Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)

1962-06-09 / 46. szám

6 ■ os t « 1962. június 9. Amilyen a vezető... Ugyancsak kellemetlenül érezte magát az, aki tavaly október 15-e előtt bement Sze- csényben az 5. számú élel­miszerboltba. Nem elég, hogy a kiszolgálók egymás között beszélgettek, és rá sem he­derítettek a vevőre, hanem ez a beszélgetés erősen vesze­kedés jellegűnek is bizonyult. S lehet-e kényelmetlenebb dolgot elképzelni, mint feles­leges tanúként szerepelni két ember vitájában? ... Amikor azután a bolt dol­gozói kegyeskedtek észreven­ni a vásárlót, nem egyszer megtörtént, hogy idegességü­ket gorombasággal igyekez­tek levezetni. A fegyelmezet­len viselkedés gyenge forgal­mi eredményt is hozott, a békétlenkedő kollektíva ter­vét csak 89,8 százalékra tel­jesítette. Ebben a siralmas állapot­ban vette át a boltot a ta­nácstól a földművesszövetke­zet tavaly július elsején. A vezetőségnek szinte naponta kellett átjárni az élelmiszer­egységbe a dolgozókat „meg­dorgálni”. Mikor azután lát­ták, hogy minden figyelmez­tetés hiábavaló, leváltották a — boltvezetőt. — És ez elégnek bizonyult? — kérdeznék sokan. Igen! Az új vezető, Sárközi János egy csapásra megvál­toztatta a hangulatot a bolt­ban. Erős kézzel kezdett hoz­zá a rendcsinálás munkájá­hoz. S a rend, amely hama­rosan érvényesült az árukész­let és a bolt csinossága te­rén, hamarosan meghozta a gyümölcsét a dolgozók egy­más közötti viszonyában is. A szécsényi vevőközönséget ma már udvarias köszöntés fogadja az 5. számú önkiszol­gáló élelmiszerboltban és so­hasem fordul elő, hogy bárki is megbántva, vagy elégedet­lenül távozna onnan. Az új vezetéssel működő régi kollektíva kitesz magáért a tervteljesítés terén is. — kemény — Tavasz van! BAJ VAN AZ ARCBŐRÉVEL? Keresse (el bizalommal a Balassagyarmati Fodrász Szövetkezet kozmetikai sza­lonját. (303) Vízszintes: 1. Névelő­vel: égési termék. 6. Illyés Gyula műve, az Idei könyvhéten jelent meg (folyt. függ. 11. sz.). 12. Elelmieikk. 13. Félig akar. IS. Alatta lévő helyről. 16. Pata­kocska 17. Barsi Dé­nes műve, a könyvhé­ten jelent meg. 20. Utóirat —■ klasszikus röv. 21. LTA. 23. Sas­fajta. 24. Kottás fele. 25. Vízi jármű. 27. Ha­tol ikerszava. 28. Visz- sza: díszes. 29. Katlan közepe. 30. Félig ázik! 31. Kikötő. 32. Vissza: 100 fokos a viz. 34. Névelővel: csapda, ke­lepce. 36. Megtörtént eset. 38. Beosztás. 39. Névelővel: göngyöleg is lehet. 41. SIB. 42. In­dulatszó. 43. Béke oro­szul. 44. Szeszesital. 45. Folyó nap. 46. Hím ál­lat. 48. Diplomája van. 51. Vég nélkül írni! 52. Kicsinyítést jelentő képző. 54. NAOS. 55. Közteher. 56. Mögéje. 58. Róla m. hangzói. 59. Szedjed rövidebben. 61. Hidas Antal műve, szintén az idei könyv­héten jelent meg. 64. Harag latinul. 66. Kerti növény. 67. DVV. 69. Tetejére. 70. Mint vízsz. 43. sz. 71. Arcrész. 72. AI. 73. Alma ..... szovjet város. 75. Lo­pott. 78. Majdnem majd! 79. Férfi bece­név. 80. DOTS. 81. Visz- sza: a hét törpe egyi­ke. 82. 25RÖ. 83. Vajon díszes jármű? 85. Adta vala. 86. Azon a he­lyen. 88. Felkiáltószó. 89. Jókor reggel. 91. Hangosan beszél. 92. Kutatá. ^—Vasárnapi leltörő-^ IZOTOP SZALON Katovicében néhány héttel ezelőtt megnyílt Lengyelor­szág izotop szalonja, amelyet a magtechnikai bizottság szer­vezett meg. Ezekben a helyi­ségekben fokozatosan kiállít­ják az olyan lengyel gyártmá­nyú műszereket, amelyeket ellenőrzésre és mérésre hasz­nálnak. A szalonban ezen­kívül különböző mérőműszere­ket, rádióvegyészeti és védő­műszereket mutatnak be. ÖNGYILKOSSÁG AZ EIFFEL-TORONYRÓL A napokban a harmincöt esztendős Jean-Jacques leug­rott az Eiffel-torony 57 méter magas alsó terraszáról és ha­lálát lelte, ö volt az idén a negyedik, 1889, tehát az Eiffel- torony felépítése óta a 318. életunt, aki így vetett véget életének. (tűj nyár ) új fürdő­Szaténból Szatén kartonból Kartonból Pikéből Kötött pamutból 120,— Ft-tól 90.— Ft-tól 85.— Ft-tól 87.— Ft-tól 60.— Ft-tól 250.— Ft-ig 135.— Ft-ig 100.— Ft-ig 150.— Ft-ig 71.— Ft-ig Kaphatók az Állami és Szövetkezeti Áruházakban és szakboltokban. (299) Függőleges: 1. Chatauneu, Ro­ger műve, az ünnepi könyvhéten jelent meg. 2. Rövid. 8. Okozat szülője. 4. Ről párja. 5. Mester­ember. 7. Női becenév. 8. A jó késnek van. 9. Skálahang. 10. Európai hegység. 13. Érvelő, meg­győző. 14. Kutatás, nyomozás. 18. ZZÖ. 19. Rátol m. hangzói. 22. Bejáratok. 24. Nem sok. 26. Golf része! 28. Végnélküli séta! 33. Nagyon sietett. 34. öröklrő. 35. Nincs egyedül. 37. Régi mondái alak. 39. AID. 40. Németországi vidék (kiejtve). 47. Allatcsordája. 49. Gyógyszer. 50. Előre nyomná. 51. Erre a helyre juttat. 53. Kö­zépen kínál! 55. AZC. 56. Petőfi Sándor Írása, a könyvhéten je­lent meg. 57. Névelővel: élelmi­cikk. 59. Indulás. 60. Gárdonyi Géza műve, az ünnepi könyv­héten jelent meg. 62. Nem ha­lad a fejlődéssel. 63. A végén kullog. 65. Felvágó, büszke. 68. műve, a'/. V Uszman, Szamben könyvhéten , jelent meg. 74. Név- ^ elével: dal. 76. Európai város. 77. ^ Férfinév. 78. Ohajt-e? 83. HNÁ. 84. £ MfwSoa.rfaoQffi acalaft, ItT Voraa. ( kedelmi műszó. 90. Visszaró! Az oő, illetve az öő betűk kö- á zött nem teszünk különbséget. Mezőgazdasági eszköz. 87. Keres- y. I Beküldendő az ünnepi könyv- ^ héten megjelent hét mű címe, ^ valamint a VASÁRNAPI FEJ-1 TÖRÖ szelvény. Beküldési határ- ^ idő: június 13. A /borítékra ír-4 juk rá: REJTVÉNY! Múlt heti fejtörőnk helyes ^ megfejtése: A nyári szünidőt — ^ Turbólégcsavaros — Az ünnepi J könyvhét. 2 y Könyvjutalmat nyertek: Czeneí Béláné Rétság, Tóth László Sal-| gótarján, Molnár István Diós- ^ Jenő. ' '/ y A könyveket postán küldjük el! Z — Itt nem lehet huligánoskodni! Majd ellátják a ba­ját: úgy leültetik egy évre, hogy szakállas nagyapa korá­ban is megemlegeti. Mégiscsak szemtelenség! Így háborgott a lépcsőház minden lakója a Nagybá- tony-Bányaváros 23/3. számú házban, amikor gyors rend­őri nyomozás eredményeként néhány órával az eset után kiderült, hogy egyik lakótársuk, Kelemen László a bor­gőzös éjszakán tizenkét egyéves facsemetét tördelt ki a szépen parkírozott udvarban. Jogos volt a felháborodás, hiszen olyan nagy igyekezettel csinosították a ház kör­nyékét a szorgalmas kezek, hogy május elsején megint ez a ház nyerje el az elsőség dicsőségét a dekorációban. Mert tavaly első volt. Akkor még a mostani bűnös, Kelemen László volt a házbizalmi, ő irányította, szer­vezte a közös szépítő munkát. Sőt ő maga is részt vett azoknak a csemetéknek az ültetésében, amelyeket az idén április 28-án durva szívtelenséggel tönkretett. Ezzel a tettével gorombán sértette embertársai önérzetét, bemocs­kolta a társadalmi munka becsületét és kárt tett a közös tulajdonban. Az ilyen cselekményt valóban bünteti a tör­vény, s a szándékosság megállapíthatósága esetén hat hónaptól öt évig terjedő börtönnel sújtja a tettest. Kelemen Lászlót a járási rendőrkapitányságon hallgat­ták ki cselekményének okáról. A 29 esztendős bányász minden rosszra elkészüve mondotta el, hogy őszintén bánja, amit tett, szégyelli érte magát. Mióta megszűnt a házbizalmiság és függetlenített gondnokot neveztek ki, közte és egy-két szomszédja között rossz viszony alakult ki. Veszekedtek a gyerekek, az asszonyok, végül a fér­fiak is hajbakaptak. Az egy házban lakó munkáscsaládok között elmérgesedett a helyzet, napirenden voltak a leg­jelentéktelenebb dolgok miatt a piszkálódások. Az idén a május elsejei előkészületekbe nem is vonták be a töb­biek Kelemeneket. Éreztették velük a kiközösítést és ez érlelte meg a bosszúállás gondolatát. Április 28-án Kelemen László pénzjutalmat kapott az üzemben, s bár nem szokása, társaival erősen felöntött a garatra. Aztán az éjszakában egyedül hazafelé tántorogva minden indulatát az ártatlan facsemeték elpusztításába ölte bele. így mondotta el és kihallgatása után keserű száj­ízzel, a bírósági tárgyalás rémével a lelkében, tért ottho­nába Kelemen László. Még aznap megszerezte a tizenkét facsemetét és restelkedve ültette azokat a kitörtek he­lyére. A rendőrség pedig körültekintő gondossággal ellen­őrizte le a jegyzőkönyvbe foglalt vallomás valódiságát. Megállapították, hogy az az utolsó szóig igaz. Ne fogadja most senki értetlenül és elégedetlenül a ház lakói közül azt a döntést, hogy Kelemen Lászlót nem ültetik a vádlottak padjára, mert megszüntették ellene az eljárást. Megsértette ugyan a társadalmat és a törvényt, de mégis bölcs és emberi ez a döntés. Hiszen nem huli­gán ez a fiatalember, nem volt baja még soha a köz­renddel, s amit tett, azért mások is felelősek. Mindazok, akik oktalanul eltávolították maguktól, akik kis dolgok fel­nagyításával tűrhetetlenné tették a helyzetét. Mert mind­annyian rá vagyunk szorulva egymás jóindulatú segítségére, mi már nem tudunk egyedül, elszigetelve élni. Ez a Kelemen László ügyének mélységes tanulsága és tisztelet érte annak a népi rendőrségnek, amely ilyen pél­dákkal neveli az indulatokban botladozó embereket. A tanács és a dolgozók kapcsolata Salgótarjánban rT'anácsaink tömegszerve- zeti tevékenysége az elmúlt évek folyamán jelen­tős helyet foglalt el a párt és a kormányhatározatok végre­hajtásában. E határozat vég­rehajtása nyomán erősödött a tanácsok politikai, gazdasági nevelőmunkája, növekedett a tanácsok hatósági jogköre. A Salgótarjáni Városi Ta­nács élt is ezekkel a lehető­ségekkel. Évről-évre jelentő­sebb szerepet és több anyagi lehetőséget biztosított a város lakosságának szociális, kultu­rális, anyagi igényei kielégí­tésére. A feladatok bővülésé­vel és a rendelkezésre álló eszközök növekedésével egyre nagyobb a tanács felelőssége a város lakossága előtt. A váró, si tanács több mint 30 millió forinttal gazdálkodik évente, szervezi a város ellátását, egészségügyét, közigazgatását, közlekedését, kulturális igé­nyét, törődik a mintegy 32 ezer ember mindennapos ügyeivel. Az utóbbi években a város külső képe és belső élete egyaránt bizonyítja: a tanács egyre jobban be tudja tölteni a megnövekedett álla­mi feladatokkal járó irányító szerepét. A városi tanács ülésein olyan gazdasági és szervezési feladatokkal foglalkozik, ame-. lyek végrehajtásához a tanács^’ apparátus, a tanácstagság és a tömegszervezetek munkája nélkülözhetetlenek. Például a várospolitikai terv vizsgálatá­nál tanácstagi beszámolókon ismertették meg a lakossággal a választókerületre vonatkozó feladatokat. Az állandó bizott­ságok pedig -a már jóváha­gyott várospolitikai terv alap­ján készítették el a tervből adódó feladatokat. Igen lénye­ges az a tanácsülés, amely a munkásosztály helyzetével foglalkozó párthatározat vég­rehajtását tárgyalta meg. A tanácsülés napirendre tűzésé­vel végzett jelentős munkál. A beszámoló elkészítésével ideiglenes bizottságokat bízott meg, amelyek az élet minden területén vizsgálták a pártha­tározatból eredő feladatok megvalósítását. Dasonlo megállapítást te- hetünk a végrehajtó bizottságok napirendjeivel kapcsolatban is; ezen a fóru­mon zömmel olyan kérdések kerülnek megvitatásra, melyek az egész város lakosságát érintik, vagy nagyobb terüle­tek problémáival foglalkoz­nak. Ezek a beszámolók is többségükben igen széleskörű előkészítő munka után kerül­nek tárgyalásra. Az anyagok feldolgozásában szakemberek, aktívák segítenek, így a be­számoló színvonala emelkedik és sokrétűbbé válik a feldol­gozás menete is. Tanácstagi beszámolóik és a ^választópolgárokkal való egyé­ni j beszélgetéseik' során a leg­fontosabb határozatokról, a végrehajtóbizottságí és tanács­ülések anyagáról rendszeresen tájékoztatják a lakosságot a város tanácstagjai. A tanács­tagság választókerületi mun­kája is igen pozitívnak érté­kelhető. A tanácstagok több­sége szinte politikai tényező­vé válik választókerületében. Látják munkájukban az álla­mi feladatokon túlmenő poli­tikai, mozgalmi lehetőségek fontosságát is. Látókörük fo­kozatosan szélesedik, válasz­tóik képviseletén túlmenően városi szinten is állást foglal­nak a legfontosabb kérdések­ben. Igen jó az, hogy a ta­nácstagság nagy része megáll­ja a helyét, sokrétű munkában fejleszti, alakítja munkamód­szerét. Általában azok a ta­nácstagok érnek el eredmé­nyeket, akik nem egyedül akarják megvalósítani felada­taikat, hanem támaszkodnak a területi aktívákra, a lakóbi­zottságokra, a tömegszerveze­tek választókerületi megbizot- taira. De jelentős szerepük van a tanácstagoknak a társadalmi összefogás megszervezésében. A tapasztalatok is azt mutat­ják, ha. a tanácstagság meg­érteti a lakossággal egy-egy munka elvégzésének fontossá­gát, a városfejlesztésre szíve­sen jelentkeznek a dolgozók. Annál eredményesebb a ta­nácstag szervező tevékenysége, minél inkább támaszkodik az aktívák egész hálózatára és a körzet lakóbizottságaira. A la­kóbizottságok igen hathatós segítséget nyújthatnak a tö- megszervezetekkel összefogva a kerület mindennemű prob­lémájának megoldásában. Mű­ködtetésük jó módszer, a tö- megkapcsolat szélesítésének közvetlen formája. A városi tanács tömeg- kapcsolatának elmélyí­tése még hathatósabb lenne, ha tovább bővítenék a végre­hajtóbizottsági és tanácsülés! beszámolók előkészítéséhez felkért aktívák, szakbizottsá­gok hálózatát. Ha ezek a vizs­gálatok a lakosság minél szé­lesebb rétegeiben végzett vé­leménykutatásra terjednek ki. annál helyesebb következteté­sek és határozatok születhet­nek. De bővíteni kell a vég­rehajtóbizottság szakapparátu­sa és a tanácstagok közötti kapcsolat formáit és módsze­reit is. Az egyes szakigazga­tási szervek által a választó- kerületben végzett munkáról a szakapparátus tájékoztassa is a tanácstagot és mielőtt döntene, kérje ki véleményét, hallgassa meg javaslatát. Igen hasznos, jó módszernek szá­mít az is, ha a tanács rendsze­resen tájékoztatja a tömeg­szerveztetek vezetőit a soron következő feladatokról és _a feladatok, tennivalók megvaló­sításához véleményüket, segít­ségüket is kérik. Nem kielé­gítő, a megnövekedett felada­toknak nem megfelelő-, az ál­landó bizottságok eddig kiépí­tett aktívahálózata. További bővítésük, az aktívák számá­nak szélesítése csak fokozná a tanács és a dolgozók között kiépülő jó kapcsolatot Így e feladatok megvalósításával egyre eredményesebb lasz a városi tanács tömegkapcsolati munkája, így érzi egyre in­kább magának államhatalmi szervét a város megnöveke­dett. mintegy 32 ezer főnyi la­kossága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom