Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)

1962-06-16 / 48. szám

1962. június 16. NOSRADINÉPÜJSA8 3 Juttatjuk érvényre a doigozók kezdeményezését a minőségi mozgalomban Törvényesség, emberségesség azt mondja, miként sikerült ez Fejlődik a nógrádszakali állattenyésztés Megduplázták a vállalást elvtársak, ez a nagy megta­karítás, azt felelik: hát a gé­pek; most a legjobb kazán­jaink dolgoznak, abból van a megtakarítás. S csak ak­kor nevetik el magukat, mi­kor azt firtatjuk: hát a ka­zánok csak úgy maguktól dol­goznak ilyen jól, az itteni munkásoknak, technikusoknak, mérnököknek ahhoz semmi közük? Dehogy, persze, hogy van közük: a jó munka, igyeke­zet, lelkiismeretesség, ver­senyszellem — ennél több szót nem igen találnak arra, ami az ő szemükben magától ér tetődő, természetes: minden­napos tevékenységük értelme, tartalma. ... mind igaz. Sőt, amennyiben a közösség érdeke, a terme­lés zavartalansága úgy kí­vánja, fenyíteni is kell a mu­lasztót. De ennek útja van, a megértetés útja,' amely bi- I zonyos szakaszokon megy át. I És ezek a szakaszok szolgál­tatják, hogy maga a dolgozó is rádöbbenjen: helytelen úton jár. Ha mindez nem vezet eredményre, akkor követkéz- ^ zék az ítélet, amely felébresz­ti a tévelygőt, visszatéríti a helyes útra és meggyőzi arról is, hogy az ellene ho­zott ítéletet nem a rossz szándék szülte. így kellene cselekedni! És példáért nem is kell messzire menni. A párt számtalan példát szol­gáltat ehhez. H alálos vétek volna a , leírt esetből kiindulva általánosításba esni. A dol­gozók, a vezetők — alsó, vagy felső szinten — szoros elvtársi, baráti kapcsolatban élnek, dolgoznak. Megyénk­ben ez a jellemző. Hűen tük­rözik ezt a munkában elért szép és gazdag eredményeink. Az a bosszantó, hogy ezt a tartalommal töltött harmóniát egyes helyeken felelőtlenül megbontják. Nem volna ha­szontalan, ha most már va­lójában érvényre juttatnánk, hogy azokat is vonják meg­felelően felelősségre, akik rosszindulattól vezérelve, jo- gaikkkal visszaélve, semmi­be veszik, megsértik; társadal­munk fennálló törvényes rendjét. Hiszen a törvényes­ség megsértése nem csupán azt jelenti, hogy megkeserí­tettük egy ember életét — no­ha ez nem lehet egy pillar- natig sem mellékes — hanem azt, hogy elferdítjük a szo­cializmus építésének egyenes, kristálytiszta útját Nálunk az nem frázis, hogy a szocialista humanizmus olyan életfeltételekért küzd, me­lyek mellett az emberek sza­badok, boldogok. Olyan tár­sadalmi normát ír elő, amelyben ismeretlen a gyű­lölet, az erőszak. Hát erről álmodtak a dolgozó emberek, ezért harcoltak, adták életü- kat százan és ezren. Elkövet­kezett, táplálni kell, óriásivá növelni. De akkor nem sza­bad türelmetlenkedni, áská­lódni, a véleményeket gorom­bán visszautasítani. Nem sza­bad másokat megszégyeníteni, emberi méltóságában megaláz­ni. Természetes, ennek a ma­gatartásnak osztályharcos, a dolgozó ember, a rendünk ér­dekeit szolgáló elvekkel te­lítettnek kell lenni. Csak így kap gazdag tartalmat. Ez. az ilyen magatartás méltó a szo­cializmust építő emberekhez, nem utolsó sorban a vezetők­höz. Erre tanít pártunk, cse­lekedjünk hát így. Bobál Gyula (Folytatás a 2. oldalról) főbb területeit. Biztosíta­ni kell az üzem egész kol­lektívájának összefogását. El kell érni a tartalé­kok fokozottabb igénybe­vételét. — Pártszervezeteink felada­ta, hogy a minőségi mozga­lom kiszélesítésével olyan ked­vező légkört alakítsunk ki az üzemekben, amelyben le­hetővé válik, hogy a dolgo­zók aktivitása, maradéktala­nul érvényesüljön. Vállalja­nak külön feladatot ebben a tevékenységben szocialista brigádjaink. — Szakszervezeteinknek rendszeresen értékelni kell a minőségi mozgalom eredmé­nyeit, biztosítani kell a leg­Jedlicska Gyula elvtárs re­ferátumát élénk vita követte, őszinte és nyílt volt ez a vi­ta, s nemcsak a beruházás je­lenlegi helyzetét, hanem a minőségi mozgalom eddigi eredményeit és hibáit is bát­ran tárták fel az aktívaülés résztvevői. A beruházás körül kialakult véleményeket három fő té­nyező köré lehet csoportosí­tani. Az első és a legfonto­sabb, — amint erről Kispál József elvtárs, a Salgótarjáni Járási Pártbizottság osztályve­zetője is szólott, az, hogy nem szabad megengedni a tervek készítésénél még ma is meg­lévő lazaságokat. Ez elsősor­ban abban mutatkozik meg, hogy késnek a tervezőintéze­tek a tervek elkészítésével, legtöbb esetben csak részleges tervek alapján kezdhetnek a beruházás végrehajtásához. Ehhez tartozik, s ezt támaszt­ja alá a bánya helyzete is, az hogy a bányai beruházások terén a kivitelezés legtöbb esetben előbbre haladott, mint a tervezés. Figyelemre méltó megállapítást tett Kis­pál elvtárs az előrelátó ter­vezésről is. Példának mondot­ta el, hogy Jánosaknán több százezer forintos költséggel védőhidat építettek a drótkö­télpálya alá. Ezt a védőhidat a külfejtés miatt le kell bon­tani, éppen az előrelátás hiá­nya következtében. A bányai beruházásról azt is elmondot­ta, hogy nincs arányban a bányai belső beruházás, a kül­színi rekonstrukciós munkála­tokkal. Ez a népgazdaság szá­mára jelentős károkat idéz elő. Élénk és eleven vita folyt az építőipari vállalat tevé­kenységéről. A hozzászólók egész sora mondotta el pana­szát jogosan — vagy vélt sé­relmek alapján az építőipari szélesebb nyilvánosságot, ja­vítani kell a minőségi moz­galom agitációját, a verseny­ben elért eredmények nép szerűségét, propagandáját. Hangsúlyozni kell, hogy a minőségi mozgalom si­keresen egybekapcsolja a munkát, a műszaki, a vállalati és a népgazdaság érdekeit. KISZ-szervezeteink vállal­janak nagyobb szerepet a mi­nőségi mozgalomban. A fiatal műszakiakat konkrét felada­tokkal bízzák meg, az ifjú­sági brigádok legyenek kez­deményezői az újnak. — A műszakiak teremtsék A vitából tevékenységről. Sokan, akár Mándoki Andor, a Salgótar­jáni Acélárugyárból, Moskát László a tröszt beruházási osztályáról, Antóni Vilmos a Salgótarjáni Táblaüveggyár­ból — mondotta el észrevé­teleit a kivitelező vállalat ed­digi munkájáról. Mándoki Andor például nem látja biz­tosítottnak sem a hideghen­germű, sem a rakodótér épí­tési munkáinak befejezését, sem pedig a huzalmű építé­sét. Antóni Vilmos a vállalat minőségi munkája ellen emelt kifogást, s példának mondot­ta a gyár szociális épülete körül meglévő huzavonát. A harmadik, amely köré a csütörtöki tanácskozás vitá­ját csoportosítani lehet az, hogy a kulturáltság, a beru­házás sokoldalúsága érvénye­süljön a tervezés és a kivi­telezés között. Emellett emelt szót Barna Sándor, a Beru­házási Bank megyei igazgató­ságának vezetője is. S,amit a beruházás kürül ki­alakult vita után meg lehet állapítani az, hogy megyénk valamennyi beruházója, de a kivitelezők is egy célt szol­gálnak, s az pedig nem le­het más, mint az, hogy a beruházás tekintetében is a népgazgasági érdek kerüljön előtérbe. Ezért — amint Orosz Gyula, az Építőipari Vállalat pártbizottságának titkára is mondotta — az egyéni érde­keket nem szabad a népgaz­dasági érdekek fölé helyezni. Csak együttműködve — ter­vező, beruházó és kivitelező — lehet jó munkát végezni. Ezért lehet üdvözölni Orosz elvtársnak azt a bejelentését, hogy még ebben a hónapban — mint kivitelező vállalat — meg a legkedvezőbb feltéte­leket a minőségi mozgalom ke­retében vállalt felajánlások teljesítéséhez. — Munkásaink körében tu­datosítani kell, hogy népgaz­daságunk előrehaladásának, életszínvonalunk javításának alapvető feltétele a munka termelékenységének emelése. Pártunk VIII. kongresszu­sának tiszteletére éppen ezért tegyünk meg min­dent, hogy a minőségi mozgalmat kiszélesítve si­keresen oldjuk meg az előttük álló feladatokat — fejezte be beszámolóját a városi pártbizottság titkára. valamennyi beruházóval tár­gyalnak a szocialista szerző­dések megkötéséről úgy, hogy az mindkét félnek, végső so­ron a népgazdaságnak váljék hasznára. A minőség problémájá­nál is számos megjegyzés hangzott el, akár az építőipari tevékenységben, akár pedig a szénbányászatban. A minősé­gi munka — főképpen a bá­nyászatban — „zsebremenő” ahogyan ezt Kispál elvtárs ki is fejtette. A kalóriaterv nem teljesítése ugyanis az árbevé­telnél jelentkezik, s ez a medence mintegy 14 ezer bá­nyászát is érinti, elsősorban nyereségrészesedésnél. Az épí­tőipari tevékenységben ez úgy jelentkezik, hogy a minőségi munkával adódó hiánypótlás jelent újabb ráfizetést egy-egy létesítménynél. A vitában azonban megállapítható volt, hogy üzemeink a már eddig is elért eredményeik mellett újabb intézkedéseken dolgoz­nak, akár a szénbányászatban, a gyáriparban, vagy az építő­iparban, hogy eleget tegye­nek a minőségi követelmé­nyeknek, jobb árut, jobb mi­nőségű lakásokat adjanak át dolgozóinknak. I Nemcsak a beruházási tevé­kenységben, hanem a minő­ségi mozgalom továbbfejlesz­tésében is igen jelentős sze­repe van pártszervezeteinknek — hangsúlyozta zárószavában Jedlicska Gyula elvtárs. — A népgazdaság érdeke az, hogy egy-egy beruházás mielőbb megvalósuljon, mielőbb mint termelési tényező jelentkezzék népgazdaságunk életében. Kö­zös érdek, hogy a szénbányá­szok jobb minőségű szenet adjanak az ország vérkerin­gésébe, de valamennyiünk fel­adata az is, hogy kifogástalan áru kerüljön ki az Acéláru­gyár, a Tűzhelygyár, az üveggyárak üzemeiből, kifogás­talan minőségben végezzék munkájukat az építők. Erre pedig most, a párt VIII. kongresszusára való készülő­désben minden lehetőség adva van. A Salgótarjáni Állami Áru- .ház újból megörvendezteti vásárlóit. A napokban át­építik a háztartási osztályt, és a budapesti Otthon Áru­ház mintájára már e hónap 20-án megnyitják az 1000 ap­rócikk osztályt. Igaz, hogy a kezdetben 1000-ből csak 670- 700 cikk lesz, de hamarosan eltűnik az elnevezés és a cikkek száma közti nem anta- gonisztikus ellentét Hogy mit lehet majd kap­ni itt az osztályon, mit lehet vásárolni? Facsavartól kon­nektordugóig, azt mondják mindent az égvilágon. Csupa olyan használati cikkről van szó, amelynek hiánya ugyan tragédiát sohsem okozott, de IX ét nagyon érdekes, sok. sok tanulságot tartal­mazó írást nézegettem a na­pokban. Egyik a szocialista, kommunista humanizmus leg­főbb ismérveire oktat, a má­sak egy járási ügyészségi akta­csomag, amelyben jegyzőköny­vek, levelek halmaza gyűlt össze, s egy ember sorsát mu­tatja meg. Mondhatja bárki micsoda badarság egy szocia­lista, kommunista humaniz­musról szóló tanulmányt ösz- szehasonlítani egy ügyészségi aktacsomaggal. Valóban egy­szerű összehasonlítást tenni ne­vetséges, de összehasonlítást tenni, hogy a két írás meny­nyire tükrözi egymást, már annál érdekesebb, de mégin- kább tanulságos. A szocialista, kommunista humanizmus azt tanítja: meg­becsülni, segíteni, szeretni az embereket. Az emberséges ma­gatartással összeférhetetlen1 az oktalan bizalmatlanság, a bü­rokrácia, a lelketlenség, az in­dokolatlan erőszak. Meghatá­rozza a munka becsületes el­végzésének kötelességét, egy­általán olyan társadalmi kö­rülményeket ír elő, amelyben nincs gyűlölet, erőszak. Mind­ez természetesen nem teljes részletessége a szocialista, kommunista humanizmusnak, csupán kiemelése néhány leg- foritosabb elvének. De azt is lehetne mondani, hogy gondo­latébresztő olyan emberek szá­mára, akik megfeledkeztek, vagy nem tudják, hogy a mi társadalmi rendünket a szocia­lista humanizmus jellemzi, s ez nálunk nem szólam, hanem a fennálló törvényeink rögzí­tik és védik. A másik irat, az ügyészségi azt tartalmazza, hogy a Salgó­tarjáni Táblaüveggyárban P. I. dolgozót minden előzetes vizsgálat, figyelemeztetés nél­kül, meghallgatása teljes mel­lőzésével eddigi beosztásából eltávolították és egy alacso­nyabb munkakörbe helyezték, s ezzel anyagilag, erkölcsileg megkárosították. Ezt tartal­mazza az ügyészségi aktacso­mag. A teljességhez tartozik, hogy az illető miután a hatá­rozatot kézhez kapta, a tör­vényekben adott jogával élve fellebbezett, mire az egyeztető bizottság tárgyalta a dolgát, de ott egyöntetű álláspont — tekintettel arra, hogy megosz­lottak a vélemények — nem született. A határozatot azon­ban, amelyet az igazgató alá­írásával szentesített, végrehaj­tották. Az indok így foglalható egy csokorba: P. I. iszákos, feladatát nem látja ed, több hibát vétett és a többi, és a többi. M ár maga az a tény, hogy az egyeztető bizottság nem foglalt egyöntetű állást a dolgozó ellen, sejteti, hogy va­lami nincs rendben. Megerősíti ezt az a jegyzőkönyv is, amelyben az illető dolgozó közvetlen felettese, a műveze­tő arról tanúskodik, hogy P. I. jó munkás volt, rendesen el­látta feladatát, ittas állapot­ban nem látta, nagyobb szak­értelemmel dolgozott, mint akit a helyére tettek. Miért hozták akkor a munkásra hát­rányos határozatot? Van még az ügyészségi iratok között egy másik jegyzőkönyv is, bosszúságot annál többet. Nos, az 1000 aprócikk osz­tály hamarosan — remél­jük — eltüntetője lesz a 1000 apró bosszúságnak. JÓ IDŐBŐL NEM LEHETNE KIÁLLÍTÁS? Hétfőn fürdőruha és strand­cikk kiállítás nyílik meg az Állami Áruházban. Az áru­ház igazgatója szerint fürdő­ruhából szédületes a válasz­ték. Kérdésünkre: vajon jó időből nem rendezhetnének-e egy kis kiállítást, hogy lás­sunk legalább mutatóba be­lőle, azt a választ kaptuk, hogy majd a chilei világbaj­nokság után. Most beborult nekünk. amelyben a munkás nyilatko­zik, s ebben többek között azt rögzíti: azért kerültem ebbe a helyzetbe, mert az üzemve­zetőmet egy alkalommal erő­sen megbíráltam. Ettől kezdve állandóan piszkált. Hivatko­zom munkatársaimra, tanús­kodjanak, hogy az engem ért vád minden alaposságot nél­külöz. Nagyon vázlatosan így néz ki a dolog. Az ügy még nem fejeződött be. Az ügyészség vizsgálja és már őrködik, hogy a törvényességen semmi eset­re se essék csorba. A dolog­ról, amely sajnos, tény, azért beszélünk, mert vannak még másutt is, akik hasonlóan cse­lekszenek és kisebb, vagy na­gyobb, burkoltabb, vagy nyíl­tabb formában emberek kö­rül hasonló körülményeket te­remtenek. Ha az ilyen eljárásokat ösz- szevetjük a szocialista huma­nizmus elveivel, akkor szé­gyenkezve állapíthatjuk meg. némely helyen társadalmunk egyik legszebb elvét, úgyszól­ván lábbal tiporják. A múltkorában beszélget­tünk az egyik szocia­lista brigád tagjaival. Egy­szerű baráti beszélgetés volt, de mi sem természetesebb, nem hiányozhatott belőle a napi politikai kérdés sem. A dolgozók nagyon tájékozottal: a politikai kérdésekben. Szó esett a többi között a veze­tők munkájáról, a túlkapások­ról őszintén, kötetlenül, ahogy ez’már barátok között lenni szokott. Azt mondták: nagy megelégedéssel dolgoznak, mert érzik a velük való tö­rődést, megnyugtató és öröm számukra az országos és me­gyei vezetők körültekintő in­tézkedései, de némely, a dol­gozókkal közvetlen kapcsolat­ban levő vezető még ma is visszaél hatalmával basásko- dik, sokat megkeseríti életü­ket, zavarja munkájukat. Ami­kor az ember egy ilyen konk­rét esettel találkozik, mint amilyent elmondtunk, szinte bizonyítva látja a munkások panaszait. Felvetődik az em­berben a gondolat: egyálta­lán tudják-e ezek az emberek, milyen kárt okoznak maga­tartásukkal? Nem meri az ember elhinni, hogy tudják, hiszen jó érzésű ember tuda­tosan nem követ el bűnt. Mert igenis bűn, becsületes mun­kában elért eredményeink el­leni bűn, törvényellenesen megzavarni, egyéni bosszútól fűtve az embereket, termelő- munkájukban. Ezt szigorúan tiltja társadalmi rendünk, minduntalan figyelmeztet rá pártunk. Igaz, a termelés alsó pa­rancsnokaira nagy-nagy fele­lősség hárul. Irányítani, ve­zetni kell a melléjük beosz­tott dolgozókat, munkájukért felelősséget kell vállalni ok. Ez A Salgótarjáni Erőmű dol­gozói az év első öt hónapjá­ra 395 ezer forint megtaka­rítását vállaltak. A valóság­ban ebből 736 ezer forint lett. Ha valaiki arról kérdezi őket, honnan ered ez a meglepő eredmény, azt felelik: kérem, a kalória-megtakarításból. Az egy kw/óra áram előállításá­hoz előírt 5730 kalóriát 5705- re csökkentették felajánlásuk­ban. A gyakorlatban azonban ez a 25 kalória-megtakarítás az első negyedévben átlagosan 138 kalória lett, áprilisban 57, májusban meg éppen hogy 382. Nos, már most, ha az ember tovább kérdez, hogy A nógrádszakali Haladás Termelőszövetkezet állatte­nyésztése szép fejlődésnek in­dult az utóbbi időtaén s kü­lönösen a sertéstelep mutat biztató képet. A gazdaság ebben az esz­tendőben 80 darab sertés hiz­lalására kötött szerződést, ez­zel szemben 84 darabot hizlal. A szerződési kötelezettség nagyobb részének már eleget is tett a tsz, amennyiben 50 jószágot leadott. Salgótarján korszerű sütőüzeme Néhány hét óta újra dolgozik a Salgótarjáni Sütőipari Vállalat legnagyobb üzeme. Ha valaki — a régit ismer­ve — most látogatna el ide, rá sem ismerne. Megifjodott, megszépült, új gépekkel gazdagodott, egyszóval korszerű­vé vált Oláh Pál és Somosi Imre a kemencénél, a kenyér beve­tését végzi — ................<%♦%> M l ŰJSÁG AZ ÁLLAMI ÁRUHÁZBAN ? 1000 apró bosszúság ellen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom