Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)

1962-06-16 / 48. szám

2 NOSRADINÍPÜJ8AS 1962. június 16. Szigorú terv fegyelmet, - szélesítsük a minőségi mozgalmat (Folytatás az 1. oldalról) nagy tömegű élő-munkaráfor­dítással próbálják a problémá­kat megoldani. A beruházási munka komplex tevékenysé­géhez hozzátartozik az is, hogy időben készüljenek fel a szubjektív előfeltételek létre­hozására. — Elég gyakori az a hely­zet — folytatta a városi párt- bizottság titkára —, hogy a szubjektív előfeltételeket meg­késve hozzák létre és a beruházás előkészítése után keresnek specialistá­kat, szakmérnököket, drá­ga tandíjjal gyakoroltat­ják, képzik ki a szakmun­kásokat. — A beruházási munka ala­csony színvonala mindenek­előtt abban jelentkezik, hogy hiányos a tervszerűség, az előrelátás, a körültekintés. Bár az új beruházási kódex e kér­dések jelentős részét segíti megoldani, de a kellő előészí- tetlenség hiányában jelenleg is számtalan nehézség megol­dásával kell foglalkozni. Mindenekelőtt nem kellően megalapozott néhány beruhá­zási programunk. Egyes rész­letek nincsenek megfelelően előkészítve, az alapadatok egy része nem eléggé pontos. Mindez nehezíti a kiviteli ter­vek elkészítésében a tervezők munkáját. A kiviteli tervek készítői néha permanens időzavar­ban vannak. Pedig a terv- megbízatások időbeni ki­adásával ez kiküszöböl­hető lenne. Ezért vetődik fel az a gon­dolati is, hogy mielőbb meg kell erősítenünk nemcsak a tanácsi szerveknél, hanem más vállalatoknál is a beruházási osztályokat. Az Acélárugyári hideghenger­mű megvalósításánál amellett, hogy a beruházó és a kivi te- lező dicséretet érdemel, hi­szen öt hónappal a határidő előtt készült el a hengermű. De még ma sincs tervdoku­mentáció a kivitelezéshez, a hengermű második lépcsőjét részlettervek alapján eszköz­ük. Hasonló helyzet volt ko­rábban a megyei kórház terv­dokumentációjával is. — A tervezőintézetekkel, a tervezőkkel sokkal szoro­sabb kapcsolatot kell tarta­nunk. A tervezőnek megfelelő időt kell biztosítani a terv­dokumentáció minőségi elké­szítéséhez. Idő kell ahhoz is, hogy a sok variáció közül a népgazdaságig legkedvezőb­bet válassza ki. A jelenlegi tervek globálisan elfogadha­tók, mégis a részletkérdések­ben még sok téma vár kidol­gozásra, bizonyításra. Vonat­kozik ez például a szálloda, a kórház terveire. Ha a kiviteli tervek mi­nőségét javítani tudnánk, ez azt jelentené, hogy a kivitelezés meggyorsulhat­na, kevesebb akadály lenne. Mi azt kérjük a kivitelező tervek készítőitől, hogy kor­szerű, jó minőségű és olcsó objektumokat tervezzenek. Vo­natkozik ez mindenekelőtt az üzemi csarnokok tervezésére, a kivitelezés munl mind minőségben Az üzemi rekonstrukciónál to­vább kell folytatni azt a he­lyes gyakorlatot, hogy a gene­rálkivitelező rendszeres ta­nácskozásokra hívja össze az alvállalkozókat. Ebben min­den esetben részt kell venni a beruházónak is. A beruházó köteles összefogni ezeket a koordináló, kooperáló értekez­leteket. . i — A kiviteli munkák ész­szerű meggyorsítása érdeké­ben nagyobb gondot kell fordí­tani az építőipari gépek jobb kihasználására, a magasabbfokú szervezett­ség, anyagellátás bitzosítá- sára, a különböző építő­s éppen ezzel jelentősen jár vítani tudnánk a gépi beru­házás arányát, az építési mu­tatók rovására. Vonatkozik ez továbbá a különböző közintéz­mények, kultúrintézmények, lakások terveire is. Az a ja­vaslatunk, hogy ahol lehetsé­ges, a bevált és a jó típus­terveket alkalmazzák, mert ez könnyíti a kivitelezés munká­ját. Ugyanakkor azonban a rossz típustervekhez való ra­gaszkodás egyben kényelmes­séget is takar és nem veszi figyelembe az objektum cél­szerűségét. A kiviteli tervek egyik nagy problémája, hogy általában magasabb összegű beruházáso­kat hoznak ki, mint az ere­detileg biztosított beruházási programban előírt keretösszeg. A beruházás plusz—mínusz 10 százalékon alul, vagy felül tervezése általában felül, túl­tervezésként jelentkezik. Ez azt a bizonytalanságot eredményezi, hogy a fel­sőbb szervek csak nagy utánjárásra fogadják el a beruházási keretösszeg módosítását. ri-srssT.r-, ■ Előfordulhat, hogy új beruhá­zási program elkészítését ír­ják elő a beruházásokon, s ennek alapján nem adnak en­gedélyt a kivitelezési munkák megkezdéséhez. Mindez azt jelentheti, hogy elhúzódhat­nak egyes objektumok befe­jezései. — A kiviteli tervek elkészí­tése után mindenképpen bi­zonyos időt kell fordítani a kiviteli tervek gondos tanul­mányozására, esetleges hiá­nyok pótlására. Az észrevéte­leket feltétlenül helyes jogi úton is rögzíteni. Sajnos, a je­lenlegi gyakorlat ezen túl­menően vajmi keveset tesz azért, hogy minél jobb kivi­teli tervek készüljenek és a kivitelező már a tervkészítés idején ismerkedjen a témá­val, lehetőségeit közölje a tervezővel. Gyakran mint szemben­álló partnerek dolgoznak, kölcsönösen egymás hibáit keresik és nem az ügyet viszik előbbre, hanem jogi útra terelik a vitát. Különösen megfigyelhető ez olyan esetekben, amikor egy objektum elkészítésénél vala­milyen oknál fogva időzavar áll elő és ezt mindenki a má­sik rovására szeretné megol­dani. A tervek időbeni megren­delése, a tervdokumentáció minőségének javítása, a ter­vező és kivitelező tevékeny­ségének közelebb hozása — ezek azok az alapvető felada­tok, amelyeket mindenekelőtt el kell végezni. Jedücska elvtárs ezután a kivitelezés tervszerűségére, az elvégzett munka minőségére hívta fel a figyelmet. El­mondotta többi között, hogy tarthatatlan az a helyzet, amit az év első negyedévében, de az utóbbi hónapokban is egyes fontos objektum elké­szítésénél, főképpen a terv- szerűség és a minőség terén tapasztalhattunk. Hangsú­lyozta: fáit mind időben, meg kell javítani ipari kapacitások közötti összhang létrehozására. A minőségi munka megköve­teli az új eljárások, építési módok fokozottabb térhódítá­sát. — E problémák sikeres megoldása érdekében tovább kell fejleszteni beruházási mozgalmunkat. Ebben feltét­len támaszkodjunk a szocia­lista, illetve a szocialista címért küzdő brigádjainkra, akik élharcosai ennek a mun­kának. Az 1962-es évben em­lítésre méltó szocialista szer­ződést, a korábbi évek gya­korlatától eltérően, nem kö­töttek. A beruházási tevé­kenységben újra eluralkodott az egyoldalú vállalati érdek. A jogi szerződések nagy része megalapozott. Azonban gya­kori, hogy mint ellenfelek áll­nak egymással szemben, ki­várják a kifogásolási határ­időket, felelősséget nehezen vállalnak. Általában nő az utóbbi időben e területen a bürokrácia. Néha előfordul, hogy műproblémák előterem­tésével húzódnak el beruhá­zásaink. — A szocialista szerződés valóban többet kíván — mon­dotta Jedlicska elvtárs — esetleg négy, négy és fél év alatt teljesítsük. Hasonló kez­deményezés volt a bánya­tröszt és az építőipari válla­lat között, azonban a szocia­lista szerződést mégsem ír­ták alá, mert a határidőben nem tudtak megyezni. Emlí­tésre méltó például az a kez­deményezés, amelyet az ÉMÁSZ salgótarjáni vezető­sége és a Salgótarjáni Üveg­gyár vezetői indítottak el: a folyamatos, garantált energia- ellátás érdekében kötöttek szocialista szerződést. — A beruházási mozgalom ellaposodását mi mindenek­előtt abban látjuk, hogy a vezetők egy része még ma sem értette meg a beruházási mozgalom jelentőségét, hely­telenül fogja fel ezt a moz­galmat. Mondják, hogy a jogi szerződéseken túl felesleges még plusz-vállalásokat rögzí­teni, hiszen a jogi szerződé­sekben a maximális határ­idők vannak kiaknázva. Má­sok a beruházási mozgalmat szűkén, csak a vezetők moz­galmaként fogják fel még ma is. mind a vezetőtől, mind a munkásoktól. Ezt a többletmunkát azon­ban egyesek kényelmes­ségből, közömbösségből, az egyoldalú vállalati érde­kekből kifolyólag ebben az évben nem végezték el. Lényegében nem járt siker­rel és nem nyert befejezést a lakásépítés meggyorsításá­ra kezdeményezett szocialista szerződés. Pedig ennek kere­tében lehetőség nyílna arra, hogy Nem kapcsolják be a tö­megeket, nem úgy tekin­tik a beruházási mozgal­mat, mint a versenymoz­galom igen sajátos formá­ját, amelyben a különböző kivi­telezési vállalatok dolgozói, a beruházó vállalat dolgozói, a tervkészítők fognak össze a minél sikeresebb munka érde­kében. Ezért is fontos a mun­kaverseny, a kooperációs munka, amely elősegítheti eredményeinket. Fontos tehát a munkaverseny szervezése, a jó módszerek, a kollektív munka gyümölcsének népsze­rűsége. A beruházási tevé­kenységet tehát a tömegek mozgalmává kell tenni. — Nem mindenütt kedvező a műszakiak magatartása a beruházási mozgalomban. A határidők előrehozása kétség­kívül jelentős összmunkát je­lent műszakijaink számára. Fokozódik ezáltal az erkölcsi elkötelezettség alapján a mű­szakiak felelőssége is. A napi termelési feladatok meg­oldása mellett a műszakiak egy része ma még nem vál­lalja lelkesen ezeket a plusz­feladatokat. Jellemző például, hogy olyan fontos területen, mint a mezőgazdasági be­ruházások, nem jutnak érvényre a beruházási mozgalom célkitűzései. Abból a helytelen szemléleti­ből indulnak ki, hogy mind a beruházó, mind a kivite­lező tanácsi keretekben tevé­kenykedik, tehát szükségtelen szociaüsta szerződéseket kötni. — A Zagyva II-nek és az acélárugyári hengerműnek po­zitív tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy pártszerveze­tünknek határozottabban kéz­be kell venni a beruházási mozgalom továbbfejlesztését. Olyan feltételeket kell létre­hozni, amelyek között a ki­vitelező vállalatok munkásai megértik és magukévá teszik a beruházás jelentőségét, kez­deményezéseikkel, összefogás­sal hozzájárulnak a beruhá­zás sikeréhez. A rendszeres koordinálást továbbra is napirenden kell tartani. A beruházási részfeladatok meg­felelő ütemezését, időbeni el­végzését biztosítani kell. Fel kell lépni olyan jelenségek ellen, amikor nagyvolumenű beruházások elkészülését vi­szonylag kisebb tételű rész­feladatok megoldása akadá­lyozza. Jellemző eset erre például, hogy a kb. 23 mil­lió forintba kerülő csatorná­zási beruházásunk 1962-ben való elkészülése azon múlik, hogy 400 ezer forint érték­nagyságban megfelelő szivaty- tyúkat tudunk-e beszerezni. — A beruházási mozga­lom, a szocialista szerző­déskötés a továbbiakban is mindenekelőtt az üzemi rekonstrukciókra irányul­jon. Biztosítani kell a Salgótar­jáni Acélárugyár hengermű­vének teljes elkészítését. El kell végezni a Zagyva II. pót- beruházásait. Meg kell oldani a felújítási és a. TMK-mun- kák tervszerűségét, nemcsak itt, hanem más üzemekben is. Biztosítani kell a bányatröszt rekonstrukciós feladatainak elvégzését. El kell végezni a Romhányi Cserépkályhagyár rekonstrukcióját. Kiemelten kell kezelni azokat a lakás­építéseket, ahol szanálnak, mert ezzel az 1963-as lakás­építésünket alapozzuk meg. Külön is foglalkozni kell a szálloda, a megyei kórház és a kultúrház beruházásaival. — E feladatok elvégzése egyben azt is jelenti, hogy megyénk második ötéves tervének beruhá­zási programját nagyrészt elvégeztük, illetve meg­alapoztuk. Előkészítettük továbbá a harmadik öt­éves tervhez való átmene­tet, melyben döntő szerep jut elsősorban az építő­ipari vállalat kollektívá­jára. Pártunk VIII. kongresszusára való felkészülés jegyében szé­lesítsük tovább eredményes­nek bizonyult beruházási mozgalmunkat, pártszerve­zetünk segítségével, politikai munkánk kiszélesítésével, új területeket kapcsoljunk be a rendszerébe — mondotta a beruházási tevékenységről Jedlicska Gyula elvtárs. ötéves lakásépítési programunkat Juttassuk érvényre a dolgozók kezdeményezését a minőségi mozgalomban A napirend második pontja­ként szerepelt az ipari ak­tívaülésen a minőségi moz­galom helyzete megyénkben. Jedücska elvtárs a minőségi mozgalomról elmondotta, hogy örvendetes a ZIM salgótarjáni gyáregysége dolgozóinak kez­deményezése, az ahogyan a párt VIII. kongresszusa tiszte­letére kezdeményezett munka­versenyben megyénk ipari dol­gozói e kezdeményezést fo­gadták. Mint hangsúlyozta, a minőségi mozgalmat ma már megyénk csaknem minden ipari és mezőgazdasági üze­mében kiterjesztették, s leg­több helyen jó eredmények­ről is számolhatnak be a mű­szaki és fizikai dolgozók. A minőségi mozgalom napiren­den tartása azonban megkö- veteü, hogy széles plenum előtt vitatkozzunk e mozga­lom eddigi eredményedről, hogy a még meglevő hibák kiküszöbölésével mind jobb eredményt érhessenek el ipari és mezőgazdasági dolgozóink a párt VIII. kongresszusa tisz­teletére. — A minőségi mozgalom ed­dig példátlan tömegkezdemé­nyezést eredményezett — je­lentette ki Jedücska Gyula elvtárs — mindez megnyilvánul a javaslatok sokaságában, a munkások, műszakiak hoz­záállásában, a munkafe- gfyelemben, a szocialista meghatározásához az egyes üzemekre és műhelyekre vo­natkozóan nem lehet kiala­kítani. Mégis azok az álta­lános szempontok, amelyeket a megyei pártbizottság végre­hajtó bizottsága a minőségi mozgalom értékelésénél jóvá­hagyott, helyesnek és megfe­lelőknek bizonyultak. — A minőségi mozgalom egy folyamban egyesíti az üze­mek valamennyi dolgozójá­nak kezdeményezését, jelentős mértékben segít abban, hogy a termelés brigádok tevékenységében, a tanulási kedv növeke­désében. — A minőségi mozgalom mindenekelőtt ott terjedt el széles körben, ahol az elő­készítő munka alapos és kö­rültekintő volt. Legkedvezőbb eredményei a minőségi moz­galomnak a Tűzhelygyárban vannak. A mozgalom bein­dításának körülményei az el­készült műszaki, párt-, szak- szervezeti és KISZ intézke­dési tervek minősége előre ve­títették a mozgalom sikerét. A mozgalom beindításának körülményei a legtöbb üzemben széles­körű tanácskozásokat je­lentettek mind a műsza­kiak, mind a munkások körében. Az elképzeléseket műszaki aktíva-értekezleteken, párt- aktívaüléseken, taggyűlése­ken, újítókkal folytatott ta­nácskozásokon, szocialista bri­gádvezetői értekezleteken, ter­melési tanácskozásokon és munkásgyűléseken alakították ki. Soha még ilyen széles kör­ben nem kerültek felszínre elképzelések, javaslatok és nem reaüzálódtak, fogalma­zódtak meg konkrét tervek­ben. Az előkészítés minősége egyben a megvalósítás minő­ségét is jelentette. Igaz, vala­miféle általános sémát tartalékait maximálisan kiaknázzuk, elősegíti a közgazdasági szemlélet térhódítását. Kedvezően hat ki a verseny­mozgalom szélesítésére, a fel­ajánlások teljesítésére. Előse­gíti a munkafeltételek jobb biztosítását, a munkaszerve­zést. Uj megvilágításba helye­zi a MEO-nak a tevékenysé­gét, a selejt vizsgálatát és a TMK-szervezőit. Lehetőséget biztosít az újítási mozgalom tömegbázisának szélesítéséhez. — E kedvező előnyeit a minőségi mozgalpmnak a leg­több üzemünknél, vállalatunk­nál felismerték. Á Salgótar­jáni Acélárugyár, Salgótarjá­ni Üveggyár, a bánya egyes üzemei csatlakoztak a moz­galomhoz. E csatlakozások kedvezően befolyásolják az üzemi termelést, új lendüle­tet adtak a munkához. A moz­galom kezdeti sikeres kiszé­lesítését azonban nem követ­te a mozgalom általános el­terjedése. Jónéhány üzem még ma sem csatlakozott a mozgalomhoz, vagy pedig a csatlakozás feltételeinek ki­munkálásánál tartanak. Nem terjedt el eléggé a helyiipar­ban és a mezőgazdaságban a mozgalom — hívta fel a fi­gyelmet e tényezőkre az elő­adó. Majd így folytatta: — Pedig jónéhány vállalat te­vékenységében nagy szerepet, nagy segítséget jelentene a minőségi mozgalom elterje­dése. Vegyük például a Salgó­tarjáni Táblaüveggyárat. Az üveggyár nem tudta telje­síteni ez évi termelési ter­vét, mintegy 150 ezer négy­zetméter üveggel maradt adó­sa a népgazdaságnak. Az egy négyzetméterre számító üveghozatal mutatója romlott. Nőtt a kalóriafelhasználás. Az elsőosztályú üveg aránya 1961 azonos idő­szakához viszonyítva 9,58 százalékról 6,99 százalékra csökkent. Hasonlóan nem teljesítették az üveggyáriak exportter­vüket sem. A minőségi moz­galom széleskörű kibontako­zása jelentősen segítene a tervlemaradás behozásában, a vállalat minőségi mutatóinak javításában. egyrészt abban az értelem­ben, hogy a VIII. kongresz- szusra indított munkaverseny vállalások keretében mind több üzem csatlakozzon a versenyhez, másrészt abban az értelemben, hogy az eddigi elképzeléseket, a minőségi — Vagy vegyük például a Nógrád megyei Építőipari Vál­lalatot. A vállalat munkásai, brigádjai számtalan felaján­lásban, kezdeményezésben jut­tatták kifejezésre aktivitásu­kat. E felajánlások nagy része nagyon értékes, a részletfel­adatok megoldására irányul. Vállalati szinten azonban nem készült el a vállalat, a nép­gazdaság szempontjából ked­vező összesítése a felajánlá­soknak. A vállalat műszaki gárdá­ja csak most dolgozik azoknak az elképzelések­nek a kialakításán, ame­lyeknek alapján jelentős mértékben tudnánk a la­kások minőségét megjaví­tani. Mindenki előtt közismert, hogy az épülő új lakások mi­nősége fokozatosan javul, a korábbi bosszantó fogyatékos­ságok mind ritkábban for­dulnak elő, mégis ez a ja­vulás lehetne nagyobb mér­tékű. Különösen a lakások használata során derül ki, hogy a nyílászáró szerkezetek nem pontosak, a fűtési meg­oldások nem kielégítőek. a parkettázás, a festés stb. több esetben kifogásolható. E mun­ka elvégzését, a minőségi moz­galom kiterjesztését, a lakás­építésre joggal elvárja a nép­gazdaság minden dolgozója. Az előadó a továbbiakban részletesen foglalkozott a szén­bányászat minőségi helyzeté­vel, majd azokról a fel­adatokról szólott, amelyek megvalósítása az elkövetke­zendő időkben legfontosabb akár a szénbányászatban, akár a megye más ipari üzemei­ben. Hangsúlyozta: munka eddigi területeit az üzemen belül tovább kell szé­lesíteni, finomítani. A minőségi mozgalomnak át kell fogni az üzem egész tevékenységének leg­(Folytatás, a 3. oldalon) a minőségi mozgalom feladatainak a minőségi mozgalmat tovább kell szélesíteni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom