Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)

1962-06-09 / 46. szám

1962. június 9. NÓGRÁDINÉPÜJSAO 5 Szervezettség van, szorgalom kell Pásztón Pontosan egy tucat ember öli körül az asztalokat az ap­aró irodában. — A hátralévő két hónap döntő lesz a kapásnövények termésátlaga szempontjából. Ha jól szervezzük a munkát és mindig a legfontosabb ten- mdavalókra összpontosítjuk az •erőket, nem lehet baj... Az elnök az utolsó monda­tokat egy szuszra mondta el. Végignézett a figyelő brigád- vezetőkön, s várta, hogy meg­szólaljon valaki. Mindez Pásztón történt, a 'Béke Termelőszövetkezetben, a szokásos hétvégi brigádve­zetői értekezleten. Persze történt ott más is, mert az 'elhangzott szavak csupán a lehetőségeket jelölték meg. Ezeknek a lehetőségeknek a hasznos kiaknázása viszont csak úgy lehetséges, amint azt az elnök elmondta. Ez most a legnagyobb gond Pász­tón is. = Több mint 850 tagja van >a termelőszövetkezetnek, ■azonban eddig csak 400—430- •an jártak dolgozni rendsze­resen — mondja Kelemen István, a szövetkezet elnöke. Meglepődöm ezen a rossz -arányon. S mi van a töb­biekkel? — Sajnos sokan nyugdija­tok, munkaképtelenek. Mind­ennek ellenére azonban leg­alább 150 ember beállhatna •még a közös munkába. «= Na és ezek? Kelemen István nyugodt •ember, s még erre a kérdés­re is csak ennyit válaszol: — Ezekkel elbeszélgetünk <zgy kicsit... Fölösleges azt bizonygatni, bogy mennyivel jobbak len­tiének az eredmények, ha ez a 150 ember is rendszeresen dolgozna. Annyi bizonyos, bogy az elkövetkezendő he­tekben minden épkézláb em­berre szükség lesz a Béké­ben is. Ezekre az elmarado- zókra is. Hiszen jól tudják a termelőszövetkezeti tagok, bogy kukoricából 400, cukor­répából 50, dohányból 20, burgonyából csaknem 30 hol­dat ültettek, nem szólva a 1200 hold szőlőről, a 70 hold Néztem a rózsakertet, meg ■a „nemzetek országútját”, «amelyen minden évben június 10-én elindul a cseh nép bé- ikemenete Lidice felé. Ezt az országutat sok nemzet fiatal­jai építették. Magyarok is. A A 173 lidicei mártírra gondol­tam és fájt a szívem... Krcková asszony szemein so­rtét felhők... 3. 1959 tavaszán Bratislavában találkoztam a lidicei asszony­nyal. Haja még szürkébb volt, szeme még kékebb. Beszélget­tünk. — Emlékszik még Küschler <asszonyra? — kérdezte s el­gondolkodva rámnézett. — Ne­héz a dolga, nagyon nehéz! Értettem, tudtam, mire gon­dol. Akkoriban, 1959 májusában nagy port vert fel a Frankfurt am Mainban megjelenő Die Tat című lap közlése. Az új­ság ugyanis körkérdést inté­zett nyugatnémet alsó- és fel­sőiskolás diákokhoz: Was wissen Sie von Hitler? (Mit tud Hitlerről?) A cikkíró meg­döbbenéssel számolt be, hogy a diákok többsége lényegében ezt válaszolta: „ö építette az autósztrádát, megszüntette a munkanélküliséget és likvidált néhány zsidót!" S ezután kö­vetkezett az újságíró keserű kommentálása: „Elrémisztő példa ez arra, hogy milyen ke­veset tettek Nyugat-Németor- s zágban annak érdekében, hogy a felnövő generáció meg­ismerje, mi és ki volt a való­ságban Hitler.” Igen, nehéz a dolga Küsch- ter asszonynak és a nyugat­kertészetről, és még más ka­pásnövényekről. Tehát bőven van tennivaló. — Nagyon szeretnénk min­den növényt legalább kétszer megkapálni. A cukorrépa egyelésével már végeztünk, s alig van kapálnivaló dohá­nyunk, mákunk, A munkacsa­patok egy része már hozzá­fogott a kukorica kapálásá­hoz is, — sorolja az elnök. A gondok mellé kár is tár­sult ebben a szövetkezetben is. A fagyok itt sem kímél­ték meg a gyümölcsösöket. Csupán fagykárból 250 ezer forint terméskiesése származik a szövetkezetnek. Ezt pedig pótolni kell valahonnan, ösz- szedugta fejét a vezetőség és kiderült, hogy lehet pótolni a kiesést. Jobb munkával. Ha például cukorrépából a ter­vezett hozamot 10 mázsával, a mákból 50 kilogrammal, dohányból egy mázsával, dinnyéből 5 mázsával növelik, egy katasztrális hold kerté­szeti ' területről 200 forinttal több árut termelnek a terve­zettnél, sikerül visszanyerni a fagy által elrabolt forintokat. Nos, ez még jobban alá­húzza a növényápolási mun­kák maradéktalan elvégzésé­nek fontosságát. Éppen ezért igyekszik a termelőszövetke­zet vezetősége úgy megszer­vezni a munkát, hogy lehe­tőleg mindent időben elvé­gezzenek. Ahol csak lehet gépeket alkalmaznak. Sokat segít a pásztói gépállomás, de felhasználják a szövetkezeti gazdaság kisgépeit is, a ló­kapákat, kultivátorokat. A brigádvezetők minden munka megkezdése előtt újra ismer­tetik a tagokkal, hogy a munka elvégzése esetén meny­nyi jövedelemre számítanak. Bár az anyagi ösztönzés for­máját ismertették a tagság­gal, mégis szükség van arra, hogy időközönként .újra és újra beszéljenek az egyes munkafolyamatok díjazásáról premizálásáról. Megkezdték már a szövet­kezetben a takarmány beta­karítását is. Csaknem 200 holdon termelnek lucernát és vörösherét. Kaszálás után boglyába rakták a renden heverő takarmányt, mert nem kaptak még állványokat, német anyáknak. Egy egész közszellem, az újjáéledő fa­siszta közszellem ellen kell harcolnia — a gyermekeikért, a békéért! 4. A zóta nem találkoztam Krcková asszonnyal, de ez év első napján — Prágában jártunk — felesé­gemmel autóbuszra ültünk és ismét ellátogattunk Lidicébé... Mert aki egyszer ott járt, an­nak újra, meg újra el kell mennie. Hó borította az egykori falu helyét s mi csendben lépeget­tünk. — Látod, itt állt a Horák- tanya ... Itt meg az iskola ... Ennyi maradt a templomból.. S közben Krcková asszony szürke hajára és kék szemé­re gondoltam. Aztán végig sétáltunk az új Lidice szép kis házsorai kö­zött. Ünnep volt, csend, békés csend mindenütt... S közben odalenn a domboldalon újabb látogató tartott az egykori Ho- rák-tanya felé ... Most, június 10-én húsz esztendeje lesz, hogy a nácik elkövették a lidicei tömeggyil­kosságot. S Hitler tábornokai újra csapatok élén masíroz­nak, újabb gaztetteket készí­tenek elő. A népek azonban ma már erősek. A mártírok emléke fi­gyelmeztet. S figyelmeztetnek Krcková asszony kék szemén a sötét felhők is. Horváth J. Ferenc hogy megvalósíthassák az áll­ványos szénaszárítást. A pásztóiaknak az a törekvésük, hogy szilárd takarmánybázist teremtsenek, mert csak így tudják fejleszteni állatte­nyésztésüket. A brigádvezetői értekezle­ten részletesen megvitatták a gondokat, a következő heti és a távolabbi tennivalókat. Minden brigád, minden mun­kacsapat pontosan tudja, hogy a következő héten melyik te­rületen dolgozik. Ez a szerve­zettség most lényegesen fon­tos. Ehhez már csak a szor­galom, minden tag szilárd munkaakarata szükséges. “ P ^ HÉTSZAZÉVES GABONA A FÖLD ALATT Az ukrajnai Rosztov város mellett szovjet régészek a XIII. században virágzó Izya- szlav város nyomaira bukkan­tak. Habár a várost annakide­jén barbár hordák elfoglalták és jóformán a földig lerom­bolták, most mégis sok,amin- denapi életben használt tárgy került viszonylag jó állapot­ban felszínre. A város csűrei- még tele voltak a 700 eszten­dővel ezelőtt aratott gaboná­val. HALLASI zavarokat OKOZHAT A FOGHÍJASSAG Megállapították, hogy a fo­gak nagymérvű szabálytalan­sága, illetve az egyes fogak közötti hézagok bizonyos ese­tekben hallási zavarokat, ál­landó fülzúgást okozhatnak. ^' Á szövetkezetek gépesítéséről A termelőszövetkezetek gé­pi munkáinak zömét koráb­ban a gépállomások erő és munkagépei végezték el. Az elmúlt két évben jelentős mértékben megnövekedett a termelőszövetkezetek gép­parkja. Az elmúlt év végén országosan a gépállomások mintegy rendelkeztek. A termelőszö­vetkezetek tulajdonában pe­dig 11 ezer 200 traktor volt. Az elmúlt évben megyénk termelőszövetkezetei is jelen­tős mennyiségű erő és mun­kagépet vásároltak. Jól tük­rözik a gépállomási és ter­melőszövetkezeti traktorok 20 700 traktorral alábbi adatok: Traktorok száma Ev Gépállomás Termelőszövetkezet 1*6« 460 db 75 db 1661 515 191 ,; 1962-re tervezett 660 ,, 330 „ A traktorállományon belül az univerzális traktorok részaránya sokkal kedvezőbb a termelőszövetkezetekben, mint a gépállomásokon. A jelenlegi állapotot figyelembe véve megyénk termelőszövet­kezetei 210, a gépállomások pedig 190 univerzális traktor­ral rendelkeznek. De jobb a növényápoló és takarmánybe­takarító gépek aránya is a termelőszövetkezetekben. Me­gyei szinten — már az idén leszállított gépeket is figye- lembevéve — a termelőszö­vetkezetek kétszer annyi fű­kaszával és rendsodróval, mintegy 50 százalékkal több sorművelő kultivátorral ren­delkeznek, mint a gépállomá­sok. A termelőszövetkezetek gépparkjának ilyen nagymér­vű fejlődése megköveteli, hogy a szövetkezeti vezetők az eddiginél gondosabban szer­vezzék a szövetkezeti gépek munkáját, hiszen a most kö­vetkező munkák zömét — a fűkaszák, a rendsodrók, a sor­művelő kultivátorok a szö­vetkezetek tulajdonában van­nak — ezekkel a gépekkel kell elvégezni. A munkála­tok gyors elvégzésének fon­tos feltétele, hogy a terme­lőszövetkezetek megfelelően kihasználják az univerzális traktorokat és munkagépeket. Jelenleg a szokásosnál na­gyobb figyelmet igénylő munka a növényápoló gépek kapacitásának kihasználása. Szükség van erre azért is, mert igyekezni kell a mun­kákkal a kései tavasz miatt. Mégis több termelőszövetke­zet mellőzni igyekszik a gé­pek munkáját, görcsösen ra­gaszkodva a kézi, vagy foga- tos műveléshez. Pedig a ter­melőszövetkezetek tulajdo­nában lévő sorművelő kulti- vátorokkal a növényápolási munkákat nemcsak gyorsab­ban, de lényegesen kevesebb költséggel is elvégezhetik, mint kézi, vagy fogatos erőkkel. A takarmánybetakarítás nagy gondját is segítenek enyhíteni a termelőszövetke­zetek tulajdonában lévő trak­toros fűkaszák és rendsodrók. A 120 traktoros fűkaszához és 70 rendsodróhoz elegendő erőgéppel rendelkeznek. Csak a termelőszövetkezeti vezető­kön múlik tehát, hogy úgy szervezzék a munkákat, hogy az univerzális traktorokat va­lóban rendeltetésüknek meg­felelően a növényápolásnál és a takarmánybetakarításnál hasrn ál ják, csökkentve a szállítások mértékét. Azokban a termelőszövetkezetekben pe­dig, ahol saját erőgéppel nem rendelkeznek, a területfelosz­tás, a kézi munkaerő mozgó­sítása mellett feltétlenül ve gyök igénybe a gépállomá­sok növényápoló és betakarí­tó gépeit. Ezt kívánja a nyári munkák sikere, a szövetkezeti tagok jövedelmiének növelése is. Elegendő tőszám, nagyobb hozam A ludányhalászi Alkotmány Tsz hírneves cukorrépater­melő gazdaság. Az Ipoly-völgy páradús, csapadékban gazdag éghajlata, talajviszonya ked­vez a cukorrépa termesztésé­nek. Persze ez még nem min­den! A cukorrépa sikeres ter­mesztése jó agrotechnikát, trágyázást és vetésápolást igé­nyel. Ez pedig a tsz-tagoktól és a szakvezetéstől függ. Az utóbbi feltételek biztosításá­ban sincs hiány. A tsz növénytermesztési bri­gádja nagyadagú — 200 mázsa holdanként — istállótrágyá­zásban részesítette a 25 hold cukorrépaföldet. Az istálló­trágyával együtt holdanként 100 kilogramm szuperfoszfát műtrágyát szántottak be a ta­lajba. A vetést idejében végezték) s amikor kikelt a növény: ka­pálták. A brigád asszonytag­jai már kétszer kapálták a cu­korrépát s elvégezték az egye- lési munkát is. A tsz a cukorrépánál is nö­veli a holdankénti növényszá­mot. A szokásos 45—50 000 kh-kénti tőszám helyett az idén — 40 x 20 centiméter sor­es tőtávolság mellett — 72 000 tőt nevelnek egy ka­taszteri holdon. Így növelik a termelési értéket. A növénytermesztési I brigád asszonytagjai j nagy szakértelem-! mel egyelik a cukor- f§|J répát. »sfr? Minden^asszonynak munkát biztosítanak Varsányban! A varsányi Dózsa Termelő- szövetkezetben igen nagy be­csületük van az asszonyok­nak. A termelőszövetkezet ve­zetősége, bármilyen munkáról van is szó, nyugodtan bízza rá az asszonyokra, mert azok igen lelkiismeretesen, becsüle­tesen dolgoznak. A sertéste­nyésztésben például az asszonyok segítségével sikerült elérni Varsány- ban, hogy ma már 8— 8,5 hónapos korban érté­kesítik a hízottsertéseket, 110 kilogrammos átlag­súlyban. A termelőszövetkezet vezető­sége eredményes munkájukért jutalomban részesíti ezeket az asszonyokat. Jól dolgoznak a növényter­mesztés dolgozói is. A ter­melőszövetkezet vezetősége most azon gondolkodik, mi­lyen új üzemágakat indít­son be az elkövetkezendő években a közös gazdaságon belül, hogy valamennyi asz- szonynak megfelelő munkát biztosítson. Most a tavasz- szal már 10 holdon málnát te­lepítettek és ez a terület az ősszel még további 20 katasztrális holddal nö­vekszik. Harminc kataszt­rális holdon fekete ribiz- Iit termelnek, 40 holdon pedig cseresznyét és megy- gyet telepítenek. E gyümölcsféleségek munká­latait a termelőszövetkezet asszonyai végzik. S ha ter­mőre fordulnak, az asszo­nyok feladata lesz a gyü­mölcsszedés és értékesítés Is; Lotharides Imre, a megyei mezőgazdasá- | gi osztály szakembe- § re ellenőrzi a cukor- répa sor tőtávolságát. I A HAGYMA Az elmúlt egy esztendő le­forgása alatt rendkívül sok szó esett róla. Többnyire azért, mert kevés volt belőle, most meg azért tesszük szóvá, hogy sok van, rendkívül sok, már ami a csomóba kötött zöldhagymát illeti. A MÉK 90 katasztrális hold zöldhagyma értékesítésére kö­tött szerződést a termelőszö­vetkezetekkel. Mondván: ta­valy kevés volt, legyen ele­gendő az idén. A termelő- szövetkezetek méltányolták eme igyekezetei, hiszen me­lyik szövetkezeti vezető az, aki nem akar pénzhez jutni, mégpedig egy területről ket­tőzött jövedelemhez? Mert a legtöbb termelőszövetkezetben azt tervezték, ha a hagyma lekerül a földről, helyet ad majd a téli káposztának és egyéb hasznos növényféleség­nek. Számításuk azonban egyre kevésbé válik be. Ugyanis a MÉK képtelen át­venni, értékesíteni a tömén­telen mennyiségű hagymát. Mindezek után — bárhogy is igyekszik latolgatni a dol­got — arra a következtetésre jut az ember, hogy a vállalat a szerződéskötések idején így okoskodott: a terv, az terv» amelyet teljesíteni kell, s mi­nél többet teljesítünk az ele­jén, annál jobb! Elmaradt a megfelelő piackutatás, annak felmérése, milyen mennyiségű hagymára van szüksége a me­gyének. Végezetül még any- nyit, hogy ez az egész hagy­ma-história nem mai keletű. Azért mondom most mégis el, mert a nyár nagy része még hátra van. Az igazi szezonja a zöldféléknek még most kö­vetkezik, nehogy átessünk —1 ahogy mondani szokták — a ló túlsó oldalára. Mert mi» akárcsak a háziasszonyok, azon mérjük le a MÉK mun­káját, „tervteljesítését”, ho­gyan sikerül biztosítania pia­cainkon a megfelelő mennyi­ségű és minőségű, olcsó áruk tömegét. Vincze Istvánná. A kisterenyei Téglagyár férfi segédmunkásokat azonnal felvesz 330 Az ÉM. Nógrád megyei All. Építőipari V. vasbetonsze­relő, kőműves, ács szak­munkásokat és kubikosokat vesz fel. Jelentkezni lehet a vállalat központjában Salgótarján, Úttörők útja Napi háromszori étkezés és munkásszállás biztosítva van. (311)

Next

/
Oldalképek
Tartalom