Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)
1962-06-13 / 47. szám
» 1962. június 13. Találkozó tíz év után Meleghangú ünnepség színhelye volt szombaton a Salgótarjáni Közgazdasági Technikum egyik osztályterme. Itt találkoztak egymással az 1952-ben végzett volt kereskedelmi iskola tanulói és tanarai. Az osztályfőnöki óra keretében megrendezett találkozón valamennyi volt osztálytárs saját helyére ülve köszöntötte volt osztályfőnökét, Tóth Ferenc pedagógust és a megjelent tanárokat. Az osztálytársak nevében Susán István üdvözölte az órát tartó tanárt, majd szabályos naposi jelentést adott a jelenlévőkről és a hiányzókról. Mintha felelésre szólítaná fel növendékeit, úgy kérdezte végig sorsuk alakulását az eltelt tíz esztendő alatt Tóth Ferenc osztályfőnök. Az osztálytársak zöme mint főkönyvelő, vagy revizor dolgozik, de van köztük orvos, jogász, mérnök, sőt tanár is. Ezután a kedves találkozó résztvevői a vadaskerti vendéglőben beszélgettek egymással életútjuk alakulásáról. A hangulatos rendezvény vasárnap hajnalig tartott. Megegyeztek abban, nem szakadnak el örökre egymástól, módot és alkalmat találnak újabb baráti találkozók rendezésére még. Használjuk ki a lehetőségeket Bányai vezetők tanácskozása a társadalmi bíróságok tevékenységéről A Nógrád megyei Szénbányászati Tröszt igazgatósága, valamint a bányász szakszervezet tröszt bizottsága, együttműködve az ügyészséggel, tanácskozásra hívta össze a bányaüzemek igazgatóit, a társadalmi bíróságok vezetőit, hogy megvitassák a társadalmi bíróságok tevékenységének néhány problémáját. Az értekezletet Kacsák János elvtárs ügyész előadása vezette be. Az előadás rövid elméleti áttekintés és a szovjet társadalmi — elvtársi bíróságok keletkezésének, jogkörének, működésük eredményeinek, tapasztalatainak, tanulságainak elemzése után elmondotta, hogy nálunk 1956 májusában a Minisztertanács és a SZOT együttes határozatával hozták létre ezt az intézményt. A rendelet a társadalmi bíróság legfőbb feladatát abban jelölte meg, hogy őrködjék a munkafegyelem, a társadalmi tulajdon fölött, felelősségre vonva annak megszegőit, megsértőit, megkárosítóit. Sajnos, az ellenforradalom hosszú időre visszavetette fejlődésüket, s csak mintegy két esztendeje, hogy újra fellendülőben van. Ma — hangsúlyozta az előadó megvannak a politikai feltételei a társadalmi bíróságok sikeres működésének, s elérkezettnek látja az időt ahhoz is, hogy olyan jogszabályt alkossanak, mely ki bővítené a társaHASZNOS TUDNIVALÓK AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ IGÉNYLÉSÉRŐL Mint ismeretes munkától kiöregedett dolgozók nyug díjigényének elbírálása átla gosan 4—5 hetet vesz igénybe A tapasztalatok szerint a késedelmes elintézésnek általában az az oka, hogy dolgozók az elmúlt társadalmi rendszerben a kedvezőtlen munkalehetőségek következtében nem tudtak folyamatosan egy munkáltatónál munkát vállalni. Ezért nem egy esetben találkozunk olyan dolgozóval, akiknek munkássága alatt munkahelye az ország különböző területeire terjedt ki. Ezek a munkaválla lások nem ritka esetben különböző biztosítási kategóriákba tartoznak. Nem egy eset ben előfordul, hogy életének egy bizonyos részét külföldi munkaviszonyokban töltötte amelynek igazolása igen bonyolult és hosszadalmas diplomáciai intézkedést igényel. Egyszóval a dolgozók önhibá ján kívül, munkaviszonyuk beigazolása komoly gondot okoz a nyugdíjmegállapító szerveknek. Az SZMT javaslatára hathatós intézkedések történtek azáltal, hogy a döntő üzemekben a szakszervezeti bizottságok mellett megalakultak az úgynevezett nyugdíjelőkészítő albizottságok. E bizottságok működésüket 1961- ben már sikeresen végezték, mert az általuk előkészített ügyek intézési ideje 34 nappal szemben 16 napra csökkent. Sikeres munkát végeztek a Salgótarjáni Acélárugyár albizottsága és a bányász trösztbizottsághoz tartozó mát- ranováki, szorospataki szak- szervezeti bizottságok, valamint a Salgótarjáni Zománc- ipari Művek nyugdíjelőkészítő bizottságai. Több alkalommal sikerült egy-egy nyugdíjas ügyét úgy előkészíteni, hogy 5—6 napon belül a nyugdíjba- menők nyugdíjigénye határ - zatilag elintézést nyert. Mi a teendő a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző utolsó évben? A nyugdíjelőkészítő bizottságok feladata, hogy a nyugdíjazás előtt álló dolgozóknak nyújtsanak konkrét segítséget abban, hogy az összes szolgálati idejüket még munkaviszonyuk ideje alatt az illetékes helyi szervek útján tSZTK alközpont, kirendeltség) gyűjtsék össze és az ősi- szegyűjtött szolgálati évekről együttesen a jelenlegi szolgálati évével egybevetve tájékoztassák az érintetteket. Így az esetleges kiíeiejtelt szolgálati •időt még munkaviszonya ideje alatt be tudják pótolni és már hozzávetőlegesen meg tudják mondani a dolgozóknak, hogy kb. milyen összegű nyugdíjat fognak élvezni. A szolgálati idő kigyűjtése nem jelenti azt, hogy már a korhatár betöltése napjától vagy hónapjától köteles nyugdíjba menni és tovább már a vállalatnál nem dolgozhat Egy szóval ez az intézkedés nem zárja ki a munka továb bi folytatásából. A munkavi szony megszüntetése, mint is meretes, a vállalatvezetés jog. körébe tartozik és szuverén joga, hogy tovább kívánja-e foglalkoztatni a korhatárt elért dolgozót, vagy pedig a munkaviszonyt megszünteti Az utóbbi mindenféleképpen bekövetkezhet, ha a szükséges nyugdíjszolgálati évekkel rendelkezik, legalább 10 évvel. Mi a teendő azokban az üzemekben, hivatalokban, ame- lyekben nincs nyugdíjelőkészítő albizottság? A nyugdíj előtt álló dolgozónak ugyancsak az utolsó évben joga van lakóhelye szerint illetékes alközponthoz vagy kirendeltséghez nyugdíj igény elismerési kérelmét bejelenteni. Ennek az a célja, hogy az összes szolgálati éveit egybegyűjtsék és erről még a munkaviszony folytatása alatt határozatilag tájékoztatjuk. Ezen módszerrel ugyancsak elérhető a rövid, egy-kéthetes ügyintézési idő a nyugdíjba- menése alkalmával. Időelismerési kérelmet tehát csak olyan üzem dolgozóitól fogadnak el az SZTK-ban, amelyek nem rendelkeznek nyugdíjelőkészítő bizottsággal. A kisebb vállalatok vezetői és a szak- szervezeti bizottságok a nyugdíjkorhatár utolsó évében dől gozóikat világosítsák fel az ügyintézés menetéről és ők is tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Mindkét esetben el tudjuk érni azt. hogy a munkaviszony megszüntetését követő időben az úgynevezett ellá tatlansági időt teljesen ki tudjuk küszöbölni, és zavartalan iesz a munkabér, illetve a nyugdíj folyósítása. dalmi bíróságok tevékenységi és jogkörét. Fontos ez már csak azért is, mert a jelenlegi gyakorlat a fegyelmi ügyek intézésében inkább adminisztratív jellegű, mint társadalmi nevelőhatású. A tevékenységi és jogkör tisztázatlansága mellett, a társadalmi bíróságok tagjainak választását, ennek elveit és főleg rendjét is meg kéne oldani, de nem rendezték a társadalmi bíróságok tagjainak munkaügyi és büntetőjogi védelmét sem, holott ez visszásságokra, esetleg bosszúállásra is lehetőséget adhat A nagy érdeklődéssel hal gatott előadást élénk vita követte. Az első felszólaló mindjárt Pothornik József elvtárs, a tröszt vezérigazgatója volt. Megjegyezte: igaz, hogy a társadalmi bíróságok jogkörét hatáskörét szélesíteni kell, s erre már készül is egy új rendelet, de mi még azokat a le hetöségeket sem használjuk ki, amelyekre a jelenleg érvényben levő rendelet módot nyújtana. Pedig, hogy a társadalmi bíróság milyen tekintélyt képvisel — hiszen a munkafegyelem megsértőjének, vagy a társadalmi tulajdon megkárosítójának munkatársai előtt kell felelnie tettéért — az is bizonyítja, hogy a bűnt elkövetők hangoztatják: inkább rendes, polgári bíróság elé vigyék az ügyét. Nehéz a társadalmi bíróság elé állni, szembenézni á munkatársakkal, de éppen ez szól a társadalmi bíróságok nagy nevelő jelentősége mellett, ösz- szehasonlítva az ország többi szénbányászati trösztjeivel a Nógrád megyeit, megállapította, hogy a társadalmi bíróságok tevékenysége szempontjából elmaradtunk. Pedig volna mit tenni. Sajnos, azonban nem vettük olyan komolyan ezt a dglaot — mondta Pot- jiornijk (ä-vfes 3»f mint ahogyan kellett vplnß ... fugjaJí, is merjük jelentőségét', szerepét, de elhanyagoltuk, A felszólaló ezután arról beszélt: prjily-in ügyeket utaljanak a társadaí mi bíróság elé. Majd felhívta a figyelmet a gondos előkészítésre, s ebben a szakszervezeti bizottságoknak és aktíváknak kell vezetni, de nem rázhatja le magáról a felada tot a bánya vezetője sem, mert neki sem csak a termelési feladatokkal kell foglalkozni, hanem az emberekkel is, akik ezeket a feladatokat megoldják. Rámutatott: igen hatásos lenne, ha a tárgyalásokra meghívnák a dolgozókon kívül a hozzátartozókat, a feleségeket és gyermekeiket is. Ezután többen, így Rozgonyi Emil elvtárs, a tröszt rendészeti osztályának a vezetője is szólásra jelentkezett. O arra hívta fel a figyelmet, hogy az üzemekben nem jól őrködnek a társadalmi tulajdon védelme felett. Rámutatott, hogy a hiányosságoknak, visszaélések nek a megszüntetésébe, meg előzésébe, be kell vonni a társadalmi bíróságokat is. A nagybátonyi szolgáltató üzem művezetője, Qyepesi Béla elvtárs kétségbe vonta a ren delkezés azon pontjának helyességét, mely a társadalmi bíróság elé utalandó ügyek és a lebonyolítás tekintetében az üzem vezetőjére hárítja a legnagyobb felelősséget. Szerinte a szakszervezeti bizottságoknak kellene ilyen tekintetben a döntő szerepet adni. Dvorak József elvtárs, a kazári üzem igazgatója kifogásolta, hogy a bevezető előadás nem tartalmazott konkrét példákat tárgyalt ügyekről és a vizsgálat, illetve a tárgyalás lefolytatásáról, mert e tekintetben van a legnagyobb bizonytalanság náluk, valamint annak megítélésében, hogy milyen büntetést szabhat ki a társadalmi bíróság. Berki Béla elvtárs, a kisterenypi üzem vezetője vitába szállt azzal a nézettel, mely szerint a társadalmi bíróság munkája „népszerűtlen”. Véleménye szerint, mivel a dolgozók túlnyomó többsége becsületes, és ellenérzéssel nézi egyeseknek a társadalmi tulaj- dpn megkárosítására irányuló cselekedeteit, 9 mivel emellett azt is tudja, hagy g társadalmi tulajdon megsértése egyben áz egyén érdekeit is sérti- ß iärsßßßlm\ bíróságok igenis népszerűek, a dolgozók helyeslik tevékenységüket — csak tevékenykedjenek! GARÁZDA FIATALOK Egy ritka, nem mindennapi esemény kavarta föl a közelmúltban az ipolytarnóci lakos, ság megszokott, nyugodt, békés életét. A járási rendőr- kapitányság nyílt tárgyalást rendelt el négy fiatal ellen, több ízben el- követett garázdálkodásuk miatt. Fiatalok. Még egyikük sem lépte át a huszadik életévét. Érthető tehát, hogy ösztön- szerűen felvetődik a kérdés: hogy jutottak idáig ezen a fiatalok? Mindig ilyenek voltak? A kérdésre mindjárt nemmel kell válaszolni. Talán ők maguk nem js gondolták, hogy itt fognak kikötni, Felelős a tetükérf az a környezet, amelyben felnőttek, de bizonyos mértékig a szülőket is terheli a felelősség. Egyikük sem a faluban dolgozik, csupán csak vasárnaponként jár„ tak haza. (Kivéve Demus Zoltánt, aki este jár hazq a salgótarjáni munkahelyéről.) Bizonyos fokig e? az ok, hogy távol a szülői háztól ■»= megfelelő felügyelet nélkül — észrevétlenül 0 rossz útra tértek. Természetesen nem lehet a felelősséget teljes mértékben másfa hárítani, hibásak maguk a fiatalok, hiszen Den)us Lajos. akit nyugodtan mondhatunk a bálidg vezérének, még a tárgyaláson is szemtelenül és cinikusan viselkedett. Mi a vád? Ittas és józan állapotban történő verekedés, Kultu- rátlan viselkedés. Zárórakor nem engedelmeskednek az italboltvezetö felhívásának, azt megfenyegetik. A lányokkal szemben nem megengedhető magatartást tanúsítanak. Negyveu-öt- venéves embereknek — akik figyelmeztetik őket, felhívják figyelmüket nem megengedhető viselkedésükre — semmi közöd hozzá kis- apám stb. kijelentést tesznek. Ezek után érthető, hogy a faluban élő békés emberek úgy vélekednek magatartásukról, hogy „ökölbe szorul a kéz, mikor ezt a viselkedési formát látom. Ezekből sohasem lesz becsületes ember”, íme egypár meggondQ. lattan fiatal Viselkedéséből messzemenőkig rossz következtetéseket vonnak le az egész mai fiatalságról Pedig a mai fiatalok nagy része — jogosan és helyesen, -or nem azonosítja magát Demus Lajossal és társaival, Persze a tárgyaláson a cinikusan viselkedő Demus Lajos maradinak nevezi ezeket a fiatalokat, ö saját magát modern embernek tartja. (Persze fogalma sincs a konzervatív és modern fogalmáról), dós kérdésére, hogy miért táncol olyan ízléstelenül, hogy azon az egész falu meg- botránkozik, így válaszol: „modern fiatal vagyok és modernül táncolok. A falusiak (beleértve időst, fiatalt egyaránt,) TtlClT(ldÍQ,lc, TL6Tt% <??-» tik meg ezt a táncot"! (Úgy gondolom, hogy maga Demus Lajos sem érti.) Demus Zoltán a második vádlott mérsékeltebben viselkedett mint társa: D. Lajos, ketten pedig megbánták tettüket. A négy fiatal, ki-ki az ő érdeme szerint megkapia büntetését. Biztosak vagyunk benne, hogy a büntetés letöltése: után, mindnyájan, elvetik eddig# életmódjukat,, felfogásukat és egy emberibb életet kezdenek. Reméljük azt, hogy u hozzájuk hasonló fiatalok tanultak az ő ese tűkből és a józan észre hallgatva, a józan gondolkodású fiatalokat követik. Ugyanakkor a vezető szervek is tanultak az esetből. Nem várják meg, míg egy-egy fiatal esete elmérgesedik, hanem elfojtják azt már embrió állapotban. Magatartásukkal és cselekedetükkel jó példával járnak az élen. Es a KISZ is segítsen időben ilyen fiatalokat megnevelni. A rendőrszáza- Szenográdi Ferenc A kulíúrmunka nyári forrásai megoldást is A KISZ-fiatalok is társas utat Idétlenül, ho- szerveznek Budapestre s a mű- iull,us elején a kubai, ezt ko- , _____vetően pedig a roman nagyi t falusi kulturális és is- meretterjesztő munkának az ősz—tél—tavasz hármas évszak a fő idénye. Ezek közül is a tél biztosítja leginkább azokat a feltételeket, amelyek a nevelődni, szórakozni vágyó parasztság mindegyre fokozódó igényeit kielégíthetik. Gyakorlat volt eddig, hogy a nyár nagy mezőgazdasági munkálatai idején évről évre bezárta kapuit a falu művelődési fészke. Néptelenné váltak a klubszobák, szakköri helyiségek, könyvtárak ez természetszerű volt, hisz betakarítás ideje komoly kezdik az új bemutatókra való felkészülést s szeretnénk rendezni Népek Barátságii Találkozókat is. Első alkalommal június végén, vagy vetően pedig a román nagy- követséget hívjuk meg. Előadássorozatot szervezünk a nyudíjasok 120 tagú klubja részére az öregeiket érintő problémákról, vendég művészegyütteseket szerepelteszámolni kell lehet találni feltétlenül, gyan biztosíthassuk mégis a vészeli csoportok tagjai meg kulturális igények teljesítését, tekintik a Nemzeti Galéria ki- Ezen a téren a KISZ-fiatalok- állítását. ra hárul a fontos és felelős- _ Tekintve, hogy a nyári ségteljes feladat, akik ebben időszakban a könyvtáros he- az időszakban kezdeményező- igettesítését is meg kell olda- sükkel az évszaknak megfele- nunk ezt a munkát ugyancsak íünk^s "miru^ancs^ a^nyá- lő elevenséget teremthetnek. 0 fiatalok vállalták el A falu „ ’proTrLuEn megX művészeti ízlésének fejlesztem bitjük az Irodalmi Színpadot, séí képkiállítások szolgáljak a amejy szeptemberben kezdi művelődési otthonban s a munkáját. kultúr csoportok sem tétlen- ^ városi művelődési ottho- kednek. Tervezzük egy megyei színtű, ének, zenehangverseny megrendezését, amelyen a mi együtteseink mellett a megye legjobb kórusai. Az évszak adottságait kihasználva nem feltétlenül szükséges, hogy kulturális rendezvényeink az otthon falai közé szoruljanak. Tág tere nyílik a szabadban való találkozóknak s ezerféle formában, szabadtéri előadásoktól, júniálisoktól az ismereterőpróbát jelent a falusi em- bővítő társas kirándulásokig, zenekarai'’szólalnak meg NógIgen hasznos és követhető rádmegyeren. példákat találunk máris a A Somoskőújfalui művelőmegyében, nézzünk ~' bér számára. A nagyüzemivé fejlődő mezőgazdálkodás azonban egyre inkább a gépek tudására bízza a munka nehezét. Köny- nyebbé váltak a feladatok, óval több nyári napokon is szabad idő, amit hasznos szórakozással tölthetünk el, éppen ezért érthető, hogy a falusi kulturális igények mind kevésbé korlátozódnak meg néhányat közülük s láthatjuk, hogy a nyári hónapoknak is megvannak a kulturális lehetőségei. A nógrádxnegyeri tervek- ről mondja Csókás József, művelődési otthon igazgatója: — Nálunk nemcsak szórakodési otthon terveiről így ad számot Dankó András igazgató: nők is találhatnak alkalmat a falu nyári kulturális életének élénkítésére. Ezt a balassagyarmati tervek tükrözik: — Balassagyarmati tennivalóink mellett, — mondja He- merka Gyula, a Mikszáth művelődési otthon művészeti előadója, — a Palóc Népi Együttes és a Pantomim — Nyári, terveinkben egyik Együttes megyén belüli és őszi, téli, kora tavaszi időszak- zási lehetőségeket igyekszünk ra. A kulturális munka éves keretét kell tehát megteremteni az időszakiság helyett. Ennek a feladatnak eleget tenni, ma még legtöbb helyen nem egészen egyszerű. Falusi művelődési otthonaink legfontosabb programként sze repel, hogy a TIT-tel karöltve megszervezzük Somoskőújfaluban a filmbarátok körét, a filmklubot. Az érdeklődés igen nagy s a jelek szerint 250—300 jelentkezőre lehet számítani. Á filmklub vetítébiztositani a nyárra is, de az ismeretterjesztő munka sem szünetel. Ha lazított tempóban is, de tovább tart az ismeretterjesztés a gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek egyaránt. Különösen a igazgatói, vezetői túlnyomó gyermekfoglalkoztatásnak van részben lelkes pedagógusok, igen nagy jövője nyáron s akik fárasztó iskolai nevelői ebbe a munkába bevonjuk a munkájuk után jutnak nyá- község érettségizett fiataljait. on megérdemelt pihenőhöz. A gyermekeknek játékos, Üdülni mennek, továbbképző klubformájú foglalkozások, tanfolyamokra, szóval a mű- diavetítések, szellemi vetélkeelődési otthonok egy része dő előkészítők lesznek, az út- sorozatot, az ismeretterjesztő azda nélkül marad. törőkkel kirándulunk a Bala- munka keretében orvosi előEgy emberen persze nem tonra, Balassagyarmatra s a adások lesznek a fiatalok múlhat a közösség ügye a KISZ-esek mint őrsvezetők számára. A művészeti cso- faluban, a ténnyel azonban vesznek részt irányításukban, portok már a nyáron megmegyén kívüli vendégszereplésekre indyJ. Igen nagy érdeklődésre tarthat számot, hogy a Televízió mintájára megszervezzük a járás Ki mit tud? vetélkedőjét. Ennek keretében majdminden községi és körzeti kultúrotthonban seit a községi népkertben műsoros rendezvény lesz balassagyarmati szólisták és művészeti csoportok közreműködésével. Az első vetélkedőre június 17-én Drégelypalán- kon kerül sor s a járási bemutatót a legjobbak részvételével szeptember 23-án Balassagyarmaton tartjuk meg. kéthetenként rendeznénk, — A művelődési otthon csillagászati szakköre is feladatot vállalt a nyárra. Bárdos Ferenc szakkörvezető, csillagvizsgáló felszerelésünkkel a környező községekbe látogat el, ahol szemléltető előadások keretében a világűr titkaiba viszi el az érdeklődőket. A fotoszakkör a község életéről, létesítményeiről készít diaképI ■me néhány szemelvény három művelődési otthon terveiből. Mindhárom azt bizonyítja, hogy a nyári munkának is megvannak a jő lehetőségei, ha lelkes emberek tartják kezükben az irányítást és a szervezést. \
