Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)
1962-06-16 / 48. szám
NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ■ ■ — -y sti>' ' :>■ -h. AI MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÄCS LAPJA KVIII. ÉVF. 48. SZÁM. ARA: 6« FILLER 1962. JUNIUS 16. a társadalmi munka jobb szervezésével végezzék a községfejlesztési munkálatokat Az idén időben, ez év január 1-től a tanácsok rendelkezésére álltak a községi ej- lesztési tervek. Sokkal köny- nyebb volt a munka megszervezése, csak az időn múlott, mikor lehet a községek fejlesztéséhez, szépítéséhez hozzákezdeni. A tervek eddigi teljesítése jónak mondható, hiszen S7,3 százalékban végezték el a tervezett munkálatokat a községi tanácsok. Tg«z, a társadalmi munkában még bizonyos fokú lemaradás van, hiszen a tervezettnek mintegy 12,2 százalékát végezték el mindössze a dolgozók. Egyedül Balassagyarmat városban állnak jól a közhasznú munkák végzésében, ugyanis tervüket már 40 százalékra teljesítették. A tervezettnél gyengébb eredményeket értek el tanácsaink a saját helyi anyag fel- használásában is. Ebben a munkában a rétsági járás vezet, ahol a tervezett 150' ezer forintból eddig 78 ezer forintot használtak fel. Bár a társadalmi munka- vállalások teljesítésével még problémák vannak, egyes községekben kiugróan szép sikerek születtek. Szendehelyen 20 ezer forint értékű közutat építettek társadalmi munkában a község lakói. Szécsényben az iskola építésénél 23 ezer forint értékű közhasznú munka végzésében serénykedtek a helybeliek. Rom- hányban sportöltöző létesült, ehhez 30 ezer forint társadalmi munkával járultak hozzá eddig a községbeliek. Balassagyarmaton az út és szökőkút építésénél 35 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek el. Pusztaberkiben teljes egészében társadalmi munkában alakítanak át kultúrház céljára egy romos épületet. E tények és felsorolt eredmények is igazolják, a dolgozókban van lelkesedés és áldozatkészség saját községük, környezetük szépítése elősegítésére. csak a tanácsoknak és tömegszervezeteknek jól kell megszervezniük a munkálatokat és az emberek közhasznú munkára való toborzását is. A tömegszervezetek közül eddi g-a KISZ-szervezet kapcsolódott be legaktívabban a köz- ségfejleSztési tervek megoldásába. Nógrádkövesden az iskola építéséhez a helyi KISZ- szervezet 10 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. Irányítói, szervező munkát fejt ki a községfejlesztési feladatok megvalósítása érdekében a Hazafias Népfront Bizottság is. Az általa létrehozott szakcsoportok — építészmérnöki, gépészmérnöki, mezőgazdasági mérnöki, villamos- és geológiai — több mint száz szakembert biztosítanak a megoldandó feladatok megvalósításához. A járási tanácsok és a legtöbb községi tanács is érdemlegesen foglalkozik az ülésein a községfejlesztési munkálatokkal. Határozatai általában elősegítik az egyes községekben végzendő fejlesztési, szépítési munkálatokat. Új növénytermesztési módszerek vitája a széesémyi járásban A termelőszövetkezeti tájértekezletek néhány tapasztalatáról A szécsényi járás mezőgazdasági szakapparátusa munkastílusát ma már az jellemzi, hogy a szokásos járási elnöki, agronómusi értekezletek helyett a körzetesített táj értekezleteket választotta a szaktanácsadás módszerének. Június elején, hét nap leforgása alatt Szécsényben, Endrefalván és Ludányhalászi- ban tartottak tájértekezleteket a tsz-ek elnökei, agronórnusai, brigádvezetői részére. A résztvevők mind a három tsz-ben megvitatták az ott tapasztalt üzemi megoldásokat s a gyakorlatban bevált új növénytermesztési módszereket, kiváltképpen a takarmánykészítés legégetőbb problémáit. Viszont a járási szakapparátus is ellenőrizte, hogyan hajtották végre a gyakorlatban a járás által javasolt szakfeladatokat. Például KissVincze, a varsányi tsz elnöke elmondotta, hogy szövetkezetükben az optimális növényszám kialakításával küzdenek a termelési érték növeléséért. Burgonyából 27 000, cukorrépából 72 000, míg a kukoricából 71000 termő növényt nevelnek kataszteri holdanként. A 75 kh lucernavetéste- r ület termését nagyobb részben állványos módszerrel szárítják, hogy a legkisebbre csökkentsék a betakarítással járó tápanyagveszteséget. A járási apparátus javuló szakpropaganda munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a járás 22 termelő- szövetkezete közül 20-an agro- technikailag helyes módon, a gyakorlatban már megvalósították az optimális növény- szám kialakítását. Melyek a táj értekezletek tanulságai? Első, hogy mindig a legfontosabb termelési problémák megoldására mozgósítják a szövetkezetek vezetőit és a szaktanácsadást gyakorlati bemutató követi. Például Endrefalván a táj értekezlet résztvevői gyakorlatilag is elsajátították a kukoricatőszám kialakításának technikai módszerét. A szécsényi tsz bemutatóüzemben meglátták, mily jelentős takarmánytöbblethez juttatja a tsz-t a szérűhelyen termelt borsós napraforgó. A táj értekezletek közelebb hozzák a termeléshez a járási szakapparátust. Élővé, elevenné teszik az irányítást, tehát mérsékelik az íróasztal mellőli irányítást, s jelentősen kiszélesítik a termelésellenőrzés gyakorlati módszerét. Gyorsabban, hathatósabban lehet intézkedni a termelésben beállott lemaradás megszüntetése érdekében. Például a tájértekezleteken a járási irányítószerv vezetője, Cseh elvtárs felhívta a tsz vezetők figyelmét a jobb munkaszervezésre, a kukorica növényápolása terén fennálló lemaradás r megszüntetésére. Befejezéshez közeledik a cukorrépa, mák egyelési . munkája, a burgonya első töltögetése, viszont minden fogat- és kézierőt a kukorica kapálásának befejezésére kell mozgósítani. Szégyen lenne a járásra, ha megismétlődne a tavalyi példa, 300 kh kukoricavetés a nagy munkatorlódás miatt ka- pálatlan maradt. A táj értekezletek még eredményesebbek lettek volna, ha az osztály nemcsak a szécsényi szaktanácsadó üzem, hanem a technikumi tangazdaság szakembereinek gazdag szakmai tapasztalatát is gyü- mölcsözteti, különösen a gyakorlati bemutatókon. Intézkedések a középiskolába felvételére Az erre vonatkozó statisztika kimutatja, hogy megyénkben még annyian mint ebben az esztendőben soha nem jelentkeztek középiskolába. A megyei népművelési szervek arra törekszenek, hogy a jelentkezők közül, akik a felvételre megfelelnek, felvegyék a középiskolába. Igen nagy gond ez számukra, mert amíg az elmúlt években 1150 tanuló kért felvételt,' addig ez évben 360—380-al több a jelentkezők száma. Mivel a tantermek száma nem növekedett, az igények kielégítése céljából néhány középiskolában bevezetik a váltakozó tanulást. Ezzel igyekeznek megoldani, hogy a jelentkezők részt vehessenek középiskolai oktatásban. Mindezek mellett azonban a nagy számbeli növekedés szükségessé tette azt is, hogy Kis- I terenyén megszervezzék a tizenkét évfolyamos iskolát, a nagybátonyi tizenkétosztályos- hoz hasonlóan. A kisterenyei iskola gimnáziumi osztályai általános gimnáziumi osztályok. Az oktatás 5-)-l-es rendszerben folyik, tehát ugyanúgy, mint a megye többi általános gimnáziumában, a tanulók a hét egy napján gyakorlati oktatásban vesznek j részt. Tanulmányuk befejeztével érettségi vizsgát és ezzel egy időben szakmai minimum vizsgát tesznek. Az érettségi bizonyítvány bármely felső- oktatási intézmény, .bármely karának felvételére jogosít. A kisterenyei középiskolai osztályok beindítására azért is volt szükség, hogy ezzel tehermentesítsék a salgótarjáni diákokat, illetve kollégiumot, hiszen a mátranováki Szigorú tervfegyelmet, r\ r - ■■ I ■ rr r ■ szélesítsük a minőségi mozgalmat Műszaki nagyaktíva-ülés volt A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága csütörtökön délután Salgótarjánban a bányász művelődési otthonban ipari pártaktíva-ülést tartott. Az aktíva- ülésen részt vettek megyénk gyáriparának, építőiparának, bányáinak, mezőgazdasági üzemeinek, a tanácsi helyiipar, a KTSZ-ek, pénzintézetek gazdasági, párt és mozgalmi vezetői. Ott voltak az aktívaülésen a pártbizottságok és a tanácsi szervek képviselői is. Bemard Rezső elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága osztályvezetőjének megnyitó -szavai után Jedlicska Gyula elvtárs, az MSZMP Salgótarján Városi Pártbizottságának titkára mondott vitaindító beszédet. Tegyük jelentőségének megfelelő helyre a beruházást Jedlicska elvtárs bevezetőjében a beruházási és a minőségi mozgalom helyzetével és feladataival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a megye beruházási helyzetének megtárgyalása mindenekelőtt azért vált szükségessé, mert gazdasági össztevékenységünk- ben a beruházási munka még mindig egyike a leggyengébb oldalaknak és az utóbbi hónapokban nem kapta meg a jelentőségének megfelelő helyet. — Szükséges továbbá a beruházási tevékenységünk alapos elemzése azért is — mondotta —, mert a második ötéves terv második évének alakulása, beruházás szempontjából döntő jelentőségű az egész ötéves terv beruházási programjának realizálása érdekében. 1962-ben kell megalapozni, akár tervezési, kivitelezési téren, a második ötéves terv szinte valamennyi létesítményének előfeltételeit. — A beruházással való foglalkozás jelentőségét aláhúzza az a tény is, — hangsúlyozta az előadó —, hogy szinte valamennyi új létesítményünk megvalósításánál megvan a feltétele a minőségileg jobb munkának és a határidők lerövidítésének. A beruházási tevékenységet éppen ezért a iasági vezetés össztevékenysé- gében a jelentőségének megfelelő helyre kell állítani. — A megye beruházási tevékenységét vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy az 1962-es feladatok fokozott követelményt állítanak mind a beruházó, mind a tervező, mind pedig a kivitelező vállalatok Az 1961-es 264 milliós beruházási volumennel szemben 1962-ben 338 milliós beruházást kell eszközölni. Az év első negyedévének teljesítése, hasonlóan az 1961-es év első negyedév teljesítéséhez, 12 százalék volt. Hasonjelentkezetíek vonalról kényelmesen bejárhatnak a tanulók az iskola székhelyére. Némely szülőnél tapasztalható bizonyos idegenkedés a kisterenyei középiskola iránt. Nincs különbség, itt is egyenlő értékű bizonyítványt adnak és akármelyik tagozaton is végez a tanuló, bármelyik egyetemre, főiskolára felvehető. A különbség csupán abban van, hogy a humán tagozaton magasabb szinten tanítanak bizonyos tantárgyakat, például nyelveket, de nem tanítanak ábrázoló geometriát. Tehát szükségtelen mindennemű idegeskedés, A technikumban kötött keretszámok vannak, mivel a tanulók elhelyezését képességüknek megfelelően kell biztosítani, ezért már a beiratkozás során figyelembe kell venni népgazdaságunk igényeit. lóan nőtt 1962-ben a felújítási összeg is. A tavalyi 123 millióról 178 millió forintra. Az első negyedéves időarányos felhasználás a tavalyi 15 százalékról ez évben 12 százalékra csökkent, amely kedvezőtlen tényezőként jelentkezik — mondotta Jedlicska elvtárs, majd így folytatta: — A beruházási össztevékeny- ségünk az utóbbi időben kedvezően javult, nagyobb volumenű átmenő beruházásra dolgoztunk, javult a tervellátottság, alaposabb a beruházás előkészítése. — A megnövekedett feladatok teljesítése ugyanakkor arra int, hogy beruházási apparátusunk nincs kellően felkészülve a második ötéves terv beruházási céljainak megvalósításához. Ennek oka mindenekelőtt az, hogy a legtöbb üzemben még mindig nincs jóváhagyott fejlesztési terv. Ugyan az üzemi elképzelések mind az építési, mind a gépi fejlesztésre elkészültek, azonban a felsőbb szervek — a bányatrösztöt kivéve — ezeket még máig sem hagyták véglegesen jóvá. Ez a bizonytalanság jelenleg is zavarja az üzemi beruházó szerveinket. — A kidolgozott fejlesztési tervek éppen ezért nem mindig megalapozottak, a forint- összegek elég gyakran módosulnak. Nincs megfelelő összhang a fejlesztési-beruházási valamint a termelésfelfutás elképzelései között. Hasonlóan hiányosak a tervekben a munkaerő, mindenekelőtt a szakemberutánpótlás biztosítására tett intézkedések. A fejlesztési tervek közgazdaságilag nem eléggé megalapozottak, gyakran egyoldalú „műszaki szemlélet” érvényesül. A beruházási tevékenység színvonala, érdekében — Jedlicska elvtárs elmondotta: biztosítani kell, hogy az üzemekben a rekonstrukciós szemlélet egész évben uralkodóvá váljon. Növelni kell a beruházások komplex jelleg ét ügyelve arra, hogy a magas termelékenységű alapberendezéseket megfelelő minőségű kiszolgáló berendezések beállítása is kövesse. Tarthatatlan az a helyzet, hogy az alapberendezéseket, kapacitás szempontjából azért nerti tudják kiaknázni megfelelően, mert kisebb volumenű kiegészítő beruházásokat elhagytak és akár a szállítás, akár egyéb előkészítő munka területén (Folytatás a 2. oldalon) Már a télre kés2Ülnek Minden szál takarmányra szükség van, mert csak úgy tudjuk fejleszteni állattenyésztésünket, ha elegendő takarmányt biztosítunk az- állatok részére. Megyeszerte folyik a takarmány betakarítása. Az állami gazdaságok, de egyre több termelőszövetkezet is a legkorszerűbb takarmánykészítési módszereket - alkalmazza. Sok helyen pedig betakarítják az útmel- letti területek, árokpartok termését is, mert ezzel is több lesz a jószágnak való. Hajzsel József zetoros, a Magyarnándori Miami Gazdaság dolgozója rétkaszálás keben Készül a télire való a Szécsényi Tangazdaságban. A kazalba rakott lucernát hideglevegős módszerrel készítik el
