Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)

1962-06-02 / 44. szám

1962. június 2. nógrádi népújság 3 Megyénk minden dolgozó rétegében rendkívül felfoko­zott érdeklődést váltott ki az SZKP XXII. kongresszusa. A Szovjetunió kommunistái történelmi jelentőségű tanács­kozásának anyagát és hatá­rozatait párttagok és párton- kívüliek ezrei tanulmányoz­ták megyénkben is. Csupán a pártoktatásban közel 20 ezer dolgozó vett részt. Nagy­számban tanulmányozták a történelmi dokumentumot más tömegszervezeti és álla­mi oktatási formákon. Gyűlé­seken, tanácskozásokon volt állandó beszédtéma a kong­resszusi anyaggal való ismer­kedés. A kongresszusi anyag tanulmányozása megnövelte az elismerést, a megbecsülést a Szovjetunió és annak kom­munista pártja iránt. Me­gyénk dolgozó népe is azt kapta ettől a kongresszustól, amit várt: a lenini irányvo­nal megerősítését az élet minden területén. Ezzel ma­gyarázható az a megnyugvás, amellyel fogadták pártunk Központi Bizottságának hatá­rozatát: hazánkban is ezt az utat járjuk, még következe­tesebben valósítjuk meg az MSZMP jól bevált, a gyakor­lat által igazolt politikai irányvonalát. A békeharc, a proletár nemzetköziség, a szo­cialista világrendszer erejének állandó növekedése még el­mélyültebbé, tartalmasabbá tette azokat az érzéseket, amelyek népünket a világ haladó erőihez fűzik. Az SZKP XXII. kongresz- szusa anyagával való ismer­kedés, az itt hozott történel­mi határozatok jelentőségé­nek felismerése mindenek­előtt a munkában, az anyagi javak termelésében jelentke­zik. Megerősítette megyénket is abban a nagyszerű törek­vésében, amely a technikai, műszaki haladás meggyorsí­tására, a rekonstrukciós poli­tika továbbfejlesztésére irá­nyul. Erre az időszakra esik olyan nagyszerű kezdeménye­zés kibontakozása, mint a minőség javítására irányuló mozgalom. Ez év első ne­gyedében megyénk ipara a termelés növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedésével biztosította, amely a maga nemében pá­ratlanul szép eredmény. Az élet szinte minden területén az új jelenségek, az építő­munka kisebb-nagyobb kez­deményezésével találkozha­tunk. Nem lehet eléggé alá­húzni annak a bizonyosság­nak és biztonságnak a jelen­tőségét, amellyel szövetkezeti parasztságunk hozzáfogott az új gazdasági év munkálatai­hoz. A többi között például az anyagi érdekeltség elvének helyes alkalmazása döntő tért hódított a közös gazdasá­gokban és ma már nélkülöz­hetetlen motorja a gyors, jó- • minőségű mezőgazdasági : munkának, a szövetkezeti tag- j ság aktivizálásának. Nem kisebbek azok a sike- j rek sem, amelyeket a közélet­ben, a társadalmi élet fejlő­désében elértünk. Az SZKP XXII. kongresszusának ter­mékenyítő hatása itt is, mint minden vonatkozásban jelent­kezik. A kialakult bátrabb, nyíltabb és őszintébb légkör, ( a mozgalmi és gazdasági ve- | zetés kapcsolatának elmélyü- j lése a dolgozókkal, jelzik a kedvezőbb fejlődést, válto­zást. A nagyszámmal megtar­tott gyűlések, felolvasások, a sajtó, a rádió és a televízió iránt megnövekedett érdeklő­dés arra utal, hogy nemcsak helyeslik, hanem elvárják és megkövetelik, hogy a vezetők rendszeres tájékoztatást adja­nak a hazai és nemzetközi kérdésekről, a XXII. kong­resszus anyagáról. A szocia­lista brigádok és műhelyek mozgalmának rohamos terje­dése jelzi, hogy az iparban és most már egyre inkább a mezőgazdaságban is új, ma­gasabb célokat tűznek maguk elé a dolgozók: a termelési feladatok megvalósítását egy­bekapcsolják az emberek ne­velésével, szocialista fejlődé-, sével is. Terebélyesedik me- gyeszerte a köz javára ellen­szolgáltatás nélkül végzett társadalmi munka. Mind töb­ben részt kérnek a közös fel­adatokból. bátrabban fordul­nak javaslataikkal, elgondolá­saikkal, problémáikkal a ve­zetőkhöz, a felsőbb szervek­A LENINI ÚTON A megyei pártbizottság tanácskozása alapján hez. Változott a vezetés stí­lusa, módszere is, emelkedett színvonala. Ez törvényszerű, hiszen ma már az élet egyre jobban megköveteli a körül­tekintő, határozott, türelmes és mindig a dolgozó vélemé­nyére támaszkodó irányítást. Ha pedig ez így van — és az élet ezernyi példája iga­zolja -—, akkor még fokozot­tabb kötelessége minden ve­zetőnek, hogy időben mond­jon véleményt, adjon választ a dolgozók kérdéseire, elégít­se ki érdeklődésüket. Ez egyik sarkalatos feltétele an­nak, hogy minden vonalon tovább növekedjék a politi­kai érettség, bővüljön az em­berek látóköre, biztosabban eligazodjanak a hazai és nemzetközi kérdésekben- Az eddigi és a további kedvező társadalmi, politikai válto­zást megyénkben is egy nagy­szerű és rohamos fejlődés tá­masztja alá. Az új lakások, a szálloda, a nagyszerű gépek a bányákban, a gyárakban, a földeken — joggal töltik el büszkeséggel megyénk dol­gozóit. Sok régi, elavult be­rendezés korszerűsítésére ke­rült már eddig is sor és foly­tatódik a jövőben is ez a nagyarányú munka. Szinte mindenütt épül valami új, nincs vállalat, község, ahol ne lenne kézzel fogható, szemmel látható megyénk gazdagodása, haladása. Mind­ezt látják, érzik és értékelik az emberek, egyre jobban fel­fogják annak a jelentőségét, hogy csakis két kezük munká­ja, a szorgalom eredménye ez a fejlődés. A lenini politikai irányvo­nal új raf elvétele, amely a Szovjetunióban kezdődött el és az SZKP XX. kongresz- szusán nyert kiteljesedett megfogalmazást, nálunk csak 1956 után érvényesülhetett. Az MSZMP töretlenül, mar­xista—leninista módon alkal­mazta, hasznosította azokat a gazdag tanulságokat és ta­pasztalatokat, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja az elmúlt évek során feltárt, meghatározott. Az SZKP XXII. kongresszusa újból és ismételten meg­erősítette azt a tudatunkat, hogy pártunk helyes úton jár, jól dolgozik közös ügyün­kön. Mindez hozzájárult ah­hoz, hogy nőtt a párt vezető szerepe, tekintélye és befo­lyása. A kongresszusi anyag tanulmányozása, feldolgozása pedig megyénk pártszervei és pártszervezetei munkájának színvonalát emelte, tevékeny­ségük sokrétűbb, színesebb lett. Ennek nyomáij jelentős ideológiai, politikai fejlődés jelentkezett, magasabb lett a politikai érettség, amelynek hatását mindennapi mun­kánkban is kedvezően érezhet­jük. Csak természetes, hogy ezt az egészséges folyamatot szükséges továbbfejleszteni. Pártunk ideológiai, cselekvési egységének szilárdítása, a bí­rálat és önbírálat fejlesztése, a szövetségi politika, helyes alkalmazása, — hogy csak néhányat említsünk — állan­dó és rendszeres feladat. A munkások, a szövetkezeti pa­rasztság, az értelmiség tuda­tosságának további emelése roppant nagy erő a szocializ­mus győzelméért vívott harc­ban. A történelmi jelentőségű tanácskozás anyagának ala­pos megismerése, a kommu­nizmus építése programjának elsajátítása, a kongresszus igazi, teljes hatásának érvé­nyesítése még a jövő felada­ta. Mindez teljesen egybevág az MSZMP VIII. kongresszu­sára való felkészüléssel- A Szovjetunió kommunistáinak tanácskozása eddig is óriási termékenyítő hatást jelentett hazánk és benne megyénk életére, fejlődésére. A továb­bi elmélyült tanulmányozás, a kongresszuson felvetett kérdések összefüggéseinek elemzése, alapos megismeré­se újabb erőforrás számunk­ra. Megyénk dolgozó népe is nagy érdeklődéssel fordul a kommunizmus építésének új kérdései felé. Ezek megismer­tetése és megismerése szoro­san egybe tartozik azzal, hogy párttagságunk. me­gyénk dolgozói összefüggései­ben látják azt az egységes politikai irányvonalat, ame­lyet az SZKP XX. kongresz- szusa, a kommunista és mun­káspártok 1957. és 1960. évi moszkvai tanácskozásai, vala­mint a XXII. kongresszus megtestesítenek. Mindezekből következik az MSZMP poli­tikája, gyakorlati tevékeny­sége. Áz előbbiek megismeré­se: feltétele a mi pártunk irányvonala jó megértésének és gyakorlati alkalmazásának is. A XXII. kongresszus ha­tározatai nagy eszmei fegy­vert jelentenek számunkra. Ez a hatalmas eszmei fegy­ver hozzájárulhat egész fejlő­désünk meggyorsításához. Nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy abból megismerjük saját jövőnket, a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit. A marxizmus—leninizmus olyan következtetéseit foglalják magukba az utóbbi évek tör­ténelmi dokumentumai, ame­lyek gazdag tapasztalatokat nyújtanak, megerősítenek a szocialista építőmunkában, alkalmazásuk hozzájárni az egyenes politikai vonalveze­téshez. E gazdag eszmei anyag jó hasznosítása rendkívül fon­tos a kommunista ember ló­alakítása szempontjából. Helytelen az a nézet, hogy az anyagi, termelési fejlődés­sel magától is végbemegy az öntudat változása, az új szo­cialista, majd kommunista erkölcs kialakulása. A szocia­lista együttélés szabályainak, a kommunizmus erkölcsi nor­máinak érvényre juttatása igen tudatos, határozott és következetes munkát kíván. Azok a negatív jelenségek, amelyek ma még megtalálha­tók és amelyeket a múltból örököltünk, nem tűnnek el maguktól. Az önzés, a fegyel­mezetlenség, a társadalmi ér­dekek elhanyagolása és sok más egyéb káros jelenség él­nek és hatnak- Különösen előtérbe kell helyezni az ifjú­ság szocialista szellemben történő nevelését, amelyben mind a társadalomnak, mind a családnak roppant nagy a felelőssége. Megnövekedett a tömegszervezetek és elsősor­ban a szakszervezetek ilyen­irányú szerepe is. A XXII. kongresszus nagy erővel húz­ta alá a kommunista ember kialakításának jelentőségét, az új technika alkalmazásá­ban és fejlesztésében, az egész társadalom politikai, erkölcsi arculatának megváltoztatásá­ban, a magasrendű eszmei, erkölcsi ember kialakításá­ban. E bonyolult és sokrétű feladat megoldása csald s ak­kor lehet eredményes, ha minél alaposabban megismer­tetjük és elsajátítjuk az em­berekkel a XXII. kongresz- szuson meghirdetett elveket. Olyan nagy erőre támaszkod­hatunk ebben a tekintetben, mint a szocialista brigádok mozgalma, amelyek már ma­gukban hordozzák az újtípu­sú ember számos vonását. Nem közhely, hogy ezek az eszmék amikor és amennyi­ben a tömegek tudatos cse­lekvésének vezérfonalaivá válnak, anyagi erővé lesznek. Mindannyiunkat megragadott Hruscsov elvtársnak az a cse­peli nagygyűlésen tett meg­állapítása, hogy a szocialista tábor országai többé-kevésbé azonos időszakban jutnak el a kommunizmusba. Ez vi­szont nem jelenti azt, hogy a Szovjetunió megvár bennün­ket. Ez az emberek számára nagyon is kedves és nemes célkitűzés akkor érhető el, ha azon dolgozunk, hogy meg­rövidítsük azt az időt, amíg hazánk elér a kommunizmu­sig. Ez pedig roppant erővel állítja elénk a termelés, a technika fejlesztésének, a ter­melékenység növelésének napjainkban is elsőrendű kér­déseit. A békés nemzetközi gazdasági versenyben nekünk is megvan a magunk helye és szerepe. Megyénkben is kötelességünk, hogy mindig a lehető legfejlettebb techni­kát alkalmazzuk, termékeink hazai és nemzetközi vonatko­zásban is elérjék, majd meg­haladják az átlagos színvona­lat. Mind az ipariban. mind a mezőgazdaságban nagy le­hetőségeink, tartalékaink van­nak, hogy emeljük a terme­lés színvonalát. Különösen nagy jelentőségű, központi, gazdasági és politikai kérdés, hogy gyors ütemben emelked­jen a mezőgazdaság termelé­se, megelőzze a keresletet, kielégítse a lakosság, az ipar igényeit. Az SZKP Központi Bizottsága most már több év óta igen módszeresen és kö­vetkezetesen tűzi üléseinek napirendjére a legfontosabb gazdasági kérdéseket- Ezek a tanácskozások és az itt hozott határozatok, majd a Szovjet­unióban bekövetkezett nagy­arányú gazdasági fellendülés a példa erejével igazolják, hogy nem elég csak szeretni és kívánni a szebbet, a job­bat, hanem mindenkinek a saját munkaterületén maxi­málisan kell dolgoznia meg­valósításán. Egyesek talán értetlenül, naív módon, ferde nézetektől tévesen képzelik el a kommunista elosztási vi­szonyokat. Nem hatott még eléggé tudatuk mélyére, hogy a termékek bőségének bizto­sítása kizárólag a társadalmi termelés forrásainak legbősé­gesebb megnyitásával való­Köszöntőt mondunk: a több mint egy évszázada kialaku­ló nógrádi iparmedence egyik régi vállalatát köszöntjük. Jú­nius elsején ötven éve an­nak, hogy a Salgótarjáni Erő­mű megkezdte a termelést. Akkor is azzal a céllal ala­kult, hogy a környező bányá­kat. a fejlődő ipart ellássa villamosenergiával, kielégítse a lakosság igényeit. A kez­deti alacsony termelés után néhány év múlva rohamos fej­lődésnek indult az Erőmű. Rö­videsen már a Duna—Tisza köze energia igényének nagy részét biztosította a Salgó­tarjántól Szolnokig terjedő magasfeszültségű távvezeté­ken. Idős nyugdíjasok, az Erőmű veteránjai emlékeznek rá a legjobban — hiszen min­dennapi életükben tapasztal­ták — hogy tudásuk, szak­értelmük és hűségük gyümöl­cse itt is mint a többi tő­kés vállalatoknál a tulajdo­nost gazdagította. A háborús előkészületek, a hadigazdál­kodás tovább növelte az igé­nyeket az energia iránt és ezzel fordított arányban, ál­landóan romlottak az itteni munkások életkörülményei is. Az Erőmű és a közelben fekvő Zagyva község a mun­kásmozgalom, a kommunista, szervezkedés egyik fontos ré­szét képezte a múltban a nógrádi iparmedencében. En­nek talán egyik legszebb pél­dája, ahogyan ellenálltak a német fasiszták terveinek. A németek nem voltak képesek az Erőmű teljes leszerelését végrehajtani, hiába akarták ezt a németek és magyar cin­Köszöntjük az ötvenéves Erőmű dolgozóit kosaik, a Salgótarjáni Kőszén­bánya RT. urai. Igaz, sú­lyos károkat szenvedett az üzem, de a munkások a fel- szabadulás után újult erővel láttak neki a helyreállítás­nak. Vasúti állomásokat, fel­robbantott vagonokat és hi­dakat, bányákat átkutatva sze­rezték vissza az elvitt al­katrészek jelentős részét. A Salgótarján felszabadulását követő alig hatodik hétre 1945. február 2-án már üzembe he­lyezték az első turbó-gépcso­portot, energiát kapott a bá­nya, a gyár, a lakosság. Nem kérdette senki, mi a fizet­ség, legnagyobb gondjuk újabb gépegységek üzembehelyezése volt. Gépei, berendezései már nem korszerűek, de a mun­káslelkesedés, a találékony­ság és a szorgalom mégis sok szép dicsőséget szerzett az üzemnek a felszabadulás óta. Már a felszabadulás első napjaiban létrejött a kommu­nista párt, amelybe a dol­gozók többsége belépett. 1945- ben és 47-ben egy emberként a kommunisták pártjára ad­A Salgótarjáni Erőmű látképe. ták szavazatukat az Erőmű dolgozói. Az ellenforradalom ideje alatt sem állt meg a termelés, az egész időszak alatt folyamatosan szolgáltat­ták az energiát. Munkájukat, magatartásukat dicséri, hogy a felszabadulástól eltelt tizen­hat esztendő alatt a vállalat dolgozói nyolcszor nyerték el az élüzem címet és az MDP III. kongresszusára indított munkaversenyben a párt Köz­ponti Vezetősége oklevéllel tüntette ki a vállalat kollek­tíváját. Nagyszerű, összeforrott munkáskollektíva, törzsgárda alakult ki a kislétszámú, de jelentőségét tekintve fontos vállalatnál. Az erőműben ma is 14 olyan dolgozó tevékeny­kedik, aki három évtizede, vagy ennél is hosszabb ideje lépte át először az üzem ka­puját. Húsz éve már 29-en, egy évtizede pedig 73-an dol­goznak a vállalatnál. Tiszte­lettel adóznak ma legrégibb munkatársaiknak az erőmű dolgozói. Földi Nándor, Hű­vös József, Kovács József, Oláh Flórián és az Erőmű többi veteránja a szombat délutáni ünnepségen bizonyá­ra meghatottan, emlékektől eltelten emlékeznek majd visz- sza több évtizedes munkás­ságukra. A jubileum, az 50. évfor­duló alkalmából köszöntjük a Salgótarjáni Erőmű dolgozóit, sok sikert, eredményes mun­kálkodásban gazdag további évtizedeket kívánunk számuk­ra! Balogh Gyula sül meg. A mi körülményeink között különös jelentősége van az anyagi érdekeltség fo­kozásának. Ez a legelfogad­hatóbb és legbiztosabb mód­ja annak, hogy mindenki úgy részesüljön a társadalmi ja­vakból, amennyit azok létre­hozása érdekében tett. Csak a termelés színvonalának emelése, a termékek bőségé­nek fokozása útján érhetjük el, hogy állandóan és fokoza­tosan javuljanak az élet- és munkakörülmények, mind kevesebb legyen a gond és mind több az elégedettség, az egyéni jólét. A kommunizmus építése programjával párhuzamosan nagy érdeklődéssel fogadták azokat a megállapításokat megyénk dolgozói, amelyeket az SZKP XXII. kongresszusa a nemzetközi helyzetről, a béke ügyéről tett. A béke minden dolgozó ember leg­személyesebb ügye és érdeke. A munkásosztály számára pedig nemcsak egyszerűen osztályharc nemzetközi mé­retekben. hanem a technika mai fejlettsége mellett egye­nesen osztályérdeke. Azok az új kérdések, új megállapítá­sok és következtetések, ame­lyeket a Szovjetunió kommu­nistáinak tanácskozása erre vonatkozóan tett, mélységes együttérzést, támogatást vál­tott ki megyénkben is. A há­ború elhárítása, a béke biz­tosítása már a mai nemze­dék életében, a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mel­lett élése, a két rendszer kö­zött folyó békés gazdasági verseny — szintén azok közé a kérdések közé tartoznak, amelyek összefüggéseinek ma­gyarázása, megértetése a jö­vőben is pártszervezeteink feladatát képezi. Az SZKP XXII. kongresszusa a marxiz­mus—leninizmus alkotó al­kalmazásának és továbbfej­lesztésének nagyszerű példá­ját mutatta ebben a tekintet­ben is. A nemzetközi erővi­szonyok alakulásának mély­reható elemzése, a társadalmi fejlődés mozgatórugóinak fel­tárása. a történelmi fejlődés menetének kimutatása joggal került a kongresszusi anyag tanulmányozása során az ér­deklődés homlokterébe. En­nek a megnövekedett érdek­lődésnek a kielégítése az eset­leges tájékozatlanság, vagy értetlenség leküzdése szintén beletartozik az SZKP XXII. kongresszusa anyagának to­vábbi feldolgozásával kapcso­latos feladatainkba. Megyénk dolgozóit erősíti az a tudat, hogy a szocialista tábor j>r- szágainak erőfölénye vitatha­tatlan. Ezért is állnak ki a béke mellett saját munkájuk­kal, a szocializmus győzelmé­be vetett hittel, ezért büsz­kék arra a magasszínvonalú katonai erőre, amellyel a Szovjetunió és a szocialista tábor országai rendelkeznek. Az SZKP XXII. kongresz- szusa határozatainak, a kom­munizmus építése program­jának elmélyült tanulmányo­zása. összefüggéseinek meg­ismerése és alkotó alkalma­zása, a pártunk politikájá­tól való mindenfajta elté­rés, ferdítés elleni kétfron- tos harcban történt és tör­ténik a jövőben is. A XXII. kongresszus nem rehabilitál­ta sem a revizionizmust. sem a dogmatikus nézeteket, a szektáns gyakorlatot. Ez a kongresszus szilárdan és kö­vetkezetesen a lenini irány mellett foglalt állást, azt fej­lesztette tovább. Számunkra is elsőrendű kötelesség, hogy hasznosítsuk napi munkánk­ban a kongresszus gazdag tanúságait, tapasztalatait. Él­jünk és dolgozzunk abban a szellemben továbbra is, aho­gyan azt pártunk eddigi po­litikája is meghatározta. Erő­sítsük tovább életünk min­den vonatkozásában a párt­áiét lenini normáit, a le­nini munkastílust, dolgozzunk egységesen, teljes erővel a szocializmus építésével kap­csolatos feladatok végrehaj­tásán. Az MSZMP VIII. kongTesz- szusára ilyen körülmények között készülhetünk a leg­méltóbban. így járulhat hoz­zá Nógrád megye is teljes tudásával és erejével hazánk újabb győzelmeihez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom