Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)
1962-06-13 / 47. szám
1962. Június 13. Ü09iuei a ! r ü ! Sl A 9 I A Szécsényi Járási Könyvtárban Szécsény jelentős kulturális központ megyénkben. A művelődési otthon mellett komoly szerepet tölt be a járási könyvtár, ahol naponta sokan megfordulnak. Ez év első negyedében csaknem 500 beiratkozott olvasója volt a könyvtárnak, s majdnem 7900 darab könyvet kölcsönöztek ifjak és idősek. Több mint 1300 tekercs dia-filmet vittek haza vetíteni az érdeklődők. Persze van miből válogatni is, hiszen 5000 kötet szépirodalmi, ismeretterjesztő, ifjúsági és szakkönyv várja a betűk szerelmeseit. — Ezt olvassátok gyerekek — mondja Gonda Ilona kölcsönző Háromszáz mázsa újburgonya A nógrádszakali Haladás Termelőszövetkezet ebben az esztendőben elsők között végzett a járásban a tavaszi Ki mutatás RAKTÁRON lévő ELFEKVŐ VILLANYSZERELÉSI ANYAGOKRÓL 1. 500 fm gömbzsinór színes 2x0,75 mm 2. 200 fm duranlt vezeték 95 mm 3. 20 db darukapcsoló DFK I. tip. 4. 400 db futurit tetőtartó sapka 6/4 ,»2”-ig 5. Carl lámpa 20 db 6. 150 db zom. ernyő 60 mm 7. 300 db Nóris ferde porc. foglalat 8. 2000 db Porc. pipa 13—36-lg 9. 2000 fm Rét cső 13—36-ig 10. 30 db Dugvilla öntöttvas házas 25 A H. 30 db BAFSZ 20 szigetelő aljazat 12. 80 db Falonkívüli kapcsoló barna váltó 13. 200 db Falonkívüli barna kapcs. 2 á. k, 14. 100 db Süllyesztett kapcsoló barna I á.k. 15. 100 db Falonkívüli fehér kapcsoló II á-k. 16. 100 db Sülyesztett dugalj fehér II. s. 17. 200 db Bakelit akasztós foglalat 18. 150 db Bakelit ernyőtartó RAKTÁRON ELFEKVŐ VIZVEZETÉKSZERELÉSI ANYAGAINKRÓL 1. 7 db Zslbauld kötés 100-as 2. 7 db Szimplex kötés 60-as 3. 35 db u. az de 80-as 4. 6 db ua. de 150-es 5. 10 db Kovácsoltvas állványcső 3/4” 6. 10 db Szívókosár bőrszelepes 6/4” 7. 20 db ua. de 5/4” 8. 5 db ua. de 2” 9. 10 db ua. de fémszelepes 1” 10. 30 db Sárgaréz ürítőcsap 1/4” 11. 26 db Szalmazsák 12. 6 db Fejpárna. A fenti anyagokra a saját felhasználás és az időközben érkező megrendelések teljesítésének a jogát fenntartjuk. Címünk: Nógrád megyei Villany- és Épületszerelő Vállalat Balassagyarmat, Kossutb-u. 6. vetéssel s most a növényápolás terén sem akar az elmaradók között lenni. Az igyekezetei bizonyítja, hogy 10 holdas területről már a napokban szállításra kerül 30( mázsa újburgonya és a 20 holdas kertészetben is szépen fejlődik a káposzta, paprika paradicsom, vöröshagyma. A kapás területet egyénekre osztotta a termelőszövetkezet s az sem okozott most különösebb megterhelést hogy 50 hold terven felüli napraforgót is gondosmi kell. A nemrég tartott brigádgyűlés hatására naponta 40—50 asszony serénykedik rendszeresen a határban. Bár a termelőszövetkezet talajfekvése nem kedvez a gépnek, legtöbb helyen csak lófogat tud haladni, ezen a héten befejeződik a kukorica kapálása is. Apróhirdetések Községi tanácsok) Gyalogjáró építésére alkalmas, hidegen beépíthető aszfalt kapható. Gyártja a Betonútépítő Vállalat. Ara: 380,- Ft/tonna. Az anyag helyi munkaerővel, gépesítés nélkül, házilag beépíthető. Érdeklődni lehet: Betonútépítő Vállalat, Bp. VI., Népköztársaság útja 8. Telefon 423-999. Czudor László. (320) A 2. számú lutóhüzlekedési Vállalat GYAKORLOTT gépkocsivezetőket és rákodé munkásokat azonnal lelvesz Gépkocsivezetők fizetése kollektív szerződés szedni. Rakodómunkások fizetése országos normák szerinti teljesítménybér. Szállást biztosítani nem tudunk. JELENTKEZNI LEHET mindennap a 2. számú 4KÖV Áruforgalmi Osztályán,. Salgótarján. 325 A Pásztó és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet motorkerékpárra] rendelkező fagylalt mozgóárust keres, azonnali belépésre. Jelentkezni lehet az fmsz központi irodájában Pász- tón, Szcbadság-u. 40—44 reggel 8-tól délután 5-ig Fizetés tiszta jutalék. Apró érdekességek — érdekes apróságok Egy hét a, külpolitikában A tudósok körülbelül 1 700 000 különféle növényt ismernek. E növények legrövidebb leírása is 50 óriási kötetet töltene meg. Nagy-Britanniában a tengerparti vizekben néhol annyi az olaj-szennyeződés, hogy a vizet még tűzoltási célokra is veszélyes felhasználni. i A Fekete-tengerben körülbelül 500 000 delfin él, mindegyikük naponta legalább 5 kiló halat eszik. így tehát a delfinek 8-szor annyi halai falnak fel, mint amennyit a fekete-tengeri államok együttvéve halásznak. A világ legnagyobb mesterséges víztárolója az asszuáni gáttól délre lesz. Körülbelül 130 milliárd köbméter víz fér bele. * Albert Bergeron kanadai fa- 'ágó 30 év alatt 106 liter véri adott, ö a világ egyik „legbő kezűbb” véradója. Az emberi szervezetben körülbelül 5 liter vér van, következésképpen Bergeron 21 ember számára adott teljes vérmennyiséget. • Nemrég különös rakományt szállított egy kis tengerhajo Szicíliából Szárdíniába. Civita vecchia kikötőben 3 tonna hangyát rakodtak be a hajóba E hangyákat az olasz Alpokban szedték össze. Feltételezek, hogy az alpesi hangyák Szárdí- aiában kiszorítják a helyi hangyafajtát, amely nagy károkat okoz a parafatermésben. Moszkvában a múlt hét köze- | tyija vezércikke: „Jelenleg pén összeült a KGST-ben részt- i mind a nemzeti gazdaságok, vevő államok kommunista és mind pedig az egész szociamunkáspártjai képviselőinek kétnapos értekezlete. A tanácskozást a pártok központi bizottságainak megállapodása alapján hívták egybe a tagországok gazdasági együttműködésével kapcsolatos kérdések megvitatására, s jelentőségét bizonyítja, hogy munkájában a kommunista- és munkáspártok központi bizottságainak első titkárai, a kormányfők és a népgazdaság irányítói vesznek részt. lista világrendszer gazdasági fejlődésének objektív törvényei felvetik annak szükségességét, hogy az együttműködés kereskedelmi formáiról áttérjünk a közvetlen termelési együttműködésre, a tervek egybehangolására az egyes iparágak és az egész népgazdaság fejlesztésében.” A moszkvai értekezlet kétségkívül még jobban előmozdítja majd a szocialista országok testvéri együttműködését, népgazdaságuk sokoldalú egybehangolását, ami tovább erősíti előrehaladásukat a szocializmus és a kommunizmus építésében. A Csendes-óceán középső térségében A KGST céljai: egyesíteni és egybehangolni tagállamainak gazdasági erőfeszítéseit, elősegíteni a gazdasági és műszaki haladás meggyorsítását, a népek jólétének emelését. A célok és érdekek egysége, a társadalmi-gazdasági rendszer azonossága, a szocialista országok gazdasági együttműködésének széleskörű lehetőségeit és új formáit teremtette meg. Mindez már eddig is felbecsülhetetlen eredményeket hozott számukra: ielentős sikereket értek el a munka termelékenységének emelésében, gazdaságuk terv- szerűségének növelésében, s kölcsönös árucsereforgalmuk tíz év alatt több mint háromszorosára emelkedett. Magától értetődő azonban, hogy a szocialista termelési rendszer előnyeinek az egész szocialista világrendszer kereteiben való kiaknázása még SZELESEBB TÁVLATOKAT NYÜJT második hónapja folynak az Egyesült Államok kísérleti atomrobbantásai. Az amerikai atomlovagok mitsem törődve az egész világot átfpgó tiltakozásokkal, most magas- légköri kísérleti robbantásokra készülnek, attól sem rettenve vissza, hogy kísérleteik az emberiségre ártalmas pusztító erőket hozhatnak mozgásba. Közben mindez olyankor történik, amikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok között tárgyalások folynak a világűr békés felhasználására vonatkozó együttműködésről, s Genfben ülésezik a tizenhéthatalmi leszerelési értekezlet. Mint már annyiszor, úgy most is kézzelfogható Washington képmutatása: szavakban tárgyalási készség és békeszólamok — a gyakorlatban agresszív cselekedetek. Érthető, hogy ilyen helyzetben a Szovjetunió kormánya figyelmeztetést intézett az Egyesült Államokhoz. „A magaslégköri atomfegyver-kísérletek — hangsúlyozza a szovjet nyilatkozat — igen veszéalakulhatnak ki, amelyek elnyelik a rádióhullámokat és a földkörüli térben újabb sugárzási övezet jöhet létre... Tartós és kiszámíthatatlan üj jelenségek állhatnak elő a földön, egyebek között megváltozhat az időjárás ennek minden káros következményé, vei.” Az Egyesült Államok atomlovagjai e kísérletsorozattal azokat a lehetőségeket igyekeznek megtalálni, amelyekkel megbénítanák a békeszerető államok védelmét és biztosíthatnák magukat a bű. nős agressziójukat menthetetlenül követő atomvisszavágás, sál szemben. A Szovjetunió ellenzi az atomfegyverkezési hajszál ét újból figyelmeztette a rövidlátó washingtoni politikusokat és tábornokokat arra, hogy a nemzetközi helyzet rosszabbodásáért őket terheli a felelősség, s ne ábrándozzanak or. a gyors gazdasági és kulturális felelmelkedéshez. Joggal állapította meg az Izveszlyes következményekkel járhatnak: nagy területen megszakadhat a földi légkör felső vezető rétege, olyan térségek ról, hogy katonai előnyökhöz jutnak! A szovjet kormány gondoskodik arról, hogy ez ne történjék meg... Mitől szabadította meg Kubát a forradalom? Miközben az Egyesült Államok lázasan szövi a diplomáciai, gazdasági és politikai hálót a forradalmi Kuba ellen, az amerikai „nagy sajtó” óriási kampányba kezdett, hogy megmagyarázza a Fehér Ház és a State Department bizonyítványát. A tekervényes frázisok dzsungelében talán ez volt a leggyakoribb szó: hálátlanság. Mármint Kubáé, Amerikával szemben, amely a „sziget- országot megszabadította a I. A Reid's I A Portugáliához tartozó Madeira szigetén van egy rendkívül előkelő és természetesen méregdrága szálloda, a Hotel Reid’s. A nemzetközi felső tízezernek ebben a közkedvelt paradicsomában is drágának számít a valamennyi közül legnagyobb luxussal berendezett lakosztály. Bére a kíséretének bérelt szobákkal és persze panzióval együtt — havi 88 ezer dollár. Ennek az appartmannak az ura feltűnően barna bőrű, alacsony emberke, kíséretében két komoma, számos cselédlány, lakáj és inas, több gépkocsivezető és vagy egy tucat katonatiszt van. Pontosabban: volt katonatiszt. Az egyik a kubai hadsereg egyköri vezérkari főnöke, a másik a katonapolitikai osztály volt századosa. Ez a két férfiú képezi az alacsony emberke legközvetlenebb környezetét. Legalább is az óriás termetű személyi testőrökön kívül. Ki ez a dúsgazdag idegen, aki ennyi embert tart — és tart el — maga körül, aki a világ egyik legdrágább lakspanyol zsarnokságtól, magas áron megvette fő termékét, a cukrot és megnyitotta előtte a fejlődés országútját”. Mi az igazság e mesterséges ködfüggöny mögött? Erre a kérdésre szeretnénk részletes választ adni olvasóinknak. Csak a múlt ismeretében érthetjük meg, az érzelmek micsoda áradása kavarog a a legnépszerűbb kubai jelszó mögött: Cuba — si, yankees — no! Kuba — igen,» jenkik — nemi lotel vendége osztályát bérli és aki nem vesz részt a madeirái előkelőség társadalmi életében? Ki ez az egy méter hatvan centi magas, pókhasú férfiú, aki a világnak ezen a távoli pontján nem jelenik meg egy nyilvános strandon — mert nem mer megjelenni? A neve: Fulgenció Batista. Kuba rettegett diktátora volt. Mit csinál naphosszat a Reid’s Hotel legjobban jövedelmező vendége? Órák hosz- szat ül rádió adó- és vevőkészüléke előtt, cikkeket vág ki újságokból, leveleket ír és kap, s ezt az egész anyagot szorgalmasan gyűjti, rendszerezi, hatalmas archívuma van már. A hozzá érkező leveleket szinte kivétel nélkül az Egyesült Államokból adták fel és az általa írt levelek szinte kivétel nélkül az Egyesült Államokba irányulnak, spanyol, de nem ritkán angol nevű címzettekhez. Ami pedig az archívumot illeti, nos, abban elsősorban nevek ezrei sorakoznak. A joviális külsejű emberke keskeny, vér télén ajkát öszszeszorítva, kéjjel lapozgatja ezt a névsort, és ha egy mesebeli tündér megkérdezné, ml az egyetlen kívánsága, Fulgenció Batista alighanem így válaszolna: visszavenni a hatalmat Kubában és lassú, kínos halállal kivégezni a névsoron szereplőket. Szóvivője — mert ilyen is van — időnként kijelenti az érdeklődő újságíróknak, hogy Fulgenció Batista nem folytat politikai tevékenységet és a kubai események iránt csak mint egyszerű hazafi érdeklődik ... Aa egyszerű hazafi kezéhez több mint húszezer kubai vére tapad. Az az ismételt nyilatkozat, hogy a lakosztály ura nem folytat politikai tevékenységet, a legarcátlanabb hazugság. A most 60 éves diktátor egész napi tevékenysége és minden gondolata ugyanis arra irányul, hogyan lehetne az „Antillák Gyöngyén”, a földkerekség egyik legfestőibb szigetén megállítani és visszafordítani a történelem kerekét. Vagy még egyszerűbben: hogyan lehetne visszajutni. A főnök megmondta Szóvivője egyik nyilatkozatából kiderül, hogy Batista politikai tevékenységének egyik megnyilvánulását valahogy úgy nevezhetnénk, aktív duzzogás. A szóvivő ugyanis azt mondotta egy nagy londoni lap riporterének: — A főnök határozottan dühös az Egyesült Államokra. ö már 1957-ben közölte az amerikai biztonsági szervekkel (!), hogy Fidel Castro mozgalma Washington szempontjából is komoly veszélyt jelent. Figyelmeztetését nem vették elég komolyan, hát most tessék. Már ebből is kitűnik, hogy Fulgenció Batistának meglehetősen intenzív kapcsolatai voltak az amerikai biztonsági szervekkel és általában, aa amerikai kormányszervekkel. Ez a kapcsolat pályafutása során némi előnyöket jelentett mindkét fél számára. Washington számára azt, hogy szőröstől-bőröstől kapott egy országot, Batista számára pedig azt, hogy szomorú száműzetésének egét nem felhőzik anyagi gondok. Vagyona, nyugati becslések szerint, mintegy 380 millió dollár. Legyünk precizebbek: ez vagyonának az a része, amit mag tudott menteni. Mindenesetre ebből is el lehet éldegélni, sőt királyi „sleppet” lehet tartani Madeirán, valamint tisztességes módon fel lehet nevelni a két házasságából származá kilenc gyermeket. Csak két példát említünk. Maguk a gyerekek közül az egyik amerikai egyetemen tanul, a másik svájci főiskolán. Minderre futja a vagyonból, Ful- gencio Batista a világ egyik leggazdagabb embere, tehát életmódján nem volna mit csodálkoznunk... ... Ha nem olvastuk volna a Daily Express című angol lapban ezt a mondatot: „A volt kubai diktátor anélkül folytatja fantatisztikusan fényűző életét, hogy vagyonához kellene nyúlnia”. Egyes verziók szerint a megállapítás titka az, hogy a zsarnok felvette az Egyesült Államokban kötött életbiztosításának teljes összegét, legalább is szóvivője ezt állítja. Amiből annyi mindenesetre igaz lehet, hogy az ex-tábornok amerikai pénzforrásai mindmáig nem dugultak el teljesen. Hogyan indult el Fulgenció Batista? Hogyan testesítette meg hosszú esztendőkön át Kuba balsorsát és hogyan kötött ki végül is Madeirán? A válaszhoz elengedhetetlenül szükséges egy vizsgálódó pillantást vetnünk Kuba történetére. (Következik: Indián a máglyán.) 4,
