Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)

1962-06-13 / 47. szám

1962. június 13. nógrádi népújság 5 Egy hasznos bemutató Kérjük a gépállomások segítségét a növényápolásban, A tsz-agronómusok, brigádvezetők május második felében a gyakorlatban is elsajátítot­ták az állványos szénaszárítási technológia mesterfogásait. A kiképzéshez nagy segítsé­get nyújtottak a szaktanácsadó és bemutató üzemek. A gyakorlati bemutatóról készült az alábbi képsorozatunk. vegyük elejét a munkatorlódásnak Bármilyen mostoha is az időjárás, még három-négy hét és az aratás időszakába lépünk. Különösen indokolt tehát, hogy termelőszövetkeze“ sítsák a hátralévő időt s ele­get tegyenek a növényápolási teendőknek. Éppen ezért azoknak. a termelőszövetkeze­teknek, amelyek híján van­teink jól, célszerűen haszno-1 nak a megfelelő munkaeszkö­Szaporodnak az eredmények Diósj (Tudósítónktól) A gyakorlati bemutató résztvevői az újtípusú nyozzák. lengyel lensodró munkáját tanulmá­A diósjenői Uj Barázda Termelőszövetkezet tagjai na­ponta százan dolgoznak, a földeken, kapálják a cukor­répát és a kukoricát. Ebben a termelőszövetkezetben is meg­valósították az állványos szé­naszárítást. A közelmúltban 200 darab állványt készítettek saját erőből és ezeken szárít­ják a lucernát. Egyre jövedel­mezőbbé válik az állatte­nyésztési üzemág is. A legna­gyobb sikert — bár ez csak kezdetnek számít — a pecse­nyebaromfi neveléssel ér­ték el. enon Március elején csaknem 3500 darab naposcsibét vásá­roltak s alig két hónap múl­va — 56 nap alatt — dara­bonként 80 dekás súllyal ér­tékesítették. A csibenevelés­ből eddig csaknem 30 ezer forint a termelőszövetkezet tiszta jövedelme. Az ered­mény elérésében nagy szere­pet játszik az új vezetés és a tagság kölcsönös megértése, valamint az anyagi érdekelt­ség, amely a dolgozókat jobb és lelkiismeretesebb munkára ösztönzi. A termelőszövetkezet vezetősége csaknem 2 ezer forint prémiumot osztott szét a baromfigondozók között. Az állványba rakást körkörösen kell végezni. Ügyelni kell arra, hogy az alsó rakás és a földszint között, valamint az ágas belsejében, a szükséges légtér meglegyen. Ez a tö­kéletes száradás feltétele. Äs­öfj Érdemes a háztájiból szerződni A ludányhalászi földmű­vesszövetkezet az idén is je­lentős szerepet vállalt a ház­táji gazdaságokban megter­melt áruféleségek értékesíté­séből. Mintegy 10 mázsa ba­romfit és 135 ezer tojást vá­sárolnak fel a termelőszövet­kezeti tagok háztáji gazda­ságából. A gazdasági év felé­hez érünk lassan és érdemes megvizsgálni, hogyan tesz eleget a földművesszövetkezet kötelezettségének. A földmű­vesszövetkezeti felvásárlók eddig mintegy 85 ezer tojást és 4 mázsa baromfit vásárol­nak fel. Ezek a számok arra engednek következtetni, hogy a még hiányzó 50 ezer tojást és 6 mázsa baromfit megfe­lelő szervező és felvilágosító munkával felvásárolja a föld­művesszövetkezet. A földművesszövetkezet dol­gozói már az elmúlt évben is igen eredményes munkát vé­geztek az értékesítési terv teljesítése érdekében. •Az ed­digi eredmény is a földmű­vesszövetkezeti dolgozók lel­kes munkájának. érdeme, másrészt azoké a termelő­szövetkezeti tagoké, akik megértették, hogy népgazda­SZAKMAI TANÁCSADÓ A növényápolás és az optimális tőszám Az agronómusok, brigádvezetők a gyakorlatban játítják az új technológiát. is elsa­(Foto: Lantos) Csaknem félmillió forintén vásárolfak gépeket Xarancsságon Termelőszövetkezeteinkben egyre több erő- és munkagép könnyíti a dolgozók munká­ját. A karancssági Alkotmány Termelőszövetkezet például csaknem félmillió forint ér­tékben vásárolt már ebben az évben különféle gépeket. Munkába állították már az új fűkaszát, a réti boronát, a tejszeparátort és az új erő­gépet. az Utr.s traktort Is. A termelőszövetkezet vezetősége körültekintően végzi a gépe­sítést. Arányosan gépesítik a növénytermesztést és az állat- tenyésztést. A termelőszövetkezet az új gépeket, felszereléseket hosz- szú és középlejáratú hitelből vásárolta, azonban komoly anyagi ráfordítást — csak­nem 40 ezer forintot — saját A megkésett kitavaszodás miatt a tavaszi munkáknál előfordult lemaradást a ter­melőszövetkezetek többsége szervezett munkával, a foga­tok és gépek teljesítményé­nek jobb kihasználásával be­hozta. A termelőszövetkezetek többségénél tehát a kukorica­vetés idejére helyreállt a munkák más években szoká­sos rendje. De már folyik a munkáknak egy újabb szaka­sza, a növényápolás. Most kell megvédeni a ka­pásnövényt a gyomoktól és kártevőktől, hogy mindenütt minden kapásnövényt jó ter­méssel fizessen. A gondos nö­vényápolás elősegiti a termés­fokozó tényezők hatásának együttes érvényesülését. A jobb talajmunka, a növekvő műtrágyaadagok, a talajerő, a jó vetőmagban rejlő na­gyobb átlagtermés csak úgy valósulhat meg, ha mindent, amit korábban a növénynek nyújtunk teljes mértékben fel is tudja használni. Ezt kell elősegíteni a növény- ápolás időszakában. A mostani napok szorgal­mas munkájától függ, hogy a gondosan elvetett kapásnö­vények milyen termést ad­nak, miként alapozzuk meg az állattenyésztés továbbfejlesz­tését. A mostani munka dön­ti el azt is, hogy miként va­lósul meg a termelőszövetke­zet termelési terve. A ter­méshozamok növelésében dön­tő szerepe van a növényápo­lási munkák időben és jó minőségben való elvégzésé­nek. A termésátlag növelésének fontos feladata a kapálások mielőbbi végrehajtása. Ha ebben az időszakban elhanya­goljuk a gyomirtást, az elma­radást később már csak nagy erőfeszítések árán tudjuk be­Termelőszövetkezeteink tö­rekedjenek arra, hogy az ara­tás megkezdéséig a kapásnö­vényeket tegyék gyommen­tessé és a szálastakarmányo­kat takarítsák be. A növény- ápolásra lehetőség szerint fo­kozottan használják fel a gé­peket és vegyék igénybe a gépállomások segítségét, de használják fel különösen a kukorica kapálásánál a foga- tos lókapákat is. A terméshozamok növelésé­hez ez évben fel kell hasz­nálni minden lehetőséget. Egyik ilyen lehetőség a tő­szám növelése, a katasztrális holdunkén ti optimális tőszám elérése. Cukorrépából hol­danként 60—65 ezer, burgo­nyából holdanként 20—27 ezer, napraforgóból az ala­csony törzsű fajtáknál 16—24 ezer, a magas törzsű fajták­nál 12—16 500 és a kukoricá­nál a mi viszonyaink között 18—20 ezer tőszám kialakítá­sa kívánatos. A termelőszö­vetkezetek ellenőrizzék a ka­pálógépek és kultivátorok munkáját és előzzék meg a növényápoláskor előforduló nagyobb arányú művelési veszteséget. Megelőző növény- védelemmel és a kártevők megjelenése esetén azonnali védekezéssel ugyancsak aka­dályozzák meg a növényszám csökkenését. A kukorica területünk túl­nyomó részén hibrideket ter­mesztünk, ezért a tőszám he­lyes kialakításának itt van nagy jelentősége, mert a hib­ridek a sűrű tőszám mellett adják a legjobb termést. Azok a gazdaságok, amelyek a tőszám növelésének nem tulajdonítanak jelentőséget, a termés egyharmadáról, vagy egynegyedéről mondanak le. B.iri?.i fiábtir Ságunk ma még nem tudja nélkülözni a háztáji gazdasá­gok árutermelését. Eddig a községben mintegy 48 ezer tojásra és 1 mázsa baromfi értékesítésére kötöttek szerző­dést. Különösen az Alkot­mány Termelőszövetkezet tag­jai azok, akik élenjárnak e tevékenységben. Hiszen amel­lett, hogy növekszik a terme­lőszövetkezet árualapja, jó jövedelmet hoz a háztáji gaz­daságból értékesített termék a szövetkezeti tagoknak is. Ezt legjobban Rácz Szabó István példája igazolja a községben. Az elmúlt évben mintegy 3500 forint jövede­lemhez jutott a tojás és ba­romfi értékesítéséből. Az idén Rácz Szabó István 2000 to­jás értékesítésére kötött szer­ződést a földművesszövetke­zettel és ennek jelentős ré­szét mintegy 1500-at, már át­adott a felvásárlónak. Rácz Szabó Istvánnak az Alkot­mány Termelőszövetkezetben még sok követője akadt. Pusz­ta Ferencné, Szőlős Mátyás- né, özv. Korponai Mihályné 2—2000 tojás értékesítésére szerződtek. De lehetne hosz- szan sorolni azoknak a nevét, akik 500—1000 darab tojást értékesítenek. Amellett, hogy szép jövedelemre tesznek szert ilymódon, a földműves­szövetkezet az év végén még 6 százalékos visszatérítést is fizetett baromfi és tojás után. A baromfitenyésztés rendkí­vül jó jövedelmet jelent a háztáji gazdaságból. Rendkí­vül sokat segít az is, hogy kedvezményes áron jutnak így takarmányhoz a gazdál­kodók. Különösen sokat pótol ez olyan esztendőkben, mint az elmúlt év is volt. Emellett a földművesszövetkezet na­poscsibéket is beszerzett a háztáji gazdaságokba. Igaz az idén lényegesen kevesebb naposcsibét vásároltak Lu- dányhalásziban, mint tavaly. Ez azonban nem jelenti azt. hogy csökkent a termelési kedv. A községben már igen sokan rendelkeznek megfelelő mennyiségű baromfiállomány­nyal, s így azt az utat vá­lasztják, hogy saját maguk keltetik a csibéket. A napok­ban igen érdekes számítást végzett a termelőszövetkezet vezetősége is. Az elmúlt év­ben például egy-egy terme­lőszövetkezeti tagnál mintegy 4 forinttal emelte a munka­egység értékét a háztáji gaz­daságok áruértékesítési szá­mításából származó jövede­lem. Az idén 5 forinttal nö­vekszik a számítások szerint ilymódon a munkaegység ér­téke. Dúl is 711 zöknek, vagy munkaerő hiánya miatt nem tudják biztosítani a munka időbeni, megfelelő minőségben való elvégzését, jól felfogott érdekük, hogy igényeljék a gépállomások se­gítségét. Nógrád megyei viszonylat­ban ebben az esztendőben a növényápolási szerződéskötés lényegesen alatta maradt a várakozásnak s bár a mun­kában eddig nincs elmaradás, általában kielégítő a helyzet, mégis indokolt az aggodalom, hogy a túlságos önerőre tá­maszkodás a későbbiekben megbosszulja magát s a mun­ka dandárjában majd nem lesz idő egyik, vagy másik fontos feladatra. Különösen a gyengébb, munkaerőhiányos tsz-ekben fenyeget ez a ve­szély. Mindent el kell követ­niük a gépállomásoknak, hogy ezek a szövetkezetek igénybe vegyék az értékes segítséget s a munkaerőt egyéb, ugyancsak halasztha­tatlan végzendőkre irányít­sák. Jelenleg az a helyzet ugyanis, hogy a megyei gép­állomások növényápoló gépei­nek kapacitását alig 60 szá­zalékban sikerül értékesíteni, így az átcsoportosítás nem okoz gondot. Az erdőkürti gépállomás például Tar köz­ségbe irányította a szüksé­ges gépeket, de általában ilyen igény csak elvétve je­lentkezik. A Szécsényi Gép­állomás kilenc kultivátorából például jelenleg is mindössze egy darab üzemel s jelentő­sebb területen a körzetből csupán Nógrádmegyerben és Ludányhalásziban kapáltak. A pilínyi termelőszövetkezet is első alkalommal elküldte a gépet s csak felesleges kés­lekedés után kérte vissza. A megye területén egyelőre 36 kultivátor dolgozik a kukori­cában. de mintegy 50 darabot tudnak rendelkezésre bocsáj- tani a gépállomások. Hasonló a helyzet a takarmánybetaka­rításnál. Szerződés hiá­nyában sem szabad, hogy áll­janak a gépek, éppen ezért a gépállomási vezetők fel­adata, hogy gyakran látogas­sák a gyenge termelőszövet­kezeteket s hassanak oda, hogy azok igényeljék a segít­séget. A jó, eredményes mun­ka érdekében tűzzenek ki rö­vidlejáratú jutalmakat a trak­toristáknak. szóval kövesse­nek el mindent, hogy a tsz-ek megértsék a gépek közremű­ködésének jelentőségét. 22 mezőgazdasági gyakornok Lehetőség nyílt arra, hogy a termelőszövetkezetek a kö­telező gyakorlati munkára szerződtessenek egyetemet, akadémiát végzett mezőgazda- sági szakembereket. Azok a termelőszövetkezetek, ame­lyek szakembert igényelnek, pályázati hirdetményt nyújta­nak be a megyei tanács me­zőgazdasági osztályára, amely eljuttatja azt az egyetemekre és az akadémiákra. Megyénkből 14 termelőszö­vetkezet igényelt 22 most végző és a gyakorlati munká­ra kötelezett szakembert. A tereskei Kossuth Termelőszö­vetkezet egy, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszö­vetkezet három, a dejtári Jó­zsef Attila Termelőszövetke­zet két, a pásztói Béke Ter­melőszövetkezet egy szakem­bert szeretne munkába állíta­Az egyetemekről és az aka­démiákról kikerülő fiatal szakemberek idősebb agrár­mérnökök, vagy nagytudású gyakorlati szakemberek mellé lesznek beosztva, akik mellett könnyebben elsajátítják a ^mezőgazdasági munka gya­korlati fogásait. Részt vesz­nek a szakmai irányításban. A gyakornoki idő letöltése után arra is van lehetőség, hogy a termelőszövetkezetben maradjanak. A termelőszövet­kezetek nagy szeretettel vár­ják a gyakornokokat, bizto­sítják számukra a lakást, a szórakozást és a megfelelő aryati támogaiirt is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom