Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)

1962-06-13 / 47. szám

4 NÓGRÁDINÉPÜJSA® 1962. június 13. Szakmunkás utánpótlás a falunak Mióta szocialista alapokra helyeztük a mezőgazdaságot, egyre gyakrabban vetődik fel a minőségi termelés kérdése. Ezzel pedig szoros összefüg­gésben — mivel egyik elő­feltétele a minőségi áruk elő­állításának a hozzáértés — foglalkozunk a ‘mezőgazdasági szakmunkás képzéssel is. Sok­szor hangsúlyozzuk, hogy fa­lun sem lehet ma már a ré­gi technika szerint gazdál­kodni, a tsz szilárdításnak is egyik fontos kelléke a mun­kájukat szerető, hozzáértéssel, nagy szaktudással rendelkező mezőgazdasági szakmunkások foglalkoztatása. Megelégedéssel kell tudo­másul vennünk, hogy a szak­emberek továbbképzésével, különösképp pedig a szak­munkás utánpótlás kinevelé­sével lelkiismeretesen foglal­koznak az egyes szervek. Kü­lönösen a népfront és a nőta­nács tette szívügyévé — az ügyet hivatalból szorgalma­zó tanácsi mezőgazdasági osz­tály mellett — a fiatalok szakmai továbbtanulását. Az egyes járásokban felmérték a termelőszövetkezetek hozzáve­tőleges igényét és jelentkezé­si lapokat adtak ki a nyol­cadik általánost végző fiata­lok számára. A balassagyar­mati járásban rövid határidőn belül 12 fiatal kötött szerző­dést a termelőszövetkezettel szakmai továbbtanulásra. Másutt még folynak a jelent­kezések. Kétségtelenül jó dolog, hogy az említett tömegszervek törődnek a tsz-ek szakmun­kás utánpótlásával. Sajnos azonban olykor, éppen a leg- érintettebb szerv, a termelő- szövetkezet nem veszi komo­lyan e nagyon fontos kérdést. Nem egy olyan példánk van, hogy a tsz nem jelentette idő­ben szakmunkás hiányát, vagy éppen nincs is igénye szakképzettebb tsz-tagra. Ahol alapos felmérés alapján a tsz vezetők lelkiismeretes igé­nyességével vizsgálták meg a szakmunkás kérdést, — mint például Ramhányban is — jelentkeznek a fiatalok. Sajnos az ügyintéző szer­vek is követnek el baklövé­seket. Ilyen például az, hogy éppen itt, ahol szorít a cipő, ahol sürgős megoldásra van szükség, korán lezárják a je­lentkezési határidőt. Pedig itt kellene a leghosszabb gondol­kodási időt hagyni, mivel fiataljaink idegenkednek a falusi munkáktól. Nem tart­ják életpályának a tsz-ben végzendő szakmai munkát, vagy egyszerűen nem is ve­szik szakmunkásnak a mező- gazdasági munkában tény­kedő szakembert. Itt van te­hát a legnagyobb szükség a meggyőző szóra, a felvilágo­sításra, a példák, tények fel­sorolására. Az eddigi helyzet mutatja, hogy ezzel sem éltek eléggé a tsz-ek vezetői. Saját közsé­gük fiatalságával sem tar­tottak olyan kapcsolatot, amely megnyugtató lenne a jövőre nézve, hiszen még mindig az a jellemző hely­zet, hogy a faluból elvágyód­nak, az iparba kívánkoznak az iskolás fiatalok. Nem hisz­nek abban, hogy a növényter­mesztés, állattenyésztés, vagy éppen a kertészkedés egyen­rangú szakma az esztergályos- sággal, lakatossággal. Szakma, mely biztos, megalapozott jö­vőt jelent és a gazdaság meg­szilárdításának nélkülözhetet­len kelléke. Ezért is szüksé­ges, hogy törődjünk többet a szakmunkás utánpótlással, kedveltessük meg a fiatalok­kal a szépségekben bővelke­dő mezőgazdasági szakmun­kát, Szülői feladatok a bizonyilványosztás idején Egészen rövid idő választ el bennünket az iskolai bizo­nyítvány kiosztásától. Mind­annyiunkban felmerül a kér­dés: mi a teendője a szülőnek a bizonyítvány kiosztása előtt és mit tegyen a bizonyítvány­osztás után. A bizonyítvány kiosztásáig eltelt időben a szülő tartsa kötelességének, hogy még fo­kozottabb mértékben keresse a kapcsolatokat a nevelővel! Érdeklődjék gyermeke tanul­mányi előmeneteléről. Ismerje meg, hogy a nevelő milyen követelményeket támaszt az évvégi ismétlésekkel kapcso­latban. A kapott felvilágosítá­soknak megfelelően irányítsa gyermeke tanulását. Tudnunk kell, hogy az év vége az egész évben tanult anyag rendsze­rező, átfogó tanulásának az időszaka. Most mások a köve­telmények, mint az óráról- órára való készülésben voltak. Ez a munka több elmélyülést kíván. Éppen ezért ebben az időszakban a szülő legfonto­sabb feladata, hogy biztosítsa gyermeke számára a szüksé­ges időt Nem helyes, ha eb­ben az időszakban a gyerme­ket különféle házimunkákkal terheljük meg és elvesszük tő­le a tanulásra igen szükséges időt. Törekedjék a szülő, hogy a tanulási időt gyermeke okosan ossza be. Az eredmé­nyes tanulás nem azt jelenti, hogy pl. a gyermek egyfolytá­ban 3—4 órát tanuljon. Ez ki­merítő és nem vezet kellő eredményre. A szülő úgy irá­nyítsa gyermeke tanulását, hogy a tanulás és az azt meg­szakító, felüdítő, másirányú foglalkozás egymást váltsák. Így nem kimerítő. Ezekívül biztosítsa a szülő gyermeke számára a nyugal­mat, a csendet. Ki kell küszö­bölnie minden zavaró mozza­natot, hogy a gyermeket sem­mi se vonja el az elmélyült tanulástól. Tanúsítson megér­tést gyermeke munkájával szemben. Nyújtson segítséget, adja meg a kívánt felvilágosí­tásokat, érdeklődjék a gyer­mek tevékenysége iránt, se­gítse öt esetleges kikérdezéssel, bátorítsa, biztassa. Tartsa azt is kötelességének, hogy közöljön minden lénye­ges mozzanatot a nevelővel. Ha azt veszi észre, hogy a gyermek fáradékonyabb, azon­nal hívja fel erre a nevelő fi­gyelmét. Ha biztosítja a fen­tieket gyermekének, remélhe­ti: a bizonyítvány megfelelő lesz. A kézhez vett bizonyítvány azt mutatja: vagy megfelel a szülő és a gyermek várakozá­sának, vagy elmarasztaló az eredmény. Felvetődik a másik kérdés: mit kell tennie a szü­lőnek a bizonyítvány kiosztása után a „jó”, illetve a „rossz” bizonyítvány esetében? A jó, a kiemelkedő bizo­nyítvány öröm a szülőnek, ne­velőnek és a gyermeknek egy­aránt. De a jó bizonyítvány nem jelentheti azt, hogy a gyermek 2 hónapra búcsút mondjon mindennek, ami ta­nulás, ami ismeretszerzés. A gondos szülő törekedjék arra, hogy a nyári szünet ne csak tétlenséggel és játékkal múl­jék el, hanem találjon módot és eshetőséget gyermeke éssze­rű foglalkoztatására. A pihe­nés mellett keressen lehetősé­get, hogy gyermeke olvasson, vagy más módon gyarapítsa ismereteit. Súlyosabb dolog a bukott ta­nuló ügye. Abból a t&iyből indulunk ki, hogy a bukott ta­nuló helyzete nehéz. Otthon a szemrehányás, dorgálás várja. Ez jogos is, de csak egy bizo­nyos mértékig. Higyjék el a szülők, hogy a bukott tanuló­ban nagy lelki viharok dúl­nak. A bukott tanuló sokat szenved. Ezt tudomásul kell vennünk. És a lehető leghely- telenebbül járunk el akkor, ha mi még súlyosabbá tesszük helyzetét az örökös dorgolás- sal. Most nem erre van szük­ség. A szülő nyújtson segítsé­get gyermekének nehéz hely­zetében. Fokozottabb mérték­ben adjon lehetőséget a rend­szeres tanulásra. Tegye lehe­tővé, hogy a gyermek naponta beszámolhasson végzett mun­kájáról. Komolyan figyelmez­tesse és döbbentse rá mulasz­tásának következményeire, de ezzel fejezze is be a dorgálást. Éppen ellenkezőjére van szük­sége az ilyen tanulónak. Nyu­galomra, megértésre és arra, hogy érezze: a szülő mellette van, megadja neki a lehetősé­get a hibák kijavítására. Helytelen, ha a szülő a bu­kott tanulóval szemben a meg­torlások egész seregét vonul­tatja fel. Nem jó, ha a szülő megvon a gyermektől minden szórakozást, sportot, stb., mert fejlődéséhez ezekre is szükség van. Gondoljon a szülő arra is, hogy a rossz eredményért ő is felelős, mert a tapasztalat azt bizonyítja, ott elégtelen az eredmény, ahol a szülő egész éven át nem törődött gyerme­kével ... Veszélyes elvonni a gyermeket a pihenéstől, nya­ralástól, mert félő, hogy az új tanévet egy fáradt, elkedvet­lenített gyermek kezdi meg és ez nem sok jót ígér a jövőre. Tehát ne tetőzze a meglevő bajt a szülő még újabbakkal. Dr. D. P. CSAK AMATÖRÖK SZAMARA! Az amerikai Burlingtonban két újságíró megalapította „A hazugok nemzetközi klubját”. A klubnak ma már sok nyu­gati országból több ezer tagja van. A „szakképzett hazudo- zó” cím elnyerését számos fel­tételhez kötik. A politikusok előtt azonban a klub nem nyitja meg kapuit: vezetői ki­jelentették, hogy szigorúan amatőr-alapon állnak és nincs szándékukban hivatáso-okat felvenni. ^xlnítáxi^ estek Kétháza§ siker Tolt a Cirkuszhercegnő Nevét egy időben hirdet­ték Budapest és Európa, Ame­rika színpadai. Muzsikája be­járta a világot és minden­felé páratlan sikerrel hódí­tott. Az operettzene klasszi­kus mesterei közé nőtt, in- venciózus. gazdag ékszerezé- sű melódiái ma is töretlen fényűek, s ma is épp oly gyakoriak színpadon, rádió­ban, könnyűzenei rendezvé­nyen, mint születésük évei­ben voltak. Kálmán Imre, mint a buda­pesti Zeneakadémia növendé­ke egymást követően két íz­ben nyeri el a királydijat, s már ez az egyedülálló ese­mény kivételes képességeket jelez. S a képességeket egész sereg olyan mű iga­zolta, amely az azóta eltelt évtizedek után is állja a pró bát. Gondoljunk például a Csárdáskirálynőre, amely ma is állandó műsordarabja ze­nés színpadainknak, s hódít Budapestíől Moszkváig. De sorakoztathatnánk itt jónéhány Kálmán operettet még. Mi a titka ennek? Talán az, hogy Kálmán Imre mind operett­dramaturgia, mind zenei for­málás terén — ahogy tanul­mányozói megállapítják — az intemacionális operett be­vált formái mellett érvényt szerez a magyar, vagy leg­alábbis magyaros hangnak, méghozzá olyan elhitetően, olyan őszintén, hogy a kö­zönség ezt nem ráaggatott dísznek, hanem belülről jött igazi jellemvonásnak érzi. A egri Gárdonyi Géza Szín­ház által most Salgótarján­ban is játszott operettje talán kevésbé alkalmas ennek a megállapításnak az igazolá­sára. annyi azonban bizonyos, hogy a Cirkuszhercegnő nép­Vita Salgótarján kulturális életéről Kérdőjel után — talán így lehetne megfogal­mazni: az időbeliséget — sugá- rbzza és meglehetősen magas niűvészi fokon. A képzőművészetek terén a hatása korántsem ilyen inten­zív. A szépre szomjas ember­A Nógrádi Népújság cikkso- magunkat formáljuk az új dagodása kezdetben a nagy ben pedig a kielégülési vágy rozata sok oldalról, a tények igényeknek megfelelően, de kontúrokat vázolta fel csupán, ebben az irányban is fokozó­gazdag felsorakoztatásával raj- számtalan eszközzel, szánita- Ekkor még kevéssé választót- dik. Mutatja ezt az a tény, zol kör- és egy kicsit kórképet lan helyen és minden időben tűk szét a milliónyi ízt. színt, hogy megyei képzőművészeink is az acélgyári szellemi élet hatni akarunk a másik em- Mindenesetre aktív szerzési egyáltalán nem panaszkodnak központjáról, a Művelődési bérré is. A pedagógia — kü- időszak volt ez, az elemi is- a helyi tárlatok látogatottsá- Házról. A cikksorozat azonban lönböző fokon és formában — meretek gyakorlásának korsza- gának válságáról, világosan elárulja, hogy az társadami jelenség lett ha- ka. Az utóbbi néhány észtén- Nyilvánvalóan a helyi önte- igénye általánosítottabb, az zánkban (és nem Ids ered- dő azonban óriási minőségi vékeny művészeti intézmé- egész megyéről óhajt elméi- ménnyel). E jelenség a mii- fejlődést jelentett. Igaz, bizo- nyéknek más feladatokat kell kedni. Valahogy az az érzés liónyi hatás sokszínűségében nyos mértékig passzívabb jel- betölteniük, mint a hivatásos alakul ki az emberben a soro- valóban a szocialista ^erkölcsű, legű szellemi gyarapodást, de színházaknak, zenekaroknak s zat elolvasása után, hogy egy szellemű, világnézetű ember- feltétlenül minőségi gazdago- egyéb művészeti apparátusok- óriási kérdőjel áll parancsa- típus megformálódásához ve- dást hozott magával. A világ- nak. lóan előtte, melyre választ zet, de természetszerűen egy ra tárt könyv- és folyóirat pc- De hát mi legyen ez? Ké­kéi! adni kinek-kinek a maga bizonyos telítettségi érzést litikánk, a reform szellemét ressük az utat! életében, s ha a szellemi élet eredményez. Ennek a sok már magán hordó egyre kor- ügy érzem a könyv, rádió, munkása, úgy a maga mun- irányból jövő hatáskomp- szerűbb közép- és felsőfokú televízió nyújtotta passzív katerületén. lexumnak — amely t. i. a te- iskolarendszerünk, a televízió (vagy csak egzisztenciálisan A kérdőmondat pedig így lítettség érzésével tölti el az mind megannyi csiszolókő- aktív) élmények lecsapódásai hangzik: egyes embert — rendeződnie, rongja lett szellemi igényeink- a kisebb körű társadalmi raktározódnia, ülepednie kell. nek a tudományos és szépiro- együttlevésekben, szervezett , „ És már el is érkeztünk — dalom világában. Nagyot nőtt formában, mit tegyünk, gondolom a szellemi élet má- az igényünk, s talán itt van sik, az elsővel dialektikus valahol a gyökere annak, hogy hogy feloldódjék a színház, a kapcsolatban levő vonásához: a város öntevékeny művelődé- a klubok életében mozi és az e kérdéssel foglal­kozó apparátus pillanatnyi válsága? Talán — véleményem sze­rint — az egész kérdéskomp­az egyén szellemi életéhez. si intézményei bizonyos mér­tékig válságba jutottak. Vala- történhet meg. Mit jelent ez hogy úgy látszik, mintha az konkrét formában? Íme: ma­egyes ember kulturális eszkö- gamba szívtam egy csomó éi- zei, vágyai, igényei túlhalad- ményt, kifinomult az ízlésem. lexum belső elemzése, ha nem , , . , ták volna a város adta lehető- aktívvá akarom mindezt vál­ic enlrlral rlo ptrv 1 ónc-cccil At. cl tény, hogy O O, - cáripjcet. tn i (a7 prtelmfLc- pmhpr L*'/oi­ls sokkal, de egy lépéssel kö zelebb visz a kérdőjel felkiál­,,, „ , .... .. ,, ségeket. tani (az értelmes ember szel ralt nemzet lettünk, szeles o- Provinciális lenne azonban lemi igénye ez), beszélni aka- tójellé formálódásához, hogy rV tarsaaaimi tenyezo , z I a szem]életünk, ha csak a mi rok róla... hallgassátok meg! egy újabb mondat azután vuagrena Kovetaezm y , városunkra, esetleg megyénk- Most elmondok nektek egy ponttal zárulhasson. Tne^Xf1°|U1fSan™i mm re korlátoznék az előbbieket, verset, egy monológot, most Kezdeném azzal a napjaink- gyoClüreszt a 0 ® hiszen például a sokat emle- muzsikálni szeretnék! én is ... ban már szinte közhellyé váló a szelierru negy getett televízió térhódítása a én is... ! A klubélet, a kisebb megállapítással, hogy a mo- van' színházak s mozik rovására közösségek, a hasonló érdek­dem élet, a kiszélesedett élet- A milliónyi társadalmi, tu- nemcsak városi, megyei, de lődési körök stb. egymásra ta­lálás, a nagy társadalmi célok, dományos és művészi élmény országos, sőt, azt hiszem még Iáinak. Itt, szerintem legma- az egyes ember életigényeinek elmélyítése a magány meg- tágabb vonatkozású jelenség, gasabb formájában egyedül itt megsokszorozódása, a szocia- hittségében, vagy a decentra- Ez úgy érzem összefügg azzal teljesedhet ki az öntevékeny lista rend építésének sürgető lizált közösség: én — te — ő a ténnyel, hogy az egyre na- művészeti forma. És ez az ön­parancsa. merőben új életstí- kis társasági együttlevésében gyobb kényelmet nyújtó tech- tevékeny művészeti tolmácso­lást, élettempót eredményez, történik. És ez a tény — nem nikai vívmányok következté- lás lesz a decentralizált társa- Hétköznapjaink sokigényűsége, tudom általános-e, én azt hi- ben mindinkább egy helyben dalmi élet. a klubélet szelle- teljes embert kívánó volta, fe- szem az — meghatározza, kü- élő, növényi életmódú embe- mi motorja a műveltség, a szített életüteme két jellegze- lönösen a kisvárosi élet szel- rekké válunk. Természetesen művészet korszerű, kollektív tes irányban fejleszti az em- lemi arculatát. ennek elemzése csak közvetet- szellemű megélési formája. bér szellemi akarását. A szellemi hatások ez álta- ten tartozik témánkhoz. Ez lehet az útja — gondolom Az egyik irány a kollektí- lánös tartalmi elemzését kö- Mi hát most már a megöl- — annak, hogy az irodalmi vumé, a társadalomé. Vitatha- vesse most valami olyasmi, dás? Egy közbevetés talán se- színpad, a színház: élő iroda­tatlan, hogy társadalmunkban ami a kérdés minőségi odalát gít. A könvy (szépirodalmira lom, a hangszer ismerete és az napjaink során erősen megnő- érinti. gondolok), rádió, televízió a idő dilemmája: élő muzsika vekedett a már'k emberért Szocialista életünk kulturá- v'lágnézeti. erkölcsi, esztétikai legyen. szerűség, siker és zenei ér­ték szempontjából méltán so­rakoztatható Kálmán Imre leg­szerencsésebb alkotásai közé. Az egri operettegyüttes a rendelkezésre álló adottságok mellett igyekezett méltó ke­retet teremteni a darabnak, s ez az igyekezet nagyofc- bára sikerrel is járt. A Cirkuszhercegnő revű- lehetőségeit szerencsés elgon­dolásokkal valósította meg Kozaróczy József mozgalmas rendezése, s az indító kép tempója az előadás egész fo­lyamatát pezsgésbe hozta. A darab címszerepében, Palinsz- ka Fedora alakjában Bajtai Gabriella az cperettprimadon­na teljes fegyvertárával bir. Érzelmes és hódító asszony, ha nem is mindig herceg­női. Mister X-et Csizmadia László formálja férfiasán, ro­konszenvesen, de a lírai fű­töttséggel adósunk marad. Kanalas László Sergius Vla­dimír nagyhercegé minden jószándék ellenére valószerűt­len, hiteltelen marad a néző­nek. Fonyó István nagyon kedves, bohókás Slukk Tónit mintáz meg, szerencsés Má- belt kap a temperamentumo­sán mozgékony Bürös Gyön­gyiben. Lenkei Edit Slukk- néja mesterkéltnek hat, Csa­pó János öreg főpincére vi­szont remek megfigyelések eredménye. Csapó ebben a rö­vid szerepben is sokat tud mondani alakjáról. Tetszett még Fekete Alajos gárdakapi­tánya, valamint a három mu­latságos gárdatiszt figurája. Az előadás kellemes szóra­kozást nyújtott, annak elle­nére, hogy a zenekar részé­ről ruházat dolgában több fi­gyelmességet. becsülést vá­runk a jövőben az alkalom és a közönség iránt. Az egri színháznak és zenekarának ezen a téren is jó példával kell teljesítenie közönségfor­máló feladatát. (barna) A BUKARESTI FILMSTÚDIÓ A bukaresti „Alexandru Sahia” filmstúdió 12 éves fennállása óta többszáz kilo­méter filmet készített. A stú­dió termelése évről évre nö­vekszik. 1950-ben, a stúdió megalapításának évében, mindössze 22 dokumentum­filmet és 46 filmhíradót ké­szített. Az „Alexandru Sahia” stúdió idén 40 dokumentum­filmet, 45 népszerű-tudomá­nyos filmet, 12 mezőgazdasági, hat sport és hat úttörő kis- filmet készít. Ha ehhez még hozzáadjuk az időszerű heti eseményekről szóló filmeket is, akkor ez a mennyiség megfelel 20 teljes estét be­töltő film mennyiségének. Az „Alexandru Sahia” film­stúdió 22 országgal tart fenn kapcsolatot. Hasznos pihenés Újlakv Mária Heroid f a s zín

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom