik ■ — ahol a KISZ védnökséget tennivaló, — földmunkálato- vállalt s ahol három héten kát végeztek a fiatalok. Kerti szórakozás a Balassagyarmati Művelődési Otthonban A fiatalok többek között el­végezték 8 ezer darab fenyő­csemete tányérozását, 8 ezer tégla összerakását, a tisztító műhelyben pedig az öntvé­nyek tisztítására vállalkoztak. A Balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Otthon virágokkal szépen parkírozott udvarán táncbetont létesít, ahol július elsejétől minden­nap kötetlen foglalkozást, ösz- szejöveteli helyet biztosít a város fiataljainak. Az aszta­lokkal, büfével berendezett kerthelyiségben televíziós es­tek, könyvismertetők, isme­retterjesztő filmvetítések lesz­nek, szombatonként zenés* táncos klubesteket tartanak* Pályaválasztás — tanulságokkal, — Karancskesziben T‘ A nevelői szobában be­” szélgetünk. Köröskö­Zsidai Kati meg a (többiek ben vagyunk mezőgazdasági természetesnek tartják a lehe- szakembereknek — válaszol a tőséget, hogy tárva áll előtt- kérdésre Sztermen József tűk a tudományok háza, taná- igazgató — érthetetlen, hogy rok, mérnökök, orvosok le- a mezőgazdaság techniku­hetnek, hasznos technikusok, mokba évek óta nagyon ne­ervemet az évek során — bármik a képességük sze- hezen ment a felvétel. Sem mindig elmosta a na- rint. Romhányi Olga például a szécsényibe, sem a kesfet­rül csokros, cserepes virágok, pi események sodra s az ügyes rajzoló, hát divatterve- helyibe nem igen tudták be­— asztalon, széken, ahol épp egészből már csak egyetlen zőnek készül. Sztremi József jutni a gyerekek. Az is elő­férőhely jutott -a szeretet, a kérdésem maradt, amíg a kivételes képességű sakkozó s fordult, hogy válasz sem ér­ragaszkodás és tisztelet ked- karancskeszi nevelőszobába Nagybátonyban a felnőttek kezett a felvételi kérésre, így vés megnyilatkozásainak. Bú- értem. Egyetlen kérdés, de közt második lett. Hogy szí- az érdeklődés is megszűnt, csúző gyermekek ajándékai a számomra még mindig, így, vük szerint választhatnak, — Az iskola, — veszi át a karancskeszi általános iskolá- puszta egyedüliségben is számukra egészen magától ér- szót az osztályfőnök, Schreier ban. hallatlanul izgató: tetődő. Kálmán, — minden telhetőt Harmincöt nyolcadikost bo- Hová mész, kisfiam? Mit C merre vonzódnak a megtett, hogy • egészséges csájt ki szárnyai alól most tűztél célod lobogójául? Mivé ** többiek? Bakos Pista irányba terelje a gyermekek ez az iskola, serdülő lányká- leszel ezután. Megőriz-e ma- és Szőlősi Sanyi nem mennek sorshatározását. Négyen a kát, legénykéket, hogy nyíló gának a falu, vagy messzibb túl a falun vágyaikkal. Ap- fiatalok közül úgy is tervez- értelemmel életük, sorsuk út- vonzások ereje húz el? juk mellett a gépállomás ték, hogy a termelőszövetke­jára Igazodjanak Az osztálykönyvet lapoz- szerelő-tanulói lesznek. Ko- zet mezőgazdasági tanulói Róluk beszélgetek itt Szter- zuk a válaszért de az csak hánka Pista a helyi KTSZ- lesznek Az igazság azonban men Tíiz«pf szenvtelen tényékét mond. hez szegődött tanulónak. Má- az, hogy a tsz nem tulságo­Srhreipr KáirriAnnni nr „Q, A harmincöt végzősnek kos Jóska, Petróczi Nándi, san kapott az ajánlkozáson* társnőkkel Ttöbb> mint a fele< tizennyolc, Sikna Gyuszi, Tóth Józsi, nem igyekezett megfeleld g a továbbtanulás mellett ha- Verbói Misi gépgyári, Varga kedvezményekkel, szerződés­amit kér­maradottságban 's dezni akarok, miért, talán a hely hatására, ahol vagyok, az iskolában, így tolul a számra: Quo va- SZ£umiDa dis? Hová mész? .. gimnáziumba, Ottó bányalakatos lesz, Végh sei magának biztosítani a je­nem tudom tarozott es _ technikumba megy. A szülök Laci és Berta Sanyi villany- lentkezőket. S amikorra idejében bizony, még csoda- szerelő, Simon Józsi meg esz- bekaptak s az agronómus a ment a községben, tergályos. szülői értekezleten igénnyel ha valaki egészen kivételes Szép és becsült szakma lépett elő, a gyermekek már képességeivel messzebbre jut- mind. Szükségünk van jó sze- másfelé határoztak, hatott az ábécé megismerésé- relőkre, lakatosokra, esztergá- Ilyen közömbösség mel­Esztendőik óta tervezek mé- nél s az anyagi kitartás nem lyosokra, vagy tanárokra, ■ lett nem csoda, hogy a lyebb lélegzetű riportot, vagy is igen futotta tovább a négy mérnökökre és orvosokra, tu- tsz öregedési folyamata to- inkább körképet arról, mi- középiskolánál. Tehetségek dolmányos emberekre egy- vább tart. S ezért, mint e lyen vágyak hevítik a ma százai sikkadtak el a falu aránt. De önkéntelen a kér- helyi példa is mutatja, nem gyermekét, ha lezárult mögöt- porában s néhány év után dés: ki marad a faluban? feltétlenül gyermekeinknek te az általános iskolák kora? már az ábécéiből is annyi ma- A harmincöt közül három kell szemrehányást tenni. A falusi világ roppant váltó- radt meg bennük többnyire, beteges. Ök maradnak. A pályaválasztás egészséges zásának terveztem oknyomo- amennyiből nevük kitellett. Csak ők..? Senki más? arányát megkeresni, az adott zója lenni a gyermeki lélek- S ma?.. A termelőszövetkezet, a viszonyoktól és sokban helyi ben, megmérve mindent, s Az olyan eleven eszűek, mezőgazdasági szakképzés, tényezőktől függő feladat megkeresve titkos indítéko- mint Bélán Laci, Bélán Ma- tanulóskodás egyetlen egyet A karancskeszi helyzetből kát, melyek a falu fiait, Iá- rika, Kicsiny Lajcsi, Krecs- sem vonz a harmincöt falusi feltétlenül oikulni lehet. Okul­nyait olyan célokra hevítik, marik Laci, Krizsanyik Ilon- s jórészt tsz-tag gyerekéből? ni elsősorban a helyi tsz ve­amelyökről az apák és anyák ka, Máthé Pista, Peska Joli, Mi a magyarázata? zetőinek. álmodni sem mertek. Romhányi Olgi, Sztremi Józsi, — Amikor annyira szűké- (b. M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom