Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)
1962-06-02 / 44. szám
4 Nö« M3« 1982, június I A „mérges fiatalok99 és Jevtusenko Gyárak városa: Salgótarján K özelmúltban volt Lon-1 donban az úgynevezett „mérges fiatalok” rendezésében Jevtusenko fiatal szovjet költő szerzői estje. Kik ezek a mérges fiatalok? Egy irodalmi irányzat képviselői Angliában. Egypár ilyen név: C. P. Snov, Coliin Wilson Dorrel, Cooper stb fiatal írók, költők. E fiatalokkal olyanok léptek be az irodalmi életbe, akik az úgynevezett jóléti állam, az Attlee- féle kormányzat idején ábrán- dultak ki a kapitalizmusból. Ebben az időben nemcsak ezek a fiatal emberek ábrán- dultak ki a „munkáspárti” kormányzatból, hanem a dolgozó tömegek milliói is, hiszen a munkáspárti vezérek a szocializmusról csak papolnak, de tettekben lepaktálnak az angol burzsoáziával. Nem csoda hát, hogy a munkás, általában a dolgozó tömegek nagy része és így a fiatal írók egy része is kiábrándult az úgynevezett munkáskormányból. Ezért jellemzi őket a mérges „nem” tagadó szócska. „Magatartásuk pedig az acsarkodásba csapó tagadás. Pl: Nem kell a királynő, nem kellenek labouristák, a konzervatívok, le a papokkal, az úri gyerekekkel, az okos fiúkkal”. A monopolkapitalizmus Angliája szívesen megengedi ezt az irodalmi csapkolódást, hiszen nem fél attól, hogy a rendszert megingatja, éppen ellenkezőleg, kifogja a szelet a „mérges fiatalok” vitorlájából annak érdekében, hogy rendszerét erősítse ideig-óráig. A tömegek szemébe port hint azzal, hogy megengedi a mérges fiatalok írásainak kiadását és az úgynevezett tiszta demokrácia színében tetszeleg a dolgozó tömegek előtt, ezzel is bizonyítani akarja a nyugati demokrácia magasabbrendűségét. A Szovjetunió XX. és főleg XXII. kongresszusa óta sok fiatal író és költő műveiben hangot ad felszabadult érzéseinek. írnak, alkotnak olyan formában és olyan tartalommal, ami meghökkenti az egyes nyugati, úgynevezett szovjet irodalmi szakértőket. E kongresszusok szellemében az eredmények mellett rámutatnak a hibákra is, ami mielőttünk természetes. Ezt látva, a nyugati „szakértők” hangos ovációba csaptak, mondván „a mérges fiatalok a Szovjetunióban bírálják a szovjet társadalmi rendet és nem kívánatosnak mondják azt. Ezért üldözik őket, nem hagyják kiadni írásaikat”. Különösen egy Jevtusenko nevezetű fiatal költőt dicsértek „mérges” verseiért. Szerintük Jevtusenko a szocialista társadalmi rendet bírálta és íkárörvendően dörzsölték össze kezüket. Mondván: Lám, lám, nálunk csak egyes személyeket bírálnak a mérges fiatalok. Pl: a királynőt, Attleet és esetenként a Labour pártot, addig a Szovjetunióban már a társadalmi rendet bírálják”. Ebből levonták azt a következtetést, hogy a fiatalok elvetik a szovjet szocialista társadalmi rendet. kJ os ez a Jevtusenkó ™ ment el Londonba a mérges fiatalok meghívására, hogy nagyszámú hallgatóság előtt megtartsa szerzői estjét. Fogadtatása felért egy államférfi fogadtatásával. A repülőtéren hatalmas, érdeklődésében felcsigázott tömeg fogadta. Vérmes reményeket fűztek a fiatal költő szerzői estjéhez. Várták azt, hogy mikor marasztalja el a szovjet szocialista társadalmi rendet verseiben és egyéb írásaiban. A Szabad Európa Rádió, de az Angol Rádió is külföldre sugárzott adásaiban a szerzői est előtt úgy emlékezett meg Jevtusenkóról, mint a szovjet rend ellenségéről és adásaiban nap mint nap üdvözölte őt. Jevtusenkó meg is tartotta szerzői estjét. Akit annyira dicsértek és mérgesnek tituláltak, verseiben és más írásaiban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Nem a nyugati „irodalmi szakértők” szájaíze szerint beszélt. Verseiből a szocialista, realista irodalomművészet csengett ki és a szocialista társadalmi együttélési forma magasabbrendűségét hirdette sok verse. Beszélt a proletárok megváltozott életéről, a kommunizmust építő fiatalok munkalendületéről és még sok Monológ — öltözés közben Nevem: Vajda Dezső. Az itteni képen épp a csizmám húzom Sóshartyán község kutúr- otthonában, ahol a Kilóg a lóláb című komédiát játszottuk. Ejnye, hányadik szerepem is volt ez Nógrád megyében“! Én ugyan meg nem mondom, mert annyiszor jártam már itt a Déryné Színházzal, oly sok szép szereppel, hogy bizony nehéz volna utána számolni. Játszottam már Shakes- peare-t, — A makrancos hölgy című vígjátékban én voltam Traszió, a furfangos inas, — játszottam Ibsen Henrik patikus úr drámájában, a Babaotthonban, ott meg Rank doktor voltam, a beteg gerincű, csendes ember, — de hogy a nógrádiak nehogy elszomorodjanak a darabbeli halálomon, gyorsan visszatértem az Egyszerű kislánnyal. Ebben megint vidám szerepet játszom, egy fontoskodó házbizalmit. De voltam én már kalózkapitány a Fehér akácokban, francia őrmester a Szókimondó asszonyságban, pest-budai városbíró a Tabáni legendában és még sokminden itt, meg szerte az országban, ahová a színházunk jár. A képről meg az jut eszembe, hogy hányfajta lábbelit tapostam én már szét a színpadon a különböző szerepekben. Csizmától a lakktopánig viseltem mindent s remélem, még viselni is fogok jónéhá- nyat a nógrádi színpadokon, ahol úgy érzem, mindig szívesen fogadnak s ahová én is mindig boldogan jövök. egyéb-másról, ami a fülnek ingere, de természetesen nem a kapitalista fülnek. „Jevtusenko, — mint ahogy az egyik nyugati lap írja — nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket a mi részünkről, de jó propagandistának bizonyult a kommunizmus részére”. Lett minden, amit csak el tudunk képzelni. A legenyhébb jelző például a „fizetett bértollnok” volt. Egyszerűen nem tudták elképzelni, hogy műveiben nyütan ír egy-egy a múltban elkövetett és .esetenként ma is előforduló hibáról és mégis szenvedélyesen beszélt a kommunizmust építő szovjet emberről, a szovjet népről, a pártról, a rendszerről és minden porcikája tiltakozik a kapitalista rend ellen. Az úgynevezett mérges fiatalok közül sokan felismerték, hogy nem elég csak mérgesnek lenni, hanem egészen mást kell tenni, ha annyi sok „munkáspárti” kormányzás után még mindig nem érkezett el az igazi munkásélet. Jevtusenko szerzői estje, gondoljuk sok fiatalnak kinyitotta a szemét és a mérgét másképp fogja felhasználni, eredményesebben, mint ahogy eddig használta fel. A szerzői est után tehát ” a mérges fiatalok nem lettek mérgesebbek, hanem az úgynevezett nyugati szovjet irodalomszakértők, akik a politikai haszon reményében meghívták a fiatal szovjet költőt, hogy szerzői estet tartson. Elmondhatják ők is azt a magyar közmondást, hogy Jevtusenkóval „törököt” fogtak. Godó László SALGÓTARJÁNI ÜVEGGYÁR CZINKE FERENC RAJTA. Terjeszkedésének határt szab jelezve) hogy a változás nem Iszonyú hőmérséklet találka« a terepadta lehetőség) a szűk formális) nem külsOségt nem egy zása. ts még valami, MII Irat völgy, egyik oldalon a vasúti új ruha csupán, nem a nmég az üveg átlátszd és tiszta) mim* másik oldalon az országút) la« többéi" prés szorításai amely a nyári reggelek ege, s keményt kóházak közé ékelődve szorong, évtizedek során filléres rabsági• mint as acélt a munkai A ka* egy négyzetméternyi hely sem ban tartotta a munkást. Nemi fától a csiszolókorongig késett marad kihasználatlanul. De Ezek a tágas-, derűs fényben kézre fór az üveg, formánéiK megszabhatja-e fejlődésének ha- filriO csarnokok) a barátsága« az anyagj elnyeri végső képéit tárait a terep7 Tanúi és része- san doromboló gépek a gyár A kapun a zöld ás fehérkasú sei vagyunk annak a folyamat- és a munkás megváltozott viszo- palackok) vázák) dísztárgyait nak, amely során ez az öreg nyáriak bizonyítékaiI Ha elsé- végtelen áradata menetel M* gyár újjászületik. A régi, rósz« tálsz a gyár új kerítése mellett) felé-, viszik a gyár hírnevét ka*1 szulvilágltott) huzatos műhelyek megállsz az új kapunál, a homlok- lettül nyugatig) a világ miaéoa között új csarnokok dugják ki zat neonfellrata mélyén is ezt tája felé) Tokiótól New Yorkéig> fejüket, testük mélyén a mo- olvashatod. Bamakótó I a brüsszeli vildgkl* dern technológia barátságos Üveg. Homok db tűz. Nemte- állításig. Salgótarjáni üveggydft hangján dorombolnak a gépek; len anyag ás megfoghatatlan) Ma már világmárka. ■ Gora m *-*-*-*■*-»-*-*-* ■ ■ ■ w *»-» ■ ■ ■ ■■■ ■ ■ ■ ■, Gazdag idegenforgalmi program a megyében MUNKÁBAN A NÖV1NY- ÁPOLÓ GEPEK Ezekben a napokban megnőtt a forgalom a Nógrád megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala salgótarjáni helyiségében. Egyre többen keresik fel az idegenforgalmi hivatalt, s jelentik be igényüket arra vonatkozólag, hogy segítse elő a hivatal a Nógrád megyei kirándulásokat, Salgótarján és környéke megtekintését. Az idegen- forgalmi hivatal január 1-e óta működik, s elsődleges feladata a megyei idegenforgalom területén való évtizedes lemaradást pótolni. Ezzel kapcsolatban elsősorban a szálloda és szállási lehetőség hiányát, a fizető vendéglátó forgalom és egyéb tömegszállási lehetőségek megszervezését tekintette fő feladatának. Ebben való törekvésében sikerült a fizető vendéglátás ellátására Salgótarjánban közel 60 férőhelyet létesíteni, melyet a város területén, főleg átutazók számára biztosítanak. Emellett azonban a hivatal Eresztvény-bányatelepen már megkezdte egy 120 férőhelyes turistaszálló létesítését, amely a tervek szerint július végére az üdülők és kirándulók rendelkezésére áll. Amíg azonban ez a szálló is elkészül, biztosított Hányás bányatelepen az ottani munkásszállóban mintegy 70 férőhelyet, amelyet a legutóbbi időben már több ízben iskolák és egyéb intézmények tömeges szállására igénybe is vettek. További tárgyalásokat folytatnak hasonló állandó jellegű elszállásolási lehetőség megteremtésére egy nagybátonyi házingatlanban. Már megkezdték az ifjúsági sátortáborozás megszervezését, amelyhez az illetékes állami erdőgazdaságokkal karöltve kijelölték a helyeket. Eddig a megye területén négy ilyen táborozási helyet jelöltek ki és foglaltak le a nyári idényre. Az egyik a festői szépségű salgói menedékház és a salgói bányatelep közötti erdőterületen van, mintegy 8 hektár területű tisztáson. Későbbi tervben szerepel két nemzetközi szakmai szabványoknak megfelelő Camping (kulturált sátortáborozási hely) létesítése Diósjenőn, az uszoda tőszomszédságában, valamint a salgói vár és a kis Salgó (Boszorkány- kő) közötti, a Tanácsköztársaság emlékművéhez közeli térségen. Djósjenő és Bánk üdülőhellyé való nyilvánítását karöltve a Duna-Kanyar Intéző Bizottsággal végzik. Diósjenőn és Bánkon nyaralók részére a fizetővendéglátást már az idei nyári idényre beütemezték. Bánkon egy távolabbi terv keretében a tó partjának rendbehozatalát, a a tó tisztítását, fürdő kiépítését és egy zöldövezet létesítését végzik el. Emellett Hollókő népi műemléki tájegységi központtá való kialakításán dolgoznak. Dalosaink sikere A gyöngyösi zenei napok keretében az elmúlt héten nagyszabású kórus-találkozót tartottak Gyöngyösön, melyre három salgótarjáni kórust — a bányász férfikart, a pedagógus kórust és a rendőrfőkapitányság vegyes karát — hívta meg a zenei napok rendezősége. Mindhárom együttes nagy sikerrel szerepelt. Különösen szép elismerést kapott a bányász férfikar Kru- csinyin: Szép a bányász élete című művéért, a rendőrkapitányság vegyeskara Latóni: Barátság tánca című dal lendületes előadásáért. Mindkét együttest Maróti Gyula karnagy vezényelte. A pedagógus kórus Virág László vezetésével Kodály: Felszállott a páva és Szüts Pál: Borosnóták című Nógrád megyei népdal- feldolgozásának kulturált, szép énekléséért kapott elismerést. A kórusok értékes, szép emléktárgyakkal és gazdag élményekkel tértek haza. Az idegenforgalmi hivatal tervbe vette továbbá kilátó- tornyok létesítését, a meglévőknek a rendbehozatalát, amelyhez társadalmi segítséget kér különböző szervektől. Legközelebbi terv szerint újból megépítik a Ka- rancs-hegyi kilátót Minden bizonnyal az Idegenforgalmi hivatal szorgalmas munkája következtében benépesül megyénk is távolabbi helyekről jött turistákkal, hogy gyönyörködhessenek természeti szépségeinkben. Rimócon, az Uj Élet melőszövetkezetben négy fép segít a szövetkezeti tagoknak a növényápolásban. Ex, valamint a kapásnövényeknél bevezetett területfelosztás teljes egészében biztosítja a 186 katasztrális hold kukorica, a megnövekedett cukorrépa é* burgonyaterület megmunkálását a termelőszövetkezetben. — A szocialista címet eddig 140 brigád érte el megyénk* ben, 440 kollektíva pedig most versenyez a kitüntető címérti .................................................................... Kö nyvvel a téeszbe l A termelőszövetkezetek d fejlődése segítésének sok \ formájával találkoztunk * már az elmúlt években. A v munkás-paraszt barátság a szimbólumaként a szocia- } lista alapokra való átállás- l ban készségesen segített és I segít napjainkban is a falunak a gyárak dolgozó népe. Ha szorított a cipő, autó- busznyi munkások siettek a helyszínre, hogy segítsenek menteni a menthetőt. Kezükbe vették a kaszát, rakták a kévét, csinálták azt, amit éppen kellett, hogy a falu is biztos, erős léptekkel járhassa a szocializmus útját. Ha problémák voltak a könyvelésben, az értelmi- 1 ség is készségesen utazott | falura, hogy kiigazítsa a hibát, megmutassa hogyan \ kell a vagyonnal bánni. És így tovább, sorolhatnánk a példák sokaságát, amelyek a tapasztaltabb támogatását adták az első lépéseket tevő paraszti testvérnek. És most, a könyvhét adott egy újabb gondolatot a baráti segítés másfajta módjának. Az Erőmű dolgozói kocsiba ültek és könyvvel megrakodva vitték a tudást, a műve- ] lődés és ismeretbeni gyarapodás e sokrétű forrását. Az ipolytamóci termelőszövetkezet munkásbarátai adták az ötletet, és mindjárt kivitelezői is ' lettek a nemes gondolatnak. És — hiszen ez a fej-,, lődést rohamos léptekkel megtevő életben nem szí- mit véletlennek — az Erő- 1 művel párhuzamosan a ' Vasötvözetgyárban is ha- ■ sonló tervet szőnek a mun- i kások. ök három tsz-ha ' is készülnek a tudás fegy-\\ vérével, a könyvvel. Az igaz szövetséges és segítő barát, a munkásság tehát felismerte a tudás, művelődés és ismeretszerzés felbecsülhetetlen je- ' lentőségét a fejlődésben. És mivel falu és város szoros egységben küzd a , közös célokért, közös tor- 1 résből merít gyarapodása ; érdekében is. Ez hát az.i újabb nagyszerű példa, ' amellyel gazdagodott a i falut segítő tervek és cse- [ lekedetek bővülő tárháza, i A szakmai képzés, a hol- j napot szépítő eredmények i e nélkülözhetetlen feltétele adva vagyon immár egynéhány tsz-ben. Hiszen a tarsolyt éppen a most legfontosabb könyvtári anyaggal: szakmai könyvekkel töltötték meg a gyári munkások. Olvass, tanulj, gyarapodj hát falu, és képezd, műveld magad termelőszövetkezeti parasztság. Vjlaky Mária
